Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

1«63 JAKIAK 11

NAPLÓ

Tolna megye legjobb műszaki vezetőinek és főmérnökeinek tanácskozása Szekszárdon

Jegyzetek Ózsák-pusztáról

Ä ptisrhi ti múltban nemcsak azt a regényes, szabad, tengervég

telenségű legelőt jelentette, amelyen Petőfi méneseinek patája 'dobog és csikósaink kurjaníása hallik, hanem beesett arcú, fénytelen szemű, rongyosruhájú, konvenciós éhbérért kora hajnaltól napnyugtáig robotoló emberek közösségét, akik mind cselédei, szolgái voltak az intézőknek, az uraságoknak. Igénytelen volt ez a nép: engedelmes annyira, hogy már parancsolni se igen kellett neki, megérezte ura gondolatutt, s már teljesítette is. Szolgának, igénytelen cselédnek neveltek őket.

Ma már csak múlt időben beszélhetünk a pusztai cselédek, erű bér télén nyomoráról. Az urak cselédeiből önálló dolgozó emberek lettek, akiket politikai, gazdasági és kulturális jogaik egy sorba helyeznek akár a legmagasabb politikai vagy gázadsági funkciót betöltő, elvtársakkal is.

És mégis Ózsák-pusztán valahogy nem ez a helyzeti... Szék- szard városhoz tartozó, tizenkét .kilométerre fekvő puszta még ma is a legszörnyűbb nyomor képét festi. Klómul a látogató, hogy a felszabadulást követő nyolcadik esztendőben még ilyen felszabadulás rJőtti állapotok uralkodnak »•

Gyönyörű világos iskolát kapott a tunya. De nincs fűtőanyag. A tudásra szomjas gyermekeket a tanítónő a maga apró kis szobájában oktatja. Zsúfolásig telik meg a parányi helyiség az összétötnöriilu 18—30 gyermektől! Ki a felelős ezért?... Kittek a gondatlansága, sSt embertelensége miatt mutatja a régi Ozsák-puszta képét a ma is? Az öcsényi Kendergyár fűtőanyagnak pozdorját ajánlott fel, de az illetékesek füle mellett elnyargalt ez az ajánlat, s az iigy talán még ma is a Városi Tanács egyik bürokrata tisztviselőjének mázsaszám öszegyűlt aktái között rejtőzik. Ki a felelős ezért!?

Ha bárki inni akar Ózsák pusztán, a két gémest út valamelyikéhez irányítják a készséges válaszadók. De itt már összeborzad az ember, egyrészt a félelemtől, másrészt az undortól. A térdig érő sárral borított útra trágyát szórtak, hogy megközelíthessék a kutakat. A jól felázott talajon át az esőzések által magasan álló kútvízbe így aztán természetes egyszerűséggel csorog be a tífusz- és béihurut-bakteriu- móktól hemzsegő trágyalé. Csodálkozhatunk rajta, ha aztán páx nap, egy hét, vagy két hónap múlva, embereket tizedelő járvány szalad végig előbb a pusztán, majd a városon is. Ki a felelős mindezekért?..,

A gyermekek rendes tanulásáért és Ózsák-puszta dolgozóinak egészségéért ki a felelős?...

A puszták ma már ne.m istenhátamögötti, jelentéktelen .települések, a régi cselédek pedig nem állatnak nézett és tartott férgek, hanem becsületes dolgozói hazánknak és nem érdektelen, sem az ő egészségük, sem az. hogy gyermekeik rendesen járhassanak ;skor

lába.

„Tégla Berci" bírálata a szakszervezeti funkcionáriusokról

Tegnapi számunkban közöltük megyénk legjobb főmérnökeinek és műszaki vezetőinek értekezletén elhangzott beszámolók egy részét. Cikkünkben foglalkozunk a többi elvtársak beszámolóival.

Gyopár Ferenc eív árs a Bonyhádi ZoináncnM főmérnöke

elmondta, .hogy a II. negyedévi rossz munka miatt nem tudták teljesíteni a? elmúl* év előirányzatát. Hiába volt a dolgozóknak mindén erőfeszítése, a .helytelen tervezés miatt és az állandó anyaghiány miatt az el" múlt’ évi tervet csak 84 8 százalékra tudták teljesíteni. „A két verseny- szakasz — november 7.. és december 21. — igen hatásos fegyver volt a tervteijeailésért folyó harcban, de mégsem tudták ilyen rövid idő alatt behozni az elmúlt hónapok nagy lemaradását. A versenyfelhívás meg. jelenésekor műszaki értekezletet hívtunk egybe és ezen határozatot hoztunk a munka megjavítására. Vállalatunk új vezetősége és az üzemi pártszervezet támogatása kísérte mindvégig a szocialista munka-versenyünket. Kéthetenként műszaki kon" fexeodát tartottunk, melyen értékeltük az ' elmúlt hetek alatt végzett munkát és mégfee,szélük a további feladatóka*.

I953-ra mér jó előre felkészültünk. Műszaki osztályunk igen nagy gon. dót. forduott .az anyag biztosításá»- h Q.p.y emiatt ne legyen veszély«7Úot- ve üzemünk egyenletes tenne lése. Január 1-én a dolgozók már a felbontót: terv alapján végezték munkájú" kát Üzemrészetn-k minden dolgozója vtíb-lt kötelezettséget 5 éves tervünk negyedik évének teljesítésére. Döntő jelentőségű üzemünkben, hogy a gyártót^ áruk mir őségét az anyag- takarékosság csökkentésével eme', jűk. Az elmúlt évben e téren értünk el komoly eredményeket. A gyártott román-sédé nyék csaknem 50 százalé- líá-t hulladúkanyagbó] állítottuk elő. Feladatul tűztük ki, hogy a szocialista kötelesség vállalások teljesítésének értékelését megjavítjuk. A szakszer* vezeti bizottság ennek érdekében már mozgósította a bizalmiakat, akik e műszaki, dolgozókkal végzik el a verseny értékelését. Az 1953-as terv sikeres- teljestiéset érdekében átszervezzük a minőségellenőrző szerveket és kiépítjük a diszpécser-hálózatot minden üzemrészben. Feladatul tűz- tűik ki 1953-ra, hogy a Röder*moz- galmat tovább fejlesztjük, és harco- j urt-k a minél kevesebb 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számának csökkentéséért. Csakis ezeknek a

. -vT- ATlorrHrS ’ * *1

Ezután

a Bonyhádi Cipőgyár igazgatta, Gyerke Ignác

emelkedett Szólásra, ' s, elmondta, hogy mi!yen nagy jelentőségű a további muríkára ez az értekezlet és egy új versenyszakasz, egy új versenymozgalom elindítójává kell vél. ni. A Szovjetunió műszaki tapasztalatainak helyes alkalmazása kihat a terv teljesítésére, A Szovjetuniótól véttük át a műszaki szervezési és intézkedési te.rve^ elkészítését. Ez igen nagy jelentő-égő a műszak; dolgozók számára, hisz megszabja a feladatok elvégzésének módját. Igen nagy jelentőségű az ie, ha minél több dolgozó nyújtja be' javaslatát a terv elkészítéséhez. üzemünkben az anyagellátás nehézségbe ütközött, ami abból adódik, hogy a Cipőipari Igazgatóság január 5"ón már tervmódosítást akart végrehajtani, ami azt eredményezné, hogy át kellene szerelnie a gépeket és visszaesést hozna a termelésben. Az eredetileg betervezett cikkelem gyártásánál az első napi terveket 1953-ban teljesíteni tudtuk. Ha a központunk nem hajt végre ilyen tervmódosítást, akkor minden lehetőség megvan ahhoz, hogy 1958-ban még nagyobb ert-dmé” nyékét érünk el tervünk teljesítésében, mint az elmúlt évben. mondta Györkő elvtárs.

Óváry Jó?sif s Brnyhádi ZomáRcműveh igazgatóis

elmondta, hogy milyen szervezési intézkedéseket tettep ötéves tervünk negyedik évének beindulásakor. „Az 1952-es terv nem teljesítésünknek oka szerintem a műszaki vezetés rossz munkájából adódott. A szükséges nyersanyagot nem igényeltük előre, a különböző cikkek gyártásához a szerszámot nem biztosították. 1953. bán már biztosítva van az égy erdet es termeléshez szükséges nyersanyag. És megvan minden lehetőség ahhoz — ezt vállaljuk is —hogy az 1952- e= lemaradásunkat az első negyedév" ben pótoljuk.”

M egk ezd I c műk mlését

December 2t-én avatták fel a paksi járási kultúrhúzdf, amely az avatás után rövidesen megkezdte munkáját. Egyelőre öt szakkör alakul a knltúrházon belül, melyekben a paksi járás irodalommal, természettud oinánn v al. ni ezőga zda Sággal, művészettel és sporttal foglal-' kozó dolgozók kapnak munkájukhoz támogatást. Ugyanakkor a járási kulturház etrv közös községi

Magyar Ferenc eiv árs a Megyei PárttJizonság Ipari Osztályának vezetője

elmondta. Hogy milyen nagy feladat vár a műszaki dolgozókra ötéves tér- vünk negyedik évének teljesítése közben. ..Pártunk értékeli, és megbecsüli a műszaki dolgozók munkáját. Minden támogatást megad ahhoz, hogy a műszaki doigózök-között a szocialista munkaverseny mind szélesebb alaipokon terjedjen el. Azonban szükséges az, hogy a muakaver. seny kampányszérüaégét' kivétel nélkül minden üzemben felszámolják és a dolgozók alulról jövő kezdeménye" zését százszázalékig minél előbb való&ítstáik meg. Az elmúlt évben Róna elvtárs kezdeményezése döntő fordulatot jelentett üzemeink terv- teljesítésében. Műszaki dolgozók fokozzák tovább a versenylendületet, harcoljanak a terv naponkénti teljesítéséért. Munkájukban támaszkodjanak a pártszervezetekre, melyek minden segtíséget ehhez megadnak.’4 — fejezte be hozzászólását Magyar elv- társ.

Schrottner Károly elvtárs a hozzászólásokra megadta a választ és felhívta az értekezleten résztvevő élenjáró dolgozókat, hogy még következetesebben harcoljanak a párt-, a kormány- és á SZOT-határozatok végrehajtásáért. Építsék ki a biaal" mi-, művezető- és a dolgozók közötti kapcsolatot és így harcoljanak az egyenet,len termelés megszüntetéséért az állami fegyelem betartásáért. Ellenőrizzék sazkszeryezeti bizottságaink a műszaki dolgozók munkáját-, hogy a határozatokat mennyire hajt. ják végre. Ha ezeket a tapasztalatokat. melyek az értekezletén elhang" zottak. termelő munkánkban naponta alkalmazzuk akkor biztosaik lőhetünk abban, hogy ötéves tervünk, negyedig évét még nagyobb credrpé- aye&kel tudjuk zárni. A műszak: vezetők és főmérnökök tanácskozásán Puiz Fcr-.nc elviérs az SZMT elnöke hozzászólásában még lelkesebb munkára serkentelte a megjelent do’go" zókat.

az áj járási kullúrliáz

járási kultúrversenyt Pakson már az új járási kultúrházban rendezik. A kultúrhúz aktívái a versenyek megkezdéséig harminc méter vásznat dolgoznak fel díszletekre,

A kultúrház létesítése élőit rosz- szul működött Pakson n népkönyvtár. A helytelen veztés miatt csak szórványos kölcsönzés volt. ami nagyban .hátráltatta az olvasó-mozgalom elterjesztését. Most a jutási kultúrliázban kap új otthont a

Levelemben szeretnék foglalkozni a ?V2. Építőipari Vállalat ü. B. elnökének munkájúval, aki nem foglalkozik kellően a dolgozók ügyeivel. Már többször akartam vele beszélgetni és munkáját ellenőrizni, de az elvtársat még soha ne.m. találtam meg munkahelyén. Az helyes, hogy a dolgozók között van, de szerintem nem jó eljárás az. ha a munkahelyén sohasem foglalkozik a dolgozók problémáival. Szeretnék a dolgozók, ha az elv- társ többet foglalkozna egy-egv felmerülő kérdéssel, ami nagyban segítené őket munkájuk elvégzésében is.

De ugyanez tapasztalható a többi építőipari vállalatoknál is. Kiss elvtárs, a Tatarozó A általat Ü. B. elnöke sem foglalkozik a szakszerVr/pt nHe»l nvn»*r»H )rn 1 rlr*

den U. B. elnök feladata, hogy ezt a hiányosságát a legsürgősebben kijavítsa, amivel nagyban tudják emelni vállalatuk tervtel.jcsítését:

Mokiin.k, építő munkásoknak hurcolnunk kell az 1955-as én első negyedévének sikeres megvalósításáért. Használjunk ki mindenegyes percét, igyekezzünk minél több újítással, észszerfisítésekke! előre lendíteni előírt, tervelőirányzatunk teljesítését. Vegyenek példát a 73/2. Építőipari Vállalat dolgozói aBony- hadi Betonútépítő A sáliadat dolgozóiról, akik lelkesen végezték cl n reájuk háruló feladatokat. A agy a Mórágvi Kőbánya dolgozóiról, akik szinten jól készültek fel az. 1955-as tervévilnk megkezdésére, amit a, már eddig elért eredmények is bizonyítanak.

^Terotné-m hn ji7 említett elvtár-