Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-07 / 287. szám

4 unt Eli A SZOVJE1VMÓHÓL 1KS2 DECV~vrr;EB V Moszkvába állandó an, a Szovjet­unió minden részéből érkeznek em­berek, Az érkezők bejárják az uj sugárutakat, és valami ellenál:lhata.t_ lan érővel vonzza okét Hazánk köz­pontja, Moszkva szíve. a Vöröstér leié. Nemzeti viseletbe öltözött sza- markandi üzbégek, donyeci bányá­szok. díszes egyenruhákban, karagan- tlai ■ úttörők minszki diákok látogatnak »1 a Vörös-térre, De találkozunk a Vöröse-téren kínai földművel ökkel, ü Német Demokratikus Köztársaság ból jött féinmimkásokkai, román or_ vosokíkaJ, csehszlovák tanítókkal, lát­hatunk itt franciákat, olaszokat, ka­nadaiakat és fdmmeket — mindazokat akik előtt drága a Szovjetunió, akik látni akarják Moszkvát, a Szovjet­unió fővárosát. . ^ttdór fenyők állnak roozdulatia- iml a Kreml vörös falainál. A házi- gsazdák és vendégek együtt szemlélik a. szovjet nép szentélyét, a Lenin mauzóleumot és gondolataikban fel­idézik azokat a. fel ejthet-e ti en ünnepi, »apókat .amikor a mauzóleum tribün­jén, harcostársai kíséretében meg*- jeleat Sztálin elvtárs, a mimika és a béke nagy lángelméje. ... A Vörös-tér sima kövezetén ez­rek és tízezrek járnak. Boldog em­berek lépnek kf a Kreml kapuin, ka. hátj-uik hajtókáján új rendjelek, a Szocialista Munka Hőseinek kijáró csillagok ragyognak, így haladtak végág a közelmúltban a Vörös-téren « Volga—Don csatorna építői, azok tíz emberek, akiknek tehetsége, ráter­mettsége és akarata nagyszerű épít­ményt: a V. I. Leninről elnevezett hajózható Volga—Don csatornát adta a népnek, A. Volga—Don építői kő- J3ptt haladt a XIX.. pártkongresszus egyik küldötte, az egész országban ismer? AnatoKj Uszfeov exkavátorve., zető. Megszámlálhatatlan köbméter földet emelt ki Uszkov a Volga—• Don csatorma építése idején. Munká­ja példaképül szolgált a Volga— Don csatorna és a kommunizmus többi építkezései dolgozóinak. Usz- tfeov barátai kíséretében haladt vé­gig a téren. Mdndaimyiuk kabátján ott ragyogtak a Szocialista Munka Hőseinek kijáró aranycsillagok. Diót. tűk azéles út, új élet. A Volga és a Don közötti sztyeppé? területen vé­gétért egy csata, a békés építés csa­tája. Nem volt Cimljanszld-temjer, de most ven. A költők lelkes szavakkal Fft-ak 1», milyen volt az első vihar az áj tengereire. Valóban szép Látvány volt. De a második viharról már nem írtak verseket, hiszen mindenki tud­ja, hogy minden tengeren vannak vi_ karok. A Volga—Don csatorna beépült az örszág életébe, a kommunizmus első nagy építményeként. Most ugyan­olyan egyszerűen ejtik ki a Volga— 'Don csatorna, a Cimljanszki vízierő- inű nevét, mintha azt mondanák, hogy Uráli Gépgyár, Sztálingrádi traktorgyár, Rosztovi mezőgazdasági gépgyár ... Pedig még nem is olyan régen, mindössze három évvel ezelőtt történt, hogy egy öreg doni kozák, az egyik sztyeppéi tanya lakosa ér­kezett arra a helyre, amelyen most a Cimljanszki vízierőmű gátja emel_ kedik, Az öreg viseltes kozáknadrá- got hordott, ősz fején kozáksapkát. — Ezen a helyen, apó, elkerítik a Dont. A kozák bizalmatlanul nézett e beszélőre és így válaszolt: — Hát lehet a Dont elkeríteni? Legyintett és elindult tovább a par­son. A. muh évben, amikor a csatorna építói új mederbe terelték a Don vizét, ismét elment az öreg a C.irnh janis-aki állomásra. Ekkor már maga_ sen emelkedett a doni sztyeppék fö­lött a vasbetongét és a sztyeppe fö­lött villany! ám pák fénye ragyogott. Egy szűk, csupán -50 méter széles töl­csérbe sok-sok tonna követ zúdítot­tak.. A Don vadul tajtékozva megkí­sérelte. hogy utat törjön niagának a kövek között, de felülről \a hídról. egyrR újabb kőzuhatay ömlött a med­rébe, végül is a Don megadta magát. Mindezt saját szemével látta az öreg kozák. Szótlanul, mosolyogva állt, majd végül megszólalt: — Hát igen, mit is mondhatnék nektek! ^ Volga-Don csatorna üzernbe- helyc.zésének idején, Finnország fő­városában, Helsinkiben javában foiy_ íak: a XV. Nemzetközi Olimpiai Já­tékok. A Szovjetunió sportolói meg­mutatták nagy tudásukat és sok olimpiai rekordot értek ©L Példás magatartásukkal és a sportok terén elért kiváló teljesítményeikkel ki­vívták valamennyi ország sportolói­nak megbecsülését és szepétetét. Amikor vége tértek az olimpiai já­tékok, a finn munkássportolók az Alpi'l-la-parkban gyűlést rendeztek. A gyűlésen a Szovjetunió, Kína, Korea, Csehszlovákia és Fr* ország küldőt tei szólaltak fel. Viktor Csukarin szovjet tornász, többszörös olimpiai bajnok ezekkel a szavakkal fejezte be felszólalásét: — Hadd győzzön a béke és az .igazság a földön! Ezen a gyűlésen felszólalt egy ame­rikai ifjú is, aki Michigan államiból, Detroit városból jött el Helsinkibe. A gyűlésen sötét szemüvegben jelent meg. nevét nem közölték. Az ifjú ez* mondta: — Mi, michigani fiatalok, üdvözöl­jük a világ valamennyi sportolóját. Az olimpiai játékok a barátság je­gyében folytak le és ez a helyes út a világ összes nemzetei számára. Úgy gondoljuk, hogy a politikában is a kölcsönös barátságnak kell megnyil­vánulnia. A koreai gyilkosságokat meg kell staün+eíni! A michigani fia_ tál ember befejezésül elmondta, hogy Michigan államban él egy ember, aki megrokkant a második világháború­ban. Ez az ember 5.000 aláírást gyűj­tött a béke egyezmény megkötését követető felhívásra. ; Ez a michigani fiatalember jutott eszembe, amikor idén szeptemberben egv szovjet kulturális küldöttséggé. Maiidban jártam és ré-sztvettem az Izlandi—Szovjet Társaság II. kon­gresszusán. Küldöttségünk néhány tagjával elutaztam Keflavik városba, ahol a társaság egyik helyi csoport­ig volt. Alacsony, porladozó lávával borított parton, rossz köves úton ha­ladt a kocsi. Amint elhagytuk Reyk_ javákot. amerikai katonai autóbu­szokká! találkoztunk. Az autóbu­szokban tengerészek, repülök, pán- cér.ikoc3ivezetők, tüzérek ültek. Fe­jünk felett repülöeródök keringtek, lökhajtásos vadászgépek szálltak. Az utón egy rikító sárgára festett emelő- darut láttunk, s rajta nagy betűket: „Michigan1'. Vájjon gondolt-e a helsinki g.yüüé_ Sen felszólaló ifjú arra, hogy a mi chigani daru eljut az Atlanti-óceán e távoli szigetére, az amerikaiak lé_ gitámoszípuntjára2 Bizonyára gon­dolt, különben nem titkolta volna el nevét és nem rejtette volna el arcát sötét szemüveggel. Hatalmas olajtar­tályokat láttunk az út mentén és közvetlenül Keflavik mellett sorom­póval, szögesdróttal elkerített hátai, más katonai várost és repülőteret. Ez a tábor egy a világszerte mindenütt látható amerikai légi támaszpontok közül. ^z egyik keflaviki házban talál­koztunk barátainkkal. Munkásembe­rek voltak. Legjobb ruhájukat vették fel a szovjet emberekkel való talál­kozás tiszteletére. A találkozás úgy folyt le, mintha közvetlenül a front közelében lettünk volna. Beszélgető, sänket lökhajiásos gépek zúgása sza kitolta meg, a kis ház ablakai meg­remegtek a légnyomástól. A bennün­ket üdvözlő elvtárs ezt mondta: ~ Szívből köszöntőm önöket, drá_ ga barátaink! Mint látják, nálumi más a légkör, mint egyebütt. A há­ború szaga terjeng a levegőben. Ez­ért olyan nagy öröm számunkra. A Lengyel Népköztársaság nyolc év alatt iparilag gyengén fejlett, a külföldi monopolt őkétől függő ország­ból iparát gyorsan fejlesztő, független országgá vált. A háború előtt a lakos­ság 61,4 százaléka élt mezőgiazdaság­ból, 1950-ben már csak 45.75 száza­léka. Az e,gy főre eső ipari termelés több mint négyszerese a búború előt­tinek. Gyors ütemben fejlődik a ne­hézipar, az egész népgazdaság fellen­dülésének alapja. Egész sor olyan gé­pet és iparcikket gyártanak az új Lengyelországban, amelyet azelőtt külföldről kelleti behozni. Uj Ipar­ágakat teremt a hatéves terv. A szocialista szektor uralkodó hely­zetet foglal e! a lengyel népgazdaság­ban, i bál-ben már 99.4 százalék volt a szocialista szektor részesedése a len­gyel ipari, termelésiben. A szocialista ipar évnegyedről-»’v- n egyedivé növeli term elés ét. Az ez éri hogy találkozhatunk azzal a néppel, amely a békéért, dolgozik. Reméljük, nincs messze az idő, amikor az összes népek baráti, békés légkörben talál­koznak. Mi személy szerint azon numkálikodunk, hogy ezt az. időt mi­nél közelebb hozzuk. . Válaszoltunk barátaink szívből jövő üdvözletére és arról beszéltünk, hogy itt, ebben a kis izlandi, házban meg­ismertük az izlandi nép igazi lelkét, Á tolmács lefordította szavainkat és mii láttuk, hogy ajka remegett, sze­mét könny futotta el, hiszen Keflavik fölött amerikai lökhajtásos gépek zúgtak. Miauid földjét .amerikai meg szállók gyalázták. Hosszan és meg­hitten beszélgettünk. Barátaink, kilkí. sértek bennünket a gépkocsihoz és a dolgozó emberek kemény, erős kéz­fogásával, baráti kézfogással búcsúz­tak tőlünk. Ott Keíí.avifcban és Reykjavikban, Irland fővárosában gyakran láttuk, hogy aiZ izlandi nép fiai gyűlölettel és megvetéssel tekintenek az ameri. kai katonákra és tisztekre, ha az ut. cán szembekerülnek velük Tekinte­tűik ezt mondja: „Miit kerestek a má földünkön? Miért vagytok itt ti re­pülök, tankvezetők, tengerészek és tüzérek? Mi kis nép vagyunk, mind össze 150.000-em vagyunk, nincs sa­ját hadseregünk. miért jöttetek ide?" .Az egyik izlandi azt. mondta nekünk: — Kár, hogy Keflavik vidékén nincs ma is működő vulkán. Az bizonyéira elijesztette volna, az amerikaiakat. így gondolkodik a nép az ameri­kaiak fetöl mindenütt, ahol az utcá­kon megjelennek a zöld és egérszür- ke egyenruhás amerikai katonák és tsisEtek, Ezt jóll láttuk magunk is. láttánk egyebét is. Bárhol jártunk is. Izlandiban vagy más cr- szágtokbam, mindenütt azt tapaszstal- tuk, hogy a népek nagy szeretettel fordulnak a Szovjetunió felé Erős baráti kézfogással, a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat köszöntő szavakkal fogadtak bennünket. A földkerekség minden tájén, a messzi Pakisztánban és Indiában is ezt a szót olvastuk a műnkáslakésok fölött: Sztálin. A tá­voli Izüand szigetén a munkáslaká- sokban Sztálin elvtárs kézzel rajzolt arcképeivel találkoztunk. Az egysze. rű emberek a világ minden táján Sztálin elvtárs nevével kapcsolják össze a boldog jövőről szőtt álmai­kat. Jósak Vissizáriomovies Sztálin neve győzelmi zászló, harci felhívás. így hangzott Sztálin elvtárs neve a Szov­jetunió Kommunista Pártja XIX, kongresszusán valamennyi ország kommunista és munkáspártjai kül­dötteinek üdvözlő beszédeiben. Ni­kosia Zahariadisz a Görög Kommunis>- ta Párt küldötte ezt mondta: — A görög anyák, országunk egy­szerű asszonyai, akiknek gyermekei- ről Sztálin elvtárs oly melegen gon­doskodik. ezt szokták mondani: ,,Ve-. gyen ©1 az isten éveket a mi életünk, bő; és ajándékozzon érte Sztálinnak perceket. Mi oly sokan vagyunk, hogy Sztálin akkor örökké élni fog." A görög anyák szavai megegyez­nek valamennyi ország népeinek ér­zéseivel. A népek nagy-nagy szere­tettel tekintenek a Szovjetunióra, a győzelmes szovjet lobogóra, amely büszkén leng hazánk fölött, —- ez a lobogó ~a remény, az öröm és a bol­dogig ág Z'ásrzlla ja, Mindenütt vannak barátaink és elvtársink! harmadik évnegyedben a szocialista ipar termelése 21 százalékkal volt na­gyobb, miint a muOt év harmadik ne- gyedében. A munka termelékenysége 1952. harmadik évnegyedélzen 14 szá­zalékkal emelkedett 1951. harmadik év ne g y edéh e z kép e st, A hatéves teiv megvalósítása sorún Lengyelországiban hatalmas méretű ipari építkezés folyik, A nagy ipari építkezéseik közölt is első helyen áll Now a Huta, az épülő hatalmas kohászati kombinát. Nagy­jelentőségű alkotás a czestochowai Bieruhkohászati üzeni is» amelyben már elkészült hat Martin-kememce és az új hengereié. 195.'S-ba.n két n.agyoC- vászíót helyeznek üzembe. A régi ko­hászati üzemeket csaknem ©gyíől-egy- ig kibővítik és korszerűsítik. Az ipar fejlődése lehetővé teszi a mezőgazdaság gépesítését. Egy év alatt ‘33 százalékkal emelkedett traktorok szúrna. A népgazdaság fejlődésének batal­A esefaszlovák bányászok kima­gasló fejtési eredményt értek el a szovjet ,,Bonbassz“ szénkombájn- n«i. Prága, Az osztravai „Zárubek" bá­nya ,.Adolf*‘-tárná jóiban éppeai másfél évvel ezelőtt kezdték meg a szovjet „Doníbassz" szóiKkombájnoaI a fejtést, A kezdtet nehéz volt, a bányászoknak nana. volt gyakorlatuk. A nehézségeiket azonban fokozatosan lelküzdöííék. A „Zárubek“ hányáiban raa már há­rom „Dombassz" szénkomibá jnna 1 fo­lyik a munka. Ez év novemberében a bányászok a 401. számú frontfejté­sen együk kombájnnal elérték a leg­nagyobb fejtési eredményt a körzet­ilen: 794V5 tómmá szén helyett 908b ton­na sziemet fej tetettek egy hónap alatt. A komiMjnikeze löknek a kiváló ered­mények elérésiében nagy segítségükre van. hogy a munkát ciklusosán szer­vezik meg. Előállították az első bolgár gyárt­mányú cellulózéból készült papírt. A Szovjetunió esylk kulturális kfl>­nagy részéit *. Csehszlovák Köztársa­ság, yaiamibit a Német Demokratikus Köztársaság számította. A gyár tervét az élenjáró szovjet technika, alapján készítették eL Fénymásolópapír-gyár épül Maros­vásárhelyen. A „Romániai Magyar Szó“ kőzili, hogy Marosvásárhelyen új fénvmásoló- papímgyár épüL Az új gyár 1953-ban már Románia fénymásolópapír szük- ségleténók felét biztosítja. Uj román koluíszati üzemet avat­tak feL Bukarest. A ,„Scanieáa Ti.'lre■,retu'.uí', nmegemlékezik arról, hogy a napokban felavatták Bacuban a ..Mnncitorul Li­ber“ (Szabad munkás) kohászati üze­met. Befejezték egy 144 kilrtméteres vasútvonal újjáépítését Északke.lei- K inában. A lengyel népgazdaság fejlődése Szófia. Bulgáriában a közeilmuiltbain az „Iszlkr" papírgyárba megérkezett az új kricsúmi cet ulózegyárból «z el­ső bolgár gyártmányú cellulózé. A papírgyár dolgozói máit- elkészí­tettek az ellső, bolgár papírból gyár­tott zsákokat, amelyeket a „Sztálin" vegyikiomibináit'ban előállított műtrá­gya és cement csomagolására használ­nak feL Uj tejfeldolgozó üzem Besztercén. Az eéiTui’.'t napokban Besztercén új í ejfeldictlgOiZÓ üzemet avattak. A „Bistrita" tejtennökgyár Románia !eg- korszie.rűbb tejfe'.do'jgozó üzeme- A gyárat a Szovjetunióból érkezett leg­korszerűbb gépeikkel szerelték fel. . Uj fídemezgyár ltemnien Valeea­ban. Ra-mmicu Valceu-biiu :i napoLban új falemez,gyára! adtak ál rendelteié sónak. A gyár a Ratnaicu Valcea-i erdő ipari kombinát első létesátménve. Az új gyárat modern gépekkel és fel­szerelésekké'. látják el, amely «kmek Peking (Uj Kín a) Északkélet-Kíná- ban november közepén, 17 nappal a határidő előtt befejezték a Gsiin.gc.sau- Congten-i vasútvonal egyik, 144 kiló­méteres szakaszának helyreállítását. CsehszJovákiában kohászati üze­met neveztek el KlrosróL Prága (MTI) Észak-Cseliországban a poveirleni koliásziati üzemet Sz. \f. Kirovról, a szovjet nép és a Bolsevik Párt nagy fiáról nevezték eL Az üzem dolgozói eredményesem alkailmázták az élenjáró szovjet munkamódszere­ket. A gyár az évi tervet no-vembe.r 25-én teljesítette. Uj vasútvonal a Német l>etnokra- tikus Köztársaságban. Berlin (ADN) A Német Demokrati­kus Ivöztáirsoság dolgozói november íiO-án újabb munkagyözeknot aratlak: Átadlak a forgalomnak a Vacho és Unter Breizbacb közötti új vasú!vo na lat. A Német Demokratikus Köztár­saság első szocialista vasútvonala fHi ^ivap alatt készült el. P h Anatolij Szofronov: Mindenütt vannak barátaink és elvtársaink más távlatai a lurkóién főcsatorna övezetében.- Moszkva. December 1-én a Szovjet­unió Tudományos Akadémiáján ta­nácskozás kezdődött, , amelyen megvi­tatták art a kérdést, milyen '•ehető­ségek nyílnak a népgazdaság fejlődésié számára az épülő turkm-én. föcsatorná övéz-eteben. NyÜko'laj Láasziiiljefv professzor a la- niácslkozáson tartott előadásában meg­állapította, hogy a koz ép ázsiai hi diro onorgeilkai be rondte zések gyökeresein meg változtatják a hatahnas sivatagi és f-élsrvatagd területek gazdasági éle­tét. Turkiméníia és a Kara-Kalpak Au­tonóm Köztársaság a Szovjet or szög legnagyobb gyapó‘termesztő vidékévé váMozilk. Ebben az új körzetben annyi gyapotot termelnek majd, mint az Egyesült Államok mai gyapoftterme- llésiének egyharmadia­A csatorna öv-e relében kialakuló szubtrópiikus gazdaság, a gyümőilcs'ter- m-eflés és a szőlészet fejlődése olyan iparágaikat hív életre, minit a kon­zervipar, a borászati ipar és az édes­ipar, A hétmillió hektár sivatagi föld ön­tözése tehetővé teszi óriási! beadok k i alakítását. Moszkvában 2fK!.0Ú(l agitátor és propagandista ismerteti* a XIX. p űrtk ongrcívszus határozatait és SztáU®. elvtárs legújabb művét. A ..Pravda" közlése szerint Moszkva üzem eilten, hivataliaiban és tanántéze- téüben széles körben ismertetik a párt XIX. kongresszusának határozatait, J., V. Szláilim történelmi jelenitős-égű beszédét és „A szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális munkáját. Jelenleg több minit kétszázezer agitátor és pro­pagandista tart a fővárosban felolva­sásokat és beszámolókat a párt hatá­rozat a iróL pontja; Kazany, A „Pravda“1 kazányi tudósítója írja: A szovjet hatalom évei alatt Ka- zá-ny, a Tatár ASZK fővárosa, a Szov­jetunió egyik legnagyobb tudományos és kulturális központjává fejlődött. A városban harmiincöt tudományos ku­tató inlézet működük, amelyek mun­kájúiban kétezer tudományos dolgozó vesz részt. A város tíz fői sík olaj ám kib. liúsrezer diák tanuk máj dinem hússzor annyi, minit a forradalom előtt, Kazányban zene akadémia, hat szín­ház, cirkusz, négy múzeum, több nw- zii, klub,. iskola és gyermekotthon lé­tesült. A talár állami könyvkiadó 1951 d>en köimübefüi 500 irodalmi mü­vet adott ki, több mint négymillió példányban. A Szovjetunióban gyors ütemben fejlődik n televízió. A szovjet, tudósok nagy eredménye­ket értek el a t el évi z ió tökéletesítése terén. Az utóbbi időben sok újfajta felis »erei és gyártását kezditek meg. A televíziós adóállomások részére nagy érzékenységű adó csöveket készítették, amelyek lehetővé teszik, hogy üze­mekből, utcákról, sporttelepekről olyankor is adjanak televíziós közve­títéseket, amikor nem tökéletes a vi­lágítás. A moszkvai áruházak havonta több- ezer televíziós vevőkészüléket adnak el. A kultú rpalotákom, klubokon, szál­lodákon, kórházakon kívül megáula- kásokiban is vannak televíziós vevő­készülékek. Sók vevőkészüléket vásá­rolnak a koi’lhozparasztok. Az új ötéves terv előírja a televí­zió továbbfejlesztését. Már folynak a kísérleti adások olyan nagy képsikra, amelyek méretei megközelítik 9 mo­zik vásznát. Növelik a televíziós aáó- ál!omások adásait például ElagyimiT- ben, Túrában és más városokban is veszik. HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents