Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-12-04 / 284. szám
Hírek a Szovjetunióból Nap té TP'*- 1 • I r 1 «»!•• I •• ^ r * * rr\ Hírek a világ kulonbozo részéiből Ellenzék bécsi Az „Osztrák Nép konferenciája Becs. Az „Osztrák Népi Ellenzék’' »ősember 29-én és !30-án országos értekezletét tartott Bécsiben. A konfe- vert-cián különböző politikai pártok, tűrne gszervez etek és csoportok több mint ezer küldötte vett részt. Dr. Josef Dobretsbergcr professzor, volt miniszter beszámolójában hang- súlyoz'-a: az 1953. február 22-én megtartandó nemzetgyűlési választásokon mindazok, akik elítélik a koalíciós kormánypártok reakciós politikáját, az ,,Osztrák Népi Ellenz ék “-re - fognak szavazni. Szavait így fejezte be: • .Mindent meg keli tennünk a független AusZ’riáért, az ország gazdasági és szociális helyzetének megjavításáért.“ Johann K rplcnjg elvtárs. az Osztrák Kommunista Párt elnök-e hangsúlyozta, hogy az Osztrák Kommunista Párt teljes mértekben támogatja az .-Osztrák Népi Ellenzékiét, Erwin Scharf parlamenti képviselő az Osztrák Szocialista Munkáspárt i baloldali szocialisták) nevében, dr. Kappo pedig a Demokratikus Unió nevében jelent!ette be csatlakozását az ..Osztrák Népi Eile-nzélU'-hez. Kedden délután búrom katonai repülőgép zuhant le Angliában Londo-n (MIT) Angliában kedden délután három katonai repülőgép zuhant le, — jelenti az ..AFP“ — összesen hét ember esett áldozatul. A pakisztáni kormány meghívta Schach tot •’MTI' Mint az ..AEP“ jelenti, az „Evening Times.’- című pakisztáni kap azt írja. hogy a pakisztáni kormány gazdasági tanácsadás céljából meghívta Scbachiot, Hitler volt pénzügy- miniszterét. Eisenhower küzcpkeleti terve! Kairo (MTI!. Az .-A! Muss zavar’ című egyiptomi lap vezércikke az amerikaiak középkeleti terveivel foglalkozik. A lap azt írja, hegy Eisenhower mindent el fog követni az Egye- «ült Államok középkeleti pozícióinak megerősítésére. „Eis-ehihower szerint —- írja a lap a nyugati front nem lehet teljes Egyiptom nélkül/1 Kairo. (MTI). Kairói „AFP“ jelentés szerint Nagib tábornok, egyiptomi miniszterelnököt ru-egihívtáik, hogy utazzon .'az Egyesült Államokba, miután Eisenihovver tábornok átveszi hivatalát. Török katonai kiildölfcség utazik Parisba és Belgrádija Ankara ÍMTI) A „Za-fer'1 című török lap közli, hogy a helyettes vezérkari főnők vezetésével pénteken- nyolc tagú katonai küldöttség utazik Parisba. A török küldöttség az atlanti tömbhöz tartozó országok vezérkari főnökéivé! folytat tárgyalásokat. Ankarai sajtó jelentések szerint december 10-én török katonai küldöttség utazik Belgrádija. A francia rendőrség spanyol emigránsokat szolgáltat ki Franco hőhéraiuak Paris. A „I/Humanité“ írja: A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilaikozatot adott ki, amelyben felháborodottan tiltakozik az ellen, hogy a francia rendőrség az utóbbi időben kiszolgáltatott Franco hóhérainak több olyan Franciaországban lakó spanyol emigránst, aki -a menedékjog védelme alatt állott. A francia rendőrség ezenkívül bcDörtönözve tart több/ Frnnco-eUe- nes spanyol hazafit és őket szintén ugyanez a tragikus sors fenyegeti. ..Ezek a bűnös üzelmek — mondja a. nyilatkozat — leleplezik a francia és francoista, rendőrség szoros és teljes együttműködését. melyet közös főnökük- az amerikai FBI irányításává! folytatnak/' A tuniszi katonai törvényszék lerrorítéletei Paris MTI) A tuniszi katonai törvényszék kedden egy tun'szü