Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-18 / 15. szám
T0B3 JA.NÜÁR t8 2 W B P t O Hogyan tükröst a modern kapitalizmus és a szocializmus Qazdasági alaptörvénye a két társadalmi rend alapvető különbségét forradalmi elmélet és a foriada! mi gyakorlat fejlesztése szempontjából páratlan jelentőségű Sztálin elv. társnak „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" cí- njű munkája, amely messze előre vit. te a marxizanuíi-len.imzmus politikai gazdaságtanát. Ez a mű is bizonyítéka annak, hogyan kell összekapcsolni fiz ' elméletet az adott történelmi korszak gyakorlati feladataival — hogy a marxizmus nem holt dogma, hanem a cselekvés élő vezérfonala, Óriási elvi jelentőségű s gazdasági törvények objektív jellegének sztálini megalapozása. .Sztálin eiv- társ azt ;anítja. hogy „a gazdasági fejlődés törvényei, — a pol'itilcai gaz. daságtcrn törvényeii akár kapitalizmusról, akár szocializmusról van mó, egy tormán objektív törvények, amelyek a gazdasági fejlődésnek az emberek akaratától függetlenül végbemenő íoLyomatait tükrözik. Az emberek feltárhatják ezeket a törvé. nyeltet, megismerhetik őket, lel használhatják a társadalom érdekében, de nőm szüntethetik meg a régi gazdasági törvényeket és nem teremthetnek újakat. A gazdasági törvé- nyeket wem az emberi akarat terem_ ti, ezek az új gazdasági viszonyok alapján keletkeznek .. A marxista politikai gazdaságtant rendSkívüJ nagymértékben gazdagította az, hogy Sztálin elvtárs feltárta a modem kapitalizmus és a szocia. lizmus gazdasági alaptörvényét. A gazdasági alaptörvény meghatározza az adott termelési mód lényegét, fejlődésének minden fontos mozzanatát ás fő folyamatát, kulcsot ad a szó- banforgó gazdasági rendszer minden törvényszerűségének megértéséhez és megmagyarázásához." (Malenkov: A Központi Bizottság beszámolója az SZKfbjP XTX. Kongresszusának — Szikra, 1952, 104—105. oldal.) ' Sztálin elvtárs bebizonyította, hogy a modem kapitalizmus gazdasági •alaptörvénye a», maximális profit törvénye, amelynek fő vonásai és követelményei: „a maximális tőkés profit biztosítása 1. az adott ország lakossága többségének kizsákanányolá- sa, tönkretétele és nyomorba döntése. útján. 2. más országok, különö- seri az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosz'á- -aa útján, végűi 3. ,a legmagasabb profit biztosítása háborúk és a nemzetgazdaság militarizátása útján.” Ezen törvény alapján megismerhetjük a modem kapitalizmus lényegét és fő vonásait e társadalmi rend alapján végbemenő termelés célját és azokat az eszközöket, amelyeket a monopoltőkések a cél, a maximális profit bi’ztosífáaa érdekében alkalmaznak. , . Vizsgáljuk meg, hogy mi a maxi. mális profit ée hogyan igyekeznek n monopolkapitalizmus urai ezt a magúik számára biztosítani. Marx bebizonyította, hogy a profitszerzés a kapitalista termelés- hajtóereje, célja. A fogyasztás, a dolgozók életfeltételei minimális kielégítésének biztosítása, a kapitalizmus azámára csak annyiban - érdekes, «.mennyiben azt biztosítja a profit- scesrzéK. A tőké? termelésben a maximális profit a hajtóerő, csak azt és addig termelnek, amit és ameddig profitra termelhetnek. Persze a tőiíJSi un TC0D TAKARÉKBETÉTBE... Előnyős tenyelme. biztonságos kések igyekeztek maguknak minél I nagyobb profitot biztosítani. Azonban a kapitalizmusnak az imperializmust megelőző szakaszában, tehát lényegéiben az 190C-as évekig, a különböző iparágak közötti szabad tőkeáramlás következtében, a tőkések közötti verseny folytán az egyes iparágak eltérő profi’rátái egy állandó kiegyenlítődési irányzatot, tendenciát mutattak, így a'akuit ki az átlagpró. fitráta,. Ennek alapján minden tőkés a befektetett tőkéje arányában részesedett az egész munkásosztály által megtermelt értéktöbbletből. Azok a tőkések pedig, akik fejlettebb termelési feltételekkel tennelteik, még külön extraprofitra is szert tettek. Az extraprofit azonban nem volt állandó. mert az extraprofitra való tö. rekvés a többi tőkést is fejlettebb tenrmeiési feltételek alkalmazásé,a serkentette, s amikor a termelési fe. tételek kiegyenlítőitek az extraprofit újra meg újra eltűnt. Sztálin elvtárs kifejti, hogy a modem kapitalizmus, a monopolkapi- taiizonus nem elégedhet meg az *>t- lagprofittal, amelynek a tőke sze-- vee összetételének növekedése 'öly- táu még süllyedő tendenciája'js ?an Az átliagprofit a jövedelmezőség alsó határa, amely alatt a tőkés tér melés lehetetlenné válik, ez nem biztosíthatja az imperializmus korában a bővített újratermelést, a lökésciklus összeszűkülő bázisán beiül. Az imperializmus korszakában ugyanis a kapitalista termelési mód minden ellentéte rendkívül kiéleződött. Különösen kiéleződött a kapitalizmus alapvető ellentmondása, — a termelés társadalmi jellege és a termelés eredményének eí, ini (tőkés) kisajátítása közötti ellentét. Sztálin eívlárs 1930-ban a SZK(bjP XVI. kongresszusán tartott beszámolójában megállapította: ,.A kapitaliz. musnak ez a fő ellentmondása abban az ellentmondásban jut kifejezésre, hogy a kapitalizmus maximális tőkés haszon átérése céljából létrehozott termelési lehetőségei óriási mértékben mcgnövekednek, ellenben a milliós tömegek vásárlóképes kereslete viszonylagosan csökken, mert a tő. kések .állandóan a legvégső, minimális határon igyekeznek tartani e tömegek életszínvonalát,” A kapitalizmus fő ellentmondásának kiéleződése fokozódott a.kapi.p- lista világrendszer általános válságé, nak időszakbában. A főbb kapitális a országokban a bővített újratermelés üteme rendkívül meglássuk, — a túltermelési válságok időszakai egyre elhúzódtak, — sőt, még egyszerű újratermelés sem történt. Ilyen fel. tételek között a monopóliumok át- iagprofit mellett, nem létezhetnek, de nem elégedhetnek meg az extraprofittal sem, amely egyrésiZt nem ártandó. másrészt pedig alig valamivel haladja csak meg az átlagprofitot. Az imperializmus korszakában ezeknél „jobb” hajtóerőre van szüksége a monopoltökének hogy a bővített újratermelést többé-kevésbbé rendszeresen megvalósítsa. Ez a hajtóerő Sztálin elvtárs tanítása szerint a maximális profit. A munkásosztály abszolút és relatív elnyomorodásának következtében csökken a tömegek vásárlóképessé- ge. Fokozódnak az értékesítési nehézségek. állandóvá válik a piácpio- biéma, ami pedig gátolja a. termelőerők, a termelőképesség teljés kihasználását és a termetes bővítését A monopoltökések tehát ilyen körül, méuyek közölj, a régi módon, átlag- és extraprofit melleit már nem .tudnak, de nem is akarnak termem!, hanem cspk olyankor és csak azokban az iparágakban bővítik a termelést, amikor és ahol ezáltal a rendkívül magas, az adotj viszonyok között elérhető legmagasabb profit megszerzését biztosítani tudják a maguk számára, ' * Csak akikor építenek új üzemeket, csak akkor vállalnak újabb tőkebefektetésekkel járó kockáza'ot. ha ez számukra maximális profitot bizto. sit A monopo’Jkapitallzmus számára a maximális profit megszerzésének szükségessége még élesebbé vált a kapitalista rendszer általános válságának második szakaszában, amely a második világháború időszakában bontakozott ki. különösen az európai és ázsiai népi demokratikus országoknak a kapitalizmus rendszeréről történt leválása után. amikor még fokozottabban- kiéleződött a piacok kérd««. A második világháború, valamint gazdasági következményeinek legfontosabb gazdasági eredménye, — tanítja Sztálin elvtárs, — az egységes, mindent átfogó világpiac szétesése. Ennélfogva a fő kapitalista országok (az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország) számára a világ erőforrásainak kiaknázást övezete szűkülni fog. A világ felve. vő piacánaik feltételei pedig rosszabbodni kezdtek. Ezzel kapcsolatban a termelés növekedése szűkített alapon történik, mert az üzemek kapacitásának kihasználása ezekben az országokban csökken. A maximális profitszerzés létezésének feltétele a monopoikapitalázanust olyan kockázatos lépésekre ösztökélj mint amilyen a gyarmatok és más gazdaságilag elmaradt országok leigázása és rendszeres kifosztása szá. mos független országnak függő országgá való átváltoztatása, újabb háborúk szervezése és ennek érdekében a hadiipar határtalan kifejlesztése, végül, de nem utolsó sorban a világuralomra való törekvés, hogy ezáltal piacproblémáit megoldja és az általa kizsákmányolható tö- megeket növelje„Mindezek a modern kapitalizmus fő kolomposai számára a maximális proiitot biztosító legjobb „üzletet” jelenük.“ (Sztálirt: Idézett műve 40. 'oldal.) Láthatjuk tehát, hogy az imperializmus korában a tőkés termelés célja és hajtóereje a maximális profit, amelynek előfeltétele a nemzetközi monopóliumoknak a tőkés országok politikai és gazdasági éflete feletti uralma, — amelynek biztosítása érdekében a monopóliumok a Sztálin elvtárs által a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényében meghatározott kizsákmányolási módszereket követik és amely elsősorban a hadiipar kiterjesztésének egyedüli ösztönző- ereje. PARI ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS * Javítsa meg a faddi pártszervezet a határozatok végrehajtásának ellenőrzését A kommunista munkastílus alapja a határozatok végrehajtásának körültekintő megszervezése, a végrehajtás folyamatos, helyszíni clBenőr- zése. Hogy néz ki a faddi községi pártszervezet saját határozatainak v égr eh a j t ás á val ? A községi pártszervezet mindössze két határozatot hozott az elmúlt félévben. A határozatok egyik résizét végrehajtották. Megszervezték a párt- csoportokat, megjavították a politikai munkát a termei üsző ve: kezet ékben eredményes harcot folytattak a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. A határozatok másik része azonban csak papír maradt. A .határozatok egyik fontos része, a népnevelő hálózat kiépítése, az oktatási munka megjavítása, a politikai felvilágosító, munka fokozása a tömegek között. Most, január végén még mindig megvalósításra vár ez a határozat. A népnevelő hálózat nemhogy bővül, egyre inkább szűkül, a békekölcsön jegy zés idején több mint nyolcvan népnevelő végezte a felvilágosító munkát, kapott konkrét jel- adatot Azóta ez a szám negyvenre csökkent, pontosan azért, mert nem kaptak a népnevelők állandó feladatot, nem ellenőrizték munkájukat. Ennek eredménye, hogy a község a vetés terén mindössze 74 százalékra áll. Még rosszabb a kép a begyűjtés terén. Hat terményféleségböl még adósai államunknak a község dolgozó parasztjai. A határozat az agitáció jobb megszervezését is célul tűzte ki. Sojt változás itt sem történt ezt a határozatot sóm hajtották végre. A népneve, lók most, az első évnegyed elején nem judják hogyan agitáljanak, nem ismerik az ezévi feladatokat s Így nem is tudnak mozgósítani azok végrehajtására. Az alapszervezetetk munkájának ellenőrzésére, segítésére több intézkedés is történt. Beszámoltatták a tsz-ek párttitkárait, elnökeit, a ve. zetőségi tagokat felelőssé tették egy. egy alapszervezet munkájáért. A tennivalókat vezetőségi és kibőví. tett aktíva értekezleten megtárgyal- ' ták. Az ellenőrzés azonban még nem megfelelő. Igazán ellenőrizni nem az íróasztalinál kell, hanem a munka helyszínén. Az ellenőrzés például feltárta volna, hogy az egyik legnagyobb hiba. amelyből a lemaradások mulasztások következnek, a gyenge oktatási munka, A községi alapszervezet politikai iskolái nagyrésziben lemorzsolódtak, így aztán nem megy a felvilágostíó munka, az elmélet nem tükröződik a gyakorlati végrehajtás során. De hasonló hiányosságot másutt is tapasztalhattak volna Meglátta volna az ellenőrzés azt is, hogy a község tíz pártcsoportja nem végez komoly munkát, a pártbizál- miák bélyeggyűjtő szervekké alakultak. A határozatok végrehajtását úgy kell ellenőrizni a pártszervezetnek, hogy közben segíti tanítja az alap- szervezetek vezetőit. Miskolci elvtárs községi párttitkár csaik ágy tudja a feladatot megoldani, úgy tudja a község pártszervezeteit, kommunistáit irányítani, ha feladatokkal bízza még a vezetőség tagjait, ha ellenőrzi a beszámoltatáson keresztül is munkájukat. Az agitáció« munka megjavítása, a népnevelő hálózat kibővítése az egyik legfontosabb feladata a pártszervezetnek az oktatás rendbehozása mellett. Olveckl József, Kertész Ferenc és Vass András dolgozó párnáztok, népnevelők mellett számos élenjáró gazdát kell bevonni e lontos munkára. Nem helyes az, ha fel, is térképezték a községet, -j- hogy egy-egy népnevelő- párra húsz, harminc ház jusson. Nem tudják területüket átfogni, nem tudnak kielégítő munkát végezni Egy- egy népnevelő párra legfeljebb 6—6 ház jusson. Ez megyalósítható, csupán fel kell éleszteni - azt a hatalmas tábort^ amely mos? feladatok nélkül tétlenül tölti téli' idejét. A népnevelő munka megjavítását az oktatás megjavításával kell kezdeni Az 1953-as év az eddigieknél nagyobb feladatot hárít a községi párt. szervezetre. Most kell előkészíteni annak sikere« végrehajtását. Meg kell ismertetni a dolgozó parasztságot az új begyűjtési rendelettel, a becsületesen teljesítő gazdák részére biztosított előnyökről, kedvezményekről. A pártszervezetnek, hogy a tava. lyinál hatékonyabban segíthesse a terv teh'esítését magasabb színvonalra keC emelnie a vezetést. Ez pedig azt jelenti, hogy határozatot kell hozni (egy félévben nem kettőt) és a legfőbb figyelmet azok végrehajtásának ellen-őrzésére kell fordítani,*az alapszervezetek munkájának segítésére kell irányítania. A szakályi pártszervezet tagjai sajlólerjesztési versenyre hívják a regölyieket A jrzakáiyi pártszervezet tagjai át- éreríék, hogy az előttük Siló egyre növekvő feladatokat csak a fokozott tanulással, a ma rx izmus -1 en in i zm us tanításának még jobb elsajátításával tudják végrehajtani. Tudják azt is, hogy ebben a munkában milyen nagy segítséget jelent a pártsajtó. Ezért a szakáiyi pártszervezet a tömegszervezetekkel karöltve, a sajtóolvasás és terjesztés területén az eddigieknél még jobb munkát akar folytatni, különöse® a dolgozó, parasztok körében. Ebben a munkában párosrcrsi'ny- re hívják H regölyi pártszervezetet és a iöniegszcrvezeteket, to. vábbá a tamási járás összes párt- szervezeteit, lömegszervezeteit az alábbi szempontok szerint: Népnevelőinken keresztül, társadalmi szervezés útján elérjük, hogy községünkben a pártsajtó jeiení'egi előfizetőit 15 Tolnai Napló, 30 Szabad Föld. 5 Szabad Nép, 2 Tartós Béke előfizetővel emeljük. Községünkben elérjük, hogy az egy helyen dolgozó parasztság körében hellénként a pártsajtóból felolvasást- tartunk, a legfontosabb cikkek ismertetésévé’., amit utána megvitatunk a hallgatókkal. Az alulról jövő bírálat elmélyítése érdekében pártsajtónk levelezői számát emeljük. A sajtószervezést úgy végezzük, hogy az erőszakos szervezés eilen felvesszük a harcot. A szervezésben résztvevő elvié rsakat a jó módszerek ismertetésével segítjük, hogy minél nagyobb eredményeket tudjanak elérni. A verseny értékelésére a Tamási Járási Pártbizottság Ágit. Prop ősz. tályát kérjük uicg Eredményes oajtöszervezésí munkával is segíteni kívánjuk az 1953, évi tervünk maradéktalan végrehajtását. Símonyi Sándor párttiíkár. Lezsák István függetlenített párttitkár. A fenti felhívás nyomán Párí község pártszervezete és tömegszervezeteinek tagjai nevében Nagy Sán. dór elvtárs a következő levelet küldte hozzánk t A' sajtóterjesztés terén mi is ki akarjuk venni részünket a munkából, hogy ezzel is segítsük az 1953. évi tervünk sikeres teljesítését. Éppen ezért a versenyfelhívást elfogadjuk és vállaljuk, hogy községünkben pártszervezetünk a tümegszervezetetekel szorosan együttműködve 25 Tolnai Napló, *35 Szabad Föld, 2 Tartós Béke előfizetőt gyűjtünk. Dolgozó parasztságunk körében sajtófeloivasá- sokat tartunk, s a levelező hálózat kiszélesítésében is élénk részt veszünk. A szervezésbe a legjobb nép. nevelő elv’ársaka? vonjuk be, akik legjobban meg tudják magyarázni dolgozó parasztságunk közöt a sajtó- olrvasás jelentőségét és fontosságát. Felhasználjuk e munkánkban ■ & községben lévő hangoshíradót és mozit, melyen keresztül ie ismertetjük a pártsajtó egyes fontos cikkeit. A szervezésben résztvevő elvtársak között kiszélesítjük a versenyszel,lémé* egyéni vállalásaikon keresztül. Nagy Sándor párt titkár. Tizennégy szobrászművész kapott megbízást a népstadion felvonulási útja szoborcsoportjainak tervezésére A népstadion munkálatai gyorsan haladnak előre. Az építkezési munkálatokkal egyidőben gondoskodnak a stadion környékének rendezéséről, képzőművészeti díszítéséről is. Képzőművészeti szempontból a legnagyobb leiadat a stadion felvonulási útjának kialakítása. Ez az út, „az ifjúság útja” negyvenöt méler széles, háromszázhúsz méter hosszú lesz Az ulat összefüggő vízmedencék szegé, lyezik melyek tükréből monumentális szoborcsoportok emelkednek ki. A szoborcsoportok tervezésére a napokban . kaptak megbízást Antal Károly, Beck András_ Buzi Barna. Gvőri Dezső Kerénvi Jen/i, Kocsis András, Makrisz Agamemnon Mi/cus Sándor, Olcsai-Kiss Zoltán, Somogyi József, Szabó Iván, Tar István, Ung. vári Lajos és Váradi Sándor szolt, rászművészek. A művészeknek az első vázlatot március 15-én kel] bemutatótok és a szoborcsoportokat öntésre kész állapotban novemberig kell elkészíteniük. nélkülözhetetlen az agitáció« «unkában
