Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

TOLNAI

AZ M DP

LNAMEGYEI

X. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

vnáú mourrÁRM! egyesül?etek!

A MAI SZAMBÁN.

A ííílálini választókerületben a vlllasvtosbereiufesésel, gyárának dolgozói nagy lelkesedéssel 1, V. Sztálin elv- társat jelölték küldöttüknek a moszkvai, területi szó»« (ctbc (2. o.l — A jugoszláv dolgozók békeharca ej. o.; —

A tagkönyvkinsztó ünnepi taggyűlések tapasztalatai Szekszárdim (3. o.t — Mi rejlik az angoLauierikai „gazda*

sági együttműködés'* mögött? :t. oá J

FENTÜK, 1953 JA MA« Ív

Művészeti egyiitleseink járási versenye elé

Növekedett a keresztsoros vetés területe Tolna mesében

Af «/múlt Ősszel Tolna megye sorosan, s a megye termelő szövetke kettő, ahol ne alkalmazták volna ezt es évi őszi vetésekhez képest a leg rillet megnövekedése a gyón ke járás szövetkezetek és csoportok 485 hold holddal szemben. Különösen kimnélk melynek tagjai -tő hold őszi halászom mindössze három tszcs van, ahol az rész 'soros vetést.

A községek közül jó felvilágosító Zombán 1951-ben egyetlen tszcs sem szaké tnaá ások, a gyűléseken felvetett MA-gvitatása nyomán Zomba négy tér vetett c szovjet agrotechnikai mód egész elmúlt év folyamán jó munkát HÍG holdat keresztsoroson vetett, míg suth isz-ben 10, a Petőfi fszcs-ben 12, 'vetette k kereszt so rosmi.

■minden Itözségébcr, vetettek kereszt- itetoi es csoportjai közül alig van egyet korszerű szovjet módiért. Az 1951- «zembcötlőbb a hercsztsoros vetésié- bán, ahol az elmúlt ősszel a termelő, területet vetettek „ korábbi 150 edett a nagy székel yi Dózsa tszcs, vetettek keresztsorosait. A járásban öez folyamán nem alkalmazták a kemunkát végzett a. zotnbai tanács, vetette keresetsorosain kalászosait. A in, tógazdasági kérdésekeredményes melöszöcetkezcte 17tí hold kalászost szer szerint. A Béke tsz, amely az végzett, az ősszel minden kalászost, a Vörös Csillag tsz-ben 4t>, a Kosit Szabadság tszcs-ben piáig 8 holdat

Alig zajlottak le a művészeti csoportok körzeti versenyei, a községi csoportoknál a járási versenyekre készülődnek, ahol lemér hetó lesz az a javulás, amelyet az előbbi versenyek tanulságai, a bíráló bizottságok építő bírálatai nyomán mutatkoznak a csoportok munkájában. A Művészeti Csoportok II. Országos Versenyében a járási bemutatóknak fokozott mértékben kell a nemzetközi békehíre szolgálatába állni. A csoportok művészeti tevékenységének minden eszközével elő kell segíteni, hogy a dolgozók még egységesebben tömörüljenek a béke megvédésének ügye mellé. Művészeti tevékenységük csak akkor válik iqazzá és nem öncélúvá, ha mindenkori alátámasztói lesznek politikai, gazdasági építőmunkánknak. Ezeknek a fő feladatoknak megoldása csak abban az esetben lesz Sikeres, ha a versenyző osopottok rendszeres szakköri foglalkozáson politikai és szakmai oktatásban vesznek részt. A körzeti verseny kiváló eredményeit már egyes csoportjainknál ez a rendszeres szakköri foglalkozás hozta meg. Különösen szembetűnő volt ez a színjátszó csoportok munkájának értékelésénél. összehasonlítva a bogyiszlói és g faddi színjátszó csoport munkáját azonnal megállapítható, hogy a rendszeresen dolgozó bogyiszlóiak minőség tekintetében messze felülmúlják a bemutatóra hevenyészett munkával készült faddiakat. Mind a két csoport Móricz: „Tej“ című egyíelvoná- sos színművével szerepelt. ‘.A bogyiszlói csoportnál a nézőközönség megérezte azt, hogy a darab éle a Horthy-rezsim közigazgatásának ostoba figurái ellen irányul. Az egyszerű józan paraszt tehetséges gondolkodása felülemelkedett a fiskális raffináltsá- gán és megcsillogtatta a dolgozó nép erejét. Az író kritikai realizmusa teljes mértékben kifejezésre jutott a bogyiszlóiaknál. Míg viszont, aki nem ismerte a darabot, az a faddiak előadásában csak egy vígjátékot látott, amelyben a jól „felvágott nyelvű" parasztasz- szonyok veszekednek a rendszer, tartó hatósággal: mindent elkövetve a közönség megnevetteté- sének érdekében.

Számtalan esetet sorolhatnánk fel, ahol a szakköri irányítás megmutatta a helyes utat a színjátszó csoportok minőségi felemelkedése felé.

Még szembetűnőbben tapasztalható a minőségi fejlődés azoknál a tánccsoportoknál és népi együt. teseknél, amelyek már hosszabb idő óta végeznek állandó művészeti munkát. Mindegyikőjük elé példaként lehet állítani a bátai és sárpilisi népi együttest, amelyek fáradhatatlanul küzdenek a népi hagyományok feltárásáért, de egyben le kell szögeznünk azt is, hogy állandóan nő a szekszárdi járásban azoknak a csoportoknak a száma, amelyek e két együttes útját követik. Példájukat követve szép eredményt mutatott fel az alsónyéki, bogyiszlói, őcsényi és decsi népi együttes. Valamennyi igyekezett úgy előadni a haladó népi hagyományokat, hogy azok szocialista tartalmat kapva a dolgozók érzelmeiben tegyék meg azt a hatást, ami megszeretteti az újat és megmutatja az újban a szépet azzal, hogy a dolgozó nép évszázados törekvéseit megszólaltatja a hagyományokon keresztül.

Megyénk igen gazdag népi hagyományokban, azonban csak a szekszárdi járásban használják fel ezeket úgy, hogy egyben segítőtársai legyenek a dolgozók új életének kialakításában. Natív szükség lenne a megye többi járásában is a művészeti csoportok olyan irányú művészeti tevékenységére, amely által bemutatnák táncban, dalban, játékban akár színműben is tájegységük, közvetlen környezetük, saját községük életét. Azzal, hogy megelevenítenék műsorukban a jelent és a múltat, párhuzamot vonnának a jelen és a múlt között úgy, hogy az boldog jövőnket tükrözze visz- sza. A lehetőségek adottak akár a Kapós-mentén, a tamási járásban, ahol igen gazdag néphagyományú községek vannak: Koppányszánté, Nagykónyi, Pincehely és ugyancsak ebben a járásban van Ozora község, amelynek levegője fűtött a történelmi múlttól, olyan múlttól, ami a dolgozó nép érdekeiért folytatott harcunkban hathatós segítséget tud nyújtani. Nem kevésbbé eredményes munkát lehetne kifejteni a néphagvományok feltárása terén a bonyhádi járás székely falvaiban, valamint a gyönki és a paksi járás tőzsénéiben, amelyekben legnagyobb volt a földesúri kizsákmányolás és amelyekben jelenleg a felszabadult *parasztság éli megújult szép életét.

Az elmúlt évek versenyei azt bizonyítják, hoqv a dolgozók szívesen végeznek művészeti munkát, csak összefogó erő keli, ami a kellő és helyes irányba vezeti őket. Ezen a téren nagy feladat hárul tanácsainkra és tömegszer- vezeteinkre, ahol a községi tanácsok szívügyévé válik a kultúr- munka, ott a felső irányítás segítségéve! nagv utat tehetett meg az alulról jövő kezdeményezés, és ahol a községi töipecszervek te1- ismerik a művészeti tömegmúnka jelentőségét, ott nem fordulhat elő az sem, hogy egyes csoportok lemaradnak , a versenyről.

A község egész arculatát képes megváltoztatni a cselekvő művészeti élet, ha azt a községi tanácsok a párt iránytmutátásával végzik. Eqy-egv ióhnüködő énekkar, tánc-, színjátszó-, vagy báb- csoport képes arra. hogy megoldjon sikeres szereplésével olyan problémákat, amelyeket csupán hosszú, fáradságos felvilágosító munkával lehetne elérni.

A járási versenyben el kell ér- I nünk azt. hogy szocialista szekto- I raink művészeti csoportjai irányt- mutatóan állják meq helyüket. Rájuk vár az a feladat, hogv a nagyüzemi gazdálkodás, a kollektíván végzett munka termelési eredményeit az élenjáró művészeti munkával fokozzák. A járási versenyen résztvevő csoportok műsoránál figyelembe kel! venni azt is, hogy saját községében'hogyan állta meg a helyét. Hány esetben szerepeltek Szabad Föld Téli Esten, tanácsülésen, párt- gyűlésen. Hány esetben színesítették műsorukkal nagy ünnepeinket.

Rákosi elvtárs azt mondotta az országgyűlésen: „Jelentős lépést tettünk előre azon az úton, amely hazánkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtatja." Politikai és gazdasági eredményeinket nem kismértékben köszönhetjük dolgozó népünk általános kulturális felemelkedésének. Népművelési munkánk és ezen belül dolgozóink öntevékenv művészeti együtteseinek munkája hozzájárult a dolgozók általános műveltségének emeléséhez, ahhoz,, hogy dolgozó népünk, — mint Rákosi elvtárs is mondotta: ,.Még jobban megérti és méltányolja azt az eredményes munkát, amelyet pártunk a felszabadulás óta eltelt időben végzett. Dolgozó népünk szilárdan és egységesen követ bennünket, inért tűdja, hogy az az út, amelyen járunk, helyes és egyben újabb győzelmek felé is vezet,"

Nyéki József

megyei ínüvészetl élőidé.

A tolnai föhSaiüvenszövctk estei ve* zotöíég'ónek ts tagságának Uidoniisá- ra jutott az, hogy a megye területén működe* f ö ’, dm ű v ewäzö v et k o z e; e k n ó 1

gyengén halad a rész-jegy hátra'ák befizetése és a tagszervezés. Ez -megmutatkozik a fokai f áld m íj vessz ü- votkozetné! is. Ennek megjavitáe-a érdekében a tolna; földművé««8vetkezet vallatja, hogy a. kiutlévő részjegy hátralékokat befizetteti, hogy ezzel is növeljék meglévő árukészletüket. Ezzel megtudják javítani ,i szövetkeze! áruellátását és olyan új tagokat üzerVcznák, álíiK own voltak tagja! a mozgalomnak. Ezzel erősítik a föidműves&zövetkczcti mozgalmat és bevonják éhbe a tömeg®,ervezet- be a községek élenjáró dolgozói;

A földművi«»»övetkezetek vezetői ó* dolgozói nem végeztek megfelelő felvilágosító munkát a szövetkezeti tagság között és ebből adódnak a szervezés és a vésze* befizetés terén fennálló hiányosságok. Ezért mi, a tolnai földműv?*szövetkeze.t vezetői vállaljuk azt, hogy havonta 1 ragot szervezünk szövetkezetbe tagnak <v* minden egyes vezetőségi tag egy 100 E: Mékü részjegy hátralékot fizeúét be. Ezzel a mozgalommal célunk elérni azt. hogy a szövetkeze.i mozgalom megerősödjön a kintlévő részes hát- ra lékok befizetésével és erősítsük n Következeiét, mint tömegszervezetet •*. Felkérjük á megye területén miiMóst, az új esztendő kezdetén tanácsainknak éber figyelemmel kell kísérni a begyűjtés /ítélteiét, ülőjébeu 'gondoskodni kell arról, hogy a begyűjtési rendeletet minden dolgozó paraszt megismerje. Az eddiginél sokkol nagyobb gondol forcjUmnák tanácsaink az álkihdébizotísúgok és tömeg szervezeték mozgósításéra, valamint a külső aktívák bevonására. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol támaszkodtak az állandóbizottsági logokra, törnegszer- vezetékre, ott eredményes volt n munka, ami megmutatkozik a begyűjtésben is. Ilyen községek. Tolna, \lö3s, Medina és sorolhatnánk még kas önló községeket is, ahol szép eredményeket értek d az 1952-es évi begyűjtésben.

Dolgozó parasztságunk legtöbb községben ismeri a begyűjtési rendé, let jelentőségét és ezért iparkodik máris teljesíteni m 1953-as gazdasági évre szóló beadási kötelezettségét. Szép eredményeket értek ét több község dolgozó paraszt jai a baromfi- és tojásbeadásban. Tolna községben \

ködő üöibzas ftildmuvuíozövetkezet ek vezetőit és dolgozók, hogy csatlakozzanak verseny vállalásunkhoz és felhívásunkhoz. Előre az egy tag és 100 forint rész-jegy befizetés -fkeréllalmu* Imre

CB-senkik Imre Márton t'etáigy. biz. »blök«

Z*iymond Lajos

Igazgatóság ülnöke

Három megye, Baranya. BonTbgy ért Tolna kőzalkalmnzottainak 20

kultúrooportja vett vK.t a vasárnap megtartott pécsi kuliúrve^enyen, me. Íven Tolna megye 1;ii zalk ahuazotiáit öt együttes képviselte. A tolnamegyei csoportok közül legjobban a megyei bírósúg színjátszói, valamint a megyei tmő.cs táncosa; szerepeltek: </ színjátszók a pécsi megyei bíróság cgyüiíese mögött „ második helyen, a tánccsopori pedig, váraljai csillag- táncával az ' első helyen végzett.

A toln i megyei együttesek gazda g tapasztalatokat szereztek á pécsi versenyen. elsősorban azt. hogy egyes művészeti szakágakban, mint a táncban és a utiiszóló-ének'ben a falusi c.-.ftp orte klói kell tanulniuk, bár általában a színjátszók sem haladták

Pötyondi Ferenc ij holdas dolgozó paraszt félévi tojás-, baromfi-, tejbe- adási kötelezettségét már 1953-ra teljesítette. Sárpilis községben Gúlái János 5 holdas dolgozó parészt, félévi baromfi- és tojásbeadását 100 százalékban teljesítette. Sza.hrS községben Hagy Szabó József S holdas dolgozó paraszt az 1953-as évre 115 liter tejet. 800 darab tojást és 8 kg baromfit adott ál a begyűjtő szerveknek. N&gyszokoly községben Müller Pál 7 holdas dolgozó paraszt, mint tamávselnökJielyettes mutat példát a község dolgozóinak. Tizenegy kg. baromfit adott át az 1953-as év be- szolgáltatására, de nem marad A tőle Kam auf Levantin 11 holdas dolgozó paraszt, aki szintén 11 kg baromfit adóit 1953-as évi beadási tervének a teljesítésére. Nagyszokoly községben példát mutat Szabó János 5 holdas dolgozó paraszt, aki az elmúlt évben 190 százalékra teljesítette a tejbeadá- sút, de emellett minden beadási kötelezettségének eleget tett. Ezek mellett a dolgozó parasztok mellett számos olyan vom még, oki már tdjesíOunaszenigvörgy megkezdte’ ezéví feegvüjtGS! tervének te jesítését

A dunasmitgytírpyí MNDSZ asszony ok az elmúlt év tavaszán országos mozgalmat Indítóitok » baromfiállomány növelésére. A kezdeményezéshez sok község és tornirlőszövctkcret csatlakozott, de jő eredmények születtek Diu> ászén tgyürgy ön is. »bol a meg* növekedett baromfiállományból a község dolgozó parasztsága könnyen tudta teljesíteni begyűjtési kötelezettségé t. Ez eredményezte, hogy Duna- szentgyörgy 1952-ben baromfiból ISA tojásból 112 százalékos eredményi ért cl, de csak december hónap folyamát,- a község dolgozó parasztsága 563 kiló hízott baromfit adott át szerződéses alapon a földművesszövetke. zetnrk.

A begyűjtési állandó bizottság és az MND.SZ asszonyok kezdeményezésére Punaszentgyörgyön már # múlt év utolsó napjaiban megkezdődön nt ezévi tojás, és baromfibegyüjtés. Hetenként kétszer begyűjtési na[»ot tart sz állandóbizottság, amelynek tagjai az MA1>SZ asszonyokkal karöltve rendszeres házi agitációt folytatnak. Dunaszentgyörgyttn január közepéig közei ezer kiló baromfit vitt a be. gyűjtőhelyre a dolgozó parasztság, s ezzel megközelítette negyedévi terv. teljesítését. Január első két hetében jó eredmények születtek a tojásbe- gyűjtésben Is, melyből inindeu betű! a falusi, együttesek ezíaroaalát A toinamegyei közalkalmazottak ku— túrcsoportjai a pécsi verseny után mást elhatározták, hogy szoros kapcsolatot teremtenek a legjobb faliul együttesekkel, többek között az országos hírű nárpliei é> hátai csoportokká*. -I szekszárdi megyei tanács tánc,csoportja már fel is rette a fcu.ir* csőimtől a bálái népi együttessel, amely vállalta, hogy a szekszárdi táncosokat megtanítja u bálái menyecskét áncro.

A színjátszó csoportok a pécsi verseny tapasztalatai után áttérnek a rendszeres szakköri foglalkozásokra, mert úgy látták, hogy így sokkal eredményesebb munkát tudnak végezni.

tette az 1953-as év első', vagy második negyedéves tervének a baromfi-, tej- és lojdsboaddsi kötelezettségétTanácsainknaJ: fokozni kell dől• gozó parasztságunk letidüleícl, és szervezni a versenyt, amelyek .támogatást nyújtanak a begyűjtési terű teljesítésében Az 1953-as év új be- gyűjtési rendeletét ismertessék a dolgozó parasztsággal és szorgalmazzák az 1953-as évi begyűjtés mellett az elmúlt évben elmaradt cikkfélesége• két is.

Az egész évi begyűjtés sikeréi dó a - , tőén megszabja a kezdői; megindulás. Ezt a kezdeti lendületet kell állandóan felszínen tart-a/n és tovább fokozni tárnicsainknak. Az új begyűjtési. törvény sikeres végrehajtása mellett párhuzamosan kell szorgalmazni az elmúlt év hátralékos begyűjtését is. Népszerűsíteni az új begyűjtési rendeletét, hogy dolgozó parasztságunk még jobban felismerje » beadás fontosságát és maradéktalanul eleget tegyen az állómmal s- bérei kötelezettségének.

A. tolnai fötdrnüvesszövetkezet versenyre hívja a menve földnulvesszöveikezeteii

Jó efediBfivyek a be^yiíjíésfaeu megyénk több községében

a dolgozó parasztok a ftildmíívedszó vetkezet átvevő helyére.

ezdag tapasztalatokat szerzaít a közalkalmazaUak

talnnmantifti huH/iror ntintdio néí»í*i uatrrent.'Pü