hallóira, öt másikat pedig két esi börtöntől húsz évi kényszermunkáig terjedő büntetésre ítélt — jelenti az ,,'AFP‘‘. Az elítélteket azzal vádolták, hogy résztvettek a gyarmati hatóságok elleni mozgalmakban. Lakájok és Gestapo ügynökök kongresszusa A Jugoszláv írók Ljubljanában tar lottók kongresszusukat. A Rabotn.i- csensztko Deio egyik számában Georg! Kara-zalov, ismert bolgár író ..Lakájok és Gestapo-í!gynökök kongresszusa“ címen írt erről cikket A Kongresszuson a meghívott 350 író helyett mindössze 100 jelent, meg., az elnöki megnyitót Riszta To movies. troelvista író tartotta. Míg a kongresszuson Tito lakájéi a „s-zocializ. musról” szavainak, addig a jugoszláv írók legjobbjai, — múlt Milka Zsi- cina. Radovan Zogovdcs — börtön ben sínylődnek és Cezarec. Koszta Raci.n s a többi igaz jugoszláv író gyilkosai szabadon sétádnak —• írja cikkében a bolgár író, Az angol-amerikai elten tétekről 1952 DECEMBER 4 KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A „mau-mau ‘, avagy egy koholmány háttere 4 .l'éhyai gyarmati hatóságok folytatják önkényeskedésüket. — November 14 én a Reuter iroda újabb felháborító. esetről adott hírt.' A gyarnicrt; kormányzó parancsára bezártak 34 néger iskolát. Ugyan akkor a kenyai hatóságok betiltották a „kibúj u”-törzs iskolaügyi és mü- yeliídés], egyesületét A két -egyesit let vezetése alatt álló további ISO iskolának nagyhegyesen megengedi éjj az angol hatóságok, hogy méq a íelev végéig folytathassák működés ükét. Mind a kenyai gyarmati ható súgok. mind. londoni hivatalos személyiségek azzal magyarázzák a Ke nyában elkövetett gaztetteket —• a gyilkosságokat, bebörtönzésekéi, házkutatásokat, állatharáesolásokat. — hogy fel' kell számolni a „maurnaü’ nevű misztikus terrorszervezetet — A valóságban ezzel a jelszóval 'kísérek meg Kenya demokratikus szerve- teteinek, többek között a Kenyai Négerek Szövetségének szétzúzását. Az iskolák bezárása lerántja a leplei e gálád tervről. Van-e olyan épeszű ember, aki elhinné, hogy az ele miiskolák valamilyen titkos szer vezet’\ méghozzá „terrorszervezet” gócai voltak?! A-- angol imperialisták „ „maii- mau ’ állítólagos terrorcselekményei ncfc ürügyével tiltják be a szakszer vezetéket és a néger újságokat. — Azzal a hazug jelszóval, hogy meg akarják akadályozni a ..mau-mau” gyilkossági kísérleteit az ártatlan emberek ezreit börtönbe vetik fel perzselik a néger falvakat. — Meséket agyainak ki a ,jnau-mau” Euró_ p-a-ellenes ’ tevékenységéről, csakho gy bezárhassák a néger iskolákat! Az^ iskolák, a szakszervezetek és az újságok egyaránt Kenya la kossa.ga.nak kulturális és politikai fejlődését szolgálják' A nép f elvű ág o sodása azonban óriási veszélyeket re jt magában az elnyomókra nézve.' Az angol imperialisták most különösen fontos támaszpontnak tekintik Kenyát, minthogy egyiptomi—Szudánt frontjuk egyre megbízhatói- .anabbá válik. Ezért nyugtalanítja ökot annyira- a gyarmaton feRángoll imperialista ellenes mozgalom. Az iskoláit bezárásának, a falvak Icrornbo fásának, a pogromoknak és gyilkos ságolnmk egyetlen célja van: elfojtani ezt a mozgalmat, megállítani Kenya népének felvilágosodását és fejlődését, a fehér elnyomók örökös rabszolgáivá tenni a négereket. A „mau-mau’' csak kiagyalt koholmány.. Kibújt a szög a zsákból A 2 ,,American Mercury” című amerikai folyóirat novemberi szú ' mában látott napvilágot. Bridges, amerikai szenátor „Korea. — pozitív javaslat ‘ crniű cikke. A cikk ben a. köztársaságpárti Bridges„ vagyis az elnökválasztáson gyözeim cf aratott párt- égjük képviselője ki-, fecsegi a veztő körök-néhány titkát. Nem mond sem- többet, sem kevesebbel, csak annyit, hogy’ a koreai háborút már ..harmadik világháborúnak” kel! tekinteni. Bridges nyittszí yőségében igen messze megy: ..Amennyire tudomásom van ró la, nincs egyetlen tekintélyes köz- tár sas ág pártinak vagy demokratának scm, legyen az tábornok, vagy tengernagy, semmiféle /erre c húbo rú „beszüntetésére” A világméretű győzelmen kívül semmilyen más feltétellel nem szüntethetjük .be a háborút... Nincs semmiféle szélességi , hosszúsági kör, vagy akár. országhatár. amely alapján „fegyverszünet et köthetünk“' és „hazam ehe lünk”. Az országok közötti határvonalak csak földrajzkönyveinkben léteznek” Külön alá kell húzni, hogy ez az elvetemült imperialista ..a Icgic- lelösebb politikai vezérekre” hivatk ozolt. Köztudomású, hogy a hivatalos 'amerikai képviselők immá hosszú hónapok óla hangoztatják képmutat óan: „Minden erőfeszítésünk c koreai béke megkötésére Irányul, csak a kommunisták akadályozzák a békés rendezést” Az ENSZ közgyűlésén állandóan ezt szajkózzák az amerikai delegátusok. Bridges szenátor azonban, úgylátszik nem tokja iontosnak a diplomatizmust. Amint mondani szokták, kibújt a szög a zsákból. Az angoi-amerikai ellentét nem új keletű. Kezdődött ártól a pillanat tó!, hogy az egykori angol gyarmat fellázadt ■ azr anyaország ellen és kivív La szabadságát. Azóta, közel két év_ századon át egyre éleződik ez az ellentét, míg most a II. világháború után elérte tetőfokát. Hogyan fejlődött idáig a helyzet? A • kapitalizmus egyenlőtlen fejlő (lésének törvénye, amit Lenin elv- társ „Az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb toka' című művében 1916-ban bebizonyított, áll az Egye sült Államok és Anglia viszonyára is. Angiig volt a világ első, modern iparral rendelkező kapitalista állama, egyidőben a világ műhelyének nevezték. Az Egyesült Államok azonban., miután kivívta függetlenségét és a kapitalista fejlődés útjára lé pett a kezdettől fogva a legmodernebb termelőeszközöket alkalmazta nem húzta hátra az elavult termein, eszközök béklyója, mint Angliát, ezért Amerika gyorsan felfejlődött. Hozzájárult ehhez még az is, hogy a kapitalizmus fejlődésének az Amerikai Egyesült Államoknak kedve zöbb belső feltételei és Iehetőségei voltak, mint. Angliában. Az amerikai terjeszkedési poMtikp hirdetői még a múlt század végén kiad1 ák a jelszót Anglia kiszorítására. A.z I. világháborúban Anglia-hely v,e te komo'yan megrendült, míg A me rika, amely csak utólag avatkozott be a háborúba, megszedte magát a népek vére árán. Áz Egyesült Államok imperialistái ekkor már a világuralom prograinmjavai léptek fel Az angol imperialisták ellenálltak ftz amerikai világuralom jelszavának, de az iparfejlesztés terén nem tudták felvenni Amerikával a versenyt. Anglia már az első világháború előtt, de különösen az első világháború után., elhanyagolta honi iparát, mert az angol imperialisták a tőke kivitelében jobban megtalálták szánií- íásaík-at. Ezzel, Anglia teljes mérték ben függővé vált a külföldi behozataltól. s jobban életkérdése lett, és ma is az ez Angliának, mint bármelyik más kapitalista államnak. Amerika -a II. világháború idején Irifeaszrtáks Anglia válságos helyzetét: Anglia aranykészletei átkerültek az amerikai tőkések páncélszekrényeibe. Amerika támaszpontokat kapott Angliától, Kanadát, Anglia domíniumát teljesen a.z Egyesült Államok katona; körzetévé, az Egyesült Államok gyarmatává változtatták, amerikai csapatok szállíttattak partra sok angol gyarmaton, Amerika az Angliának szállított fegyverek fejében zsarolta Angliát stb. Anglia sú ,yos adósává vált Amerikának, míg Amerika mértéktelenül meggazdagodott. Az Egyesült Államok a II. világháború végén egyesítette a ka. pitalista világ termelésének 60 százalékát. a beruházási képesség.-.k 73 százalékéi, Az USA villamosenergia művei hatszor több viliamosenergiát termelnek, mint Anglia erőművei, az Egyesült Államok háromszor annyi szenet, hatszor annyi acélt és tizen- hatszor annyi g-aboná-t, termel, min; Anglia, Az USA, az erősebb rabló szerepében nemcsak Anglia gyarmatai után nyújtotta ki a kezét, hanem függő helyzetbe taszította ma gát Angliát is. így állt elő az a hely zet. a II világháború után., ami még soha sem volt: Anglia először a történelemben, elvesztette függetlenné', gét és az Amerikai Egyesült Államok csatlósává, gyarmatává vált, — Ludweilr, Denny, amerikai közíró ..Amerika meghódítja Angliát” című könyvében 1930-bam ezt írta: „Hajdan Anglia gyarmata voltunk. Hamarosan Anglia lesz a mi gyarmatunk, ha nem is névleg, de tényleg:’ Ha nem is névleg, de tényleg: Anglia ma az USA 49. állama. Anglia szerepe ma, mint az amerikai impe rial isták nem egyszer cinikusan és gúnyosán megállapították, az. hogy harcoljon a gyarmati népek szabadságharcai ellen, költekezzen a hata.1. más gyarmati apparátusra és hadseregre. s addig közben Amerika. Ang !ia háta mögött, elrabolja annak gyár matait, kiszorítja onnan Angliát „ha nem is névleg, de tényleg/’ Imperializmus nem tud meglenni gyarínátok nélkül — tanítja Lenin elv társ. ~~ de különösen az angol irn periaUzmus, Az amerikai imperialisták az angol imperializmust gyöké- mitől akarjál; elvágni — a gyár maiaktól.. Nine* nm Angliának olyan Frunze (TASZSZ): Kirgizia több népgazdasági ága határidő előtt teljesíti évi tervét. Óriási fejlődési távlatok nyíltnak kőztárs,aságunk előtt az új ötéves tervben. Ezekről a távlatokról beszélt a TASZSZ munkatársával Borisz -Lite kim, a Kirgiz Minisztertanács elnökhelyettese. Az, ipari termelésnek 1955-ig több, mint, hetven százalékkal kell növekednie — mondotta. —- A szénter- me'és 40. a viliamosene-rgda termelés több. mint hatvan, százalékkal emelkedik. A könnyű- és az élelmisizer- ip-a-r termelése 75 százalékkal növek. szik. öt év alatt a gabonatermelés több, mint 30 százalékkal/ a gyapot- termelés legalább ' 60 százalékkal, a cukorrépatermelés húsz. ' 'százalékkal- emelkedik. Az előző ötéves tervhez viszonyítva ötven százalékkal növekednek az iskolák tudományos és kulturális intézmények létesítésére fordított kiadások. AsJiábad (TASZSZ) : A túráimén főcsatorna építői túlteljesítették az építési és szerelési munkák évi tervét és most újabb sikereket érnek el a szovjet nép közelgő ünnepe: a sztálini alkotmány na-pja tiszteletére. Gyors ütemben halad Ta-hia-Tasnáí az összekötő cs-atorna építése. Ezen a csatornán viszik majd át a fökJ- szivattyúkat a nagy vizáét fővonalára.. Aruhalnwzók elítélése Thurány Fischer Rezső, volt horthysta ezredes, budapesti lakost, aki nagymennyiségű lisztet, cukrot és egyéb élelmiszert vásárolt össze, a budapesti központi járásbíróság ötévi börtönre és vagyonelkobzásra, Mészáros Ilona volt vendéglőst, aki ugyancsak nagymennyiségű lisztet, cukrot, zsírt, cigarettát és csokoládét halmozott fel. ötévi börtönre és vág y o n elkobzásra. ÍJricZu Bál óné ötven holdas kulék lányát, budapesti lakost nagymeny- nyiségű liszt, zsír, cukor és egyéb élelmiszer felhalmozásáért ötévi bőr tömre és vagyonelkobzásra, Neumann Pál né volt kereskedő, budapesti lakost nagymennyis egű cukor, löszt, szappan, rizs és textiláru felhalmozásáért ötévi börtönre és v a g y o nelkobz ás ra í télt e. Szántó Lajos-né volt kereskedő, szegedi lakost a szegedi járásbíróság nagymennyiségű liszt, cukor és tex. tiláru felhalmozásáért kétévi és- hat hónapi börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélte, gyarmatbirodalma, ahova ne ha tol,- tűk volna be az amerikai „szövetségesek.” A II. világháború előtt a kapitalista világ exportjából Amerika 13.5 százalékra, Anglia 10 3 százalékban részesedett. 1947-re azonban, az ame rikai export dollárértékben háromszorosává lett az angol exportnak. Az angol gyarmatbirodalmakra irányuló amerikai export jóval felülmúlja az angol gyarmatbirodalmakra irányuló angol export értékét. Az Európába — Anglia nagyon fonto-s piacára — irányuló amerikai kivitel- hatszorosára emelkedett. Kanadát, az angol „dominiunT'-ot annyira behálózza Amerika, hogy gyakorlatilag teljesen a.z Amerikai Egyesült Államok irányítása alatt alj, Latin-Amerikából szinte teljesen kiszorították az angol imperialistákat. 1.938-ban, P Latin-Amerikába irá nyúló kivitel 33.9 százalékát az USA. 12.1 százalékát Anglia adta, Az elmúlt években az amerikai kivitel százalékaránya 70 százalékra szökött fel. mkf az angol kivitel 5 százalékra csökkent. (Ebben még nincg benne. a Latin-Amerikába irányuló, egy re fokozottabb nyugatnémet kivitel, .amd -Avperika diktál- Angii.-, ellen.) Az USA Koz-T-Kélelre, Afrikféba és Indiába irányuló exportjának dollár, értéke még ennél is jobban, — tízszeresére nőtt. Ausztráliában pedig. Anglia egyik legfontosabb „döminiu. mában", Anglia fö gyapotszállitó országában pedig az amerikai imperia. listák addig mesterkedtek, míg.újságukhoz kaparintották az ausztráliai gyapotot. (Nc.ni törődnek azzal, -hogy ennek következményeként Angliában több, mint százezer textilipari munkás vált munkanélkülivé, éhezik és nyomorog. A tőkéseknek a maximalis profit a fontos,j S ebekbe az adatokba még nincs beleszámítva Nyugat-Németország és Japán „közvetítése”. Mivel Nyugat- Németországban és japánban az ame •ikai megszállók irányítják a monopóliumok tevékenységét, felhasználják a nyugatnémet és japán monopóliumok áruif arra, hogy vetély társukat, Angliát kiszorítsák. Nyugat-Németország kivitele az utóbbi években 65 70 százalékká! megnőtt s ez a kivitel döntő részét az. amerikai imperialisták az angol gyarmatbirodalmakra, Dél-Afrikába. Del Amerikába, s*b. helyekre irányították. (A nyugatnémet tőkéseknek emellett természetesen külön célja, ik i,s vannak. Az USA, Anglia után ők akarják megszerezni a kapitális, ta országok kivitelében a harmadik helyet Franciaország előtt.) Hasonló á,helyzet a japán árukkal is, A japán ipari készítmények elárasz tolták Távol-Keletet, Indiát, s az au. goi imperialisták kénytelenek meg hátrál ni az olcsó japán áru előtt. Az angol imperialisták rémülete nem is mert határt akkor, amikor a japán áruk'még a S’kandináv-fél-szigeten is megjelent ék. Az amerikai imperializmus mindezt' természetesen, mint ,,az angolok szö_ vetségese”. az „angolok jótevője", az „angolok jóbarátja’* teszi. „Ez aztán jóbaíát! — mondotta Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán. — Megnyergeli gyengébb társait, kira oolja, leigázza, agyba-íőbe veri őket, aztán meg így szól hozzájuk: „Legyünk jóbarátok”, ami. az amerikai pénzeszsákoknál ezt jelenti: először ti visztek engem, azután majd én lovagolok rajtatok ... A tények azt mutatják, hogy Angliára egyetlen ellensége sem mért olyan súlyos csapásokat, egyik sz-rn ragadta el tőle birodalmának egyik részól a másik után, mint ahogyan ezt amerikai .,ha ráitja” teszi” — mondotta Malenkov elvtárs. De vájjon miért tűrik ezt az. angol imperialisták? '— Azért, mert erősebb bennük a szoVjetellenes gyűlölet. mint hagy szakítani tudnának az amerikai imperial istákkal, „Ennek a politikának az egyetlen eredménye csak az lehet — kesergett már évekkel ezelőtt a londoni Daily Express, — hogy Anglia, mely azelőtt egv hatalmas világbirodalom, anyaországa volt. de ma már saját bktokainak sem ura, magányos, jelntéktelen szigetté válik Európa partjai melleit.” De ha ma még tűrik ezt az angol imperialisták, nem jelenti azt, hogy örökké tűrik. „Az amerikai imperializmus „segély“ ürügye alatt, hitelnyújtással befészkelj magát Anglia., Franciaország. Olaszország gazdasági életébe, elhódítja az angol— tranda gyarmatokon lévő nyersanyagokat és felvevőpiacokat, s ezzel párhuzamosan éleződnek és még jobban ki fognak éleződni, az ellentétek az Egyesült Államok és Anglia., az Egyesült Államok és Franciaország között. Anglia, s nyomában Francia- ország és a többi kapitalista ország arra törekszik, hogy kiszakítsa magát az Egyesült Államok uralma alól, s így önállóságot és magas profitot. biztosítson- a maga számára Az angol kapitalisták már most szívós harcot vívnak a nemzetközi kereskedelemben megnyilvánuló amerikai túlsúly ellen” — mondotta Malenkov elvtárs. S hogy az Egyesült Államok és Anglia közötti ellentétek éleződnek, bizonyítja a Daily Mail angol lap egyik cikke is. amely a. többi között azt írja: „Néha csodálkozunk azon, hogy vájjon minek néz Amerika bennünket, A brit királyság végül is nem valamelyik középamerikai köztársaság. Nem Nicaragua és jobb bá írásmódot érdemel, mint amilyenben része van.” Pedig az angol-amerikai burzsoá sajtó hangja korántsem fejezi ki a szavak mögött meghúzódó feszültséget, harcot. Ezt a gyarmato. kon látott gyors, hol angol, hol ame. rikabarát kormány változások —• pél dáu! Egyiptomban —. politikai gvíl- kosságök, — mint például Razimara, iráni miniszterelnök meggyilkolása 1951-ben — és egyéb kulissza mögötti mesterkedések és véres tetiek bizonyítják. Ez az egyre éleződő angol-amerikai ellentét a nyílt háborúig fejlődhet. ,,Helytelen vo'na azt gondolni„ •— mondotta Malenkov elvtáxs, hogy a háború csakis a Szovjetállam allen irányulhat. Mint ismeretes, az imperialisták az első világháborút jó val a Szovjetunió megalakulása előtt robbantották ki. A második világháború eleinte kapitalista államok, közön folyt és a háborútó] maguk a lökés országok is erősen szenved- tek. Azok az ellentétek, amelyek jelenleg az imperialista tábort marcangolják, arra vezethetnek, hogy egyik kapitalista állam háborút indít á másik ellen. Mindezeket a körülményeket figyelembevéve, a Szovjetunió arra törekszik, hogy az egyes államok közölt minden háborút meg akadályozzon, s a nemzetközi konfliktusok' és nézeteltérések békés rendezése mellett taglal állást” * Magyar l.as/lé- *
