Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-29 / 280. szám

vruo P/fOtrr&fíjA! r L A MA! SZAMBA V: M*£vflu »’á#mi*r'tt.ak «idvcvrlSt? l*YÍr*t*i ej &Lb«.u c*u i»l »2*badttU&aae.k #w>lc*dík évfordulói* ilk* Imából, (2 o ) — Id*tébcn ás j»ontos»n készítik el « i ár számadásokat és■ a g&zxlasági beszámolók*! * kolhozokban. [2. o.) — A .Udder's Dig-eet“ a iuj-oselér dolgozók nyomoráról, f2. o.) — Míc-rl l»nyhuí: el a versenyszellem » szekszárdi Gő­gös líM’ác is/.ben, (?, o.) A Paksi Konzervgyár pari. csoportjának eredményes horcB e tervteljesilésért. (3. o ] J r AZ M D P TO I N AMEGYE! PÄRTBIZOTTIACANAIf LAPJA " IV. ÉVFOLYAM, 28«. SZÁM Vl’A 1 It t Eli SZOMBAT, t«52 MA EMWEK 2« Az ellenség elleni harc fokozásával harcoljunk az őszi szánlás-velés sikeréért Hösel a SO forint jut munkaegységenként faddi Kossuth tsz tagjainak Az őszi munkák elvégzésével kdpesolatosan a minisztertanács határozata megszabta ieladatain- kat. Megyénk területén a minisz­tertanács őszi betakarítás, szántás vetésről szóló határozatát taná­csaink nem hajtották végre és ha talmas lemaradás tapasztalható községeinkben. Elfeledkeztek ar­ról, hogy ez a határozat törvény, melynek végrehajtása kötelező ál­lami gazdaságainkra, termelőcso- portokra és az egyénileg dolgo­zókra egyaránt. Mindenkinek sa­ját érdeke, hogy betartsa a mi­nisztertanács határozatát és ide­jében takarítsa be terményét és vesse el földterületét. Legnagvobb lemaradás van a búzavetés elvég­zésében, valamint az őszi mély- szántási munkáknál. A lemaradás oka, hogy tanácsaink még min­dig nem harcolnak következete­sen a tervek maradéktalan telje­sítéséért. Nem tartják szem előtt azt, hogy az őszi munkák elvég­zése és annak sikeres befejezése is harci kérdés. Az őszi szántás és vetés lema­radásának oka az is, hogy nem gondoskodtak már jó előre a köz­ségi tanácsok a betakarítás ide­jében való elvégzéséről. Lebecsül ték az osztálvharc jelentőségét és nem egy esetben megalkudtak a kulakokkal. Elnézték azt, hogy a kulákok szabotálták a betakarítá­si és a vetési munkákat, befolyá­solták a dolgozó parasztság eov részét. A kulákok. elleni harchoz nem nyújtott megfelelő támoga­tást a járási pártbizottság és a községek pártszervezeteinek ve­zetőségei sem. Ez az oka annak, hogy a kulákok szabotálása álta­lános jelenség. Ez azt mutatja, hoqy tanácsaink nem harcoltak a terv teljesítéséért és nem von­ták felelősségre azokat a kuláko- kat, akik elszabotálták vetési ter­vüket. DunaszentgyÖF"-*' közsécrre is jellemző ez, ahol Dömötör Jó­zsef, Ferenci Lajosné, Tibai La- josné, László Ferenc, Nemes Benő kulákok nem tartották be a tör­vényt és elszabotálták vetési tér vük teljesítését. Efelett nemcsak a községi, de még a járási tanács is sok esetben szemet húnyt és nem tettek annak érdekében sem­mit, hogy a szabotáló kulákokat szigorúan megbüntessék. Egyes községekben ugyan megindították a szabotáló kulákok ellen az el­járást, de későn, s addig a kulá­kok széleskörű bomlasztó mun­kát fejtettek ki a dolgozó paraszt­ság között, mint Öcsény és Decs községekben, ahol a dolgozó pa­rasztok zöme még a mai napig sem vetette el az előírt vetésterv! letét. Ez a hiányosság a paksi já­rásban tapasztalható legnagyobb mértékben, de általános minden járás területén. Nap, mint nap győződhetünk meg arról, hogy a kulákság min­dent elkövet annak érdekében, hogy hátráltassa a vetési terv tel­jesítését és zavarokat okozzon ez /.el a jövö évi kenvérellátás biz­tosításánál. Bizonyítja ezt H. Tóth István bogyiszlói kulák, vaqy happ Márton pincehelyi kulák. Bordahelyi József bölcskei, Ben­ti7;6 István, Nagy János, Orgován Jánosné faddi, Steiner Ferenc szekszárdi kulákok szabotálása, akik nem vetették el az előírt földterületet és bomlasztó mun­kál végeztek a dolgozók között. A. kulákok. mesterkedésétől és kártevő munkájától azonban nem mentesek tszcs-ink sem, mert megtalálhatjuk a kulák kártevő munkáját a nagyszékeiyi Dózsa Népe tszynél is, ahol nagy lema­radás van a betakarítási és a ve- vs: munkák elvégzésében. Sorol­hatnánk még fel sok tszcs-t és községet, ahol az osztályharc el­laposodott és a kulák bomlasztó munkájával hátráltatta a vetési terv és az őszi mélyszántás tel­jesítését. A járási és községi tanácsok­nak sokkal körültekintőbbeknek kell lenni, és állandóan vinni kell az osztályharcot, ami elengedhe­tetlen napjainkban, hogy befe­jezhessük az őszi munkáknál is tervünket. Már eddig is lemarad­tunk, nem tartottuk be a minisz­tertanács határozatát, mely tör­vény szamunkra. A tanácsok mun­káját sokkal jobban segítsék a pártbizottságok és pártszerveze­tek veztői, követeljék meg az osztályharc fokozását minden funkcionáriustól. Nem enaedhetö meg az. ami megmutatkozott több községben, hogy a kulákokat ugyan feljelentették az őszi mun­kák szabotálásáért, de ezenkívül nem tettek semmit és a párttit­kár, vagy a tanácselnök elvtársa- kon kívül nem tudott róla senki. Világos az, ha a dolqozó parasz­tok is látták volna, hogyan bün­tetik meg a szabotáló kulákokat és megmagyarázták volna azt, hogy senki sem ússza meg bün­tetlenül, aki elszabotálja a dol­gozó nép jövő évi kenyerét ITa feltárják dolgozó paraszt­ságunk előtt, hoqy a kulákok azért igyekeznek elszabotálni a vetést, hogy a dolrrozó nép élel­miszerellátását akadályozzák,. biz­tosan eredményesebb munkát vé­geztek volna az őszi munkák terv teljesítésében. Ennek eredménye lenne az, hogy a vetési terv és az őszi mélyszántás nem szenvedne hátrányt, ami általában tapasztal­ható még Tolna megyében. Azok ban a községekben, ahol a párt- szervezet segítette a közsécii ta­nács munkáját és ahol a tanács idejében felismerte a kulák mes­terkedéseit és leleplezte a dolgo­zó parasztok előtt, ott nem lesz baj a jövőévi terméssel. Könnyen teljesítik beadási tervüket és ko­moly jövedelmet hoz majd a sza­badpiac számukra, mert a jó ter­més alapját megvetették az őszi betakarítás és vetési terv mara­déktalan teljesítésével. Ha mindezeket világosan ismer telnék a dolaozó parasztsággal, akkor minden dolgozó páraszt úgy vélekedne, hogy meggyorsít­ja a szántás és a vetés ütemét. Ehhez azonban fontos az, hogy a pártszervezet és a tanács jó nép­nevelőmunkát fejtsen ki. Gyűlöl- tesse meg az oszlályellenséqet, akik minden eszközt felhasznál­nak annak érdekében, honv nép­gazdaságunk tervteljesítését aka­dályozzák. A népnevelő munká­nál támaszkodni kell azokra a becsületes, élenjáró dolgozókra, akik elsőként fejezték be vetési tervüket. Ilyen dolgozó parasztok azokban a községekben is van­nak, ahol nagy lemaradás van az őszi vetési és mélyszántási munkáknál. Dunaszentgyörcryön, ahol nagy lemaradás van, ott is nem egy olyan becsületes dolgo­zó van, aki befejezte vetési ter­vét és még vetőmagot is adott dolgozó paraszttársainak kölcsön. Varga Sándor 12 holdas dolgozó paraszt, annak tudatában, ho~-" az őszi vetés elengedhetetlenül fontos, több dolgozó paraszt tár­sának adott vetőmagot. Az ilyen dolgozó parasztokra kell támasz­kodni az őszi mélyszántásnál, ahol szintén nagymérvű a lemaradás megyei viszonylatban. Gyülöltes- sék meg a kulákokat minden köz­ségben, akik akadályozzák az őszi mélyszántást és a vetési terv tel­jesítését. p£íy évvel ezelőtt alakúit meg 1’ad­don a Hi. tipu*sú Kossuth terme.ő- csoport, mely rövid idő aiatt olyan jelentősen megnövelte vagyonát, iiogy Tolna megye legjobb csoportjai közölt van. Állatállományát megkét­szerezte, a nüvénytermel-ésben pedig a szovjet agrotechnika alkalmazásá­val kiváló eredményeket értek e!. Már tm'aly aUcafonazáák a mélt/ített szántást, s ez eredményezte, hogy 8/> mázsás búza átlagtermést ériek el. de voltaic olyan terül elei is, ahol 13 mázsás átlagot is meghaladta, a búza­termésük. Nagy eredménye volt a má­sod vetésként alkalmazott nyári ülte­tésit burgonyájuknak, amely 60 má­z-sás átlagtermést adott holdanként. Az állatállomány növekedése szüksé­gessé tette gazdasági épületeik bőví­tését: ’26 férőhelyes tehén is tűül ót, 1-34 férőhelyes sertésólat, é-s 500 férőhe­lyes baromfiólat építettek saját ége­tésig szénporom téglájukból. A jövő óvj építkezésekhez pedig most tar­talékolnak 30.004» darab téglát. A Kossuth fsz-os beadási kötelezett­ségét mindenből időben teljesítette, s az őszi vetések 110 százalékos el­végzése után hozzáfogtak a zárszáma­dás elkészítéséhez. A zárszámadási bizottság már megkezdte a munkát, s megállapította, hogy a tszcs tag­sága 6.737 munka-egységet teljesített ebben az évben. A csoportnak 10.000 forint jövedelmet adott a szabadon értékesített búza, a szénporos tégla- égetés 20.000 forintot, a kosárfonás­hoz szükséges anyagokból pedig 12.000 forintot jövedelmeztek, de ugyanakkor a tagok téli foglalkoz­tatásához szükséges anyagot is tudtak biztosítani. A tagság előlegként már jelentős juttatásokat kapott. 1,6 kiló Emelkedik a tejhozam a sárközi állami gazdaságban a meszesített takarmányozás bevezetése óta A Tolnamegyei Állami Gazdaságok Trösztje az elmúlt belekben tapasz­talatcsere értekezleten mutatta be a- szalmafélék meszes feltárásának és etetésének módszerét. A bemutató óta több állami gazdaságban bevezették a. meszes feltárásit szalmával való takarmányozást. Elsőnek a sárközi állami gazdaság alkalmazta az új módszert, ahol a meszes1!ében áztatott szalma-szecskát ledöngölik, majd 24 órai préselés után etetik. Ezzel a ta­karmánnyá! a Teheneket naponta há­romszor etetők fejes előtt, -s egyelőre ő—6 kiló m esze* ítélt takarmányt kapnak, amit középminÖ&égii széná­val és cukorrépa-szelettel ízesítenek. | A továbbiak folyamán a mész esi telt | takarmány mennyiséget fokozatosan emelik, egészen 20 kilóig. Emellett rendes abraktakarmányt ás kapnak a tehenek, moslék formájában, amely korpa, olajpogácsa é-s kukoricadara keverékből áll. Az így takarniányozntt állatoknál kezdetben néhány dem tej hozam csökkenés állott be, ami azonban ki­zárólag a téli takarmányozásra való áttérés következménye. A második héten már emelkedett a, sárközi állami ■gazdaság Kiálló átlaga s jelenleg, há­rom héttel az új lakarmányozá/S be­vezetése után az őcsényj Üzemegység­ben a lejhoza-m Só literről 165 literre emelkedett. Az alsó hi dv aktíva ógi állami gazdaság dolgozói értekez 1 elet t a rtoI ta k f amelyen a gyapotsze-dön-ök elmondó* tá-k eddigi tapasztalataikat és átad­ták munkamódszerüket dolgozó tár­saiknak. Elmondották, hogy először lelkes, odaadó munkájukkal, másod sorban pedig cl Szovjetunió tapaszta­latainak felhasználásával tudták ed­digi jó eredményeiket elérni. Ennek a jó munkának meg is lett az ered­ménye: sztahanovista gyapotszedő- nők lettek. Az értekezletet Dohai . elvtársnő nyitotta meg. a*ki köszönt ötté a meg jelent ©’.vtársakat. Utána Major clv- táis. a gazdaság igazgatója mondot­ta ej beszámolóját, elmondotta, hogy az idei évben sokkal nagyobb ered­ményt tudtak felmutatni, mint ta­valy. amit mind a Szovjetunió ho­ltaim as segítségével tud la ^ elérni — Példának említette, hogy míg tavaly a gyapotszedést S2 százalékban mun­kaerő végezte, addig az idén 90 szá­zalékban gépekkel végezték ezt a munkát, a munkaerőre pedig mind­össze 10 százalék jutott. Ezután Major e’víárs felsorolta az eredményeket, amit <?y- évben elért a gazdaság. Emellett felsorolta a hiá_ nyosságokat is, mint például a fe­gyelmezetlenséget, A sertéstenyésztés vonalán 40 ko­ca helyett 60 kocát neveltek fel a jól dolgozó elvtársak. Ezzel az ered ménnyel azonban nem elégednek meg, felajánlást tettek december 21- re, Sztálin elvtárs 73. születésnapjá­nál: tiszteletére, hogy ezentúl még jobban magukénak tekintik a gaz­daság munkáját, és tervüket 10 szá­zalékkal túlteljesítik. Koczika pár‘titkár elvtárs elmon­dotta. bogy a jól dolgozó elvtárv k járjanak politikai oktatásra, mert ez igen nagy jelu-tőséggel bír az elv­társaknak további munkájukban. Ezen a-z értekezleten minden dol­gozó megfocradta, azon lesznek, hogy jobb munkával, nagyobb termelési eredményekkel segítsék azt az or­szágot. amely a dolgozó nép érde­keit szolgálja. Szombat K»ló Már teljesíthető a tojásból és Tolna' megye területén sok olyan becsületes dolgozó paraszt van. aki eleget tett tojá*- és baromfibeadá-si kötelezettségének. Sőt már vannak olyan dolgozó parasztok fe, akik már most szerelnék megkezdeni a jövő óvj beadási kötelezettségük teljesíté­sét. Éppen ezért a begyűjtési minisz­térium alkalmat adott arra. hogy dolgozó parasztságunk már most meg kezdhesse a jövő évi beadási kötele­zettéig teljesítését. A jövő éri tel­jesítésbe a november 20-1 ól kezdve beadott tojás és baromfi fogadható cl. A beadási norma az idei .földterü­let után megállapított mennyiség. A földművosezöv'ctkezetek az 1803 cvre előre beadott tojásról, baromfi­ról, külön vétel jegyzékét adjanak a jövő évi beadás baromfiból dolgozó parasztoknak az áru vétele alkalmával. A vétel jegyzékre feltű­nően nagy hetükkel az „1933. évre beadva“ szót kell felírni. A vállala­toknál az előre beadott telje*-]tAseket az idei teljesítésektől elkülönítve kell elszámolni. A vállalati dekád jelen­tésekben ugyancsak elkülönítve kell szerepeltetni az előre teljesíteti jövő évi beadásokat. A tanácsok vonalán alkalmazott nyilvántartásokban az előre tervezett nyilvántartásokat úgy szervezzék meg. hogy ezek a tételek ós a novem­ber 2'J. előtti esetlege* túlteljesítések­től elkülöníthető és a jövő évi nyil­vántartólápokra egy tételben átvezet­hető legyen. búzát. 1 .5 kiló árpát, ugyanennyi burgonyát é* tűzifát, továbbá műn- ka egységen k é nt 5 forintot osztottak ki. .4 most kés:illő -zárszántaddá arrti mutat, hogy még 2.1 kiló búzát ős tnhnfegy 4—) forintot, oszthat ki u tor melócsoport. .1 természetbeni jut to­lásokat is pénzre átszámítva a faddi Kossuth tszcs műn hu egységeid, érd őo forintot meghaladó értéket ad az idén a tagságnak. A faddi Kossuth Lermelőesoport ezt az eredményt úgy tudta elérni, hogy a párt-szervezet jó felvilágosító mun­kát végzett a tagság között. A tagság ezek után határozottan látta, hogyha a pártszervezet szavára hallgat, ered­ményes lesz munkája, ami meg is valósult a tezcs-néi. Bizonyítják ezt a megemlített eredmények és a tagság életszínvonalának állandó növekedé­si $i főzési versenyben Győr• Soprun ni egye megelőzte niegyénket A november 11—i értékelés óta jelen­tős változás történt siló zás terén a járások közötti versenyben, A paksi járás bíráló cikk nyo­mán pótolta eddigi JcmflriMlását és 38.3 százalékos teljesítésével az első helyre küzdötte fel ma gát. Második lelt a szekszárdi járás 30,6 százalékkal, 3. a tamási 32.9, 4, a dóm búvár- 31.7 ö. » gyünk! 1ÄM, ti. a bonyhádi járás 17.4 százalékos telje­sítéssel. A bonyhádi járásiban is ja­vulás mutatkozik ezen a téren. A tsz-ek és tszcs-k megyei viszony­latban 28.3 százalékra teljesítettek tervüket. A föl dann vés sző veik ez etek az állami tartalék tervteljesílésében 2-1.5. a besilózás terén 27.8 százalékra teljesítették tervüket. Az egyénileg dolgozó parasztok ezen a téren jobb eredményi érlek cl* mivel 48 százalék­ra teljesítették Kőirányzott tervüket. Megveti viszonylatban a siCóz.ási terv teljesítése 29.7 százalék. Ez az ered­mény azt mutatja, hogy még igen sok a tennivaló ezen a téren is, hogy a tenet teljesíteni tudjuk és ezen ke­resztül állatállományunk részére Léli la k a r má n y szükségletet nyújt su n k. Győr-Sopron megye a versenyérté­kelést megküldte, A globális terv tel jesí lesben 0.7 százalékkal megelőzte Tokja tue tíyé t. A ts-z ós Iszcs-k 19.8 százalékra, 3 f&ldtmüvesszö vetkezel a bérsilózást 9.9. az állami tartalék silózási tervet pedig 6.6 százalékra teljesítette. Az egyénileg dolgozó parasztok silózási tervüket 66.8 százalékra teljesítették, így Győr-Sopron megye tervét góobá- ti-san 30.4 százalékban végezte él. Szabolcs-Szatmár megye azonban nem küldte meg a versenyjelentést és ígv nem tudjuk kimutatni a verseny- értékelés alapján Szabolcs megye ver- senyállását. Megyénk dolgozó paraszt­ságának, valamint a tanács dolgozói­nak mindent el kell követniük, hogy Győr-Sopron megyét megelőzzük és ezzel győztesként kerüljünk ki a há­rom megye között folyó silózási ver­senyből.

Next

/
Thumbnails
Contents