Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-12 / 291. szám

»8PLO ma DECEMKEH \S Egy nappal a népek békekongresszusa előtt MOSZKVA Most, amikor a világ minden ré­széről Becsbe gyűlnek p népek bé­kekong resszusának. küldöttei,- a szov­jet nép újra kifejezésre juttatja ren­díthetetlen béíkeakaratá-t. „Az üzbég nép békében akar élni és dolgozni — mondta a TASZSZ tudósítójának Gaija Izmailova üz­bég népművésznő. — A köztársaság országútj&in gyapottal megrakott kar tavánok vpnulrmk: ez a béke ter­mése. A kara-kiimi . sivatagban ha­talmas' csatornát építenek: ez a béke építkezése, zi bikcharccal foglal­koznak műveikben oz üzbég írók. művészek, zeneszerzők.“ Voszi'ij Guíiszasvili professzor, a kiváló tudós így nyilatkozott a TASZSZ tudósítójártok: „ A béke • eszméje önfeláldozó mun­kára lelkesíti a szovjet embereket. A ' többi grúz tudóssal együtt abban a.' megtiszteltetésben részesültem, högy résztvehelek ci nagy sztálini {erméseetáiafokíló terv megvalósi- tásóban.. A grúz tudósak nagyban hozzájárulnák a nagy hidrotechnikai. építkezések megvalósításához, az új növényfajták termesztéséhez, segíte­nek az embernek a természet legyő­zésében. hogy még boldogabbá és szebbé tegyek az életet.” PRÁGA A cséhszlová'k sajtó és- a rádió naponta ismerteti a népek békekon- gresszuwa csehszlovák kü! dőlteihez érkező leveleket-- amelyekben a dol­gozók eltökélt békeafcáratuikról' tesz nek hitet és azt a. reményüket féje- zip ki, hogy a népek békékongresz- szús-ának tanácskozásai elősegítik a világ, valamennyi országa között- a békét és a megértést. • Emil Zátopek, olimpiai bajnok, aki a csehszlovák sportolók küldötte lesz a népek békekongresszussn, a' kö- vétkezőket hangsúlyózta: . • „Ugyanaz vezet rnge:n is ö béke- kongresszusra, mini. a többi küldöt­tet: a békevágy. Visszaemlékszem például d legutóbbi olimpiai játékok ra Helsinkiben. Ott meggyőződtem arról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok sportolóinak békedkelójához százszámra jelenthez teli a sportolók azokból az drszágohi­bó! is/ amelyeknek kormánya a há-. borús. üÉzilókat szolgálja. paris Minden - francia- kikötőben! rg-ühka- beszüntelésekkel, ezoiidaritás-sztráj- kokkf.lv a; Vi'etnamba induló hajók re kodásának megtagadásával vösz-ön- ik a francia d okkmun-kás-ok a n-é.- o-ek bécsi nagy béketáláikozójái, . Kúpról-napra növekszik a. : fran­cia , dokkmunkások harca. a békéért -- állapítja meg - a ..L’iiumanité’’. GENF A Voix Öuvriére-nek, a svájci Munkapárt lapjának jeleni) ése sze­rint a; népeik békekougresszusáiv, uta­zó 'svájci! ' békefcüldöítség vezetője \íidré Bonnard professzor, ’ismert 'bé k eher cos.. STOCKHOLM Neves, svéd közéleti személyiségek köztük Svanberg professzor, Erik Bioniberg író. Karl Gerhard., színész nyilatkozatot adtuk ki, melyben; tá­mogatják a. népek bekekong-resszu- s-áf. Az impenahstö országok gazdasági váSsága nak á‘abb tünofei Tunrsz gazdasági éleiében újabb pan­gás állt be. ■ Páris: A Los Echos című francia burasoá közgazdasági lap ,,Tuniszi .évéi" címmé! arról szántó! be, hogy Tunisz gazdasági életében október eleje, óta újabb pangás állott be.-Az üzletek ugyan tele vannak áruval, de vásárló alig akad. A gSÖdök -száma állandóan növek­szik; tizenöt nap alatt 150 csődöt jelentettek. Az olasz külkereskedelmi mérleg deficitje Rónia (TASZSZ): Az Olasz Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelenti, hogy ÍS52. első tíz hónapjában az olasz behozatal elérte a í 210.2 milliárd lí­rát és 76 százalékkal haladta meg„ -z 1951-es év azonos időszakának bohózataiét, míg a kivitel 15 7 szá­zalékkal csökkent és csupán 712.8 milliárd líra értékű volt. Eszerint tehát az olasz külkereske­delmi mér Leg hiánya 1352. első tíz., hónapjában, 497,4 milliárd líra volte Bezártak Belgiumban egy Üveggyárat. Brüsszel; Mint á Ófapeau Rouge, a ■Belga Kommunist^ Párt központi lap­ja írja, a napokban' leállították él jeméppéi üveggyárat, munkásait ut­cára tették. Igen súlyos a francia külkereskedelem deficitje Paris:' "Ä párisi. LihératiOii című haladó francia lap. megírja, hogy. a nemrégiben felveit 25 milliós svájci kölcsön ellenére. Franciaország-,.• kü!- kereskedelmi deficitje. 542 millió dollárra emelkedett. Franciaország hitelkeretének felső határát, az euró­pai fizetési umóban 52Q millió dol- árbáo .állfpítotfák meg Ennek, át­lépése után aranyban vagy amerikai dollárban keli fizetni. A -francia ál­lamkincstár 22 millió dollárnyi adós ságot igénytelen aranyban vagy arme rikai dollárban kifizetni az Uniónak. Egy amerikaiak állal Észak-Korcába átdobott koreai hadifogoly nyilatkozata Phsnjan (TASZSZ): A Koreai Köz­ponti Távirati Iroda közli Hvan Ik- Szen-nek, a koreai néphadsereg fog. ságba esett harcosának nyilatkoza­tát. Hvan Tk-Szen a kocsedói hadi- fogolytáborban volt, ahonnan az amerikaiak átdobták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ’ hátorszá­gába, hogy ott kémkedjen. — Antikor sebesülten amerikai fog ságba estem, eleinte az incsoni hadi­fogolytáborban .voltain — mondotta Hvan Ik-Szen. — Innen vittek át ti kocsedói tábor 61. számú részle­gébe. Kocsedón az élet kibírhatok Ián. A foglyokat kényszerítik, hogy háponta 15, sőt még több órán át ne­héz munkát végezzenek A legkisebb ok; miatt — és ok nélkül is, — verik őket. Amikor a kényszermunka, az éhség,, és a verések következtében megbetegedtem, a 14. számú tábori kórházban helyeztek el. Hogy ebben a kórházban sok hadifoglyot meg­gyilkolnak. arról személyesen meg­győződtem, Láttam, hogy naponta hozták, oda a sebesült hadifoglyokat a tábor minden részéből. Ott aztán elpusztul tak az orvosok keze alatt. Az or­vosok a táborparancsnokságtól kap­ták különleges utasításaikat. A se­besültek száma különösen akkor lett sok, midőn a panmmdzsoni tárgya­lásokon az amerikaiak ragaszkodni. kezdtek a hadifoglyok önkéntes ha_ zatelepítéséhez.” A beszállított fog­lyok testén guniibotütéstől származó vóraláfutások, szúrt- és lőtt sebek voltak láthatók Több olyan hadi­foglyot láttam, akinek homlokára fü­zes vassal ráégették: „vörös'1. Hoz­tak olyanokat is, akiket aknaszilánk vagy kézigránát sebesített meg. , Minthogy katönai szakképzettsé­gem rádiós, — kémnek küldték Észak Koreába — De, amint átdobtak északra — azonnal jelentkeztem a belügyminisztérium szerveinél ~ fe­lezte 5e nyilatkozatát Hvan Tk-Szen Négegyszer a ma'tuziánusokról Charles Law Staf- fúrdskife-grófságbel i cnfí (fpl lelkész egyházke- rülfítértrh lapjában szé­leskörű ■ progreanrnot terjese tett elő Anglia Ipák osságának csőidre i i- lésére. Szerinte a sziget ország, lakosságát mi­dig a színvonalig kell csökkenteni, „melyei az országban termelt élelmiszer mennyiség megenged.“ Lato azt . követeli, hogy a 70 érméi idő­sebb angolok engedjék magukat, „fájdalom- mentesén megölni”. E szabály alól csupán an angol arisztokraták jc- letUenéttcek kivételt, aki hal az „átlagon felüli mű veils éggel“ remid, kgző személyek kozó sorolnának. Law nagyi Isz l cl e tv, ár a hitleristáktól köl­csönözte a, sterilizálás eszméjét, amelyet a aywkorialban is keresz­tül akar vinni minden ,,ne-niteljesérféku’ em­berén. De Lan: előter­jesztette saját javas Un tát is, amely szerint Angliában csak. azután szabad gyermeket a vi­lágra hozni, ha erre. a hatóságok engedélyt adnak. E feltételek be­tartása ‘mellett. . Law garantálja, hogy Anglia ..a tégla és beton“ or­szágából ismét „zöld és hep eines óvsz ággá“ ala­kul át. A reverendába búiln- tot.it maituziáims talán ■nem is érdemelne fi­gyelmet, ha az amber- pusziit ás eszméjének ■propagandája nem lép­né túl az angol grófság határait. A tények azt mutat iák, hogy a mo­dern kapitalista világ­ban a. maUuziánusok távolról sem ritkák. Erről tanúskodik a no­vember 24-én Bam ba li­bán megkezdeti HL N cmzetközi Születés- szabályozási Konferen­cia. Erre a mcMuziánus kongresszusra megérke­zett Margareth. Stmglocr amerikai szüleit és- szabályozó szövetség dnöke, Abraham Stone a, sterilizálás amerikai szakértője, C. Blacker, az angol eugenikuf tár­saság titkára és még vagy négyszáz hason­szőrű áltudós,: Az a tény. hogy a konferencia helyéül az éhező Tv diát válasz­tották. különösen alá­húzza a malvuztanus konferencia gyalázatos jellegét. A mai kapUakizmus tehát ,,fájdulom nél­küli“ Inmuláson és sterilizáláron kívül sem miféle máé segítséget mm tud hyúfUmi a gyarmati és Hugo or­szágoknak . Sztrájkba If'jitek a t oueni Likö omunkások Iliim' (MTI) Szerdám. eWc&jfeba Kp- Lek , ;! róuem . kiköt őiDunkások. így táííia-s^tják alá, Le Uéap m a francia kö«ltáiyasiág-'( ifjúsági szövetség' veze­tőinek .szabadonboosátóMna irányuló kü veté lésüket. Az ENSZ-kbVgyíílés poIiMkai bizottságának december tl-i ülése N-ewycrk’(TASZSZ) Az ENSZ köz gvüiós .1. számú bi-zóf-teága deoe-mbei Ed délutáni lés.' esti- ülésén továb! folyt a tuniszi kérdés vitája, Az ülésen. Kümzafci, .C^ehte^fová&ia kúp viseli jji jé . ísanpríetife. a iuni.y.i nép fűggetieneégsi harcán-ak törl-émetét majd ráira'xi6a-l-ott„ hogy a gyuninat tartó ha:ta'ma<k hoeszú időn át mieg ajka-dá-l'ypzíák a. f un-itsz-i kérdés meg vitatását, az 'Egyesült Nbnizcíeik Szer -vezetőben.'. Kormaid a tényék egész sorát hosb fel és oikanányok' állapján bizonyítót ta, hogy a francia - bat.(feágok gyár mati rencLszei'.t honosít attak meg Tu meizban. A _ francia, vezetők új háború e’ő- késziíitése érdekében, a háborús felvo­nulás! terülioíek egyikévé teszik Tü- nászt. — Csehszlovák-iá küldöttsége — mondta befejezésül Komzal-a — fel­hívja a bizottság figyelmét, az Egye­sült Nemzetek Szervezete meg keU, hogy legyen minden intézkedést a tuniszi helyzet tisztázása és a tuniszi nép függgtlenségóirek biztosítása ér- deliében. Pandit asszony, India képviselője ‘ámogiatea a IS arab -és ázsiai ország kü'döóNégén-ök határozati, ja vasiáit át A b-mzítü'a-i határozati - . javaslat ró’’ szólva rá-Tnnkatotk hogy ez a „t&pi’n- !'a;tcs‘' határozati javaslat nem oldja meg a turt:szi kérdést. AMzer sz-audará'biai küldött bes^ó- lébon hangsúlyozta.: „Komoly következményekkel jár­hat, ha az ENSZ-közgyíkés mmtár ind ja a tuniszi népek mmzeli köve. ' 'késeinek kielégítését.“ • • A továbbiak során az am^'jikai- ingol töínib kép visel ő-ineik' felszólalása, sínét meg-ea-ősí-tetie azt a tényt, hogy az Egyesült ÁMamok' és a többi gyaí- mátta-ntó hatolom igyekezik megaka- dáiyousni a közgyü!(é«t abltan,' hogy a turufezti nép jogos követeléseinek kóilégítésére és Tunisz függetlenségé-; nek Mzitokításéra irányuló bánmily háta-rozafót hozzon. Peru. Karnada és Görögország kül­döttei támoga-ttálk Bna-zllla küldöttsé­géinek az Egyesült Államok áltál dik- "ált határözatd javaslöitát. .- A DéIafT-i!k.ai IJnnó képviselője azt biz-onygaUa, hogy * az Egyesük -Nem­zetek Szervezete „nincs feljogosítva1* gyarimali ppi it ideával ksbpoeelatjoe kérdések m-sgvitatáeára. A paMs-ztánii küdidöKt ía \'asTa.í ot feerjesoteft elő, hogy a tuniszi .kérdés érdekébon hívják meg Tunisz, kép- vfccAöii a bi-zo-tiság üléseire. Nyugateurópa az amerikai diktátum ellen Japán lap a választási törvény megszegéséről Aangháj (T.ASZSZ) Az ..Aszia-bi“ japán' lap jel eutéée szerint Okabara a japán igazságüg’ymipdisZtérium bün­tetőjogi p-szlályának vezetője kedden az- ííts-óház jogi bizottságának ülésén b&,jek:n.’te.tt-(3. hogy az ezév október eb-ején megiariotá párfementi válasz- tr.yo.k alka'máva.!. áz edclig mcgálúa- pi.-t.oik adatok szerint,. 40.0.-10 őséiben •szcg’ék, még. a vúláfszt-á&i törvényt. A -jer enlégi páiíaTuenti 'képviselők közül: 5'4-én sztegtlék meg a választási tör vényt rí ■szavazás a-lkadimá-vái. Eisenliower MsGÖrlhurrsf Ifívan tárgya ni a koreai kérdés „niesoiíiásáról“ (MTI) A londomä rádió jélemtése s®e- rinit Elscmbowe-r olyoáértelimíí táv­iratot küldött az aa-nafkidiejésn félre­állt tobt véresíke'zü MncAmhurraak hogy „hajlandó' meg't.árgjTalui .vele a koi'éaj liélyzét-et.“ Ma-c Arthur ugyanié — az amcrílkai gyárosok szöveteégénék értbicezl-etón — arról beszélt, hogy „van egy térve a koreai kérdéssel kap cső Iáiban ‘‘ Mac Arthur azt ié kijelentette., hogy ..ezt a tervet csák akkor (.erjeezithoti Eis.erUiower elé, h-a erre Eisenhon-er felszólítja.'' Eiéenhower azonban nagyon jól tudja, hogy mik Mac Art húr élkép ze’ésgi a koreai háborúval kanoso- atbau, hiszen — mint. az" „AFP“ egyik jelentése közli — „Eiseuliotvei tábornok közvetlen körűyez'elének egyik tagja kijelentette.., a kijelölt elnök ismerd azt a te-rvmt, a-nielyrő1 Mao Arthur tábomoik njalátlkozoét:“ A „Daily Telegraph“ Tilo Jugoszláviájáról London (MTI): H. G. Martin, ári­ból ai k’bom-agy a Daily Telegraph című angol burzsoá lap hasábjain be .’zámol a közelmúltban Jugoszláviá­ban tett látogatásáról, Cikkében a öbbi között foglalkozik Jugoszlávia gazdasági helyzetével és érdokes le- 'eplezésekct közöl a titóisták úgy­nevezett ötéves tervének teljes ku­darcáról. „Amikor a repülőgép földét ér a belgrádi repülőtéren — írja, — az üsö látvány} amely Qz ember sze­mébe tűnik: egy nagy csomó-' félben- ■ maradt épület. Ezek az épületek — állapítja meg — néma tanúi annak, mi valósult meg Tito ..ötéves., tervé­ből.“ Tito bejegyezett abba — írja a to. váihbiakban, — hogy kártérítést fi­iét. azokért az államosított tulajdo­nokért, amelyek azelőtt új barátai­nak birtokában voltak. Ennek kö­vetkezménye, hogy Jugoszláviának ebben az évben már 25 millió dollárt kellene: törlesztenie.” ­Az ország ilyen „nagystílű“.kiára. sííásának terheit természetesen a dolgozók óiselik. Ezt -'az angol'bur- zsoá lap Is kénytelen elisoherni, A. térek — írja, — olyan alacsonyak hogy a iizétésbal élők éictsáínvonaha általában q, létminimum álájt. mo­zog. A ruházkodás különösen nagy nehézségekbe ütközik — aZ árak rendkívül magadak és a minőség igen avenne. Moszkva: Az Izvesztyija közli Sagateljan cikkét „Nyugateurópa az amerikai diktátum ellen*’ címmel. Az amórikai megszállók, az ame­rikai parancsolg-atás elleni mozgalom Nyugiat-Európáiban a lakosság egy­re szélesebb köreire terjed ki és már olyan jelleget, öltött, hogy a ka­pitalista, ;apok .sem tudnak róla hallgatni — állapítja meg a cikkíró, majd idézi a Svájcban megjelenő „Freies . Europa’* című lap egyik cikkét. „Európában és Ázsiában egyaránt mind magasabbra csap az amerika­\z „Izvesztyija“ cikke e ílenes hangulat hull ama állapítja meg a svájci lap — A távoikeleti- országok" közül elsősorban Japánban, fokozódik ez a hangulat. Európában pedig különösen Ny ugat-Neme tor­izágban válik mind erősebbé. Itt egy re növekvő mértékben hangzanaüc el bírálatok az amerikaiakkal szemben. Ezek a bírálatok, sokszor olyan for­mát öltenek, hogy még Washington és Bonn viszonyára is árnyékot' vet­nek. Franciaországban, Olaszország­ban. Belgiumban. Angliában. Svéd­országban és Ausztriában is fokozó­dik az a-merikaellenes hangulat.*’ Megkezdődött «z olasz válasz'ási törvéíijjiivavlat általános vitája Róma (MTI) Ke-őden az olasz par­lamentben befejeződött a vóllasiztási iorvényjavasl'at előzetes vitája és sza­vaztak P-a’imÍTo Togliatti elvtárs és Pietro N-ennú javaslatai felett Togliat­ti eluuírs .javaslata eliten 35f4, mellet1 ISO képviselő szavazott. Neműi javas­lata fellett tiiitkos szavazással dömtöt- tetkh Ennek sonán 297-en szavaztak a javaslat eitlen és'207-en mellette, Meg­mutat kozott tehát s titkos szavazás .a lka Írná vádi hogy a többségi pártok legalább 20, képviselője foglalt állást az cíllemzié'k javasilatai mellett. Ezt követően k-eiuJK sor az általá­nos vitára. Epicarmo Corbino volt pénzű gyui-liuiszter meggyőző erőva) mutatott rá az új választást törvény csalárd jellegére. A törvény egyetlen célja — mondotta, — hogy olyan partiam erntet 'ere-mt^en, a-melv fe­tjel meg az ország álúá-stfogla 1 áránnk. Co-rbimo beszédét az eile>n®éiká pad- sorofkban ta-psviibarra] foga diáik. Tiltakozó ni ózna lom a csalárd választási törvény ellen. Amíg az o'ó-sz parlamentben vita ßolyUk a kormány csalárd választású- t-örv-ényjavasilata körül, egyre ü.a- gyobbarányú tiltakozó mozga'am bon- taikocilk ki az országban. A pio-m-binol ■„Magona“ fémíko-hászati műveik mun­kásai félórás, sztrájkkal tiltakoztak a csalárd választást törvény elilém, míg az „Ilva1'. fémikotiászati gyár mun­kásai hasonló okiból egyórás munka­beszüntetést tartottak. A köztársasági elnökhöz özönlenek a • tiltakozások az ország minden ré­széből. Egész Olaszországban tiltakozó gyűléseket tartanak, melyeken Koráí­rna s tömegek vesznek részt. Fokozód k az Egyesiül Államokban a koreai főzsziinet haladéktalan megvalósítását követeld mozgalom (Uj Kína) Az . Egyesült Állam okban a lakosság széles, tömegeinek részvé­telével állandóan nő a koreai tűzszü­net haladéktalan megvalósításét kö­vetelő mozgalom. A newyönkii >,Daily Worker1' jelen- 'tés szerint a koreai 'baircbérről n«ni- rég hazatért és leszerelt A. Harris, Bryan Bradley és D’-dk« Davis Seatt- eban béke-szavazőoéöaiiiátkat terjejz- te-tt azzal, hogy azokat Bisemhover­heiz továbbítsák. A békészavázás első ered-ményai azt mutatj-áik, hogy pé’dául Seattleba-n 325 em.be-r közül 322-en ak árjáik a koreai háború azonnali befejezését. Hasoiriflióak az eredmények a szomszé­dos vá r ás ókban is. A newyortki „Daily Worker1* végül arról számol be, hogy nemrégen égy n,e V y ortká s zaks z«e rv e zet i békéért éke z - ’Jeten követetitek: az Egyesüli Államok ENSZ-küldöltsé-cc- — addig is, amíg a hadifogo ykérdésben fennálló né zet- ölt éréseiket megvi tátjáik —- .fogltaljon állást a haladéktalan tűzszünet «Tel­lett. Minden termelővel megbeszélik a tanácsok a gazdalaisirom adatait A helyi tanácsoknál most folyik a iövő évre szóló gazdalajstromok el­készítése. A készülő gazdaíajstro-m alapján áttanítják majd meg az egyes termelők 1953-a-s beadási kö- -elezettségét. A gazdala jstrom elké­szítése folyamán — december hó­napban — n tanácsok minden egyes 'ermelöt behívnak, 8 megbeszélik ve ’e a művelése alett álló terület ada 'ait, a bekövetkezett változásokat. Minden termelőnek alapvető érdeke hogy ezen a (árgyaláson meg jelön­ien és abban az időpon'ban jelenjen meg. amikorra, idézése szól. Ha a tér meló gazdaságában, művelése alatt álló földterületében vá'tozás követ­kezett bt’, őzt okmányokká! keil bi­zonyítani. A haszonbérleteké; Írás­beli és a - tanács által, láttamozo.tt szer ződéssel, a termelőszövetkezetbp ya ló belépést pedig belépési nyilatko­zattal koll igazolni. A földfe’ajánlás következtében beállott változást csak akkor veheti figyelembe a ta­nács, ka a termelő bemutatja a me­gyei tanács földbirtokrendező cso­portja által kiadott véghatározatot a felajánlott földterület elfogadásáról. A guzdalajstrom öss-zf'ál.ításáliál je­lentemé''kell'a termelőnek azt is. ha a művelés alatt álló földterületen, vagy annak egvrészén a műyelési ág változá&a következett be. A műve- "ési ág megváltozásáról a tanács helyszíni . felülvizsgálás alapján iga­zolást készít és eszerint módosít:« a termelő gazdalajstrombeli adatait.

Next

/
Thumbnails
Contents