Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-10 / 289. szám

* r TOLNAI NAPLÓ VuiO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r l A MAI SZAMBÁN: Előkészületek a népek békekongresszusára. (2. o.) Éleződnek az ellentétek Amerika és a többi tőkés orszá­gok között. (2. o.) — Ismerkedjünk meg a föld országai­val. (2. o.) — Népnevelőink használják fel a téli hónapo­kat a politikai munka megjavítására. {3. o.) A Szek­szárdi Tatarozó Vállalat dolgozóinak felajánlása december 21-re. (5. o.) — Ünnepélyesen nyitották meg a hátaszéki földmüvesszövetkezeti áruházat. (4. o.) wzimmM-c OLNJ \ MEGYE ! 1 PÄRTBI ZOTTJÁCA'NÁK 1 t.AP^A IX. ÉVFOLYAM, 28«. SZÁM ARA ÖO FILLÉR SZÉK DA, 1902 DECEMBER J« A zárszámadás hű tükörképe a termelőszövetkezet munkájának A Simontornyai Bőrgyár dolgozói csatlakoztak a Tolnai Textílgyár versenykihívásához A Tolnai Seivermfonógyár dolgozói­nak von^nytkíOiívásá-t az ötéves terv Termelőszövetkezeteink életében tgyjelcntőségű a zárszámadások készítése. A zárszámadás mú­lja meg a termelőszövetkezet ve­rtőségének és tagságának jó vagy >ssz munkáját. Megyénk területén irmelőszövetkezeteink egy része ár befejezte a zárszámadást. Van ik szövetkezetek, ahol az őszi unka elhanyagolása miatt eltoló- Dtt a zárszámadás, mely tükörkép tszcs-k vezetőségének és tagsá- inak gazdálkodására. Azok a zcs-k és tsz-ek, ahol idejében fe rzték be a betakarítást, az őszi élyszántást és vetést, ott ideié­in kezdhették meg a zárszám- iást. A zárszámadások megmu- itták azt, hogyan gazdálkodtak a izcs-ínk és hogyan harcoltak a rrvek túlteljesítéséért. Azok a zcs-k, ahol harcot folytattak a lövetkezeti vagyon megőrzéséért > gyarapításáért, ott eredménye­in zárul az évvégi zárszámadás. A zárszámadások világosan meg utatják, hogy milyen híányossá- ak és erdmények voltak ezévi azdálkodásukuan, megmutatják zt is, hogy az egyes üzemágakban, úlyen munkát végeztek. Ezért a írszámadások után a vezetők és tagok helyesen értékelhetik ez- n munkájuk eredményeit és híá- yosságait annak érdekében, hogy jövő esztendőben a szövetkezet legerősödhessen. A tapasztalad­at levonva, a zárszámadás után lár gondoskodni kell arról, ho- yan szervezik meg az 1952—53- 5 gazdasági évben a munkákat, ogyan javítják ki lv’ányosságai- at és mit kell tenni annak érde­dben, hogy a meglévő állatállo- lányukat átteleltessék. íeílesszék s fokozzák az állati termékek nö- elésél. A vezetőségnek számot kell ad- i arról a tagság előtt, hogy ez- vben hogyan irányították a izcs-k munkáit és szervezték meg munkát, Azokban a tszcsk-ben, hol a vezetőség’ gondosan szer­ezte meg a brigádokat, munka- sapatokat és osztotta be egyénen- ént a területet, ott eredményes a íunka és az aszályos év ellenére jóval felülmúlták az egyénileg .olgozó parasztok termésátlagát. Ht azonban, ahol helytelenül szer ezték meg a munkát és gyenge olt a munkafegyelem, ott a ha- yag munka következtében kevés ermészetbeni juttatást oszthattak i a tagságnak, A zárszámadás vi- ágosan mutatja egy-egy tszcs, jó, agy rossz munkáját. A tamási /őrös Szikra, a tengelici Petőfi, i faddi Kossuth, a bátai Vörös -ászló tsz és tszcsk-nél, ahol ide- ében végezték el a növényápolá- ú munkákat és alkalmazták az ilenjáró agro- és zootechnikaí el- árásokat, ott az eredmény meg- nutatkozott a zárszámadásoknál s. A tagság természetbeni járulé­kot szépen kapott és az aszályos 2v ellenére is gyarapodott a szö­vetkezet vagyona. A termelőszövetkezetek elnökei­nek jól fel kell készülni, hogy a néhány nap múlva megtartandó közgyűléseken a tagok minden kér désére megfelelő választ tudjanak adni. Az elnök beszámolójában ismertesse a vezetőség és a tagság’ eddigi munkáját és fogyatékossá-'’ gait. Rá kell mutatni, hogyan se­gítette a vezetőség a tagság munká- ját és a vezetőség többi tagjai mi­lyen támogatást nyújtottak az el­nöknek ebben a munkában. A veze­tés hiányát fel kell tárni és ke­ményen bírálni. Ezt elő kell segí­teni az önbírálattal minden vezető nek. Számoljanak be arról, hodvar hajtották végre pártunk és kor­mányzatunk határozatait, hogyan erősítette ez a szövetkezeteinket. Mutassák meg, hogyan hátráltatta az egyes lazaság, fegyelmezetlen­ség és a helytelen munkamegszerve zés a tszcs tervteljesítését. A köz­gyűlésen vitassák meg, hogyan akarják az eddigi hiányosságokat felszámolni és a jövő évi termelé­si tervteljesítést megvalósítani. Népszerűsítsék és jutalmazzák meg azokat a dolgozókat, akik a termelésben élenjártak és példás munkát végeztek és kemény har­cot folytattak a tszcs tervteljcsí- téséért. Mindemellett foglalkozni kell azokkal a tagokkal is, akik nem vették ki részüket a termelő- j munkából. Mutassák meg azt, bo- j gyan hátráltál ta ez a tszcs terv­teljesítését és hogyan hatott ki azokra a tagokra, akik becsülete­sen vették ki részüket a munká­ból. Ezen keresztül éreztessék min den egves dolgozóval azt, hogy mindenkinek annyi joga van és úgy részesedik a termelt javakból, amilyen mértékben eleget tett kö­telezettségének és végezte munká­ját. A szövetkezet ügyeihez első­sorban azoknak van joguk, akik legjobban dolgoztak és a legtöbb munkaegységet értek el n tszcsk- ben. Ilyen dolgozók minden termelő- szövetkezetben vannak, akik fárad­ságot nem ismerve harcoltak a terv teljesítéséért és a szövetkezet vagyonának növeléséért, A bátai Vörös Zászló tszcs-nél Kovács József 455, Nagy Gyula pedig 395 munkaegységet értek el. Ezzel szemben Grobarics József 160, Ko- bálc Antal ISO, Rusák Antal csak 54 munkaegységet ért el. Ezen ke­resztül minden tsz és tszcs-ben be­mutathatjuk a tagságnak, hogy mennyivel nagyobb eredménnyel zártak volna, ha minden tag Ko­vács József és Nagy Gyula tszcs- tag példáját követte volna, akkor még sokkal nagyobb eredményt ért volna el a bátai Vörös Zászló tszcs is. Az ilyen példákat minden tszcs- ben megtalálhatjuk és ezen keresz­tül megmagyarázhatjuk a tagság­nak, mi az oka annak, ha a zár­számadáskor kevés részesedés jut egy-egy tagnak. Azokban a tszcsk-ben, ahol a tagság nem tekintette kötelességé­nek a rendszeres munkát és nem jelent meg minden nap dolgozni a tszcs-ben, ott elmaradtak a mun­kák, gyenge lett a termés és kevés jutott a tagságnak munkaegységen­ként. Jellemző erre a gerjeni Vö­rös Nap tsz zárszámadása, ahol a tagság kevés gondot fordított a női munkaerők bevonására, elha­nyagolták a növényápolást munká­kat és így gyenge lett a termésük, ami megmutatkozik a munkaegy­ség arányában való részesedésnél is. Ezeket az eredményeket és hiá­nyosságokat bátran vessék fel a tagság felé. A pártszervezet veze­tősége gondoskodjon arról, hogy a gyűlések előtt minden tszcs-tag- gal ismertessék a zárszámadás po­ckai ielentnsóíípt hogy minden tszcs-tag tudatában legyen annak, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Ennek érdeké­ben mozgósítsák a legjobb népne­velőket és azokat az élenjáró dol­gozókat, akik becsületes munkájuk után szép munkaegységet értek el. A zárszámadásoknak fel kell tár­ni azt, hogyan tettek eleget az ál­lam iránti kötelezettségüknek és hogyan fizették ki adósságaikat az idei évben. Nézzék meg, hogyan ;k a fejlett agrotechröír­éi járásokat és hogyan leplezték le a kulákokat, akik befurakodtak a tszcs-be és hátráltatták a tszcs tervteljesítését, mert erre is van példa. így volt ez a nagyszékelyi Dózsa tsz-nél, ahol a kulákok ak­namunkája következtében lemarad­tak. a terv teljesítésében. teljesítése, a szociaJázinms építése, a béke mog-véJése érdiekében mi, a Si- m emit árnyai Bőrgyár dolgozói elfo- giadjuk, an uh az alantiákban kéziünk, az ipa.runik természete által szüíkisé- gassé terbt n i ód osítt ásókkal Vonseoy- szornpo rabjaink a következők: 1. Az lDCe. évi tervünket dec amber 21.-ig befejezzük. 2. Az igaz oltatlanul hiányzott na­pok számárnak III. negyedévi tény­ez ámát : kilenc napot a IV. negyed­évben nyolc napra csökikenljüik. 3. A tervezett fizetéses szabadság- napokat december 31-ig rendben ki­adjuk, így minden dolgozó a hátra­lévő évi fizetéses szabadságát ter­Az őszi vetés elvégzésiében a járá­sok között a búza és rozsvetés tel­jesítésében első a tamási járás 82.4. második a szekszárdi 'Tö.ö, harmadik a gyönlki 72.3, negyedik a paksi 71.4, ötödik a, bonyhádi 70.1, hatodik a dombóvári 66 százalékos tervtél jesí- téssöi. A járások versenye azt mu­tatja, hogy még sok tennivaló vám Tolna megyében, hogy lerniaradäftu- koit behozva minden község téjesit- h-eéee vetési előirányzatát. A búsa- és a rozs vei és !esn«wadá?u liléikéi ’aaean halad az őszi Jé élv- szántás teljesítése. A legjobb járás a gyönlki, mely 56.6, második a tamá­si 44.7, hanraadiik a patai 1*7.0. ne­gyedük a szdkszárdi 37.1, ötödik a A Vasgyüjtő Napok l-ieiradulös-ia e'ö11 a Tolnai Napló hasábjain verseny- felüiivas jelent ntejj, amelyben a szek­szárdi álla mi általános fiúiskola wr- senyre hívja ki a bonyhádi általános iskolát, hogy vájjon melyik iókoia tud több brigádot beállítani vasgyüjtésre és melyük ikkolía az, mely raépgiazdia- ságunik sziámiáina a legtöbb vasat gyűj­ti. A szekszárdi általános iskola ta­nulói megfogad tűik, hogy ők k erük nek ki győzieslkérat a versenyből. Az adott szó nemcsak papíron maradt, hanem december 5-én, a Vasgyüjtő Napok első óráiban szinte me grob an- ták a diiá'koík és úttörőik a Lion-lorn boltot. Akii pántok délután a Garay- t (■ ron járt, valami csodálatos invá­zióban volt része. A kis diákok kiskocsikkal szinte eüei’ték í* Széchenyi-nteát és kü- riíihrliil 25 mázsára tehető az ér­tékes fém- és vasanyag, amelyet ezek a pöttömnyi emberkék szed­tek össze. Különösen ki kell emelni a VII. a) osztályt, ahol Lennie Zoltán és Ótós Miklós brigádjai jeleskedtek. Ez a két brigád körülibei ül lő mázsa ková­csolt vasat és öntvényt szedett össze. A VII, a) osztály pedig nem a leg- i méftzetbon klwheti a kitűzött határ­idő allatt. 4. A niunkaanódszerátadás segít­ségéve! óe, szüatóivovistáink nevelő munkájával elérjük azt, hogy a har­madik negyedévi közvetlen dara,bőé­re« tarmÖlökénységeit három százalék­kal felemeljük. Továbbá vállaljuk, hogy sztah á n ov istái rak ée műszaki dolgozóink I*evonásával öt új swtahá- novieitát nevelünk. ki ez időszak folyamán. 5. A 1O0 forint munkásbérre eső termelési érték tervünket 105 száza­lék,ban íéljoskjülk. 6. A közvetlen a nyagfellhaszndfáfti tervünket betartjuk. 7. Vállaljuk, hogy jó szakszerve­zeti és pártmunkával a munkás és müsziaki állományba, tartozó dolgo­kra nybádi 93.2, hatodik a dombóvári 28 száza,lékík&L Az őszi mélyszántás terén sok tennivaló von még taná­csainknál, hogy az idejében végződi mélyszántással a jövő évi termés biz­tosítására tárolni tudják az őszi és túli csapadékot. Az őszi mmtfpák versenyében leg­jobb község NétTtef/cér, Bikdrs, Nagy- szakoly, Zomba, I regszemcse, Tamást. Várong. Mudocsa, Sióagárd, Tabód, SzrtJmddl, Tolmmémcdi, Kajdacs és Bölcske községek. Legnagyobb lema­radás muitBitikoziik fürtény, Udvari, Száj Rtzd, Fürgéd, Nagyszékeiy. Fácán- j kert, Doairibóváír, Kocsola. lamény, j Pairs. Pári, Oiikó és Chrrjen községeik- j jobb osztályok közé tartozott. De ’amióta Király István nevető vette át az osztály vezetését, azóta a rövid két hónap óta a VII. a) osztályból éiosztSSy Lett. Élenjár a tanulásban, élenjár a fegyelemben és mimt lát­juk, élenjár a társadalmi mowi'káik- han is. De nemcsak a VTT. a) brigádjai voltaik a gyűjtők, a VII. cl brigádjai is jól kivették részüket a gyűjtés­ből a mintegy 5—6 mázsáig vasgvöj- tésiükikei!. Lende Zoltán kijéjentette, hogy a mimika még nem ért végiét, az igazi gyűjtés még csak most kezdő­dik. Majd vasárnap — mondja a kis úttörő — mikor egész napunk szabad, akikor fogjuk ieazán megmutatni, hogy mire vagyunk képeseik. Azt üzen jük versenytársunknatk, a bonyhádi általános isikoóásoknak, ho-gy jól vi­gyázzanak., ha elsők akarnak ienmi, mert a szekszárdi fiú úttörők nem hagyják maguktól elvenni az elsősé­geit. Reméljülk, hogy ezt a cikket a bonyhádi úttörők is elolvassák és a szekszárdi példa ragadós lesz és így mindkét iskola a nemes vetélkedés­ben korooily eredményt fog elérná a vasgyüj tésöea. zóink 90 (százalékát versenybe szer­vezzük. Mi, a S-imont or nyal Bőrgyár dol­gozói és vezetői át érezzük az ö téve ft terv e dönitő ós-énok jelentőségéit és a fenti ezocialiiisita versonyválOütóisaviík: ka! alkar urak hozzájárulni :tz évets terv mielőbbi teljesítéséhez. A Simontornyai Bőrgyár dolgozói nevében: CdnVoa György párt titkár Székelyi József PB-ti tikár Pcrger Imre vállaltat vezető. Paláikovics Istvánná jeltvényes sztaháuovista Mózes István kétszeres sztahánovrstiu VASGYÜJTŐ NAPOK HÍREI A D'unaföldvdri Kendergyár elsőnek végezte el a gyártakarítást A DmnaföUrári Keurdergyár jól megértette párinnk és kormányunk ama felhívását, hogy ax évi ter viol j esítés érdekében mindent eű kell kö- vetniink kohóink vascllá tűsé ért. A ro liamoaaa épülő és .szépülő városaink és gyáraink fokozottabb, feszítettebb teljesítményt kívánnak meg itilnd- annyioaktól. Ezt érezte át Varga eh’ társ, a Dunaiöldvári Kendergyár igaz­gatója. amikor az elsők között végez tette el saját hatáskörében, saját Irá­nyítása mellett » gyártakantást. ő tudja, hogy nincsenek kimerült terü­letek, mert a vas is újra termelődik iízemeiakben és a gyárak területén s ennek ,az újratermelt vasnak nem szabad kárba vesznie. A Dunaföld- ' ári Kendergyár felsorakozott tehát a vasgvüjtősben élenjáró gyárak és üzemek soraiba é-s un int köveb'ndo példa áll a szoeiallsta fizeanek előtt. A szekszárdi úttörők nemcsak ígérnek, hanem he is tartják Ígéretüket Ahol jól dolgosih a , ott jól áll a község (is A németkéri falusi ísfe'ában még fizikai szakkör is működik jjtm tkor íJZopt «r rab erbf- n l;*eiápfcfuAÍ az isikofe kia.pazjám» ajzzal az elhatá­rozással ült ülik be már cls-ő nap a padokiba, hogy az é'.’oö negyedévben is szorgalimasan tauaiíunüc. Hiszen azi az anyagot, amit az év elején veszűtnlk áit, ltögkör.n_ve;bb elifelejteni, és csak úgy tudjuk meigrögzitená, ha 'komo­lyan, leikiásanoretesen tarauliwiik rná,r az elí»ő hónapokban is. Műinkáník.nak meg is ’.«itt az eredménye. S ikerült tavaly évvégül átlagúinkat néhány szá- zah'ík&ial felieíme.l-nii. De ez nem véletlen, műve. Első sorban nevelőraík- től nagy segítséget kaptunk, azután tanulócsoportokat szorvezitünlk, ame­lyek a ke-zdieti nehézségeik leküzdése után ma már nagy segítségünkre vaun- raa'k, Moísí már a félévi bizonyítvány eredményének az emelésére .készü­lünk , pajtásaim szorgalmasan fcamu.il- raalk, mert táfjáűc, hogy az életben mi­lyen nagy szükség van a tudása. A tőkéseknek és föOdbirtokosokraak azért sík örült oly sóikéii g elnyomás alatt tartani a népet, mert vigyáztak arra, hogy a kultúra fényié ne vi'.lágíl'haí- son be a dolgozóik ablakán. Náí-unik pedigs, de sokat lehetne irirf erről. Itt ebben a kis falusi iskolában még fizikai szakikor is működik. És ezt, a múltban csodának ható jelen­ségei mi természetesnek vesszük, ivi- szén ez is csak arra szolgái, hogy könnyítői és elősegítse tanulásunkat, A fizikai szakköröm a nehezebben érthető anyagrészeket előre megbe­széljük és ha Lehat, a hozzátartozó kísérleteket is elvégezzük. így a va­lóságban látva, sokkal könnyebben tudjuk megérteni. Most éppen egy galvanométert készítiinlk, amit egy kiállításra is el fogunk küldeni, ifj. Gyuricza Báliüt t 1 Németté*.44 nól, ahol S5 szimTéffotól 56 százallékág tieljeftítettéík csak tervükéit. A járások óft községek vcsreenye megtm rabat ja a üanácsoik munkáját, úgy a vetés, mirai az őszi mélyszán­tás tervíelijosítcöéri'61. Azokban a köz- sé^akiben és járásokban, ahol foglal­koznak a munkáik elvégzésével és a vemenybizotitságok. valamint a me­zőgazdasági állandóbizoltság segíti a tszcs-kot, és a dolgozó paiosztokat, ott megmutatkozik ennék az eredmé­nye. Ott azonban, ahol cltianyagol- iál:: » vnneenyszcfóeim W*7álesálésié.t. nem működük a versenybizottóág ós a mezőgazdasági állandóidzott6ág és a tanácstagok maguk som muítafnak l>ó!dát, ott nagy a lemaradás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents