Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
4 NAPLÓ ms JAJWAB t » A NÉPELLENES POLITIKA CSŐDJE Xemselkösi ssemle Parisban minden változatlan A köialrnúltban zajlott le Rómában *c olbszországi kere-z iénydémo kraita toonaánvpárt kongresszusa. A kongresszuson seregszemlét akartak tarra ni az olasz- klerikális reakció erői ■eleit az 1953. tavaszán sorrakerülő fi áriáin étit: választások előestéjén Mi mindent tárt fel a kereszténydemokraták kongresszusa? A római Operaházban hat napon t arasz tűi mondtál: a beszédeket. A bárt minden vezetője felszólalt. Be. szedőik telítve voltak demokráciael- i öltés rágalmaiétal de riadalom és bizony íakmság érződött bennük. Go-nel-la a párt politikai titkára beszámolójában elismerte, hogy ' a keresztésrytiemo'krujé-v ötéves kor* ibányzása ..a közvéleményben gyakran csalódást költ.1’ Sem Gono'la, tere De Gasperi nem tudta megcáfolni az olasz IrözvékriiénVben szélesen alhcrapózott véleményt, hogy a kereszténydemokrata párt politikája csfribcju tolt Amióta a párt kormányon van. Orasz-o. vágót szorosan hozzákötöz, téfc az Egyesült Államok hadiszske- r-éhez. Az olasz kormány bekapcsolta ász országot a támadó észak atlanti szőve tségbe és részt vesz az új háború g! ők eszi lésében. Olaszország háborús kiadásait már csak csillagászat: számokban lehet kifejezni. Egymásután járják be a közszükségleti cikkeket gyártó üzentöket. Jelentősen csők* fc-enteSték a lakásépítést, Az olasz lakosság minden rétege egyre nagyobb ellenállással fogadja ». kereszténydemokraták népellenes politikáját. Az 1951. nyarán lezajlott községi választásokon a keresztény- Äamokrata párt rengeteg szavazatot vesztett. Ugyanez történ: az idén november közepén Trentino—Alt© Adige területen megtartott területi községi választásokon. A kereszténydemokrata párt tagjai körében is' érezhetővé vált az elégedetlenség a pártvezetőség politikájával. A párt sok szervezetében mutat, közik meg ez. A kongresszuson különös erővel nyilvánult meg ez y tény.-A kereszténydemokrata pártkongresszuson az az új jelenség mutatkozott. — írja a „Paese Sora” című lap hogy a párttagság nem helye, selte a vezetőség politikáját." Egymás után szólalták fel az alsó pártszervezetek képviselői és vádol" ták a vezetőséget. Térni nagyipari város, küldötte bírálta a kormányt a békés termelés korlátozása miatt. Ugyanezt a kérdést vetették fel a lombardiai és liguriai ipari városok képviselői. Az apu.iái és venetoi mezőgazdásági vidékek képviselői a kormány agrárpolitikáját bírálták Kiéleződtek az ellentétek a párt vezetőségén belül is. Kialakult az úgynevezett ..demokratikus kezdeményezés csoportja.” Ez a csoport azzal vádolja Gonellát, De Gasperit és a pért többi jelenlegi vezetőjét, hogy taktikájuk nem eléggé megfontolt, és célravezető. Gronchi a csoport egyik vezetője, a kongresszuson élesen megbírálta a kormány pénzügyi, adóügyi és agrárpolitikáját. Pastore, a katolikus szakszervezetek vezetője beismerte, hogy a kormány egész tevékenységét' a monopolíőkések érdekei irányítják. Ezekből a felszólalásokból kitűnt, hogy a párt vezetőit aggasztja n kereszténydemokrata [járt befolyásának csökkenésé. A választások közeled- íével ez az aggodalom egyre növekszik. A torzsalkodás -> kongresszuson ak" kor hágott a tetőpontra, amikor a párt országos tanácsának megválasztására került sor. A szavazatok meg. számlálás., után kitűnt, hogy a kongresszuson képviselt párttagoknak alig kétharmada szavazott De Gas- ijerire Mint a De Gasperihoz közelálló lapok kommentárjaiból kitűnik. De G&sperinek esze ágában sincs, hogy elfget tegyen a saját pártja soraiban ír jelentkező követeléseknek és megváltoztassa politikai irányvonalát. A fceresz.ténydemokratt-, vezetők különböző mesterkedésekkel, igvekez" nek «jPíensúlyózni politikai helyzetük meggyengülésed. A csalásra épült választási törvénytervezet kidolgozása után, amelynek célja hogy kizárják a demokratikus erőket az ország vezetéséből, keresztén ydemo- irrata párt vezetősége választási megegyezést kötött a liberálisok, a köz- társaságiak és a saakadár szociáldemokraták pártjával. A választási törvénytervezet alap" ján Olaszországban úgynevezett' pré- miumos-több-ség; rendszert vezetnek be. Ez a reakciós pártolj tömbjének biztosítaná a mandátumok többségét. A De Gasperi—GonaUa csoport a monarchistáiklcai és a fasisztákkal is összejátszik. A választás alkalmából újabb kedvezményeket ígér nekik, ha támogatják a keresztény-demokratákat, A tömegek bizalmát egyre jobban eiiVesztő kereszténydemokrata párt vezetőinek választáselőtti mesterkedései azt bizonyítják, hogy az olasz kle. rikáli*, reakció, az amerikai imperia" iizmus ügynöke durva önkény, rendőrterror és politikai szélhámosság nélkül nem maradhat hatalmon. Ezek azonban, tudjuk. meglehetősen re- ményte'on eszközök, Franciaországban több, mint két hétig tartó vajúdás után megalakult az új kormány. Olyan kormány, amelyben nine-> sok köszönet. Kéné Mayer, a miniszterelnök, a multimilliomos ttotseliildék embere, bányái vaiuiak az északafrikai francia gyarmatokon. Mayer személye megtestesítője annak a politikának, amely a valaha Európa élén járó országot a katasztrófába sodorta. lieué Mayerék programmjáról mindent elmond az új kormány listája. A legfontosabb tárcák birtokosai között megtalálhatjuk a közelmúlt bu- kott francia kormányainak minisztereit: külügyminiszter a tengerentúli háborús politika kiszolgálásában ismeretessé vált üídault, Brunc a belügyminiszter és' Martunand Deplat az igazságügyiininszter hírhedtté tették nevüket a Kommunista Párt és a hazafiak elleni hajszában. Mindketten tagjai voltak Pinay kormányának is, akárcsak Pleveri hadügyminiszter az .»európai hadsereg“ szellemi atyja és Letournean, a társállamok minisztere, a vietnami szennyes gyarmati háború egyik legfőbb bűnöse. A lista elmondja, hogy Franciaország új kormánya Kéné Mayer vezetésével ott folytatja majd, ahol a diestcleniil kimúlt Pi- nay abbahagyta. Kéné Meyer még meg sem kapta a nemzetgyűléstől a kormányalakítási megbízást, máris törvényszegéssel kezdte működését. Az alkotmány ren- ítélkezései ellenére — hogy kormány, válság idején meg kell hallgatni minden párt véleményét — egyszerűen elfeledkezett Franciaország legna. Hangúmban ezekben a napokban tartják értekezletüket az imperialisták ázsiai megvesztegetett ügynökei, a munkásmozgalomba befurakodott ázsiai jobboldali szociáldemokrata árulók. Az értekezlet összehívását az tette sürgőssé számukra, hogy az ázsiai — ma még gyarmati sorban lévő — országokban növekszik a népek mozgalma felszabadulásukért, függetlenségük kivívásáért. Ez a probléma lényegében érinti az ázsiai jobboldali Szociáldemokrata Pártok egész politikáját. Indiában és Burmában a szociáldemokrata vezetők nem használhatják fel ugyanazokat a hazugságokat, mint bármelyik európai imperialista államban, mert a véres gyarmati rendszer végsőkig elkeseríti a szörnyű sorban élő dolgozókat. Az ázsiai szociáldemokrata pártok. ha egyáltalán fenn akarnak ma. radní, kénytelenek, ha szemforgató módon is, legalább mérsékelten átvenni az imperiallsta-cllencs, függetlenséget követelő jelszavakat. Ez egyébként megmutatkozott a ranguni értekezleten is. Az ázsiai szociáldemokrata pártoknak ez a sajátos helyzete e pártok vezetőiben felvetette azt a gondolatot is, hogy elszakadjanak a hírhedi szocialista intrrnaeionálétól és külön áruló testületet hozzanak létre. Ez azonban túl kockázatos lett volna lm. perialisla gazdáik számára, ezért né- pesszámú európai küldöttséget irányítottak a ranguni konferenciára. E küldöttségek élén olyan hétpróbás aiunkásárulók érkeztek Burma fővárosába, mint az angol munkáspárt vezére, Attlee és a Tito féle fasiszta [tárt két hóhér vezetőségi tagja, Gyl- lasz és Beider. Az ő feladatuk félre- érthetellcniil megmagyarázni ázsiai elvbarátaiknak, milyen politikát kell követniük. Attlee és a titoisták igye. kezte-k mindenben megfelelni e megbízatásnak. Szorgalmasan szajkózták a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni rágalmakat, becsmérelték a hékemozgatmat és nem szalasztottak el egyetlen alkalmat sem, gyobb pártjáról, a Kommunista Pártról. Ezzel — mini Duclos elvtárs mondotta — figyelmen kívül hagyta ötmillió választó véleményét. Pedig ez a vélemény egyáltalán nem érdektelen az új miniszterelnök számára. Ha netán elsiklott volna felelte Maycr úr figyelme, úgy emlékezetébe kell idézni, hogy éppen ezek a milliók és az azóta hozzájuk csatlakozottak szabadították ki az elmúlt évben Ducin* éd Stil clvtársaKat és az ö tömegmozgalmuk kéuyszeríteUe távozásra Pi- nayt is. Ks ami inég ennél is fouto- -abb. e milliók egységmozgalma a Francia Kommunista Párt követeléseinek valőraváltását sürgeti. Az egységfrontban (*uv Mollet és szocialista vezető társai minden mesterkedése ellenére egyre inkább i-észtvcsznrk » szocialista dolgozók is. A Kommunista Párt követelései elfogadhatók minden becsületes francia számára. A párt olyan békekormány létrehozását sürgeti, amelyet hatalmas népi mozgalom hív éleire. Követelt az atlanti egyezmény és az. ezzel kapcsolatos többi háborús paktum felmondását, követeli a vietnami háború befejezését. Franciaország most megalakult amerikai kormányától mi sem áll távolabb, mint ennek a programúinak akárcsak egyes részeiben való ellsmc- rése is. Kéné Mayerék éppen a* ellenkező utón járnak. A francia nép ezért — ahogy Duclos elvtárs rámutatott — „végül is kiadja majd aZ útját mindezeknek az uraknak é.s olyan kormányt teremt magának, amelyben felismeri saját magát.’1 hogy ecseteljék a gyarmati rendszer és a háborús készülődések „előnyeit". Attlee a rangúid jobboldali szociáldemokrata értekezleten ráadásul Tito hóhérrendszere hivatott prófétájának bizonyult' — készséggel dicsőítette belgrádi áruló kollégái rémtetteit. Az ázsiai árulók gyülekezetének tanácskozásai azonban nem befolyásolják a felszabadulásukért küzdő népek harcát. E népek mindinkább felismerik hivatott vezetőiket, országaik kommunista pártjaiban. A szociáldemokráciának Ázsiában is bcalkonyo- dik. Kangunban az európai árulók segítségével hozhatnak határozatokat, fecseghetnek frázisokat, hamisan csengő szólamaik pusztába kiáltott szavak maradnak, Az ázsiai népek zászlaján >.ét igaz szó ragyog mind fényesebben: szabadság és béke. Adenauer újabb manőverekkel igyekszik keresztiilerőszakolní a háborús szerződések ratifikálását Müehcn (ADN) A bonni és a párisi háborús szerződésekkel szembeni erős- bödő népi mozgalom arra készteti Adcnauert, hogy újabb manőverekkel kísérletezzék a háborús szerződések ratifikálásának mielőbbi megvalósítása érdekében. Adenauer szerdán estr beszédet mondott a bajor rádióban és állást foglalt amellett, hogy az „európai védelmi közösségről szóló szerződést „pótlólagos jegyzőkönyvvel egészítsék ki“ és így- „hozzák összhangba azokat bizonyos újabb fejleményekkel.«1 Utalt arra, hogy a ratifikálást nem szabad halogatni. A nyugatnémetországj politika) körök véleménye szerint Adenauer új menőverének célja, hogy mr.gköny- nyítsc a háborús szerződések nyílt jóváhagyását a jobbolndali szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők számára, akik elvben a háborús »szerződések elfogadása mellett vannak, azonban híveik megtévesztésére egye* határozatokkal kapcsolatban ellenzéki magatartást színlelnek. KÜLPOLITIKAI JEGI/ETEK A cenzor halfogása Woorkísh alezredesnek, az amerikai 8. hadsereg katonai főcenzorának. árthetcllen módon, t\z az ötlete' támadt hogy könyvet ír. Akár irodalmi babérokat, aka't. szerezni, akár a tiszteletdíjra vásott a logo ' — elég «z hozzá, hogy megjelentek a katonai cenzor „Koreai elbeszélései.'1 A cenzornak azonban balszerencséje volt- Kisded irodalmi próbálkozásáért c parancsnokság hadbíróság •lé állította. A vád a következő volt: az elbeszélések rossz lényt vetnek ’MacArthm tábornokra. Tudnunk kell, hogy az alezredes csak néhány egészen gyengéd célzást engedett meg magának, például arról, hogy milyen előszeretettel viseltetett MacArtimr a rek’ám iránt és milyen leV.cngzős modora volt. Mégcsak meg sem kísérelte a jámbor novellaíró, hogy MacArthiir cselekedeteit bírálja, még kevésbbé. hogy az Egyesült Államok koreai politikáját pécézze ki. Ellenkezőleg, a volt cenzor melegen helyeselte a hadműveleteket, amelyek a háborúfc történetében a „gyilkosok és hóhérok hadműveletei” elnevezéssel fognak szerepelni. Miért haragudott Ml meg a Pentagon? Arról van szó, hogy a katonai cenzor, aki a koreai tudósításokból gondosan kiirtotta az igazságot, saját könyvét, — hogy úgy mondjuk, — cenzúra nélkül engedte át. — Elbeszéléseiben ilt-ott fél-léltűnnek az ámcrlkni hadsereg magatartására jellemző képek: ke gyetlmkedés, a békés lakosság gyalázása, stb. ' Az elbeszélésekben például a következőt olvashatjuk: ,,A 8 hadsereg Koreába érkezése rryih’ánvalóan nem nagy gyönyörűség n hdyi lakosságnak. A 8. hadsereg közkatonái között sok van azokból a szadistákból bűnözükből, degeneráltakbó; és tudatlan, dölyíös egyé- nekből, akik minden amerikait meggyűlöltetnek, ahova csak elkerülnek. Az amerikaiak fosztogatják a koreaiakat, megtámad fák, megerőszakolják, meggyilkolják őket — rengeteg efféle gaztettet követnek el." A cenzor valószínűleg a legjobb szándékkal idézi könyvében a 8. hadsereg vezérkarának felhívását a katonákhoz, amely szerint a parancsnokság megrója a katonák bűncselekményeit. Ebből a felhívásból azonban az olvasó élénken elképzelheti, m; mindenre vetemedtek az amerikai katonák Koreában, hiszen például effélékre is figyelmeztetni kell őket: ,,A ország lakosainak vitathatatlanul joguk van rá. hogy saját utcáikon és utaikon járhassanak anélkül a kockázat nélkül, hogy az amerikai tehergépkocsik kerekei alá kerüljenek, vagy a gépkocsivezetők sértegetéseinek legyenek kitéve Az amerikai parancsnokság telhívásában jobb belátásra akarja bírni a hadseregben lévő gazembereket, de közben 6 maga is az aljas fajgyűlölet hangján beszél az áldozatul esett koreaiakról. A felhívás például a következőket mondja egy koreairól, akit elütött az eszeveszetten száguldó jeep: ,.Ennek a koreai filozófusnak most °^ég ideje van a töprengésre, minthogy törött orral fekszik o kórházban ” Mac Arthur legényeinek erkölcsei, úgylátszik, még a cenzornak is szemel szúrtál,-. Egy amerikai haditudósító Woorkishal való beszélgetésében „hőstettnek’’ nevezte azt, hogy hogyan tüzelt egy amerikai pilóta a békés koreai lakosságra. — Izgalmas látvány volt. — mondja az újságíró. — Az, de valószínűleg háborús bűn is, — feleli a cenzor. Nem meglepő, hogy a Pentagon az ilyen lázadozómegjegyzésekért állítja hadbíróság elé a katonai cenzort Bekerüllek a történelembe Ázsia árulóinak gyülekezete November első napjaiban a török újságok tele voltak- riasztó cikkekkel. Harsány-hangú tudósításokat közöltek „az új határíncidensröl, amelyet a vörös bolgárok provokáltak ki.” A köeleményok szerint november 1-től november 2-re virradó éjjel állítólag 40 bolgár katona megtámadta éz egyik török határőrséget. Állítólag' heves összecsapásra került sor. amely négy óra hosszat tar- tott. Az ,.incidens" természetesen nagy izgatottságot váltott ki Ankarában. A török miniszterelnök azormn magához hivatta a külügyminisztert és a belügyminisztért: a telefonkészülékek, 'a távírdák, a rádió riadó: fújtak: az Egyesült Államok és Anglia nagykövete sebtében részletes jelentéseket küldött az ügyről. Micsoda csemege a török újságírók számára, akik a legaljasabb hazugságokkal és fenyegetésekkel árasztották el Bulgáriái. November 4-én a ..Hergün” című török lap például ícv kiáltott fel:* ..Megtorló intézkedéseket követelünk a bolgárok gyáva agressziói miatt!" Ugyanakkor az mciden-:?e.i kapcsolatban közölték, hogy a határment! török csapatokat „páncélos és motorizált egységekké erős’tették meg.” Az anatóliai távirati iroda a maga részéről kijelentette, hogy a török kormány jegyzékben hozza a bolgár kormány., tudomására, hogy „a bogárak agresszióját úgy kell tekinteni, mint az Atlanti Egyezmény eken iránvuló agressziót.“ És micsoda dühhel szedték elő a török iirlcászok Vesszőparipájukat: ..Az atlanti közösség ellen iránvuló első agressziót a bolgárok követték el." , \z első török hadsereg parancsnoka azonban gyorsan lehűtött«- a fegyvergyárosok és bértolinokaik harci hevületét. Kénytelen volt bevallani az igazságot: a sötétségben eltévedt egy sertésko-nda és török területre tévedt át. A török határőrök a zajt bolgár katonáknak tulajdonították és tüzet nyitottak, s ugyanakkor hisz' ez magáól értetődik — erősítéseket kértek ... . . Másnap reggel a nap sugarai bearanyozták a sertésnemzotségbeli négy .agresszor” élettelen tetemét. Szegény malacok! Nem volt olyan szerencséjük, minit a capholiumi Indáknak, amelyek Róma megmentésével halhatatlanná tették magukat anélkül, hogy akár egy tollúkat is elvesvlotték volna. Ezek a malacok a saját vérükkel írták be magukat az atlanti közössécr gyászos történelmébe \z ember jót nevetne az eseten, ha a malacok szomorú története nem tárná fel a török nép tragédiáját. . Törökország, vezetőinek megvesztegethetősége révén, ma tiszteletbeli” helyet foglal el az Atlanti* Egyezményben. mint ...a legbőkezűbb és legolcsóbb ágyú töltelék-szállító az angol-amerikai imperialisták háborús kalandjai száméra. : A sorozatosan kiprovokált határincidensek révén a török hatóságok egyrészt azt a célt akarják elérni, hogy eltereljék a világ'közvéleményének figyelmét a Balkánon folyó lázas háborús előkészületekről, másrészt. pedig igazolni akarják a török nép előtt azokat - az egyre növekvő terheket., amelyeket eáek az előkészületek raknak a török nép vállára. Ahol gondoskodnak a gyermekekről és ahol nem Albán, gnro» és jugoszláv gyermekek élete Tirana (ATA): Az albán népi demokratikus állam nagy szeretettel gondoskodik az anyákról és gyermekekről. Az egész országra kiterjed az anya és gyermekvédelmi intézmények hálózata. A háború előtt ilyen intézmények egyáltalán nem voltak »az országban. Ma már minden albán gyermek járhat iskolába. Az iskolások részé" re kétszáz napköziotthont nyitottak. Az isikolásoj, ezrei töltik minden évben a nyári szünidőt üdülőtáborban. Az anyákat is nagy goudoekodás- »ai veszik körül. A szülő-anyák támogatásúra 1950-ben és 1951-ben 275 millió löket utaltak ki. Ezzel szöges ellentétben áll a jugoszláv és görög anyák é.s gyermekek helyzete. Amíg Albániának ma már minden falujában van iskola, addig több, mint hatezer görög lalu" bán egyáltalán nincs. Görögországban a gyermekek 75 százaléka tuberkulózisban szenved. Hasonló a helyzet Jugoszláviában is. Titóéknál havonta többezfer egy éyen aluli gyermek hal meg, 78 ezer hadiárva és 100 ezer olyan gyermek, akinek szülei titóista munkatábo- rokban és fogságban sínylődnek, került az utcára. HhszírHIíó tío.lár „iiüön-segély“ a lito-bandának London (MTI): A londoni rádió jelentése szerint Amerika újabb „külön segélyt1’ juttatott Tito-Jugoszlá" viának. Az újabb amerikai „segély” összege húszmillió dollár, A belgrádi amerikai nagykövetség szóvivője szerin-t a nyugati segítség célja: támogatni Jugoszlávia katonai erőfeszítéseit, amelyek ..viszonylag a legnagyobbak Euró pában.1' I
