Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

% N Ä P LÓ 1933 JANUÁR 1 A békéimre újabb feladatairól »rámoltak be a budapesti Sportcs'or- nokbiin rendezett nagygyűlésen a bé­csi békekongresszus mfcgyar' küldő;" tel A népek bécsi békekongresszusán résal’vétt magyar küldöttek kedden délután a Sportcsarnokban rendezett; nagygyűlésén' számolták 'be a kon­gresszus tahitii sága Írói. a békeharc újabb feladatairól.- : A Sportcsarnok ebből az alkalomból. ünnepi díszt, öl­tött. A nagygyűlés elnökségének tag­jai között foglalt helyet többek kö­zöt: Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Szabó István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. az MDP politikai bizottságának tagjai. Ratkó Anna egészségügyi miniszter. Amlics Erzsébet Kossuth-díjas aka" dámikus. az Országos Béketanács el­nöke. Megjelentek a nagygyűlésen a Budapesten tartózkodó délamerikai békeharcosok képviselői is. A tér-' mot zsúfolásig megtöltötték a buda­pesti békeharcosok képviselői'. Először Ladána-i Ferenc, a Ma­gyar NépköztárSság érdémes mű' vésze adott elő részletet Pablo Ne- ruda ..Ébrejd, favágó!1 című költe­ményéből. melyet lelkes tapssal fo­gadtak a megjelentek I Ezután Me- kis József, a vasas szakszervezet el­nöke, az Országos Béketgnács tagja nyitotta meg a nagygyűlést, .majd Andics■ .Brzsébat, Kössuth'díjas aka­démikus. az Országos Béketanács el­nöke a Béke Világtanács tagja, a Bécsben járt magyar küldöttség ve­zetője tartotta meg beszámolóját. Andics Erzsébet beszédét több íz­bén szakított.« meg a jelenlévők lel­kes tetszésnyilvánítása. Beszéde után hosszasan zúgott az ütemes kiáltás: ,,Sztálin) — Rákosi! Éljen Sztálin. - Éljen Rákosi!” Ezután Juhász Ferenc Kossuth-dí" jás költő olvasta fel a népek bécsi bcil'ce'kohgTesszusáról írott költemé­nyét. majd Szádéczky—Kardoss Ele­mér kötszere- Kossuth-díjas akadé­mikus szólalt fel. A nagy tetszéssel fogadott felszó­laló- után To las Sándorné. a deb­receni Rákosi-telep: tszcs tagja lé­pett a mikrofonhoz. Ezután Máthé János veszprémi ka­tolikus püspöki ftelynök szólalt fel. ;Utána Puskás Ferenc olimpiai baj­nok. a Bp. Honvéd válogatott- labda­rúgója mondott beszédet. Puskás Ferenc után Mérai Tibor, a. Szabad Nép munkatársa köveiké" zett szólásra. A beszédet, követő tapsvihar elü.1 - "övé! Mekis József, a vas- és fém­ipari dolgozói,- szakszervezetének el­nöke mondott zárószavakat. Zgrószavai után Sosztakovics Bé- ke'dalának hangjaival a nagygyűlés véget ért. Munkanélküliség, fokozódó nyomor — A kapitalista országok egyszerű embereinek 1953. évi kilátásai Moszkva (TASZSZ): A Pravda szer kesztösége az új év előtt tudósítói útján kél kérdéssel fordult a kupi' talista országok egyszerű emberei­hez: 1 Mit hozott önnek az 1952-es év? 2. Milyen személyes kívánságai vannak l!)53-ra? A Pravda december 29-i számá­ban közli több imperialista járóin alatt sínylődő ország egyszerű gern' béréinek nyilatkozatát. A‘ kapitalista országok egyszerű embereinek 'a Pravda december 29-i számában közölt nyilatkozatai kese­rű sorsukról a békéért a kenyérért és a szabadságért, vívót; mindenna­pos harcukról tanúskodnak. ■ Áubrey U. Miles. amerikai őrmes­ter. — aki otthagyta az amerikai hadsereget és menedéket talál-; .a Német Demokratikus Köztársaság*, bán. — Rije.entette. hogy azért nem kitárt szolgálni az amerikai hadse­regben. m^rt nem akar részt, vnni asszonyok, gyermekek, hadifoglyok meggyilkolásában, mint azt az ame­rikai .hadsereg leszi Koreában. igeien ne Beatiregard francia asz- -■zony. egy Vietnamban elesett fran cia katon» anyja azt kívánja, hogy 1953Jran érjen végei a. vietnami há­ború. amely már eddig is rengeteg kés- rüséae! jelentett a francia nép­nek. Ilawley. angol szövőnő írja: 195Z-')en hét hónapon ál munka nél­kül voltam 'Most ismét dolgozom. Béremet azonban csökkente!lék. Fé­lelem toll el. ha a következő évre gondolok. Minden iel arra mutat, hogy a küszöbönálló 1953. igen sú­lyos esztendő lesz. , — Szamomra kévé- örömét hozott az 1952. év — írja John Streak. amP rikai, munkás. — Nehezebbé vált a megélhetés, többet kell dolgozni Az idén két hófiapon át nem dolgoztam, ezért adósságba keveredtem, önök azt kérdik tőlem.‘mit várok az 1953- as évtől? Számításaimban oly gyak­ran ért csalódás, hogy most szinte lélek erről beszélni. RÍÖJÖLD1 Iliit i: Iá New-York, (MII) Egy osztrák lab­darúgó csapat Colombiába utazott és útközben egy ncwyorki .szállodában pihent meg. Az amerikai hatóságiik — a fasiszta MeU.arran-Walter beván­dorlási törvény alapján — a szálloda, bán fegyveres őrizet alá helyezték a játékosokat. A e.sapat tagjai tovább­utazásukig nem hagyhatják el a .szál­lodát. V Az ..AKI*" szaigoni jelentése sze­rint Bao Daj vietnami bábkormányé­nak hadügyminisztere lemondott. A francia hírügynökség a lomon dús okául azl óiulili, hogy a volt had­ügyminiszter és a miniszterelnök •kö­zölt „a háborús erőfeszítésekkel kap­csolatban elleni! éte-k voltak '. * Az Egyesült Államok haditengeré- szelének 6. flottája — mint a ..Reu- ter“‘ jelenti — január elején baráti látogatásra“ spanyol földközitengcri kikötőkbe érkezik. Ezek a látogatá­sok azokkal a megbeszélésekkel van­nak kapcsolatban, amelyek már hó­napok óta folynak az Egyesült Álla­mok és Franco fasiszta kormánya között Spanyolország részvételét ille­tően az agresszív háborús tervekben. Hl London (MTI) Az angol munlkás- párli imperialista bérenc ' vezetősége megliilto.Ua a párt tagjainak, hogy rés/'tvegyenek a népék bökekomaresz- «zusán. A tilalom ellenére a népes- szánui angol küldöttség többsége a Munkáspárt tagjaiból' és • helyi szer­vezeteinek funkcionáriusaiból állolt. Az áruló pártvez.előség — mini az ,AFP"‘ jelenti — a népek békékon- gresszusúrói való hazatérésük után ki­zárta a munkáspártból M. G. Vé­sőn t. a párt volt tájékozlalásii-.'vl megbízottját és l.ilv Irene Warne-1, a munkáspárt hn’Haxi titkárát. A belgrádi rádió jelentése szerint a Belgrádiján tartózkodó külföldi újságírók este ..meghitt estebédet-' rendeztek zz Á'vala szállóban Tito tiszteletére. A belgrádi rádió hozzá­fűzi, hogy az estebédet „igen kelle­mes hangulatban1“ töltötték el. Mao Ce-Tung táviratban mondóit köszönetét J. Y. Sztálinnak a kínai Csang-Csung vasútvonal átadása alkalmából Peking (L'j Kína! Mao Ce-Tung. a Kínai Népköztársaság központi nép kormányának elnöke,' december 31.-én táviratot intézett .1. V. Sztálinhoz, a Szovjetunió M msztertabácsónak nő­kéhez. amelyben köszönetét mond Sztálinnak, a sz'ovjct népnek és a szovjet kormánynak a Uözögen igaz­gatott kínai Csang-Csung vasúfc-onal átadásáért: Mao Ce-Tung elnök láviratáiuik szövege a kővetkező: „Sztálin ..elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A kínai Csang-Csung vasútvonal Kína és a Szovjetunió által történt közös igazgatása alatt a szovjet fél igen nagy mértékben hozzájárult a kínai nép vasútépítési programijához. A kínai nép sohasem feledkezik me« erről a testvéri, a baráti támogatásról. Őszinte szívből jövő köszöne­tét” mondok a nagy szovjet népnek, a szovjet kormánynak és Önnek ab­ból az alkalom bők hogy a szovjet kormány — az. 1950. évi egyezmény* nyel és az 1952. évi közleménnyel összhangban — ellenszolgáltatás nél­kül a Kínai Népköztársaság kormányának tulajdonába adja át a kínai Csang-Csung vasútvonal közös igazgatásával kapcsolatos minden jogát « vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. Kívánom, hogy a Szovjetuniót és Kínát egybe ról-napra még jobban elmélyüljön és erősödjék. 1952 december 31. MAO CE-TUNG. fűző nagy barátság nsp- I Nagy inunkasikere'iliel tellek emlékezetessé az-év utolsó napjait a kaltovkai vizíerőmö építői Moszkva: A kahovkai vízierömü építői kiemelkedő munkasikerekkel tiették emlékezetessé az év utolsó napjait. Egy hónappal a határidő előtt befejezték a vizáerőmü-épület é- a duzzasztógát alapgödrének ki­ásását. Már befejeződött a központi be' íongyár építése is A KÖLTŐ GYERMEKKORA (Resztet Illyés (íyula Petőfi étele4, című inÖvéből) Kiékor ö* lakossága a század elején nagy tübbsé- gébeu szlovák. A lu-teránús templomban, ahol a kisde­det megkeresztelik, — kiéivé, még születési- napján mert oly gyöngéeskének látszik, hogy a Ivóba egy nap nyi éietét -sem jósol neki —'szlovákul zümmög a zsol­tár.. Jórészt ezen az édes. h'egyi pata keséi rgósfi nyelve-) adják tovább a jámbor asszonyságok is a .híreket az újszülöttről. — szerencsére hétröl-Iiétr.- erősödik. De ü'-'iy -.okáig babusgatják. Huszonkét hónapok korában ei kell lóié váaiiok. A oseosemö szülei oda hagyják Kis kőröst, délegyházára költöznek. A gyermek ezen a. földön ál meg először a lábán, «.én teszi az első lépési, itt ejti ki az -első értelme« emberi szol ' Neki van igaza- amikor -.később, dacolva az okmányok bamba ailalaiva. : a köznapi lélektelen igazsággal, ezt a város: vallja sziil'öföbljénék. ö. í)ki- nek hivatása, hogy a valóságot alakítsa, ő ne száll­hat')) a szemb • . a valósággal .’ A lélek köti öf és nety. a. sár. még csak a vér sem. Lelke ifi szüleiét! meg és magyarnak született! Azáltal, hogy ifit első szavakat ezen a nvVíyen mondja. A drága Urúz Mária. a kedves hajdani ki-- cselédlány, aki a kinti kurjongató világban csöndesei! meghúzza magát * akkor beszéd, ha kérdezik, mosolyog v.a. s óvatosan adja fia szájába a magyar szavakat. A gyermek kicsi agyában a farkusóvá'..« ímndás állal ké­pét az a különös !ia,ngjbs/.el,étel ,idézi föl-, hogy ..kutya“: érzékszervei a „kényéi"1 szó hallatára készii'ödnek az evesre. i><- — Aránylói tudjuk — a kis Hrúz Mária nptu mindig ejtette tisztán a magyar szót. 'Minek köszön­heti a magyar nyelv, hogy magának hódilotta a lízc-n .kilencedik század’ ieg-költöibb szellemét? Fazék«- Gergely bácsinak, aki néha maga mH lé vette az iilfsdiv/.kára. a szomszéd .Vica, inog Mar1 néninek, akik markába nyomtak egy-egv aknát. Varga Benedek bácsinak, aki szettemét először megdicsérte. Jegyezzük föl a „gyermokszáj“ történeikét, amellyel a kisfiú az első nyilvános tetszést aratta. Vargáékná! ült nagy társaságban, bóbiskolt: amikor a látogatóba jött kajoíikii« papok elmentek, h’rteleu ezt mondta: „Ezek a .papok! Mindenkinek asszonyt adnak, maguknak egyet sem hagynak.“ Hatéves volt. Nyurga, vézna fiú. Arca fakó-barna, haja korom­fekete. szeme éjsötét, mindezt anyjától örökölte. De a kis llrúz Mária szeme álmodozó, metszetek intő volt. — a fiúé pedig á "nmlóan mintha lázban égne. Csillogása: az apa szemétől kapta. IV-truv.ics István, feleségével ellentétben, bőbeszédű, eleven é-s nyakas c-mber. Könnyen fölmérgesedt-k s ilyen kor a keze is könnyen lódul. Nem ment-e rögtön ölre., nikbr egyszer tótszármazéknák neveztékV •Hyen a fiú ie — fürge és indul« lo«, de fejtöréseit legtöbbször mintha még idejében hallgatásra. parancsol­ni egy belső hang, — a hajdani alázatos kis szolgáló természetéül ék hangja. De a lefojtott indulat nem eny é szik el, a dacot nyakassá# táplálja. Egész nap ugrándozik, kiabál, fecseg és boldog, ba környezetét megnövelteti. Vidám arccal ül a családi asztalhoz és vidáman forgatná i* a nyelvét. 'Jo Pét- rovie-s Istvánnak szigorú elvei vannak, nem szereti. In jelenlétében tüesköl-bogarat beszélnek. A nagyok között a «vermeknek hallgatás a neve. A fiú elkomo rodi-k a lei ütésre, öl-hat figyelmeztetés elég neki, hogy bosszú esztendők:« összevont szemöldökkel, némán üljön atyja társaságában,- oly könnyen a szivére vés« min­ijéül!' A .játékban ügyes és merész. Inas lábai gyorsan (Viszik karcsú, -vékony' termcti'4: a versenyfutásban min­denkit megelőz. Ho*-/.iV,karjával mindenkinél messzebb hajítja a labdát. Egész addig, ami« a gyerekcsapatból valaki gútivo'ni nem k< zdi. hogy balkézzel dob — ffa- logsuta! Ettől fogva nem dob. A többiek énekelnek. Boldogan tröszti ő is hangját a «yerekhangok közé. Idétlen rikácsolás -/akad ki a torkán. A többiek ' abba­hagyják a dalt és gúnyosan néznek rá Fáin-vitte a szó­lamot. mert hallása sincs. Ettől fogva nein énekel. Beszélni is egyre kevesebbet beszél. Mi okozta hogy ilyen apróságtól, aminek más oda sem legyint, ő mindinkább e'•szótlanul? Vagy volt nagyobb oka is“' Első 'iskolás kovában már felhős, arccal jár, örök sértő­döttségében. mint egy száműzött. Gyermek- és »kamasz- indulatait nem „éli ki”; azok tehát ben-m- maradnak Ezért keli foglalkoznunk' v elük.' . A gyermek szelíd magavisc'etíi. d« k'--é nyakas, önfejű, minden nagyobb vétség nélkül magábavonuló közlekedni egy lanttlótár-áva! sem szeret,fi volt. Miko*- a. játék idején a többiek játszottak, ö magát az i+kol* egy kőlábához vonva, minden vágy nélkül nézte társa: vigságát/é- felszó'lítá-oinra: eredj. Sándor, játsszál te is. „nem.,szeretek‘‘-ke!, válaszolt: Ilyen - él az atyai háznál is. kerülte a szomszéd- és 'uteagyérékekét“. Ezt egyik tanítója jegyezte -fel róla . A kovácsműhelyek előtt álldogál. Szívja a pörkö- rődő lóp-aták és a tűzhely izzó--zenének esipős“szagát, nézi az üllőről röpködő szikrákat, a kalapáesoló, «zur­tos kovács!«gényekci. — kovács szeretne lenni. Ezt az egyik -zom-zéd jegyezte meg nála. Vasa' hajlítana tehát és füzet szítana. A lélektan az. ilyen haj­landóságú leikekről azl jegyzi .uieg. hogy ezek volta­képpen néni |tízre, hanem Iliire -zomja - .k:, életkedvük hol hamu alatt alszik, hol — hirtelen kitörve - magas lánggal lobog, akkor legmagasabban, ha másokért . — magukoin kívül — éghetnek. 1953 január 1, a terv új mérföldköve A terv nagyszerű eredményekben bővelkedő döntő esztendejét hagyja maga mögött dolgozó népünk. A döntő tervév szü. öltéi, a nyersvas ezertonnáit termelő diósgyőri órtas- kohó. a Sztálin Vasmű új tűzálló téglagyára és erőműve, a hejócsaba: cementgyár, a hódmezővásárhelyi ayapotegronáló, a makói gépgyár, a nécsi szénbányák lüktető munkája, új iskolák, tudományos és szociális létesítmények egész -óra. gyorsan fejlődő mezőgazdaságunk. — népünk jólétének, életszínvonalának ugrás" szerű növekedése " arról tanúskod­nak. hogy dolgozóink az e.múlt terv évben is eredményesen szálltak -zenibe a nehézségekkel, diadalra vitték pártunk, kormányunk útmuta­tásait, • Az új évben új gyárak, tárnák kapcsolódnak be a termelő munkába. Tovább fokozzuk a szocialista épí­tés ütemét. még nagyobb célkitűzé­seket valósítunk meg. Az év első napjaiban csapolják le az első adag izzó acélt a diósgyőri 180 tonnás buktatható Martin-kemencéből A Sztálin Vasmű új. 700 köbméteres nagyolvasztóját is‘ elhagyja az első nyersvassal • teli üst. Nagy békeal' kotásunk, két 125 tonnás Martin-ke­mencéje és a kokszolómű egy. része szintén megkezd; „ termelő munkát. Dunakeszin új gvár. épül. ahol a földalatti gyorsvasét iübingjeit gyárt ják majd- Tovább emelkednek a du­nai cementmü falai és megkezdi mun kaját az új hódmezővásárhelyi ke­nyérgyár közel húsz kemencéje. — Komlón kétezer, Szíáünvárosban 1600. szér‘.e az országban sokezer új. napfényes munkáslakás, új napközi- otthonok. c-ecsemöotthonok. iskolák jutalmazzák dolgozóink lelkes mun* kájáf. Több kombájnt küldünk a fa­lunak, több gépet a bányának. Az uj tervév azonban nemcsak új győzelmeket ígér, fegyelmezettebb munkát, nagyobb áldozatkészséget, újabb erőfeszítéseket követel. A jövő évben 16 százalékkal kell nö­velni -.iparuÁv termelését. A bányá­szok ezreinek ke’l követniük Loy Árpád. Tajkov András. Rufli Lajos, és a bányászhő-ök többi ezreinek nagyszerű példáját, hogy 1953-ban 4.6 millió tonna szénnel termelhes­sünk többet mint 1952'ben. A szo­cializmus építésének nem lehet egvet len örhe'.vp sem, ahol ne ta'á'.na kö­vetőre Muszk„ Imre, Szodorai Ist­ván. Mautner Róbert és a termelés többi élenjárójának jem-.s versen­gése a még jobb eredményekért. A naav célkitűzések az ország va­lamennyi dolgozójától megkövetelik, hogy egyetlen napon!, órával s” maradianak adásai a tervnek. Már az új év plső munkanapján tegyünk elegét tér vkö: el özet t-égünk nek . A diósgyőri kohászati üzemek példája bizonyítja, hogy ha a kezdetné! el­maradunk. később nehezebben bir* kozunk meg a' niegnovekedeft terv­vel, h:-z az elmaradás; is pótolni kell. Az oroszlányi „Szeptember 6”- akna dohiozóinak munkája viszont azt példázza, hogy ha az első perctől kezdve teljesítjük a tervet, akkor egész évben lépést tudunv iártani a növekvő- e'őiránvzattál és bátran bíz hatunk rbban. hogy túlteljesítjük évi föladatainkat. Pártúnik. kormányunk az 1953-as ‘érv összeállításánál biztosan épített arra, hogv az új feladatok végrehaj­tásánál m-ind'm tartalékot mozgósí­tunk. Minden eqves újítás bevezeté" se gyorsítja, könnyíti munkánkat. Senkinek sem utolérhetetlen Muszka Imre eredménye, aki közel hú.-z újí­tás segítségével nyolcszorosára nö­velte gépének teljesítményét. Újító­ink leleményessége olyan munkaesz­közökké! könnyítette meg dolgozóink munkáját, minit a mechanikus-lapkás ■ esztergakés. amely eddig 200 e-zter' gáiyosn.ak eredményét sokszorozta, meg. Az első magyar gyárimányú fogaskerókhengerlönép. a szállítóbe­rendezések gyárából kikerülő exka­vátorok. az új szovjet gépóriá-ok. az élenjáró szovjet technika széles­körű alkalmazása, mind. mind új erőforrást jelent a terv végrehajtá­sához. Ezernyi rejtett tartalékunk mellett új erőforrást jelentenek számunkra a Szovjetunió Kommunista Pártja* XIX. kongresszusának útmutatása. Sztálin c^vCáiPs újabb nagyjelentősé­gű tanításai. Szélesebb. látókört, szí" lárdabb öntudatot adott dolgozóink­nak a szovjet emberek példája. Dol­gozó népünk most még tisztábban lát ja. hogy államunk gazdasági erejé­nek szüntelen fejlesztésével az ed­diginél is eredményesebben szolgál­hatjuk a szocializmus, a bék» ügyéi. A sztálini tanítások sokezernyi munkáskezet együtt lendítenek újabb béketefískre. a Vörös Csilfácj trak' torgyár Fényszarusi brigádjának tag­jaival, akik naponta kétszeres elő­irányzatot teljesítenek és a párt­kongresszus tiszteletére valamennyi­en befejezték ötéves tervüket, A szovjet tapasztalatok. Rákosi ejvtár- útmutatásai a szocialista tulajdon fokozottabb megbecsülésére ösztön­zik dolgozóinkat. Úgy. mint a Villa­mosgép- és Kábelgyár kollektívája, amely 1952. második felében csak-* nem nyo.Ic millió forint értékű im­portanyagot takarított meg népgaz­daságunknak. Népnevelőink úgv értékesítsék a XIX. pártkongresszus tanulságait, mint a felsőnyárádi bányaüzem párt­ós szakszervezeti aktívái, akiknek munkája nyomán csaknem teljesen megszűnt az üzemben az igazolatlan hiányzás és az elsők között fejezték be évi tervüket. Dolgozóink az új esztendő küszö' bén ftí'mérik az elmúlt év- munkasi­kereinek ' gazdag tapasztalatait A» élenjárók a tervismertető értekezle­teken. a százezrek az ulána követ­kező napokban mondják el. hogyan akarnak küzdeni az új évben tervük megvalósításáért. Az országnak nem egy olyan üzeme van. mint a Csepel autógyár, ahol a dolgozók javaslatai alapján már összeállították az új tervév müszaki és szervezési intéz- kedés;inek tervét. Ahol a doloozók egésze nemcsak segíti a vezetők munkáját, hanem egész évben számon is kéri a mű­szakiaktól. hogy mi; tesznek a • terv sikeréért, közös erővel veszik fel a küzdelmet a fegyelemsértések ellen, egységesen lépnek fai a lazaságok, a liberalizmus ellen. A terv s;,kores megvalósításával hazánkat, elért eredményeinkét véd* jük. Ezért műszaki és fizikai cfolgo. zók úgv készülnek fel az új tervév­re. hogy minden egyes gépalkatrész elkészítése, minden talpalatnyi föld megmunkálása, a képzetlenebbeknek átadott tudás minden gondolata a békehere újabb szakaszának egy- eov ovőztes csatájává váljék. Rendelet 11/ llhVi. évi állami begyűjtésről kötelezettségről, a begyűjtési árai ról. a begyűjtési tervek megállapít sóról és teljesítéséről, valamint beadási kötelezettség megalapítás. ró! é- teljesítéséről. „ beadás é’.mi !osztásának következményeiről, rändelet végül zárórendelkezések tartalmaz. A rendelet ismertetésé lapunk legközelebbi számában vis. sza térünk. , A Nép!;ö?társasái| Elnöki Tanácsa töfvénv.e.reiü rende'yteí adott ki az 1953. évi állam; begyűjtésről. A' ren- :1c .el szabályozna 3 mezöqazdasági ••rmékek á'.’ami bégvüité-ét -íz 1953 évre. ilielőleg az 1953 “54 gazda' = ági évre. A rendé’ef első része az Lta'ános rendelkezéseket tartalmaz­za. majd. intézkedik a terménybe­adási. állat-beadási, tejbeadási, a ba­romfi- és tojásbeadási és borbeadási

Next

/
Thumbnails
Contents