Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

\

TOLNAI

NAPLÓ

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

r— A MAI SZAMBÁN;

Hogyan tükrözi a modern kapitalizmus és a «zocial Izmus gazdasági alaptörvénye a két társadalmi rend alapvető különbségéi (2. o.) — A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tiltakozása a Roseuberg-háraspár fogva- tartása ellen (3. o.) — Termelőszövetkezeteink elnökei, tagjai, egyénileg dolgozó parasztjaink tanuljanak bará táluk példájából jl. o.) — A népi demokráciák életéből (5. o.)

á* 1 öl j

L N AM EGYE I' PÄRTBIZ Ö TTJÄG A'NA L APJ A

X. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM

4KA 50 FILLÉR

VASÁRNAP, 1»53 JANUAR lo

A bírálat és cnbírálat a párttagok és az egész dolgozó nép forradalmi

szellemben va bolsevik

A bírálat és önbírálat elmélyítése, a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség az SZKP szervezeti szabályzatának egyik leglényege- •ebb részét alkotja. A szervezeti szabályzat 3. pontjának g) alpontja minden párttag kötelességévé teszi, hogy „fejlessze az önbírálat és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni a munkában mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elíoj- tása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot és hivalkodással, • ma- gnsztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban.1'

Az SZKP XIX.’ kongresszusának és szervezeti szabályzatának feldolgozását fel kell használnunk arra, hogy a mi sorainkban is, még jobban tudatosítsuk a bírálat és ön- birálat jelentőségét, elmélyítsük helyes alkalmazását és megmagyarázzuk a szervezeti szabályzatinak azt a pontját, hogy a bírálat elfojtása súlyos bűn. Rákosi elvtárs az 1950. febr. 10-i KV-ülé- sén bírálattal tárta fel a párton- belüli demokrácia, a bírálcft és ön- bíra'al terén elkövetett súlyos hibákat és a párt valamennyi szerve és szervezete elé fontos feladatként állított« a hibák gyors kiküszöbölését, a bírálat és ön- birálal, a pártonbeliili demokrácia kifejlesztését és következetes alkalmazását. Az 1950. február 10-i KV-ülés és különösen a II. kongresszus óta előrehaladás van pártunkban a demokrácia elmélyítése, a bírálat és önbírálat helyes alkalmazása terén. Kádereink és tagjaink a taggyűléseken, pártértekezleteken, termelési és egyéb értekezleteken, munkáslevelízőink leveleikben már jobban és bátrabban alkalmazzák a bírálat és önbírálat fegyverét. Ez az előrehalad,^ azonban csak egészséges kezdemek tekinthető és még mész sze elmarad a meanövekedett követelmények mögött.

A níi megyénkben is elég gyakori eset még. hogv egyes vezetők ,a párt utasítását megsértve, elnyomják, megtorolják a bírálatot. ilyen példával találkoztunk Felsőnyéken, ahol Gásrár István- nét jogos bírálatáért kizártak a csoportból és csak a Szabad Föld erélyes közbelépése következtében vették vissza. Tamás Istvánná a dunaföjdvári termelőszövetkezeti csoportból számos levelet küldött szerkesztőségünkbe, amelyben élesen felvetette bírálatában az ott előforduló hibákat. Bírálatáért bosszú ideig üldöliék, rosz- szabb beosztásba helyezték. Itt is erélyes közbelépésre volt szükség. Sáfrány Mária nagydoroqi, Csi- kesz Istvánná „nagyszékelyi levelezőink esete ugyancsak bizonyítja, hogy vezető kádereink nem ismerik a bírálat, önbírálat hatalmas . jelentőségét és megfélemlítik, megakadályozzák a becsületes párttagokat, dolgozókat abban, hogy a hibát az illetékes vezető pártszerv előtt feltárják.

Szomorú, de még mindig előfordulnak nálunk olyan felháborító esetek, mint például Bonvhád István majorban a termelőszövetkezeti csoportban, ahol az egyik dolgozó, Lászlai József levelet írt a megyei lap szerkesztőségének amelyben menbírálta a vezetőséget. Lászlai elvtárstól követelték mutassa meg a levelet, csupán leleménves-éaén múlott, hogy a levél „ellenőrzés" nélkül érkezett szerkesztőségünkbe. Utána hosz- szú ideig „szenvedte“ a helyes

ó nevelésének módszere

bírálatot. De nemcsajt levelezőink üldözése bizonyítja á bírálat elfojtását. A most folyó tagkönyv- kiosztó taggyűlések is arról tesznek bizonyságot, hogy a bírálat, önbírálat jelentőségével vezető kádereink sincsenek tisztában. A Megyei Tanács ünnepi tangyűlésén azért nem bontakozott ki vita a beszámoló után, azért nem volt bírálat, önbírálat, mert a Városi Pártbizottság nem tartotta azt szükségesnek, azzal indokolva, hogy „sokáig elhúzódott volna a taggyűlés." így aztán azok a fontos kérdések, amelyek a* pártszervezet, a tanács munkájának javítását szolqálták volna nem kerültek megvitatásra, nem seqitette a széleskörű bírálat kibontakozása azok meqoldását. Hasonló esettel találkoztunk a Zomba-szentgali tszcs-ben is. A párttitkár elvlárs Pánovics István azért’ nem bírált a taggyűlésen, mert „nem akarta elrontani az ünnepi hangulatot."

Ahol a bírálat, önbírálat kibontakozása helyes alkalmazására gondot fordítanak pártszervezeteink, ott megjavul a munka és a feladatok megoldásának segítőjévé válik. A Tolnai Textilayárban a taggyűlésen helves bírálattal élt a tagság a vezetőség felé. Azóta lényegesen javult a munka, szélesedett az alulról jövő bírálat, kezdeményezés. Gyakori még nálunk az önkritika felszínes, formális, komolytalan alkalmazása. Rákosi elvtárs a párt II. kongresszusán mondotta: „Eovre avakrabban találkozunk az olyan párttaggal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul folytatja hibáit. Az önbírálatot könnyen veszi, afféle olcsó bünbocsánat elkerülhetetlen velejárójának, sőt gyakran jogosítványnak arra, hogy helytelen, pártszerűtlen viselkedését folytassa. Az ilyen „visszaesőkkel" szemben, akik az önkritikát így alkalmazzák, fokozott eréllyel kell fellépnünk.“ A II. kongresszuson Rákosi elvtárs idézte Sztálin elvtárs szavait: „Nekünk nem akármi féle önbírálatra van szükségünk nekünk olyan önbírálatra van szűk ségünk, amelv növeli a munkásosztály műveltségét, fejleszti harci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segít abban, hogy az ország igazi qazdáiává váljék." „Nekünk, akik új nehéz feladatok előtt állúnk — mondotta Rákosi elvtárs — ugyancsak ilyen önbírálatra van szükségünk. Fzóví vettük fel legfontosabb teendőink közé a kritika, önkritika helyes és fokozott alkalmazását és ezért irá- nvit'uk rá » Vr,nar«=c-»,i-0n kér resztül pártunk figyelmét."

Pártszervezetem«, ae elsősorban a párt- és tömegszervezeti és állami vezetők ismerjék fel a bírálat és önbírálat jelentőségét munkánk megjavításában, előrehaladásunkban, s mindenütt bátorítsák szorgalmazzák az alulról jövő, segítő bírálatot, a tömegek alulról jövő ellenőrzését. Minden intézmény ben olyan légkört kell kialakítani, hogy senki se féljen feltárni a hibákat, hanem bátran gyakoroljon építő bírálatot a hibák elkövétői- vel szemben s követelje meg a hibák gyors kijavítását. A szervezeti szabályzat pontosan meghatározza a párttagok jogait és kötelességeit. A párttagok kötelessége a hibák feltárása és az ellenük való engesztelhetetlen harc. De ez a kötelesség egyben biztosítja a párttagok számára az alulról jövő ellenőrzésnek, a bírálatnak és a szabad vélemény- nyilvánításnak, a hibák feltárásának jogát is.

A Tolnai Textilgyár fiataljainak vállalása a „rohainbrigád“ cím elnyeréséért

A DISZ Országos Kongresszusa nagy feladatok elé állította DISZ ifjainikat a tervek, a vállalások teljesítése érdekében. Farkas Mihály elvtárs a DISZ Országos Kongresz- szusán többek között elmondta, hogy

már az elmúlt évben is szép eredményeket mutattak fel. Ezt az - idei. ,évben még jobban kiszélesítik és azon .igyekeznek, hogy a kongresszuson c\ hangzott határozatokat minden részletében teljesítsék. Ennek sikere érdekében a brigád vállalást tett, hogy ezzel még jobban tudja fokozni teljesítményét. A vállalásukat a következő. pontokba foglalták össze:

1. Napi tervüket mindig 105 százalékon felül teljesítik.

2. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében műhelybizottságot alakítanak és a legkisebb í^gye'mi vétséget is azonnal elbírálják.

3. A minőségi tervet (75 százalékban cl<3rono€. 19 százalékban máDISZ ifjúságunknak az üzemekben rohambrigádokká kell fejlődnie, ami annyit jelent, hogy DISZ fiataljaink' termelési százaléka felülmúlja a többi brigádok elért termelér-i eredményét.

sodrendű árutermelés) 100 százalékra teljesítik.

4. Meleg gépátadással megszüntetik a váltási gépállást.,

5. Kollektív összefogással a gépek nagyfokú kihasználásáért harcolnak.

A művezetők elhatároztuk,

támogatni fogják az ifjúsági műhely tervének sikeres túlteljesítését .Ennek érdekében ők is vállalást tettek a következő versenyszempontok sze- rint:

1. A 152~183. számú gépeken dolgozó ifjúsági brigádokat munkamódszeré tadással, a gépek jó karbantartásával, a kollektiv szellem bizrositá. sával segítik és támogatják.

2. A fenti gépeken dolgozó fiatal szövőket csak saját kérésükre, a mü- helybizottság előzetes beleegyezésével helyezik fi egy másik géphez.

3. A szerelési és sodrási'idő meggyorsításával, valamint maximális hosszúságú láncok biztosításával személyes ügynek is tekintik a brigád tervének túlteljesítését.

4 Havonként egyszer műhelyértekezletet hívnak össze, ahol az előző hóban felmerült hibákat és eredményeket értékelik.

A Tolnn; Textilgyár DISZ fiataljai ezeknek a vei súlypontoknak a figyelembevételével akarják megvalósítani Farka? Mihály elvlárs határozatát és teljesíteni az 1953-as évi tervelőirányzatukat. Kapcsolódjék be vcrrenymozgaltnuhba a megye valamennyi üzemének fiatalsága és ezzel bizonyítsák be. hogy pártugk aranytartaléka, a DISZ fiatalság a termelés vonalán ;s megáll ja a helyét.

A Tolnai Textilgyár DISZ fiataljai

Jó ütemben bálád a tolnamciyoi gépállomások téli gépjavítása

A tolnamegyei gépállomások a téli gépjavítások sikeres elvégzésére de. cember 1-től március 1-ig terjedő tervet készítettek s ennek alapján a me- ,-gyc 15 gépállomása ve rsenyber. áM egymással. A téli gép javítási mun. Icák több gépállomásod mér eddig is . jelentő.'' előhaladást tettek: a megye gépállomásai január közepéig 12 gép. féleség javítási tervét teljesítették, .illetve túlteljesítették.

A gépállomások versenyében a böleskej gépállomás áll az élen, amely táre.sajavítási tervét 110 százalékra, az összes munkagépek

Az őszi fásításuk idején Tolr.a megy,; '.crmel'őszöveiceze'tel. valamint legeltetési bizottságai és közüiotei 265 hold területen tásítottak, melynek során több mint félmillió facsemetét és 54.000 suhángot ültettek el -Legnagyobb arányú fásítást a bánya- és ipartelepok végeztek, amelyek tervüket 460 százalékban teljesítették, de jó munkát végeztek a községek is, amelyek 151. valamint a vasutak, amelyek 110 százalékban hajtották végre tervüket. Ugyanakkor lemaradás mutatkozik mind a termelőcsokijavíiását pedig 71.8 százalékban végezte el január közepéig,

Alig marad el mögötte a tevelj gép. állomás, amely tárcsa javítási tervét !00,‘ k■’kívé‘erjav11ó’i tervéi pedig

150 százalékban teljesítette, s az összes munkagépek kijavításában

68.6 százalékos eredményt ért el,

A kuitívátorjavRásbun a leveli gép. állomás mellett végzett é varsádb a tamási, -a nagykónyi. a nagydorogi és a bonyhádi gépállomás, míg a tárcsajavítást a bonyhádi, a bólce- kei, az iregszomosei és a tevr'i gépállomás teljesítette.

portoknál, mind a legeltetési' bizottságoknál .amelyek részben a facsemetéje késede'mes szállítása, részben az esős időjárás miatt nem tudták teljesíteni tervüket. A szokatlanul esős időjárást jól használták ki a bánya és ipartelepek, valamint a községek, amelyek olyan területen fásítottak, ahol előzőleg r.ún kellett szántani,

s. így az átázott taiai nem akadályoz, hafta ,a munkát. Az állami erdőgaz- cia-ágok a bányák és községek fásítás; túlteljesítését terven, felüli szállításokkal segítették elő.

!N'agy az érdek fődé« a szekszárdi Képzőművészeti Szabadiskohi iránt

Lapunk hasábjain folyt !e a Képzőművészeti .Szabadiskoia vitája. Érvek és ellenérvek halmozódtak össze ’ii'nd addig, amig a képzőművészet lelke« barátja, Gsájiyi László kezébe nem vette az iskola megalakításának ügyét. Azóta már a Megyei Tanács népművelési osztálya rendelkezésükre is bocsátotta a szükséges anyagi fedezetet.

Hatalmas érdeklődés nyilvánul még Szekszárd város dolgozói körében a Képzőművészeti Szabad iskola iránt. Néhány nap óta tart a jelentkezés é» már közel buszán jelentették be, hagy részt kívánnak venni az, iskola munkájában, amely a rajzoktatás mellet» »« Iparművészet, a dekoráció, a müve- szeli bonctan, a grafikai eljárások és a magyar inüvésztörtéuet Ismertetését Is tantervébe vette.

Derek István és Hciszmcr György tűzoltók, Mihály Zsnz.sn tanuló, Forgács Józsefnr, Mihály Zoltán Népbolt alkalmazott és még sokan inások kívánnak bekapcsolódni a bosszú vita után végre meginduló Képzőművészeti Szabadiskola munkájába.

Közel 300 holdat fásítottak az ősszel Tolna megyében

A Simontornyai Bőrgyár dolgozóinak békeakarata tervük túlteljesítésében mutatkozik

A béke ügye ma mát mindenkié. Elvek, kitek, tajok ellentétei mind megsemmisülnek Átlagja az egész világot és teltekre mozgósítja a tes- pedőket és további jó munkára a jól dolgozókat. Nem közömbös senki számára sem, a szovjet kolhozparaszt, a francia atomtudós, a német írónő, a koreai harcos és a magyar gyári- munkás egyaránt — habár más tor. mában és más körülményei; között ~ békéért harcol. Sóhajtozni, sírni nem lehet utána. A háború larkás- csordája mindig a közeiben ólálkodik, támadásra készen csattogtatva véres agyarát. A meghunyás-iko- dók az erőtlenek könnyű martalékai lehetnek a vérszomjas ordasnak.

Magyarországon béke van! Pihennek mélyen a fegyverek s ágyúszó helyett boldog Hatolok játékos nótája tölti be az országot, és mégis

békeharcról ,a békéért való szilárd, harcos, következetes küzdelemről be. szélünk. A mi föladatunk könnyebb, nem kell vérünket ontani érte, hanem mindennapi munkánk a nagy egész békeharcban szinte lényegtelennek ható jó elvégzésével, terveink végrehajtásával, túlteljesítésével küzdhetünk a békéért. És nemcsak küzdhetünk, de küzdünk is érte. Küzdenek a Simontornyai Bőrgyár dolgozói is, alcik egyetemesen csatlakoztak a gyár békebizottságának felhívása nyo mán a sztahanovisták kezdeményezéséhez: nem lesz több igazolatlan távolmaradás — és azóta nem is volt ilyen az üzemben.

Már beszámoltunk arról, hogy a

111. Magyar Békekongresszus után mi lyen nagyszerű lendületet vett a SL montornyai Bőrgyár békebizottságá. najc munkája Jleceember lS-ra globálisan belejezlék múlt évi tervüket. -Most további sikerek vannak a si- montomyai dolgozóknál. Császár Ist. ván sztahanovista békebizottsági vezetőségi tag 167 százalék eredményt ért el, Pénzes Béla 145, Udvardi Zon tán 145, Kalászos Jánosáé 150, Polá- kovics Istvánná 147 százalékos teljesítményével mutatta meg, hogy küzd a békéért és azt akarja, hogy ne legyen többé háború,

A kivédő teljesítményt elérő dolgozókat az üzem békebloztlsága hangos híradón keresztül ajándék leme. zekkci köszönti. Ez a kitüntető elismerés a többi dolgozókat is arra serkenti, hogy még fokozottabban vegyék ki részüket a tervteljesítésből és még jobb harcosai legyenek a békéért küzdő dalaozók milliós seregének,