Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-12-02 / 282. szám

2

N A P T. O

1952 DECEMBER í

A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban

(Folytatás az 1. oldalról)

ros - következményeinek elhárítására tervszerűen igénybeveszi azokat az élelmiszert ar la lék okai. amelyeket — figyelemb'evéve azt a lenini-sztálini elvet, hogy tervszerű, szocialista gazdálkodást nem. lehet tartalékok nélkül folytatni — az előző években előrelátóan gyűjtött, .

Ugyanekkor kíméletlen harcot indítottunk — ez is hozzátartozott és hozeáiartozik a fagy- és aszálykár következményéinek leküzdéséhez - - az opportunisták ellen saját sorainkban.

Ugyancsak a fagy- és aszálykár leküzdésének egyik fontos eszköze, hogy kemény megtorló intézkedéseket alkalmaztunk és fogunk alkalmasai a felvásárlók, a harácsolok, a reakciósok, a rémlrrterjesztők, a feketevágók. a begyűjtést szabotálok, az üzérkedők ellen, akik az aszályt önös céljaikra,- a nép érdekei ellen akarják kihasználni.

A mezőgazdasági év kedvezőtlen eredményét azért is tudjuk ellensúlyozni. mert nem vagyunk egyedül. mert a szabad országok, a kapitalizmus rendszeréből kivált független. demokratikus és szocialista nemzetek nagy és hatalmas táborá hoz tartozunk:

De persze hiba volna azt gondolni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ennek következményeként jelentkező term ésh ozamc sokk en é s egyáltalán nem befolyásolja a fejlődésünket.

Ezt azért kell kifejezetten aláhúzni. mert, úgylátszik, pártfunkcionáriusaink nem kis része, különösen a városi pártfunkcionáriusok közül s° kan — de ez a vidékiek között sem kivétel — még mindig nem . adnak maguknak számot arról az igen komoly kárról, amelyet az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás népgaz-, das águnknak okozott. És ha párttá nkc:on>árius.ainv előtt nem világos, mit jelent népgazdaságunk számára az idei fagy- és aszálykár, úgy még kevéöbíbé vannak ennek tudatában az egyszerű emberek, akik azt látják hogy a fagy és aszály ellenére az üzletek tele vannak áruval: élelmiszerekkel és iparcikkekkel. Az emberek ezt természetesnek veszik s nem kevesen vannak, akik személyes sértésnek te leintik, ha ilyen aszályos esztendőben a kenyér színe valamivel barnább, mint amit előző évben megszoktak, amikor rekordtermésünk volt,

A fagy és az aszály okozta -súlyos károsodás lebecsülése az egyik oka — bár távolról sem egyedüli oka — annak is, hogy sok párttagunk és -számos pártszervezetünk opportunista passzivitással szemlélte s helyenként még mindig így szemléli az ellenség támadását a közeilátás frontján, amit pártunk vezetése ez év szeptember

3-i, a budapesti és részben a vidéki felvásárlókkal kapcsolatban hozott határozatával a legélesebben elítélt.

Növénytermelésünk elmaradását a tervhez képest döntően a rossz időjárás okozta. De' nem lehet és nem szabad mindem csak az időjárás rovására, írni. Nem az időjárás okozta, hogy az 1971—őö évi vetéstervet országosan csak 97 százalékban teljesítettük.

A növénytermelés hozamának a tervtől va,ló elmaradása különösen élesen jelentkezik a mezőgazdasági szocialista szektoraiban, ahol a terv szerint ebben az évben már-az orszá gos átlagot jelentősen meghaladó terméseredményeket kellett volna elérni. Ezt nem sikerült elérni, bár a kedvezőtlen időjárás ellenére számos élen járó állami gazdaság és termelőszövetkezet kiemelkedő terméseredményt ért el

Tgv ősziárpából Heves megyében a poroszlói állami gazdaság 18.7 mázsát. Vas megyében a söplei álla,mi gazdaság 17.8 múzsát, a marton vásári állapéi gazdaság 21.4 mázsát, a győrmegyei peresztegi Szabadság tenne- 1 üsző vetkezet 16.5 mázsát ért el kát. holdanként.

Őszi búzából a szolnokmegypi tisza- igari állami gazdaság 12 mázsát, a györmegvei balfi Micsurin termelőszövetkezet: 17.2 mázsát ért el kát. holdanként.

Tíozsból a vasmegyei meggyes- pusztai állami gazdaság 17.7 mázsát, a györmegvei peresztegi Szabadság termelőszövetkezet 13.8 mázsát ért e! holdanként.

Egész s-or hasonló példát lehetne felsorolni arra. hogy számos állami gazdaságunk és termel őszövet kezelünk a viszonylag alacsony országos átlaggal szemben igen magas termést űrt el tavaszi-árpából. zabból és egyéb tavaszi növényekből is.

A kap ásni) véri vek alacsony országos terméseredményoive 1 szemben szá mos állami gazdaságunk és termelő- szövetkezetiink igen magas termés- eredményt ért el. így Báus megyében x bácsalmási állami gazdaság egy 100 holdas táblán kát. holdanként 114 mázsa burgonyát termelt.

. Mindez azt bizonyítja, hogy a. rossz, időjárás cl lenére sokkal jobb termést

• takaríthattunk volna be, ha a 'mező- ga 7. d a 8 ág b a n j o b ban, * z érve z e 11 eb be n dolgoznánk, ha a földművelésügyi minisztérium jobban irányítaná termelőszövetkezeteink munkáját, ha állami gazdaságaink szervezettebbek, konszol:dA11abbak voínának.Á Hat tengj észt és ti n k helyzete kétségtelenül kedvezőbb, mint növénytermelésünké. Az állatállomány, az ól- múlt egy év alatt jelentősen növekedett, s különösen nagy a'növekedés a -juhtenyésztés és sertéstenyésztés terén. 1971 júniusától 1972 .júniusáig juhállományunk 32 százalékkal, sert ésálii om anyunk 19.1 -s-záza 1 ékka 1.

szarvasmarhaállományunk 9.7 százalékkal növekedett. Nem lehetünk azonban megelégedve tehénállományunk növekedésével Itt az emelkedés az e mii tett időszak alatt mintegy öt százalék, de az emelkedésnek ennél nagyobbnak kellene lennie.

Mégis, egészében véve állatállományunk. a párt kezdeményezésére, kormányunk által hozott határozatok és rendszabályok megvalósításának ered menyeként, jelentős mértékben meg- növekedett és jól fejlődik. Különösen ■jelentős mértékben növekedett állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink állatállománya. 1952 szeptember 30-án az állam kezében volt az ország sertésállományának mintegy 19.6 százaléka, juhállományának hö s zázaléka, szarvas m a rh a á 11 om á n y u n k

1'1 százaléka és lóállom árny in-aik 8 szá

zajéira, Az állatállomány növekedése meggyorsult a termelőszövetkezetekben is. így a termelőszövetkezeteknél illetve a III. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál 1971 szeptember 30- án. egy • száiinösállatra 7.3 kai. hold szántóterület, jutott. 1S02 szeptember

30-án pedig 6.1 Íróid szánlóterillef.. E z azt b i z o n y it ja, h og y a t erm e 1 ő-sz ö - veikezetekben és a Ili. típusú termelőszövetkezeti csoportokban az állat- állomány gyorsabban növekedett, mint, a terület, vagyis megnőtt az állatállomány sűrűsége. De a termelő- szövetkezetekben az állatállomány fej lesztűsében még csak a kezdetnél tartunk.

Állattenyésztésünk fejlődésének, a leli én állomány lassú fejlődése mellett, fő hiányossága — s ez a döntő kérdés — az állattenyésztés hozamának elégtelensége.

Az állatállomány növekedésével általában nem tart lépést a hozam emel kedése. Különösen nem kielégítő, ezen a téren a helyzet a termelő-szövetkezeteknél, de az állami gazdaságoknál sem sokkal jobb.

Az állatállomány eddigi fejlődését is veszélyezteti az idei kedvezőtlen termés, s ezért igen komoly erőfeszítéseket kell tennünk az állatállomány fenntartása, éttel rdr&ése és mennyiségi továbbfejlesztése érdekében.

Feladatok

A) AZ IPÁK TERÉN

Az iparban mindenekelőtt biztosítanunk kell az 1952-es termelési év sikeres befejezését s elő kell készítenünk a sima. zökkenőmentes, szervezett átmenetet 1953-ra.

Ipari termelésünket 1953-ban. 1952

várható termeléséhez képest 16 százalékkal kell emelnünk. Ebhez a .16 •százalékos emeléshez meg kell jegyeznünk a következőket:

a) Az 1953-ra, « Polliikat Bizottság által jóváhagyott 16 százalékos emelés mán tégy -i—ß százalékkal kevesebb unnál, amit elérhettünk volna, ha népgazdaságunk nem szenvedett volna a súlyos fagy- és aszálykár következtében.

b) Az 1953-ra elfogadott 16 százalékos emelkedés mellett is., amely messze túlhaladja bármely kapitalista ország ipari termelésének év] emelkedését. a felemelt ötéves tervünkben előirt ipari termelésnövekedést el fogjuk érni. mert az ötéves terv első három évében már jelentős előnyt szereztünk a felemelt tervhez képest is, és mert 1604-ben a maradékot bepótoljuk.

c) Az ipari termelés 16 százalékos emelése 1953-ban, olyan feladat, mely állami szerveinktől, minisztériumaink- tói, üzemeinktől, párt- és töm eg szervezeteinktől, egész munkásosztályunk tói és műszaki • értelmiségünktől rendkívül magasfokú szervezettséget, -fegyelmezett, szorgalmas munkál, igen komoly erőfeszítést követel meg.

Amellett a nagy erőfeszítés mellett, amelyet most decemberben annak érdekében kell meg\aíó'-ítanunk. hogy ezévi ipari termelési tervünket teljesítsük, sőt túlteljesítsük, .illetve határidő előtt teljesítsük, biztosítani kei1 az 1973. év első negyedének termelése számára a zavarta!a»n anyagellátást. a termeléshez, szükséges féikész- gyárímányok megfelelő készletét. El kell érni, hogy 1973 első negyedében a termelés 1972 utolsó negyedéhez képest folyamatosan tovább emelkedjék, s hogy januárban se legyen visszaesés — az idényjellegű iparoktól eltekintve — decemberhez -képest sem.

Az 1973. évre való helyes átmenet biztosítására' annál is inkább fel kel hívnunk gazdasági vezetőink figyelmét. mert máris találkozunk olyan tünetekkel, hogy csak az éves terv teljesítését tartják fontosnak — amely persze rendkívül fontos — az zal azonban nem törődnek, hogy mi lösz januárban s az azt követő hónapokban.

Szénbányászatunk vezetői és bánva- szaiok igyekeznek behozni az utóbbi hónapokban a felemelt tervhez képest mutatkozó elmaradást, s ez helyes és dicséretes dolog! Az azonban már nem helyes, hogy emiatt eHiányairól,ják a feltárást, a munkahelyek előkészítését, az clővájást!

S ami a szénbányászatra áll. az vonatkozik, ha más viszonylatban is.' vaskohászatunkra, ahol a karbantar- tá.-t szinte rendszeresen elhanyagolják! És. vonatkozik ipari termelésink minden területére, nem utolsósorban a külkereskedelmünk számára termelő üzemekre, amelyek különösen gv'en gén készültek fel az ezévi indulásra. És vonatkozik természetesen a küiiv- nyüiparra is. amelyben az év elején a félkész-termékekkel való ellátottság terén az előrelátás hiányossága folytán nehézségek voltak.

Ipánink vezetőinek, üzemeink igaz- ga t ó i rrák • pár tsz er ve ze l e in knc k. s z a’k - szervezeteinknek és I) IS'/,-szervezetei tik tick, pártká-dereinknek és párttagjainknak tudatában kell lenniük '-annak, hogy részben az ipar jobb, szervezettebb, gazdaságosabb, eredményesebb munkájával kell bepótolnunk azt, amivel a fogy és az aszály miatt 1952-ben a mezőgazdáság adósa maradt a népgazdaságnak!

Egész további fejlődésünk szempontjából változatlanul a döntő, atoP' vefő kérdés: az. alapanyagipar gyorsított ■— az eddiginél is gyorsabb — fejlesztése, tehát ugyanaz a kérdés, melyet pártunk második kongresszusa előtérbe állított. Ezért az iparban továbbra is erőfeszítéseink javát az alapanyagiparra kell összpontosítanunk, annál is inkább, mert alap- anyagiparunkat 1953-ban az ipar átlagos fejlődésénél jóval nagyobb mértékben kell fejlesztenünk. Vonatkozik ez mindenekelőtt szénbányászatunkra. vaskohászatunkra és v-illarnos- energ iái párunk fa, d e olajbán yás zatuukrat. cduminnimiparunkra és nehéz regyiibarunkra is.

Szénbányászatunk 'termelését egyetlen év- alatt több. mint 4.6 millió ton nával kell emelnünk. Ez az emelkedés a háború előtti Magyarország egész széntermelésének fele.

E hatalmas feladat teljesítésére a bánya és energiaügyi minisztériumnak jobban fel kell készülnie, mint ahogyan az 1932. évi terv teljesítésére felkészült. 1953-ban fel kell számolni az ez évben tapasztalt rendszertelenséget, az ideges kapkodást, a hajrázást, amely e>z -évben a szénbányászat s mindenekelőtt a minisztérium sz é n bá n vászati fő ősz t ál y á n a ]< munkájára sokszor rányomta bélyegét. A bánya- és energiaügyi minisztériumtól a bányamunkásoktól, s a műszakiaktól, v a 1 a t n int b á n y ászpártszervezeteinktől. a bányaterületek városi és megyei pártbizottságaitól a szakszervezettől a DISZ-től azt kérjük, hogy biztosítsák az 1973. évi erősen eme'kedo terv teljesítését magasabb szervezettség, átgondoltabb vezetés, fegyelmezeltebb munka révén.

De nemcsak mennyiségi teljesítési várunk a minisztériumtól és bányászainktól Meg kell javítani a minőséget is. A szén gyenge minősége komolyan zavarja a viüamosenergia- te rmelésiin két, amel yben egy ét) kén t

is komoly réndellencsségek vannak.- A sz'-ni lány ász-at vezetőinek s bányászainknak a szénbányászat termelési tervét nemcsak mennyiségileg tonnában. hanoin kalóriában is teliesíleni ke!!! lehetetlen tovább tűrnünk az f'linaradást a számunkra legfontosabb és Légért ékesebb szén fai Iáknál: a feketeszénnél és a minőségi barnaszénnél

Ez azt jelenti, hogy ugyanakkor, amikor hatalmas erőfeszítést kell tennünk, hogy szénbányászatunk erősen felemeli termelési tervét egészében megvalósítsuk, az átlagosnál is nagyobb erőfeszítésre, tervszerűbb. Űl- gondo1 labb. szervezettebb, alaposabb munkára van szükségünk a péesme- oséki medencében, valamint a t utaló á nv a-dorogi szén vi d éken!

Széntermelésünkkel együtt a vaskohászat az az alapa»vmr-i parágunk melynek fejlesztésére. 1973-ban és a kővetkező, években a legnagyobb erőt k e 11 üss z p o n t os í t a n u n k.

Vas- és aeéltoVmelésiink e nagymértékű emelkedésének megvan a reá lis alapja, mert a jövő évben részben már működő kohászati üzemmé válik ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Vasmű és mert a Diósgyőri Kohászat'. Üzem újjáalakításában is olyan mértékben jutunk előbbre, hogy ez er I- sen fogja éreztetni hatását a termelésben.

A szénbányászattal és a vaskohászattal. mondhatni egy sorba kei! állít a n unk vili a-nio-sen erg i a iparunk fej lesztését. Megkövetel ezt egész népgazdaságunk fejlesztése, de, szükséges azért is. h.ogy a jelenleginél' nagyobb tartalékkal-rendelkezzünk' éfi na,gyobb biztonságot érjünk el - villamos-energia- ellátásunkban.

Ezekre, a számunkra döntő területekre. s mindenekéiül[ a szénbányászatra,, z vaskohászaira, a villamos: energia iparra kell összpontosítanunk az eddiginél sokkal nagyobb mértékben a. rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket, ipari felszerelést, építőanyagot, szállítási eszközöket, munkaerői. műszaki, gazdasági és nem idol. sósorban a párt- és tömegszervezeti kádereket.

Mindenekelőtt gyorsam üzembe kell helyeznünk■ — terveinknek megfelelően — a Sztálin Vasmű vet. Meg kel! gyorsítanunk a Diósgyőri Kohászati Üzem teljes rekonstrukcióját. A Sztálin \ asmü építésével és iizemhehe- lyezésével párhumazosan kel! fejlesztenünk az ezt kiszolgáló új kőszén- bányáinkat. s új bányavárosunkat, Komlót. Be kel] fejeznünk az in ólai kooperáció építkezésen, gyorsabb ütemben kell építenünk és üzembehelyeznünk írj, nagy villamoserőműveinket. (Inota. Kazincbarcika, stb)

Az alapanyagipar különféle ágaihoz kell számítanunk az építőanyag- ipart is. különösen a cementtermelést. ahol miint már említettem, jelentősen elmaradunk a szükségletek-- hez képest, s_ ahol ezért 1973-ban és a következő években- igen -nagv erőfeszítéssel be -kell hoznunk eddigi elmaradásunkat.

A szénbányászat, s a bányászat egyéb ágainak fejlesztése, a szénbányászáé tervszerű, egyenletes, üteme« termelésének megvalósítása, továbbá a vaskohászat gvorsütemü fejlesztése, s emellett a szinesfémipar, a vegvi- ipar és villamosenergia termelésének az átlagosnál nagyobb arányú fejlesztése-. s az egyéb felsorolt * feladatok megkövetelik g. vezetés megjavítását.

A vezetés, az ipar. a közlekedés, de az egész, népgazdaság veztése megjavításának egyik alapvető feltétele népgazdasági tervezésűn]: további tökéletesítése.

De meg kell javítani az üzemek vezetését is. Jobban meg kell szervezni a minisztériumok részéről a párt- és kormányhatározatok és saját határozataik végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését.

Ipari termelésünk megjavításának egyik döntő kérdése az üzemen belüli és az üzemek közötti együttműködés, a kooperáció helyes 'megszervezése. Ez iparunk egész munkájának egyik leggyengébb pontja.

Érvényt, kell szerezni az egész iparban és nem utolsósorban az építőiparban a párt határozatának az önköltség és az építőipari költségek csőkkentésére vonatkozóan.

Maradéktalanul meg kell valósítanunk a. termelékenység növelésének •1-973-ra előírt, feladatát az ipar valamennyi ágában és. minden egyes tizemben.

Továbbra is következetes, szívós harcot kell folytatnunk- az ütemes, egyenletes termelés m eg való s í t ásá é r t egész iparunkban. mert az ezen a téren elért eredmények még egyáltalán nem kielégítő-ék.'

Következetesen meg kell valósítani a minisztertanács határozatát a túlóráztatás korlátozásáról és a dolgozók pihenő nap jóinál: biztosításáról. Gazdasági felső, közép és alsó vezető kádereinknek meg kell érteniük, hogy a rohammunka felszámolása s a munkavédelmi és baleseteibene-s intézkedések megtartása, nem egyszerűen ..szociálpolitika“, hanem a termelés érdeke - :s. Ugyanekkor: a munkavédelmi és balesetelleni előírások megtartása és meglarttatása...—• törvényes kötél oze tts ég. iii-cívnek telj es.it éséért

a. gazdasági vezető a törvény elölt felel, súlyosabb esetekben nemcsak állami vonalon, de amennyiben párttagok. pártvonalon is felelősségre kell vonni a kötelezettségeikel e téren elmulasztó gazdasági vezetőket.

Jól lehet iparunk fejlődésével egészében műn lehetünk elégedetlenek, mert üteme megfelel tervünk előírásainak, mégis teil kel: vélnünk a kérdést .ni i az oka annak, hogy az ok naiv a feladatoknak a megvalósítása — mint a termelés egyenletesen emelkedő ütemes jellege, a kooperáció stb. -— melyeket pártunk vezetése a januári a-ktívaértckezlelen vetett fel. viszonylag lassan lia-'ad előre?

Ennek egyik igen fontos oka gazdasági és pártkádereink elégtelen műszaki és gazdasági képzettsége! Ezért siettetnünk kell kádereink mii szaki'vrazdasá'gi képzését, elő keli segítenünk kádereink gyorsabb fejlődés ét!

I pariinkba ni közlekedésünkben., nép gazdaságunk egész területén ;»z eImu3 évek folyamán mély gyökereket vert u szocialista munkaverseny, miül a munka termelékenysége eme' és é 11 ok. a szocializmus építésének alapvető

módszere. Pártunk nagy erőfeszítéseket tett és- tesz a szocialista munka- verseny jobb, eredményesebb megszervezésére, a munkaverseny kiszélesítésére. a .Sztahánov-inozgalom kifeji esz lésére. Pártunk vezető szenei számos határozatban foglalkoztak ezzel a nagyforitosságú kérdéssel s Le* niií-'Sztál-in tanítása, a Szovjetunió gazdag tapasztalata és saját tapasztalataink alapján meghatározták a fel adatokat, amelyek ezen a téren pártunk. szakszervezeteink, munkásosztályunk, dolgozóink előtt állanak.

Ki tagadhatná, hogy a munkaver- . s-eny terén értünk cl eredményeket? De az is bizonyos, hogy az eredmé-- nyek mellett elég gyakori jelenség nákvi% a munka verseny elbürolerati- zálása, melyről Központi Vezetőségünk ez év júniusában megtartott teg jes ülésén is szó volt, Ezek a jelenségek a júniusi plénum óta eltelt idő alatt, sajnos, nem szűntek meg. hanem helyenként tovább burjánzóitok..

Emellett a munkaverseny itt- ott azért is akadozik, mert kimondottivk -ugyan, hogy a mumkaverseny gazdája legy:n a szakszervezet, de a szakszervezet a mumkaverseny gazdájának szerepét még csak kis mértékben . hiányosan tölti be, pártszervezeteink egv része pedig úgy gondolja. ha a munkaverseny gazdája a szakszervezet, álékor a pártszervezet nem felel a munkaversenyért. nem ke’l irányítania a mumkaversenyt. Ez természetesen, teljesen helytelen!

pá:' szervezeteink, szakszervezeteink. DlSZ-szerveze-teinik egyik legfontosabb feladata, hogy megszabadítsák a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől a felajánlások felülről. a dolgozók tudtán kívül Való dek’arásától, hogy a mumkaversenyt mind szélesebb és hatalmasabb. tömegmozgalommá bontakoztassák ki országunkban, s nem utolsósorban iparunkban, hogy felkarolják, támogassák. segítsenek valóra váltani az újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kezdeményezők javaslatait, s ezzel segítsenek egész termelésünket magasabb színvonalra emelni. Tzgvék ele_ ven valósággá, igazi széles tömeg - versennvé a Gazda-, a Röder-, a De_ ák-. a Loy-mozgalmat!

B) A MEZŐGAZDASÁG ÉS A BEGYŰJTÉS TERÉN

Mint már leszögeztük, a mezőgazdaság termelésben a íö feladat: a hozam növelése,

A növénytermelésben a hozam emelésének a kulcsa: az alapvelő agrotechnikai rendszabályok következetes megvaioltása, valamint a talajerő tokozása.

Az ezévi tapasztalatok azt mutatják, hogy ott. ahol betartották és betartják az alapvető agrotechnikai előírásokat, az eredmény nem marad el. Az agrotechnika terén bizonyos előrehaladást tettünk a felsza. baduiás óta. Ugyanakkor mezőgazdaságunk sokezer traktort és egyéb mezőgazdasági nagygépet kapott,.. Mezőgazdaságunk műtrágyaellátása a. háború előttinek 4.4-szereséie emelkedett. Mindez az erőfeszítés azonban amelyet a felszabadulás óta tettünk. nem mutatkozik meg kellőképpen a növénytermelés hozamának pő ve kedésében. Ennek persze részűit az az oka, hogy a háború alatt a nagytőkések és nagybirtokosok, a német fasiszta imperializmus érdekében, fiz uralkodó Horthy-rendszer ^ tenjiő- talajt kiszipolyozta és a háborút követő gazdasági romlás éveiben nem volt mód a talaj termőképességének gyors helyreállítására. De nem ez az alapvető ok. Vegyük például a mélyszántást. 1951 őszén mintegy 3 millió 800 ezer kM. holdon végeztünk mélyszántást, s ez körülbelül kétszerese annak a területnek, amelyen a második világiháborút megelőző években Magyarországon őszi 'mélyszántást végeztek. A mélyszántás kétségtelenül hozzájárult terméseredményeink növeléséhez, de nrrn adta meg eddig a szükséges eredményt azért, mert ez a mélyszántás nem elég mély és mert nem élég ko_ rai. Az őszi mélyszántást nálunk a szükséges 20—25 cm helyett gyakran csak 15—18 cm-esen végzik, emellett nem használják ki teljes mértékben az egyre inkább rendelkezésre átló és a termést fokozó elő. háníós ekéket.

A másik döntő fontosságú ' rendszabály a terméshozam tokozására: a trágyázás. Népgazdaságunkban rendkívül nagy veszteségeket okoz, hogy ná!un.v elhanyagolják a helves trá- gyakozolés't, mindenekelőtt az istálló trágyázást. A trágyázás elhanyagolt voltát mutatja, hogy 1951-ben mindössze 1.2 millió kát. holdat, a szántóterületnek csak mintegy 12 százalékát trágyázták meg szerves-trágya, vai ,s ez is túlnyomórészt rosszul kezelt, a!ácsonvértékü trágya volt. Ugyanekkor számos állami gazda(FolvUrtás a. 3. oldalon)

♦