Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-13 / 163. szám

WPP L r% 1952 JULJUS IS AZ ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS ORSZÁGAIBÓL ELKÉSZÜLT A CSENGTU-CSUNKIIKGVASÚTVONAL Jtilüus első napján nagy ünnepe volt Szecsuán népének. Felavatták a Csen©tu—Csunking vasútvonalait, mely friss vérkeringést visz Délnyugat-Ki na gazdasági élőiébe. A gazdag csengtui síkság termékeit szállítja majd a vasút a Jangce folyóig Hatal­mas rizsül tetvények, cukorrépa. re.p- cemezök. bambusz- és olaj faerdők ter­mése a hires szieosmaini tenyészállatok, ka együt/t gyorsan megjárja az utat a Kínai Népköztársaság központjai felé. Csak egy kiragadott példa is meg világítja a vasút gazdasági jelentősé gét. A híres celjucsingi só huszad - . résznyi fuvarköltséggel kerüli el Sang, hájba. Eddig összehasonlíthalablanul többet fizettek a vásárlók a szántá­sért, a sóért. A Csengte—Csunking vasútvonal építése jellegzetesen mutatja a kü­lönbséget a múlt és a jelen Kínája kö­zött. Ennek az 530 kilométeres vas­útvonalnak az építését már a. század elején tervbevették. Sőt, több ízben behajtották már a felépítéshez szűk séges pénzt Délnyugat Kína lakossá­gán Három vasútvona ra is telit vol­na ebből, de egy méternyit sem épí­tettek. Röviddel az 191 les forrada­lom előtt azért gyilkoltak meg sze- csuami haazfiakat, mert. a vasútvonal felépítését követelték. A különböző I kormányok ígéretet ígéretre halmoz ’ tak, de a vasútépítke zéshez nem kezdtek hozzá. Az áruló Csang Kai- Sek még azzal is hasznot húzott a vasúiból, hogy eccdta az építés jogát az amerikaiaknak. Két évvel ezelőtt á párt és a Köz­ponti Népi Kormány kezdeményezé­sére megindult a vasútépítés... Az épí tőiknek sok nehézséget kellett leküz­deniük. Az egyik "ilyen nehézség, az a maradd elv volt, hogy Kínában nem tehet a vasútépítéshez szükséges fel szereléseket előá Utáni Kínában sosem gyártottak még például vasúti síne­ket. A „szakértők“ aao^ siránkoztak, hogy a vasútépítési anyagokat kül földről keli] behozná. — De a Kínai Népköztársaságban sok minden történt azóta, amióta a nép vette a kezébe a hatalmat, miért ne lehetne ezen a téren is új eredmé­nyeket elérni — vélekedtek az élen­járó dogozók. A párt és a kormány az építők segítségére sietett Es segítettek a-z „idősebb testvérek" a szovjet emberek is. Délnvugat-Kíná ban gyárak, üzemek nőttek szinte egyik napról a másikra. Vasfe’.doigo. zó gyár, cement-, téglagyár és ki győz né felsorolni a sok sok újonnan meg­alakult ipartelepet. Megszervezték az építkezés helyi ellátását A környék iákéiból vasútépítő • munkákrigá-dakait alakították. Elet pezsdüút a vasútvo­nal mentén. Az erdőkben megindult a fakitermelés, a közeid kőbányákban peddig a hidak pilléreihez szükséges anyagot bányászták. Az új üzemekben szakmun kások ezrei nevelődtek. Ki gondolt volna arra. hogy Jen S&ó- Kujie, aki egy éjjel ezelőtt még a kör­nyező rizsfö idiaken görnyedt, hues újító lesz. Jism Sao Kuej eljárásé vad az útrobbamtásnál hatsizorois teljesít­ményt értiek él. Eddig két ember 10 métert robbantott egy nap alatt, ma egy ember 28 méter területet hódit meg. A vasútvonal hihetetlen gyorsam épü'llt és jóval a határidő éftött e’Jké- szüit. Július í-én már harangozott a vonat — Kínában ez jelzi a gőzös in dulását —■ és az építők életében egy nagyszerű szakasz lezárult. De J'em Sao Kuej és sokezer társa már nem tér vissza a rizsiöldek re. — ipari munkások lettek ők is, harcos tagjai annak az ipari munkás hadse­regnek, amely azért küzd. hogv meg­valósuljon a párt terve: fejtett ipari országgá alakítani a nemrég még feu_ dális iga alatt nyögő Kínát. Varsó építése egyre nagyobb méreteket ölt DIMITROVCRÁD Gcorgi Dimitrov: „A mi fiatal népköztársaságunknak 10—15 év alatt el kell érni azt, amit más államok száz esztendő alatt értek el«“ Nagyszerű látványt nyajlasak a napsütésben fürdő ti'áciai földek. A vasútvonal mentén roskadozó gyü­mölcsfák. A vonat a Marica völgyén halad keresztül, amelyet a Rodope hegység hóval borított csúcsai vesz­nek közre. PCovd ívnál a vonat teljesen meg­telik. Fiatal munlkások mennek mun­kába. Népviseletük, paraszti ruhájuk még színesebbé teszik a képei. Virá- goskert. Festeni való látvány. Dimirrovgrádi. Bámulatos, hogy a fiatal népi de­mokrácia milyen hatalmas alkotásokat hozott létre ilyen rövid idő alatt azon az elhagyott helyen, amelynek köze­iében csak egy kis falu, Rakovszki terült eL A falunak mindössze 3Ő68 lakosa volt, s az egész falu csupán 670 házból állt. Ma Rt, ennek a kis falunak közelé­ben épiiC Bulgária legnagyobb büsz­kesége, Dimilrovgrád. Ma már hatal­mas gyárak hirdetik az egykor tel­jesen elhagy a intett helyen a felszaba­dult munkások alkotóerejének dicső­ségét, Egymásután nőnék ki a föld­ből az új városnegyedek. A városban már működik két kórház, egy egész­ségügyi otthon és mindlen előkészület megtörtént az új város .Lakói kényel­mének és egészségének biztosítására. Már 1SOO lakás! építettek Seb Patikák, ilaboratóriumok dolgoznak már, gondoskodás történt a gyerekek­ről, akiknek napköziotthonokat épí­tettek. Tíz egészségügyi állomás mű­ködik sportpályák épültek. Persze a munka még korántsem fe­jeződött be. Egy pillanatra sem szű­nik meig az építés lüktető üteme a városban. Szemlátomást nőnék az új épületek, készülnek a kullúrotthonok. szerelik a vízvezetéket. Jelenleg 800 lakás építésén dolgoznak. A munkások mindig szívesen emlé­keznek vissza azokra a hősi napokra, amikor a szovjet emberek itt jártak, segítettek a nagyszerű gépeket felsze­relni és segítettek nekik az ammó­niák-salétrom első gyártásánál és az üzemek beindításánál. Gondoskodás történt a munkások kultúr szükségleteiről is. Már 11 könyv tár működik, összesen 30.000 kötet áll a dolgozók rendelkezésére. A szép- irodalom éppúgy képviselve van a könyvtárakban, mint az ideológiai művek és a műszaki tudományos könyvek. A könyvtárak mellett olvasó termek sorakoznak. * A mohinak 5C0 ®00 nézője voü az elmúlt évben,. Folynak az előadá­sok a szíházban is. Ezenkívül hang­versenyeket rendeznek a dolgozók k uItúrigénye i ne.k kieCégí t ésére­... A boldogság épül itt, a nagy­szerű jövő. Varsó minden nap szebb lesz. Az 1952-es évben a főváros 500 új el» készült lakóházat és középületet kap, 17.000 áj lakószobával les* töhh, mint az elmúlt évben. Ezenkívül 16.0 90 lakószoba készül cl nyers állapot­ban 1952-ben és további 5.000 lakószoba azokban az épületekben, melyek­nek építkezéseit ezév harmadik és negyedik negyedében kezdik el. A ké­pen a varsói Marszalkowska lakótelep építkezéseit látjuk. Új nagykohó épüli’ a trineci Molotov Vasművekben Trinecben, a Molotov Vasművekben május elsején avatták fél a cseh­szlovák népi demokrácia új, büszke alkotását, a hatodik olvasztókemencét,, Ismerjük meg a föld orsságait A ROMAN NÉPKÖZTÁRSASÁG A NEMRÉG ALÁIRT hosszú lejá­ratú magyar-román gazdaságii együttműködési egyezmény óta, amely közös magyar román vállalatok felál­lítását és a két ország gazdasági ter­vének több oldaton való egybehango­lását tartalmazza, az eddiginél is na­gyobb az érdeklődés dolgozóink köré_ ben a Román Népköztársaság, a ro­mán ötéves terv iránit. Rövid cikkünk­ben. megpróbáljuk ismertetni dolgozó­tok ellőtt a Román Népköztársaságot és ötéves tervét, Románia a Duna alsó felívásánál, a Kárpátok térségében terül el. Kefe ten és északon a Szovjetunió,, nyuga­ton a Magyar Népköztársaság és Ju­goszlávia, délen a Bolgár Népköztár­saság határolja. Ke ©ten a Fekete ten_ ger is mossa partjait. A Román Népköztársaság területe 238.000 négyzetkilométer, így nagy­ság szerint Európa 25 államából a ti­zenkettedik. Természeti viszonyai: Felszíne na­gyon változatos, Az ország területé* nek 26 százalékát hegyek, 39 száza­lékát dombok és 35 százalékát síksá­gok borítják. Hegyei közül a lég.je- .entősebbek a Kárpátok. A Kárpátok, tói nyugatra és északra a folyóvöl­gyektől felszakított erdélyi felföld te­rül el. A dombos vidékek között kell megi-imtí fenünk Moldova dombjait, ameyeknek földje jól megművelhető A legnagyobb kiterjedésű síkság a Duna mentén húzódik. A Sírét és a Prut folyók között egy másik sík vi dók terül el. Az ország területének egynegyed részét erdőik borítják. Vizei: Legfontosabb folyója a bővi­zű Duna, amely természetes halár Ro­mánia és Jugoszlávia között és több, mini 1000 kilométeres hosszban szeli át az országot. Van még több jelen­tős folyója, mint a Sírét, Prut; és Olt, melyek mind a Dunáira óm enek. Éghajlata álfáéban szárazföldi. A tél nem nagyon hideg, de előfordul­nak a 20 fokos fagyok is Románia ásványi kincsekben rend­kívül gazdag. Hatalmas kőolajtelep a Havas Alföldén és a. Kárpátok á bainá! terülnek el. A kőolaj a népé. A kőolajtermelés szempontjából Ro mánia Európában a második helyet foglalja el a Szovjetunió mögött és a. világ öt legtöbb kőolajat termelő ál lama között van. Jelentős Románia vas- és szénbányászata is, földgázter­melésben pedig a világ egyik leggiaz dagabb országa.. Sótartalékai olyan nagyok, hogy .az egész világot el tud. mák telni sóval, több évszázadra. Bá nyásznak még ezenkívül je ént ős mennyiségű aranyat, ezüstöt, reziet, ólmot, bauxitöt, mangánt, Romániá­nak gazdag ásványvíz és melegvíz- forrásai is vannak. | AKOSSÁGA: Románia fakóinak száma 16 milllíió. A lakosság négyötöde falvakban él. Az ország fővárosa Bukarest, 1,100.000 ’lakossal, a Dimbovica, a Duna mellék folyó ja mentén terül el. Bukarest, igen szép város, különösen aiz épülő új város negyedek. A Sztálin sugárút mindkét oldalát rózsabokrok szegélyezik. Az ország második városa és Erdély fő­városa Cliuj (Kolozsvár) 120.000 ’.la­kossal. Ezenkívül még több nagy, 100 ezer láboson félti a városa van. A lakosság 85 százaléka román, 10 százaléka — másfélmillió — magyar. Érnek ezenkívül még Romániában bot gárexk, németek és egyéb nem zetiségűek. A nemzetiségek a múlt fasiszta rendszer faji terrorista politi­kájával iel fenééi bem ma teljesen égvén ’ő jogokat élveznek. Résztv esznek a,z államveze lés ben, többszázezer magyar gyermek magyar anyanyelvű iskola ban tanul, magyar közép, főisko ák és egyetemek vaunak, a román rádiók­nak rendszeres magyar adásaik vari­nak, magyar újságokat, folyóiratokat járathatnak a magyar anyanyelvű doL gőzök, az országban több, mint 7 mii Iiió kötet iroda mi tudományos és ideológiai művet adtak ki magyar nyelvien a„ utóbbi években. Romániát a fasiszták besodorták második világháborúba.. A felszabadí­tó Szovjet Hadsereg és a román nép a Román Kommunista Párt vezetésé vei 1944 augusztus 23 án megdöntőt te Antionescu fasiszta diktatúráját. Ro­mánia ezután a Szovjetunió oldalán hadat üzent Németországmaik, majd a háború befejeződése után a Romén Kommunista Párt vezetésével a román nép hosszú harc után birtokába vette a földet, a gyárakat, a föld kincseit és elkergette a földesúri és tőkés nép. niyúzó ,'•Temeket. 1947-ben pedig meg. döntötte a gyű ölt monarchiát, le­mondásra kényszerítette a királvt. A. gyűlölt HohenzoilLerniek fojtották vér­be az 1907 es paraszti orra dal mat, ami­kor 11 ezer parasztot öltek meg, a Hohe.nzoöle rnek 1918 b an B ukanestben száz munkást, 1933 februárjában a Grivita vasútmühelyi sztrájk alkalma, vail a munkások újabb százait gyilkol, ták meg. a Hohenzollernek támogat­ták Anionescu fasiszta diktatúráját, támogatták a Szovjetunió elleni hábo­rút, amilyben az ország majdnem 1 millió embert vesztett, a Hohen zeller­nek telhet©t'lenül kifosztották a román peé, Hohenzioliern Károly egy bő­rönddel érkezett Romániába. Leszárma­zottja, Mihály, 1947 ben, lemondása p.ilíian.atábafx egyedül Romániában a következő összeharácsolt „javakkal“ rendelkezTitt: 15 190 hektár megmű­velhető föld, 136.920 hektár erdő. 29 kiastóiv. 114 palota, 16 vadászkastély, 3.991.302 részvény a leaf ont osabb iparvál’.á'llatokban és' bankokban, ren. geteg ékszer, festmény és más „ja­vaik“ többmilhiárd lei érlékben. A ro­mán nép azonban megsemmisítette ezt a gyilkos monarchiát és egyszer suliin denkorra birtokába vette hazáját., \ ROMÁN NÉP ezután teljesítet- * * te sőt. tűit;! j .'«ívelte kél egy éves tervét, majd 1950 ben hozzákez­dd! eV/, el-l' ö'-Avo.s terv megvalósításá hoz. A román nép ötéves tervébe^ küllő.. nősen lóét vonóst em élhetünk ki. Az! egyik az, hogry a román ötéves terv elindítja a ruagyarányú iermészetát- alakító munkát, a másik döntő módon megvalósítja az ország villamosítását. A természetátalakitás legnagyobb al­kotása a Duna és más folyók szabá Ilyozása. Románia mezőgazdasági terű 'tetemeik nagy része aszályos, ami nagy károkat okoz, mert az aszályos évek­ben a búzánál ötször, a kukoricánál pedig hétszerbe kisebb a hektárom kénói terméshozam, mint a jó mező- gazdasági években. Az aszá ysújtotta 2.7 millió hektárnyi területű földte­rület helyett a múlt rendszer haszon­leső bűnös nemtörődő politikája ikö veik estébe^ mindössze 50 ezer hdk- tiárra terjed ki az öntözés. A Duna és a más folyók szabályozása hadat üzent az aszálynak és kitűzte a ter­méshozam állítandó em e és ét- Különö­sen a DumaMekste tengeri csatorna megépítése teszi lehetővé a hatalmas terültetek öntözésiét és ezenkívül, a 50 kiüoméimr hosszú és 160—180 méter széles csaitoma ötödrészével megrövi­díti a Duma útját Csemavodától a Fekete-tengerig. i ROMÁN MUNKÁSPÁRT hi- “■ dolgoztatta a Román Népköz társaság villamosítási tervét, is. és ennek első szakasza bekerült a román ötéves tervbe. Az országot behálóz zá,k a vízierőművek építésére kitünő­en alkaCfmas folyók és patakok. A múlt rendszer urai azonban ezzel vaj_ mi kevsiset törődtek. A román nép azonban, miután birtokába vette az országot, a Román. Munkáspárt veze­tésével hozzá látott az ország villamo­sításához. A Román Munkáspárt vililia- mosítá-ú terve nem elszigetelt villany- erőművek építését jelenti, hanem terv szerűen,- céltudatos munkával a vil- Iianyierőmüvekíke' behálózzák az egész országot és a vilOatiiosenengia C:,lílrasz, mállása az ország gazdasági életét, a mezőgazdaságot is áltéri ti az új tech­nikai állapra, a korszerű, nagyüzemi termelés a'apjára, a szocializmus út­jára. A Román Népköztársaság ötéves terve előírja az ország iparosítását. Románia az ötéves terv végén fejtet^ szocialista iparral rendelkező és a legnagyobb részében gépesített mező~ gazdasággal rendelkező ország tesz. Az ötévié® terv végére az ipari össz­termelés értéke 244 százalékkal emel­kedik az 1950 es színvona hoz viszo­nyítva, a vü lamo.s erőművek 4.7 mib liiárd kilo wattóra viítamo »energiát,. 8.5 millió tonna szenet, 10 millió tonna kőolajat, 3.9 milliárd köbméter föd- gázt, 1.2 miffió tonna acélt termel —• Nagy gondot fordítanak a lakásépít­kezésekre is. 1955 végére 2.8 millió négyzetméter területen új lakásokat építenek. • ' .l--v X Z ÖTÉVES TERVBEN egyre neu ^ gvobb gondot fordítanak a me­zőgazdaság szocialista átsZeive2éséfé is. Az ötéves terv végére 21.000 trak» tor szántja a román földeket egyre nagyobb tért hódítanak a román pa­rasztok között a fogyasztási értéke­sítési és terme1 ő&zövetkezetek- A ró­nán falvakban 1951 ben már több, minit 500.000 fogyasztási és értékesítő szövetkezet működött körülbelül 5 millió taggal. A romáin parasztság egyre nagyobb tömegei ismerik fel a. -árt fiüfviilágo-sító munkájának ered­ményeképpen a kollektív mezőgazda- sági termelés előnyeit és egyre többen lépnek be a termelőszövetkezetekbe. A termelőszövetkezetek Romániában is különböző fokozatúak és megköny- nyítik a dolgozó parasztság útját a közös gazdálkodás felé. Természetesen Romániában is, mint nálunk, kíméfet- :l-en, é'es harcot folytat a nép, a ki­zsákmányoló kulákság elfen. A román ötéves terv ezekem kívül előírja, az életszínvonal 80 százalékos növekedését is. . A román ötéves terv az erős, fejtett és boldog Románia bé_ keterve. A 16 milliós román néppril együtt építjük a szocializmust, együtt harco­lunk a békéért a Szovjefunió-vezette jiegyőzhe tetten béke táborban. Magyar Lásrlé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents