Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-01 / 1. szám

1953 JANKÁÉ 1NAPLÓ

0

Példás ítéletet hozott a bíróság a szabotáló paksi kulák ügyében

!Százharminc éve szünetelt Petőfi Sándor, a forradalom költője

A paksi járásbíróság zsúfolásig telt tárgyalótermében mondott ttéle*. ikt a paksi járásbíróság Pákái János vetést és bcszolyálla'ást szabotáló kidőli ügyében. A tárgyalás kiderítette, hogyan szabotálta soroaaíosm a Indák a vetést és u beszolgáltatást.

Nézzük meg, hogy néz ki. ez a kulálc. A fel szab (Mintás előtt ,,családtagként" dolgoz'aUak egy idősebb emberi, hogy megspóroljál; még azt it csekély béri is, amit a cselédnek kellett volna fizetni. A felszabadulás után tovább folytatták aljas tevékenységüket.

A *á<lira(

szavai szerint Pákái János nemrég még 42 holdon gazdálkodott, s hogy szegényebbnek látszon, szétiratla á 'földjét a családiban, ,.álig‘‘ 30 holdat hagyva, magának, A továbbiakban a vádiratból egész bülilajstrojn tárul a szemünk elé: nem vetette el a tervben előírt gabojtf éléket,

hátra van meg <1 hold búza, f hold 1.0U0 négyszögül rozs, I tinid 1 <»00 négyszögöl árpa és takarmánykeverék ’ vetése. Mindezeket a tanács többszöri felszólítására sem vetette el. De nemcsak a vetést, a beszolgáltatást is szabotálta Pákái,

‘Adós 12(10 tojással, közel nyolc kiló baromfival, csaknem ií mázsa hízott sertéssel, 1.825 kiló búzával, 20 mázsa kukoricával, 000 kiló burgonyával,

napraforgóval és ki győzné még felsorolni mi mindennel.

A vádlott kihallgatása és a tanuk vallomásai alapján tárul fel csak igazán, mennyire ellensége ■ a kulák dolgozó népünknek. Pákainak nem ez az első találkozása a bírósággá!. Két évvel ezelőtt már elítélték cséplés szabó-tálasáért és közellátási bűncselekményért. Ebben áz évben is már másodszor áll, a nép bírósága előtt. Nem tanult a figyelmeztetésekből, most hát ismét felelnie kell. A bíróság elolt gyáván, de arcátlanul vise'- kedett: arra hivatkozóit, hogy nincs pénze. Aszályról, meg fagykárról beszart és közben nem átallotta butának tetetni magát. Akkor is a rossz időre hivatkozott, amikor bebizonyosodott, hegy a

ti hold búzavetésén mindössze 15 és fél mázsa búzája termett, míg a .szomszédja 3 holdján Itt mázsa.

Erre szemtelen vállvon-ogatássai csak annyit felelt, „nem tudom, mi lehet az oka.“

Az álilamügvész kérdésére még az, is kiderül, hogy

10.000 forint adóhátraléka van. ebből az évből, s hogy 2 hold 000 négyszögöl kukorieavetésén mindössze 2 mázsa kukorica tér. inett.

Saját bevallása szerint több, mint négy hónapig állt szárazon a tehene, ,,mcrt rossz volt a paksi 'legelő". Minden kérdésre ilyen szemtelenül ostoba válaszokat ad. Célja, hogy halának mutassa magát. hogy félrevezesse a dolgozó parasz tokat és m eg- sajnáitassa • magát.

A (antik »állomása

azonban leleplezi ravaszkodásait. Biitíl Vincén-é közellátási nyilvántartó felsorolja mi mindennel tartozik Pákái János kulák a pép állaniának. Kimondja, hogy mindaz, .amit a vádirat felsorolt, csak az év háromnegyedét foglalja magában, s az, év végéig tartozása még növekszik.

Vaszkó Szilveszter, a községi tanács elnöke elmondja, hogy mindenkivel még augusztusban és szeptemberben közölték vetéstervét, így Pákái Jánossal is. Az ellenőrzés során mcgáVa- pították, hogy néni teljesítette tervét. Amikor behívatták, egyszerűen nem jelent meg, hanem a lányát küldte be. Közölték a község gazdáival azt is, hogy akinek nincs vetőmagja, hói szerezheti be. \ dolgozó parasztok hallgattak a tanács szavára és Gers Adámné meg a többiek meg is szerezték a vetőmagot. De Pákái nem .akar! vetni, ezért nem is gondoskodott vetőmagról, ezért nem alkalmazta födjön az. agrotechnikai módszereket. Ária,ni akart a dolgozóknak, ezérl szabotált és ezért nem jegyzett békekölcsönt sem.

A szakértő, lfjinya Elek elvíárs, a bíróság és a hallgatóság előtt leleplezte a rossz 'érmés okát.

Pákái János több éven keresztül kalászos után ismét kalászost vetett; a drótférc“ fellépésekor nem fertőtlenített, hanem mé« inkább elősegítette a féreg terjedését azzal, hogy léhengerezte a talajt. Kukoricáját nem kapálta többször, hanem inkább töltögette, amit a tör- 'énv megtilt, mert elzárja a csapadék felfogási tehetőséget és gyorsítja n páro gás!. Nagyon jól tudta Pákái, hogy ezt nem szabad lenni, hiszen hirdetőtáblán, plakátokon több helyen is olvashatta, de éppen azért tette, mert tud'a, hogy ári vele.

A kihallgatás és a tanuk vallomásai után a vádhatóság képviselője. Nagy Emil terjesztette he végindiiványát.

Ebben többek között a következőket mondotta: — Amíg dolgozó parasztságunk nagy többsége becsületesen teljesíti kötelezettségét, elvetemül! ellenségeink, a kulákok veszett dühükben mindent elkövetnek, hogy ártsanak népünknek. Mindent megkísérelnek, rágalmaznak, rémhíreket terjesztenek, szabotálnak és lebeszélik a dolgozó parasztok egy részét is a munkálatok végrehajtásáról. Jórészt ennek a következménye, hogy a paksi járásban még jelentős terület vetetten.

— A nép állama'— mondotta a továbbiakban — nemcsak jutalmazni tud, hanem le i.s lúd sújtani az. ellenségre. Es ilyen ellenség a sokszorosan szabotáló Pákái János kulák, aki azért nem tartotta he a törvénye- . ket, mert arra .számított, hogy Ínséget idézhet elö, hogy újra * jegy rendszert hívhatja vissza.

Nem teljesítette a vetéstervet, konokul megtagadta a beszolgáltatás fel-' jesüését, mert a dolgozók ellensége, mert a háborús gvujtogatók szövetségese, azaké, akik újra nyomort, szenvedést, bankárokat és földbirtokosokat akarnak a nép nyakára ültetni. Nem vált be a számítása, most a nép Kiró--id e'őít ke l sz-mot adnia ese- lekefleleiért. s a nép bírósága ítélkezik tetette.'.

A véde’em előterjesztése után a bíróság ítélethozatalra vonni! vissza.

. !/ ítélet

méltó az x elkövet élt bűnhöz. Za lai 1.ászló bíró hirdet ítéletei. Többrendbeli szándékosan e'kiivetcjtt szabo'áíás és közellátási bűncselekmény vétsége mialt .a bíróság

Pákái János paksi kulákot 5 évi börtönre é.s 3(100 forint pénzbüntetésre, mint főbüntetésre ítélte. Mellékbüntetésként 50(1(1 forint értékű vagyonának elkobzására és 5 évi hivatali jogvesztésre ítélte.

A járásbíróság ítélete kemény, de igazságos. Megtanulhatták belőle ; Pákái Jánosok, S'ngerek és a többié! is, hogy aki-a nép államának törvényeivel szembeszáll- az.- méltó leckéi kap, arra keményen lesújtunk, De ni'11.'múlhatták ebből a dolgozó parasz tok is, milyen kára származik annak, aki a kólákra hallgat. De tanulhattak ebből a paksi dolgozó parasztok is. Megismerhették ebből a kulálc igazi arcát. S a tanulság nemcsak a paks' dolgozóké. Megyénk minden községében keményen fel kell lépni a szabotálok ellen. A becsületes dolgozó parasztok igazs. ágérzete megköveteli, hogy kényszerítsék a s.zabölálókat a törvények betartására.

PARTEhET IIUU I

Tolna község pártszervezetei készülnek a tagkömvederére

A fíözponíi Vezetőség J952. szeptember 15-;, a iagkönyvcseréről -zóló határozata óta a tolnai pártszervezetekben megnő:t a tagság aktivitása. Ez legszembetűnőbb az üzemi pártszervezeteknél. Az egész községben növekszik a taggyűlésen résztvevők száma. .Az aktivitás növekedése és a párthoz való tártozás érzésének megerősödése mutatkozik abban is, hogy állatában megjavult a tagdíjfizetés. A taggyűléseken komolyon megbírálták azokat, akik tagsági dijukkal elmaradtak és eddig nem rendezték. Így érték el a községi szervezetben, hogy egyetlen rendezetlen tagdíjhátralékos elvíárs sincs. s a tagdíjfizetés átlaga

5 íorintra emelkedett. Ugyancsak jó a Tolnai Selyemgyár tagdíjfizetési átlaga, amely elérte a hé- forintot. Megbírálták a taggyűléseken azokat is, akik nem kép;z:k magukat rendszeresen, vagy elhanyagolták párt- megbízatásukat Ennek következtében megélénkült a munka a párl- csoporiokban. A páttbizahniak soka; törődnek a tagok nevelésével. Á1- landóan és rendszeresen megtartják a csoportért ekezléteket. és megmagyarázzál; az ú| tagsági könyv’ jelentőségét. A községi pártszervezet meghatároz; a a pártcsoportbizalmiak tennivalóját, hogy biztosíthassák a tagicönyvkiosztó taggyűlésen minden párttag megjelenését.

A nugvdorogi községi párlszerv<*z<*llH*n i.s javult

a munka

A pártszervezet sokat foglalkozik a tngköiiy vesi-re fontosságával, liend- szcrcsco beszámoltatja a gazdasági felelősi, a partesopoitbizalniiakat. :1 vé«- zett iniiIlkáról, a tagdíjfizetés állásáról. A pártcsoportok minden alkalmat felhasználnak, hogy a tagsággal meg. értessék az új tagkönyvek jelentőségét, s azt, hogy a párttagnak a tagHiánvzik a példamilt Szabad sá<r

Nem így néz ki a helyzet a duna- kömlödi Szabadság tsz-ben. Itt a Dti.rtta.gok nem mutatnak példái, sőt maguk a vezetők követik el a legsúilíjfizetés mellett számos kötelessége van. Ezek között a legfontosabb a pártmegbizatúsok, a pártniunka rendszeres és beesiiletes végrehajtása. Ezen a téren is javult a munka. A jó politikai munka következménye az is, hogy egyetlen párttagnak sincs rendezetlen tagdíja. A tagdíjfizetés száz százalékos.

atás a dunakömlödi tsz-ben . . .

lyosabb hibákat, Hanuszka elvtárs. ágit prop. felelős ül hónapja néni fizetett tagdíjat. Nem tizet tagdíjat a szervező titkár sem. A tagsági díjfizetés mellett a partmunfiál is elhanyagolják. nem folyik oktatás sem a tsz.en belül. A 3S hallgatóból mindössze 7—<3 jelenik meg a szemináriumon. A termelő munkában is a !eg hanyagabbak azok áz elvtársak, al.ik a tagüljiizetés terén elmaradtak. A pártcsoportok nem dolgoz- iiak. nem végeznek icIvi’ágosHó munkát a tagság között, hanyag mun kőjükért még egyszer sem történtje lelösségrevonás. finnek a laza munkának eredménye, hogy a -tagságnak mintegy hetven százalékú fizn esők rendszeresen tagdíjat

Fejlődé# útján a duuatfzfiiij.'yörgy' IMSZ-fe/er vezet

A dunuüen lg völgyi DISZ szarvezet az elmúlt időben gyenge munkát végzett. Nem folyt szervezeti élet. még a taggyűléseket sem tartották meg. Mos; új titkár lterült a szervizet élére, aki személyesen elbeszél gcl a tagokká', foglalkozik velük. Azóta rendszeresen folynak taggyűlések é- a politikai kör. -amely tíz fővel indult, hatvanra növekedett!. Emellett a. szervezel tagjai jó! kiveszik részüket a felvilágosító munkából. s nagy segítséget nyújtanak a pártszervezetnek, r • '

„Saját korénak bolsevikje volt“

— mondotta róla a fiatal szovjet állam első közoktatási népbiztosa, Lunacsarszkij. Mennyivel meggyőzőbben hat ez az állítás, .mint ahogy a burzsoé irodalomtörténészek nyilatkoztak róla, akik „naiv zseninek, csodálatos gyermeknek és kedves láng észnek" nevezték Valójában ez a fiatalon meghalt, alig busizophaí évet élt, német és szerb szülőktől származó költő togigozibb és legforradalmibb hazafia lett nemzetének. Lángcsze keresztültörte az anyanyelv szűk korlátáit is. és ma a v'ág szín. te csaknem valamennyi államában odoló elismeréssel nyilatkoznak költészetéről. Csak zseni futhatta meg Petőfi üstökös pályáját, amelynek rendkívüli voltát három a lap állomás jellemzi, tizenhat éves korában a monarchia egyik jeltelen és jelentéktelen közkatonája, húsz éves korában az országút sarát, típró névtelen vándorszínész és min; huszonhat éves fiatalember hazánk legnagyobb költ éjeként hősi halált ha1. Mindössze huszonhat éve; élt. mégis világhírű lett. fia az irodalom titánjainak az életéből levágjuk az első huszonhat évet és. összemérjük Petőfiével. csai„. akkor látjuk, hogy milyen óriás volt ez az ifjú. Goethe még csak a Wer'.hert ír.a meg. korának divatos költője volt. de' meséssé állt még a Pauszt írójának olim- pusz; nagyságától. Shakespeare még c.-ak színész és színházi vállalkozó volt de néni a Julius Caesar szerzője. Do.nte nevét .pedig még senki sem ismerte ... Petőti azonban 26 éves korában már is-mertnevű és rísz tel! költő vo!t.

Petőfi ■ korán kitűnt a‘ művészetek iránti érdeklődésével. Már öntuda Ionul ig forradalmat vívót; meg akkor, mikor az irodalom szent temp lomába bocskoros lábbal is be mert lépni. A kor irodalom'öríénés/e; nemeshangú. pátoszos kö'teményeke; vártak a költőktől, ezért heve- ellen- sztnvvol és maró gúnnyal támadta.^ a fiatal költőre, s műveit közönségesnek. durvának miííősíteUék Tudták azt, hotjv Petőfivé! nemcsak az irodalom berkeibe lopódzott be nép. hanem hamarosan a közéletben is meg fog jelenni. A kő'tő a támadásra Cm dtesal felei:

,. Nyirbáljatok üveg házak Satnya sarjadékain. .

A korláttalan természet Vadvirága vagyok én ■ ■ .’*

Az IS 16-os év fontos állomás volt Petőfi életében. Költőnk elindult dzon az úton, amit már. nem nevezhetünk egyszerűen művészi forradalomnak Művészi állásfoglalása megérik a plebejus forradalmár öntudatos politika: állásfoglalásává. Tel vetődhet az a kérdés, hogy mi késztette halhatatlan költőnket arra. hogy a meghódolás helyett a szabadság- harc lelkes, de egyben következetes harcosa. ;s. legyen. A nép -zerrtete, m nép megértése és problémáiknak közössége; Sáint-Just és Béranger tanításai, a galíciai parasztforrada- om c.-ak tudatosította benne azt a »felismerés;, hogy nem reformokkal, hanem forradalmi tettekkel kel) küzdeni a nép szabadságáén. Megértette azt az elvi.különbségit, ami a nemesi liberalizmust a forradalmi radikalizmus,ól elválasztotta és elszigeteltté tette a rendiség keretében folyó, csupán országgyűlés; síkon végbemenő küzdelmet. Petőfi szabadságeszméje nem a liberális felfogáshoz igazodik, hanem átfogó, univerzális szabadságeszme. Tudatosan vallja azt. hogy a ködőknek sorvtól rendek szent hivatásuk var.: a néppel e népért harcolni s vezetni a nép:; azon a göröngyös, kitabosat'. Van ösvényen, ami a szabadság, á függetlenség -zen; csúcsára vezet;

..Előre hát. mind. aki költő . A néppel tűzön-vízen át Átok reá. ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját'.

— írja.

Petőfi messze túl látott a polgárosodást követelő szűk. nemesi liberális eszme valóságot elkendőző beállításán, forradalmi programmal túlnő a polgári demokrácia követelményein. Szeme élőt: a nép; demokrácia alapvető eszméinek: a politikai szabadságon kívül a gazdasági és kuhurá'ig egyenlőségnek a gondolata lebeg;

■,Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet.

Un maid a jognak asztalánál Mindenki egyaránt jogiul helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog mmden ház ablakán,

Akkor mondhatjuk, hogy

megálljunk,

Mert itt van már a Kánaán."

Pe.öfi célkitűzéseit cs-ak ma valósítottuk meg igazán.

Petőfi harca a kor uralkodó, kiváltságos osztálya elten irányult, a ezért az elmúlt száz esztendő a üld tilos volt Petőfit egészében látni és elfogadni. Nemcsak arról van s.z.o, hogy a Horíhy-korszak rendőri és esztétikai indexre tette Petőfi .-.zin- te egész forradalmi költészetét, hanem a burzsoá irodalomtörténet vezető kritikusai ^ mint például Gyulai Pál rögeszmének tekintette' Petői;. politikai eszméit, költői hóbortot. rakoncátlanságot. látott forradalmi* ágában Babits Mihály nyárspo!” górnak nézte Petőfi;, szerinte csak álarc volt Petőfi zsenialitása. Érthető tehát, hogy az iskolákban ezt az áJ-Petőfii tanították. Forrada'rútságát elkendőzték, eltitkolták, ünnepelték és meghamisították Pedig Révai elvtárs -zavai szeriül csak egy Petőfi van, az, aki felfedezi a magyar pusztát, d: aki egyben . jó szoros nyakra valót is :üér a mágnásoknak.

1848-ban a kitörd párUi forradalom hírére egymásután lángoltak fel a szabadságmozgalmak Európa csaknem valamennyi, zsarnokság , alatt tartott országában. Március térén Bécsiben, majd végre március 15-én Budapesten tört ki a forradalom. Petőfi mindenütt ott van, szerve?, agitál, ösztönöz. Ezekben a forradalmi napokban ízületeit meg a magyar Marseilles, a Nemzeti d*i. A költő már az első sorokban a leglényegesebb kérdési ragadj,3 meg: „Rabok legyünk vagy szabadok?’' S a továbbiakban izzó líraiságga! győzi m:g hallgatói*, az agyeéleh lehetséges válaszról. A forradalom első nagy hu’láma engedékennyé tette a ■ királyt, de a felülkerekedő arisztokrácia minden eröve^hatálytalanítani igyekezett az egyszer már elfogadott országgyűlési határozató- az úrbéri szolgáltatásokról, s a kiváltságok megszüntetéséről,

Petőfi tudta, hogy március 15'e csak eszmeforradalom, az igazi forradalom még hátra van. Ezért erőteljeseit lépett fel a kiegyezésre-haj- ó Batthyánvj kormány cjlen

Mikor Je’Aasich seregei már Budapestet fenyegették, akkor dolgozott egyik leghatalmasabb, legkifejezőbb. legforradalmibb müvén; az. Apostolon, ami Illés Gyula szerint költői eszméinek szótára. A mű komoly problémákat vet fel: a francia jakobinusok nyomán a népszabadság. a népegyenlőség gondolatát, bemutatja a haladás tudatos jelent-őségét. az egyházat, és bepillantást' enged 2 nagyvárosi élet mélységébe, mocskába, alul tenyésző penészvirá- gálnak életébe. De egyben kicse-ndiil a műből a nagy költő apostol forradalmi harcos programmja: tanítani, tanítani ma még gyermek népet. Egész életprogrammja; a demokratikus eszme, a repubiikáelzmus. sz antiklerika.izmus és a világszahad- ság gondolata összesúrűsödik ebben a művében.

Petőfi előtt is jelente.^ meg olyan művek, amelyek a nép nyomorúságával foglalkoztak. De ö az első költő irodalomtörténetünkben, »kinek müveit nem az elnyomó osztályok fiainak leikiiemeretfui^a!4sa, hanem az elnyomottak osztályából feltörő mély elkeseredés diktálta.— Petőfi nem elégszik meg á leírással, 'túlmegy ezen. határozott kézzel mutat rá a megoldásra is — különösét: az Apostol című müvében, — ahnt a magányos hősök nem tudnak elérni. azt kivívják majd a szabadságba megérett tömegek.

Petőfi mindvégig kitarlót; a szabadságharcban, és amikor Európa többi államaiban már elfojtották 4 népi szabadság mozgalmaivá!, ó még lelkesítette, helytállásra buzdította a magyar népet, 1849 július, 31-én, *

sígesvári csatában aztán örökre tűnt Petőli. s nem sokkal utána a szabadságharc is elbukott. De: a

Habsburg elnyomók nem rudták kiirtani a népből a szabadság utáni* vágyat, szabadságszereteteí. És ez a Petőfi eszméin nevelkedett magyar nép ma szabadon él, szabadon é# boldogan építi hazáját. De nemzet- építő munkája közben egy pillanatra sem-feledkezik meg azokról, akik szabadságáén, boldogságáéig küzdőitek és történ:, műnk e halhatatlan alakjai közé sorolja do'gozó népünk Petőfi Sándor; is. meri az 0 jövője: a mi szocializmus; építő jelenünk és az.ó mondanivalója; a mi hitünk. » mi gondolkozásunk, (Önodj) ,