Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

4

19Ä3 JANUÁR 1*

NAPLÓ

JÁRÁSI K ULTtJR VERSENY

Kultúr forradalmunk egyik fontos állomása volt a múlt vasárnap Bonyhádon lezajlott járási kultúrverseny,. melyen a Bonyhádi Cipőgyár, Zománcgyár. Henger, matom és o. Simontornyai Bőrgyár kuttúrmunkásai vettek részt, A kultúr csoportok színjátszással, szimfónikus. és iuvószene karral, tánccsoportokkal, valamint énekkarral vettek részt ezen az igazán szép élménynek mondható kultúr- megmozduláson.

Mindenekelőtt u színjátszó csoportok munkájáról szeretnénk be. számolni. Elsőnek említjük meg n Hengermalom színjátszó gárdára által bemutatóit „Sehc-Donát kincse” című színdarabot és itt elsősorban azt kell kiemelnünk, hogy a hengermalom dolgozói igen jól választották meg « színdarabjukat. A termet zsúfolásig betöltő közönség előtt mutatták be a dolgozók két egymással, szövetségben lévő ellenségének: a Iculáknak és a kle. rikális reakció képviselőjének ra. vast, fondorlatos aknamunkáját, amellyel népi demokráciánkat kívánják aláásni. Kiváló teljesítményt .nyújtóit Sebe-Öonát szere, pében Boros N, és fíeck JózSelnó. A többi szerplők is. ha mereven is játszottak, olykor kielégítőt nyuj toltak. Hasonlóképpen igen jó volt a témaválasztása a Bonyhádi Ci* pógyár színjátszó csoportjának is és a közönség egy félórán át színié ott érezte magát a nyugati államok egyik kikötőjében, ahol a dokkmunkások vívják meg minden napi kemény harcukat a bekéért az imperialistákkal szemben. Ebben a darabban különösen Szebényi Mária. Nechterné és Ctlma Fe. rent révkalauz alakítását kell kiemelnünk. Kisebb technikai hibáktól eltekintve a darab előadása

igen jónak mondható. Nem mond. hatjuk el ezt azonban a Simontornyai Bőrgyár színjátszóiról, akik az „Inota—Dunapentele” cimü ide. jél múlt darabbal szerepeltek, a színjátszó csoport tagjai még a sző. véggel is küzdöttek és meglátszott az. hogy a darab betanításánál hiányzott a gondos rendezői szem.

De annál nagyobb dicséret és elismerés hangján kell szólni a Sí- montornyaí .Bőrgyár lánccsoport járói, annak felkészültségéről, stíl- szerű, népi táncairól, amely megmutatkozott a kanásztáncban és az üvegtáncban. A legjobb táncszámok azonban mégis az ízzig-vérig tipikus alföldi karcagi-csárdás volt. Tökéletes átéléssel adták elő a táncokat.

Az elismerés hangján kell szól. nunk a cipőgyári tánccsoport fe- lépéséről is. amelyen meglátszik a hűséges és szorgalmas, odaadó tanulás, bár leli épésükben több hu- tároz.oltságot is mutathatnának, amely azonban annak tudható be, hogy a csoportjuk fiatal. A látottak azonban arra a reménvre jo. gosítanak fel. hogy még igen komoly sikert fognak aratni a Bonyhádi Cipőgyár táncosai.

A zenekarok közül elsősorbaa símon,tornyaink fúvó szenekor át em. ütjük meg, mely fegyelmezett fellépésével az első akkordoknál már megnyertc a közönség tetszését. — Hangolásuk teljesen kifogástalan és egy.két kisebb hibától eltekintve nagyszerű teljesítményt nyújtottak. A karmester kitűnő érzékkel végig ura volt a zenekarnak. Kár. hogy két nyitánnyal jöttek fSiolcz: Hang verseny nyitány és Teodora: Nyitány.) Ugyancsak nagy sikert aratóit a Bonyhádi Cipőgyár zeneka. ra, mely elsőnek ..Orpheus a pokolban', majd a Magyar láncokr‘.

at adta elő. Itt már nagyobb hibákat is felfedezhettünk, meg lehetett állapítani, hogy a karmester nem volt mindig ura a zenekar, nak. Ki kell azonban emelnünk azt a nagy munkát és a dícséretreméltó lelkesedést, mellyel a cipőgyári nekar készült a versenyre Igen jól szerepeit „ cipőgyár énekkara is Lukács elvtárs vezetésével. A legsikerültebben Kerekes: „Béke- induló”-ját nagy érzéssel és átéléssel intonálták. Dicséretet érdemel a7 énekkar, hogy bemutatta a magyar népdal kánouszerűségét. Ki kell emelnünk a tiszta, értelmes kiejtést.

A Zománcgyár mindössze egy lánccal szerepelt a kultúrverse- nyen. ami bizony a zománcgyári kultúrmunka szegénységéi mutatja. Ar a néhány fiatal, aki a táv. cokut előadta, mindent megtett, hogy tökéleteset nyújtson, de meglátszott, hogy magukra vannak hagyatva és inkább saját kezdeményezésükből, saját erejükből adta^ azt, amit a kultúrestén nyújtottak. M’ndent egybefoglalva azt a következtetést kell levonnunk, hogy a bonyhádi járás üzemi kultúrmur.- fed ja és a Simontornyai Bőrgyár kul túrfejlődése szinte ugrásszerűen emelkedett a legutolsó kullúrver- seny óta. Maguk a kn!túrmunkások igényesebbek, látszik rajtulf a kultúra szeretete, látszik rajtuk az, hogy szívesen foglalkoznafc a kul- lúrmunkával, elmélyültek abban. —- Kár, hogy nem fordulnak — legalább is ez 'alkalommal — jobban a magyar haladó hagyományokhoz és nem vették műsorra a Szovjetunió és o. baráti államok zenéjét. Ez a járási kultúrverseny is bebizonyította, hogy a kultúríorrada. lomnak harcosai komolyan veszik feladatukat

Hozónkban hatodszor kerül megrendezésre a Szovjet Film ünnepe

Az eddigi sikerek nyomán néy szélesebb keretben és még bőségesebb filmanyaggal. A magyar dolgozók milliói, megszerették a szovjet filmeket. Példátlan sikerük oka éppen az, kegy ott, ahol megjelenik, meggyorsítja a burzsoáziának, a kiesúlrbányolásnak, a háború* gyújtogatok vereségét, meggyorsítja a szocializmusnál:, a béke ügyének győzelmét. Ilyen film, ilyen művészet csak abban az országban jöhetett létre és jöhet léire, ahol a kizsákmányoló!: nem lesznek lakatot a haladásért küzdő művészek szájára és kezére, nem tősznek, mert nem lehetnek, mert a munkásosztály szétverte őket és megvalósít otta, létrehozta a munkásosztály hatalmát.

Miről ad számot a világ dolgozói nak a szovjet film. A szovjet film megismertet bennünket Sztálin népé vei, u szovjet emberrel, bóvlidul ja annak jellemvonásait: egyenességét és állhatatosságát, bátorságát és határozottságát, őszinteségét. és becsületes voltát, a nép iránt érzett mélységes' szereidét és az ellenséggel szembeni olthatotluv gyűlöletét, igaz lutzafiságdt, életörömét, a kommmiz mus győzelmébe való rendíthetetlen hitét, a szovjet filmekből ismerték m eg a világ dolgozói Lenin halhatatlan alakját és (i szovjet filmek 'hozzák emberi közelségbe n szerviéit Sztálin alakját. A szovjet filmek megismertet nek a szocializmus országának boldog napjaival, alkotó munkájával, szépü lő életével. A szovjet filmek mikor bemutat jól: a szocialista ország mai életét, egyben érzékelhető, szemmel látható közelségbe hozzák a mi jövő nket.

Ezért várjuk olyan szeretettel </ közeljövőben megrendelésre kerülő Szovjet Film Ünnepét.

Járt ássuk télen is mindennap az állatokat

Állataink léli termelésének és egészségének megóvása érdekében valamennyi állatunkat mindennap rendszeresén jártassuk. Az egész éven át szabad levegőn mozgatott állat jobb tukavmányóitókesitő, ellcnállóbb a betegségekkel szemben, edzettebb és jobban bírja a nehézségeket, min: az az állat, amely szabad levegőhöz csak ritkán jut.

Különösen nagy visszaesést jelent az állandó istállóban való tartás az olyan esetekben, amikor nyár folyamán késő őszig legelőn tartózkodik a jószág és télen zárt istállóba kerü , ahonnan egész tavaszig nem kerti, kihajtásra. A szabad levegőre szokott állati szervezet erősen megsínyli

1 vagonvashulIaűéKból

a rendszeres mozgatás és -zabul l vegő hiányát. Ez elsősorban az állatok termelésének visszaesésében és a betegségekkel szembeni fokozottabb fogékonyságba» nyilvánul meg.

Teheneinket és növcndékálialainkat még télen is mindennap az időjárásnak megfelelően fél — egy-két ón hosszat rendszeresen jártasuk. Ne elégedjünk meg azzal, hogy a teheneket óváskor kihajtjuk, hanem kös. síik össze az itala- idejét járta társul is, A szabad levegőre kihajtott teheneket ne hagyjuk egy helyben álldogálni. Jártasuk az állatokat nehogy megfázzanak. A szabad levegő és a mozgás e énkíti az állatok anyagcseréjét, úgy azok könnyebben emésztenek és növelik termelékenységűket.

A sertés«k mozgatásáról se feledkezzünk meg A Kas kocákat elég ha naponként fél—egy óra hosszára kifutóba kieresztjük. Gondosan ügyeljünk azonban arra, hogy a lelógó tö- gyti auvnkncák e^eosbimhóit a lege- felületi! hóréteg ki ne sebezze. Ezért a kocákat ne járhassuk mély hóban, hanem a kifutóban eltakarított helyen szalmával felhintett terü'eten. A malacok jártatását hasonlóképpen szél- védett, napfényes tnalackifutóban végezzük. Tél idején takarítsuk c] a havat és a malackifutót hintsük föl ■szalmával. Az időjárástól függően, a malacokat naponta téten ló—30 percig jártassuk szabad levegőn.

P a r í li í r e /.*

PROPAGANDISTÁK, OKTATÁSBA BEVONT ELŐ TÁRSAK FIGYELMÉBE

Felhívjuk Szekszárd váró* területén lévő oktatásba bevont elvtársak figyelmét, hogy január hó Ifi-ált, pénteken este (I órakor a Pártoktatás Házában „A szocializmus közgazdasági problémái « Szovjetunióban“ címmel konzultációt tartunk.

PÁRTOKTATÁS HÁZA.

Felhívjuk a Párttürténet II. éves hallgatóinak figyelmét, hogy az SZKP XI\. kongresszusa IV. részéből a konferenciát 17-én, reggel 8 órakor tartjuk a Pártoktalás Házában. (Nem az MSZT-uél) Kérjük az elvtársiak pontos megjelenését.

BŐDI IMRÉNK konferencia vezető.

81 8 i; K 14

ESI TORTOK, .IV NE Alt 15 C (. V E I E I E S GYÓGYSZER r.VIt

11/1. sz. AU. gyógyszertár. NÉVNAP: Lóránt-. IDŐJARÁSJEEENTES: -*■

Várható időjárás csütörtök estig: Fel- luisebb idő. többié ó havazás. Mérsékelt északkeleti-keleti szél. A hőmétsékl

e t alig

: változi

k.

Várli

a tó hümérbv“k.-ti éli

ekek az

OI

SZÚ 2

területére:

csii

törlők

reggé

mínusz

—mínusz

ó, cl

élben

mínusz

*)

_

; u-z

1 luk k ö Z.Ötl

. A vá

rható va

tpi

közé

pliőinérsék.’•! e 1

jaiHiár

15-én,

esti

ítörti

ikíin négy

fok

ni alt

ie-z.

Képzőművészeti Szabadiskola

nyílik meg február elején Szekszárdim. Részvételi díj nincs! Jelentkezni lehet a Megyei Tanács Népművelési Osztályán. A tantervben a rajzoklatás mellett iparművészet, dekoráció, művészei; boncban, grafikai eljárások ismertetése és magyar művészettörténet is szerepel.

— A szekszárdi áiiamiigyészség Ná

na: Ferenc őfi éves felsőn inni lakost — akinek 13 hold földje van — mert nem vetette el földjét, a bíróság 5 hónapi börtönre, lft(K) forint pénz,büntetésre, 3 évi közügvektői való idillié-ra ítélte.

Január ltí-án, vasárnap indul a városi-járási sakkcsapatbafnokság

A kevés számú nevezés miatt Szekszárdi város és a szekszárdi járás összevontan, közös rendezésben bonyolítja le az idei városi és járási sakkesapatbajnokságokat. A sakkozók táborában hatalmas érdeklődéssé! várt bajnoki versenyre Szék szóidról a Petőfi, a Lendület, a Spartakus/, és az Ált. gimnázium csapata nevezi;;t. A szekszárdi járási viszont csak a faddi kinizsi és a i'oinai Vöiüs Lobogó képviseli, A nevezések bizony nem a legjobban sikerültek. A megyeszékhely sakk-kultúrájára sem vet valami jó lény t, hogy mindössze 4 csapat vállalkozott n vá rosi-járási snkkcsa pa i huj nők súgókon

való részvéteire. A csapatbajnokság az a verseny, amelyben hatalmas tömegek rajt- hozáiJúsához lehetne számítani. Éppen ezert érthetetlen, hogy a megyeszékhelyről mindössze 32 sakkozó vállalkozott a bajnokságban való részvételre akkor, amikor 150—200 résztvevő bizonyította volna in* igazán azl, hegy a sakk tömegsport Szekszúrdon.

De nem jól vizsgázott a járás sem ebből a szempontból. Nem sok csapat nevezését vártak, de hogy Bútaszék és Dccs nem nevezőit, ez ismét a ros^z szervezőmunka ékes bizonyítéka amellett, hogy a bútaszéki es a deesi sportkör vezetői sem állnak feladatuk magaslatán.

A kiírás szerint a csapatok 8 táblán mérkőznek majd meg egymással. Mivel az erőviszonyok szerfelett kiegyensúlyozottok, éppen ezérí, nagyszerű küzdelmeknek lehetünk

majd tanai. A Városi és Járási TSB elkészítette az első 3 forduló sorsolását. Az élőiéi Hó csapat a rendező sportkör, amelynek megfelelő előkészített és világított teremben kell a versenyt megrendezni. A rendező sportkörnek természetesen értesítenie kell a vendéglátóit együttes» arról, üugy a mérkö- zést mikor és hol kívánja megrendezni. Az első három forduló sorsolását az alábbiakban közüijiik;

I. forduló. Január 18-án: Faddi Kinizsi— Tolnai Vörös Lobogó, Szekszárdi Spartakus/ —Szekszárdi -Petőfi, Ált. gimuáziinn—Szck- szárdi Lendület.

II. forduló: Január 25-én. Tolnai Vörös Lobogó—Szekszárdi Lendület, Szekszárdi Petőfi—Ált. gimnázium, Faddi Kinizsi—Szekszárdi Spartakusz.

III. forduló: Február í-én: Szekszárdi

Spartakusz—Tolnai Vörös Lobogó, Ált. gimnázium—Faddi Kinizsi, Szekszárdi Lendület—Szekszárdi Petőfi.

A csapatok között a Szekszárdi Petőfi látszik n legerősebbnek. A 'Tolnai Vörös Lobogó is jó játékerőt képvisel. Az Ált. gimnázium, o Spartakus/ és a Szekszárdi Lendület is Kik kitűnő játékossal rendelkezik és éppeu ezért alkalmasnak látszanak komoly meglepetések elérésére. A mezőny leggyengébb együttesének a faddi.ik látszanak, de könnyen meglehet. hogy éppen ezért szolgáltatják majd a legnngA óbb meglepetéseket a csapatbajnokság során.

Megyénk legjobb atlétikai eredményei a pontértéktáblásatok tükrében

Évtizedes gyakorlat szerint év végén az aílctiku szakemberei számba szokták venni az. év legjobb atlétikai eredményeit a pont- értéktáblázat szerint. Ismeretes, hogy 1950- ben új pontértéktáblázatot vezetett be a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, az arldig használatos úgynevezett dekatlóntáblázal szerint. A kétéves gyakorlat tanulsága szerint azonban a régi táblázat sok hibája ellenére még mindig jobb az. újnál. Éppen ezért a férfi számoknál mindkét táblázat szerint elkészítettük a megye legjobb 25 férfi és női eredményét. Amikor ezt a munkát elvégeztük, teljességgel tudatában voltunk annak, hogy ne nikapunk 100 százalékosan hű képet n megye atlétikai életéről, azonban mégis elvégeztük ezt a munkát, mert az a véleményünk, hogy ezzel a táblázattal úttörő munkát végzünk a jövő szempontjából. Ugyanis a következő évi legjobb eredmények összegyűjtésénél már majd meg lehet állapítani nzt. hogy a megye atlétikai élete fejlődött c az idei évi kimutatáshoz viszonyítottan.

A női eredményeket azért csak az új táblázat szerint készítettük cl. mert a női versenyszámokra vonatkozólag nem ismerünk ilyen, a dekatlontáblázatlioz hasonló táblázatot.

A női táblázatból nyilvánvaló, hogy a táblázat szerfelett felértékeli a gránátvetés eredményeit, vagy pedig arról van ^ szó, hogy a megyében nem szabályos súlyú gránáttal bonyolítottak le a gránntvető versenyeket. így került be a táblázatba a gyönki járás MHK-próba kapcsán elért gránátvető- eredmény és ugyanakkor, nem kerültek be a kimutatásunkba más verseny-számokban elért — szerintünk is —. jobb eredmények, amelyet a pontérték táblázat nem értékel kellőképpen. Érdekes a táblázat abból a szempontból is. hogy a legjobb eredmények közé 15 szekszárdi, 5 szekszárdi járási, 4 gyönki cs 1 paksi járási eredmény került bele. Feltűnően nagy az általános iskolásoknak a száma (valamennyi szekszárdi járási eredmény általános iskolás nevéhez fűződik), főképpen u gránátvetés eredményeinek a felértékelése miatt. Iía a férfi és a női táblázatot egybevetjük, azt kell megállapítanunk. hogy női atlétikánk semmivel Sem szorul férfi atlétikánk mögé. Sőt női atlétikai eredményeink etry hajszállal jobbak, azon fel Hl. hogy Szüle Ágnesnek a' 80 méteres gátfutásban elért eredménye kereken J00 ponttal jobb, mint a legjobb férfi eredmény. Női táblázatunk a következő képet mutatja:

I. Szillé. Sz. Bástya, 80 m. gátfutás 12.3 820 pont. 2. Győrffy. Sz. Bástya, magasugrás 145, 7S1 pont. 3. Dosztúl, Sz, Bástya, gránát- vetés 42. . T20 pont. 4. Szüle, Sz. Bástya,

magasugrás 140. 714 pont. 5. Puiz, Sz. Bástya, magasugrás 140. 714 pont. 6. Szüle,

Sz. Bástya, távolugrás 499. 700 ront. 7.

Galambos. Szekszárdi j., gránátvetés 41.10, 695 pont. 8. Márkus, Szekszárdi j., gránát- vetés 40.08, 667 pont. 9. Lerch. Gyönki j., gránátvetés 39.80, 659 pont. 10. Szüle. Sz. Bástya. 100 m. I“.4. 658 pont. 11. Nemes, Szekszárdi j.. gránátvetés 39.3", 647 pont.

12. Telegdi, Szekszárdi j., gránátvetés 39.3-t, 646 pont. 13. Fehér, Bonyhádi j., 100 m. l3.3,

• 30 pont. 14. Molnár, Gyönki j.. gránátvetés 39.—. 637 pont. 13. Böröcz, Szekszárdi j.. magasugrás 132, 611‘pont. 16. Blatt, l’aksi i.. tiívolugiás 470, 606 pont. 17. Szüle, Sz. Bíistva 200 m. 28.«, 600 pont. IS. Győrffy, Sz. BástVa. távolugrás 467. 3% pont. 19. Kovács. Sz. Építők, magasugrás 130. 5«6 pont. 20 21. Benkó. Sz. Bástya. magasugrás 130, ■5Síi pont. 20—21. I őglcin, Sz. Bástya, magasugrás 130, 586 pont. 22. Kovács, Sz. Építők, lúvelugrás 465, 584 pont. 23. Győrffy, Sz. Bástya, sűlylökés 10.02, 584 pont. 24. László. Gyönki j., gránátvetés 57.—, 582 pont. 25. I’etó, Bonyhádi j., 100 m. 15.9, 569 pont.

A férfi eredmények rangsorát először az új,* majd u régi táblázat alapján közöljük lla a két táblázatra tekintünk, azonnal észre kell vennünk azt, hogy a két táblázat nem egyformán értékeli az eredményeket, Abban azonban megegyeznek, hogy felértékelik a KiO méteres időket, a magasugrást vagy pe- dig* arról van szó, hogy a megye atlétikája nem egyenletesen fejlődik. Lnnék illusztrálására közöljük, hogy a 110 méteres gátfutásban listavezető Varga 18-as ideje 294, • rúdugrásban listavezető Núzer 290-es eredménye az új pontértéktábiázat szerint 293 pontot ér.

Férfi eredmények:

1. Nádasdi, Sz. Bástya, magasugrás 175, 711 pont. 2. Pék, Dombóvári j., 100 m. 11.6. 706 pont. 5. Nádasdi. Sz. Bástya hármasugrás 13.42, 703 pont. 4. Nádasdi, Sz. Bástya, távolugrás 66S, 689 pont. 5. Nádasdi. Sz. Bástya, 100 m. 11.7, 67S pont. 6. Szűcs, Sz. Bástya, 100 ni. 11.7, 678 pont. 7. Lukács, Tamási j.. gerelyhajítás 57.20, 672 pont. V Kalapics, Dombóvári j., magasugrás 170,

656 pont. 9. Bessenyei. Sz. Bástya, hármasugrás !".06 652 pont. 10. Szües, Sz. Bástya, távolugrás 654, 651 pont. 11. Kiss, Doinbó- Ttúri j., 100 in. Í1.8, 650 pont. 12. Varga, Sz. Bástya 100 m. 11.8, 650 pont. 13. Szűcs, Sz. Bástyu. hármasugrás 12.98, 04t pont, 14, Ték. Dombóvári j., távolugrás 650, 640 pont. 15. Schäffler, Szekszárdi j., 100 in. 11.9, 624 pont. 16. Pech. Bonyhádi j., 1.500 m. 4:19.8, 617 pont. 17. Éli], Gyönki j., 1.500 m. 4:20.— . 615 pont. 18. Joój.Sz. Bástya hármasugrás

12.74, 609 pont. 19. Schmidt, Gyönki j., magasugrás t65, 605 pont. 20—24, Szepcs, Sz. Bástya, magasugrás 165, 603 pont. 20—24. Steitz, Gyönki j.. magasugrás 165, 605 •punt- 20—24. Eger> Gyönki j.. magasugrás. 165, 605 pont. 20—24. Pech, Bonyhádi j., magasugrás 165. 605 pont. 20—24. Kulcsár, Sz. Bástya, magasugrás 163, 605 pont. 25. Bukovszky, Sz. Bástya, 100 m. 12.—, 598 pont.

Férfi eredmények a régi láblázat alapján:

1. Nádasdi, Sz. Bástya, magasugrás 175, "27 pont. 2. Lukács. Tamási j., gerely vetés 57.20, 725 pont. 3. Nádasdi, Sz. Bástya, tá- volugrás 668, 721 pont. 4. Pech, Bonyhádi j., 1500 m. 4:19.8, 710 pont. 5. Éhl. Gyönki j„ 1500 in. 4:20.—, 709 pont. 6. Nádasdi, Sz. Bástya, hármasugrás 13.42, 704* pont, 7. Varga, Sz. Bástya, 400 m. gátfutás 60.2, 698 pont, 8. Pech. Bonyhádi j., 1000 m. 2:43.fi, 687 pont. 9. Pék, Dombóvári j., 100 m. 11.6, 686 pont, 10. Szűcs. Sz. Bástva, távolugrás 654, 6S6 pont. 11. Kalapis, Dombóvári j.. magasugrás 170, 671 pont. 12. Perli, Bonyhádi j., 400 m. 54.t, 665 pont. 13. Nádasdi, Sz, Bástya, 100 m. 11.7, 664 pont. t4. Szűcs, Sz. Bástya, 100 m. 11.7. 664 pont. 13. Bessenyei, Sz. Bástya, hármasugrás 13.06, 637 pont. 16. Pók. Dombóvári j., távolugrás 650, 631 pont. 17. Cser. Sz. Bástya, 400 ni. 54.5, 648 pont. 1Q. Sziirs. Sz. Bástya, hármasugrás 12.q8. 646 pont. 19. Rács. Sz. Dózsa, 1000 in. 2:46.6, 643 pont. 20. Kiss, Dombóvári j., 100 m. 118. 640 pont. 2l. Varga. Sz. Bástya, J00 m. 11.8. 640 pont. 22. Kővári, Bonyhádi j.. D00 in. 4:28.8, 631 pont. 23. Schäffler, Szekszárdi j.. 100 m. 11.9. 618 pont. 24. Bus, -Bonyhádi j.. 400 m. 53.2, 618 pont. 25. Joó. Szekszárdi Bástya, hármasugrás 12.74, 616 pont.

kél

Eoy «ritz pilóta

eoész öt tized millió kilométert repült motorhiba nélkül

\Iosvk\M: M uh tar bek Dzugutov, a grazi«; polgári légif'oita egyik legrégibb pilótája eddig két és félmillió kilométert repült moíorhiba nélkül. A pilóta ezalatt összesen tizenegyezer órát töltött a levegőben.

A gruziai polgár; légiflottáná! már negyvenöt pilóta motorhiba nélküli teljesítménye meghaladja az egvnTl- lió kilométert.

Megjelent az „Anyag- legújabb

Tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki:

Sztálin elviárs válaszai Jamue Rostosnak. a „Xow-York Times“ diplomáciai munkatársának 1ÍK52 december 21-én érkezett kérdéseire.

F. I’talkovszkij: A Kommunista

I’árt a szovjet nép győzelmeinek ihletűje és szervezője.

F. liilloux: A demokratikus szabadságjogok védelme. A békéért folyó harc nagy • proprammja.

/. üttgyinszkij: Az iparosítás az

európai népi demokratikus országokban folyó szocialista építés döntő láncszeme.

.1 Ttnmjancev: A gazdasági törvények jellege a szocializmusban.

és AdatszolsráItalás“ száma

M. Makarova: Az árutermelés hm ki értéktörvény a szocializmusban.

Emeljük az ideológia: munka «záo- vonalát!

E cikkek mellett még több inás időszerű problémával foglalkozó úrü/i* közöl az M 1)1' Központi Vezetőié:.'* jit. Prop. Osztályának folyóiraia.

—-I - - - - *

TOLNAI NAPLÓ

Felelős szerkesztő- SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ

A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszere.»a 20-10. 20-11

Szekszárd. Széchenvi-uten 18 M. N B egvszárniaszánj: 00.878.065—38 Előfizetési díj: havi t|.— forint,

Barönyamegvei Szikra* Nvomda

Pco Muckácsv Mih.SIv-uíca 10. »z- Tefefon: 2Ú-27

A nyomdáén felel: MLLLES REZSŐ