Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

TOLNAI AZ M DP LNAMEGYEI X. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM ARA 50 FILLÉR vnáú mourrÁRM! egyesül?etek! A MAI SZAMBÁN. A ííílálini választókerületben a vlllasvtosbereiufesésel, gyárának dolgozói nagy lelkesedéssel 1, V. Sztálin elv- társat jelölték küldöttüknek a moszkvai, területi szó»« (ctbc (2. o.l — A jugoszláv dolgozók békeharca ej. o.; — A tagkönyvkinsztó ünnepi taggyűlések tapasztalatai Szek­szárdim (3. o.t — Mi rejlik az angoLauierikai „gazda* sági együttműködés'* mögött? :t. oá J FENTÜK, 1953 JA MA« Ív Művészeti egyiitleseink járási versenye elé Növekedett a keresztsoros vetés területe Tolna mesében Af «/múlt Ősszel Tolna megye sorosan, s a megye termelő szövetke kettő, ahol ne alkalmazták volna ezt es évi őszi vetésekhez képest a leg rillet megnövekedése a gyón ke járás szövetkezetek és csoportok 485 hold holddal szemben. Különösen kimnélk melynek tagjai -tő hold őszi halászom mindössze három tszcs van, ahol az rész 'soros vetést. A községek közül jó felvilágosító Zombán 1951-ben egyetlen tszcs sem szaké tnaá ások, a gyűléseken felvetett MA-gvitatása nyomán Zomba négy tér vetett c szovjet agrotechnikai mód egész elmúlt év folyamán jó munkát HÍG holdat keresztsoroson vetett, míg suth isz-ben 10, a Petőfi fszcs-ben 12, 'vetette k kereszt so rosmi. ■minden Itözségébcr, vetettek kereszt- itetoi es csoportjai közül alig van egy­et korszerű szovjet módiért. Az 1951- «zembcötlőbb a hercsztsoros vetésié- bán, ahol az elmúlt ősszel a termelő, területet vetettek „ korábbi 150 edett a nagy székel yi Dózsa tszcs, vetettek keresztsorosait. A járásban öez folyamán nem alkalmazták a ke­munkát végzett a. zotnbai tanács, vetette keresetsorosain kalászosait. A in, tógazdasági kérdésekeredményes melöszöcetkezcte 17tí hold kalászost szer szerint. A Béke tsz, amely az végzett, az ősszel minden kalászost, a Vörös Csillag tsz-ben 4t>, a Kos­it Szabadság tszcs-ben piáig 8 holdat Alig zajlottak le a művészeti csoportok körzeti versenyei, a községi csoportoknál a járási ver­senyekre készülődnek, ahol lemér hetó lesz az a javulás, amelyet az előbbi versenyek tanulságai, a bíráló bizottságok építő bírálatai nyomán mutatkoznak a csoportok munkájában. A Művészeti Cso­portok II. Országos Versenyében a járási bemutatóknak fokozott mértékben kell a nemzetközi bé­kehíre szolgálatába állni. A cso­portok művészeti tevékenységé­nek minden eszközével elő kell segíteni, hogy a dolgozók még egységesebben tömörüljenek a béke megvédésének ügye mellé. Művészeti tevékenységük csak akkor válik iqazzá és nem öncé­lúvá, ha mindenkori alátámasztói lesznek politikai, gazdasági építő­munkánknak. Ezeknek a fő fel­adatoknak megoldása csak abban az esetben lesz Sikeres, ha a ver­senyző osopottok rendszeres szak­köri foglalkozáson politikai és szakmai oktatásban vesznek részt. A körzeti verseny kiváló ered­ményeit már egyes csoportjaink­nál ez a rendszeres szakköri fog­lalkozás hozta meg. Különösen szembetűnő volt ez a színjátszó csoportok munkájának értékelésé­nél. összehasonlítva a bogyiszlói és g faddi színjátszó csoport mun­káját azonnal megállapítható, hogy a rendszeresen dolgozó bo­gyiszlóiak minőség tekintetében messze felülmúlják a bemutatóra hevenyészett munkával készült faddiakat. Mind a két csoport Móricz: „Tej“ című egyíelvoná- sos színművével szerepelt. ‘.A bo­gyiszlói csoportnál a nézőközön­ség megérezte azt, hogy a darab éle a Horthy-rezsim közigazgatá­sának ostoba figurái ellen irá­nyul. Az egyszerű józan paraszt tehetséges gondolkodása felül­emelkedett a fiskális raffináltsá- gán és megcsillogtatta a dolgozó nép erejét. Az író kritikai realiz­musa teljes mértékben kifejezésre jutott a bogyiszlóiaknál. Míg vi­szont, aki nem ismerte a darabot, az a faddiak előadásában csak egy vígjátékot látott, amelyben a jól „felvágott nyelvű" parasztasz- szonyok veszekednek a rendszer, tartó hatósággal: mindent elkö­vetve a közönség megnevetteté- sének érdekében. Számtalan esetet sorolhatnánk fel, ahol a szakköri irányítás meg­mutatta a helyes utat a színjátszó csoportok minőségi felemelkedése felé. Még szembetűnőbben tapasztal­ható a minőségi fejlődés azoknál a tánccsoportoknál és népi együt. teseknél, amelyek már hosszabb idő óta végeznek állandó művé­szeti munkát. Mindegyikőjük elé példaként lehet állítani a bátai és sárpilisi népi együttest, amelyek fáradhatatlanul küzdenek a népi hagyományok feltárásáért, de egyben le kell szögeznünk azt is, hogy állandóan nő a szekszárdi járásban azoknak a csoportoknak a száma, amelyek e két együttes útját követik. Példájukat követve szép eredményt mutatott fel az alsónyéki, bogyiszlói, őcsényi és decsi népi együttes. Valamennyi igyekezett úgy előadni a haladó népi hagyományokat, hogy azok szocialista tartalmat kapva a dol­gozók érzelmeiben tegyék meg azt a hatást, ami megszeret­teti az újat és megmutatja az új­ban a szépet azzal, hogy a dolgo­zó nép évszázados törekvéseit megszólaltatja a hagyományokon keresztül. Megyénk igen gazdag népi ha­gyományokban, azonban csak a szekszárdi járásban használják fel ezeket úgy, hogy egyben segítő­társai legyenek a dolgozók új életének kialakításában. Natív szükség lenne a megye többi já­rásában is a művészeti csoportok olyan irányú művészeti tevékeny­ségére, amely által bemutatnák táncban, dalban, játékban akár színműben is tájegységük, köz­vetlen környezetük, saját közsé­gük életét. Azzal, hogy megeleve­nítenék műsorukban a jelent és a múltat, párhuzamot vonnának a jelen és a múlt között úgy, hogy az boldog jövőnket tükrözze visz- sza. A lehetőségek adottak akár a Kapós-mentén, a tamási járás­ban, ahol igen gazdag néphagyo­mányú községek vannak: Kop­pányszánté, Nagykónyi, Pincehely és ugyancsak ebben a járásban van Ozora község, amelynek le­vegője fűtött a történelmi múlt­tól, olyan múlttól, ami a dolgo­zó nép érdekeiért folytatott har­cunkban hathatós segítséget tud nyújtani. Nem kevésbbé eredmé­nyes munkát lehetne kifejteni a néphagvományok feltárása terén a bonyhádi járás székely falvai­ban, valamint a gyönki és a paksi járás tőzsénéiben, amelyekben legnagyobb volt a földesúri ki­zsákmányolás és amelyekben je­lenleg a felszabadult *parasztság éli megújult szép életét. Az elmúlt évek versenyei azt bizonyítják, hoqv a dolgozók szí­vesen végeznek művészeti mun­kát, csak összefogó erő keli, ami a kellő és helyes irányba vezeti őket. Ezen a téren nagy feladat hárul tanácsainkra és tömegszer- vezeteinkre, ahol a községi taná­csok szívügyévé válik a kultúr- munka, ott a felső irányítás se­gítségéve! nagv utat tehetett meg az alulról jövő kezdeményezés, és ahol a községi töipecszervek te1- ismerik a művészeti tömegmúnka jelentőségét, ott nem fordulhat elő az sem, hogy egyes csoportok lemaradnak , a versenyről. A község egész arculatát képes megváltoztatni a cselekvő mű­vészeti élet, ha azt a községi ta­nácsok a párt iránytmutátásával végzik. Eqy-egv ióhnüködő ének­kar, tánc-, színjátszó-, vagy báb- csoport képes arra. hogy megold­jon sikeres szereplésével olyan problémákat, amelyeket csupán hosszú, fáradságos felvilágosító munkával lehetne elérni. A járási versenyben el kell ér- I nünk azt. hogy szocialista szekto- I raink művészeti csoportjai irányt- mutatóan állják meq helyüket. Rájuk vár az a feladat, hogv a nagyüzemi gazdálkodás, a kollek­tíván végzett munka termelési eredményeit az élenjáró művé­szeti munkával fokozzák. A járási versenyen résztvevő csoportok műsoránál figyelembe kel! venni azt is, hogy saját községében'ho­gyan állta meg a helyét. Hány esetben szerepeltek Szabad Föld Téli Esten, tanácsülésen, párt- gyűlésen. Hány esetben színesí­tették műsorukkal nagy ünnepe­inket. Rákosi elvtárs azt mondotta az országgyűlésen: „Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, amely hazánkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változ­tatja." Politikai és gazdasági ered­ményeinket nem kismértékben köszönhetjük dolgozó népünk ál­talános kulturális felemelkedésé­nek. Népművelési munkánk és ezen belül dolgozóink öntevékenv művészeti együtteseinek munká­ja hozzájárult a dolgozók általá­nos műveltségének emeléséhez, ahhoz,, hogy dolgozó népünk, — mint Rákosi elvtárs is mondotta: ,.Még jobban megérti és méltá­nyolja azt az eredményes munkát, amelyet pártunk a felszabadulás óta eltelt időben végzett. Dolgo­zó népünk szilárdan és egysége­sen követ bennünket, inért tűdja, hogy az az út, amelyen járunk, helyes és egyben újabb győzel­mek felé is vezet," Nyéki József megyei ínüvészetl élőidé. A tolnai föhSaiüvenszövctk estei ve* zotöíég'ónek ts tagságának Uidoniisá- ra jutott az, hogy a megye területén működe* f ö ’, dm ű v ewäzö v et k o z e; e k n ó 1 gyengén halad a rész-jegy hátra'ák befizetése és a tagszervezés. Ez -meg­mutatkozik a fokai f áld m íj vessz ü- votkozetné! is. Ennek megjavitáe-a érdekében a tolna; földművé««8vet­kezet vallatja, hogy a. kiutlévő rész­jegy hátralékokat befizetteti, hogy ezzel is növeljék meglévő árukész­letüket. Ezzel megtudják javítani ,i szövetkeze! áruellátását és olyan új tagokat üzerVcznák, álíiK own voltak tagja! a mozgalomnak. Ezzel erősítik a föidműves&zövetkczcti mozgalmat és bevonják éhbe a tömeg®,ervezet- be a községek élenjáró dolgozói; A földművi«»»övetkezetek vezetői ó* dolgozói nem végeztek megfelelő felvilágosító munkát a szövetkezeti tagság között és ebből adódnak a szervezés és a vésze* befizetés terén fennálló hiányosságok. Ezért mi, a tolnai földműv?*szövetkeze.t vezetői vállaljuk azt, hogy havonta 1 ragot szervezünk szövetkezetbe tagnak <v* minden egyes vezetőségi tag egy 100 E: Mékü részjegy hátralékot fizeúét be. Ezzel a mozgalommal célunk elérni azt. hogy a szövetkeze.i mozgalom megerősödjön a kintlévő részes hát- ra lékok befizetésével és erősítsük n Következeiét, mint tömegszervezetet •*. Felkérjük á megye területén mii­Móst, az új esztendő kezdetén taná­csainknak éber figyelemmel kell kí­sérni a begyűjtés /ítélteiét, ülőjébeu 'gondoskodni kell arról, hogy a be­gyűjtési rendeletet minden dolgozó paraszt megismerje. Az eddiginél sokkol nagyobb gondol forcjUmnák tanácsaink az álkihdébizotísúgok és tömeg szervezeték mozgósításéra, va­lamint a külső aktívák bevonására. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy ahol támaszkodtak az állandóbizottsági logokra, törnegszer- vezetékre, ott eredményes volt n munka, ami megmutatkozik a begyűj­tésben is. Ilyen községek. Tolna, \lö3s, Medina és sorolhatnánk még kas önló községeket is, ahol szép ered­ményeket értek d az 1952-es évi be­gyűjtésben. Dolgozó parasztságunk legtöbb községben ismeri a begyűjtési rendé, let jelentőségét és ezért iparkodik máris teljesíteni m 1953-as gazda­sági évre szóló beadási kötelezettsé­gét. Szép eredményeket értek ét több község dolgozó paraszt jai a baromfi- és tojásbeadásban. Tolna községben \ ködő üöibzas ftildmuvuíozövetkezet ek vezetőit és dolgozók, hogy csatla­kozzanak verseny vállalásunkhoz és felhívásunkhoz. Előre az egy tag és 100 forint rész-jegy befizetés -fkeré­llalmu* Imre CB-senkik Imre Márton t'etáigy. biz. »blök« Z*iymond Lajos Igazgatóság ülnöke Három megye, Baranya. BonTbgy ért Tolna kőzalkalmnzottainak 20 kultúrooportja vett vK.t a vasárnap megtartott pécsi kuliúrve^enyen, me. Íven Tolna megye 1;ii zalk ahuazotiáit öt együttes képviselte. A tolnamegyei csoportok közül legjobban a megyei bírósúg színjátszói, valamint a me­gyei tmő.cs táncosa; szerepeltek: </ színjátszók a pécsi megyei bíróság cgyüiíese mögött „ második helyen, a tánccsopori pedig, váraljai csillag- táncával az ' első helyen végzett. A toln i megyei együttesek gazda g tapasztalatokat szereztek á pécsi ver­senyen. elsősorban azt. hogy egyes művészeti szakágakban, mint a tánc­ban és a utiiszóló-ének'ben a falusi c.-.ftp orte klói kell tanulniuk, bár ál­talában a színjátszók sem haladták Pötyondi Ferenc ij holdas dolgozó paraszt félévi tojás-, baromfi-, tejbe- adási kötelezettségét már 1953-ra tel­jesítette. Sárpilis községben Gúlái János 5 holdas dolgozó parészt, fél­évi baromfi- és tojásbeadását 100 százalékban teljesítette. Sza.hrS köz­ségben Hagy Szabó József S holdas dolgozó paraszt az 1953-as évre 115 liter tejet. 800 darab tojást és 8 kg ba­romfit adott ál a begyűjtő szervek­nek. N&gyszokoly községben Müller Pál 7 holdas dolgozó paraszt, mint tamávselnökJielyettes mutat példát a község dolgozóinak. Tizenegy kg. baromfit adott át az 1953-as év be- szolgáltatására, de nem marad A tőle Kam auf Levantin 11 holdas dolgozó paraszt, aki szintén 11 kg baromfit adóit 1953-as évi beadási tervének a teljesítésére. Nagyszokoly községben példát mutat Szabó János 5 holdas dolgozó paraszt, aki az elmúlt évben 190 százalékra teljesítette a tejbeadá- sút, de emellett minden beadási kö­telezettségének eleget tett. Ezek mel­lett a dolgozó parasztok mellett szá­mos olyan vom még, oki már tdjesí­Ounaszenigvörgy megkezdte’ ezéví feegvüjtGS! tervének te jesítését A dunasmitgytírpyí MNDSZ asszo­ny ok az elmúlt év tavaszán országos mozgalmat Indítóitok » baromfiállo­mány növelésére. A kezdeményezéshez sok község és tornirlőszövctkcret csat­lakozott, de jő eredmények születtek Diu> ászén tgyürgy ön is. »bol a meg* növekedett baromfiállományból a köz­ség dolgozó parasztsága könnyen tud­ta teljesíteni begyűjtési kötelezettsé­gé t. Ez eredményezte, hogy Duna- szentgyörgy 1952-ben baromfiból ISA tojásból 112 százalékos eredményi ért cl, de csak december hónap folya­mát,- a község dolgozó parasztsága 563 kiló hízott baromfit adott át szer­ződéses alapon a földművesszövetke. zetnrk. A begyűjtési állandó bizottság és az MND.SZ asszonyok kezdeményezé­sére Punaszentgyörgyön már # múlt év utolsó napjaiban megkezdődön nt ezévi tojás, és baromfibegyüjtés. He­tenként kétszer begyűjtési na[»ot tart sz állandóbizottság, amelynek tagjai az MA1>SZ asszonyokkal karöltve rendszeres házi agitációt folytatnak. Dunaszentgyörgyttn január közepéig közei ezer kiló baromfit vitt a be. gyűjtőhelyre a dolgozó parasztság, s ezzel megközelítette negyedévi terv. teljesítését. Január első két hetében jó eredmények születtek a tojásbe- gyűjtésben Is, melyből inindeu be­tű! a falusi, együttesek ezíaroaalát A toinamegyei közalkalmazottak ku— túrcsoportjai a pécsi verseny után mást elhatározták, hogy szoros kap­csolatot teremtenek a legjobb faliul együttesekkel, többek között az or­szágos hírű nárpliei é> hátai csopor­tokká*. -I szekszárdi megyei tanács tánc,csoportja már fel is rette a fcu.ir* csőimtől a bálái népi együttessel, amely vállalta, hogy a szekszárdi táncosokat megtanítja u bálái me­nyecskét áncro. A színjátszó csoportok a pécsi ver­seny tapasztalatai után áttérnek a rendszeres szakköri foglalkozásokra, mert úgy látták, hogy így sokkal eredményesebb munkát tudnak vé­gezni. tette az 1953-as év első', vagy máso­dik negyedéves tervének a baromfi-, tej- és lojdsboaddsi kötelezettségét­TanácsainknaJ: fokozni kell dől• gozó parasztságunk letidüleícl, és szervezni a versenyt, amelyek .támo­gatást nyújtanak a begyűjtési terű teljesítésében Az 1953-as év új be- gyűjtési rendeletét ismertessék a dol­gozó parasztsággal és szorgalmazzák az 1953-as évi begyűjtés mellett az elmúlt évben elmaradt cikkfélesége• két is. Az egész évi begyűjtés sikeréi dó a - , tőén megszabja a kezdői; megindu­lás. Ezt a kezdeti lendületet kell ál­landóan felszínen tart-a/n és tovább fokozni tárnicsainknak. Az új begyűj­tési. törvény sikeres végrehajtása mellett párhuzamosan kell szorgal­mazni az elmúlt év hátralékos be­gyűjtését is. Népszerűsíteni az új be­gyűjtési rendeletét, hogy dolgozó pa­rasztságunk még jobban felismerje » beadás fontosságát és maradéktala­nul eleget tegyen az állómmal s- bérei kötelezettségének. A. tolnai fötdrnüvesszövetkezet versenyre hívja a menve földnulvesszöveikezeteii Jó efediBfivyek a be^yiíjíésfaeu megyénk több községében a dolgozó parasztok a ftildmíívedszó vetkezet átvevő helyére. ezdag tapasztalatokat szerzaít a közalkalmazaUak talnnmantifti huH/iror ntintdio néí»í*i uatrrent.'Pü

Next

/
Thumbnails
Contents