Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-27 / 175. szám

NAPLÓ 7 tan jvuv n t'r Miért laposodott el a versenymozgalom a leperdi állami gazdaságban A laperdpoartái ARlam] gandatságfami befejesbék áx aratásit és csépLést. Tel­jes egészében elvégezték a tárlóhán- teMrt és 360 h-oM másod vetésű növény) vetettek e.1 ezkteig. Az álltammal szem­beni kötelezettség teljesítésénél lema­radás mutatkozik, ami abból adódik, hogy a szállítás nem tad lépést tarta­ni a csáp léssel. A gazdaság annak el­lenére, hogy ei'wlrnén yesen végezte el az aratást, teunló hántást, másodvefésI és * csépiéit, hiányosságiok (is mnd.at­koznak a munka megszervezése terén, A lemaradás abbét; adódik, hogy a gazdaság vezetősége és az üzemi szak- szervezet nem szervezte meg kellőikép­pen a mumkamersenyt és nem történt üreg ennek « rendszeres értékelése. A vezetőség körében önelégültség és el- biisakodottság ütötte fel a fejét annak ei lenére, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Központ] Vezetősége 1952 jú- wnis 27-én fa irtot?, ülésén Horváth Mártcm eJvtárs nánMitatoíit arra, hogy mű yen veszélyt jelent pártunk »tá­rnára az önelégültség- De ezt elmond­hatjuk ugyanúgy a ^azdasxúg életéről ás. Almáikor felvetettük a verseny kér­dését a vezetőség azt a kijelentést tette, hogy a dolgozók nem versenyez­nek egymással azzal a tudattal, hogy úgy is elérik ugyanazt, az eredményt, mántira verseny munkában végeznék. Maga a föagrooáinus és az üzem] bi­zottság is belenyugodott ebbe, elifeled- keztek arról, hogy a verseny elenged­hetetlen ahhoz, hogy sikeresen fejez­hessék be tervüket.. Az állami gazdaság főagronómns« arra híva tik onotts, hogy a verseny szer­vezése és értékelése * szak szervezet feladata. Ennek oka az is, hogy nem értékelik és becsülik eléggé a verseny fontosságát és elragadtatják magúkat az eddig ölért eredmények kék Érmek az eredménye m«g is mutatkozik * munka megszervezésénél iet, csak ki keJB aknánni ée tnÄpTiereiö munkán keresztül helyes irányba te­relni a dolgozók tram ka kedv ét, Ha a pártszervezet és a gazdaság vezetősé­ge est jól kihasználja és hegyesen szervezi meg a soron következő mun­kákat, rendszenesen értékeli a versenyt-, a leperdpusztaii állami gazdaság ai el­ső állami gazdaságiak kézé tartozik az évégi terv teljesítésénél, Eminek ér­dekében nagyobb támogatást kell nyújtani a gazdaság DISZ szervezeté­nek. De nagyobb támogatóst kell nyúj. tao-i a M/EDOSZ szervezetnek is, hogy a közeljövőben eredményesebbé tehes­sék »• verseny kiszélesítését, A verseny megszervezéséhez be kéR vonni a gazdaság .vneíkornbereg is, mert ók jobbéi ismerik « feladato­kat és azokat * lehetőségeket, melyek a verseny kásáéBesftéséne kedrvezóleg hatnak. A versenymumkánál figyelem, be kell venni a zokni « k ommá msvtá- kart és népnevelőket, akik éten járnak a termelésben és pél damn hatóan vég­zik mrunikájókat, így például Péter Józsefné és Somvsi Mr&dolni elvtárs­itok minden társadalmi és termeld munkában példás magatartást farmstU va mutatnak példát * dolgozóknak. A pártszervezet vezetősége jól használja ki ezeket a lehetőségeket és roozjgósjit- sa a többi dolgozókéi i« • terv telje, vitás érd-ekében « gwzsdaságvezetiőlsóíg- gel karöltve, A hiányosságokra köz­vetlenül és konkréten nmtasson rá to. váfobra is, hogy Idejében Idküvzoböl­hessék a ter me lék eoy ség fokozásának érdekébe*», Hiánysik a lendület, az akaraterő és ez az oka annak te, hogy a vezető­ség kihagyta kezéből csúszni a veze­tést és nettn ők hányítják a dolgozó- kait, hanem a dolgozók irányítják a vezetőséget. Ez megmutatkozik abban is, hogy a vezetőség a cséplés alkalmá- vaß beleegyezett abba, hogy mindiennap másik csoport ment árpát csépelni. Ha a vezetőség nem nimgatia vodon« magá t abba, hogy itt mindé» jól megy és irrÍDÖn! iá kdl hagyni arra, ami vporttár ma gátéi követik «ók, sokkal «redményesehhen végezhették volrm el .munkájukat A versetoyszjervezés a hiá-1 wy* mutatkozik meg a kapálásnál is annak ellen éré, hogy a tavass na] he. Jyasea *»rvezft£k meg a brigádok, mnnkacsapafoofc versenyét és a terület felosztását Érmek ellenére az utóbbi időben « dolgozók jarxzsofték, hogy csoportosan dolgozzanak, n$ pedig egyénenként « vezetőség belenyugodott ét ez « munka termelékenység rood- tóra ment. A párttitkár eJvtáiáMak igen kmnénj harcot kellett folytatói a Teaetűeaéggni és a dolgozókkal, hogy *okk*t jobb és erodményeseldv, ha miadenkii egyénenként dólgozék » sa­ját parceKáján. A hibákat nagyban fokozza ** te, hogy * gazdaság Igazgatója Mik­lós Pád nem tanul és nem képezd ma­gét és így nem képes arra, hogy he­lyesen tudja irányítani a gazdaság ügyeit és jó nevelő smmkávul kikü­szöböl je a hiányosságokéi. Pedig ha az igazgató távtárs » pártszervezet bí- aftlatóiUbk legalább 50 százalékát ma­gáévá tette volna, eddigi hibáit és ön­teltségét kitndta volna, küszöbölni. A vezetéstől függ *m, hogyan dolgozik a gazdaság, hogyan vésni k4 résnél a termelő és társadalmi munkából a DISZ szervezet, az MNDtSZ, * békebi­zottság, valamint a MEDGSZ szervezet. A párt titkár elvtárs, aki nemrég korú ti baai a 3 hónapos iskoláról, helyesein fogott hozzá a hibáik kiküszöbő'léséhez, máris kidolgozta az oktatási tervet úgy szak-, mint politikai vonnhkorás- ban. Helyesen látja a gazdaságban előforduló hibákat és taggyűléseken szigorúan bírálja « gazdaság vezetősé­gét. Az eddig elért eredmények pedág azt matatják, hogy a gazdaság dolgoséi­ban megvan a n run bakod v és m iendü­A Román Népköztársaságban július 13-én bocsátották az egész román nép nyilvánossága elé a népköztársaság új alkotmánytervezetét. Az alkotmány- tervezet összegezi a román nép eddig elért vívmányait és megszabja * jö­vő felé vezető utat. A román nép új alkotmánya — az alkotmánytervezet szavai szerint — „megszilárdítja azo­kat az eredményeket, amelyeket a dolgozók a munkásosztállyal az élü­kön, a szocialista társadalom Romá­niában való felépítésének terén, el­értek-* »Számunkra rendkívül fontosak az alkotmánytervezetnek a nemzetisé­gekre — és elsősorban a romániai magyar nemzetiségre —- vonatkozó ré­szei. A tömegesen magyarok élt*! la­kott vidékeken — a Jenini-sztálini nemzetiségi politika srefleméhen ‘— magyar anionom területet létesítenek. Az egész Román Népköztársaság terü­letén biztosítják a nemzetiségek szá­mára az egyenlő jogokat, nyelvük használatát, nemzeti kultúráját fej­lesztését. Míg a felszabadulás eBötfi Romá­niában kíméletlenül elnyomták és egymás ellen uszították a. nemzetisé­geket, ma a Román Munkáspárt vezet­te román nép állama a teljes egyen­jogúság, szabadság és egyetértés elvei alapján biztosítja valamennyi nemze­tiség részvételét *. szocializmus építé- sében. Az új román alkotmánytervezet (Folytatás a 6. oldalról.) 4 megkezdett mondatot bt som fe­jezhetem. — Tudod, levtárs, — folytatta dia­dalmasan — non mindenünk itt az áL l urnái os egy Dudás Piroskánk, meg egy Tancsa Erzsébetink. Felszabaduld- sónkkor egyik is, másik is 12—IS éven aluli volt. Most mind a kettő trakto­ros. De milyen! 120-—255 százalékos teljesítmény meg se kottyan náluk. Az ám, — Gyönyörül — szólok clragadtcrtva, — Azt is hoztáte hetem. hogy ők, majd őket követve a többi traktoros is, elfogadta Vékony Róza, a kisújszál­lási gépállomás traktorosának verseny, kihívását. — Remek! — lelkesedem. — Ered­ményi — A mieink állják a sarat, elvtárs Abban hiba nincsen. — Ehhez én őszintén gratulálok. Farkas elviárs, ■ — Áfáid átadom nekik, elvtárs, — Ma-a-jd? ... — adom az ingerül, bet, —- 'Az anyja csütörtökit, már nekem i* rájár a nyelvem. Egymás arcába nevetünk. — Párosver zeng! —- teszem fel « következő kérdést. A versenytáblához vezet. —- 118, 120, 123, 123 és fél százalék, így állunk, elvtárs. — Hohó, Farkas elvtárs százhuszon­nyolc sőt, százharminc százalékos tel. jcsítmény jegyzését is látom itt,. — Rajta'van a táblán, elvtárs. látha­tod. — Dehát mi a nevük ezeknek a ki­váló eredményt elérő dolgozóknak? — Hogy mi a nevük. — adja visz- sza <r kérdést —, hát akikről beszél­tem nekecl, elvtárs. A Tancsa Erzsébet meg a Dudás Piroska, — vágja ki nagybüszkén. — Megérdemelnek, elvtárs hoay nevüket olvashatóbban jegyeznék fel. Rém szólva népszerűsítés egyéb for. máiról, —■ Tudod ehdárs, ezeket ismerik ez egész környéken. — Kevés. — A járásban ér. Megyei viszonylatban/! —- Az is meg fog törtérmt. elvtárs. — Mikor! — Amikor az idei munkálatokat már teljesen befejeztük. — Ebben nem értünk egyet, Farkas elvtárs, — Ugyan már miért nem! — Véleményem szerint. Farkas elv­társ, akkor járunk el helyesen, ami­kor a versenyeredmények értékelését rövidebb szakaszokra bontjuk. Az idő. közben elért kimagasló eremények közzététele buzdítólag hatnak a köz- ' vétlen versenytársakra, nemkülönben járási, megyei, sőt tovább megyek, hazánk azonos szakmában dolgozók számára is. — Igazad vám, elvtárs. — Tartsd szem előtt, Farkas eivtárs azt, hogy a szocializmus lendítőereje: a munkaverseny, — Napról-napra tapasztalom a ma- gunk portáján. — A mi portánk. Farkas elvtárs, nemcsak a nagydorogi gépállomást környező községekből, s a határban elterülő földekből áll. .4 mi portánk: az egész ország. Hegyeivel, völgyeivel, lankáival, hágóival: a mi számunkra épülnek o házak, gyárak. hidak és utak: hozzánk szól a madarak cl a la. a zene kifinomult ritmusa. Minden a mienk Farkas elvtárs. minden! A cséplőgép elé erősít eft vontató éktelen dohagásba fog. Nekirugaszko­dik es lassan, méltóságteljesen megin­dul terhével. .4 cséplőgép Idejéről vi­dám arcok fordulnak felénk. Integet­nek. .4 gép után négy-öt munkás bal­lag gyalog szerrel, kezükben villa, mi­egyéb. Madarak csiripelnek a fák dús lombjáén. Verebek húznak el pajkosan a levegőben. Az istálló bejárata előtt megtermett eb nyújtózkodik. A mű­hely felől ütemes kalapálás hangja szűrődik felénk, 'A cséplőgép tálait szája mohón nye. ti a sűrűn adagolt kéveporciókat. A gép faránál vastagon huR az acélos szem a zsákba. Telnek, szaporodnak szép sorjában. Nassolás. Izmos karok fel nyálából jók a villámgyorsan göm­bölyűre hízott zsákokat. Telik, pupo. sodik a vörös és nemzeti színű lobo­góval ékesített szekér. Ez a rakomány is oda kerül, ahová az előbbiek: az ál­lami begyűjtő raktárokba. ,4 dolgozó nép raktárába. Es Koreában! Ott is vontatnak gépeket a földeken, az utcákon. De milyeneket! ,4 gépek tetején nem vidám fiatalok ülnek, integetnek. Csúfosan rászedett martalócok népesítik be. A mi fiatal­jaink életet arainak, amazok halált: a mi ifjúságunk q magasba kapaszko­dik, csúcsok felé tör, ők lerombolnak mindent; ami magas, ami kiemelkedő: minálunk. gyermeksereg zsibong a hú. zak előtt, a tereken, anyát, apát, test- vért kereső sírás, rivás járja szerte mindenütt: itt élet. ömlik a zsákokba, amott halált okozó rovarok: nálunk a hőségtől bágyadt ez háborítatlanul nyújtózkodhat a hősben, ott minden élőre millió halál leselkedik: nálunk a madarak is vidámabban csiripelnek, míg ott, ott . . Mindössze ennyi a különbség a szé. piiia. épülő, szabad hazánk élete és a hős koreai népre szakadt elképesztő katasztrófa között. Csak ennyi... VÁNDOR IGNÁC Miért nem fejlődik a dunakömlődi Kossuth tszcs ? DunakOmlödön ax I. típusú tarta­néi igen gyengén haladtak a növény- ápolási, aratási és a hordási mun­kák. Ennek a lassú munkának oka a*, hogy * tszcs-ben nem tartották 1* az alapszabályt, és maga a tsv.es- clnöke, Riha Miklós nem hogy elő­segítette volna a tszcs fejlődését, ha­nem sok eSelben akadályozta elma­radt gondolkozásával. Neki, mint el­nöknek, példamutatóan kellene elöT- jórui és úgy megszervezni a munká­kat, hogy a Uizcs-n belül megmutat­kozzon a közös gazdálkodás jellegze­tessége. Ehelyett azonban a tszcs elnöke saját maga sem járt elől jó példával, ami legjobban megmutat- kozott az Idei behordásnál, amikor egy lóoal egyedül hordta gabonáját, ahelyett, hogy összefogtak oolna és egyesült erővel sokkal rövidebb idő alatt fejexheitek volna be a gabona, hordást és a cséplést is. Ez az elma­radottság az elnök részéről nemcsak az idei behordásnál, hanem már ta­valy a békekölcsön jegyzésnél is megmutatkozott. Ennek a maradi-, ságnak tudható be az Is, hogy a tszcs nem tart lépést a fejlődéssel és ugyanúgy mint azok a gazdák, akik egyénileg dolgoznak, nem használ­ják és hasznosítják a szovjet agro­technika alkalmazását. A felsorolt hiányosságoknak a fő oka az, hogy az elnök nem tanul és görcsösen ragaszkodik az elaoult ré­gihez, ami természetesen az egész. csoport rovására megy. Nincsen meg a személyes példamutatás, ami ma­gával ragadná a munkák elvégzésé­nél, valamint a példamutatás terén a tszcs tagságát. Ez nemcsak a t*zc* elnökének, hanem a község párt- szervezet titkárának és tanácséi nő ke­nek is hiányossága, mert nem foglal­koztak a tszcs megerősítésével és a dolgozók politikai, oalnrniJit szakmai képzésének fokozásával. Ez abból adódott, hogy a párttitkár és a párt­szervezet tagjai valamint a községi tauács elnöke nem tanulmányozták a minisztertanács határozatát, mely <i szövetkezeti csoportok szervezésé­ről és megerősítéséről szól. A köz­ségi tanácsnak és a pártszervezetnek a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tszcs megerősítésére és nagyobb támogatást kell adni a politikai és szakképzettség fokozásá­ra. Ehhez pedig fontos az, hogy a pártszervezet titkára maga ij? jój példával, járjon elő. Nem engedhető meg az, mint ami megmutatkozott a községi párttitkár részéről, aki a dunakömlődi Szabadság tsz-nél an­nak ellenére, hogy tag alig dolgozott, A tagság túlnyomó részé nem egy esetben véli fel ezt « kérdést, hogy hiányzik a munkánál a pártszervezet titkárának példamutatása. A hibák kijavításához elsősorban is a párl.- szervezet vezetőinek kell politikai segítséget nyújtani és jó példával elől’jámi még a termelő munkában is. Harc község dolgozó parasztsága megindult a szocialista gazdálkodás útján A ham főlművesszövetkezet veze­tőségi tagjai már régóta gondolkod­tak azon, hogy az egyéni gazdálko­dást felcserélik szocialista, nagyüze­mi gazdálkodással. Látták azt, hogy az új termelési módszereket nem lehet teljes mértékben az elaprózott egyéni gazdaságokban alkalmazni, hpgy mezőgazdaságunkat csak a szo­cialista gazdálkodás teszi fejlettebbé. Ezért néhány héttel ezelőtt elhatá­rozták, hogy Augusztus 20. tisztele­tére megalakítják a termelő szövetbe, zeti csoportot. A szervezésben nagy segítséget nyújtott a szövetkezetnek Fábián Kálmán párttitkár, Fekete Jenő tanácselnök és Takács Mihály elnökhelyettes, akik elsőnek léptek be a csoportba. A szövetkezet vezetősége is példa­mutatóan elsőnek írta alá & belépési nyilatkozatot, így Péceli János 14 hol­das, igazgatósági tag, Horváth Jó­zsef 8 holdas, a szövetkezet ügyve­zetője, Takács József íí holdas, igazgatósági tag. Takács József már tavaly is és az idén is többször meg­nézte a szomszédos községekben mű­ködő termelőcsopoTtok at Ellátogatott a tengelici Petőfibe is és látta, meny­nyivel jövedelmezőbb a szocialista gazdálkodás és ezért lépett be a tér- mel öcs »portba, mondotta. Az első belépők felvilágosító mun­kájának meg lett az eredménye, meri 16 dolgozó paraszt lépett bé a cso­portba, Palamennyien szövetkezeti tagok, Az alakuló gyűlést 22-cn tar­tották meg és a csoport az Alkot­mány nevet kapta- Megválasztották az intézőbizottságot is, amely tovább szervezi a csoportot. A gyütésen el­határozták, hogy augusztus 20-ig még legalább 10—15 dolgozó parasz­tot győznek meg és szerveznek b« a csoportba. Harc községben tehát egy termelő­csoport már megalakult. Tovább fo­lyik most a munka, annak megerő­sítéséért. Megkezdődött közben egy másik csoport alakítása is. Az elő­készítő bizottság inár 10 dolgozó pa* r asz tot szervezett be, akik aláírták már a belépési nyilatkozatot. Augusz­tus 20-ra ez a termelő csoport is meg­alakul. Az alkotmány termelőcsoporl intézőbizottsága és a másik csoport szervezőbizottsága versenyben vágd a fel világosát» munkát, ha^y Alkot- mányunk Ünnepére melyik csoport­nak les* több tagja. Újabb knlákszabotázst lepleztek le Decsen és Bölcskén Decsert nemrégíbe» lelepleztek egy kulákot, aki a beadási kötelezettség teljesítésére ocsnval kevert gabonát akart beadni. A decsí kulákok még nem tanultak ebből az esetből, Nem tudják elfeledni azt, hogy nem is olyan régen kényük-kedvük szerint kizsákmányolhatták munkásaikat, akiknek verejtékez munkájából az ő csűrük telt meg. Most Peagity János 44 holdas ku­lak vitt be a beadás teljesítésére 15 zsák tavalyi zsizsikes gabonát a szö­vetkezet tcrinén/raktárába. A kulák így akarta a többi, egészséges bú­zát megfertőzni, amelyet az olyan becsületes dolgozó parasztok adtak be. mint Teleki Katalin, aki 212 szá­zalékra, vagy mint Rácz Sándor, aki 135 százalékra teljesítette kötelezett­ségét államunkkal szemben. Kozma István termény fel vasurfo, aki az elő- ző esetben leleplezte a kulákot, most megfeledkezett az ellenőrzésről. Né­hány dolgozó paraszt, aki a kulákok befolyása alá került, színién vitt be ocsuval kevert gabonát a bfeadási kötelezettség teljesítésére, így fótit Béni és Lórin ez Márton dolgozó pa­raszt. Ha Kozma István nem feled­kezik mqg az éberségről és nem el- ienór*i a múltkori esethez hasonlóan még « leniérés előtt a gabonái, ne* önthette volna a kulák a többi gab©- nához zsizsikes búzáját. így csak akkor vette észre, amikor fél zsák­kal már kiöntötték. A búza nagy n> ezét így fel kellett merni, nehogy » fertőzés az egés z gabona raktárban elterjedjen. A szabotáló kulákot azonnal átadták a rendőrségnek, « irattárt pedig újra fertőtlenítették. Azt hisszük. Kozma István tanúit ebből a« esetből év ezután nem feled­kezik tneg éberségről, hanem, min­den esetben eflenórzi, milyen gabonát akarnak a raktárba szállítani és ez- ntán Is teleplezi az eredményeinket hátráltatni akaró kulákokat, az ame­rikai imperkilrsíák szövetségeseit, a béke ellenségeit. Bölcs ke községben tűzrendésze ti el­lenőrzést tartottak. Keresztes Ödön kulák a lakóház padlására rakta fel szénáját, A széna alatt a padláson eldugva találtak 250 kiló árpát, azonkívül 8 zsák lisztet. A kulak házától miniegy száz. méterre egy elhagyott félszer volt napraforgó- szárral körülrakva-. A naprafogószár eltávolítása *uán megtalálták a ku­lák 230 kilós sertését, amelyet elrej­tő ít. Keresztes Ödön kulák el fogj« nyerni méltó bü-ntet-étéé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents