Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-27 / 175. szám

m2 JULIUS n ä r b o k* AKT ÉS PÄ RT ÉPÍTÉS ¥ A dombóvári város.* páribizoltság eredményes barea a K. V. ülésének szellemében Az egész évi munka gyümölcsét takarítják be most a földeken. A határban búgnak a cséplőgépek, folyik a gyors csépié?, amely min­den esztendőben' harci feladat. Ennék a harci feladatnak sikeres megoldásában nagy szerep hárul a kommunistákra. a pártonkíviili népnevelőkre. A Dombóvári Városi Pártbizott­ság'-" is felkészült a cséplés, behor­dó s. begyűjtés nagy munkájára. Feltérképezte az égés/ községet, megjelölve a cséplőgépeket. Kiépí­tette a népnevelő-hálózatot, meg­szervezte a felvilágosító munkát a cséplőgépeknél. 1'9G népnevelő in­finit harcba a pártbizottság irányí­tásával. a kommunisták vezetésé­vel. hog y gv őzelemre vigyék a kenyércsatát, hogy elősegítsék a begyűjtés ütemének meggyorsítá­sát. A pártcsoportok utcák sze­rint vannak kiépítve. 2-t pártcso- poít végzi pártmegbizatását. Rendszeresen tartanak kisgyű- léseket, ahol a dolgozó parasz­tokat felvilágosítják az ódám­má! szembeni kötelezettség teljesítésének fontosságáról. A pártcsoportok és népnevelők leleplezték az ellenség hangját, amely hí résztél te, hogy ke­nyér- és lisztjegy lesz újra. Bemutatták, hogy ez. a kuIá- koktól. a klerikális reakciótól ered, s ilyen rémhírekkel akar. ják hátráltatni a begyűjtés ütemét. A népnevelők Rákosi elvtárs no­vember 50-i beszédével érveltek, a jegy rendszer megszüntetésével, a szabadpiaccal, valamint azokkal a községekkel, melyek már megkap­ták szabadpiaci jogukat. Rá világítottak a népnevelők, hogy a kulák mindent elkövet az. eredmények hátráltatása érdeké­ben. Ezt idős VaoeSa Ferenc ku­lák példájával támasztották alá. I aki zölden levágta árpáját, hogy ne kelljen beadását teljesíteni. A pártbizottság rendszeresen instruál- já az alapszervezeteket, beszámol'* tatja őket végzett munkájukról. A népnevelő-hálózatot az élen­járó gazdákkal állandóan bőví­tik. így lett népnevelő Mózs József 10 holdas dolgozó pa­raszt is, aki félévi beadási kötelezettségének mindenből száz százalékig eleget tett, Még nem csépelt el ugyan, de ígé­retet tett, hogy itt is az elsők között lesz. A felvilágosító munka megjavítása érdekében az alap- szervezetekkel közösen beszélte meg a városi pártbizotstág a K. Y. ülés útmutatásait. Ennek nyomán feladatot kapott a DTSZ is. A fia­talok brigádokat szerveztek, me­lyek vasárnaponként végzik a ga­bonaforgatás munkáját. Megszer­vezték a csasztuska-brigádot és számos élenjáró gazdát népszerűsí­tenek a fiatalok. Részt vesznek a fiatalok az egységes népnevelő csoportok munkájában is. Ered­ményes felvilágosító munkát vé­geznek az MNDSZ aktívái. Meg­látogatják a dolgozó parasztokat, beszélgetnek velük, s az országos eredmények mellett a községi be­ruházásokkal, a dolgozó paraszt­ság megváltozott életével érvelnek. Nagy súlyt helyez a pártbizott­ság a versenymozgalom kiszélesí­tésére, a verseny nyilvánosságára is. faliújságokon, hangos híradón népszerűsítik az élenjárókat, di­csérik meg a kiváló békeharcoso­kat, bírálják a lemaradókat, a kulákra hallgatókat. Igen 1 ielyes k ezdeniényezése a pártbizottságnak nz, hogy mozijegyet küld a becsü­letesen dolgozó parasztoknak, akik büszkén hangoztatják ,.a Párt megtisztelt bennünket, nem mara­dunk le.“ Jó népszerűsítéai forma még, amely ugyancsak Dombó­váron tapasztalható, az üzletekben a vásárlók csomagjaiba beteszik azok neveit, akikre a község büsz­ke, akik élenjárnak a munkák­ban. A K. V. ülés anyagának ^umiImányozása után megjavult a pártbizottság ellen­őrző munkája a tanács felé is. Míg azelőtt csak bizonyos idő­közönként tűzték napirendre a ta­nács munkáját, most naponta szá­moltatják be, s ha szükséges, rög­tön segítségei nyújtanak. Ennek az ellenőrző munkának eredmé­nye, hogy a tanács megindította az élszámol tatást 12 gazdánál, akik nem teljesítették beadási kötele­zettségüket annak ellenére, .hogy már néhány napja elcsépeltek. Nem figyelt fel azonban a párt- bizottság kellően egy ugyancsak ellenséges híresztelésre, amelynek már elég nagy visszhangja van a községben, a fagykárra való hivat­kozásra. Az ellenség előszeretettel használja fel ezeket a kínálkozó alkalmakat, s nem véletlen, hogy számos dolgozó paraszt hivatkozik máris arra. hogy neki csak egy bizonyos részt kell beadnia, mert fagykár érte. Sőt rendeletre hivat­koznak. amely ezt előírja. A párt- bizottság, bár hallotta ezt az ellen­séges hangot, nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget.; nem nézte meg. ki áll ezeknek a rém­híreknek a háta mögött. Nem vette fel kellő ere!Ivei a harcot a kuíá- kok. a klerikális reakció ellen, melyre pedig Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség ülé­sén külön felhívta pártszerveze­teink figyelmét. Jó! folyik a munka a község tér: mel őszövetkezeti csoportjaiban. A búzát elsőnek vitték a begyűjtő­helyre, s a cséplés, behord ás, tarlóbántáSj másodvetési munkák is jól folynak. Látja ezt a község dolgozó parasztsága, látja, hogy a tszcs-knek magasabb a termés­átlaga, mint az egyénieké. Látják, hogy milyen szervezetten folyik a munka. Egyre több dolgozó paraszt tesz látogatást a tszcs-kben, és hangoztatja, hogy áz ősszel bizony ő is belép, mert ez az egyedüli helyes út. Különösen nagy elismeréssel nyilatkoztak a do'gozó parasz­tok a Vörös Sugár tszcs-ről, melynek tagsága a hazaszeretet ragyogó példáját adta azon a mun ka hőstetten keresztül, m elv­ivel a gyapotot a fagykártól megvédte. Az egész gyapottáb­lát szalmával vették körül és azt rendszeresen füstölték. Nem is tett a fagy kárt benne, gya­potjuk a legszebb az egész környéken. A pártbizottság nagy súlyt he­lyez a felvilágosító munka meg­javítására, melynek eredményét elsősorban a jó beadás méri. Moz­gósítja az alapszervezeteket, a Község valamennyi kommunistáját, pártonkíviili népnevelőjét, hogy megvalósuljon a jelszó: „Cséplő­géptől add be a gabonát — álla­munk erősítésére. a munkás- paraszt szövetség megszilárdítá­sára, népünk üdvére.“ 3ÍEI1ZETKÖZI SZEMLE Egyszerű amerikaiak levelei Carlson őrmester apjához szervezzék a teridreti DlSZ-t. De saj­nos alkar hányszo-r felkeresték, neve­zett elv társak a járásij .DÍSZ bizoiM’ság vezetőit- mindig'csak. ígérgetés és ha­logatás volt a válasz, bár belátták a helyzet tőrbe tétlenségét. de komoly munkáit ennek érdekében nem fejtei­tek ki. Hogyan ~fs tudnának valamit tenni, hiszen a vezetőség tagjai sínesének egészen tisztában a járási DISZ fel­adatával. Hogy ez így van, mi sem bi­zony H ja jobban, mént áz a megtörtért eset. a,mikor feljött a községi ■ pártbi­zottságra Topa elv-társ a járáisii DISZ bizottság politikai munkatársa és meg­kérdeztem tőle, hogyan áll a szerve­zés dolga, legnagyobb meglepetésemre kijelentette. hogy a: nem a járási DISZ bizottság feladata, hanem a szervezésit a pórinak kel!. elvégeznie. a pórt szer vezetnek kell összeállítani a DISZ szervezet tagságának névsoré;/. a pár; mondja meg a DlSZ-nek, hogy kik a legjobb fiatalok, akikre támasz­kodhat a feladatok végrehajtáséban. A járási DISZ húzott ság feladatát abban látja, hogy ők osaik segítik a DISZ szervez eteket munka jukban. Ez a fel fogás teljesen helytelen. A párt •feladata az,, hogy mindenben segítse és erősítse és támogassa a DISZ szer­vezetet, mint Háko&i eMárs mondot­ta, nem úgy. 'hogy önállóságukat el­ve,gyük, hanem úgy hogy .mögt anil fsuk a feladatok elvégzésére. Daradics Ferenc községi pártiHkár, Bomybád. A Járási Titkárok Országos Értekez­letén Rákosi elvtiárs ismételten fel­hívta a figyelmet airra, hogy jobban és többét törődjenek a pártszervezetek a DJSZ-eJ A mai ifjúság már a pá.rt és a népi demokrácia neveltje, a pár| és a népi demokrácia szilárd támasza. Ez az ifjúság mentes a niu.lt fasiszta mételyétől. Az ifjúságé a jövő és en­nek az ifjúságnak mind nagyobb sze­szé repet kelt adni a szocializmus- épí­tésében , A DÍSZ feladata, hogy segítsen a pártnak neve ni harcos, hoz ön­tudatos, mindéit nehézséget legyőzni hiúin kommuiTsviák .százezreit biz­tosítani tudja a párt számúra az nlá.n- p^ílá'st, A páÉrtbjz o l.lságnak és a falu­si álapszervezeíeknok konkrét segítsé­get kel! 'nyújtaniuk RvközveRe.nebb segédcsapaFiuknak 8 JAÍSZ-nek. Farkas Mihály elvtárs a Központi Vezetővéj legutóbbi ütésén mondott bes-zedében j foglalkozott azzal a kérd:é»'.se*l: hogy | mi a párt munkája az ifjúság ..közölt j Rákosi és Farkas elvtársak. beszédé- j nejé hallása alatt. annak útmutatásul nyomán/ fogúid; hozzá boga helyre- ! hozzuk u mini egyik régi hi bójái: a } területi DISZ megszervezése i ’•.• újj.ászcr\'ezéséjt és megerősítéséit. A Pá.rÜ>:zot;f:ság ni indent el kövei, hogy támogassa és segítse a .járási DISZ bizottságot abbén a munkájában. Há­rom párti» zotísá,gú tagot hízott meg azzal, hogy adjon meg miniden kon­krét, segítséget a járási DíSZ-nek. Bé­ke’ Józ-sef. Gungú István és Ku-n István elvlársak mindent elkövetnek, hogy a járód DliSZ-el -karöltve végre újjá­Legutóbbi számunkban írtünk ár- ] .rőt, hogy Harold Carlson Wnshing- lon-áltambeli lakos felháborodással ! ulasítottta vissza a „Bíborszív-*- - rendjelet, amellyel halála után tűn- j tették ki 25 éves őrmester fiát, aki j . a nyúlt év októberében Koreában i esett ' el. j Will Perry amerikai újságíró cikke | bemutatja, milyen helyesléssel talál kozott Carlson cselekedete, milyen leveleket kúp az Egyesült Áüaiiiók minden részéből. Az az ember, aki visszakii’dte Truman elnöknek a „Bíborszív“ kitüntetést, rengeteg levelet kap, amelyek írói rokonszenviiket és helyeslésüket fejezik ki. Harold Caríson ács elvesztette 25 éves fiát, John Carlsont. A fiú harc közben esett el Koreában 151. október í8-án. Amikor a Car'son házaspár meg. kapta a „Bíborszív“-kitüntetést, vele együtt jött szerény házikó­jukba az elnök sablonos, együtt­érzést kifejező levele is. Amit ezután tett Carlson, iaz a levelek áradatát indította el felé a legkülönbözőbb társadalmi hely­zetű emberektől. Carlson éleshan­gú levél kíséretében küldte visz. sza Truman úrnak a „Bíborszív“-et, megírta, hogy fia haláláért min­den felelősség az elnököt terheli. Cselekedetéről az egész nép tu­domást szerzett, történetét számos lap közölte. Carlson ma odaadó j harcosa a békének. Azt akarja, hogy kisebbik fia, Kenneth életét ne keserítse meg háború vagy há­borús veszély. A békét akaró amerikaiak száma napról napra nő. Carlson őrzi és mindenkin szívesen mcgmulogatja azt a 300 levelet és többszáz leve­lezőlapot, amelyet az egyszerű amerikaiak küldtek hozzá. A le­velek írói közül csupán tizenket- ten nem helyeslik tettét. amellyel csapást mért Truman háborús po­litikájára- A többiek helyeslőén írnak. Majdnem minden levélben kifejezésre jut az együttérzés az elesett katona szüleivel. E levelekre a háborús politika izzó gyűlölete jellemző. Olvasásuk. ! kor megértjük, miért határozták el ott fönt, hogy nem lehet többé a Wall Street háborús programm- ját Harry Truman „demokratikus politikájának köntösében mutogat­ni a nép előtt. E levelek alap- gondolata a béke szükségessége: szüntessék be haladéktalanul a koreai háborút. Többen .javasol­ják, hogy az egyetlen kivezető út Truman elnök átadása a bíróság­nak. East-Soundból (Washington-ál'am) közli égy asszony, hogy illetékes kongresszusi képvise’őjenek a kö­vetkezőket írta: „Perbe kell fogni Trumant és be kei! szüntetni a koreai mészár­lást“. Egy los-angelesi asszony kcse­reíín írja: „Szabadság! Mit tud Truman a szabadságról? Fokozatosan minden szabadságjogától megfosztja az amerikai népet. Soha nem tudom megérteni. miért nem vádo ták meg mindezideig az állam elárulá­sával ... Manapság a Iego'csóbb az emberi élet, csak a mindenható dollár értéke magas“. „Amikor az ember elveszíti gyer­mekét — írja egy nő Hampstead­ból (New-York-állam) — úgy érzi, hogy életének többé semmi értel­me. De elveszteni gyerekeinket egy ilyen kudarcra kárhoztatott kalandért, amelyet szinte csak azért találtak ki, hogy vágóhídra vigyék drága, egészséges fiainkat és azután úgy hozzák vissza őket, ahogy a maga fiát hazahozták, — koporsóban — ez már az értei* illetlenség határa. Bárcsak minden szülőnek vo'na bátorsága, hogy’ arcába vágná ezeket a szennyes kitüntetéseket!... Mikor lesz már vége? Miért engedjük meg, hogy tovább folytatódjék?“ Ansino „ifjú-katona“ szülei írják Kaliforniából: „Együttérzésünket fe­jezzük ki és bámuljuk bátorságát... Az ön tette kétségkívül erős csa­pást mér méüyre süllyedt veze­tőinkre.“ Nem tudom elítélni önt azért, — írja valaki Iowa-államból, — mert nem volt hajlandó elfogadni ezt a szalagon fityegő valamit bú­sunkért és vérünkért, szeretet ün- kért, boldogságunkért és büszkesé­günkért, cserébe a meg nem szü­letett unokákért, akiknek fiaink adtak volna életet“. Rengetegen küldtek ahhoz ha­sonló leveleket, amelyet egy char­leston! (West-Virginia) házaspár küldött. Mindkét fiúk a légierőnél szolgál. Helyeslésüket fejezték ki Caríson nak és azt írták, hogy „nem tudnak szavakat találni együttérzésük- kifejezésére“. Cloothbó! (Texas-állam) egy asz- szonv megállapítja, hogy nem lát­ja értelmét a koreai háborúnak és felkiált: „Úgy hiszem, Korea nem fenyegette országunkat!“ Egy monroei (New-York-állam) lakos írja: „Csak meg kell gon­dolni. hogy ezek a férgek ott a kormányban, esznek, isznak, mu­latnak és dőzsölnek, míg szeren­csétlen fiaink az éhségtől és hi­degtől szenvednek, pusztulnak a harcokban, majd ládákban ’vissza­hozzák őket és tessék, ez a rot­hadt klikk elküldi helyette aján­dékba a , Bíborszív“-ct. PortlandhőI (Oregon-állam) jött egy levél, amelynek írója helyesli, hogy Carlson „visszaküldte a rendjelet történelmünk legbecste­lenebb elnökének“. A Florida-állambeli Perry po’gár- mestere, W. T. Pase azt írja, hogy Trnman és külügyminisztere, Achesou „ugyanolyan bűnösek fia halálában, mintha ők maguk lot­tók volna agyon. Nem volt joguk saját akaratukból, a kongresszus engedélye nélkül Koreába küldeni amerikai csapatokat“. íme néhány résziéi egyszerű ame­rikaiak gyűlölettel és undorral, a háborútól való utálattal és béke- vággyal teli leveleiből. qy „agitál*' a kulák Zombán ir egyre éleződő nemzetközi hely­zet, s a belső osztályharc fokozódása a nép ellenségei a kirlákok soraiban ellenállást, vált ki. A: az idő rimáit már, hogy a klerikális reakcióval kar. öltve nyíltan lépjenek fel dolgozó né. piiuk, ellen Akna mimikájukkal, sutto­gó propagandái jukkái azonban még most is igyekeznek zavart kelteni, dől. gozóink éberségét leszerelni, x ezzel j vaját malmukra, a háborús gtjujiogalá j amerikai imperialisták malmára haj la- I ni a vizet. Még nem is olyan régen a kalákák j módszere az volt. hogy minden téren a mezőgazdaságban éppenúgy. mint az , iparban igyekeztek rossz munkájukkal, | szabotálásukkal veszélyeztelni a ter- I vek teljesítését Élenjáró munkásaink és példamutató dolgozó parasztjaink j azonban leleplezték őket. s népi bíró• I súgniuk kiszabták rájuk megérdemeli büntetésüké'. Képünk felháborodása! j Ai'va válla: taitak módszerükön. .s egyik legveszedelmesebb fajtáját a fel. hajtást alkalmozzák. Különösen most a cséplés, begyűj­tés. harci feladatainak végrehajtása s o r án t. a p as zt alhat j u k meg vál tozotl módszereiket, Ők maguk most már nem merik megtenni, hogy kötelezett. següket ne teljesítsék, hanem máso­kat. a nem eléggé felvilágosított dol­gozó parasztokat igyekeznek befolyá­solni méghozzá nem is közvetlenül, hanem közvetve. Egész láncát figyelhetjük meg a hír. hozóknak egyi-cyy esed cl kapcsolat­ban. Zombán például Antal Pálné Bár­sony-utca 63. szám alatti lakos a be­gyűjtés megindulásakor kijelentette, hogy ö bizony nem adja le a gaboná­ját. Szívós felvilágosító munkába ke­rült a tanácsunk és a népnevelőknek megértetni vele. hogy miért első az állammal szembeni kötelezettség telje­sítése. Teljesítette is beadási kötele, zeltségét. Meg kell azonban néznünk, hogy milyen körülmények között él Antal- né. Idős Szemes Mihálunál is szokott dolgozni, akinek fia korcsmáros voll, ö magit nem kulák, dr sógora Kupier János, násza Mocsári János, vagy ko­mája Szigeti János hamisítatlan kalá­kák, Ilyen környezet hatására nem is csoda, hogy a kijelentések elhangzot­tak. Számukra természetesen csapás egy- egy olyan gazda, mint Laborez János 14 holdas dolgozó paraszt, aki 124 százalékra teljesítette búzabeadását. Bizonyára jobb szaktanácsadó lett vol­na már a vetések idején is Antalné számára Szabó I). György, akinek most is 3 hold 800 négyszögöl földjén 40.5 mázsa búzája termeti, s egy fél holdon 4,5 mázsa rozsa. Bőven jutott 2218 mázsa kötelezettségét 101 száza. léJcra teljesíteni. E környezet hatásá­ra Antal Pálné is azt mondta volna mit Szabó D. György — ..otthon még összeszámolom, hogy mennyi gabo­nám maradt, s akkor újra hozok be“ — Érzi. hogy ez az ország most már igazán o.z övé. s csak akkor tud a fa­lu dolgozóinak is meg magasabb élet­színvonalat biztosítani tvr ők is mara­déktalanul teljesítik az o'fecni iránti kötelezettségüket. .4" ilyen és hozzájuk hasonló, mi rá Marsai János, Májlinger Jzsef első tí­pusú ternielöcsopovifagok kedvót és lelkes lendületét akarják letörni. De amint a példák mutatják ez sem si­kerül. Egyre azonban figyelmeztet ez ben. nünket és elsősorban a kommunistá­kat. a népnevelőket. Ac ilyen és ha­sonló megnyilatkozásokat gyökerében vizsgáljuk meg cs használjuk tel agi- tációnk során. Mulassuk meg távlatai, ban is eyy-cgy ilyen eset várható ered. menyeit. Széles körben terjesszük el és ismertessük a nép ellenségeinek ez újabb, még veszedelmesebb mesterire, (léseit, bogig minden dolgozónk fel le­Mi az oka annak, hogy Bonyhádon nem lehel a területi DISZ-t megszervezni?

Next

/
Thumbnails
Contents