Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-12-16 / 294. szám
TOLNAI NAPLÓ VILÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Közöljük Rákosi elvlársnak országgyűléseu elmondott beszédét j raz M D P TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTSÁGA'NAK LAPiM M, IX. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1952. DECEMBER 1« Hétfőn délelőtt megkezdődött as országgyűlés új ülésszaka Az 1953. évi költségvetés megtárgyalására héttőn délelőtt a parlamentben megkezdte tanácskozásait az országgyűlés. _ ... Tizenegy óra után néhány perccel vonultak be a terembe a Mlnisz tertanács elnökhelyettesei és a Minisztertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssal, a Minisztertanács elnökével. A terembe lépő Rákosi elvtársat helyükről felállva, viharos tapssal köszöntötték dolgozó népünk képviselői. Ezután Rónáig Sándor, az országgyűlés elnöke megnyitotta az új ülésszakot, majd Szabó Piroska, uz Elnöki Tanács titkára számolt be az Elnöki Tanácsnak az elmúlt ülésszak óta végzett munkájáról. Szabó Piroska beszámolóját az orszciggyűlés tudom.ásui vette, majd Gerő Ernő, a Minisztertanács elnök helyettese az állami statisztikáról szóló törvényjavaslatot, Olt Károly pénzügyminiszter pedig az 1953. évi állami költségvetést és a költségvetés röl szóló törvényjavaslatot terjesztette be. Ezután, a képviselők viharos tapsa közben, Rákosi Mátyás elvtárs, a Minisztertanács elnöke emel/,edett tzólásra. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés! — Megragadom az alkalmat — cezdte beszédét, — hogy a költség- retés tárgyalása előtt ismertessem a lemzetközi helyzetet, hazánk belső lelyzeíét és azokat a feladatokat, unelyek előttünk állanak, — A nemzetközi helyzetet az jel- emzi, hogy az Egyesült 'Államok aonopolkapitalistái egyre nyíltabban őrnek világuralomra és e céljuk elmésére egyre nyíltabban készítik elő i harmadik világháborút. Ezzel kap_ :soiatban egyre élesebb a háborús iszítás a Szovjetunió, a béketábor el. en. Az amerikai imperialisták világ iráírni terveik támogatására alávetik naguknak a többi kapitalista orszá- [okat. Ezeket az országokat a „Mar- ihall-segély" révén, vagy hasonló nődön gazdasáqi függőségbe hozták, izövetséget kötnek ezeknek az or- izágoknak reakciós tőkéseivel, akik tzívesen eladják hazájuk függetlenség jét a dollárért és azért, hogy az tmerikai kizsákmányolok oldalán, nint ..fiatalabb cégtárs"', folytathassák saját dolgozó népük megrablá- :át. Az amerikai imperialisták ezek- e a szövetséges országokra eszeve- ■zett fegyverkezést kényszerítenek rá. mii nagy haszonforrása számukra, te ciníettel arra. hogy a fegyverek je- entékeny részét ők szállítják. Megkezdték Nyugaí-Németország és Janin felfegyverzését is. Világszerte Iá tasan építik a haditámaszpontokat 2s szervezik a legkülönbözőbb tárnáié szövetségeket, — Az. Amerikai Egyesült Államok nonopó'tőké-ei ugyanakkor fokozott mértékben zsákmányolják ki jazdasúgilag szövetségeseiket, Mig íz amerikai piacot magas védővámnál veszik körül, maguk benyomullak Angliába, Franciaországba. Beültek szövetségeseik gyarmataiba, szí- ósan, alattomosan kiizoritják őket. iogy maguk ülhessenek oda. Az utolsó hetekben vált nyilvánvalóvá például, hogy Iránban a kiszorított ingóig tőkések helyébe az amerikaiak eészü.nek beü.ni és az angolok most azon mesterkednek, hogyan kaphatnak teszt az iráni olajat kézbevevő amerikai társaságban, hogy így legalább a vrszetl fejsze nyelét megmentsék. Az amerikaiak beültek Ma. rokkóba, a francia gyarmatba és egy . 1832-cs szerződés alapján, melyet az akkori szultánnal kötöttek, kicsikar ták, hogy vámmentesen viszik be oda áruikat. 77 Á harc a piacokért rendkívül kié.esedett azért, mert a második világháború után már nem áll a kapi- ta.ista kizsákmányolok rendelkezésére az a 800 millió lakossal bíró terület, mely a Szovjetunió-vezetle feeketaborho? tartozik Az összeszűküli kapitads.a világpiacon a versen \ t. é.esiíi az is. hogy újra megjelent a janán és a nyugatnémet, konkurencia. Megnehezíti a gyarmati kizsákmányolást, hogy a gyarmati és ié.gyarmati népek szabadság harca e.nyomóikká] szemben a Szovjetunió győzelme és a kínai nép felszabadító harca következtében hatal más lendületet kapott. Az elmúlt egy két esztendőben ezekben a gyarmati és félgyarmati országokban, Tunisztól Dé.afrikéig és Iraktól Vietnamig, hatalmas erővel lángolt fel a gyár-' mati elnyomók elleni harc. ~ Az amerikai monopóltőke világ- uralmi törekvésének és a háború elő készítésének elkerülhetetlen velejárója, hogy magában az Egyesült Ál. lamokban éles fasizálódási folyamat indul meg, A háborús agresszor otthon, a saját országában biztosítani akarja a hátát. Biztosítani akarja oly módon, hogy üldözi, terrorizálja a békét védő, háborút ellenző demokratikus szervezeteket, elsősorban a kommunistákat, haladó polgárokat. — Az Egyesült Államokban kezdenek mindenkit üldözni, aki szót emel a polgári szabadság mellett, a békéért, vagy aki egyszerűen nem ért egyet a monopóltőke háborús uszítá. savai. A besúgók, spiclik, provokátorok, kopók soha nem látott hada nyüzsög Amerikában, A titkosrendőr ség minden munkás ujjlenyomatát megszerzi. A városok utcáin, terein figyelmeztető táblák hívják fel a polgárokat arra, hogy leselkedjenek szomszédaikra és tapasztalataikat jelentsék be a titkosrendőrségre. Ez a titkosrendőrség a ..szabad Amerikában” olyan hatalom, amilyenhez ha. so álét a regi rendőréi! amok nem ismertek. Ez a titkosrendőrség mindenható. Ma már ott tart Amerika, hogy Eisen hower jövendő kormányának tagjai, Dulles külügyminiszter-jelölttel az élükön, hivatalosan felkérték 3 titkosrendőrség vezetőjét, hogy mielőtt miniszteri székükéi elfoglalnák, állítson ki róluk erkölcsi bizonyítványt. Az Egyesült Államok monopóltőké sei viiáguralmi céljaikat és agressziós terveiket a demokrácia és a szabadság megvédésének ürügye alatt készítik elő. S, mvrt kezükben van az Egyesült Államokban — és más tőkés országokban, — nemcsak az államhatalom. hanem a sajtó, a televízió. a színház, a rádió, az egyház, a leg több szakszervezet vezetése, egyelőre félre tudják vezetni a néptöme geket. Miközben szabadságról és demokráciáról szájai, az amerikai monopóltőke háborús hisztériát teremt, melyben a népszabadság utolsó maradványait is kezdi megsemmisíteni és egyre inkább átveszi o német nácik. a német fasizmus minden funkcióját. Ugyanezt teszi nemzetközi méretek ben is. Szo.gá.atba állítja Hitler és Mussolini háborús bűnös tábornokait, a német és japán fasisztákat. Udvarol Franconak, a spanyol nép hóhérának. Gondosan összegyűjti a világ minden részéről a megszökött fasiszta csőcselék maradványait és világszerte segíti a reakciós népelnyomó erőket, mint ahogy ezt annakidején Hitler és Mussolini tették. Ezzel párhuzamosan üldözi, ahol csak módja van rá, a béke. a demokrácia, a népszabadság erőit. Iqy az Amerikai Egyesült Államok fokozatosan a világ zsandáraivá válnak. Az erőszakolt fegyverkezéssel jár meivet az amerikai imperialisták sző* vetsegeseikre kényszerítenek, hoqy a hadiipar egyre inkább elharácsolja a békeipar elől a nyersanyagot, ami fokozódó munkanélküliségre dolgozó tömegek életszínvonalának csökkenésére vezet a kapitalista or szágokban. Az Egyesült Nemzetek gazdasáqi bizottságánál, legutóbbi jelentései er- ro1 a tényről ilyen megállapításokat tartalmaznak: _ Franciaország, Nyugat Németország, a skandináv országok, Belgium, Hollandia és Svájc lakossága lí)52-ben kevesebbet eszik, iszik, dohányzik, kevesebbet ulazik, kevesebbet szórakozik és kevesebb ruhát, háztartási cikket vásárol, mint 1 Bőiben. Az 1962-es év első negyedében a kereskedelem minden ágában a pangás és több ágában a válság korszaka volt.” És bogy az év folyamán a helyzet nem javulit meg, azt ugyanennek a bizottságnak ez év november 30-án megjelent közleménye mutatja, mely így kezdődik: „Az ipari termelés általában gyengébb volit, mint a megelőző év hasonló periódusában ... Nyugat-Németországban meglassubbodott a fejlődés cs Franciaországban a háború óta először a második negyedév termelésének színvonala alacsonyabb volt, mint az első negyedéve. Áz Egyesült Királyságban a termelés körülbelül öt százalékkal volt kevesebb, mint 1051. második negyedében és valamivel még gyengébb volt, mint 1950-ben is. Ha ■sonló fejlődés tapasztalható a, többi ipari országokban is, melyekben a termelés vagy pangott, vagy csökkent. A fogyasztás i>3 általában csökkent.“ Az ipari munkások a kapitalista országokban hatalmas sztrájkokkal1 igyekeznek életszínvonalukat megvédeni. Az Egyesült Államokban az acélipari munkások sztrájkja hét hétig tartott és" húsz millió tonna acél kiesését atkozta. A rosszabbodó gazdasági helyzet következtében a kapitalista államok legtöbbjében kezd egyre jobban terjedni a felismerés, hogy az ellenség maga a szövetséges, az Amerikai Égyesült Államok és hogy ez országok függetlenségét és szabadságát egyetlen oldalról, az Egyesült Államok, imperialistáinak oldaláról fenyegeti veszély. Felmerül a kérdés, annyira hatalmába kerítette-e az amerikai monopoltőke a lobbi kapitalista országot, hogy kizárta annak lehetőségét, hogy e tőkés országok egymás között vagy az Egyesült Államok ellen háborút viselhessenek. E kérdésre Sztálin elv- társ korszakalkotó művében „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ a következő választ adta: ,.Látszólag minden ,rendben* van: az Amerika; Egyesült Államok kény- s z ürítette Nyugat-Európát, Japánt és a több; kapitalista országot, hogy összébhiizzak nadrágszíjukat: Németország (Nyugaí-Németország),, Anglia, Franciaország, Olaszország és Jaltán az Egyesült Államok karmai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy .örök időkre’ minden .rendben* maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságaiból kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek..» Feltételezhető-e, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják a mai helyzetei, amikor az amerikaiak a ,Manshall-lerv‘ keretében nyújtott. .segély4 leple alatt befészkelik magukat Anglia és Franciaország gazdaságába és igyekeznek azt a?. Egyesült Államok gazdaságának függvényévé tenni, amikor az amerikai tőke elhódítja az angol és francia gyarmatokon lévő nyersanyagot é? felvevőpiacokat, és ilymódon vészesen fenyegeti az angol és francia kapitalisták nagy profitjait? Nem he- iyeeebb-e azt mondani, hogy a kapitalista Anglia, majd nyomában a kapitalista Franciaország végül is kénytelen lesz kitépni magát az Egyesült Államok öleléséből és konfliktusba kerülni vele, hogy biztosítsa magának az önállóságot és persze a busás profitot? Térjünk át a fő legyőzött országokra, Németországra (Nvugat-Xémet- országra) és Japánra. Ezek az országok most nyomorúságosán tengődnek az amerikai imperializmus csizmája alatt. Az amerikai megszállási ,rendszer1 bilincsbe verte iparukat és mezőgazdaságiikat, kereskedelmüket, kill- és belpolitikájukat, egész életüket. De hiszen ezek az országok tegnap még imperialista nagyhatalmak voltaic, amelyek Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország uralmának alapjait Európában és Ázsiában megrendítették. Aki úgy véli, hogy ezek az országok nem kísérlik meg, hogy újból talpra ál ljanak, szétzúzzák az Egyesült Államok ,.rendszerét“ és erőszakkal kitörjenek az önálló fejlődés útjára — az csodákban hisz.” — Sztálin elvtárs zseniális megállapításait rengeteg olyan tény igazolja, mely abba az irányba mutat, hegyv az Egyesült Államok szövetségesei kezdik tűrhetetlennek tartani a helyzetüket. Az amerikai monopol tőke politikája, mint a fasiszta politika általában kizsákmányoló erőszakos, durva, kíméletlen, szakadatlanul megsérti szövetségeseinek létérdekeit, önérzetét, nemzeti büszkeségét. Gondoljunk arra, hogyan lökte félre az Egyesült Államok kormánya Angliának azt a kérését, hogy a Földközi- tenger flottájának angol" legyen a parancsnoka. Elutasították az angol kormány azon alázatos kérését, hogy a cséndésóceáni paktum tárgválása-' nál, melybe Ausztráliát és a kétmillió lakosú Ujzélandot bevonták, legalább mint megfigyelő lehessen jelen. A francia nép fel van háborodva amiatt, hogy az Egyesült Államok beülnek a francia gyarmatokba. Elkeseredve látja, hogy az amerikai tőkések azzal fenyegetőznek, hogy a német fasiszták és Franco támogatásával szorítják a falhoz Franciaországot ás így kényszerítik rá akaratukat. Nyugat-Németországot nyíltan és 'szemtelenül rabolják meg. Például olcsón elvisznek kilenc mii!ró tonna szenet és ennek egy részét dupla áron, mint amerikai importot visszahozzák. Az amerikai katonák és hivatalnokok, akik Angliában, Francia- országban és a többi szövetséges vagy megszállott országokban a legkülönbözőbb címen tízezrével nyüzsögnek, pökhendi inagalartásnkkal. durvaságukkal, kicsapongásaikkal és garázdálkodásaikkal maguk ellen bö- szítik a lakosságot. Ez így van világszerte. A Nyugat- Némelorsziágban megjelenő Freies Európa című újság azt írja erről: „Európában csakúgy, mint Ázsiában, az amerikaellenesség egyre inkább növekszik. Abban az időben, amikor a Távol-Keleten, mindenekelőtt Japánban nő az amerikaellenesség, Európában különösen N y ug a t-Németországban erősödött,, ahol egyre élesebb az amerikaiak elleni kritika és olyan formákat ölt, amely komolyan veszélyezteti Washington és Bonn közt a viszonyt. De Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Angliában, Svédországban és Ausztriában is erősödik az amerikaeljeneseég. A Colliers amerikai folyóirat párisi tudósítója erről a kérdésről így ír: ,,Az Egyesült Államokat egész Nyu- gat-Európában a leghevesebb támadások érik“ a nem kommunisták részéről is. Ezek a kirohanások minden amerikait megdöbbentenek, elképesztenek és nyugtalanítanak... Három országban, Angliában, Franciaországban és Nyugat-Német országban lármáznak legerősebben.“ Arról is panaszkodik ez a folyóirat, bogy a népek az Amerikai Egyesült Államokban és nean a Szovjetunióban kezdik látni ellenségükéi. Es valóban, Londontól Tokióig a házak falát egyre sűrűbben borítja be az a felírás: „Yankee, go home! Jenki takarodj haza!“ Ez a néphangulat odavezetett, hogy Dél-Amerikáiban egymásután buknak meg a választásokon az amerikabarát köztársasági elnökök. Az Egyesült Nemzetek Szövetségében, ahol két évvel ezelőtt még Amerika szövetségesei és vazallusai révén korlátlanul rendelkezett, most bgyre-ni'ásra vereség éri. Nyu- gat-Xénietországnak a katonai keret- szerződ«« ratifikálása körül hetek óla folyó huza-vonáját is az az ellenállás okozza, mely a nyugatnémet tömegekben a bonni bábkormány ante- riknbarát politikájával szemben megnyilvánul. Az amerikai imperialisták agressziója kezd világszerte megfelelő ellenhatást kiváltani. Magyarország, mint a béketábor hű tagja, léplen-nyomon tapasztalja az amerikai háborús gyújtogatok agresszióját ós gyűlöletét. Az Amerikai Egyesült Államok akadályozták meg eddig azt, hogy Magyarországot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szövetségébe. A Szovjetunió minden észszerű javaslatát, mely arra vonatkozott, hogy az összes felvételre jelentkező országokat, köztük Magyarországot is. felvegyék az EXSZ-be, az Egyesült Államok és csatlósai makacsul elutasították. Az Egyesült Államok csak saját csatlósaikat ás vazallusaikat hajlandók az ENSZ-bo felvenni. Az Egyesült Államok mind a mai napig nem szolgáltatták vissza azoknak a magyar javuknak jelentékeny részét, amelyeket a német fasiszták és a magyar nyilasok 1944—4ö-ben nyugatra hurcoltak. Az Egyesült Államók kormányát ezeknek a javak nafc visszaszolgáltatására kötelez] a békeszerződés, kötelezik a saját ünnepélyes nyilatkozataik. Ezeknek a javaknak jelentékeny része magába az Egyesük. Államokba vándorolt. F.s bár ismételten visézaküvetdltiik őket, az Egyesü l Államok makacsul megtagadták az általuk is elismert jogos követeléseink teljesítését. Emiatt kénytelenek vonunk nem egyszer diplomáciai jegyzékben tiltakozni. A Magyar Népköztánsa-sag kormánya ez óv folyamán kénytelen volt nyilatkozni az ellen a különszerződés ellen, melyet az Egyesült Államok Nyngta,t-Németorezág úgynevezett kormányával az „európai védelmi közösség” és az „európai hadsereg” alakkásáról megkötöttek. A magyar kormány nyilatkozatában kijelenti: „A Magyar Népköztársaság kormánya ezeket a bonni és paris] szerződéseket újabb kísérletnek tekinti az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormánya részéről, hogy Nyugat-Nómetországnak & támadó Atlanti Tömbbe való bevonásával előkészítsék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett harmadik világháború kirobbautasát, törvényesítsék Nyugat • Németország remilitarizálását és Nyugat-Németország megszállásának állandósításával újabb akadályt emeljenek Németország egységesítésének útjába. ...A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta, saját elnyomói és a német imperialista hódítók között lét rejött ..szövetség” jármát. A német imperializmus világuralmi törekvései egy emberöltő alatt kétízben sodorták Magyarországot bűnös háborús kalandokba, amelyek a magyar nép számára rengeteg szenvedést és nyo, morúságot hoztak. A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni békés építő munkáját s nem akar még egyszer a német imperializmus és mili- tarizmus áldozata lenni.” A Magyar Népköztársaság kormánya helyesen járt el, amücor nyilatkozatában fellépett az új világháború kirobbantását célzó ez újabb imperialista kísérlet ellen. A Magyar Népköztársaság kormánya ez év október végén egy delegációt küldött a Német Demokratikus Köztársaságba. Ennej,. a kormánydelegációnak az volt a feladata, hogy erősítse a magyar és német dolgozó nép barátságát, hogy biztosítsa a Német Demokratikus Köztársaság polgárait arról, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói a legnagyobb rokonszenvvel és örömmel figyelik áldozatos és sikeres munkád jukát és azt a törekvésüket, hogy az imperialisták által kettészakított hazájukat egy erős. szabad, független és demokratikus Németországba egyt Folytatás a 2. őUlalo«^
