Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-07-22 / 170. szám
TOLNAI Világ proletárjai egyesüljetek’. r A MAI SZÁMBAN: A Nemzetközi Demokratikus NöszUvetség végrehajtó- bizottságának július 18-1 és 19-1 ülése (2. oá — A Koreai Központi Távirati iroda kommentárja az amerikai agresz. szórók újabb gaztetteiről (2, o. — A litoista bíróságok — a fasiszta erőszak eszközei Í3. oá — A fadöi egységes falusi pártszervezet megbeszélte a KV ülésének úhmita- itásait és annak szellemében végzi munkáját (3. o.) — J M DP TOLNÄMEOYEI PÄRTBIZOTT-SÄOA'NAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 4KA FILLÉR HÉDI). 1932 JULIUS 22 A behordás és a cséplés jó megszervezésével harcoljunk a szemveszteség ellen A minisztertanács határozata megyénk területén is megszabja feladatainkat a hordás és cséplési munkák elvégzésére is. Pontos az, hogy minden állami gazdaság, tszcs és egyénileg dolgozó paracet szem előtt tartsa azt, hogy az időben végzet aratással még nem ért véget a minden szem gabonáért folytatott harc. A kintiévé keresztek még sok veszélynek vannak kitéve, a rágcsálók, a vihar, tűzkár veszélyezteti még gabonánkat. Ennek elkerülése érdekében a szocialista szektoraink és a dolgozó parasztság jól szervezze meg és mie'őbb végezze el a behordás munkáját. A sokáig keresztben hagyott gabonánál a szemet körülzáró pelyvák az erős napsütés, valamint a korai harmat hatására meglazulnak, a legcsekélyebb érintésre, vagy rázásra sok szem kipereg belőle. Leghelyesebb az, ha már a hordást úgy szervezzük meg. hogy a rendelkezésünkre álló igaerő, vagy vontató egy része az asztagba, a másik része a cséplőgépbe hordja a gabonát. A. minisztertanács határozata is előírja, hogy a csépied, a hordással egyidejűleg el kell kezdeni, ügyeljünk arra, hogy a kocsi aljára ponyvát terítsünk, ne dobál juk össze-vissza a kévéket és óvatosan járjunk a kocsin,, hogy minél kevesebb gabona peregjen ki a kalászból. Még a nagyüzemekben is vigyázni kell arra, hogy túl nagy asztagokat ne rakjunk, ott is elég, ha 500—600 keresztet hordunk egy asztagba. Vigyázni kell arra, hogy nedves gabona ne kerüljön az asztagba és lehetőleg olyan helyre hordjuk össze gabo- naféleségeinket, ahol nem lapos a terület, nehor--- a víz ott össze- tiB-son és ezáltal gabonánk össze- rothadjon, ve--- megpenészesed- jen. Használjuk ki a hordásnál a korahajnali és későesti órákat, amikor nem törik annyira a gabona kalásza. A hordásnál vigyázni kell arra, hogy már előre jól szervezzük meg és osszuk el a fogat- és a géperőket. Főleg nagy gondot kell erre fordítani áUeuni gazda1 -ágainknál és tszcs-inknél. Nem engedhető meg az, ami az elmúlt évben állami gazdaságainkban és tszcs- iükben átlagosan megmutatkozott, hogy nem használták ki eléggé a rendelkezésükre álló gépi és fogaterőt és azon siránkozna 1» hogy fogat- és munkaerő hiányában nem tudják határidőre befejezni a be- hordáít. Nem egy helyen volt az, bogy a kihasználás miatt minden kocsihoz egy rakódtató volt beállítva, ami azt eredményezte, hogy keveset tudtak keresni, de ugyanakkor volt kihasznál’ a fogaterő sem, mert egymásra vártak az asztagoknái. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy egy rakódtató 2, süt három kocsit meg tud rakni és így folyamatosan halad a hordás is. Emellett igen jelentős megtakarítást érnek el állatni gazdaságaink és tszcs-ink. A hordásnál az egyénileg dolgozó parasztságnál ajánlatos már előre a gabonát asztagba hordani, vagv pedig összefogva megoldani ugyanúgy, mint az állami gazdaságoknál, vagy brzcs-nél, hogy egyszerre a cséplőgépbe és az asztagba is hordhassák gabonájukat. Nagy gondot kell fordítani a hordási munkák mellett a tűzvédelmi rendszabályok betartására, nehogy véletlenül, va'— készakarva az ellenség kárt okozhasson a behordott gabonájukban. Ez a rendszabály ne csak a hordásnál, hanem a cséplés alkalmával is. . biztosítva legyen, ifv )’!s;ni gazdaságaink, tszcs-ink, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál. A hordási munkák mellett azonban fokozott gondot, kell fordítani a cséplés mielőbbi befejezésére is, mert akkor lesz biztonságban teljesen gabonánk és akkor szűnik meg véglegesen a szemveszteség, ha már a magtárba került.. A cséplés beindulásánál az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy cséplőgépeink a kihuzatáskor teljesen üzemképes állapotban legyenek, biztosítva legyen a zavartalan üzemanyagbiz- tositás. Nagv gondot kell fordítani az állami gazdaságok és gépállomások igazgatóinak, nehogy ugyanúgy, mint a tavalyi évben üzemanyaghiány miatt napokat álljon egy-cgy cséplőgép. Biztosítani kell a megfelelő szerszámokat, tüzifecskendöket minden cséplőgépbe'.', hogy e etleoes tűz esetén azonnal el tudják fojtani a kezdődő tűzveszélyt. Ez.ek a hiányosságok nemcsak az elmúlt évben mutatkoztak meg, hanem az idén is így van legtöbb gépállomásunknál. Súlyos hiba az is, hogy nem javították ki kellőképpen a cséplő- és erőgépeiket, hogy cséplést ideiében elvégezhessék. Ez e--'1 matatja, hogy nem tanulmányozták át a minisztertanács határozatát és így nem ismertették azt a dolgozókkal sem. Ez az oka annak, hoay a legtöbb Gépállomásnál ugyanúgy, mint Bölcskén, nem gondoskodtak a gépek idejében való kijavításáról, de nem gondoskodtak a szerszámok biztosításáról sem és ígv a kisebb hibákat ■ om tudják önállóan kijavítani. Ebben hibás a gépállomás vezetősége, de hibás a járási tanács és a megyei tanács gépcsoportja is. A kezdeti cséplésnél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanácsaink és a megyei, tanács gépcsoportja kevés gonclot fordít a gépállomások ellenőrzésére, sőt igen hajlamosak arra, hogy repülő kiszállásokkal oldják meg az ellenőrzést. Nem nyújtanak kellő támogatást a génállomás vezetőségének és dolgozóinak, de hogy is nyújthatnának, mikor csak fél órákat töltenek el eav-egy he!ven. Ezt mutatja a bölcskei gépállomás esete is, amikor beszélünk a vezetőséggel és a dolgozókkal kifogásolják azt, honv nem egy esetben fordultak segítségért a megyei gépcsoporthoz, főleg S’zlacki elvtárshoz és ezek mindig süket fülekre találtak. Ez azt mutatja, hogy a gépál’omásaink szerepét és jelentősénét lebecsülik % tanácsaink, de lebecsüli a megyei tanács gépcsoportja is. Elfelejtkeznek arról, hogy a mezőgazdaságunk a gépesítésen áll vagy bukik. Ezeket a hiányosságokat sürgősen küszöböljék ki tanácsaink és a megyei tanács gépcsoportja, horn' a cséplési munkákat eredménye'jen fejezhessük be megyei viszonylatban. A rrTro”- -""-léssel lé•-m-en csökkenthetjük a szer veszteséget és segit.hc.vjaK a jövőévi kenyerünk biztosítását. Ehhez azonban fontcs az is, hogy a járási és a megyei tanács többet foglalkozzon gépállomásaink munkájával, nyújtson segítséget, elv- társias bírálattal fiatal gápál'omá- sainknak. De nemcsak a tanácsok feladata ez, hanem feladata az üzemi pártszervezeteknek, a ME- DOSZ szervezetnek, hogy -agítsék gépállomásainkat a hibák kiküszöbölésében. Ismerjék meg a gépállomások nehézségeit és legyenek tisztában azzal, hogy a járásuk területén egyes gépállomások hogyan teljesítik tervfeladalaikaí. Változatos a behordás, cséplés és begyűjtési verseny a járások között Megyeszerte nagy ütemben folyik a behordás, Terin,efőszövetkez eleink, egyéni dolgozó parasztságunk az árulás befejezése után nein csökkenő fen- d illet tel' takar íl ja- be gabonáját, hogy a cséplés is mielőbb befejeződjön. A járások bebordási versenyélten a paksi járás vezet, a tamási járás pedig feltört a második helyre és kezdi veszélyeztetni a paksi járás elsőségét. A járás bebordási eredménye egyre jobban megközelíti a paksi járásét és több. mint száz százalékosán -felülmúlja a harmadik helyezett szekszárdi járás eredményét. Negyedik a gvönki, ötödik a bonyhádi, ha'odik a dombóvári járás, hetedik Szekszárdit lnrlóhánlásban Szekszard varos vezet. 2. a paksi járás. 3. a szekszárdi! 1. a tamási, 5. a gvönki, 6. a bonyhádi, 7. a dombóvári járás. A másodvetésben színién Szekszard vezet. A szekszárdi járás szegődött versenytársául és megszerezte a második helyet. 3. a paksi. 4. a tamási, 5. a bonyhádi. 6. a gyön- ki. és 7. a dombóvári járás. Az, eddigi eredmények azt mutatják, hogy a nyári munkák elsőségé a paksi. p szekszárdi és a tamási járások között dől el, de ‘esélye van Szek- szárd városnak is. A paksi járás beli ordasban az első helyen áll, tariőhántásban második, másodvetésben a harmadik helyet szerezte meg magának. A szekszárdi járás a hordásban és a tar óháiitasbnn harmadik, a másodvetésben a harmadik helyet foglalja el. A tamási járás bordásban a második. a tarlóháníásban és a másodve- íésben negyedik, tehát ezen a téren kelt jobb munkát végezni, ha az elsőséget meg akarja szerezni magának. A sereghajtó szerepét a dombóvári járás tölti he. Mi van a dombóvári járással ? A tavaszi munkákban is le voltak maradva és most a nyári munkákban is, Ébredjen fel végre a járás dolgozó parasztsága, mutassa meg. hogy az aratást és cséplést igazán a békéimre jegyében végzi. . Ugyancsak javítani kell munkáján a gvönki és a bonyhádi járásnak is. ha el akarnak kerülni a sereghajtók közül. Ne feledkezizenvk meg arról, hogy a tarlóhántás a jövő évi jobb termés alapja, a másod vetés pedig állatállományunk részére biztosit nagyobb mennyiségű la ka rmá nyi. IJteadásban a szekszárdi járás vezet. 2. a bonyhádi, 3. a gvönki, 4. a paksi 5. a dombóvári. 6, a tamási járás. 7. Szekszárd. Üzen a téren súlyos lemaradása van aránylag a tamási járásnak. mert elsőnek fejez te be az 1 a rafást. elég jól halad a behordás ts. a ni el 5 di-ez viszonyítva a csépl-ésben 1 ÉS a bea .dósban is le van maradva. A jamási járásnak nagyobb . eikIülel tol kéi! végez ni- ezt a munkát, hí 1 ebben az t* v ben i s első akar lenni a beadási k8teieze Llség teljesítésében Dicsére : t reméltó ezen a téren a bonyhádi ja rá s. ahol a gyenge behordá s melleit jól halad a cséplés a begyűjtés is. A s zekszárd i járásnak minden esély e m-cjí van, hogy az évi beadási kötel-czetlség teljesítésének versenyéből győztesen kerüljön ki. Ehhez a mostani eredményeket még tovább kell fokozni. A tamási járásnak igyekeznie kell. hogy a cséplés a hordással párhuzamosan haladjon s ezzel a beadási kötelezettség teljesítése is. Megyénk lerme’.öszövelke.zct.ci. o.cvéna dolgozó parasztjai harcoljanak most a cséplés mielőbbi befejezéséért, teljesítsék mielőbb beadási kötelezettségüket. hogy mielőbb megkapják a szabadpiaci árusítás jogát, A cséplés sikere hatalmas mértékben függ gépállomásainkon is. Biztosítsák a cséplés zavartalan menetét. biztosítsák, hogy dolgozó parasztságunk sikerrel vívja meg a kenyércsatát. A megyei híróság felelősségre vouta a munkáját hanyagul végző dalmandi tanácselnököt Á Magyar' Dolgozók Pártja Köz- po.n-.ii. Vezetőségének június 27 i ülésén éil'haingffott Horváth Márton elv társ beszámolója, amelyben foglalko zott falusi taná csszte r ve ink munkájával is. Tanácsaink több helyen opportunistává váltak, megfe edkeztak az oSztályharéfól, az állami figyelem be, tartáséról. Előfordult, hogy Lazán kezelték az áljaimmal szembeni köte'é- "ettségak teljesítését s ezzé! ak-adá- jyozí.ák közé-látásunk zavarta Lanságát. Voltak tanácselnökök, akik bű nős módon maguk, akadályozták rossz, munkájukkal! a község beadási köle e «et-tségének -teljesítéséi. így vök Da’imandon i,s, ahol Gyémánt József tanácselnök egyáltalán nem tartotta kötelességének az. állami f; gyelem bnta-rkánál. Ezzé; 3,at érte el, hogy a köz.-ég az ország vgrpsz- sz.abbut teljesítő községei köz-é került. A begy üj’ic- f s ezzel öléves t«r. vünk megvalósítását, hátrál a.ó la náeSé'nököt dolgozó, népünk bírósága feúsú&saógirevo'ni'.a bűnös1 mulasztásé ért. A szekszárdi megyei bíróság bünk- főtanácsa vonta felelősségre Gyé mént József tanácsé nők öl közellátási kötf.Ag-égiszifgés büntette mi-alt. Gyémánt József Dal mond begyűjtési tervébe 120 »értés helyett csak ha-tvanat állított be, és vágási engedélyeket olyanoknak is adott ki, akik a tör- vény szerint nem kaphattak volna Ez. ziel a tevékenységével akadályoz'a a begyűjtés sikerét, módot adóit a spc. kulációra a feketézésre, népünk za vaiv.a.an éle emel Látásának megakadályozására. Emellett a község habáré ban nem vágatta le időre a kukorica- szárat s ezzel a több term elést akadályozta. A kihall iga tás során Gyémánt József eszik részben ismerte cl bűnösségét. A kihallgatott tanuk azonban szemébe mondták, hogy féel ötlen ül kezelte a vágási engedélyeket, a járási tanácsnak valótlan je kin léseket adott és a saját sertésbeadását pénzben valló Lka meg. Ve e közös háztartásban é'ö apósával! együtt közel 10 ezer forint adótartozása volt. Az ügyész vád beszéde rámutatott, hogy Gyémánt József hűtlen lett ahhoz az osztáshoz, amely a tanács é éré állította, inkább az ellenség szekértől ójává lett. Dolgozó népünk ahogyan funkcióval béta meg. felelősségre is vonta hanyag munkájáért. A megyei bíró- ság Gyémánt József.dahnandi tanács, elnököt a közellátási kötelességszegés büntette miatt nyo c hónapi börtönre ítélte és a közügy éktől két évre eh tiltotta. Ez az ítélet legyen intő példa azok s-zámára, akik megfeledkeznek arról, hogy népi demokráciánk mindenkitől fegyelmet követe! meg, s aki ezd nem tartja be. fejlődésünket akadályozza, az. a dogozó nép előtt fejel tetteiért. A dunakcmlődi Szabadság példái mutat a dolgozó parasztságnak A dunakömlőcli Szabadság tsz a tavaszi munkák elvégzése után jól leiké szült az aratási munkákra. Ennek eredménye az is, hogy a tsz dolgozói az jj bcf<ej-c-zíók és megkezdték a h . ..jj; és- ezzel egyidejűleg a cséplést -s, A dolgozó parasztság a tsz példamutatása nyomán szintén befejezte az aratást és nagy lendülettel kezdtek hozzá a gabona» betakarításához. A A HEH Vállalat a koreai népért A To'tnamegye: Melléktermék és Huiiadékgyüjtö Váradat dolgozói -ze_ «előde!, adják fo ríni járkál a szabadsá gá-érí küzdő hős koreai népnek. Tud jié>k azt a váJalat dolgozói, hogy (Tund-ea egyes forint, maúyot felárán ’arrak egy- «g-y könnyei töröl le a ko reaii anyák és gyermekek özeméről, N imcsak a gvüj Lássa; segítők a ko read népet a Tóinamegyei MÉH válla, lar;- dcogazói, el-h-atiároz-ük, hegy a koreai hónap keretében beindítanak egy úgynev-ezelt .kilós hu ;la-dék,gyüj:ési moi:g.>jin-a.L“.' melynek alapja a do-go, sók házi artá'sában feleg egpsea elfekvő hui.V,-'.-rié'kfé!i?:.cige-k Icádéra, amine/, el lenér Lék ét a lenn-.ni nőn ruegsegúés'é 2« í ordítják. •A To nstnegye: MÉH V ál’'a’at ver jenye hívja ki a. megye területén lévő négy*’. és k isAereskedeilm-i váLala- hegy kapcsolódjanak be a kiló« hulladékgyűjtés: mozgalomba. A ver, jen-ybe-n a ?. a k'-. vagy nagyke restre de ml váiaat lesz a győztes, aki a 'Istárnának a-rányában a tegitógyo-bö mennyiségű hulladékot gyűjti össze A vyrseuv kiértékelését a megyei: hékebizo.'.ság fogja olvégiezai. A MÉH vállalat do-gozó: felhívás-«, fordullak a kis és nag.ykeie-tkede-'mi dolgozók felé, hogy c&al-'‘aíí-qz-ra-n€:k.. Se ctíésék öl: is a hős ko-reai népet szabadság-harcukban » mnzcis raon tsz dolgozói a minisztertanács ha táró- zabának lügyckm-be vételé ve i végzik munkájukat. A másodvetést is elvetéllek. hogy itt is példával járhassanak c’ő az egyénileg dolgozó parasztok felé. A Szabadság tsz ezidelg et*csépeli« a borsóját és az ősziárpáját. Július 14- rc a cscp ögéptői eleget lett árpatakarmány beadási kölclezeftségéniek. A beadása teljesítésével példát mutatott a község dulgtozó parasztjainak, hogy hogyan kelj eleget tenni mindenkinek az ák-ammnl szembeni kő felezett «égének, hogy Dunák ömlőd az 1952—53-as gazdasági évben méltó lehessen a szabadpiacra. A továbbiakban is célja a szövetkezeinek, hogy az állammal szembeni küíe'ezct! ségének minden !erményböi elegei tegyen. Ezért jó munkával harcolnak a mielőbbi be- lvo r-dá sért és csépié sért, hogy ezzel is csökkenthessék a szem veszteséget é# segítsék clö a do gozó nép jö'ő évi ken ve rén-ek biztosi Ká s-á i. A tsz jó példája nyomán a dolgozó wir asz'«ág is megfogadta azt. ' hogy iú'ius 1 f>-ra a gabona hehordásál elvégzik és cé'jnk ez. hogy jűi:ús Jö-ra a cséplést is befejezzék.
