Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-18 / 270. szám

TOIÜAI NAPLÓ V \IVI S/. A M R A \: A jugostla» einbcrruhiők büupcréjteU tárgyalása (2 - I " ' Kétnapos ülésre 'ill össze ;< I erinclöszmclkc/.cti ta­nács (I.; VilAQ PPCLETÁRJAí EOYEJUl JETEK! múJLL l\. ÉVFOLYAM, ‘-'70. SZÁM a I> A 5*1 Í II LI.I,' ki;im. HI..2 ao\ p.Miti'.if is Szövetkezeteink zárszámadása elé A zárszámadás termelőszövetke­zeteinkben minden évben komoly feladat és igen fontos esemény, Az idén különösen nagy gondosságot követé! meg az egész évi munka mérlegének összeállítása-és a gaz­dasági beszámoló elkészítése. Az idei évben jóval több llf-as típu­sú termeiöc söpört és önálló ter­melőszövetkezet készít zárszám­adást, mint tavaly. Ez a munka nagy feladatot ró a megyei, járá­si tanácsok dolgozóira, de nagy f< ladatot ró minden egyes terme­lőszövetkezet számára is. Az idei évben nagy esemény a zárszámadás tszcs-ink és önálló szövetkezeteink számára. Országos viszonylatban mintegy 23 százalé­kán szövetkezeli gazdálkodás fo­lyik szántóterületünknek. A. zár­számadások jelentősége nemcsak azért nagyobb, mint tavaly, mert fejlődött a szövetkezeti gazdálko­dás, hanem az idén az aszály és a fagykár nagyban csökkentette földjeink termései. A zárszámadá­sok megmutatják, hogyan tudták leküzdeni ezeket a nehézségeket termelőszövetkezeteink és bizony­ság lesz a szövetkezeti gazdálko­dás előnyére a kisüzemmel szem­ben. A kapitalista rendszerben hason ló aszályos esztendő következté­ben nem eqv dolgozó paraszt bir­toka került dobra, száz és százezer dolgozó paraszt ment tönkre, ami még ma is jellemző a tőkés or­szágokra, Az Egyesült Államokban az, utóbbi években a kapitalizmus több, mint 700 ezer farmer gazda­ságot telt tönkre. Nálunk ez csu­pa :» a múlt rossz, emléke. Nem szipolyoz/.ák a kulákok ma már dolgozó parasztjainkat, széttörtük a bankuzsora bilincseit. Dolgozó parasztságunk életszínvonala ál­landóan emelkedik és az iparoso­dás fejlődésével egyre jobban a fejlődés útjára lép a falu is. A szö­vetkezeti gazdálkodás egyre na­gyobb lehetőségeket nvujt arra, hogy csökkentse dolgozó paraszt­ságunk a természeti csapások ha­tását és a szovjet élenjáró techni­ka alkalmazásával egyre emelje a terméshozamot, mely elengedhetet len velejárója az életszínvonal emelkedésének. Az idei zárszámadások megmu­tatják ezt és világosan láthatjuk, hogyan növekedett a tsz és tszcs-k vagvoná az. aszályos esztendő el­lenére is. Világosan mutatják ezt a fejlődést azok a hatalmas épít­kezések és beruházások, melyet termelőszövetkezeteink elértek. Egyre erősebbek lesznek tszcs- ink, ami megmutatkozik főleg az építkezéseknél, mert nem egy tszcs van megyénkben is, amely saját erejéből épít és fejleszti ál­latállományát. Az idei zárszám­adás fényt vet erre és láthatjuk, hogy a tsz és tszcs-ink jelentő­sen felülmúlták az átlagtermés el­érésében az egyénileg dolgozó pa­rasztokat. Ez az. eredmény állan­dóan növekedik, ami abból adódik, hogy a termelőszövetkezetben dol­gozó parasztság állandóan tanul és fejlődik. Bátran alkalmazzák ma már a szovjet élenjáró tapasztala­tokat; a keresztsoros vetést, a négy /eles ültetéseket, a gépi művelést, stb. Az eredmények a jövedelem, a zárszámadás adatai szerint külön­böznek egymástól, hogy milyen a vezetés színvonala. A tengelici Petőfi tszcs-ben, a tamási Vörös Szikránál például jóval több jut egy munkaegységre, mint a ha­sonló viszonyok között gazdálko­dó elírnak omlód i Szabadság, a bölcskei Vörös Október, vaqv a németkéri Ságvári Endre tsz-eknél. A megemlített tsz-ek munkaegy­ség szerint való elosztásának kü­lönbözető abból is adódik, hogy a tengelici Petőfi és a tamási Vö­rös Szikra tsz-eknél sokkal na­gyobb gondot fordítottak az állat- állomány' bővítésére és állandó fejlesztésére, Világosan mutatja ezt a tengelici Petőfi termelőszö­vetkezet eredménye, amit elértek a sertéstenyésztésnél. A szovjet tapasztalatok felhasználásával és a hélvj viszonynak megfelelő alkal­mazásával anyakocánként évi 19- es .sertésszaporulati átlagot értek el. Az eredmények eléréséhez ter­mészetes, hogy szükséges min­denhol a jó politikai felvilágosító munka, amiről tanúskodik a bor­ját! i Haladás termelőcsopört .lej-, lődése. Ennek nyomán a tsz tag­sága megértette, hogy mii jelentet fegyelmezett munka a termésátlag növekedésének szempontjából. Ez évben a fegyelem terén nem is volt hiba a borjádi Haladás tszcs- nél. és ezért a csoport tagjai a rossz termés, a fagykár és aszály ellenére gazdag terméssel dicse­kedhetnek, Búzából az átlagtermé­sük 10.5 mázsa, tengeriből pedig 16—18 mázsa átlagtermésük van. Ezeket a: eredményeket úgy tud­ták elérni, hogy a pártszervezet vezetősége és a népnevelők állan­dóan foglalkoztak a tagsággal és olyan hasznos javaslatokkal segí­tették a tagságot, ami a fejlődés­hez vezetett. Kihasználták a ter­mészet-adta lehetőségeket. Azoknál a tszcsk-nél, ahol nem használták ki az adott lehetősé­geket és nem tárták, fel azokat az erőforrásokat, melyek kihasználat­lanul hevernek, olt nem dicseked­hetnek hasonló eredményekkel a zárszámadásnál, mint ahol a lehe­tőséget megragadták a közös va­gyon növelése érdekében. Hozzá­járult meg ehhez az is. hopya.n kezelték a közös vagyoni. Ahol ta­karékoskodtak, beosztották a ta­karmányt. és az építkezéseket nagyrészt maguk oldották meg, ott nem maradt el az eredményt. — Vannak tsz-ek, ahol ezt harmad­rendű kérdésnek tekintették, s nem ismerték lel a közös vagyon és a saját jövedelem közötti ösz- szefügqést, nem iparkodtak azon, hogy fejlesszék a szövetkezet va­gyonát, pazaroltak, elfeledkeztek arról, hogy aszályos esztendő volt: A közös vagyont nemcsak óvni, hanem állandóan s gyorsan gya­rapítani is kell. Ez teszi lehetővé, hogy a tsz-ek és tszcs-k minden nehézséget leküzd jenek. Példa er­re a cjerjeni Vörös Nap tsz; az elmúlt években jó eredményeket értek el és az elsők között vol­tak a megyében, az idei évben visszaesés mutatkozik. Nem hasz­nálják ki az adottságokat. Sőt elő­fordul az is, hogy egves dolgo­zók javaslatát sutba dobják. Ezek a példák azt mulatják.- hogy ahol jól gazdálkodnak, és a kommunisták kezdeményeznek, ott a zárszámadásnál is megmutat­koznak az eredmények. Vannak azonban kommunisták a tszcsk- nél, akik ahelvett, hogy bátran kezdeményeznének és felvilágosí­tanák azokat, a dolgozókat, akik nem látják a fejlődés perspektívá­ját. saját maguk is siránkoznak és a nehézségekre hivatkoznak. Kom­munistáinknak ezt a magatartását fel kell számolni és minden erő­vel segíteni és győzelemre kell vinni a szövetkezeti gazdálkodás ügyét. Gondoskodjanak arról a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunista funkcionáriusok és kommunista dolgozók, hogy bizto­sítsák télire a tagok téli foglalko­zását. Dolgozzanak fel minden olyan mellékterményt, melyet el tudnak adni, legyen a/, állati vagy növényi eredetű. A járási pártbi­zottságok és a járási tanácsok eh­hez a munkához nyújtsanak segít­séget. Személyesen látogassák meg a termelőszövetkezeteket, segít­sék munkájukat hasznos javasla­tokkal és bírálják azokat a hely­telen nézeteket, mely meg több szövetkezetnél uralkodik. lohnt község dolgozó jxirasztjai levélben fogadtál; nie<j> Itákosi V ííy<nrtal; November. 30-ra egyetlen Kilo I*tinoricf?va3, egyelleri tojássá! sem leszünk adósai álla imán iiitak Tolna község nyáron a gabonab agyitjtésbcn a megye legjobb községe volt. .1 tolnai dolgozó parasz tok büszkék voltak uz • eredményre. kijött a kapánfélék begyűjtésének ideje - én ,< beadásban gchlaudO tolnai parasztok ■aggódva látták, hogy a községe, elsősége veszélyben forog a gyenge be­adási eredmények tniuV. .Imikor inog hallották, hogy a minisztertanács a kapásfélék begyűjtési versenyszakas: állal; határidejét november 7-ról no­vember 30-ra halasztotta, elhatározta le, hogy felveszik a harcot az elsép ség megtartásáért, a kapások begyűjtésében is. Napok óta, esténkről kis^vnléseket tartottak a községben. A bcpyiijtélben élenjáró dolgozó parasztok ki-sgyülc'sftkcn elmondották a beadásiul késlekedő gazdáknak, hogyan teljesítették ők beadásukat. Csütörtökön nyolc kisgyvlés folyt, le gtndalakó ttokban. Legtöbbjiilc megér- tette, hogy az őszi kapások beadásá­nak teljesítése is nemcsak mindegyik dolgozó //araszt becsületbeli ügye, hanem az egész község lakosságának közös ügye. A kisgyííléheken -számos vállalást, tettek a begyűjtésben elma­radt dolgozó parasztok. Több versenykihívás volt. Az egyik kjsgyülésen Steinbach .Mi­hály 5 holdas dolgozó paraszt, aki mindig példaadóan el öl járt a terme­lőmunkában ős az állam iránti köte­lességek teljesítésében, most. is az első volt az ö.vzi vetési munkák tel­jesít és-éblmi és példaadóan teljesítette beadási kötelezettségét: mindenből egész évi beadását 105 százalékban teljesítette és egész évi adóját is kifizeti.•. a Bajcsy Zsilinszky a tani gazdái; névéiben versenyre szó­lította. fej a Mai'.r Károly utcái gaz­dáikat^ hogy november 30-ig hiányta­lanul lei/esiisél; bírálási kötelezettsé­güket. Példája nyomán málnán a Danija nivh utcai és a Rákóczi utcai gazdák közt indult meg ''verseny a. begyűjtés; tervek te! jártáséért. A községben a beadást 'egj%t>.ban telje- - ít öket á I iandóan nép-szeni -íi e»| ék. >zép számban vannak ilyenek. így példáid Bucher ,1 rizsei 8 holdas, /sigmond Lajos 8 holdas. .Idler l'i- tei 8 holdas. Parity Ferenc 10 hol­das, Botyi/ndi .U/iím 8 holdas, i/j. A cmaih József 8 holdas dolgozó/ pa- rasztok. akik minden beadási kötele­zet t.ségükne.k már eleget lettek és éri állójukat, is befizették. ) >c a beadás; .jól teljesítők mellett, akad néhány ".van gazda A aki mii,a-ztásáva, su- ’yosan veszélyezteti a.község begviij. tesi tervét. Ilyen például Müller Mi­hály 10 holdas, Oder József 0 holdas. Osötönyi István 13 holdas dolgoz»» pa raszt. Müder Mihály és Odor. József be- Óadá-i hátraléka fsak kukoricából másfél vagont te.-z ki, amivel mú l évről és az ideivel elmaradtak, mondották a község- * ariáesházán. A ku Tikok között vannak olyanok, akik 'Szabotálják a Imadá-st. Például Németh János és Iviirféiy Od»'>n kuko­ricából nem rendezték a dó-s.? ágaikat. A. tanácsnak és minden l.ecsti cg - dolgozó parasztnak az a feladata, hogy körmére nézzen a kulákokuak: még keményeid, kézzé; fogja a be- a d ás:. Tolna község dolyozo parasztjai pénteken este a kultúrr/Uhonban gaz- '(agyülést '{ártották, amely,.;, elhatá­roztál,'. hogy vállalási tesznek; a./ "'Zi kapa-»f.'uék beadá.-ának nilíe on -1 vei harcolnak aze: hogy k"/ ré'Jtük iíícii*\'t’bí1 n ■ loviibhr:i :•> merf­tart-a ;{/. '•'•MiA-vt ;l l»e^yiijír.<j ver- ""ii.vomi. A péntek esti gazdagé ülést a./, ú'lönak röv;d kultúrműsora előzte meg. Lin.iau Link István né, községi tunácstlnOk tartott i meg beszámóló­ját, a begyűjtésről és az. ősz, r/gési mankókról. E mondotta. bogé a ko n la.va-szai vn ■_l*/.eresc!i '.a Out kisgvii- '.'.-ekeii es gazdagyii: e-.ek cm jé» IV- készüllek az aratá-i- eséplc;i és In- gyűjtési munkákra. Ennek köszön­hették. hogy a községbou az aratási Nem felejt jiik el. bogy De Ina köz­~ég4 do'; c'"'/ó.na!< is épült a 1* odapest” móllá e­i betonút , Tolna közt Kg do!­gn/.óina k is ad miiukalic'yet a ~zek­>/.án.li it j on nan épü.t gyapolfebiol­C'O/.il. 1 'oina köz s. g dolgozóii iák kú ­11 Il ii' s le jiodesé t ingja szol;. rálni a Textiff ,-.i r l<u!rií iliáza. Di; ug ynnesak Tolna kiiy.s ég ilo!goz''>inak . letéti minik,’ili ic'y ének megközel itf’-sé t fogja majd ki iiMiyebbé tenni a Sztal i II V;"i l'ns­1‘aks—' l u'na köz A'gek között felépii 1 ó vasuli 1 iőúlvonal. amelynek u; így s/.e­mély é.s leherpál yaui'lvara !c-s 7, Tolna község t criiletén Mindezt nekünk, tol nainl, mák adta • és ad ja a I, lolgoz'd: tilUitna és erre a válaszún!: urai le­hét mű: mint hogy beesii/eli sen lei­j esi tjük sőt, h/lleljesHjiik beadási kötelezi 'Itséyii nk< Ez. ie-sz a méltó vtPasz a nyuga 1: i n i j »<*r i ;i1 is 1 a lei bo­rús iiszilók felé. fltoék felé. ii Isiknek i'gy étiéi i 'ágyuk . bogy CLry ú jabb vi­lághábonit kirob bánivá békés fe j4 Ódé Végül kitért az őszi munkákra is, amelyekben Tolna község elmaradt: vetésj tervét még nem teljesítette. Szégyene a községnek, — mondotta, — hogy bár a vetési határidő inár lejárt, búzavetési tervünket még min­dig csak 72 százalékban teljesítettük. Leg//ülik méltónk a Tolnai Selyem- fonó munkásaihoz, akik. válla tust tet­tek arra. hogy évi tervüket december 1-re befejezik. Ezek az ipari dolgo­zók. akik köztünk élnek, jogosan el­várhatják és el és várják, hogy Tolna köz-ég do’gozó parasztság:' se ma­radjon le mögöttük, hegyünk mi is vállalást arra. hogy az őszi mezőgaz­dasági munkákat a legsürgősebben befejezzük ős begyűjtési kötelezettsé- geinknek is eleget leszünk még a mostani ve íven ys/.a k as z befejez é se előtt. A tanácselnöki beszámoló után több doigoaó paraszt ftzó’t hozzá a be­gyűjtés és őszi munkák kérdéséhez. Komáromi Sándor, a községi párt- bizottság titkára arra buzdította a, dolgozó parasztokat, hogy a kapások begyűjt Aj tervének teljesítésével 6* a vetési munkák gyors elvégzésével szerezzék vissza Tolna község becsü­letét. és eséplési munkákat, határidő előtt el tudták végezni, a kalászosok be­gyűjtési tervét határidő előtt teljesít­hették. Már augusztus 16-án szabad- plaej jogot, kapta/; « gabonafélékre. Augusztus 20-ig alkotmányunk ünne­péit/ ff község első lett a megyében 11 gabonabcgyüjlcsi versenyben, Htizn- hól 104. rozsból 116. árpából 142.5. zabból 193 százalékra teljesítette a község begyűjtési tervéi. Tolna községben 1011 .termelőnek volt beadási kötelezettsége gaboná­ból, — mondotta a tanácselnök cs­erzek közül csak 34 késedclmeskedö akadt. A 34 késedclmeskedö közül mindössze 21-nél kellett helyszíni el­számoltatást végezni és csak kettőnél kellett kártérítést kiszabni. Az őszi kapások begyűjtésében azonban lanyhult a. begyűjtési lendü­let, állapította meg a tanácselnök. A község burgonya begyűjtési tervét ugyan már teljesítette és a szabad­piaci jogot burgonyára már meg is 'kapta, de a kukorica begyűjtési ter­vei mindezeidáig csak 76.6. naprafor- góhegyüjtésj tervét pedig csak 74 -zú­zalékra teljesítette. — Nyári begyűjtési e?e din én veink után — mondotta a tanácselnök — beleestünk mi is az elbizakodottság hibájába. Így történhetett" meg az. hogy saját járásunk területén is van­nak olyan községek, amelyekben mind kalászosokban, mind kapások­ban gyengébb terméseredmények vol­tak. mint amilyenek nálunk és be­gyűjtési eredményeik ma már a ka­pásokban jobbak mienknél. Mutas­suk meg. hogy mi srm maradunk adósai a dolgozók államának és visszaszerezzük a község becsüle­tét. A gazdagyülós rús/lvcvdinek vállalásait levélben elküldték Rákosi Aláírásnak. ..DRÁt.A RÁKOSI KI V I ARS! Mj, Tolna község dolgozó parasztjai is örömmel értesültünk arról* hogy a minisztertanács november 3b-ra halasztotta az őszi kapasok Í3»'* gyűjtési verseuysz.akaszáuak lezárását. Tudjuk, hogy ez a nap évfordulója Rákosi Elv társ beszédének, amelyet a párt Központi Vezetőségének ülésén a .jegyrendszer eltörléséről és a szabadpiac bevezetéséről mondott. Pár­tunknak és kormányunknak azok az intézkedései, melyeket Rákosi Elvtár* beszéde nyomán valósított meg, nagy fejlődést hoztak egész népgazdasá­gunknak, a mi községünknek is. Az elmúlt egy év folyamán avattuk fel az új betonulat, jelento-en kibővült községünkben szövőgyár és selyemfonó. nemsokára befejezik gyönyörű új knltúrházunk építését. Az elmúlt 11 hónap alatt csupán köz­ségünk földmíivesszövctkezcti boltjaiban több, mint 5 és fél millió forint értékű iparcikket vásároltunk, nem is beszélve 11 népbollunk forgalmáról. A szabadpiac előnyeit jól mutatja az az egyetlen példa is. hogy az idén a gabonaforgalom felszabadítása utáni hónapokban több, mint 12(1.000 fo­rinttal növekedett csak a földművesszövetkezeti boltok forgalma. Azt is tudjuk, hogy hazánkban mindenütt milyen hatalmas alkotások sziiMiick. mennyi minden épül. Niv/yon jól emlékszünk Rákosi Elvtárs szavára, hogy további fejlőd<4 siipk. ötéves tervünk megvalósítása érdekében a közteherviselés igazságos elvének megfelelően mindenkinek teljesítenie keíl kötelességeit. Mi első­sorban a beadás pontos teljesítésével járulhatunk hozzá egész népünk, saját magunk szebb, gazdagabb életének megteremtéséhez. Vállaljuk, hogy november 30-ra túlteljesítjük az ősziek begyűjtésének terv ét. A kukorica begyűjtésének tervét 101 százalékra, a horgony óét 108 százalékra, a napraforgóét 100 százalékra teljesítjük. Ugyancsak novem­ber 30-ra a tojásbegyiijtés egész évi tervét 132 százalékra, a baromfiét 105 százalékra, a tejét 108 százalékra teljesítjük. A hízottsertés begyűj­tésének november 30-ig esedékes tervét 10Ő százalékra teljesítjük. Ugyanakkor felszólítjuk járásunk és megyénk minden községét, hogy hozzánk hasonlóan beszéljék meg tennivalójukat és induljanak harcba a beadás' túlteljesítéséért, hogy november 30 ra egyetlen kiló kukoricával, egyetlen tojással se legyünk adósai államunknak. 1.0VAK iNDRÁS KOMÁROMI SÁNDOR MNK 1ST> ANM hegy. áb. elnök MDP községi párttitkár közs. tanács elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents