Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-12 / 291. szám

É5S DECEMBER 12 NAPLÓ s Növeljük a DISZ tömegliefolyását Cirkos Milláiy e’víárs pártunk Köz. i Vezetüségének ülésén mondott ;,ámolója nagyjoJentőiíégű ne-, c, magyar fiataloknak.' Nemcsak •jt, n»ert megmutatta az utat. ame ■ haladnunk kell, hogy hosszú idő ■aegiszabtii feladatunkat, hanem t is, mert ezen keresztül üteg­ük az a gondoskodás, mellyel unk és Rákos] eivtárs foglalko- az ifjúsággal. irkas e.v;árs beszámoló ia az z ország baii, így a mi járásunk- ' is lelkesedést öntött a fia falók­ba mely a termelési torvek túltel- iésében ,a tanulmányi színvonal kedésébe« mutatkozik meg. A azonban az, hogy a jótermelő lókat nem bíztuk meg icJadalok- hogy az ifjúság politikai nevet­nem állítottuk a Szervezet első egfogtosabh feladatának. Nem meg a kellő tekintélye a DISZ- vezeti'ink többségéacjt, nem log áztattuk a fiatalokat, ezért nem :gcsz ifjúságot átfogó lömegszcr- t a ttii párásunkban a DISZ. íjjon azért van-e a DISZ-ben az ágpiáit csupán harminc százalé- mert item akarnak DISZ-tag ok i? Nem A mi fiataljaink igenis irt Ifjúsági Szövetségében akar- lenni és dolgoznak is Csupán ink,- vezetőknek kell olyan lég - te rom tépi. amely vonzza a fiá­kat, amely megszeretteti u szö- éget. Ezt elsősorban az segíti <’!ő, a DISZ szervezetek élére tekin­télyes vezetőket állítunk, akik rend szeres szervezeti lélet, a kuitúr- és sport munka megjavításán keresztül képesek az egyre növekvő feladatok végrehajtására. Ahhoz azonban, hogy Hutaijaink világnézete megváltozzon, hogy is­merjék a szövetség célkitűzéseit, fel­adatát, hogy lássák azt a harcot, me Ivet nagy pártunk vív a még szebb és boldogabb jövőért, mely elsősor­ban nekünk , fiataloknak épül, ahhoz az szükséges, hogy a politikai okta­táson keresztül neveljük a fiatalo­kat. A tanulás fontosságára a mi nagy tanítónk, Lenin, Sztálin és Rá­kosi elvtársak felhívják figyelmün­ket. Sztálin elvtárs már 1928-ban a Komszomo! VIII. kongresszusán a ta nulásról a következőket mondotta: ,,Ahhoz, hogy építsünk, tudás kell, r\ kell sajátítani a tudományt Ah­hoz azonban, hogy tudjunk, tanulni kell Tanulni ál hatat osan és türel­mesen. Tanulni — mindenkitől — ellenségtől és baráttól egyaránt de különösen az ellenségtől. Tanulni összeszordtoU fogakkal, nem félve attól, hogy az ellenség nevetni fog rajtunk, tudatlanságunkon, elmara­dottságunkon. Erőddel állunk szembe. Ennek a-z erődnek a neve tudomány, amelynek sokféle ága van. Ezt az erő döt be kell vennünk, bármi áron, — Ezt az erődöt az ifjúságnak be kell vennie, ha az új élet építője, ha a régi gárda méltó utóda akar lenni.“ Pártunk iekidatul tűzte ki a DISZ elé, hogy hazaszeretetre, és a prole­tár némzetköziség szellemében nevel füle fiataljainkat Mi tudjuk azt, hogy csak azóta miénk ez az ore*-<g, mióta a Szovjet Hadsereg felszaba­dított bennünket, mióta a magyar nép u párt vezetésével a hatalmat kezébe vette. Mi elsősorban több­termeléssel, jobb tanulással és foko­zottabb helytállással bizonyítjuk be. hogy' szeretjük hazánkat. De hazafi- ?ágra neveljük fiataljainkat akkor is, amikor a néphadseregbe készít­jük fel őket, amikor a fegyver for­gatását az SZHSZ szervezetben meg. tanulják. Ezek azok a feladatok, melyeken belül megvalósíthatjuk pártunk ha­tározatát. Es ha ezt megvalósítjuk, akkor elérjük azt, hogy a mi -járá­sunkban is a DISZ az egész ifjúságot átfogó töm égsz ervezet legyen. Csak tartsuk szem előtt pártunk útmuta­tását, amelyen a DISZ alakuló kon­gresszusához intézett- „Dolgozó né­pünk elsősorban azt várja az Ifjúsá­gi. Szövetségtől, hogy Iiazafiságra, lelkiismeretes munkára, szorgalmas tanulásra és fegyelemre nevelje a fiatalokat. Elvhü, az új iránt fogé­kony, müveit, bátor embereket ne­veljen Olyan ifjúságot neveljen a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, amely szívvel-lélekkel erősíti népköztársa­ságunk hatalmát — szocialista fejlő­désünk meggyorsítása, hazánk felvi­rágoztatása érdekében;’ DEBRECZENI IRÉN járási DlSZ-titkár, Gyünk. A gerjeni Vörös Nap tsz zárszámadása hűen tükrözi a munkaszervezés hiányosságait Tolna megyében ecbíis: 35 termelőszövetkezet készítette el év végi zárszáma á át To-lna megye icnnelöszövetkezetoi és csoportjai általában megkezdték az év végi zárszámadás e>'készítését: keddig 33 helyen fejezték be a zár- ©zám-adásaal kapcsolatos munkákat, míg 33 tsz-ben, iiiotve .fszos-ben most folyik a zársz áradás fi-^sz-oál Lhasa A zárszámadások elkészítését nagyban gátolja, hogy több tc-nnct-őezüvetkezet még mindig nem végzett a betakarí­tással. Így a gyön-ki Vörös Csillag tsz 12 hold kukorica, a varsádi Sza­badság tezes 12 hold burgonya, a ndezlai Sarló-kalapács pedig 40 hold kukorica ©zedósét nem végezte eh A lemaradást legtöbb helyen a já­rási tárnicsok hanyagsága idézte elő, amelyek — mint a tamási járásban is — nem értik meg a zárszámadások elkészítésének politikai jelentőségét, s ebből követhez üt az is, hogy <j ter­melő csőpetrtoktiak nem adnak megfe­lelő segítségei.. A tárnád járásban még mindig csak egv termelőszövet­kezet végzett a zárszámadással, míg a gyön-ki járásban 16 csoport már befejezte, 10 pedig most készíti év- végi zárszámadását. Az elsők között készültek el a kö- lcsdi Uj Elet tszcs-trón, ahol a tagok már terményben meg is kapták a* évi munkájuk után járó részesedéit, munkaegységenként egy kiló árpát, két ki-ló lahn.rniányrépáts fé Miter bori. 17 deka cukrot, mig kényéígobonáiból minden (gyes tag 4.5, kai ól vitt haza, minden munkaegység után. Két új termelscsoport alakult a szekszárdi járásban Az elmúlt napokbatn két új ternielő- esoport tartott* alakuló gyűlését a szekszárdi járáéban. Bogyiszlói! 12 család 24 taggal BuzakoMez néven alakította meg II. típusú csoportját Az új csoport 116 holdon kezdi meg a körös gazdálkodást. őceánybem a Bőke tszcs, jó munkát végzett az idén, búzából az aszály ellenére is 9 mázsás átlagtermésük volt, gy apad ö kljükre"11 pedig 60 má­zsát szállítottak be a Tolnai Gyopot- bnvúTúó raktárába. Most a Béke tszcs jó eredményeinek láttán 20 őcsényi egyénileg dolgozó -por asz tcsal ód ha« t orozta el, hogy családtagjaival együtt „üt a szocializmus felé” cin-e­vezéssel 111. típusú íermelőcsoportot alakit. Az,új csoporttagok 179 hol­das közös birtokukba bevitték gaz das ági felszoröl-éseiikot ia, 6 többek között 12 kocsi, négy vetögóp, 1.2 könnyű és 10 nehéz fogas, 31 szántó iiitwtve kapáló eke segíti már kezdet­ben a munkában. Már a megalakulás- nál jelentős állatállománnyal rendel­kezik az új csoport: istállóikban 9 szarvasmarha, 17 ló és 7 sertés van. gerjeni Vörös Nap tsz. a. múlt ji egyike volt megyénk legjobb sínek. Az idei évben azonban sáésés és hanyatlás mutatkozik a munkájában. A vezetőség nem lopkodott idejében a tsz-ben a ka helyes megszervezéséről, nem ották fel brigádokra és munka­csapatokra a területet, nem vonták be a családtagokat és a nőket a termelő munkába. A munkaszervezés és a brigádbeosztás csak papíron volt, a gyakorlatban .nem hajtották ezt végre, mint ahogy a szervezeti szabályzat előírja. ß hiányosságok rányom ák iirysgiitel a tsz ísjiödásére, megmutatkozik most az idei zár íadásnál Hiányzik a tsz tagságá- a munkafegyelem Közömbösség lemtöródömség .jellemezte a tsz kaját. Egyes tagok nem vették eszüket rendszeresen a termelő kából, kbecsülték azt a rejtett tlékot, ami még a tszcs-ben nem ilf feltárásra. A növény tennesz- en egész esztendőben alig 15—20 jo/gozoft, mert a családtagok és ,ök nem voltak bevonva kedd­ien a termelő pumkába. Kevés .- in tag van. akinek családtagjai íssj részét a munkából rend­esen. Főleg jellemző volt erre os Lajos példája, aki ahelyett, y a feleségét és a lányát bevitte ia dolgozni a tsz~be. engedte y piacoljanak és kereskedjenek, következet pedig munkáéi őhiány- szenvedett. 'Dobos Lajos a ker­etben dolgozott, de nem tartotta ügyének a szövetkezet vagyoná.- 1-elkiismeretes kezelését, és en- következtében 23 ezer forint t tett a tsz-ben. Hanyagsága toly- lagyott el tavasszal a rengeteg únta és rothadtak el a ponyvák Kertészetben- Ez a' hanyag és le­ttes munka kihatott az egész évi tészeti termesztésre ß pofitikai munka gyenge volt ebből adódott azután minden hiányosság. Ä tavalyi esztendőben éppúgy 1-ebecsülték a politikai ok­tatás jelentőségét, mint az idei év­ben. Ebből adódik az is. hogy van­nak tagok, akik uem értik meg a munkafegyelem fontosságát, nem dől goznak lelkiismeretesen a tsz-ben. — Horváth Ilona, aki 30 munkaegysé­get ért él, s a kulúknál többet dol­gozott, tíiint a tsz-ben. A zárszám­adásnál pedig ö követelőzött legjob­ban és kevesellt azít, amit kapott, — Ezeket a hiányosságokat a tsz elnö. ke Benhardt elvtárs, annak ellenére, hogy komoly szakképzettséggel ren­delkezik maga ia előidézi. Benhardt elvtárs sok esetben együtt siránko­zik a tagsággal-, ahelyett, hogy erős kézzel okulva a hiányosságokon fog na hozzá a munkák jó megszervezé­séhez; támaszkodva azokra a tagok­ra. akik kezdeményezők és javasla­taikkal segítik a tsz további fejlő­dését. Állattenyésztési szaktanfoVara indul a tengeiici Petőfi tsz-ben Az ország kiülőTvbö'ZŐ résziedből, az 1000 holdson felüli tc-rmelősröveríike re­tek elnökei részére állattenyésztési szoManAíymn nyílt meg szerdán reg­gel a tengeiici Petőfi tenmelőszövet- kezetban» A tanfolyamon 32 szövet- kereti elnök vesz részt, akik elmélet­ben és gyakorlatban ismerkednék meg az éle re járó szovjet állattenyésztési módszereikkel, amelyekét a tengeiici Petőfi tsz mint állattenyésztési mánia s »5 vet kezet már hosszabb idő óta al­kalmaz. ß elnöknek a páriszsrvezeitel körülivé komoly politikai mentát kell végezni' Meg kell magyarázni azt, ha min­den egyes tag becsületesen kive­szi részét a munkából .és magáévá teszi a szövetkezeti vagyon fejlesz­tésének és megőrzésének ügyét, ak­kor a jövő évben már eredménye­sen fejezheti^ be a gazdasági évet Bőven jut a munkaegység arányá­ban minden egyes tsz-tagnak és min denből becsületesen 'tudják teljesí­teni az állam iránti kötelezettségü­ket. Annak ellenére, hogy az idei évben hiányosság volt a munkaszer­vezés terén és nem vonták be a csa_ ládtagokat a termelő munkába, vol­tak becsületes dolgozók, akik kivet­ték aktívan részüket a munkából és szép munkaegységet tudnak felmu­tatni. keresi Sebestyén és Kertesz János sertésgondozók, akik az állat­tenyésztésben több, mint G00 munka egységet tudtak elérni. Emellett Szép eredményt értek el Bráz Ferenc, aki 560, Házi Ferencné baromiig ondoző pedig 31.2. munkaegységet ért. el ez- évben. Házi Ferencné is becsülete­sen állta meg helyét a termelő mun­kában és példát mutat a tsz női dolgozóinak, hogyan kell helyt állni a nőknek a termelésben. ß gépállomás nem végzőit kielégítő munkát a tsz- nél, ami szintén hozzájárult - a tsz eddigi hibáihoz. Az. őszi munkák elvégzésénél nem teljesítette a du- naszentgyörgyi gépállomás tervét. Az ipari növények alá való szántásnál nem alkalmazták a fejlett agrotech­nikai , eljárást és elhanyagolták az előhántós \>ke alkalmazását. Ebben hibás a tsz vezetősége is, mert nem követelte meg, hogy a gépállomás a szerződésben vállalt kötelezettsé­gét maradéktalanul végrehajtsa és alkalmazza azoknt az pirotechnikai eljárásokat, melyeket a miniszter- tanács határozata is előír. A 32 sző vetkezeti elnök dele lőtt ős­ként elmék ti oktatást kap, míg dél­után a Petőfi tsz állat tenyésztésében gyakorlatban tanulmányozzák a rno- denn zoodechu'lka eredményeit. Az á’> kttenyészités meílletf rnegiivmerkednnk a takarmányozás kérdéseivel is, s a gyakorlatban mutatják be előttük a szabnia félék meszes feltárásának mód­szerét, a siló zást. az egyedi talkarmá- nyozássf, a mesterséges borjúnevelést és a gépi fejest. A tanfolyam két hétig tart. Nagy tömegeket vonzanak Tolna megyében a Szabad Föld Téli Esték Az elmúlt évben összesen 500 Sza­bad Föld Téli Estét ó 400 Szabad Föld Vasárnapot rendeztek Tolna, me­gye közsésroitbe®. Az !dén ez a szám máris megkétszererödöUi * nyáron rendezett 922 Szabad Föld vasárna­pok mellett 931 Szabad Föld Téli Es­tét rendelteik eddig Tonna megye fal- vailban, s ezeken kívül az őszi idő­szak alatt 50 heh-esírá^ tanfolyamon é-s 100 számolási tanfolyam is meg­indult. LEVELEZŐ ISK ÍRJ Az Nagyon szeretnék a hőgyészi iskola szakköréről beszámolni. Mi úgy érezzük, szépen és eredményesen vezetjük szakkörünket. Minden héten két óra a szakköri foglalkozásunk. Választottunk szakköri titkárt, akt ve­zeti a foglalkozásairól. Van két jegyzőkönyvvezetőnk, akik felváltva Írják az órák munkáját.. Nagyon érdekesek és elevenék <i jegyzőkönyvek i*- VoU már Arany János emlék szakiéi rünk, állandóan, faüujságol is készítet tünk róla. Ady halálának évfordulóján több szakköri foglalkozáson ismer­tettük Ady életet. Most pedig József At lila életéi, és munkásságát dolgoz­zuk fel. Két szakköri foglalkozásunk poll, már József Attila gyermekko­ráról és ezután kerül sor ifjú, férfi korára, költészetére. Rendeztünk egy fogalmazási versenyt. A jutalmat Sz teáin elv-társ születésnapján- kapjuk meg. Úgy érezzük magunkat, mint a felnőttek, már most megdliapitpfk. hogy jó magyar tanár, sőt falán még újságíró is leltet belőlünk. Szét eh nőnk, ha már iskolában is eredménye sen dolgoznának a pajtások a szak­körökben. MAJOR Lili A Vili. oszt. szakköri levelező. V EMZETKOZl SZEM!, E Mi történik Kenvában I. fcenya Afrika köteti partjain íck­k. Kiterjedése hatalmas. Nagyobb, nt Franciaországé. Területe 582.000 gyzetkilométer. Lakosainak száma 448-ban) 5,373.078, ebből 5,218.232 ger, 90.528 hindu és 29.GG0 euró- iL I AZjf jrszá-g északi része, az egész ráatJ°k mintegy kétötöde i'éLsiva- gnarcftéli rész, ahol ezidőszerint az , jetii Öazdaságl élet összpontosuL «szabjnpálybol és alacsony fennsík- ,jn,as itt terülnek el a legtcriné- területek. és I( tói 11 fővárosa és közigazgatási hátai ja Nairobi (119.489 lakossal), mali nagyobb városok Monibassza. és ipari város (84.74G lakos) uraim 1PU> ar <*urópai ültetvényes cs készí dós ági terület központja. JÓJ3, közigazgatásilag két részre tagozódik; esy protektorátus és cgv gyarmatira. A portektoráíttshoz csu­pán az Indiai-Óceán partvidékének 10 mérföld széles földsávja tartozik, Tanganyika és Kipisi között, valamint a Lamu-szigetek. A XIX, század végén Anglia és Né­metország harcoltak Kenya birtoklá­sáért. 1890-ben szerződést kötöttek, amelynek értelmében Anglia lemond Németország javára HcLgolandról és elismeri Tanganyikára Németország .jogait, ezzel szemben Németország be­jegyezik abba, hogy Anglia Kenyát és Ugandát a birtokaihoz csatolja. 1820-ban Kenya egész területe, elte­kintve a zanzibari szultán felségterü­leteit, angol gyarmattá vált. A gyarmat és a protektorátus igaz­gatása között gyakorlatilag semmi különbség ainca. Mindkét orteágrész élén az angol kormány áltál kineve­tett kormányzó áll, A kormányzó mellé különböző ügyosztályokat, ve­zető tisztviselőket rendeltek, éspedig az igazságügy, pénzügy, földművelés- ügy stb. vezetőit. Az úgynevezett tör­vénykezési bizottság törvényjavas­latokat dolgoz ki, amelyeket a kor­mányzó megerősít. A törvénykezési bizottság tagjai főképp angolok, *ki* két részben a kormányzó nevez, rész­ben a fehér lakosság választ. Kenya gazdaságilag gyengén fejlett agrárország. Legfontosabb termékei a kender, kávé, tea, búza, gyapot, mo­gyoró és cukornád. Az ipari üzemek igen fogyatékosak és kezdetlegesei» és a fa, kávé, kender és eukoruád elsődleges feldolgozásával foglalkoz­nak, Akadnak még kis konzervgyárak, valamint eipő, kölci, zsák é® nyers­szövet feldolgozó üzemek is. Az ország talajának kincseit még alig kutatták fel, de már eddig talál* tok aranyat, rezet, mangánt é* aél A íü kérdés: a lóid A legégetőbb probléma Kenyában ma a földkérdés. Az angol gyarmato- sftők a bennszülött lakosság földjé­nek jelentékeny részét elrabolták. Ép­pen ezért az 5 millió négernek csak 27,5 millió hektár földje van, míg a 30 ezer angol gyarmatosító 8.1 millió hektár termékeny föld feleit rendel­kezik, Az ottani angolok nagybirto­kosok. Igv például annak idején lord Dalanrere í(Hl ezer hektár, lord Ply­mouth 350 ezer hold földet szerzett magának. Igen hatalmas földterüle­tekre tették rá kezüket az angol tár­saságok. Az East Africa Estates rész­vénytársaság birtokában 330 ezer hek- lár főid van, A négereket az úgynevezett rezer- váeiókba költöztették át, ahol a ta­laj nagyobbrészt alkalmatlan a föld­művelésre, A ^korona-gyarmatok sza­bályzata’* értelmében a négerek nem szerezhetnek a termékeny fennsíkon földet. Azoobaai azokat a földeket is, amelyeket a bennszülöttek számára tartottak fenn, lassanként elveszik. A rezerváeiőban az életfeltételek, rendkívül nehezek. A lakosság stíríp sége K a vi rondo ban n éc y zetnié r i ­dcuként 150 személy, a Kikuju törzs területén 300, némely helyen ezernél is több. Ami a négerek ,,munkabérének mér­tékét" illeti, ez igen alacsony. A mun­kások havonta 2 fontsierlinget kap­nak, számos földmunkás pedig csu­pán 6—8 shillinget. Ez a éhhér még arra sem elég, hogy a családot táp­lálni lehessen belőle. A négerek rendszerint nádból, vagy szalu iából összetákolt, asiyasgal ki ta­pasztott viskókban laknak. Világosság- levegő nincs bennük, ellenben annál több nedvesség, A rezerváciők a f«*"- töző betegségek melegágyai, A négere­ket a tuberkulózis és az álomkór pusz Htja. Néni teljes adatok szerint a ke­nyai négerek 12.5 százaléka maláriá­ban szenved. A néger lakosság csaknem teljesed analfabéta. A néger gyermekek 80 százaléka elemi iskolát sem végzetL (Folytatjuk*

Next

/
Thumbnails
Contents