Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-02 / 282. szám

TOLNAI

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!

r

A MAI SZA.MBA.Nj

A magvar nrpgardaaag helyzete t ».52 hon és feladataink a nópgardaSag fejlesztése terén 1 íKut-ban 2—3. ott — Ferenc clvláe? beszámolt a IU> Magyar Hékekongreaz- jzuanVl a Tolnai Textilgyár dolgozóinak (i. ott Föld- mfivasazjjvctker.eti híradó 1, o.)

AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT J AGANAK LAPJA

l\. ÉVFOLYAM, 2S2. SZÁM

ARA 50 I ILI.PR

KEDD. 1952 DECEMBER 2

■—ni e«

A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban

Gerö Ernő elviőrs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén

\ Magyar Dolgozók torija Központi Vezetősége 1»ő2 november 2»-én iilé.ot tartott, amelyen Gerf» Ernő elvtárs beszámolt népgazdaságunk helyzetéről l»52-Hen és feladatainkról a népgazdaság fejlesztése terén 1953- ban. Az alábbiakban részleteket köziünk (térő Ernő elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszá mólójából.

A párt és a miniszícríanács 1951 december 2-i határozatának egyesztcndds mérlege

Egy évvel ezelőtt-. 1954 november ÜO-áu, Központi Vezetőcégünk ülésén Dákod el\ iár-s egész. népgazdáságitnk iks népi demokráciánk fejlődésére nagy fontosságú ja vaslat oknt telt. melyeket a Központi Vc/.ctü.-cg egy hangúiag jóváhagyott. A Köz-ponti Vezetőcég történelmi jelentőségű határozata nyomán jött létre a párt é* a mini-szterLanác'N líKil december —-i határozata, melynek értelmében országunkban teljesen megszűnt a jegy rend-szőr, megszűntek a forgatni korlátozásuk a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, lehetővé váll. hogy a parasztság, a termelőszövetkezetek, amennyiben teljesítették kö- telezett-ségeiket. az állammal -szemben, termékfe'eslegeiket teljesen (szabadon órtékesithes-5-ék. Ugyanakkor, mint ismerete*, felemeltük a béreket és a fizetéseket, s rendeztük ezá 11105 élelmiszer és iparcikk árát.

Most. egy esztendővel az e-rnléke- zeu-s párt- tv. minisztertanácsi hatályai után,' felállíthatjuk ennek a fontos rend-szabálynak, .a mérlegét. Mit hozott ez a nagyjelentőségű határozat? Az eredményeket nagyjában .1 következőképpen foglalhatjuk ö-ssj«:

1. A párt és a minisztertanács december 2-i határozata hatalmas mez- gatóerőnek bizonyult az 1951. évi Ipari termelési terv sikeres befejezé- . eben és az erőben feszített 19*32. évj népgazdasági terv megvalósításában A december 2 i határozatnak döntő szerepe volt abban, hogy léül deccm herében addig soha nem iámért mértékben emelkedett gyáriparunkban a munká termelékenysége, 1951 decemberében egész gyáriparunkban a terme léken\ seg hót százalékkal mu la felül a novemberi termelékenységet, mig egy évvel azelőtt. 1950 derembe ''eben a termelékenység 5.2 százalékkal a novemberi színvonal alá csökkent. De az lt>51 december 2-j. rendszabály nemcsak a termelőkénvség. bánom a termelés nagyarányú növekedésében is éreztette hatását, s nemcsak decemberben, hanem az azt követő hónapokban is.

2. A rend-szabály növelte a paraszti és szövetkezeti árufelhozatalt, növelte a parasztság termelési kedvét, s mindez nem kis szerepet játszott abban. hogy az idei aszály ellenére — melynek kihatásairól később részletesen lesz szó — sikerült és sikerül biztosítani a lakosság zavartalan élelmiszerellátását. s hogy a rendkívül J'ossz termés dacára a mezőgazda-sági fogyasztási cikkek piaci ára a műit év hasonló időszakához kénest sok árunál (szalonna, zsiradék, hús-féleségek, baromfi, stb) jelentékeny mértékben esett, s csai< viszonylag kevés árunál (főként főzelékféléknél) emelkedett.

3. A rendszabály emelte a dolgozók, s mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők életszínvonalát és általános hőséget hozott létre az iparcikk- ellátásban, a többi között olyan iparcikkeknél is, amelyekben megelőzően viszonylagos hiány mutatkozott. A dolgozók élet-színvonalának emelkedését érzékelteti — a többi között — az egy főre jutó fogyasztás növekedése a legfontosabb élelmiszerekből, így 1952 január—-október hónapokban vagyis ez év első tíz hónapjában a városokban az egy-főre eső lisztfogyasztás •j].8 Százalékkal, a ken vér. fogyasztás 7.9 százalékkal, a cukor■ ogyasztás 24.5 százalékkal, a húsfogyasztás 4.9 százaiékkal. a z.cirfo- gyasztás 4ö százalékkal, a tojásfogyasztás 21 .<> százalékkal; ;l • vajfogyasztás 49.2» százalékkal emelkedett. De emelkedés mutatkozik az . élelmiszerfogyasztásban a falun is.

■ Az eö-lmiszérfogyasztás növekedésében. !>«•!-• /.• ,/i" -p"; játszott bizOT

iiyos mértékű tartalékolás is. Továbbá szerepet játszott az. hogy a lakosság vásárlása az iparcikkek felől jelentős mértékben a magasé ríékü éleim ingerek felé tolódott el. Ezért, bár az éiel- ntlszerfog-yasztás növekedése az életszínvonal emelkedését mutatja, ezt az emelkedést nem lehet csak pozitív oldaláról értékelni.

4. A december 2-’i. határozat hozzá járult a tőkés éleinek gyorsabb kiszorításához a lp-rrne 1 és-liol. az áruforgalomból és a közlekedésből. Míg utói -ben a tőkés szektor részesedésé a nemzeti jövedelemből kereken 5 százalék volt. addig 1932-1 >en a tőké? szektor részesedése 2—2.5 százalékra z sugoródik öss ze.

Az emlékezetes 19»I december 2-i párt- és minisztertanácsi határozol jelentős ,mértéhben erősítette tehát népgazdaságunk szociális tu alapjait. Hozzájárult a munkás-paraszt sző cet- jég n legs z il érdi i ás áh o.z és ezen belül, növelte'a mu n käsősztál y vezető szere, pót. üregbitcile tekintélyét.

A párt és a minisztertanács 1951 december 2-j határozata megvalósításának egy esztendős mérlege kézzelfoghatóan igazolja a mi viszonyaink közepese is annak a zseniá is lenini sztálini léteinek a helyességét, a iné 'vet Sztálin e'vtárs ..A szocDIIzmu- küzgazílasá-gi problémái a Szovjetunióban“ című müvében formulázott meg, hogy tudni illik:

.../ város és a 'falu. az ipar és a mezöga>daság gazdasá</i össlefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést (az atljs. vétel útján történő cserét), mint a

lyirostál való gazdasági kapcsolatoknak a. paraszt számáru egyedül elfogadhaló formáját, és teljes erővel ki kell fejleszteni n szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezel i k álhoz kereskedelmet', kiszorít va az áruforgalom-bőt minden rendű és rangú ka.piJalisiál.“

Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a párt és a minisztertanács Utal december iái határozatát egészében helyesen hajtottuk végre. lí.t-ott azonban előfordultak következetlenségek, níszb őrt maguknál az intéz- ked Déknél. részben pedig ezek gyakorlati végrehajtásánál. Ilyen következetlenség volt például az, hogy a napraforgónál és a rizsnél az egész termés kőtelező beadását rendeltük el, vagyis nem hagytuk meg a felesleget a parasztságnál és ezzel fékeztük a parasztság termelési kedvét ezeken a területeken. Aligha, lehel véletlennek tekinteni, hogy a tervezett v-e tester illetthez képest a napraforgónál a legnagyobb a hiány ’ az összes termények közül, ? a hozam is, az egyéb növényekhez képest, na gyobfi mértékben esőkként itt. 5 az sem lehel véiclen. hogy a rizs aratása ebben az évben rendkívül vontatott volt. s az átlagolná] sokkal nagyobb sze-mveszteséggel valósult, meg.

A feladat most az. hogy biz!okítsuk az 19»l december 2-1 párt- és vifiúis:- terlonácsi határozat eddig eléri rendkívüli jelentős eredményeit; ho</y Ink üszőből} ük a határozat meg valósi, fása kapcsán elköveteli egyes hibáira t és felmerüli hiányosságokat: hogy átgondolt, tervszerű intézkedésekkel nemcsak megtartsa./:, de kibő- vi isiik. továbbfejlesszük az elért eredményeket.

\z ipari termelés alakulása 1952 eNő tíz hónapjában és az 1952. évi terv várható teljesítése

A minisztériumi ipar 1952 és© tíz hónapjában befejezet termékekben

25.2 százalékkal, a telje« termelés terén pecEg 24 százalékkal termelt lob bet, mint 1951 első tíz hónapjában. Az iparon belül a befejezett terme lés terén a nehézipar 32.5 százalékkal. a telj:? jerme'és terén pedig 29 9 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésünkre álló adatok alapján körü-be-ü; kiszámí thatjuk, hogy iparunk termelése ez évben — az é él műszeripar idénvszerüs-é-gét, az élelmiszeripar nyersanyagainak csekélyebb voltát is számítva — kereken 22 százalékkal lesz magasabb, mint

1951-ben volt. Ha figyelembe vesz szűk. hogy ez évben a súlyo- aszály, kár in iáit módosítottuk a könnyűipar és az é elmiszeripar tervét, ma-álra. píthatjuk, hogy iparunk egy részében a várakozásnak megfelel, termelési tervét leij.siti és igenagyors ü'ainban fejlődik. De természetesen -álra ven még az utolsó hónap, - srneiyben c’őnk teljes megfeszítésével ksll küz denünk -az 1952. évi ipari 1eVmeiési terv tejesítéséért, túlte ies tésééit,

A nehézipar gyors fejlődése azt mutatja, hogy iparunk fejlődése meg felei annak a lenini-sztálini törvény, nek. amely megköveteli, hogy a terme- "eszközök fejlődésének üteme állandóan túlszárnyalja a fogyasztási cikkek termelésének ütemét.

Egészében kedvezően fejlődő ipar; terme-ésünkben azonban igen jelentős fogyatékosságok és hiányosságok is vannak, amelyek k Ali itt csak a legfontosabbakra akaijuk ráirányíts, ni a figyelmet. .

Pártunk li. kongresszusa közel két évve; ezelőtt rendkívüli erőve! vetette fel az alapanyag-ipar. s mindenekelőtt a széni"emelés és a vaskohászat, valamint a villamosenergut ipar gyorsabb íejleszlésének' követei menyét, az alapanyag-ipar elmarada. sának tel számolását, min\ az orszáq gyors iparosításának, s népgazdaságiunk gyors telenuzlk:déiémk alapvető teltételét. Kétségtelen, hogy pár tünk fi. kongresszusa óta az alapanyag-ipar fejlesztésinek • meggyorsítás« terén tettünk lénéseke: előre.

Például szénbányászatunk igen gyorsan fejlődik, mert 23 százalékos term: !éa-e,me!kedé$ egv esztendő alatt igen gyors fejlődést fecnit. Szénbányásza lünk ez év első kilenc hónapjában termelés; tervét egészében teljesítette. októberben azonban már 112.000 tonna szénnel adósa maradt a népgazdaságnak, s novemberben ez az adósság jelentős mértékben tovább növekedett.

A bányászatban rossz a gépkihasz Hálás. Ennek lő oka. hogy mérj nem

számoltuk fel bányászatunkban a gé pesitésellenes irányzatot. A gépek ross-z kihasználásának egyik fontos oka azonban a nagyfokú al. katrész. hiány i~.

A bánya- és energiaüoyi minisztérium nem hajtotta végre a párt és a kormány határozatár. melv szerint a szénbányászatban a szén: ők arány számát az ös-zléíszámhoz képest je .éntöseh fel kell emelni.

A túlórák -zárna az egész népgazdaság terűié'én a széubám ászaiban n legmagasabb. A bánva- és énergia. ügyi m nisztérium vezetni nem hajtői lék végre a Központ; Vezetőség határozatát á túlóráztatás csökkentésé föl. a munkavédelemről, a vasárnapi munka csökkintéséről. Jóllehet a hóvégi rohammunka még égé*7 iparunk ban mprrvan. ez a legáltalánosabban a szén-bányászatban terjedt el.

.4 szénbányászai méUétl másik döntő alap iparágunk a vaskohászat. Ahnt ern-'ítéltük, vaskohászatunk tér me lése ebben az évben jelentős mértékben fei.ödo'tt. Vaskohászatunk azonban az alapvető termékékbentter -vét nem teljesíti 100 százalékra. így 1952 cső tíz hónapjában a nyersv.aslérmelésben a téjtye; 9419" százalékra. a martin-acéltermelésben 97.5 százalékra, az. ejektró-acéHérmelés- ben 93 3 százalékra, a hs'ngeiélf acél.

termelésben 97.6 százalékra teljesítet tűk csupán.

Mindez arra vall, hogy kohászati üzemeink vezetésében még ir?en komoly hiányosságom muiatko/.nak, amelyeket 1953 folyamán, alapjában kj kell. k üszőből pú nik.

Az utóbbi években és 1952 Kt?ő Hz hónapiéban is komoly fejlődést mutat építőiparunk Építőiparunk égé szében teljesíti tervét, de egyrészt túlságosan drágán épílünJ-r, másrészt az építésügyi minisz.fériiun az épílö_ ipar teljesítményét, a legutóbbi időkig csak aszerint mérte, liogv ő ma ga mennyit számított fel az elvégzek munkáért.

Az ipar fejlődésének egészében kedvező képe az.t sem fedheti el. hogy a termelékenység, az önköltség, a béralap, a létszám terén tévőiről sincsen nálunk minden rendben, Ami a termelékenységei illett, |K,*en jelentős nálunk a fcj'őd-és. de ”a térvhez képest i'an némi lemaradás is. A termelékenység az állami iparban, 1952 első tíz hónapjában a megélőző év hasonló időszakához ké pest egészében min-teey 12.4 százalékká; eíué.kedett. Az önköltség azon ban az összehasonElható termékek ömkotkségéin mérve, az előirányzott

6.5 százalék helyett, előreláthatóan csak öt százalékkal fog csökkenni ebben az esztendőben, azaz az ön- köl tisécfcsö'k erf'té® meg való sít á *é ná 1

igén jeln/.ős az elmaradás. A miuisz. tórium i ipar . ez év első három negyedévében 345 9 millió forinttal lépte. íú; béralapját, igaz, liogv ugyanekkor a minisztériumi iparban 354.5 millió fori-rd báralapmegtakarítás i- mutatkorott.. Ezek az adatok is mutatják. hogy a javulás ellenére meny nyíre ;aza nálunk még mindig a bér alap tervezés

Ipari termelésünk nagv hiányossága :y is. hogy a se'e'd ál tájában^» e-rn csökken, sőt pgves területeken inkább emelkedik. A mfnfeVé/táriács- * nak s el ejt elszámolásra vonatkozó lv'-‘ározatát amelynek értemében a SF-'cit c fry részét a muPikabérbő' maximálisan a havi munkabér 15 szaza.ékáio te’ttedőfú, le ke.II vonni. :,z igazgaiők általában nem hajtják vé<r‘”e. s ez y geleit növekedését elő seep'd A7. igazgatók azért nem hajt- ’á.k vénre eM a határozatot. mert .•jó emberek" akarnak Imhií, senkit npni akarnai.- megsérteni, s nem veszik é.sz-p, hogv pzzel saját maguk a atf véniák a fát é? ártanak a munkásosztály. a dolgozó nép érdekei n ek

Az ipar (eredetén mutatkozó hiá- nvosságok egyik fontos oka az az e ég g vak or: jc/c-'-u — .* persze ez. nemesik az iparban, hanem az egész

népgazdaságban ígv von bpgy « mi'nisz'ériumok vezetői, tjősrrtók, «él la'atok igazgatói gondadan^áffből. nemtörődömségből, liberalizmusból < nem egyszer önt-égüttségböl elmulasztják iontos párt- és kormány hat.ározatok végrehajtását.

Gyakori jelenség, hogy minisztériumok és egyes mindester elvtársak, saját határozataikat gém veszik k0' molyán, ezek végrehajtását nem ellenőrzik. de sokszor még ki sem adják az üzemek igazgatóihoz. Több- ízben előfordult ilyen eset a kohó- és gépipari miniszfériumban.

Külön kell szólni röviden iparunknak arról a részéről, amely gülkeres. ke de'műnk, export mik számára dolgozik. Ez a kérdés nem új. ez.t a kér. dóst már többször felvetettük. de meg kel! mondani, hogv a megnövekedett feladatokhoz képest az eddig elér) eredményekkel megelégedve p.em Is he tünk. Külkereskedelmünk ez évben jelentő- nehézségekkel küZfj nagyrészt azért, mert — mint később erre még rátérek - igen nagy mértékben csökkentettük a me z.ogazd-aságii termékek exportját. De kü.'k: reskedeimi nebéz-őgoink távolról sem egyedül kínén szármaamak. Az alapvető ok az, hogy exportra dolgozó üzemeink jelentős része rosszul teljesíti .^ölelezettaégeit.

A külkereskedelem számára dolgozó iparágak és üzemek lemaradásának azonban az is oka. hogy a külkereskedelem számára való : termelés nagyobb gondosságot, pontosabb, pre cízebb, magasabb minőségű munkát követel; sok esetben megköveteli eddig] termelési és mű-zaki színvonalunk emelését Ezért üzeme.nk igazgatói ezt munkát nem szívesen vállalják. opportunista módon igyekeznek maguktó] elhárítani, a nyakukról lerázni, 'pedig népgazdaságunk fejlődésének és iparunk mű-zaki. s/in vonalának emelése sz-empöntjábój ez -i műnkq különösen fontos.

De külkereskedelmünk számára do'gozó üzemeink jó munkáját az is hátráltatja, hogy az ellenség megértette ennek a kérdésnek a jc'enlö ségsi megértette, hogy a lemaradás ezen a téren fejlődésünket mennyire hátráltatja és egyben báré’i országok gazdasági építését zavarja, s e-'.ért igyekszik ezen a téren nehézségeket okozni népi demokráciánknak.

Iparunk egészét tekintve megállapíthatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben, egészségesen fejlődik, s ha a még fennálló jelentős hibákat és hiányosságokat kiküszöböljük, minden lehiősegünk megvan ar. ra. hony a továbbiakban újabb, még jelentősebb sikereket érjünk cl.

A mozőoaztlasági termelés alakulása 1952-be 11

Aem lehet ugyanilyen egyértelmű, pozitív értékelést adni mezőgazda Ságunk fejlődésétől az 1952-es évfolyamán.

Nővénvl&rtnelésünk ez évben je- j-antős mértékben elmarad az ötéves terv 1952. évi előirányzatához képest. Ennek fő oka az idei rendkívüli kedvezőtlen időjárás. A régi nagy birtokos-nagy lökés rendszer ide jén hasonló kedveződen időjárás százezrek s«ámárn hozott volna éhín- -rget, s százezreket juttatott volna ko.dusbotra. A rai államunk azonban nem nagytőkés nagybirtokos állom. nem a kizsákmányolok, a nép- e'nyornók állama, hanem a munkások, a parasztok, a dolgozó nép álla. ma. A mi népi demokratikus államunk erős áiUam. amelv páriunk vezetésévé’. é'őrciátó. átgondolt, szervezett intézkedés;k révén, tervszerű gazdaságpo.itikn útján, nemcsak az éhínség rémét hárította el. hanem biz:!okította és biztosítja népünk zavartalan ellátását, az égés,- népgaz riasáq qvors fejlődését, a súlyos fagy károk és aszály ellenére is. De a mi országunkban egyébként ~em juthat ko'dusbotra senki, mert mindén, ki kaphat miinkát és munkájáért igazságos bért. amelv biztosítja mega és családja megélhetését.

Melyek a főbb intézkedések, ame- .veket a kedvezőtlen időjárá- követ- kezménveinek elhárítására nénh demokratikus kormányunk — pártunk kezd e m én vezérére — foganatosított?

Mindeneké!ött inén jelentős mértékbén csökkentettük az. éleimiszsr- kivitelt, ille'.vp bészüiitettiik számo.é'e’misze-r kivitelét. Ugyanekkor b**- rá-ti országokból jelentős mennyisé* gű takarmánygabonát, illetve abraktakarmányt hoztunk b?. A takarmánygabona és abraktakarmány behozatala azért vált szükségcs-é, hogy az állam birtokában lévő igen jcien- :ős állatállományt a kcdvezót'én takarmány termés ellenére is. fenntartsuk és további ej esszük, s hogy kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó parasztságtól és terme’.őszövetíke. zetekbő; begyűjteni, mint ahogy terveztük. Ennek az intézkedésnek a ré vén vált lehetővé a kukorica- és burgonyabeszolgáltatás mértékének a miniszter tanács által elrendelt igen íe.enlős csökkentése annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek helyzetén env Intsünk. Ugyanez a cél vezette páráinkat és kormányunkat. amikor igen jelentős mennyiségű állatot — malacot, süldőt, szarvasmarhát, s-tb. —• vásároltunk fel, a piac: árnál magasabb áron. s i’ymórion az állam a dolgozó parasztságnak és a termelő- szövetkezeteknek sokmillió forint Iá. mogatá-t nyújtott. Ugyanekkor min. egy 300 millió forint összegű esedékes hiteit hosszabbító!tank meg. s mintegy további 21 millió forintot juttattunk a termelőszövetkezeteknek vetőmag vásárlás cáljáral A leginkább rászoruló termelőszövetkezetek, nek az állam természetben többszázezer métermázsa vetömagkölcsönt is n y u j to tt.

Emellett népi demokratikus kormányunk a fagykár és az aszá'y káfFoh'lalái n ?. ohlíiAW 1