Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-16 / 294. szám

NÄPLC

1052 DECEMBER 1«

L'O

Hétfőn délelőtt megkezdődött az országgyűlés újy ülésszaka

(Folytatás a oldalról.)

IO

útrv HZ -anyaggal’. árammal és' munka idővel,’ iuiiit sajátjáéval.

Ugyanez áll a termelőszövetkezetek és. ál lain i 'gazdaságok dolgozóira is. Az a szövetkezeti tag, aki rége »te egy világéit sem hagyott vo’ha ott egyet- 'c len kalászt- a saját földjén, aki gon- dósán ügyek arra, hogy gabonája' ki ne peregjen, most addig i<* amíg megtanulja. hogy a szövetkezei ugyan- úg'v sajátja, mint rég.enie a földje volt. kevésbbé takarékos, hanyagul kezeli a kö/vagvont. a szövetkezet j javát. A népi demokrácia egvik legnagyobb eredménye, hogy a doh gozó nép optimista, bízik jövőjében és ennek a bizalomnak egyik n megnyilvánulási formája, hogy meg sziint a takarékosságnak az a szo- rongáló érzése, mely a régi időben a létbizonytalanságból fakadt. De a takaréké mag. ma i- erény, melyre minden téren ■szükségünk van <-rt súlyos' hibád követ e! az. aki ezt szem elöl téveszti.

Ez a bizakodás nem egyezer gon datLaniságha esen ál. amelyet az ellenség wives on fe’használ a maga céljaira. Egyetlen példát hozok fel erre Mi tavaly december elsején megszüntettük a jegyrendszerl ős helyreállítottuk a mezőgazdasági termékek szabad forgalmát. Ez a rendszabály helyes volt és sikerének .jó kihatásai úgy gazdasági, mint politikai téren megmutatkoztak. Nem rt kívánunk ezen a jövőben sem változtatni. En nek a rei d-zahá vnak a sikere azon tvio jó- ad” ■■ '’fn '.1 -1 ’ ' -1 -ír»- O t- • ■»’•"ll ményez. Előfordul ’ I az utolsó hónapokban. hogy Küzén-b-oitban az ei

Népünk eoét*z>é«íi é

Szólni akarok még egészségügyünk rö.l és népünk kudurá is színvonalú nak cmelkedisséről-. A n-ép«gé<5z«ég iigvét legjobban néhány adattal lu doni érzékeltetni. Az ezer főre jutó <rrnii-zeii's sz.a'■»"i-od is FJ ben 4: százalékkal volt magasabb, mint I9 >8-hu a. Hazánk lakossága miár mégha lad ja a kilenemiI lióötszázezer főt. Az ezer lakosra eső háza«sag kötések s/ánia húsz s/áza'ekka! iui- gvohb. mint Ib^S-ban volt. A cser-leni ő h a I a n dó s á g 19 >2-11 e n iwa j d m e m fele annak, mint l93R-ban volt. A giímőkórt. melyet hajdan ..magvar betegséginek neveztek. egyre inkább háttérbe szorítjuk és 1 IJ’öd-lmii 57 száza.ék kai kevesebben hadak meg ebben a betegségben. n.ii:nt HíSíS-ha n. Magva rorszá.givn n.ia má" tízezer lakosra Ifibb kórházi agy jut mini Eranciaors/á-gtian vagy B'-dgiinffl ban. A népe<TÓsz~égiigy megjavítására fordított munka eredményeképon Ma gyarországon a ha’á'ozás arany-szám' kiisebh. mint Angliában vagy Aikz t riában.

Mi mindent mm gézünk a j'fi vőben is h’Ao-v néuegész-'-- "ü"'- ■{ 1 1'

suk. Erre annál is nagyobb szükség vau. iiuTt prIdáid i iiiőhalálo'/.á'S csökkentése terén értünk már el eredményeket, de itt még niM- cryon sok a tennivaló. A nepszanoro dá-s aránya is messze e’marad náduik a Szovjetunió vagy Eengv el oi'-szag iiépszaporodás-átó'. Ezen a torén nagy károkat okoz a kők'Mm eret Du orvo sok és színésznők garázda.kod Ma. magzatéi ha jtás ei'bur.jaii/.á-s-a. melyre csak az utolsó esztendőben figyeltűri'!, fel é* mellyel kapirto'alban egy «w intézkedést fogunk tenni.

E bajok ellenére népünk egészsége ma jobb. mint bármikor ezelőtt és gondoskodni kívánunk árrá.. hogy tovább javuljon.

Közoktatásunk erőit élj,esen fejlődik. A? általános iskola első osztályába az 1952 53-as tanévben a tan kötelesek 99 százaléka beiratkozott és gvorsan nő azoknak a száma,, akik az. általános is-ko'a mind. a nyolc osz- tályát e'végzik Az idén százezer az általános iskola nyalcad:k osztályának tanu'ója irt <*•/./.él p.írhiuamo san harmincezer felnőtt végzi el a dolgozók általános iskolájának 3. o-z_ tályát A fo’yó tanévben 119 000 tanulója van a közémsko e.ktnak ezenkívül 19.300 felnőt" lantul a dolgozók középiskolájában. Egyetemeinken és főiskoláin kon jelenleg. 46.000 a hallgató. emellett levelező oktatásban 3300 hallgató vesz részt.

Alaposan megváltozott a középiskolák és egyetemek tanulóinak szociális összetétele is. A folyó évben a középiskolai tanu'ók 66 7 száza'é- ka, az egyetemeken és főiskolákon 58 százaléka munkás- és para.szi.szár- mazású.

Megváltozott középiskoláink. főis_ kóláink és egyetemeink képzésének jellege i«. Egyetemeink és főiskoláink a népgazdaság szükségleteinek megfelelően egyre több mérnököt, mezőgazdászt, orvost és lanárt adnak, egész, közoktatásunkat közelebb hoztuk szocialista építésünk igényeihez és bőven eÜáMiuu mindennel, ami a tanulmányok ]6 elvégzéséhez s<zük »égee, 1951-ben Hő féle egyetemi, jfcíb Jele általános és középfokú isárusító • egv-egy vevőnek minden szemrebbenés nélkül 7öi, vagy 100 kg zisírt mért ki. Ez az eíárusító — és a főnöke — meg volt lepve, ,amikor felhívtuk a figyelmét aura, hogy ezze a gondatlansággal a spekulánsok és ániha.niozók kezére játszik.

Hozzáte,hetem, hogy- még néhány héttel ezelőtt a mi állami kereskedelmünkben külön jutalmat. prémiumot kapott az a váliaSatvézet-ő, aki élelmi cikkekből fútite?jeskette a tervet, azaz akinek az -eiánwsítói szőri- galmasan ráhe-gmélték a vevőiket arra.. hogy vásároljanak minél több zsírt, cukrot, húst, lisztet és egyéb élelmiszert. Kézenfekvő, hogy ilyen tevékenységre serloealeni állami kiske reskedekmink ehíruefitóii helytelen. De maga a példa mutatja, hogy nem já runk el elég gondosan, hogy nincs meg benniimk annak <a tudata, hogy még ránkfér -— és 3 jövőben szaka- datlanu-i ránk fog ftárni — minden téren a takarékosság;. Tapasztalhattuk. hogy amikor a. kenyér egy részének a színe barnább lett — -anélkül. hogy a minősége megromlott volna — még a jóakarók is nénni meglepet éss-eV vették tudomásul, mert nem is gondoltak arra, feogv 3z aszály következtében ilyen rendszabályra szükség van. ha közeilálsásunkat- a jövő aratásig zavartalanig biztosítani akarjuk. Az anyagpnzarhtssak a takarékos ság hiányával iwindem téren fel kell vennünk a harcot. Ts küzdeniink kell a gondatlansággal., az önelégültséggel az éberség hiányéival. ment ezek a Irhák bel!vel-közzi-J? kezdenek további fejiőd ésiink a kadfi Iyozójácá válni.

kulturális Ihehzete

kólái tankönyvet adtunk ki 7.580.000 o'éldányban. Gondoskodtunk arról, hogy népünk köz'udatfJbsm az okt-a. 'á= jelentőségéinek megnövekedésével fokozódjék - -''•’tReógtások. egvete- mi és főiskola-' tanáraitok munkájának megbecsülése. Mindezen rendszabály ok. következtében hazánk, amely ktíönö-cn az egyetemi okiaké- tarén ezelőtt meg.obniőse-n el volt rraamdv-a. ma kezdi messzi magq möqö't heqvni e téren a ílegha.adot rabb krr>3‘a!isto országokat. Maeyar- mszágon jHorthv ideiét)0Ti 10.000 lakodra 1-6 főiskolai hal’.Rcsló ju’ott. r952 októberében ez a szám 51-re •pont. fel T'bb. mint m e c-h-á do m szóró. tódo*\ E-bbyn a ‘ek-'ntp'besn messze u'ánunk kil ógnak o'yan ha.idani ve mfő ors^árváik, min1 Anglia. Fra^cla- o.r-7ug.. ltodig adui. Svájc vagy Ausztria.

Széchenyi 'A-Iván ió száz évvel ez- e'őtt azon kiverned: ..Elvász az én nénera mert ti'idoinánv -nélkül vq.ó á« nem nvőzte^fchancfoztatRi: kimű.

veit emberfői- ytokasáca U’.-tó erőssé ■» pe'-nzeMt.” A számok amiké* köz- okta< isnnk j^le-A mn Ív .yze'ör,”: .

■oTokam azt na itatják hogy népi -'emr'krápiánk éz-sj i a rendkívül fon- 1 os tér°n qvons. alaoo-. néo"nk ■■•CT-éS'Z íövő’ére k;,a a tó munkát vég- •c*f. Rad a 1 esziinJó hogv kozok* 5>‘a. ni..rvk mé--P'tn é? sí '■'vonala továbbra - erőteljesen fejlőit IjÖn.

Szó’ni kívánok' rí ’’ánv szót tudo- mánvos akadé-m'ánk q >!. Az akadémia fokozatosan rá‘érd. A'ogy kutatási munkáját nénaazda-;» 'unk feilesz.é- ót i. özvet’en"M szó rá ó cé'okra. el- -őso-ban az ipar és mezőnazdacáq ám-og-afására ös-s^non-* D "tsa. Eme’let* ‘m-rmészoies- n nem h upvanolia el a ársod-alom.'udo-mán-vok ^cmelé-é-e íré •vu'ó mun-ká'alait sem Tudományo- ■\ka dem iánk ötéves tér’q't do’cnzo't ki és e terv felad'xtainnk »'6Ő beivé’’ V! hazánk földtan; térkénének ösz- -7eé "í’ása Ez a feladat a nnál fon- 'o-abb mer: mint kiderül!., herénk tc, rüle’énpk tidnvomő. részén* kom o'v

■‘.Vdla-nii kutatás «ddig n.emA tör'én' \z e'má't eav-kót pu,r'ó-): lanasz- o.’■ ■ ’—íd- v:-'7.iv ad mu'a'iiá,;'.'i hogy ‘m -ánk fö'H'n-nnk m.éhéb n i s ég rengeteg. a jón, az o-'aj. a ba i'xit. a -/•ínesfém e.o>/>éb hasznos jj svány. Ennek nmclT e ően egy föid-t; t M térép óriási gazdasági je'euti'V, éggel öír. Az akadémia tervében na(;\ ' sze. "ep jut a hazai szeneink gazda V ágos eltüzelésével, a hányás,zat pu i “lé- máinak kidolgozásával, a rids a és

•win est érnek kinyerésével' kapc-nk V'1' gyakorlati kérdéseknek Nagv s-< \ ' éget nyújt tudománvos akadéiuiá \ !i "iák az az eo’-re erősödő kawcsol; 4 amelyet elsősorban a Szovjetunió, éb a népi demokráciák tudományos apa dómiáival !.%'pitéit.

Népköz-társ-a-ságimk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelést founka terén úgy meny- nyiségben. mint minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze elmaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött. Ebben az. évben nagy gondot fordítunk

a vidék kulturális hálózatának kiszélesítésére ■ s ennek következtében kuL turális intézményeimk egyre jobban átfogják az egész országot. Jelenleg 1640 a területi kultúrotthon-ok «számii és 2426 helyiségben rendszeres a mozi- előadás. A falu-színház 2025 községben tartott előadást, nagyrészt olyan községekben., melyekben • azelőtt színházi együttest méq egyáltalán nem • álltak. Az idén 40.000 Szabad Föld Téli Estén 3.4 millió cfokjozó vett részt.

Ez év ászén statisztikába foglaltuk a nyilvános könyvtárakat (67 esztendő óta ez az első ilyen összeírás). Az eredmény azt mutatta, hogy jelenleg 8536 nyilvános könyvtár működik hazánkban. A falvakban 4494 nyilvános könyvtár működik. Jellem ző, hogy olyan mezőgazdasági me-' gyében, mint Csongrád, 442 a nyilvános könyvtárak száma, Hozzá kell tennem, hogy ez a felsorolás nem tartalmazza a mintegy 6200 általános is. kólái. 450 középiskolai, több. mint ezer ipari tanuló iskolai könyvtárat. az egyetemi. párt, tudományos, műszaki és egyéb könyvtárakat. Ezekkel^ együtt a könyvtárak jelen-' égi száma 16—17.000. Jelenleg nácink ^ körülbelül majdnem minden hatszáz lél-skre jut már egy könyvtár. Az| hiszem, ezek a számok ön- maemkért. beszélnek.

Me gnövekcdeft kulturális szolgáltatásaink színvonala is. Közis mertek azok a sikerek, a-meivekei játékfilmjeink nemcsak a népi demokráciákban és a Szovjetunióién arattak, hanem olyan kapitalista országokban is. ahol bemutatásuk ra egyáltalán sor keriiIhetpít. A magyar filniek nemzetközi sikeré-, nek egyik mutatója az a bárom díj. amelyet a Karlovy-\ary-i film fesztiválon nyertünk. Az, új magyar kultúra nemzetközi sikerei hez számított az. állatni népi együttes sz.ov.jefunióbeli és kínai útja.

Külön k-iv kell emelni ú j kultú rank megtisztelő kitüntetését, két fiatal írónknak Sztalin-dí j ja! való meg in tál mazását. Szólnom kell a r- réd, hogy a Szovjetunióban az idén három kötetben adták ki Petőfi összes

kö-lfejíiényeit. ugyanéi ak a Szovjet, unióban ..'.megjelent a magyar köl. tészel 7<X> oldalas', r^tfogó . antológiája.- . , |

E/ek a. tények csak részben mutatják azt az általános érdeklődést, amely a népi demökrái á ánlc sikerei nyomán a magyar kulik iralis ere-d- iih;ii vekkel szemben a íiáfutlás táborában világszerte mt'gmutatke- zik, Ezt az érdeklődést <ks hnz- z.áielietem rorkonszenvet .» lokozták azok a íiagyszeríi t'eljerá tménvek, amelyeket tervszerű te8 tnevelési

munkán.k eredínényekép]»,en- sportolóink a helsin kii olimpi a szón elértek, mikor lő olimpiai Lnjnoksá- got és 42 aranyérmet nyerte ; ej.

A növekvő kulturális sziilkséglot- ről tanúskodik, hogy az ,i lén 8‘5 mii i'> riez.ő- iátogatta á mozin és ez ev első kilenc hónapjában 4-2 százalékkal több a .színházlátogatók száma, mint a tavalyi év atzonos szakaszában. Az operai)ázat ,e,\ v év alatt 7őO.OOO-rcn látogatták .meg, ami az 195‘S-as év hatszorosaim |c felel meg. A Mi-inkácsy-kiállítá I nak 4y().'()(X) nézője volt. ,.Á kommniniz- mus utján” című kiállításnak jegy hónap alatt több. mint kétszázéV'-er nező.je volt. A rádióelőfizetők si a- 111 a jelenleg SőO.tXX) és jövőre au-i- kor 12().0(X) A-ezetékcs rádiót is !h e fogunk kapcsolni, számuk mi^g fogja haladni az egymilliót.

A gyors fejlődés megnöveli at kulturális javak minőségével szem ben támasztott igényeket. Megkö. vételi kulturális munkánk eszmei művészi színvonalának emelését és a/f. hogy a művészi alkotó munka tükrözze vissza népünk fejlődő életének nagy kérdéseit, a szocialista építést, a nemzetközi békeharcot és hogy hassa át magas szocialista eszmeiség és tudatosság. Külön nagy várakozással tekintünk íróink működése elé. akik az idén hosszú eszmei vitákban tisztázták az irodalmi alkotómunka számos fontos kérdését s akiktől e megtisztult felfogásnak megfelelően, új magasabb színvonalú műveket várunk.

Ezit a figyelmet és rokonszenvet alátámasztja és elmélyíti a hála és kö szöget érzése mindazért a baráti se. gítségér.t és önzetlen támogatásért, melyben, felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokonszenv, a hála érzése, dolgozó népeinkben lángoló lelkesedéssé vált. amikor e kongresszuson az egész haladó emberiség nagy vezére, a mi szeretett Sztálin elvtársunk n világ forradalmi rohambrigádjai között a magyar népi demokráciát is megemlítette. Mindannyian átérezfük, hogy e megtisztelő jelző nemcsak elismerést, Einem kötelezettséget is rejt magában. Tíöte.ezetlsége't arra. hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal. szocialista építésünkkel, bé kérnie védelmével, a proletárnemz-etkö- zi.-ég erősítésével még jobban rászolgáljunk a forradalmi rohambn- gád nevezetre.

Nagy kötelezettségét ró ez a kitüntető elismerés valamennyiünkre, de különösen pártunkra, a Magyar Dolgozók Pártjára, mely az elmúlt esztendők folyamán vezetőereje és motorja volt minden sikerünknek és fejlődésünknek. Kötelez bennünket arra, hogy szilárdén, tán.toríthatatla- nui haladjunk tovább az eddigi úton. Do'gozó népünk műveltségének és kulturális felemelkedésének egyik legjelentősebb gyümölcse, hogy még jobban megérti és méltányolja azt az áldozatos és ero'dményes munkát,

1 melyet pártunk a felszabadulás óta eltelt esztendőkben végzett. Dolgozó '■ népünk szilárdan és egységesen követ bennünket, mert tudja, hogy he- Vyes az út, melyen járunk s biztos \ enne. hogy újabb sikerek, újabb (5vőz:-lmek felé vezet. A mi feladati ink. hogy e várakozást valóra váit- s a k.

,Rákosi Mátyás elvtárs beszédét percekig tartó viharos, ütemes taps Kötette, majd az elnök szünetet rendé V el.

SVtünet után az országgyűlés javas, lattfi fogadott el a legközelebbi ülés

! ío n í osa b b felad a í a i n k

Mik

légiont 0— összefoglal sabb feladataink?

1. Fejlesztenünk kel! államunk gazdasági erejét, hogy szociaH-sfa építésünk fontos, szakaszát jelentő negyedik tervevünket k> jó! teljesítetik.

2. Az ipari termelés terén a terv- fegyelem megszilárdítása mellett különös figyelmet szenteljünk az alapanyagok. a szén. a fémkolutez.at. a termelés emelés kérdéseinek.

3. A mezőgazdaság terén állítsuk figyelmünk középpontjába a terméseredmények fokozását é>< a fa In szo- eialtefa építésének, a termelőszk)vetkezetek további ogyon'etc*.. szervezett fejlesztésének tervét.

4. Úgy a népgazdaság, mint az államigazgat ás terü'etén harcoljunk a legszigorii b b takaré k oss á g n i eg v a 1 ás í fiWiért. a vezetés megjavihteáért. a hiisokra ‘.izmus minden megnyilvánulása ellen.

5. A ku't.úra. a népművelés. ;l köz egészségügy, a sport terén szün'ele- nül gondoskodjunk a I óvá hl. fejlődé elöfelt-éteiiúnek blztoaítáaáró!.

G. Erősítsük meg minden eszközzé a népi deinokr/u'ia állampolgári fe- gye'mét, taraada'ini rendjét, állam véde'niét és honvéd',-niét.

7. Fej'esisziik tovább népünk po'.ili kai öntudatát, hazafiasságát.

8. Erö-sirük nagy pártunk, Magyar lürgozök Pártja v <1 y. < ■ t é>se alatt a munkás para-zt «izövelség-ef. a magvar l'iiggetI<-nségi népfrontba tfinrö- riiil demokratikus erők torábhi irtz- szeforrába 1.

1). Eegviink írvég hííebb katonái a felszabadító Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak és védjük meg minden imperial irt a agresszióval szemben még elszántakban e tábor ráuk- e-sö szakaszát.

Az 190'2-e-s esztendő népi demokráciánk további meü'azi'árdulásának és vu!l. Ez a megwi’árdu'ás nemesik gazdasági, egészségügyi vaury kuli) ráírt élet tényei ben és <st .a tisztik; adataiban tükröződik vissza. Eirm 'vilit (és inegerősödöit népünk ogy-v ge. néni demokráviánklioiz va'ó Ju rége. Zavartalan volt a műíjkás-m ras'/.t svöveiaé'i -i demokraltikiis erői nek az az egysége mely a ma-'.rv:; függetlenségi népfrontba;i ^ömörii ve. a Magyar Dolgozók Pártja, vezeléaé- ,. vei nemzetünk életének minden moz- i zanatában megnyilvánull. Eliuélyüit yi. béke megvédéséhez sziikeége« nem- \ -tközi összefogás, a ha'aclki emberi*- V ggel való szolidaritásunk érzése é? tiydata. Gondoljunk csak a 'tömegtil- ta \ ozásnak ós a felháborodásiiaak arra az ■ egységes, viharos niegny:ívántilá- sár: y mely Beloiannisz, elv társ meggy! 1E olása után a görög nvonarcho- fasis'/^ 'ákkal «zeniben létrejött amely; impozáinsun mcffisméKlődött,

mikor Duclrvs e.lvtárfiat a francia reakció íxörtönbe vetette. Mindannyian tanúi voltunk annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon- gresszu-sát eg-ész dolgozó népünk a legnagyobb figyelemmel, rokonszenv- ve] követte éss lanu'-mánvozta.

idő; »ontjára és napirendjére vonatkozód a.n. Az országgyűlés új ülésszaka nak ‘legközelebbi ülése december 16- án, kúdden délelőtt tíz órakor kezdődik:! az ülés napirendjén az 1953. évi álVrmi költségvetés tárgyalása szerepet’ Az országgyű'és ezután el- fpgadtai a at a javaslatot is. amely szerint z 1 iV.tségvetés általános és rész- jeles vitáját az eddigiektől eltérően, együttes« n folytassa le. Ezzel az első naoi ülés végeiért.

Termelcszövetkezeti népnevelőink fontos feladatairól

JLJ.ita’mas segítséget nyújt valamennyi népnevelő. így termelő szövetkezeteink népnevelőinek is Gerő elvtárs nagyjelentőségű beszéde pártunk Központj Vezetőségének legutóbbi ülésén. Gerő elvtárs világosan, érthetően megmagyarázta! hogy a sokféle látható jó eredmény mellett miért maradt el a tervtől a mezőgazdaság termelése ,, ...a rossz időjárás ellenére sokkal jobb termést takaríthattunk volna be. ha a mezőgazda-ágban jobban, szervezettebben dolgoznánk .. . *’ — mondotta.

Termelőszövetkezeteinkben. csoportjainkban most folynak a zárszám adások Az esztendei szövetkezeti munka mérlege nagy segítséget nyújt mindenütt ahhoz, hogy a népnevelők megmagyarázzák a szövetkezeti parasztoknak: még nagyobb jövedelemre tehettek volna szert, ha szervezettebben, fegyelmezettebben do'goznak, s ezért jövőre szorga.ma- sabban k;l] munkálkodniok. Most, amikor népnevelőink n szövetkezeti parasztok közt ■— a^ik éppen esztendei munkájuk jövedelmét számolgatják’ —- rámutatnak az évi munka fogyatékosságaira és szavaikkal jobb munkára. lelkesítőn ok, Gerő elvtárs fmutatásait követik: „Ami a mező- gazdaság szocialista építését. iVeii. itt. továbbra is változatlanul az eddig eléri eredmények megszilárdítá- sa. meglévő szövetkezeteink gazda- sági megerősítése a lő -kérdés."

A tép időben jobban van idő ar. z* ra, hogy olvassanak, beszélgessenek a szövetkezeti parasztok. Ezt az időt használják ki népnevelőink arra, hogy az új módszereket, eljárásokat megismertessék a tsz tag ságával. amelyek tanulmányozása elő segíti a növénytermelés, állattenyész lés hozamának növelését. Bőven található példa erre vonatkozólag a megyében, A tengelici Petőfi, a bor- jádi Haladás kimagasló eredményeket ért el ebben az évben, mert felhasználta a fejtett egro- és zootech- nilcát. Jövedelmük jóval nagyobb a többi termelőszövetkezetnél. Népnevelőink mutassanak rá a sok üzemágas gazdálkodás előnyeire, a lehe- $

tőségek kihasználásának fontosságára. Itt pácaként említhetik a fad- di Kossuth Isz-t. mely kihasználta a földek alatt folyó holt Dunát és ren geteg viziszc&rnyast nevelt. De az öntözéssel is eredményesen kísérleteztek. Népneillőinknek nincs szebb feladata, mint a szövetkezeti parasztokat. új. másfajta emberré nevelni. Harcba kell sztálini minden maradi- sággal, kapzsiságot szolgáló törekvéssel. melyet pnég a kiskapiíalista magángazdálkodás világából hoztak magukkal a szövetkezeti parasztok. Itt kel] felhívni a figyelmet, az ez- évi példákon okadva. a közös vagyon me-gbecsü'óaének fontosságára. Arra. hogy a báttiaszéki Búzakalászban és sok más Isz-ben a hanyag munka folytán a fingok egy kiló kukoricává] károsodtak meg munkaegy bégenként, és scá/.uos mázsa szénájuk elrothadt .

IVépnevelőink missden nap. beszél.

ge-c«nek : ~ ---------’

>i a parasztokkal.

I II K

KEDD, DECE.UBF.F5 IC

V G V r: L E T E S GMOGVSZEBT.Ul;

11/1. sz. All. gyógyszepiár. NÉVNAP: Eleika. — IDÖJARÁSJBíLENTÉS: Várható időjárás kedd estig: M.a juhijára borult idő. több-fellé cső. I'ő'eg az ország keleti felében, litolnap változó felhőzet, kevesebb eső vagy havazás. Kiélik délnyugati nyűg-mii szél. későid) északnyugati szék A hőmérséklet csökken. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére, keddmi reggel mínusz 1, plusz 2, délben 2—-3 fok között. Várható napi középbő-in-érsi-k- lct december 16-án, kedden at ország egész területén négy Ce.sius fok alatt lesz.

TOLNAI NAPLÓ

Felelős szerkesztő: SOMOGYI LAS7.1.0 Felelős kiadó: KIHALT LÁS/t-ö szerkesztőséi? és kiuilólnvatal ti.-tcfoiis/áw**- 20-10. 20-11.

Szckszárd. Szcchenyi-ntcn 18 M. N I! (-.r'-szäi'itnsziTin: OO.SiTp.OO'—78 Flófizetési díj: linvj |1.— rorint.

Baranynmesyei Szikra Nvatnda Pécs. Murkóosv Miháty-utca 10. »7. TeJefon: 20-27

A nyomdáért feleli MELLES REZSŐ