Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-13 / 163. szám

»Bl JULIUS tt WÄPIO 5 „Dolgozik" az ellenség —- pereg a búza a fornádi állami gazdaságban Porrá júliusi na pour érkezünk o fornádi állami gazdaságba, ahol meg­tudjuk, hogy hosszas huzavona utón régre megkezdődött teljes lendüleTc- ben az aratás. Velő Ferenc párttit­kár elvtárs elmondotta, hogy jelen­leg kilenc aratógép és kombájn végzi az aratási munkálatokat A kilenc aratógép közül kettőt más állami gazdaságok küldtek a fornádi állami gazdaságnak, mert bizony alaposan ej van maradva az aratással, alig 60—65 százalékban végezték el jú­lius 10-íg. Rövidesen megtudtuk azt is, ho£T mi az oka a nagy lemaradásnak, annak ellenére, hogy a gazdaságban két kombájn is működik. Ha figye­lembe vesszük, hogy a gazdaság fó- agronómusa, Ma jer Béla qgy volt 300 holdas bérlő, minden kommentár nél­kül láthatjuk azt hogy 6 akadályoz­ta éa akadályozza a gazdaság aratási munkálatai mellett az egyéb munká­latait is. Nézzük meg, hogy akarta szabotálni az aratást? Július 6-án a Földművelésügyi Minisztériumból kint vokak elvtársak és közösen meg­állapodtak abban, hogy a búza ara­tását már kombájnnal is nyugodtan lehet végezni. Ez vasárnap volt, de Májer alaktárs hétfőre megváltoztat ta véleményét és csak az egyik kom­bájnt állította be a búza aratására. A másikat pedig; ótkiildte az tirgevá- ri állami gazdasághoz, mondván: zöld a gabona és a vetőmag minősé­gének rovására megy, ha az aratás sál egyidőben csépeljük is. Már pe­dig ezért én vagyok a felelős. — A ga­bona pedig már akkor ia teljes éré­sében voít, és amint a minisztérium­ból kiküldött elvtárs is megállapí­totta, vígan lehetett aratni kombájn naL Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint as, hogy a búzaszemek egyre- másra peregnek, ha a szél megmoz­gatja a kalászokat­Az ürgevári állami gazdasághoz diszponált kombájnt a Járási Párt- bizottság karöltve a Járási Tanácssa] és az üzemi pártszervezet vezetőségé­vel, idejében visszahívta a gazda­ságba, látva azt, hogy mennyire ve­szélyezteti a pörgés a gazdaság bú­záját De Májer szaktárs ezzel nem elégedett meg. nyiséget, melynek következtében 9 óra hosszat állt a kombájn„ Az ősziárpa aratásánál sem hasz­nálták ki a kombájnokat. Ez is Má­jer Béla munkájára mutat. A gaz­daság. ősziárpa területének mindösz- sze 10—11 százalékát aratták kom­bájnnal. Itt is zöld hisztériája volt Májer szaktársnak éppen úgy, mint a búzánál. A búza már javában pe­reg, neki mégsem sürgős. Az arató­gépek után is na.pi 10—13 holdon fekszenek széjjel a kévék, kéziara­tásról pedig hallani sem akar. Ezek az események mutatják Má­jer Béla ellenséges arculatát, rámu­tatnak arra, hogy kutyából nem lesz szalotntna, de ő sem lesz jó híve népi demokráciánknak. A gazdaság veze­tőségének, vagyis az Állami Gazda­ságok Trösztjének sürgősen oda kell hatni, hogy Májer Bélát a hozzá ha­sonló elemekkel a legrövidebb időn belül az őket megillető helyükre jut­tassák. Nem lehet tűrni egy perig sem azt, hogy az ellenség garázdálko­dásának következtében állami gaz­daságaink visszafelé fejlődjenek. JSogy gonddal végezzük el a ternunyraktárak fertőtlenítését A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa a termények mennyiségi és minőségi megóvása érdekében el­rendelte a terményraktárak kötelező kitakarítását és fertőtlenítését A tisztogatást és a fertőtlenítést a ga­bona egyik legveszedelmesebb ellen­ségének, a gabonazsizsíknek elpusz­tításáért kell elvégezni. Dolgozó parasztok! A legalaposab­ban tisztítsátok ki a szemes ter­mények raktározására szolgáló he­lyiségeiteket, (padlás, hombár, kam­ra) az alábbi módónt: a falakat és a mennyezetet le kell seperni, a fal és oszloprepedlésekbőL, valamint a padló hézagaiból az ó-gabonát, szemetet, pampós dróttal vagy kefével ki kell szedni Minden gabonaszemet, ocsut Három termelési értekezlet A termelési értekezlet az űztem éle tiébeai mindig nagy szerepel játszik. Ez szabja meg a következő hónapra, vagy negyedévre a fe adatokat, ezen vetik fel a dolgozók javaslataikat a munka jobb áttételére és báród írtaikat a vállalatvezetőség felé A Szakszerve­zeteik Országos Tanácsa rendeletet adott iá, mely szerint július l-től 10- ig minden üzemben és vállalatinál ne­gyedéves fervismertető értékezlofet kél tartani. A Simonlornyai Bőrgyárban a szakszer­vezeti bizottság jól készítette elő a termelési értekezleteket. A másik kombájnt is felajánlotta * tamási Vörös Szikra tsz-nek, per­sze csak akkor, amikor a tsz-nek már csak mindössze egynapi aratása volt vissza- Ez nem sikerült, így az­zal próbálta akadályozni az aratás menetét, hogy 9-én nem biztosította a kombájnhoz szükséges zsákmeny­özemnészeníként szervezte m>sg, ahol a dolgozók csaknem valamennyien resztvettek. A készáru raktár dolgozói termelési értekezletén a raktér mű­szaki vezetője tartotta a beszámolót, amelyen ismertette az elmúlt negyed év eredményeit és a munkák során ftaltvetődött hibákat. A beszámoló résiz tetősen megszabta a feladatokat, egy hónapra eí/őre minden dolgozónak. A hozzászólók többsége foglalkozott az anyagieffáfással. Tóth Lajos íb ezt vetette fel, hiányolta azt. hogy a ki- készí tőben szerve®etlenü'; felelőtlenül megy a munka. A többi hozzászólók is hasonlókép­pen szóltak az előadáshoz. A hozzá­szólások után a dolgozók valtanieniy- nyiiem vállilalitak szocialista kötelezett- fiéget Alkotmányunk ünnepére. A mű­szaki vezetők, a szakszervezeti bizal­mi vad megbeszélték, hogy a felajánlá­sokat miilyen, irányban lehet megrten­ni. A dolgozókkal üziemközben be­szélték meg, hogy melyik tud válóai- ni. Ennek eredménye meg is mutat­kozott a termelési értekezleten. Volt olyan dolgozó is, aki az előzetes ter­ve szerint még egy-két százalékkal magasabb kötelezettséget vá-flafit. A Dombóvári 1. sz. Téglagyárban lelles hangula ú termelési értekezleteket tartottak. A gyár vezetője ismertette a dolgo­zókkal azokat a feladatokat, amelye két a III. negyedéves tervben meg kell valósítani. A gyár vezetője rész, telesen beszámolt arról, hogy milyen eredményeket értek el az e.múlt ne­gyedévi terv tele jsí fáséban az üzem dolgozói. A beszámoló után az üzem dolgozói egymásután emelkedtek szó­lásra, elmondták véleményüket, amit, nem helyeséinek, vagy éppen azt, amit jónak találtak. A hozz ászó ások után tették meg vállalásaikat a Téglagyár dolgozói. Varga Lajos és Nősz Ferenc 115 százalékos tervteljesitfist vállaltak augusztus 20 ig. A behordó brigád ez- öjdtáőg csak 88 százalékra tudta telje­síteni tervelőirányzatát. Szocialista k öteóozeteoógot vállaltiak, hogy augusz­tus 20 ig teüjesátményüket 100 saáza^ lókra felemelik. Ven turáni Károly ve. »ető égető a selejhet 1-ról 0.5 száza­lékra csökkenti és 15 százalékos szén- megtakariiásit váHalrt minőségi első osztályú tégCa gyártása mefetL A nyerstéglagyártók vábalták. hogy 1952 évi tervüket szeptember 10-re befeje­zik. A késő esti órákban ért véget a termelési értekeztek Büszkén erpelt fővél hagyták ©1 a kultúrtermet a dol­gozóik. örülnek annak, hogy az e&- múllit negyedévben a tervtelíjeétebsen múlt negyedévben a tervteljesifésben kiemelkedő eredményeket értek ©1 és annak, hogy újabb szocialista kőtete- zetteégvállailájsaikkaí méltóképpen meg tudják á!*M helyűket a béke ma­gyarországi bástyáján. Aagyjeíenlőséga volt a Hógyészi Téglagyár termelési értekezlete Ezen a termelési értekeneten olyan szocialista kötelezettséget válűaltatk a dolgozók, melyhez hasonló a hőgyé- szi téglagyárban még nem fordult elő. Szinte egyszerre akarja mindenki mon­daná kő'tetezettségvábliadását. Az üzem valamennyi dolgozója szocialista fo­gadalmat tett a terv túlteljesítésére és a minőség megjavítására augusztus 20, AUöoteiányumk ünnepének tiszteié tér e. Simon József is erről beszélt. — A múltban mi, téglagyári dogozók alig tudtuk meglceresni megélhetésünkhöz szükséges anyagi javakat, az életünk csak nyomorgás volt nyáron, a télről pedig jobb nem is beszélni. Életünk megváltozott a lelszabadutás óta. Kü­lönösen pontot lett sorsunkra, amely végleg biztosította számunkra a mun_ kát, a szórakozást, a tanulást. Ez Al kotmányurtk törvénybeiktatásmuik napja volt. Mi eai nem tudjuk méltó­képpen meghűláűm, cask egy kis töre­dékét adjuk viasza népköztársasá­giunknak, pártiunknak, melyei ben­nünket, magyar dolgozókat körülvesz, Éppen ezért S2»cia.ista kötelezettsé­get válijakmfc mi, rayexstégíagy á rtók, valamennyien. Vállalásunk a követke­ző. A nyerstégla gyrtááleg'ígöcbfécwéd' ző. A nyerstéglagyártásnál az évi tervet szeptember 25-ig befejezzük, a munkafegyelmet megszilárdítjuk, a ke mencenumkások augusztus 20-ig 500 szer darab téglái, égetnek Emellett a selejtet 0.2 százalékra csökkentjük. — Szavait a dolgozók helyeslő bóloga­ssa kisérte, ragyogott az arcuk, szin­te tehetett olvasni, róluk, hogy érzik a vállalás nyomában eredő fetetóssé- get, becsületet, hogy augusztus 20-ig adott szavukat valóraváltsák. Ez a három termelési értékértet bi­zonyíték arra, hogy dolgozóink meny­nyire magúkénak tekintik a terv tel­jesítését, tudják, hogy az övék a gyár, maguknak termelnék, építik boldog, szabad, békés, szocialista hazánkat. Sztrájkok Olaszországban Róma (MTI): Kedden egész Olasz­országban egyórás sztrájk zajlott le a vasúti iii varainkban. A malomipari munkások ország­szerte 24 órás sztrájkba léptek. Béremelést követelnek. A Pi. rclli gumigyár munkásai csütör­tökön két órára beszüntetik a mun­kát, tiltakozásképpen a gyár egy hatszáz munkással dolgozó részlegé­nek bezárása ellen. Az Embolíból, Modenából és Milá­nóban érkező jelentések valóságos sztrájkhullámról számolnak be. Az olasz ipar néhány fontos szektorában bekövetkezett üzemleállítás miatt. Az emboli nagy üveggyár beje­lentette, hogy felfüggeszti a gyártást. A munkások erre a hírre elfoglalták a gyárat, átvették a vezetést és foly­tatják a termelést. is gondosan össze kell gyűjteni és * raktárból el kell távolítani. A fala­kat be kell meszelni és a padlózatot, valamint farészeket forró, lúgos víz­zel fel kell súrolni. A falak repedé­seit habarccsal, a fűrészek hasadékait enyves lürészporral, vagy anyaggal be kell tapasztani. A termények taro­lására zsákokat csak kifordítás és alapos ki porol ás után sazbad hasz­nálni. Kövessetek cl mindent, hogy a tároló helyeken minél kevesebb hely maradjon, ahová a termény bc_ szóródhat, illetve ahol a gabona zsi­zsik búvóhelyet talál. Termelőszövetkezetek, tszcs-k és állami gazdaságok dolgozói: A tá­rolóhelyek alapos kitakarítása uián végezzétek el a kötelező fertőtlení­tést, Hungiíria Matador porzó ét » permetező szerről. A permetezést 10 százalékos DDT. hatóanyag tartalmú Hungária Matador permetezőszer 4 százalékos oldatával kell elvégezni úgy, hogy a falat, oszlopot és meny- nyezet fertőtlenítésére 10 négyaet- méterenkint egy liter kész permetező- oldat jusson. Porzás: a permetezett raktárhelyi­ségek alapos kiszellőztetése után, mi­lyen a padló megszáradt, a poirzást háti porozógéppeí kell végezni úgy, hogy a padló minden 100 négyzetmé­terére kettő kilogramm porozószer jusson. V széthintett port gondosa« szét kell söröprni úgy, hogy az a szemmel nem látható padlórésekbe és a falak, oszlopok mentén lévő ha- sadékokba is bejusson. A permetezés ás porozás után a raktárhelyiséget 1+ napig átáram ló levegővel szellőztetni kell, addig go- bonát, vagy más egyéb terményt a raktárba tárolni nem szabad. Raktá­rozás előtt falakat, padozatot kopott seprővel erősen leporoljuk, az ösz- sezgyiilt sepredéket távolítsuk el a raktárból. A gabonát ezután nyűgöd, tan lehet tárolni, mert a fertőtlenítő­szer kipermetezve és porozva em­berre és melegvérű állatokra fenti rendszabályok betartása mellett nem veszélyes, de mégis óvakodjunk at­tól, hogy terménybe, vagy őrlemény­be belekeveredjen. Dolgozó népünk érdeke megkövete­li, hogy a gabonazsizsik elleni har­cot döntő feladatunknak tekintsük. Ezért a legpontosabban hajtsa végre minden mezőgazdasági dolgozó a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának rendeletét. Éberen őrködjék, hogy a nép ellenségei, a kul'akok sza­botázs cselekményeket ne hajthassa­nak végre, mert minden kiló gabo­nával, amelyet megmentünk, az öt­éves tervet, a szocializmus építését és a béke védelmét segítjük elő. Tanuljunk egymás munkamódszeréből Hogyan lettem a megye legjobb munkakönyvkiáilítója A legutóbbi megyei értekezlet alkal­mával örömmel vettem tudomásul, hogy én nyertem el a megye legjobb munkakönyvkiál'íító számúra kiírt ver- senyzászlót. Elért eredményemhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy különböző módszerekkel igyekeztem munkámat megjavítani. Minden községibe falragaszokat, fel­hívásokat küldtem arról, hogy milyen okmányok kellenek a munkakönyv Amint beléptünk a kapun, autókat láttunk megrakva szebbnél-szebb csil- gozó űj edényekkel. Viszik ki őket. Ebben főznek majd a gyárakban, üze­mekben, kollégiumokban és otthon a családban az emberek, Mégegyszer utoljára átnéznek mindent. hogy rendben, van-e, aztán megindulnak. Továbbmentünk be a pártiirodába, Köllő István párttitkárhoz. Legelőször zománcozott táblát vettünk észre. Köllő István sztahanovista dicsérő tábláját. Mikor kapta? — kérdeztem. — 1 bő ó-ben — volt a válasz. Körül­nézek a szobában, mindenütt dícsérő- táblák és zászlóik, és ez mind Köllő István sztahanovistáé. Mióta dolgozik itt? — tesszük fel újra a kérdést. Egyszerűét!, minden körülírás nélkül elmondja, hogy 1948 óta. 50-ben szta­hanovista tett, 1951 óla párttitíkár, hu­szonnyolc s zoros újító és jó munkájá­ért most két hétre Galyatetőre megy a sztahanovista üdülőbe, Hihetetlen — jegyeztem meg. — Nem elv társnő. -—• feleli sincs ebben Látogatás a Bonyhádi Zománcgyárban semmi hihetetlen, Példa rá még 23 társam, mert az üzemben 24 sztaha­novista van. Közben átmentünk az igazgatói irodába, ahol mind a 24 sztahanovista fényképe sorban ki van téve. Nézem a képeket, a legtöbb fiatal. Olvasom hangosan a neveket. Qoe.l János, Novak Györgyné, Szabó Árpád. Gyenge János, Gyopár Ferenc, Ivój.man Jenő. Ezek a képek csak ideiglenesen vannak itt — mondja az igazgató elvlács. — Augusztus 20-ra készen lesz a szociális otthonunk és ott lesznek kitéve a főfalra. Valóban, amikor átmentünk az ott­honba, láttuk, hogy Kollmann Jenő iparművész már rajzolja is a betűket; ,,üzemünk élenjáró dolgozói 1“ Ide ke­rülnek a sztahanovisták képei. Gyö­nyörű tesz ez az otthon, A faiakon művészi festmények és ezt mind Koll­mann Jenő készíti. Minden csupa üveg. Orvosi rendelő, mosdók, zuhanyozók, öltözők és min­den a legmodernebb. A tetőn napozó lesz. Ez várja tehát munka után a zománc gyári dolgozókat, hogy a friss zuhanytól felüdütv-e térhessenek haza. Beszélgetésünkben rátérünk a kul- túrotthonra. Szép tagos szaktermek, színpad. Végigfuttatom ujjamat a zon­gora billentyűin. Két hang nem szól. nincs pedál. Mi történt vele? — kér­deztem. — Hát ez bizony Varga Já­nos kultúrotthon igazgató hibája. Nem ügyel eléggé a dolgokra és azt mond­ja. hogy nincs ideje. — Az otthonból lassan .átjtáró ház lesz. A Sztáíin- sarokban a Szlóiin-szobor talpazatá­ról egy darab le van törve. Ilyen jól berendezett kultúrotthonra jobban kellene vigyázni. A DISZ fiataloknak tudni ok kellene, hogy ez az övék. Hogy működik a kuHúrbri.gád? — A már betanult műsorral 215-án Grú bócra mennek, hogy ott szórakoztas­sák az arató-cséplő brigádokat. Július 19-én a futballszakosztálynak futball­meccse lesz, a bevétel Koreának megy. Megtudjuk még azt ia, hogy a kul­túrotthon most kap biliárdasrtaít és a közeljövőben rendeznek be egy fotó­műtermet. Célunk ezzel — mondja Köllő István, hogy a munka vers eny­hén kitűnt elvtársakat lefényképezzük, továbbá baleset elhárító képeket készít síink a szemléltető agitáció szempont­jából, Mindezt Török Béla és Hack Miklós végzik. Látogatásunk során beszélgettünk még a koreai helyeggyiijtésröl is. Ed­dig 4056 forintot küldtünk el, de még csak a 70 százaléka jegyzett dolgo­zóinknak. Nem sietjük ei, nem csiná­lunk rohamgyüjlést, mert politikailag is alátámasztjuk a kérdést. Ki kell emelnünk Pitz János udvari munkást, aki a békekölcsön íVVe rém én véből azonnal 15 forintot jegyzett Korea javára. Ebből a látogatásból is láttuk azt, hogy az ország az ötéves terv sorún erősödik, virágzik és a dolgozók mun kája után jólét fakad. megszerzéséhez. A községi tanácsokat három ízben is írásban tájékoztattam, hogy a hozzájuk forduló dolgozóknak megfelelő felvüágosífát tudjanak ad­ni. A propagandaanyag felhasználását ellenőriztem. A munkaerőgazíltálko- dás.i előadó gyakran járt kint a köz­ségekben. Hozzá fordultam segítség­ért és váJllalta, hogy a községekben, el­lenőrzi: megfelelő helyen helyezték-e el a falragaszokat. A hibamentes hónap folyamán a napi küldeményt mielőtt postára ad­tam, újból átnéztem és ha a kitöltés­nél hibát követtem cl, még módom­ban volt kijavítani. Munkámat megkönnyíti, hogy * munkakönyvek fedőlapjára kiállítás­kor ráírom a napló oldal- és sorszá­mát. így visszakereséskor könnyen megtalálható. Az átvett szelvények lerakása könnyebb, mert a munka- könyv átvétele után a napló oldal- számát mindjárt rávezetem a szelvény re. A kérdőíveket a munkakönyv ki­állítása után szoros á, b, c-be rakom, havonkénti csomagolásban. Ezzel biz­tosítom. hogy hat hónap letelte után könnyebben tudjam kiselejtezni a fé- 1 esi ege t anya go!. A kérelem benyújtásakor minden dolgozónak megmondom, hogy az elő­írt 15 nap helyett már egy hét múlva jöhet a munkakönyvéért. Megmagya­rázom. hogy ez a munka verseny ered­ménye. Ez megvilágítja előtte a ver­seny jelentőségét és hozzájárul ahhoz, hogy munkahelyén ő is vejv^rifh** dolgoz zon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents