Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-13 / 163. szám

1053 JULIUS IS n ä p 1 6 3 Berlinben hatszázezer ember lelkes tömegtüntetésen ünnepelte a szocializmus építésének megkezdését BerfÜn (MTI): A Német. SzoctaiMsta Egrységipárt 2. pártértekezéaóé'nék kül­döttei és a konferencián résztvevő külföldi vendégek pénteken délelőtt megkoszorúzták a szovjet hősök ber- fitni emlékművét. A pártértokezfet pénteki ütésén Alexander Zawadaki a Lengyel Egye­sült Munkáspárt politikát bizottságá- ruaik tagja,, a Langyel Köztársaság mi. nisztereltaolkhelYeltese h angoz taét», hogy a népi demokratikus á lamer kát — amelyek a Szovjetunió vezette béketáborban eddig is együttműköd­tek a Német Demokratikus Köztársa (tággal, — most újabb elszakítha'at- lan kötelék, a szocializmust építő országok testvéri szolidaritása is ősz- széf űzi majd az. első valóban demo­kratikus német állammal A pártiértekeztot pénteki ülésén meggeént Max Retmann, a Német Kommunista Párt elnöke, akit Wiür hetra Pieck meleg szavakkal üdvö­zölt óh a küldöttek nagy lelkesedéssel ünnepeltek. Berlin lalkoss ága pénteken délután hflibúmás tüntető felvonulással fejezte ki összelőrrottságát a Német Szocia­lista Egységpártbal Az üzemek do lgozói zárt sorokban zász’ióklcal és tervtel jes lésben elért eredményeiket hirdető táblákkal vo nullák el a Marx—Engels-téren lévő főtribün előtt. A hatamas téren óriá­si tömeg szorongott, amikor Hams Jendretzky, a Német Szocialista Egy­ségpárt nagybérlőm bizottságának el­ső ‘titkára megnyitotta az ünnepi nagygyűlést. Jendireftzky hangsúlyozta, hogy a német nép képviselőinek százezrei ez­zel a. törhető tűién erőt sugárzó tűnte bérsei tesznek hitet a Német Szocia­lista Egységpárt polt fikája, a béke az egység, az építés a szocia Izmus politikája és a megingathatatlan né­met szovjet barátság mei'loöt A Né­met Demokratikus Köztársaság dol­gozói a Szovjetunió és a népi demo. kratikus országok gazdag tapasztala­taira támaszkodva törhetetlen erővel és fokozott éberséggel látnak hozzá a szocializmus felépítéséhez az új. igaz­ságos társadalom megteremtéséhez — mondotta. A német dolgozó nép kép vise ői pá. raitian lelikesodéssel ünnepelték a Né­met Szociaitsta Egységpárt Központi Bizottságának történelmi jelentőségű javaslatát, a szocializmus építésének megkezdését a Német Demokratikus K őz társaságban. Pietro Nenninek ünnepélye-en átnyújtották a nemzetközi Sztál »n- békedíj at Készem hős védői a fegyverszüneti tárgyalások egy éve alatt köze! 13.000 főnyi veszteséget okoztak az ellenségnek Keszon: Az Ui Kína hírügynökség külörk’udósiitója írja: A Kp szón* védelmező népi egysé­gek a koreai fegyverszüneti tárgvalá sok 12 hónapia a att többszáz e’öem- ségés támadást vertek vissza. Meg. semmiisitettek több. mint 12.800 eTen. séges katonát és elpusztítottak, illetve mrgirongáltalk sok repülögénet, harc­kocsit és tüzérségi! löveg-et. Keszort hősi védelmének történeté ben kiemelkedő példa az a győzelmes harc, amelyet a néni erők a Panmin„ dzsóntól északke’etre fekvő 88-6-os magaslat birtokáért vívtak. 1952 márciusában az amerikai had- vezetőség az ..elitalakulatnak’1 tekin­tett amerikai 1. tengerészgyalogoshad osztályt vezényelte Panmindzson tér régébe Amerikai hírügynökségek je, leütései szerint az Egyesiül. Nemze­tek főparancsnoksáaa azokban a na­pokban elsőízben függesztette fel a hírzárlatot és közölte, hogy az 1. fen. gerészgyaJogoshadosztályt Panmin­dzson térségében von'ák össze. Nyil­vánvaló: az amerikaiak ezzel igyekez_ fék megféiamiMteni és arra kényszerí­teni a koreai kínai küldöttséget, hog-v képtelen javaslatukat elfogadja. A népi erők azonban ezeket az úgyne­vezett ,,elitcsapatokat“ is megfutamí­tották. 1952. má jus 9 én az amerikai 1. teroerészgvalogO'Ohadoszfáy — több reülőgén és harckocsi támnoatásával — öt Századot indított támadásra Pan mind,zsenié kéletre húzódó 159-es na. gns’at e'.IV'-n. A néni erőknek a magas­latot védelmező két «Höret olt osztaqa nyoíic ellenséges támadást vert visz­R.z,a. A 159 es maaaslat ma is változat. lemül a népi erők kezén van. Az. e'- lenség egyetlen lépést sem tudott elő­renyomulni. Párisi lapok Eisenhower Franciaországot támadó kijelentéséről Pár is (MTI) Eisenhower tábornok, az amerikai köztársasági párt chica­gói kongresszusán élesen támadón Francia-országot és ki jelentei te, hogy ,.a franciák erkölcsi rostjai szétbom- 1 óban vannak“. ,.Ezt — tette hozzá az amerikai nagytőke elnök jelötje — az is bizonyítja, hogy a franciák öt­ven százaléka aieisla.“ Eisenhower nyilatkozata nagy vi­hart keltett Franciaországban. A burzsoá „Le Monde“ ezzel ösz- sze függésben első oldaton közli Lod­ge szenátor menlegetőzését, amelyben a tábornok nyilatkozatát „tévedésnek" igyekszik feltüntetni. Amikor az „ÁFP“ munkatársa bővebb magyará­zatot kért e kijelentésről, Moulle, Eisenhower politikai vezérkarának tagja ki jelenítette: .,Ez most lehetet­len: ma delegátusok megnyerésével vagyunk elfoglalva, Franciaország megnyerésével majd holnap foglalko­zunk. Az „ílumanité“ meg,átlapít ja: Eisen­hower gyors ítélete Franciaországról különösképpen emlékeztet az áruló Pétain véleményére, amelyet Hitler „Mein Kampf“-ja sugalmazott. itávii) nEI,FÖL»I ii im* i: A MÁVAG híd és dari:gyárának ju­tott az a megtisztelő feladat, hogy a tiszalöki duzzasztómű első harminc­hét méter széles elzáróját elkészítse. Ez a hatalmas v.usezerkezet tartja majd fel a Tisza vizét, amíg a duz­zasztómű építői a folyó medrében dolgoznak. A hídmuthely • műveLettervezüi a koreai műszak harmadik napján fog­tak hozzá a szükségeizáró műveleti ér­veinek kidolgozásához. A koreai mű­szak utolsó napján már örömmel je­lentették, hogy elkészítették az utolsó, a 49. összeállítási művelettervet. Nagy lelkesedéssel dolgoznak az anyagok előkészítésén a híd és darúgyár elő- rajzolói, furósai, darabolói. A koreai műszakban minden eddi­git felülmúló eredményt értek «1 az Egyesült Izzóban. A dolgozók átlag­teljesítménye meghaladta a 140 szá­zalékot. így terven felül közel 3.500 miniatűr rá dió cső vet készítettek. * A Nehézipari Könyvkiadó kiadásá­ban megjelent Vorozsoov Sztálin-díj as professzor „Színezékek és közbenső termékek sz;idézésének alapjai“ című könyve. A mű komoly segítséget nyújt a tu­dományos dolgozók, vegyészek és mér nők ők számára. Mofflfirra (TASZSZ): Jú’dw 11-én a Kreml Szverd’-íov-termében átnyújtot­ták a NemzetközJ Sztálin békedíja; Pi fttiro Neanninek, az Olasz Szociacej« Párt föytk árának, fl vil&ge&erto ismer; bétoeha rcosnak. Az ünnepé tyen jelen. voltak a moszkvai társadalmi szervezetek kép­viselői, kiváló tudósok, írók, művé­szek, újítók. Az elnökségben helvet fogi'aOt Dimitri/ S'/.köbeicin akadéma, faus, a nemzetközi Sztálin díj- bizott­ság elnöke, Alekszandr Fagyejev és Hja Erenburg, a bizottság tagjai, Kuo Mo-Zxo, a Béke Viliágtanács ul<e möko Nyikoláj Tyihonov, a Szovjet Béke- bizottság elnöke, Ny ina Popova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságá­nak elnöke. Szkóbedcin akadémikus a bizottság határozatának felöl vasába után a je- jeoióvök lelkes ünneplése közben át­nvujtotita Pietro NennJnék, a nemzet­közi Sztálin - bé kodi j ok eveiét és az aranyérmet Az oklevél orosz és oiaáz iryetlven közli, hogy Pietro Neműnek a bökő fenntartásáért és' megerósité sóért vívott harcban szerzett kiváló érdemeiért odaítélték ,,A népek közti béke megszilárdi tásáérl“ elnevezésű Sztá liln-dl jót, A Szrtáün békeő'jjel kitüntetett Pi­etro Neműt Szkobelcin akadémikus, N’yikoáj Tyihanov, Al-ekszej Szurkov. Aeksrandr Fagyejev üdvözölte. Pietro Nenni a következőket mon­dotta az üdvözletükre: ,.Az( hogy egy olaszt, az önök nagv vezére, Joszif Sztálin nevét viselő nemzetközi- békedijjal tüntettek ki. a békevédeimében tevékenyen részt­vevő honíitársaim számára több. mint megbecsülés. Elismerése ez harcunk­nak és az. elöltünk álló leladataink megadására kötelez minket A Lenin-csatorna volt építői most más nagy építkezéseken dolgoznak Moszkva (TASZSZ): Azok az épi. lömunkások, mérnökök és technika sok, akik napjaink nagyszerű alkotá­sát. a Lenin csatormát megépítették, most a Szovjet-ország új csatornáinak és vizierőműveinek építésével igye­keznek majd felhasználni gazdag ta­pasztalataikat. A Lenin csatorna sok munkása és szakembere dolgozik a Sztálingrádtól északra épülő hatalmas vízierőmű épí, tés&nél. A mérnökcsoport a hatkilomé teres Volga—Ahtubd összekötőcsator. na építési munkálat (át irányítja. A mérnököl: új tervet javasoltak a csa torna ásására. A terv szerint a mun­kát négy földszivattyú végzi és igv a munkálatok elkészülésének határ­ideje megrövidül. A kujbisevi vízmű építésénél dol­gozik Ivan Gurjesev lőkotrámester, aki szintén- a Lenin-csatorna. építésé­nél dolgozott. Az építők egy része a gépekkel együtt Tahia-Tasba megy, a Turkmén Főcsatorna építéséhez. Ghuorghiu Dei elvtárs nevét tűzték ki gyáruk homlokzatára a Ganz hajógyár dolgozói A Ganz hajógyár dolgozói pénteken gyűlést tartottak. A gyűlésen Pi ívtár Viliinos, a gyár pártbizottságának üt. kára mondott ünnepi beszédet. Elánon dotta, hogy néhány nappal ezelőtt a hajóműhely dolgozóinak küldöttsége kereste fel a párt,irodát, s a dolgozók n-ak azt a kéréséi tolmácsolta, hogy az üzem viselje ezután Ghcorghiu Dejnek, a román nép nagy vezérének, a Román Munkáspárt főtitkárának nevét. A beszéd után percekig zúgó taps­A tifoisía provokátorok mindest fitt kudarcot vaitauak „Az elmúlt bárom év alatt a belgrádi fasiszták, nyilvánvaló provoká­ciós szándékkal, a bolgár határon több, mint 400-szor. a román határon Ú9fl-«zere s a magyar határon 430-szor köveitek el liatársértést.“ (Újsághír) A tífófasiszták gazdájuk, az ame. rikai imperialisták parancsa szerint balkáni puskaporoshordóvá változtat­ták Jugoszláviát. A népi demokrati kus országok határain egyre kihí- vóbb provokációkat hajtanak végre, hogy növe'jék a háborús feszültsé­gét. Úgy állítják be ezeket az általuk elkövetett provokációkat a jugoszláv népnek, hogy ,,a szovjet tömb provo hál, mert meg akarja támadni Jugo­szláviát,“ A népi demokratikus or szágok kormányainak, a romá.n, bol. gór, albán és magvar kormánynak jegyzékei azonban ismételten leieple zik a jugosz’áv tüofasiszta határpro voká torokat. A fto t"^tV»n t’ílxtór«a»c,v / * külügyminisztériuma június 28. án tiltakozó jegyzéket juttatott el a szófiai jugoszláv nagykövetséghez, amelyben megállapítja, hogy a titó fasiszta határmenti szervek ez év áp rf.fis 23-tól június 13 lg a Bolgár Nép. köztársaság ellen 31 ellenséges cse­lekményt követtek el a jugoszláv- bolgár határon. Nézzünk meg egvef, ezek közül a határ provokációk közül, a bolgár Trud című la.r> közlése alapján: A bolgár jugoszláv határon a nap lassan lenyugszik a Relaszica csúcsa mögött. A hegv már hosszú árnyékot vet a völgyre. A ha'áron minden csendes, csak a leve'ek smogását le hét hallani. Az egyik fa tetején jól álcázva ül Jovan Sztojanov határőr. Percenként többször is szeméhez emeli látcsövét és éber szemmel ó- gvel a jugosz’áv, majd a görög határ felé. Tervszerre csőu úgy érzi. mintha egy pillanatra meqóVna a szívverése: nem messze a mentiavplő állástól há -~rn fegyveres alakot pillant meg. Há­rom ember a bolgár határ fe'é lopa­kodik Sztojanov zászlóval jelt ad c hátrább állomásozó kis határőrség nek. Vlaev őrmester azonnal riasztja a határőrsöt: — Fegyverbe! Miközben az őrség tagjai elindul­nak. Sztojanov szemmel tartja a há rom embert. Mindegyikük áUig fel van fegyverkezve. A határőrség tag jai futó’épésben sietnek a Sztojanov által megadott irányba. A banditák a hegycsúcs felé tartanak, tehát a má­sik oldalról kell bekeríteni őket. A határőrök most már kúszva haladnak a csúcs felé A három férfi megáll egy forrásnál. Kettő közülük \nzet iszik, a harmadik pedig figyel. A ha tárőrök tüzelésre készen tartják fegy­vereiket. Ebben a pillanatban azoiv ban a banditák is észreveszik a ha­tárőröket. Kelten a földre vetik ma gukat, a harmadik pedig ész nélkül szalad a határ felé — Állj, vagy lövök! — kiáltja Vlaev. — Adjátok meg magatokat! A válasz: a banditák még jobban lövöldöznek A határőrök viszonozzák a tüzelést. Vlaev őrmester harmadszor is elkláltja magát: — Adtátok meg magatokat! Kis szünet következik. Aztán halla­ni a választ. — Megadjuk magunkat — és bizo- nyítékkéonett felemelik karjukat. — Dobjátok el a feqvvereket és gyertek húsz lépést elől el — hangzik a lel széli tás. Néhánv pl lanat múlva már remeg, ve ott ál! a két ember. ~ Ha megmozdultok, lövünk! ~ Ne öljetek men, —- sirán.ko?nak most már. — Kegyelmezzetek meg. — Arcukon rémület ül. A két banditát megkötözik-, a har­madik azonban megszökött... Vissza tért Jugoszláviába. A kihallgatás során kiderült, hogy titóista kémek, akiknek az volt a pa­rancsuk. hogy bolgár terű elen ke resztül jussanak át Jugoszláviából Gö­rögországba. hözben kémleljék k> a határ környékének életét. Két német gyártmányú gyorstüzelő puska volt náluk. 12 kézigránát, sok töltény és — amerikai, konzervek De a bolgár határőrök éberek vol­tak, meghiúsították, hogy hazáiulc földjére az e fenség betegye a lábát. * A titólasiszták szüntelenül támad­nak. és provokálnak a jugoszláv albán határon is. Június 20 án, a jugoszláv, albán határ mentén, a peskopí körzet ben lévő Bind szakaszán Debar irá­nyából érkező nagy tehergépkocsiról jugoszláv katonák ugráltak le és Re- san faluval szemben harci alakulat­ba sorakoztak lel a halár mentén. Hat óra harminc perckor a jugoszláv ka tonák tüzelni kezdtek az albán határ őrökre és az egyik albán határőrt sú lyosan megsebesítették. Az. albán ha tárőrök azonnal visszaverték a nyil­vánvalóan szervezett provokációi és a tüzelés beszüntetésére kényszerítét- ték a jugoszláv katonákat. A mtrtrrnr Ifrihi"'* minihtIóriunt '-*■ tájékoztatási főosztálya közöné: a „Magyar Népköztársaság kvlügymi_ msztériuma június 28 án tiltakozó jegyzéket juttatott el Jugoszlávia bu­dapesti követségéhez, amelyb-n az utolsó hónanoh folyamán Titóék ha­társzervei áltat elkövetett. 48 provoka tív határsértést sorol fel. A titófasisz- ták halármenti provokációi során szá­mos esetben géppuskából és aéppisz_ tolyból tüzeltél: magyar területre, sú Ivosa,-, veszélyeztetve a magvar ha­tárőrök éleiét Tito határőrei több esetben felgyújtották a határrn^at! növényzetet azért, hogy tűz á'teried jen magyar területre, ahol a iitófa siszták gyújtogatásai következtében súlyos tűzkárok keletkeztek'* — szól a többi között a külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának közlemé­nye. u rrvújturrnlnmi ^ küUinösen az utóbbi időben szaporodtak meg. Itt a magyar-jugo- szláv határ baranyai szakaszán is sű­rűn előfordult és előfordul, hogv köz­vetlenül n határ jugoszláv olda’án fel- gyújtják a sz.áraz gazt. Azt akar­ják a Títo-lasiszták, hogy a tűz át terjedjen és leégjen a gabonánk, c magyar nép kenyere. dolgozó pa­rasztságunk egész évi munkájának eredménye. Ilyen eset történt nemrég Old és Kásád között is. A jugoszláv oldalon a titólasiszták felgyújtották a kórót, a tűz át is terjedt, de mi­előtt komoly károkat tudott vo'na okoz-' határőreink és a lakosság el o" ■ A titólasiszták azonban nemcsak a gaz felgyújtásával. hanem az állandó rakétázásokkal is tüzet okoznak. Éj szakánként jugoszláv területről, köz­vetlenül a határ mentén, rakéták száll­nak a levegőbe. Az égő, füstölgő ra­kéták legtöbbjét — természetesen — magyar területre lövik, különösen most az aratás idején. A Nagyatád környéki Öriszentpéter (Somogy me. gve) mellett az égő jugoszláv rakéta tüzet okozott. ,4 magyar határőrség és a környékbeli lakosság azonban itt is eloltották a tüzet. A dolgozó pa­rasztok éjjel, amikor észrevették a tü z.et. az ágyból ugráltak ld, a, tűz elöl fásához sietett minden épkézláb em­ber Jav ütköznek mindig hazánk el­lenségei határőreink és népünk acél­jaidba. ügynökeiket, elfogjuk, égveL len fasiszta sem juthat át büntet énül hazánkba. S amint láttuk, így van ez fi bolgár-albán és román határon ts. A szabad népek, ébersége és ereje mindenütt meghiúsítja a Tito fasiszták provokációs, háborús gyújtogató• tér veit, e Tito-faHszták rv’ndenüU ku­darcot vallanak Jugoszlávia belsejé­ben és határainál egyaránt. sa! ünnepelték a gyár dolgozói a ma­gyar és román nép megbonthatatlan barátságát, kifejezésre juttatván azt a szilárd elhatározásukat, hogy még jobb munkával igyekeznek méltóknak bizonyuln; Ghcorghiu Dej nevére. A felszólalások során Bordi András sztahánovista szegecselő kijelentette: Javaslom, hogy mi, a Ghcorghiu Dep üzem. dolgozói hívjuk ki szocia­lista mn n k a ver se 7i y r e a bukaresti Rá­kosi Mátyás fémár úgy úr dolgozóit. Segítse ez a verseny is mindkét nép szocializmust építő tervének végrehaj­tását. A gyár dolgozói hatalmas lelk^c- déssel fogadták el a felhívást maid elhatározták, hogy az ünnepségről táviratot küldenek a román nép nagy vezérének, Ghcorghiu Dej .nek. Július 11-én délután az amerikaiak ismét bombázlak Píienjant Plrenjan (TASZSZ) Amerikai repü­lőgépek július 11-én délután újból barbár módon bombázták és lőtték Phenjan városát. A két és félórás tá­madásban több. mint nyolcvan ame­rikai repülőgép vett részi. A támadás során több, mint hatszáz különfé1« űrméretű bombát dobiak le. Az ame­rikai repülőgépek gópfegyvertűzzel árasztották e! a város lakónegyedeit, és sok időzített bombát dobtak le. A légi kalózok lőtték a város nyugati részén fekvő bazárt. Konszanri város- r és zben bombázták békés dolgozók la­kásait és a kórházat. A Magyar Rádió olimpiai műsora A közönség a következő időpontok­ban hallhatja a. Ma-gyar Rádió olim­piai adásait: *5.30 órakor: A kora reggeli híradák­ban az eCőzönapi eredmények össze­foglalása, a napi műsor. 12.00 órakor: a hangos újságban helyszíni közvetítés a délelőtti esemé­nyekről. 17.30 órakor: Helyszíni közvetítés a délutáni eseményekről 20.00: A hangos újságban közvetítés a késő délutáni versenyekről. 22.20 órakor: A késő esti események közvetítése, összefoglaló a nap kiemel kettő eredményeiről. A Magyar Rádió a magvar—-román o.impiai selejtező tabdarúgómérkő- zést teljes egészében közvetíti Turku- hót. Az első félidőt július 15-én. ked­den 17 órakor a Petőfi adón. a má­sodik fé’időt pedi? 20 órai keztiei'» Kossutb-adón közvetítik.

Next

/
Thumbnails
Contents