Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-12-09 / 288. szám
4 MBPlé 1M2 DECEMBER * 1 XIX. partkongresszus attyeganak iunulmcinyozásahos A habe ru és béke kérdése Sztálin elvtárs új művében I. rész. bz télin elv társ klasszikus művében: „A- szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban’* a modern kapitalizmus mélyreható marx. Asia elemzésével, a második világháború utáni nemzetközi helyzet értékelésével. új. nagyjelentőségű té-. tülökkel fejlesztette tovább a marxizmus len inizmusnak az imperializmusról és a háború és béke•kérdéséről szóló tanításait. Sztálin elvtárs élesen szembeszáll «r'O-kkaí. .-»kik a második világháború után kialakult nemzetközi helyzetből azí a következtetést vonták le, hogy az imperialista országok között a háborúk már nem elkeriiihetetle. nők. Mélyrehatóan elemzi a kapitalista országok egvmásközötti ellentéteit és feltárja ezeknek az ellentétüknek a perspektíváját. - Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia— Franciaország ellentéteit elemezve Sztálin e!vtárs rámutat arra. hogy az imperialista országok számára elsőrendű 'jelentőségük van az olcsó nversanyágoknak és bíz/o- felvevő piacoknak. Az Egyesült Államok az. zab hogy behatol ezen országok piacaira és megszerzi a nyersanyagforrásaikat. továbbá, hogy ..segély’’ len le alatt gazdaságukat az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé teszi, veszélyezteti az angol és francia tőkések magas profitját. A piacokért és nyersanyagforrásokért folyó harc előbb utóbb oda kell vezessen, hogy ezek- az országok kitépik magukat az Egyesült Államok öle léséből $ magas profitjuk biztosítása érdekében konfliktusba kerültük vele. Az imperialista országok között élesedő P Fentétek memmubi‘koznak a nemzetközi politika olyan mind gya- . koribbá váló jelenségeiben, hogy egyes angol francia monopóltőkés csoportok egyre nyíltabban szót emelnek az amerikai imperialisták politikájával szemben. A legfontosabb legyőzött imperialista országok Nyugtat-Német ország és Japán helyzetét elemezve. Sztálin elvtárs hangsúlyozza az első világháború utáni helyzet történelmi tapasztalatait. Anglia és az Egye sült Államok az első világháborúban Németország felett aratott győzelmük után azt remélték, hogy Németország mint nagyhatalom és versenytárs kidől a sorból és nm^szű- nik az imperialista országok közötti háború lehetősége. Az angol, amerikai monopolisták maguk is segítse cet nyújtottak Németor-zág gazdaságának helyreálüíásához. hadigazdasági potenciáljának növeléséhez, ar. ra számítva, hogy a Szovjetunió el- ]:n használják fel Németországot. Az angol-amerikai imperialisták ebben az időben — éppen úgy, min: ma egy szovjetellenes egységfrontot igyegeztek összetákolni. Ismeretes, hogy az angol-amerikai imperialisták nak ez a kísérlete kudarccal végződött, — mert mint erre ‘Sztá’in elv- Iárs rámutatott, a kapitalista országok közötti ellentétek, a harc a piacokért. nyersanyagforrásokért — gyakorlatilag erősebbnek bizonyult, mint a kapitalizmus és szocializmus közötti ellentétek. Ma, amikor az amerikai imperialisták szemérmetlen nyíltsággal állítják helyre a német militarizmust helyreállítják a német hadiipart, különösen fontosuk Szia. Hn elvtársiak ezen figyelinez'etései. A bonni kormány képviselői egy re nyíltabban hangoztatják, hogy Nyugat Németországot vezetöszerep illeti meg Nyugat-Európában. A nyu_ gat néni t monopo'i.stáknak ezek a tervei egyre nagyobb riadalmat keltenek a francia, anno; tőkések köré. ben Bár a német monopolisták jelenleg behódolnak a: amerikai impe na'izmusnál; és eltagadják annak vezetését. nem kétséges azonban, hogy arra fognak törekedni, hogy m:gsze- rezzék önál* 1 óságukat és a maximális prolit utáni hajszájukban előbb-ulóbb ellentétbe kerülnek az amerikai Un perin'.izmussal, ami-újabb konfliktusok lehel őségéi jelenti az imperialista országok között. Sztálin elvtárs új művében rámutat arra, hogy a? a tétéi, amdv sze rint ' kapitalizmus és a szocin'.izmus között; ellentétek erősebbek. mint a *őkés országok közti ellentétek, e. méíot.ileg helye-. Mégis a második világháború tanulságai mutatják, hogy a „kapitalista országoknak u piacokért vívott harca és az. a vágya hogy knnkurrmsmkei megfojtsák, gyakorlatilag erősebbnek bizonyult, mint a kapitalizmus tábora és a szódat, izmus tábora közli ellentéteké' — Mórt a. szocializmus országa ellen irányuló háború veszélyesebb a. ká- pitalizimus számára, minit a tőkés or. szagok köz-ötéi háború. Mivel a tokié« országok egymás közötti háborúja csuk azt a kérdést veti fel., hogy melv tőkés csoportok, uralkodjanak a többi tőkés ország felett. míg a szocializmus elleni háború az egész kapitalizmus létét veszélyezteti. Az imperialisták, bár n tömegek félrevezetésére. saját, háborús készülődés indokolására a Szovjetunió agresszivitásáról üvöltöznék, maguk se hisznek agresszivitásában. Számítás, ba veszik a Szovjetunió békepolitikáját és tudják, hogy a Szovjetunió nem támadja meg a kapitalista országokat. Sztálin plv’ársnak ezek a megállapításai különös jelentőséggel bírnak a jelenlegi nemzetközi ^helyzetben. Az SZKP XIX kongresszusán számos felszólaló húzta alá. hogy a Szovjetunió ellen, a szocializmus országai ellen indítandó új háború ese- tén ezek az országok mindennel rendelkeznek ahhoz, hogy a háborúit a kapitalizmus ■ sír jóivá változtassák. Napjaink nemzetközi helyzetűnek eseményei a tények megdönthetetlen erejével bizonyítják a Szovjetunió békepolitikáját és leleplezik az ag.resszorokat. Anglia-Franciaor- «züe és a. többi tőkés állam uralkodó köreinek látniok kell. hogy nem a kommunizmus, nem a Szovjetunió. hanem az. Egyesült Államok monopolistái hódítják el piacaikat, nyersonvagforrásaikaf és veszélyez teiik önállóságukat, A békeharcot vezető kommunista pártok számára óriási jelentőségig«! bírnak Sztiá’in elvtársnak azok nz útmutatásai, amelyek -megmutatják, hogy honin tétele, amely szerint az imperializmus elkerülhetetlenül háborút szül. továbbra is fennáll. A kapitalista országok közti háború el. kerü’hétetlenségéröl szóló tanítás a jelenlegi nemzetközi helyzetben is változatlanul érvényes. Arra tanít Sztálin elvtárs. hogy a nemzetközi helyzet felszínén mozgó küfSn jelenégek mögött meg kell látnunk azo kát az erőkéi, amelyek Ldiejlődésük- kel meg lógják szabni az .események menetéi. E tanítások megmutatják számunkra a velünk szembenálló tábor gyengeségeit, belső ellentéteit és azt, hogy ezek az ellentétek szükségszerűen növekednek, Az imperialist országom közötti ellentétek éleződése mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy egyre inkább válságba kerül az amerikai imperializmus politikája. — Növekednek azok a kapitalista csoportok. ame’yek saját magas profitjuk védelmében szembekerülnek az amerikai monopoltőke terjeszkedésével és vü águral mi törekvéseivel. A kommunista pártok feladata, hogy politikájukban számbavegyék ezeket az erőket és eile at ét eket. kihasznál- ják a békeharc érdekében a legag- resszívabb erők elszigetelésére. Ezek a sztálini tanítások figyel - mezfenek bennünket arra a veszélyre. amely a békét az imperia.isták egymás-közti háborúja formájában fenyegeti. Vann-aj.- nálunk olyan kvtársak. akik úgy gondolják, hogy az imperialisták egymásköziti háború, ja hasznos a munkásmozgalom számára, hiszen gyengíti az egymássá, szembenálló imperialistákat. Ez a felfogás helytelen Az imperialisták egymásközli háborúja is elsősorban a dolgozókat sújtja, nekik kJ! elviselni a háborúval járó pusztításokat, és szenvedéseket. Az imperialisták közti háború gyengíti a munkásmoz gahnat. mert íelsz'tja a sovinizmust, a náció na .izmust, megosztja a munkásokul. u tőkések vid-ont nagy prolitokat zsebelnek be a háborúban. Az imperializmus áhal kirobbantott .. „bármely még oM-ut kis háború is, — mondja S/itálin elv társ — melyet az agre-szorok a világnak valamely ■távoli sarkában kezdenek el. veszedelme; jelent ;1 békeszere-ű orszá gok számára." Ezért a mi bákcpo/.ti. kánkn-ak. a jelenlegi bi’- ein g romnak «rtö k'üi törekednie, hogy az egyes államok közti minden háborút megakadó,yoz.zon. A nézete te:és k békés rendezése mellett kell síkra- szó'Ijv.ü. hiszen 1 békc.s viszónvokközöl: folyó épí főműnk a. a kom in 11 nizmu- szocia1 * * izmus építése bókc- körülmények kö-ött a demokrácia, a szocializmus erőinek háta.más iramú növekedéséi teszi lehetővé, míg 9 ka pi la lista államokat belső ellentmondásaik. válságok gyengítik. Akadnak ná'un.k olyan elvtársiak is, akik aZ-t mondják, hogy a szocialista tábor elleni háború veszélye csökken, mert az imperialisták:'’ ellentétei fokozódnak. Ez a nézet mélységesen hibás és veszélyes. Ólycin viszonyok közölt. amikor az iinprria- listák fokozzák erőfeszítéseiket, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen egységfrontot hozzxutak létre és gyors ütemben fegyverkezzenek, támaszpontokat építenek /,•/ a szocialista tábor körül, ezek a nézetek leszerelnek bennünket. elaltatják éberségünket. Az Egyesült Államok világuralomra tör és világuralmát háborúval akarja megvalósítani-. A világ népei leigázásának, a.z új-háború kirobbantásának azonban legfőbb akadályozója a Szovjetunió, és a vezetése alatt álló 800 milliós szociális, ta . tábor. Ezért az amerikai. imperializmus a háborút a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen akarja kirobbantani. Napjaink nemzetközi ese menyei azt mulatják; hogy az imperialisták nem csökkentik, sőt fokozzák erőfeszítés .-ik-et a szocializmus országai elleni háború kirobbantásá- r.a. Ilyen viszonyok között megengedhetetlen. hogy akár csak a legese kélyebb mértékben is csökkentsük o-r szagunk védelmi képességeinek erő sütésé;, harcunkat a béke megvédésé, ért, (Folytatjuk) Szarvas Aladár (Szabad Ifjúságban megjelent cikke) IMKTIM n I; K 1 ’ártmunkások, propagsmdisták, párttagok figyelmébe! Értesítjük az elv társa kai, hogy az SZKP XIX. kongresszusának anyásból indított előadássorozat harmadik előadását deeember 11-én, tartjuk Paks, D-unaiöld vár, Dunyhád, Dombóvár, Tamási, Gyünk, Sinumtornya, Tolna községekben. Az, előadás eímc: ,,A Szovjetunió áj ötéves terve Ihatalmas lépés a kommunizmus építésének útján.1 *' Ennek az anyagnak a feldolgozása most folyik a párt ok tatásban, éppen ezért rendkívül nagy segítséget fog nyáj tani az elvíársak részére az anyag alaposabb megértéséhez. Ezen túlmenőié« azoknak a párttagoknak, akik szervezett oktatásban nem vesznek részt, szintén elengedhetetlenül fontos, hogy meghallgassák ezeket az előadásokat, ezen keresztül a SZKP XIX. kongresszusának anyagát alaposan megismerjék. Éppen ezért felhívjuk valamennyi pari, állami, tüniegf/ervezeii, funkcionárius, propagandista, népnevelő és valamennyi párttag figyelmet, hogy az előadásokon pontosan, a jelzett időpontban jelenjék meg. PÁD iOK TA I ÁS HÁZA Közöljük az elvtái-sakkaí, hogy deeember !)-én, kedden este G órakor Szekszárdoo a Pártok tatás Házában előadást tartónk párt, állami, gazdasági, tömegszerv ezeti funkcionáriusok, propagandisták, népnevelők és a káderoktatásban résztvevők részére. Az előadás címe: „A Szovjetunió új ötéves terve hatalmas lépés a kommunizmus építésének útján.■’ Előadó; Szobek András külkereskedelmi miniszter, a Központi Vezetőség tagja. írté A l |ESP| HULIACÉKANYA50K&T A u&oszláviai sport az amerikai imperialisták szolgálatában Irta: A. ALEKSZEJEV Decent bér A — * .3 - tg ..lírányi Chicagóban . ...Hornba f bír írni f 'ett.. A, .JlahUthosÖ ki- files .. Minden sportolónak út ■ kell a k-ufofhi. 1 totölr/éktHXi esnie.:." Ezeket a c írnokot nem , a-merikái új- cág'bóí s'/c-rHük. Ijyen és Cilihez h-á- v'únjó ennek -tö’-fik meg” a fasiszta Jugoszláviáiban a «.port és ,az- ifjúsági Fajtól.. . _-Ív/, a mai jugoszláviai sportunk a kihybge. Mindent amerikai módsz'f-r s z érint: 11 a n go* s ág. «z® n-z-ác-i ó-haj hú•-szaIis. á.’.'aí-i mfkö l;c-ök pi-oivagá lám, IV'hivás a, é.porljiak katonai szo't,:i- !-aitl>a va’ó állítáisára, A Tito 6s Ranko-vicß k’fkk kedv- vN (Ajmít.i aimenikag g-azcláhrnk ki- vnln-sásfait; •lugoszláviában ntánd g"az- da-sagi. mind kiül urai.is téren — mindent háborúra állí.fa-nak át! Uj ]vad- osztályokat szer11 nr-ik: fej é- k(kzí:-e-: nők ellő. Az amerikai k-ijnnai .körök jiaa-a-nesekat o^z-tosja-tn-ník és a. jngo- sz'áv fas’-sztäk sietnek azokat íel- jetilem is. Úgy miint a pu-ítékáiban, a sport Ionén í-s, —. a titok-Pák előbb burkoltan do-goztak. Előszűr Fktakán- 'P'Ort'Szöv('!iségig a’kc'.'.t a.k, fi.ni-elyhen a vezető helyeket 'Tito . emberei fog 'aiták cl. Ennek a -?zövéts,égnek a célja ne.m- -okára vi-’ágn-s lett; a jugoszláv fasiszták orra törekedlek, hogy a p-'pi ilmnoikráeVi.k snort h-'U a karmaikba kap-a.rin'-sák. Amidőn a F>a'k4n-?zö- ve’né-'g kalandos terve megbukoff és Tiloík áruhk-át. IcdeplezJték — a tito- i"ták hozzá,fogfak a jugoszláv s-porl i n i"'i<t a r i z áil á>? á.l 1 o z. Mindeneik előtt Rankovies janicsár- jaj azokkal a sportolóklkal s-záaiioltak le. akik más nézett vallottak-, mini a j-ftíc-nles-i jiigdszkiv vezetők. Börtönbe. veteti ék Vo}a Bozsovhsol, o sok ,nemzetközi mérkőzés hősét. a ...Jövő/' labdarúgó csapat edzőjét, ir.erl fíozsovics kijelentette, hofju Tito . poísíitkájával nem. éri egyet. Radoljuh Eve-s, a ..Czirvegna Zvezd-a“ C'sap<a,tá.naík az elnök-e. hogy a vizsgába,! túl m-enkküljön, bátyjáv-al együtt át akart szökni a határon Bulgária feéé. hogy ott: olt-nömat -találjon, de elfogták. Monasztirszki.jt, a többszörös országos birkózóbajnokot. haladó nézeteién felnriózlaHák. Nagvo-n sok l'ahdarúgó liiivt el a ..Borát’1 és a . Velős.-* c>:apatáb(V. Eliiint Jl-alko K nézi ián ismeri játékos és Adekszm- der Tirades, .a 'jugoszláv l<d)d-arúyó. szövetség roll, elnöke is. A jugoszláv -sport vezető he!vei! ti ti -érzc’mii táhorm-kok és az l DB (jugoszláv Gestapo) ügynökök, valamint Tiito fasiszta pártjának vezeíö- ~égi tagjai foglalták el. Vekko Má-CMi- novics. a hóhér Rank ovi es eésö se- gíit-(»!án?a vo’t -—- mo-fit M-ics-unóviic-s a Jugoszláv To-,'iuevcAéri Biz-otíság elnök-e. VeT,<o Zsvkovics. a fifopá-rt közno-nti biz cd Magának a tagja — a lahdarúgószö-vo-'Ség e’niöke. A snort- sz-e'-vezs'ek és egy-O'ületek li-o’yi v-o- zetős,íVge:be i,s a saját embereiket ültették. A JTorvát T-esirnove’és; -BizolWur elv,r«ke — S pd.-k a titzápárt központi bizotliságártiajk a tagja. A ..Uzarv-ena Zvezdak sportkör t-echnikai vezetője — Kika Pepovíc'S mi! 1 iotnos-. A ..Ferna II:n»ios‘* klub t ikára —- Bosznia ,, tvík kvggazdagal-b földbirloko-sán.ak a'fia. Egy évvel ezelőtt Jugoszlávia va. 'amennyi sportegyesületébcn bevezet lék a ..katonai előadó” tisztséget, ízért, hogy a sportkörök?! a katonai érdekek szolgálataiba állítsák. Az ’..előadók“ kötelessége, hogy vigyáz, zanak arra. hogy elsősorban a katonai sportok fejlődjenek, olyan spoi- •.ok., nme-vek a fiatalságban azokat a képességeket fejlesztiik, ame ve^ az ínperiulisták agresszív háborújá-nak .v viteléhez szük-ségesek. Éppen ezért i hadsereg tisztjeit, az UDB lisztjeit. valamint a ..Harcosok Szövetsé. go” fasiszta szervezet■ tagjait ncvea- i.ók ki ..előadónak”. Különleges ülni utat ók készültek, amelyekben ki vannak cm:Ive aze-k a katonai térin,esze tű részek, omelyekkel eisö-so;- ban bed log olkorni. Az isko.ákban, a föi-kolákon. a vállalatokban úgynevezett ,.t('-íncve.ő órákat” tarának. amelyeken a fog-adeozá-s teljesen katonai aiapon történik. Jugosz’áviában a Irata,sag katonai kikén;;éré magában fog.a,.ja a k-ém-kedés és az áru -as módszereinek a tanítását is. A Népsport című jugoszláv újság azt ajánlja, hogy a katonai romboÜócsopojt kiképzése <.c.-_ jóból — gyakorolják a csoportos ej- Töemvőugrást. azután f- Itétienül gyn. kőről látni keli a fegyver (a katonai lőfegyver es gránát) kezeléséi, valamint a katonai térképek és irányiak használatát. A cnortkörök'non a kének és rombolók megkapják az tl- üdh-qes előkészítést, azután a gyil- tosok szakiskolákba kerülnek, majd átdobják eket a népi demokratikus országokba bűncselekmények el-, köv-etése végett. A sportszervezetek militarizálása ahhöz vezetett, hogy a jugoszláv sport-mozgalom szélzüHött. a jugoszláv fiatalság ruui akar ágyutölfclék lenni, nem akiirjQ a ti tó ista agresszív hadsereg részére és céljaira a fogy verők használatát gyakorolni és ajka. mázni, nem akar részükre katonai szolgálatot teljesíteni, hát inkább nem -is sportol. Az ors.zágfos-n sókkal kevesebben sportolnak, mint . azelőtt. A vidéki 'sportkörök hanyatlásnak indultak, a néhány gazdag egyesület pedig ösz- szevás-árollu a jó. sportolókat. Tito Jugosz.áviájában felvirágzott a pro- fesszionálizmus, amely a burzsoá sport jelleuzietessége és ez a jugo- sz’áv sport további széteséséhez vezet. A Borba című újság kénysz-erű- s-é-gbő: beismeri.' hogy ..Sportunlk egye nessn halad a professzionalizmus fe- Ehhez, a megállapításhoz hozzá -ehet .még tenni, hogy a professzio- na.izmus már me-eszokott gyakorlattá vált, A jugoszláv sportolókat adják, veszik és cseré ígérik. A labdarúgók es ökölvívók versenyein a különböző 'sporíüzletemb«rek nugv .összegeket keresnek. Az újságok közölték. hogy a Macs-va sportkör 70 ezer dinárt fizetett ki Zsid-kovics őkö 1 vívónak, mert ci7 ökölvívó négy mér kőzésen ré-zt vett. (Megjelent a .Szóijetszkij Szport-ban) KEDD, december 0 V G V E L E TES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. All. gyógy szertár. fS'ÉYX'AR: Valéria. — IDŐ.IÁKÁSJEééNTÉS: — \ lm-Ithtó időjárás kedd estig: Változó 1 rlhözvt, Kiképp a déli- megyeikben havazás. TöM> helyen kikikópződics. Ménséke t légára ml ás, a hömárséklo! nem változik lényegesen. Várliatú hőmérsc'kleti értékek az ország területére: Kedidínn reggel mínusz ‘2—mínusz ó, diú’.lsen mínusz 1—plusz 2 főik között. A várható napi közé.phőrnérséik- tot deccanbcir 0-v-n, kedden négy fok alatt lesz. — A Alagyar-Szovjet Társaság város: titkársága, n járási kuUúrotthon- ban decenüx'r 9-én, keddien c.sile ß órai k.ezd,ettci irodalmi arJkétot tart. Kérjük a dolgozókat, hegy nfi-nél többen jelenjenek meg. TEDD TAKARÉKBETÉTBE... Előnyös kényelmes biztonságos 1 vagon vashulladékból 101.vizesvödör készül. TOLNAI napló Felelős szerkesztő: SONRKAI l- AS/.l ' • Felelős kiadót KtHAI.Y I A-'/.l Ó bzorkeszió'-i-K leiidous/iiinti - dt'-il. Szf-kszórit. Sz.éeln-tivino,« tt: M. N 15 i.'Rys/áinla^/ámt (in (Hi's—SS Előfizetési díj: ’*■— forint. Baranvameijvet szikra N vonnia Póc Meekáesv MihAIv utca tó *z- 1 idefon: 2f-Zr * A nyomdáért felel: MELLES KL/SÖ
