Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-22 / 170. szám

2 NAP'1.CI m2 juliüs a A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetseg végrehajtó bizottságéinak Julius 18-i és 19A ülése Bukarest (TASZSZ) A Nemzetközi Demokratikus Nő-szövetség' végrehaj­tó bizottságának . július I8~i és 19-i Ülésén megvitatták Eugénie Colton assz onv b esz ám o 1 ó j át. . Berta Weber, a Német Demokrati­kus, Xószövetség képviselője beszédé­ben hangsúlyozta hogy Nyugat-Né­metországban jelien tőé éri fellen dill a haladó nömozgalom, Dorris MacRáy, a ■lumokratikim ausztráliai nők képviselője hangsú­lyozta: •— Az ausztráliai nők mindén erejükkel megakadályozzák a Japán­nal kötött úgynevezett békeszerződés ratifikálását. Sok nő már kezdi meg­értén.« gyermeke érdekében követel­nie kel!, hosrv az .ausztráliai kormány teljes mértékben támogassa, a. bakté­riumfegyver álkailmázását eltiltó 19Ö5.’ éví genfi ‘jegyzőkönyvet. • , , Nyírta Popova, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszöyeteég alelnöke az. ülésen elhangzott beszédében a többi között ezeket mondta. — A német ős japán probléma igazságos megoldásáéit vívott harcot szövetségünk és az országos nüsz.ei've. zetek érdeklődésének központjába kell állítani. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy -a Béke Világta/míos határozatait eljuttassuk minden nő­höz. függetlenül pártállásától, vattáéi és politikai meggyőződésétől. A világ asszonyai és leányai, épp­úgy, mint az egész. békeszert tő embe­riség, erélyesen tiltakoznak az ame­rikai csapatok koreai földön elköve­tett szörnyű gaztettei ellen. Ami a Szovjet nőket illeti — foly­tatta Nyma Popova — kijelenthetem, hogy a szovjet nők éppúgy, mint az égfez szovjet nép. teljes mértékben helyeslik a. Béke Világtanács határo­zatait. A szovjet nők lelkesen támo­gatják a béke legkövetkezetesebb és leglelkesebb harcosa, .a J. V. Sztálin- vezette Szovjetunió békeszerető kiüt­és bel politikáját. Cotton asszony beszámolójával kap­csolatos vitában felszólalt még az <usztráliái. svédországi, görögországi és romániai nők. valamint más országi Délj nők képviselője is. A Koreai Központi Távirati Iroda kommentárja az amerikai a^resszorok újabb gaztetteiről rúenjan (TASZSZ): A Koreai' Köz- ponti Távirati Iroda> koreai aircvonal legutóbbi eseményei és az amerikai {élnek a panmindzsoni tárgyalásokon elfoglalt képtelen. álláspontja követ kéziében kia'akolit helyzetet kommen­tálva rámutat: egyr.s világosabbá vő. Ixk, . hogy az amerikai imperialisták nern a békét, hanem a háború kiter­jesztéséi akarják. A Koreai Központi Távirati Iroda kiemeli. hogy a.z iagresszorok a tár­gyalások ideje a’att továbbra is bsk- téri-urniegyvert alkalmaznak a mögöy ?s területeken. Fokoztálbarbár bőm balámadásaikat békés he ységek eM Un, legutóbbi pedig a Ju.tu folyó tér ségében lévő vízierőművek gázbom búzásához folyamodtak. Különösen ga. iád volt az amerikai légierők július 11 én napnal és jú’ius 12-ro virradó éjszaka elkövetett légitámadása. A bombák a házak, iskolák és kul­túrintézmények . százait pusztították el és perzselték fpi. ezenkívül károkat okoztak a 9. számú hadifogolytábor, bau. Több, mint nyolcvan hadifogoly elpusztult, vagy megsebesült. Az ame riíka-i parancsnokság a Phenjan ellen intézett bomba- és gé p pu skahámadás méretei és módszerei után ítélve gon­dosan Előkészítette a város békés la­kosságának megsemmisítésére irányú, tó hadműveletét. A Koreai Központi Távirati Iroda megái apitja. hogy az amerikai ügresz- sz-orak minden lehelő módon igyekez, nnk félrevezetni a világ közvélemé­nyét. Azt akarják elhitetni, hogy az emerika: ' gépek csak katonai - célpon­tokat támadjak. A tények arat: bizo í nyitják, hogy a borabaiémadások bé­kés lakosok megsemmisítésére irá nyúltak. Az amerikai agresszorok e .gáz-tettei ... állapítja meg a Koreai Központi Tá virati Iroda — arra irány Uil-niak, hogy a legelj aöabb módszerek alkal­mazásával megbosszulják katonai ve. rétegeiket és g. panmindzsoni tárgya­lásokon folytatott arcátlan, ostoba po- ili'tókájuk kudarcát. Mindezek a gaztettek világosan bi­zonyítják, hogy az imperialisták nem akarnak békét Koreában, hanem a tárgyalások meghiúsítására és a há­ború kiterjesztésére törekszenek Ezt megerősíti az a tény is, hogy az ame­rikai légierő megsértette a koreai- • kínai határ légterét és Phenjan bar. bár bombázásával egyidejűleg Antung térségét js támadta. A koreai nép — állapítja meg be­fejezésül a Koreai Központi Távirati Iroda , á. legnagyobb felháborodás­sal ítéli el az amerikai agresszorok újiabb gaz-tetteit. Az amerikai imperku iistiáknak viselni ök keli a felelősséget a Koreában és Északkelet-Kmában e követett bünose’akményeikért■ Á lett nép hatalmas sift ere1 et ért el a szavjethafaiom éves aíatt Riga (TASZSZ1: Lettország dolgozói örömmel ürmepiiiik meg július 21 ét. a szovjet hatalom lettországi megia oku­lásának 12. évfordulóját. M-atisz ' Plu don, a Lett Szovjet Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnök helyettese a TASZSZ tudósítójának a többi között lei jelentet tv.': 1940 júliusának emlékezetes napjai a [ett. nép történetében gyökeres for dulatot teremtettek. A szovjet rend­szer Lettországot rövid idő a-alt el­maradt országból, a kapitalista nyű­gét agrárfüggvényéböl hatalmas szó dallá.sLa iparral, nagy kollektív mező- gáz-daság.ga'1, virágzó nemzeti kultúrád val rendelkező köztársasággá vá'.toz taíta Lettország népgazdasága már régen túlhaladta a háborúelőtti színvonalat. A‘ köztársaság ipari termeléséinek vo_ lumené már 1950-ben háromszorosa volt az 1940. évinek. 1951 ben a tel jes termelés növekedése a tizenkilenc százalék volt. Hatalmas változások tört ént rh: a lett faluban is: győzött a kolhozrend- szer. A kolhozok közös gazdaságának növekedésével együtt fokozódott a lett- parasztok .jóléte is. A köz-társa­ságban ötvenöt- m-iiliomo-s kodhoz van. Jelentős sikereket ért el á lett nép a kultúra fejlesztése terén is. A köz társaságiban igen sok hétosztályos és tízosztályos iskola működik, ame.yek. ben 320 ezren tanúinak, a'. főiskolák száma tíz. Matisz Pludo-n befejezésül hangsú­lyozta: A lett nép határtalanul hű szovjet hazájához, a Bolsevik Párt hoz, a, nagy Szlálinhoz. Rövid hírek Szófia (BTA) A ,,Hellas Press“ hír­ügynökség jelentése szerint a monar­ch of as isziék athéni körzeti bünlelő- bínósága életfogy tigiani fegyházra ítéltic Vasszi-lisz Kacarisz hazafit, Ka- cariszt azzal vádolták, hogy partizán volt Evbia szigetén. Moszkva (TASZSZ) A Lengyel Ifjú­sági Szövetség vezetőségiének meghí­vására szovjet ifjúsági küldöttség uta­zott Lengyelországba, hogy résztve- gyyn a népi Lengyelország ifjú épí­tőinek l aláCkozóján. Delhi (TASZSZ) A ..Szvadhin-ata“ jelenti, hogy Kalkutta dolgozói, vála­szul az éhezők tüntetése ellen, könnv- l’akaszó gáz! használó rendőrség meg­torló intézkedés ire, általános sztráj­kot indítottak. A sztrájkhoz sok Kal­kutta környékén lévő vállalat munká­sai is csatlakozlak. A rendőrség töme­gesen tartóztatja le a sztrájk ólukat. Ünnepélyesen megnyitották a XY. nyári olimpiai játékokat Helsinki: A Magyar 'Távirati Iroda kiküldött munkatársa j-ekemüi: ­Hatalmas eső zúdult szombaton He)l_ simkire, de ez sem riasztotta- el a firm főváros Iáikéit attól, hogy rész tv egyen a XV. nyári olimpia,i játékok meg­nyitó ünnepségén. A hetvenezr.es befogadóképességű olimpiai stadion festői képet mutatott .szóisizoros értelemben. Különböző nem zeíáségű, különböző, színű és nemzeti .viseletű emberek szinpompás tömege felejthetetlen látvány volt. Magyar idő -szerint háromnegyed 12 óra után pár perccel a dís-ziieiiáto vaii szembe,n — felsorakozott a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság.. megvillan, fák a dobotok fehérikesafyűs '-kezan,' pergett a dob és. - pattogó indulók hangjaira mrgkeffldödötf a részvevő 69 nemzet sportolóinak ■ felvonulása. A görögök nyitották meg a ,sporto_ lók menetét, majd ABC-sorrendben követték őket a többi, országok- csa­patai is. Az első népi demokratikus ország Bulgária volt. A Sportolók vé­gighaladtak a pálya s-aúa/kján. majd a második kanyarnál- középre fordultak és az üdezöld gyepen elfoglalták a részükre kijelölt helyet. Már megítélt a pálya közepe, de egyre újabb és újabb országok spor­tolói tűntek fiilL KözbeiT elállt az eső is, s ezzel is vidámabb és ünnepélye sebb lett a hangulat. Mexico és Monaco után a legna­gyobb létszámú, fehér egyenruhás szovjet csapat- következett. A közön­ség soraiban viharosan zúgott fel a taps, amikor a, szocializmus országá­nak sportollói megjelentek a salakon. Kucen'ko. a kiváló súlyemelő vitte a- zászlót, majd a szovjet versenyzők, versenybírók és vezetők sorai követ­keztek. A. fényképészek helyükről felállva fényképezték a szinpompás., fegyelmezett menetű szovjet verseny_ zőkot. A Román Népköztársaság csapatá­val újabb népi demokratikus ország sportolóit köszöntötte a hatalmas né- zösereg. A nagy létszámú csehszlo­vák együttes után szinpompás menet­ben:- kék -zakóban, "krémszínű szok­nyában; illetve nadrágban a magyar férfi és női. olimpikonok következtek. Osztatlan sikert arattak. N-épköztársa ságunk lobogóját Németh .Imre vitte. Mögötte Hegyi Gyula. Sebes Gusztáv, 'és- Mező Ferenc menetelt. Ökot né­gyes sorokban, a sportolók követték s mindenütt, amerre cs-ak elhaladtak, hatalmas taps köszöntötte őket. Uruguay, Uj-Zéland, Venezuela, majd Vietnam csapatai után az a cél kékszinű egyenruhás finn együttest, a rendező ország sportolóit köszöntötte zúgó taps.. Az ünnepi műsor következő esemé­nye Erik Frenckel, a XV. nyári olim­piai játékok szervező bizottságának e.nöke megnyitó beszéde volt. Utána hatalmas taps közepette Paasikivi, a Finn Köztársaság elnöke nyitotta meg a XV. nyári olimpiai játékokat Felhangzott a?, olimpiai himnusz s lassan félik úszott az árbocra az olim­piai zászló. Ezt követően ötezer fehér galamb szállt fel, jelezve .a béke ma­gasztos eszméjét. Agyulővés köszöntötte a XV. nyári olimpiai játékok kezdetét, majd akö_ zönség f© állva üdvözölte a finnek vi­lághírű hosszútávfutóját,. a többszörös világrekordért, Paavo Nurmit, öhoz_ fca az olimpiai fáklyát,, amellyel meg­gy újte'tltia a- zászlórúd tövében elhelye­zett kande’iliábert, a.z olimpiai tüzet, amely két héten keresztül az olimpiai játékok ideje alatt égni fog, A megnyitó ünnepség végén az egyes nemzetek zászlótartói félkörben sorakoztak fel az emelvénynél, álról Savolainen, a legidősebb finn olimpiai versenyző mondta el az olimpiai fo­gadalom szövegét. Felhangzott a £inn himnusz, melynek hangjai jelezték a. megnyitó ünnepség befejezését. Színes képek a XV. olimpiai játékok vasárnapi versenyeiről Az MT1 kiküldött munkatársa je­lenti: Vasárnap reggel „teljes üzem­mel“' indultak meg a XV. olimpiai já­tékok küzdelmei, A versenynek súly­pontja az olimpiai stadion környéke vol't. Az atléták reggel tíz órakor há­rom versenyszám ban mérkőztek a to vábbjutásérl. Az olimpiai lobogó ár­boca .alatt százhatván centiméteres magassággal a férfi magasugrás kéz dő-dik, a pálya túlsó végében a női dtszkoszveíés folyik és rövidesen in dúlják a százméteres síkfutás előfuta­mait is. A népi demokratikus országok ver­sen yzői csak a magas ugróknak és vág túzoknak szurkolnak, mert a disz­koszvető-nők könnyebben dobják túl a harmincméteres szintet. A száznléteres síkfutás küzdelmei A litői sí a bíróságok <— a fasiszta erőszak eszközt'i Á kapitalista országokban a bíróság a kizsákmányolók osztályúra’!mának a fegyvere, amely a do gozó löm,egek demokratikus szabadságjainaik elfojtá­sára szolgál. Védi a kapitalistáknak a termelőeszközök fölötti hatalmát és tulajdonjogát — a dolgozók kizsák­mányolásának forrását. A TITOFAS1SZTÁK ..igazságszol- gáltatása" az amerikai agresz_ szórok szolgálatában ál és mint a dolgozók elnyomásának nyílt gestapo rendszere, a fasiszta önkény véres fegyverévé alakult. Meghamisított adatok segítségével a bíróságok tör­vényes formát adnak a titofasiszta ön_ kénynek. Még a jelenlegi korrupt jugoszláv sajtó is beismeri, hogy a bírósági tár­gyalások meg vannak rendezve, hogy ..a bíróságok általában nagyon sietnek az ítétethozafahalA A titóisfa bíró ságok munkáját teljes egészében a véreskezű Rankovics UDB vezeti. — Akárcsak az UDB ista Rankovics hó­hérok, a, titóisöa bíróságok is üldözik a beosüiietes embereket, igyekszenek megfélemliteni a fasiszta zsarnokság ellen felkelő r.ép harcosait, a haza­fiaikat. így például Mo,sztár tarto­mányban 1950 folyamán minden hatva_ nádik ember el volt ítélve. A hóhér Rankovics maga is bevallotta, hogv 1950 ben a jugoszláv bíróságok 300 ezer ítéletet hoztak, ami azt jelenti, hog.y Jugoszlávia minden ötvenhar- madilc lakosára iutott egv Létet. A titóisfa bíróságok eTtélik azokat az egyszerű munkásokat, akik a há­nyákban, erdőirtásoknál, gyárakban meghiu-jtják az. ország kifosztásának bűnös (érvéit. Elíféik azokat n vas­utasokat, akik megakadályozzák a kapibaliáta országokba irányuló kivi télt és a hadianyagok behozatalát. A fasiszta bíróságok kegyetlen büntetés­sel sújtják azokat a dolgo-zó parasz­tokat. akik mind nyíltabban .és szer­vezettebben, egyre tömegesebben har. colnak a ..szövetkezetek'‘ ben a kutak kizsámányo’ás ellen, a kényszer mun kára hurcolás ellen, a Rankovics-jani­csárok erőszakos búzaieákobzása és adóbehajtása ellen. A titóisfa bíróságok nemrégiben 15 évi börtönre ítélték Voji-sraláv S'/rzen- t-icset. a gazdaságii tanács elnökbe., lyettesét; Nikita Bakovot,, a külüg.y- miniszitériuni hivatalnoká t. é effogyt ig_ la ni fegyházra, 14 évre Szimeon Dók csovicset, a közgazdasági egyetem asszisztensét. A Borba munkatársai­nak egy csoportját, 8 T6 évig terjedő börtönre ítélték, Rijokaban 7 hazafit 3—14 évi szigorú börtönbüntetéssel sújtottak. Elítélték a hős hazafiak tíz­ezreit, akik felszabadító harcot vívnak a Tito-klikk fasiszta rendszerének megsemmisítésiéért. A giestapoberroi: és a megtorlások, amelyeket Ti(,0 fasisz­ta klikkje fokozódó mértékben alkal­maz a néppel szemben, nemcsak a fa. stoztta rendszer gyengeségét bizonyít­ják, hanem azt is, hogy a tömeges e:_ ienálfás a háborús uszítok bűnös po ti fikájával szemben mindegyre erősö dik. Sem a Rankovics janicsárok rendőri terrorja, sem a bíróságit terror nem kénes gyengíteni a jugoszláv hazafiak felszabadító harcát. Ez a harc kiala­kítja'a jugoszláv nép egységes fel­szabadítás! frontját- amelv naoról nap na erősebb és szervezettebb tesz. A növekvő népmozgaliom e öli Félelmük­ben Titoék növelik a kerületi és a járási bíróságok számnit és fokozzák a hazafiak bírásad üldözését. Csak ez év márciusában 37 új kerül«’i bíró. ságot ú lífottak fel Jugoszléviábon. A járási bíróságok, a börUrtók és gyiij tőtáborok száma is emelkedik. I_I OGY A BÍRÓSÁGOKAT a fa- * " -úszta rendszer engedelmes fegy vérévé változtassák, a Tifco-kíiikk a bírákat nagy fizetés,-tol és magas ki­tüntetésekké' vesztegeti meg. Tito Ju_ goszliáviájiában az UDB isták és a bí rák a rendőráll.am Legjobban fizetett hivatalnokai. A bíró-janicsárok el-tar tápára a belgrádi hatatombitorlók óriá­si összegeket költenek, amelyek sú­lyos teherként nehezednek a dolgozók v-áll laiixa. így a ' bíróságok anyagi ki­adásait ebben a7 évben Macedóniában négyszeresére, Bosznia Hercegovinában ,négy-ötszörösére omllék az 1951. év­iié?. viszonyítva. Montenegróba,n Ti- tóék az idén Rankovics LJDB jenek és a bíróságoknak az eltartására ötször annyit irányoztak e-iő, mint népjóléti célokra. ZEK A SZÁMOK ékesszólóan E zók fölötti véres bírósági terror meg­erősítését általában, hanem Macedó­nia, Montenegró, Bosznia Hercegovi­na népének fokozott nemzeti elnyo­mását is. Hogy a bíróságok minél biztosabb támaisziaii lehessenek a fa­siszta rendszernek, Titóék évrő-évre mind több kuúákot' és városi burzsoát nevezin-ek ki bírósági esküdtnek, így oéldául Szerbia Tito fasiszta pártjának szócs'öve, a „Partijszki Radnik“ (Párt­munkás) szerint Szmederevoi-Paián- kán 1949-től 1951, végéig a bíróságok­ban, »mini, esküdtek működő kulákok szíámát az ötszörösére emelték. Hason­ló .a helyzet a többi bíróságnál is- Csak aziLlyen. összetételű bíróságokban bíz'h-áit- mcg Tito fasiszta klikkje. Mialatt Rankovics hóhérai véres te_ számolást folytatnak az ország becsü­letes embereivel, a belgrádi urak sza hadilábra helyezték az egyik legna­gyobb háborús bűnöst — Sz-tepinácot, aki közvetlenül felelős a szerbek Le­mészárlásáért, Horvátországban és ár­tat an emberek ;izezrelnek meggyilko Lásáért. Ugyancsak sízabad,lábra he­lyezték a csetinik és usztasa gyilkosok ezreit és más háborús bűnösöket, akik a háború alatt a jugoszláv hazafiak százezreinek vérét ontották. Ezeket a gazembereket most ismét a nép nya kára ültették. Jugoszlávia népe mint legádázabb ellenségét, bélyegzi meg ■fi tó isi®. bíró-janicsárokat. A titó fasisz­ta sajtó azon siránkozik, hogy a nép a bírákat .,elégedetlenséggel" és ,.gya- nekvással“ fogadja. De a bírák kö­zött is vaunak olyanok, akik hűsége­seik maradtak népükhöz. Sokan közü­lük ,igaz hazafiaknak bizonyultak. Nem ijedtek meg a fenyegetésektől és megtorlásoktól, határoz ottan meg­tagadták, hogy eladják tudásukat és becsületüket Tito fasiszta klikkjének és amerikai gazdáinak. A nép ügyé ért esett ©1 a legfe'sőbb katonai bíró­ság elnöke, Mirko Krdzisity és az and.rijevicsi járásbíróság elnöke, Vojo Bőbovics. A tti'tóista hóhérok oltották ki mindkettőjük életét. A hazájukhoz és népükhöz hű bírák százai sínylőd­nek ma Rankovics kazamatáiban. Sza­rajevó kerületi bíróságáról 64 bírót Titóék, mint „megbízhatatLanokat" bocsátottak el, Jugoszlávia bíróságai nak afljas szerepe láttán sok jogász megtagadja, hogy a titófasiisztáknak do gozz ék, vagy csak jel enték heten adminisztratív munkát váiXaiL. A thóis, ta sajtó bevallása szerint Belgyádban néhányezier jogász van, de még ne­gyedrészük sem dolgozik a szakmá­jában. A jogászok kétharmada egy­szerű kereskedelmi alkalmazott. Titó- éknak nem sikerült a jogászokat rá­venni. hogy belépjenek a kerüLeiji és járási bíróságokba. Sok vidéken, mint például Briny a Gracsac, Knim, Una- m,e'JlieUi Dvor, Valpov és más helye­ken nincs egyetlen ügyvéd sem. C ZEK A TÉNYEK bizonyítják. ^ hogy mind több értelmiségi áll népe mellé a titofasiszta rendszer el­üli harcban Jugoszlávia fe'iszabadítá_ sáért. Együtt harcolnak a néppel Tito fasiszta zsarnokságának megdöntésé­ért. SÁBÁN igen izgalmasak és több váratlan ered­mény születik, Sruharjov és Csányi biztosan kerül a középfutamba. Délután már teljesem, megtelt a sta­dion, Fél órával a verseny megkezdése előtt minden helyet elfoglalnak az ér­deklődők. Elsőnek a magasugrás ver­senyei folyta tódnak, majd megkezdőd­nék a 400 méteres gátfutás előfuta­mai. Ebben a versenyszámban különö­sen a szovjet versenyzők tettek ki ma­gukért. Mindhárman megnyerték elő­futamaikat s olyanokat utasítottak ma guk mögé. mint az amerikai Yoder és Balek man, a francia Bar stb. Lip- pav igen bátran és eredményesen fu­tott s bekerült a közép-döntőbe. Közben a gátakat leviszik a pályá­ról és indítják a nyolcszázas előfuta­mokat. Ebben a versenyszámban 100 méteres síkfutástól eltérően — ugyan­úgy ahogy a 400 méteres gátugrásmál van — az első bárom jut tovább. Mo- dojnak nagy küzdelmet kell vívnia a továbbjutásért, de Bakos is hasonló­képpen kerül a középdöntőbe. Hatalmas érdeklődés mellett futot­tak ki a pályára a tízezer méteres síkfutás részvevői. — A közönség lel­kesen ünnepli Emil Za top eket, aki mo­solyogva integet a nézőknek és meg­hajolva köszöni meg a tapsot. Egy­általán nem lehet rajta látni, hogy ideges volna, de a többiek annál in­kább azok. , . Pisztolylövés dörren, indul a tíz- ezerméter mezőny. Az első kört az ausztráliai Perry vezeti 65 mp-el. A világhírű csehszlovák futó ötezer m-es ideje 1-t.43,4 p. Zátopek állandóan erősít és szokott furcsa stílusával, de imponáló fölénnyel és frisses-éggel füt, á! elsőnek a célon, megdöntve az ed­digi olimpiai rekordot. A közönség tombol. Az első olimpiai bajnokságot tehát -népi demokratikus ország versenyzője szerezte meg. Sőtér is helyezést ért el magasugrásban. A 100 m-es középfutamok győztesei: I. Középfutam 1. Bailev (angol) 10.5. II. Középfutam 1. Rcmigino (USA) 10.4. III. középfutam 1. D. Smith (USA) 10.4. 15'. középfutam 1. McKenlev (Jamai­ka) 10.5. 5. Csányi (magyar) 10.9. A 400 méteres gátelőfutamok: I. előfutam 1. Moore (USA) 51.S. II. előfutam 1. Lunvcv (szovjet) 54.3. III. előfutam 1. TV. előfutam 1 53.5. V. előfutam 1, 54.5. VI. előfutam 1. 53.3. VTF. előfutam 1. Vili. elöl ütem 53.8. Julin (szovjet) 58.(5. Litujev (szovjet) \Y i I !k i e (d élafrikai) Holland (Ujzéland) Gracie (angol) 54.2. 1, Fi U put (olasz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents