Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-15 / 12. szám

iy-53 ;a:\ lak iő 3 « A P t, Ö PARI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * Hozván alkalmazzuk a pn rí oktatásban tanultakat a fakorlátban „Meg kell tanulni a mi elvfúr- .sainkaak Is, hogy az elméleti munka helyességét, jóságát szinte ezoanyomban számszerűleg le le. Uet olvasni a termelés, a begyűj­tés, a szántás, reléi, adatairól.-' Rákosi elvtárs útmutatása figyel, mez.tetós minden kom.mun.ista, • min­den oivan elvtárs számára, aki részt vesz a pártoktatásban. Figyelmezte­tés arra, hogy a marx izmus-teniniz- mus elméletének elsajátítása, nem öncél, hanem „vezérfonal a cselek­véshez”, vezérfonal napi gyakorlati munkánk , eredményesebb elvégzésé­hez, , Különösen nagy jelentőségű szá­munkra a Szovjetunió Kommunista Farija XIX. kongresszusának út­mutatása, amely óriási segítséget nyújt a szocializmus építése közben felmerült gyakorlati problémák meg­oldásához. A kongresszusi anyag eredményes elsajátítása — megjavítja minden kommunista termelési eredményét. A propagandisták és a szémináriu. mi hallgatók megtanulták azt, hogy a szocialista termelés célja: a dolgo­zók, állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Megtanulták azt, hogy annak fő eszköze az iparosítás. Te­hát , kongresszus figyelmeztetése fokozott mértékben érvényes a mi szamunkra, hogy a tervek nemtelje- sitése áiltlamellehes gyakorlat A pár tok tatásban résztvevő elvtársak feladata, hogy élenjárjanak a terv teljesítésében — segítsék kiszélesí­teni a dolgozók között azt az új moz. gslmgt, — ami a tervek naponta va. ló- teljesítését tűzi ki célul. Elsősorban is járjanak élen az anyaggal való takarékoskodásban — neveljék a munkatársaikat a szóda-* lista' takarékosságra. léo’'enek fel a pazarlás ellen és leplezzék le az el­lenséget, «ki ezen a téren is ártani akar. Legyenek szószólói a gépek jobb kihasználásának — kövessék a SL montornyaí Bőrgyár dolgozóit, akik éppen a. ltongresszusi anyag tanul­mányozása sorón javították meg a munkájukat 'átszervezték a gépe­ket, a munkaerőt és annak során sikerült teljesíteni' a terveket határ­idő előtt, . A kongresszusi anyag tanulmányo­zása során világossá vált az a tétel, hogy a kolhozitutajdon össznépi tu­lajdonná való fejlesztésének legfőbb útja a kolhozok megerősítése — meg szilárdítása. ~ Világossá vált az, hogy a mi me­zőgazdaságunk szocialista átszerve­zésének is legfőbb útja a termelő- szövetkezetek' megszilárdítása, fej- lesiztós-e. A pártoktatás hallgatói vonják le ízekből a tanulságokból a maguk számára a tennivalókat. ■ Azt, hogy termelőszövetkezeteink, ben egyik legfőbb feladat most az állatok téli átíelciletése, a silózás to­vábbi fokozása. Vonják le azt a ta­nulságot, hogy az egyéni jólét foko­zásának döntő eszköze a közös va­gyon növelése, éppen ezért kövesse­nek el mindent adnak érdekében, hogy’ a téli időt eredményesen hasz. nálják fel' szakmai tudásuk fejlesz­tésére, hogy a tavaszi munkák so­rán minél, nagyobb mértékben tud­ják alkalmazni a helyes agrotechni­kát a közös vagyon növelése érdé. kében. A pártoktatás hallgatói élharcosai legyenek az állattenyésztésben, a hí. deg nevelési módszer, a tögymasz- százs, sz egyedi takarmányozás be­vezetésének. Harcoljanak a hely: természeti adottságok felhasználása érdekében például az öntözéses gazdálkodásért. Járjanak élen a verscnymozgalom- ban is. Igen nagy feladat hárul a pártok tatás hallgatóira a szövetke­zeti demokrácia megerősítésében is. Harcoljanak azért, hogy a taggyűlé­seket rendszeresen megtartsák, hogy a vezetőség beszámoljon a végzett munkáról és Kikérje a tagság véle­ményét egv-egy fontosabb feladat végíeh^‘ásónál. Segítsék a vezetőséget a helyes munkaszervezet kialakításában, a munkafegyelem megjavításában. — Lépjenek fel a hanyagok, a lógósok és a szövetkezete', megkárosító ti. gok ellen. A pá.rtoktatás hallgatói leqy.n^- azok, akik segítik, támogatják a ve­zetőséget abban, hogy a tsz jól fel­készüljön a tavaszi munkák elvég­zésére A kongresszusi anyag tanulmányo­zása során megtanulták a pártokta­tás hallgatói, hogy milyen fontos fel­adat a társadalmi kötelezettség ér­zésének elmélyítése dolgozóink tuda­tában. Megtanulták azt, hogy a szov­jet nép hazaszeretete milyen döntő jelentőségű volt a Nagy Honvédő Háború győzelmében és a háború utáni eredmények elérésében. Vonják le ebből a tanulságot a Akinek inge — vegye bátran masára! A dombóvári járásban egyes foid- müve&szövetikezetek — ugyanúgy, mint az elmúlt esztendőben — csak félvállról veszik a hulladékanyagok begyűjtésének kérdését. Nem fogta'* köznek vele eléggé, mondhatjuk, hogy tizedrendű feladatnak tekintik. .Azt hajtogatják .ogvre-másra, hogy a hulladék nem terem. így nincs már több. Ezek a szövetkezeti vezetők és felvásárlók tévednek — még pedig nagyon. A' hulladékányag igenis te­rem! Persze nem a szántóföldön és a réten., de még a szövetkezet irodá­jában sem, hanem a dolgozó paraszt ság. udvarán, házatájékán és háztar­tásában. valamint a különböző kis­ipari termelőszövetkezetek műhelyei­ben. Sőt azt is elmondhatjuk, hogy jó ez a termés csak be kell gyűj­teni. A szövetkezet; felvásárlók keres­sék fé. a parasztságot és az említett szövetkezeteket; Ott mondják el, tu­datosítsák, hogy mennyire fontos népgazdaságunk számára az elheve. rő.' számukra haszontalan különböző Terjed, szélesedik a tiltakozó moz­galom megyénk területén, is az. ártat­lan Rosenberg-házaspár törvényellenes elítélése és kivégzése ellen. Az Orszá­gos Békebizottsághoz továbbítás véget; a tamási járási MSZT titkárság a kö­rvetkező táviratot küldte. ..Ml. a Magyar-Szovjet Társaság maguk számára: azt, hogy ők legye. nek azok, akik jó felvilágosító mun­kával segltili kialakítani dolgozó né­pünkben a szociálisig hazaszeretet érzését. Ök járjanak élen azok kö­zött, akik segítik elmélyíteni dolgo­zóinkban azt a tudatot, hogv a ha­za védelme a Magyar Népköztársa­ság minden polgárának szánt köte­lessége. Magyarázzák meg dolgozó­inknak aztí hogy az iparosításért, a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séért folytatott harc élet-h'alálharc — a belső és külső ellenség ellen, hogy az a harc hazánk' függetlenségéért, szabadságáért foytatott here —■ és ebből a harcból minden becsületes, hazáját, népéi szerető dolgozónak ki kell venni a részét. Világosítsák fel dolgozóinkat ar­ról, hogy az u dolgozó paraszt, aki teljesíti vetési és beadási tervét, az a munkás aki naponta teljesíti ter­vét, minden dolgozó, aki a maga te­rületén élenjár a magasabb eredmé­nyek elérésében — az hazánk füg­getlenségének harcosa -- igazi jó hazafi. A pártoktatás hallgatóinak kell élenjárni dolgozó népünk öntudatá­nak növelésében. Segíteniük keU Tú- kovácsolni népünk erkölcsi-politikai egységét. Ehhez pedig az szükséges, hogy még szívósabban. még elmélyültebben kell l.'HiuIniok. Tovább kell javítani a tanulási fegyelmet. Minden hall­gatónak becsületbeli kötelességévé kell tenni a szemináriumokon való pontos részvéteit, jó felkészülést, ínért csak így válhatunk g szocializmus építésének élharcosaivá Pcrecsi Ikremmé hulladékanyag. Ne várják azt, hogy helyükbe vigyék a hulladékanyagot. Rendkívül fontos ez most, a háztar­tási gyűjtés folyamán. .Már most lás­sanak hozzá a lendületes gyűjtéshez, nehogy abba a hibába essenek is­mét, hogy a kampányok idején kell­jen minden szövetkezeti alkalmazott­nak e." segítségükre sietni, hogy ter­vük teljesítve legyen Felejtsék el felvásárlóink azt a megállapítást, hogy a hulladék nem terem, hulladék már nincs, mindent begyűjtöttük. Ne elégedjenek meg azzal, hogy az elmúlt kampányban teljesítették tervüket cs majd csak 'e^z valahogy ebben az esztendőben is. Értsék meg végre, hogy a hulla­dék begyűjtése állandó és. folyama­tossá vált. A hulladékra, mint nyers­anyagra feltétlen szüksége van fúj. lödő iparunknak, hogy ezen kérész- tül ötéves tervünket bocsüfcttej és idő elölt teljesíthessük és ezen ke­resztül a szocializmust is megvaló­síthassuk. Kiss Tajos Dombóvár tamási járási küldöttéríekézlet. részt­vevői tiltakozunk a Rosenbrrg-házas- pár elítélése és kivégzése tíilen s kö­vetőijük azonnali szabadlábra helye­zésükéi. A tamási járási küldöttértekezlet résztvevői.'' Tiltakozás a Rosetiberg-luízaspár kivégzése ellen liiülaktis-épilési akció indul »* állami gazdasagok dolgozói rétazéve Az BiUiu.t év termelési tapaszta­latai bizonyítják: igen fontos, hogy az állami gazdaságok dolgozó; állan­dóak tegyenek. Különösen az állat­tenyésztés területén van ennek riagy je’cntősóge. de szükség van árra is, hogy a növénytermelők, traktorosok is éveken kereszt öl azonosak legye­nek. Csak így valósítható, meg az ál­landó munkaszervezet. Ennek a törekvésnek.'egyik íu:i;o> feltétele, lrogy az állami gazdaságok munkásai a környéken lakjanak, la­kóházuk munkáikéi vükhöz közel le­gyen. Ezt segíti elő a kisdakásépiiési akció, amelynek keretében a nép ál­lama mintegy 3500 család számára te- "vj lehetővé. • hogy munkahelyéhez kőzet .építsen' magának családi há­zat Az egyszobás lakásra- 18.0&9, a kétszobás lakásra pedig 24.000 fo­rintos hitelt kapnak a dolgozók. Ezt az ösasseget egyrészt anyagban kap­ják, másik részével az építő vállalat vagy építő brigád bérköltségeit feje­zik. A lakásokhoz a belvi tenáe-sok ingyen-adják a telket. Az égjje.». »zúk- séglete szerint felvett hitelt- húsz év alatt kelj visszafizetni. A keij''«™6- nyes építkezésre a jelentkezések most folynak. Uj város a Szovjetunióban Moszkva. A múlt év áprilisában új1 város került a kujbisevi terület tér­képére: Novokujbisevszík. amelynek helyén két évvel ezelőtt csak egy mun­kás-lakótelep volt. Az új város már messziről kit ha tó a' Volgán-túli síkságon. Magasan ki- eineíkednek a város villamos erőmű­vének épülete és a hatalmas torony- darúk, amelyek az új építkezéseken dolgoznak. 1952-ben ötvenezer ■ négyzetméter új lakóterülete! adtak át rendelteté­sének Novokujbisevsakben. Az idén még több lakás épül. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az 11 Ilii* Többet törcd.enek a do'gozök úiitásaival a Bonyhádi Zománcműveknél A Bonyhádi .Zománcmüvek dolgo­zói az 1952, évi tervüket nem tudták teljesítőm. Ennek oka, hogy a.vá'- lalat vezetősége nem foglalkozott a dolgozók alulról jövő kezdeményező, saivel, az újítások bevezetésével, va­lamint a termelésben élenjáró dol­gozók népszerűsítésével. Pedig tud- ' já,jc a Éománcművek dolgozói, hogy jobb eredményt csak új kezdeménye, zésekkel, új javaslatok bevezetésével lehet elém:. Ezt viszont az üzem ve. zetősége nőm vett; figyelembe. A tervek nomteljc.-itésónek legfőbb oka, hogy nem foglalkoztak az újí­tások bevezetésével. Az elmúlt év­ben 161 újítást nyújtottak be a dol­gozók, amelyen mind a- termelés megkönnyítésére szolgáltuk volna, azonban az újítási felelős Picsz elv. társ, nem igyekezett, hogy a dolgo­zók újításait a gyakorlatban is meg­honosítsa Az újítás terén sem elő­kalkuláció, sem utókalkuláció nem volt, ami azt jelenti, hogy egyálta­lán nem foglalkoztáik az újítások be­vezetésével. Példa erre Sleer Ferenc újítása, akinek augusztus 25-én be­nyújtóit újílását csalc december 27-én díjazták. Géczt elvtárs, még a műit év februárjában beadta újítását, s az még mindig „kísértet“ alatt van. Kránicz József november 10-én be. nyújtott újítását pedig csak decem­ber 27-én tárgyalták. Hiba még az is az újítások terén, hogy az újítónak nem adják meg a rendes járadékot. Az újltóbizottság ezzel lebecsüli a dolgozók alulról tő. vő kezdeményezéseit Pedig ha job­ban megbecsülnek az újítókat és újj- tásaikat. akkor még több újítás kér rülne napvilágra, ami a termelés to. vábbi fokozását segítené elő. A 161 benyújtott újításból 48 kísérlet alatt, 36 pedig vizsgálat alatt van, amelyek legtöbbje még az elmúlt év január­februárban lettek benyújtva. A vállalatnál a napokban indu’lak be a tervismertetö értekezletek. Ha­ben is az elmaradottság üti Í ©1 al fajét. Példa erre a műit hét egyik napján történt esemény, amikor is a lakatosokat hívták meg délután 2 órára tervismertetö értekezletre — akik mind megjelentek, — s közben a beszámoló csak háromnegyed há­romkor készült el Ezen a téren az is hiba, hogy a vezetők nem törőd­nek a tervismertetö értekezletekkel., egyedül Gyopár Ferenc elvtárs, *>■*, aki elkészíti a beszámolót. De hiányosság tapasztalható az értekezleten belül is. A balesetekkel kapcsola'ban azt mondották a dol­gozóknak. hogy azok a munka ro­vására mennek — s ezért nem tudják tervüket teljesíteni. A dolgozók egészségvédelmére nem nagy gondot fordítanak. Az üzeme vezetősége in­kább arról beszélt volna a dolgozók­nak, hogyan lehetne a baleseteket elkerülni, c ágén belül az üzem *erv- teljesitését emelni. Az üzem vezető­sége úgylátszik még mindig n.-m tudja, hogy legfőbb érték az ember, amely annyit jelent, hogy a dolgo­zók egészségvé leimével is több :’, két! törődni. Övárj elvtárs, a vállalat veze’őte, :gyekezzen ezt a hiányosságot a le:. Sürgősebben kijavítani s a munka. termelés helyes megszervezésével ér­tek el azt. hogv januártól deceinb-r 31-ig a termetes az újí'ások meg­tárgyalása, bevezetése egyenletes n 'egyen kezelve. Az üzemi pártszer­vezet is jobban figyeljen tel az ilyent hiányosságokra. 5 legven segítségére az üzem vezetőségének, mert esek közös erővel, a do'gozók alulról te­vő kezdeményezéseinek alkalmazású­val tudjak e'érni a Zomúncművcte azt az eredményt, amit államunk ek ­jük tűzött ötéves tervünk negyed 1: esztendejóbsn. Palástby Ferenc, 64 ^ves kora ellenére kö/el 400 munkaegységet szerzett Paiásthy Ferenc 04 éves kora elle­nére is példamutatóan végzi munká­ját és példát mutat dolgozó társainak a mözsi 1'ltörö tszcs-ben. Haja ősz. de nem látszik meg rajta a öt év, ’nnak ellenére, hogy a mültiban igen sokat szenvedett. Szülői szegény nap­számos emberok voltak. Apja állan­dóan a kuilákoknál dolgozott. Igen so­kat szenvedtek és nélkülöztek, mivel nyolcán voltak testvérek. Sok kellet! élelemre és ruhára. Egész fiatalon cselédnek kellett szegődnie Paiásthy Ferencnek a kuíákhoz. Sokat tudna beszélne Csányi Mihály földbirtokos- ról, aki még a bőrét is lenyúzta volna a. szegény embernek, ha lehetett vol­na. Paiásthy Ferenc és családja nem­csak a kulákok kizsákmányolásától szenvedett, hanem a soviniszta nem­zeti elnyomást is érezte saját bőrén. Nem sok jót mondat a múlt társa­dalmi rendszerre, mint legtöbb maga­fajta szegény ember. Nehéz helyzete felszabadulás után változott meg, ami kor Magyarorszáera jött Délvidéki ■ ■ ■ Földet kapott, majd később felismerve a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét, belépett a mözsi Úttörő tsz-bc. I'u- lásthy Ferenc elvtárs elmondja, llory megtalálta számítását, saját maga gazdája lett és megelégedéssel él csa­ládjával együtt. Az idei évben i*s 395 munkaegységet ért el és bőven jutott miriden termény féleségből és pénzből. Ilyen élete még nem volt, mint amióta a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett. Fiai is dolgoznak, egyik 'lakatos, a második asztalos és azok is ugyan­úgy mint ő, becsületes munkájukkal segítik a szocializmus építését. Szakoson az úttörők munkája is segítette a begyűjtést és az őszi munkákat A napokban levél érkezett szerkesz­tőségünkbe, melynek írója Pintér Er­zsébet szakcsi úttörő pajtás, Szakcs község dolgozó parasztjainak a be­gyűjtés, valamint az őszi munkálatok terén elért eredményéről számol be. Az! írja, ni - '• '5 silány volt a termés az aszály i de azért a község dolgozó para.w..-j.ij megértették, hogy csak akkor veszik ki igazán részüket a békéért vívott harcból, ha beadási kötelezettségüket 1O0 százalékra tel­jesítik. A dolgozók nemcsak megértet­ték és vállalták a beadás teljesíté­sét, szavukat valóra is váltották, egy­mással versenyeztek, hogy ki tóljesi r előbb állam iránti kötelezettségit. Hasonlóan cselekedtek az őszi vetés­nél is. De amint írja, az úttörők is kivették részüket az eredmények el­érésiből. Elmentek a dolgozó parasz­tok lakására és feljegyezték, kinek mennyi a vetésterülete, mozgósították őket a terv teljesítésére. A jó mun­kának meg is lett az eredménve, mert a dolgozó parasztok megértették, ha időben elvégzik a vetést, akkor ez- évi beszolgáltatási kötelezettségüket könnyebben fogják teljesíteni. Szisrorú ítéletet hozott :> paksi járásbíróság a társad almi tulajdon eltulajdonítői ellen A Magyar Népköztársaság Alkotmá­nya minden lehetőséget megad arra, hogy az állami és társadalmi tulajdon fejlődjön. Az alkotmány kimondja azt. hogy „a Magyar Népköztársaság Alkotmánya minden olyan kezdemé­nyezést segít és támogat, amely a tár­sadalmi tulajdon növelését segíti olö." Ellenben szigorúan sújtja mindazokat kormányzatunk, akik a társadalmi vagy állami tulajdont valamilyen for­mában akadályozzák fejlődésében, vagy meglopják. A dolgozó nép bíró­sága .kemény ököllel sújt lé és bünte­ti azokat, akik a közös vagyont meg­lopják. A paksi járásbíróság társadalmi tu­lajdon lopásáért Kovács Józsefet. Puskás Józsefet és Kántor Istvánt szi­gorúan megbüntette, mert a paksi, dunakömlödi, és a szabadszállási föld­művesszövetkezeti boltokba betörtek és onnan különböző ruhaneműt, ke­rékpárt loptak el. Kovács Józsefet -I évi börtönre. Puskás Józsefet 3 évi és 6 hónapi börtönre, Kántor Istvánt t évi és (> hónpi börtönbünteiésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents