Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-24 / 301. szám

TOLNAI Világ prol rránjA i egy esői j/ttek! A MAI SZAMBÁN: 'N A villa dolgozó! szeretőitől Ünnepeltek 1. V. Sztálin 73. születésnapjai. (2. o.) — Az ENSZ közgyűlés gazdasági és pénzUgyi bizottsága befejezte a világgazdasági helyzet vitáját. (Z. o.) — A történelem új rabszolgatartéi. (2. o.) — A modem kapüaliTmus megfojtja az élenjáró techni­kát. (3. o.) — Megyénk traktorosai a magyaróváii kom- bájnvezetö iskolán tanulnak. (3. o.) j AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5AGANAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 801. SZÁM ÁRA áU FILLER SZEimA, 1952 OECEMBEK 2* A zárszámadások tapasztalatai Megyénk területén működő tel­ink és tszcs-ink nagy része mar befejzte a zárszámadást. Terme­lőszövetkezeteink egy része pe­dig most végzi a zárszámadást. A zárszámadás mutatja meg tsz-eink és tszcs-ink évi munkájának ered ményeit és hiányosságait, ad tü­körképet évi munkájukról. Meg­mutatja azt, hogyan oldották meg termelőszövetkezeteink a szövet­kezeti gazdálkodás szabta felada­taikat. A zárszámadás után látja a tagság világosan, hogyan erő­södött a közös vagyon és meny­nyi jövedelem jut a tagságnak munkaegységenként. Tsz-eink és tszcsúnk tagsága nagy érdeklő­déssel figyeli és várja a zárszám­adás eredményeit. De nemcsak a Iszcs tagsága, hanem megyénk dolgozó parasztjai is kíváncsian-fi­gyelik tszcs-ink zárszámadásait. Látni akarják azokat a számokat és tényeket, ami bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás előnyét az egyéni gazdálkodással szem­ben. Nagy érdeklődéssel várják dol­gozó parasztjaink a zárszámadást .innál is inkább, mert jól tudják azt, hogy a kedvezőtlen időjárás igen komoly nehézség elé állítja parasztságunkat. Tisztában van- , nak azzal is, hogy a múltban ha­sonló aszályos év a dolgozó pa­rasztok százezreit juttatta koldus­botra. Jól emlékeznek még a Horthy-rendszer aszályos éveire, amikor éhség, nyomor és a vég­rehajtók- veszélyeztették dolgozó parasztjaink létét. Földjeiket a nagytőkések és bankárok kiuzso- rázták, vagy elárverezték. Nem volt könnyebb helyzete a nincs­telen agrárproletároknak sem, akik munka nélkül küszködtek az éhínséggel. Alig akadt szá­mukra két hetenként egy, vagy két nap ,,akciós munka’’, de ak­kor is a község urai, a kulákok és az akkori tőkés rendszer hű kiszolgálói kényük-kedvük sze­rint zsarolhatták ki őket. Ez a sorsa és osztályrésze ma is a ka­pitalista ország dolgozóinak. Er­ről tanúskodik a titóista Jugoszlá­via dolgozó parasztságának nyo­mora is. Ezzel szemben ha megnézzük a mi államunk, a dolgozó nép állama segítségére sietett dolgozó parasztságunknak és segítette az aszályos év ellenére is. Igen ko­moly engedményeket tett a be­I szolgáltatás terén és nem egy ter­melőszövetkezetiek hosszabbítot­ta meg esedékes' hitelét. Nem be­szélve arról a segítségről, amit az ötéves terv keretében kapott mezőgazdaságunk. Mezőgazdasá­gunk korszerű fejlesztésének cél­jára ma már 15 gépáliomás segíti traktoraival, aratógépeivel, kom­bájnjaival, répaszedőgépeivel és egyéb nagyteljesítményű univer­zális gépekkel mezőgazdaságunk lejlődését. Nagy segítséget nyújt még a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok tapasztalata, melyet rendelkezésünkre bocsájt es nem utolsó sorban a kölcsönös segélynyújtás. Ennek köszönhető az, hogy az aszály és a fagykár ellenére is biztosítani tudjuk dol­gozó népünk zavartalan ellátását és fejlődését. Ezeket a segítségeket felhasz­nálva egyre több termelőszövet­kezetünk tud az aszályos év elle­nére is szép eredményeket fel­mutatni. Ezek a szövetkezetek azonban a segítségnyújtás mellett helyesen gazdálkodtak és felhasz­náltak minden adottságot nem csupán a segítség nyújtásra tá­maszkodtak. Ennek eredménye képpen értek el szép eredménye­ket. és fejezték be sikeresen a zár számadást a kajdacsi November 7, a borjádi Haladás, a tamási Vörös Szikra, artengelici Petőfi, a faddi Kossuth és számos tsz és tszcs-nél, amiről tanúskodik a zárszámadás is. A kajdacsi No­vember 7 tszcs-nél munkaegysé­genként 2.5 kiló búzát, 66 deka rozsot, 50 deka árpát, 4.34 kiló kukoricát, 1.44 kiló takarmányré­pát, 1.77 kiló mákot, 0.032 kiló cukrot, 0.030 kiló hagymát, 0.030 kiló borsót, 33 deka szénát, 0.030 kiig olajat, 57 deka napraforgót, 9 forintot, ezenkívül szalma, pely­va és egyéb jutott a tagságnak természetbeni juttatásként. Azok a tszcs-k, ahol jól kihasz­nálták a természet nyújtotta le­hetőséget, jól szervezték meg a munkát és helyesen alkalmazták az agrotechnikai eljárásokat és egész évben becsületesen dolgo­zott a tagság, ott nem maradt el a jó munka eredménye. Jól ha­ladtak a gazdasági,munkált, emel­lett szép eredményt éltek el az építkezésnél és biztosítva van ál­latállományuk számára télire a takarmány. Teljesítették ' állam iránti kötelezttségüket és kifizet­ték esedékes adósságukat. Ezek a tszcs-k büszke öntudattal és emelt fővel mennek az új esz­tendőbe, mert adósságaikat kifi­zetve nyugodtan kezdik meg az újesztendőt. Azok a tszcs-k, ahol nem hasz­nálták ki az adottságokat, hanya­gul dolgoztak., gyenge volt a fe­gyelem és nem tartották be az alapszabályzatot, elhanyagolták az élenjáró agrotechnikai eljárá­sok alkalmazását, most gyengébb eredménnyel számolhatnak, mint ott, ahol ezeket betartották. Ez meglátszik a qyönki Vörös Csil­lag, a nagyszékelyi Dózsa, a qer- jeni Vörös Nap, a dunaföldvári Alkotmány, a bölcskei Vörös Ok tóber tsz és tszcs-k munkájánál, de sorolhatnánk még számos tszcs-1. Nem kevésbbé akadályoz fa az eredmények fokozását az, hogy a tagság belenyugodott ab­ba, hogy az ellenség beférkőzött a szövetkezetbe. Legjellemzőbb példa erre a nagvszékelyi Dózsa tsz, vagy a kajdacsi József Atiila, ahol a kulákok aljas mesterkedé­sükkel, szabotálásukkal akadá­lyozták a tervteljesítést. Ezekben a tsz-ekben és tszcsk-ben hiány­zott a tagságnál is a munkaié gyelem, az áldozatvállalás és azok a munkahőstettek, melyek ko­moly segítséget nyújtottak volna a tszcs-nek a fagy és az aszály leküzdéséhez. A tamási Vörös Szikra* tsz-ben, ahol a. munkahős­tettek megmutatkoztak, ott a tag­ság eredményes harcot folytatott a fagy ellen és a dinnyéjüket új­ságpapírral takarták le és így megmentették a fagytól. Harcot indítottak a természettel szemben, amit meg is nyertek. Sorolhatnánk még hasonló hőstetteket, aminek gyümölcse nem is maradt el a tsz fejlődésében. Azoknál a tszcsk-nél és tsz-ek­ben, ahol a nehézségek elől meg­hátráltak és összeroppantak, nem I csoda, ha nincsen olyan ered­mény, amire számítottak és olyan, mint azoknál a tsz és tszcsk-nél, ahol harcot folytattak, a természet mostonasága ellen. Hátráltatták tszcs-ink munkáját még a vezetők is, mert nem követelték meg kö­vetkezetesen a szövetkezeti alap­szabály betartását. Ebből adódott aztán az is, hogy a közösségi ér­deket háttérbe szorították és elő­térbe helyezték az egyéni érde­keket. Jellemző erre a madocsai Igazság tszcs, ahol eqyesek a ház­táji gazdálkodásra kiosztott föld­jüket öntözték, de elhanyagolták a csoport kertészetét, sőt olya­nok is voltak, akik még az egyé­ni parcellájukat sem öntözték an­nak ellenére, hogy erre a lehe­tőségük megvolt. Az idei zárszámadás világosan mutatja tszcs-inknek, melyek vol­Tervük túlteljesítésével ünnepellék Sztálin elvtárs születésnapját a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói mél­tóképpen il um épülték meg a világ első békahnreosáttak, Sztálin elv társnak 73. születésnapját, l'j munkagyőz efim ék­kel ikészü'U erre a nagy napra az üzeni valamennyi dolgozója. December 20-án este 7 órakor ünnepi gyűlési tartottak a cipőgyár dolgozói- ahol megemlé­kezlek Sztálin elvtára születésnapjá­ról, értékelték a december 21-re indí­tott munka versenyt. Ebből] az alkalomból a Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Igazgatósága is képviseltette magát. Az ünnepi gyű­lést Szabó Imre CB-elnők nyitotta megi, majd Beké elvtúrs, az üzem párttitkára mondott ünnepi beszédet. Ebben aZ évben a cipőgyár dolgozói hat különböző versenyszakaszt tartot­tak melyeket kimagasló eredmények­kel zártak. • Ezek a verseny.szakaszok és a clalgozók aktivitása elősegítette azt, hogy december 19-én 19 óra­kor az 1952-es tervet befejezték. A cipőgyár ebben, az évben igen na­gyot fejlődött, 8.8 százalékkal több cipőt gyártottak, mint az elmúlI gaz­dasági évben. A cipőgyár ebben az évben a 11 hónap közül S hónapon keresztül a tervet túlteljesítette, Há­rom hónapban volt csak kisebb lema­radás, ami abból adódott, hogy nem volt kellő mennyiségű nyersanyag. A minőség i% nagyot javult az oimuitit évhez viszonyítva. Míg 1961-ben az üzem minősége csak 70 százalékos voét és az export-tervet sem tudták teljesíteni, ebben az évben komoly ja­vulás tapasztalható e téren is, Az 1952-cs terv beindulásakor a cipőgyár dolgozói fogadalmat tet­tek, hogy a minőséget 85.0 száza­lékra emelik. A IV. negyedévben átlagosan a minőség 99 százalékos volt. Különösen akkor értek cl kimagas ó eredményeket, amikor december 21-i vállalásaikon, dolgoztak, A sztálini-műszakon 95 százalé­kos volt az. elsőosztályú minőségi áru gyártása- A vállalások értéke ebben az élben több mint 3 millió forint volt, amit 105 százalékra teljesítettek. Ezzel az eredménnyel elérték azt, hogy a cipőiparban az első negyed­évben az elsők lettek, a III. negyed­évben pedig elnyerték a SZOT minő­ségi vándorzász’.aját, Novemberben az étüzeim cím ölnyeréséért folyó ver­senyben az első helyre kerültek, söl ezt a helyet ejccemberben iftegv/.i!ár- ditották. Mindenesen eredmények el­éréséhez boízájárult az is. bogy a dolgozók igen aktívan kapcsolódtuk be a mamkaversenyhe, különösen az anyagtakarékosságért folytatott húr-1 ha, A karbantartó részéeg dolgozóinak jó munkája azt eredményezte, hogy a cipőiparban a Bonyhádi Cipőgyár bau voüt a legkevesebb gépállás, Az újévre való felkészülés fokozott feladatok elé Állította a cipőgyár dol­gozóit. Elhatároztál^, hogy jövőre még jobb minőségű cipőt állítanak elő, mint eblam az évben. A műszaki dol­gozók már minden elő készülje tét mér­teitek ennek érdekében mondotta beszámolójában Ovo rice elvtárs. A december 20-i ünnepi gyűlésen a vállalat ve*tősége és pártszervezete megjutalmazta azokat a 'dolgozókat, akik vállalásuk teljesítésében kima­gasló eredményeket értek éli. Ezen az ünnepélyen 3 dolgozol» kapott sztahanovista jelvényt. Köz­tük Kis Fazekas Tál műszaki ve­zető már a második jelvényt kap- ta meg. Sztahanovista oklevelei kapott Tauth Anna gépiim nJkásnö is. Ezenkívül 10 dolgozó részesült pénzjutalomban és közel 70 dolgozó kapott könyv és egyéb jutalmat. Iregszemese község tojás- és baronifibegyiijtési tervét már túlteljesítette Tolna megyében a tej-, tojás, ba- romfibogyiijtóe áiláaa megköveteli, hogy' tanácsaink, éa dolgozó paraszt­jaink a vissz a lévő két hót alatt komoly erőfeszítéseket tegyenek és felzárkózzanak a tervüket teljesíté> megyék közé. Megyénk számos $ községe nem hagyta az utolsó időre ezt a munkát, hanem példamutatóan élenjárt a tej-, tojás-, baromfibegyüj lésben- 1 regszem­cse például egész évi tojásbegyüj- tési tervét már 105 százalékbem tel­jesítette, baromfitervét 102 százalék, ben, Nagykónyi község tojás- és baromfibegyfijtési tervét 95 százalék­ra teljesítette. Élenjárnak még Mur- ga. Kisdorog, Zomba és Kéty közsé­gek is. Termelőcsop'ovljaink közül élebjár a kisvejkei Szabadság tszcs, ahol a tagok a háztáji gazdaságukból kise­gítették a tszcs-t, hogy tervüket idő­re teljesíteni tudják. Nagymértékben előrelendíti a tej-, tojás-, baromfibogyüjI<ési tervek tel­jesítését a községek közötti páros­verseny. Megyénkben számos község csatlakozott Tolna község verseny- kihívásááioa és a verseny-mozgalom kiszélesítésévé! a dolgozó parasztok fokozott felvilágosításával növelik a tervteljesífésűket. A jó versenyszel­lem példamutatóan nyilvánul meg Zomba t's Kéty községek között. Mindkét község a jó versenyezerve- zéssel eddig is figyelemreméltó telje­sítményt ért el, s még fokozzák ered­ményeiket. fi Begyűjtési Minisztérium megjutalmazta a begyűjtésben jó munkát végzett lűldművesszíiyetkezetj dolgozókat A niogyei tanács és a MÉSZÖV értékelése szerint a begyűjtésben a hőgyészi föld'müvcsszövetkezet vég­zett legjobb munkát. A begyűjtés: minisztérium 2.500 forintos juta1 mát a december 17-én este megtartott ér­tekezleten adták út a begyűjtési mun­kában kiválóan dolgozó elvtársaknak,, így Galambos György terménytelvi­sárié 700 forintot, Vincze Nándor tér-' ményíelvásárió 500 forintot. Liao -Já­nos terményadminisztrátor 300 forin­tot kapóit. A hőgyószd földmű vessző vetkezet termén yfeivásáriója, Gala mhos György elvi ára 1949 óta dolgozik a szövetkezetnél. Az 1952. évi begyűj­tési időszak alatt 107 vagon terményt gyűjtött be s hogy jebb eredményt ér­jen el, már a cséplőgépekhez kiment és ott meggyőzte a dolgozó paraszto­kat a begyűjtés fontosságáról, kul-­esőuzsákokkal látta el a gazdákat., akik a cséplőgéptől a bcgyiijlőhclyre vitték a gabonát. Azokat, akik vona­kodtak a kötelezettségüket teljesíteni, a jó példára hivatkozva győzték meg Persze az eredmény nem maradt cl, hiszen Nagy Gát-pád 8 holdas dolgozó paraszt 5 mázsa búzát, Pólya Lajos 7 holdas dolgozó paraszt 2 mázsa rozsot adott be. De elsők között tel­jesítetté beszolgáltatási kötelezettsé­gét -a Petőfi és az Uj Barázda tszcs is. A kalaznói begyűjtésnél Vincze Sándor elvtárs úgy győzte meg a dolgozó parasztokat, hogy inár a cséplőgéphez kiment agitálni. Ennek eredménye lett az is, hogy a Szabad Föld tszcs 100 százalékig teljesítette a cséplőgéptől a beadást és hogy Szegvári Itudolf tszcs tag 4 mázsa búzát adott be. Gerő elv társ beszámolója után: Javul! a munka a Hagymányoki Szénbányák szászvári üzemében A-Nagymányoki Szénbányák Vál­lalat szászvári üzemének dolgozói megértették Gerő Ernő elvtárs 1952. november hó 29-én tartott beszámoló­ját ós ennek eredményeként elérték, hogy óvj termelési tervüket 1952 de­cember hó 18-én este 19 óra 30 perc­kor befejezték. Ezzel a hatalmas ered­ménnyel elérik, hogy negyedik ne­gyedéves tervüket a mai napon b» tudják fejezni. Így 5.500 kalóriái feketeszénből 2TtXJ tonnával termel­nek többet terven felül népgazdasá­gunk és az egész dolgozó népünk számára. A szászvári üzemrész dolgozói de­cember lü-án tartották meg évzáró termelési ünnepségüket, ahol a dol­gozók vállalást tettek, hogy jobb brigádsze r v ezésa gl. körültekintőbb munkával biztosítani fogják az 1953. év} termelési tervüket. Ennek sikere érdekében röpgyüléseken és az ok­tatás vonalán is állandóan a termelők k érdesével fog1atkoznak. A szászvári üzemi dolgozók meg­értették az 1953-as feszített terv fel­adatát és már újabb brigádok szerve­zésével készülnek e nehéz feladatok megvalósításáért. Tudják a dolgozók, hogy munkaszer vezessea munkaidő pontos kihasználásával lehet ered­ményt elérni. Az üzem dolgozói röpgyülésen tár­gyalták meg Rákosi elvtársijak de­cember 15~én tartott parlamenti be­szédét, ahol megfogadták, hogy mind­azokat, amit Rákosi elvtárs elmon­dott, magukévá teszik és felhívják a fekete szénbányászokat a terv sikere* megvalósítására: „Előre a feketeszén minőségi és mennyiségi len túltelje­sítésére.** Pakarek Károly üzemi párttitkár Pofyoodi István ti D-el nők Endrei József üzemvezető h, tak az eredmények és melyek azok a hiányosságok, melyeket a jövő esztendőben ki kell küszö­bölni, hogy eredményesen fejez­hessék be az 1952—5-as gazda­sági évet. Ennek érdekében fo­kozzák tsz és tszcs-inkben a po­litikai nevelőmunkát és nagyobb gondot fordítsanak az eddiginél a politikai oktatásokra. Emellett ne hanyagolják el a szakmai okta­tást sem, hogy a jövő esztendő­ben megszilárdítsák a munkafe­gyelmet és fokozottan alkalmaz­zák a szovjet agrotechnikai eljá­rásokat ós sikeresen vehessék fel a harcot a természet szöszélyci- veL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents