Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-13 / 163. szám

w « p l o Í*M JTTMT7S ts PÁRT ÉS PÁRTÉ PIT ÉS , Agitáció» feladatok a csépiés idején Az idői aratás, csépi és és f?a- bcmabegyüjtés a tavalyinál — jó­val nagyobb feladat elé állította falusi pártszervezeteinket, mert a mindinkább élesedő osztály­harcban kell megöl da ni ok. Az. előttünk álló feladatokat akkor tudjuk megvalósítani, ha a népnevelőhálózatunkat szerve­zetileg megerősítjük és tartalmi­lag olyan érvekkel fegyverezzük fel, amivel az ellenség minden hazug rágalmát vissza tudja ver­ni. Egyes pártszervezeteink 'az agitációs kollektíva felkészítésé­ben erősen lemaradt, elkésett a népnevelők felkészítésében. A dombóvári járásban 120 kisgyfílés előadót képeztek ki. E kisgyűlés előadók nfár rneg is kezdték a kisgyűlések tar­tását A kisgyűléseken válla­lások is születtek, mint Lápa- főn, ahol 40 dolgozó paraszt tett felajánlást, hogy közös szérűre hordanak és a cséplő­géptől a begyiijtőhelyre vi­szik a gabonát. Egészen más a helyzet Német- kéren, ahol a pártszervezet veze­tősége 3 hónapig még csak nép­nevelő értekezletet sem tartott. Az aratás-cséplés hatalmas mun­káját a népnevelők előkészítése nem előzte meg. Ilyen munka, után nehezen születik jó ered­mény. Miuden komimniisís kötelessége példamutatóan élenjárni a gabonabeadásban Az aratás befejezés előtt áll, a munka további része a cséplés és a gabonabegyiijtés jó elvégzése. Az agitációs munkának ebben a szakaszában fel kell használni az aratás alatt szerzett tapasztalato­kat és kiküszöbölni a hibákat. Tudatosítanunk kell az agitáció minden eszközén keresztül, hogy a cséplés és a begyűjtés csak az egész dolgozó parasztság jó mun­kájával oldható meg, hogy min­den dolgozó parasztnak hozzá kell járulnia a begyűjtés sikeres elvégzéséhez. Pártvezetőségeink és népneve­lőink csak úgy tudnak jó mun­kát végezni, ha maguk járnak elől jó példával, ha a falu dolgo­zói látják, hogy a kommunisták maguk végzik el először felada­taikat. így tett Pöge János duua- fifid vári tanácselnök, aki elsőnek vitte árpáját a begyiijtőhelyre. A példamutatást .jó politikai felvi­lágosító munkával kell alátá­masztani, s így mozgósítani tud­juk az egész dolgozó parasztsá­got. A kulák és a klerikális reakció már az aratás alatt is mindent el­követett, hogy hátráltassa a mun­kát és a cséplés-begyüjtés terén sem fog tétlenkedni. Népnevelő­inknek jól fel kell készülniük, hogy le tudják leplezni a nép kenyerére törő ellenséget. Meg kell győznünk a dolgozó paraszt­ságot a terménybegyüjtés jelen­tőségéről. El kell érnünk, hogy a dolgozó parasztságban tudatosod­jon: a terménybegyüjtés nemzet- gazdasági, s egyben egyéni érdek is. A szabadpiac június 30-ával megszűnt és a község dolgozó parasztjaitól függ újra, mikor nyílik meg. A községnek, ha teljesíti az állammal szembeni szabad kötelezettségét, újra piaca lesz. Az ellenség támadása nemcsak agitációs vonalon jelent­kezik, brutálisabb eszközöktől, a szabotázstól, gyújtogatástól sem riad vissza. Ilyen esetekben a tör­vény erejét kell érvényesíteni. Erezze a reakció, hogy, aki a nép kenyerére tör, áz a nép államá­val találja magát szemben! Fel kell számolnunk mindenfé­le megalkuvást, opportunizmust az ellenséggel szemben. Ez párt- szervezeteink némelyikében is, de tanácsainknál különösen tapasz­talható. Németh Ferenc, paksi ta­nácselnök, elnéző volt a kulákok- kal szemben, munkája szervezet­ien. A pártszervezet felfigyelt és leváltották. Népnevelőinknek tudatosítani kell, bogy, a begyűjtés sikere szo­rosan Összefügg az ötéves terv döntő évének eredményess befeje­zésével, összefügg a békéért foly­tatott harccal, egyet jelent azzal, hogy több gép, több ruha, cipő, több szükségleti cikk jut a dolgo­zó parasztságnak. tosabb feladata: népnevelőmunka a cséplőgépeknél dolgozó többi munkás felé, a munka jó végzése, a szemveszteség csökkentése, a gépkihasználás érdekében. A cséplőgépnél dolgozó nép­nevei őesoport feladata azon­ban főként a csépeltető gaz­dák közötti felvilágosító mun­ka, a terménybeadási verseny­re való mozgósítás. Az agitá­ció fővonala ezen a téren: „cséplőgéptől a begyűjtő hely­re a gabonát“. Meg kell értetni a dolgozó pa­rasztokkal, mennyivel előnyösebb, ha a gabonát nem viszik először haza, mert később újra fuvar kell, újabb munka a leszállításé Hogyan veszik ki részüket az aratási munkából Tol na mejiye DlSZ-fiafal?ai Minden cséplőgéphez szervezzünk 3—4 tagú népnevelőcsoportot. A cséplés ideje alatt az agitáció főterülete a cséplőgépek körül van. Már eddig is folyt ennek a megszervezése, de egyes helyeken lemaradás van, s a lemaradást sürgősen be kell. hozni. A cséplő­gépnél lévő agitációs brigádba be kell vonni a cséplőgépnél dol­gozó legöntudatosabb. legfejlet­tebb dolgozókat, beleértve a nő- I két, fia latokat is. A cséplőgépnél I dolgozó népnevelőcsoport légion­hoz. De ismertetni kell a törvényt is, ami előírja, hogy 48 órán belül eleget kell tenni cséplés után a beszolgáltatási kötelességnek. A cséplőgépnél lévő népnevelő­csoportot is a párttitkár elv­társnak kell irányítani. A cséplés előtt ki kell oktatni feladataikról, cséplés közben pe­dig hetenként hívja össze őket a titkár elvtárs, beszélje meg fel­adataikat, értékelje a heti mun­kát, használja fel a szerzett ta­pasztalatokat és lássa el őket me­netközben tanáccsal, sajtóanyag­gal. A járási pártbizottság adjon közvetlen támogatást a titkár elvtársaknak ebben a munkában, vegyen részt a népnevelők érte­kezletén. A cséplőgépeknél folytatott fel- világosító munka mellett, a föld- müvésszövetkezetek átvevőhe­ly ein is népnevelőket kell beállí­tani. A cséplőgépnél és az átvevő helyeken folytatott népnevelő­munka nem jelenti azt, hogy a felvilágosító munka csak erre a területre korlátozódjék. Tovább­ra is folytatni kell, sőt fokozot­tabban kell folytatni az egyéni agitációt, a kisgyűl és eket, az agi­táció más módszereit is. Fel kell használni az élenjá­rók népszerűsítésére az elma­radók, hanyagok, kipellengé- rezésére a faliújságot, ,a esasz- tuska és kulfúrhrigádokat. A cséplés sikeres megkezdésé­nek, a minél kevesebb szeinvesz- teséggel való cséplésnek előfelté­tele, hogy azonnal kezdjék meg és legrövidebb idő alatt fejezzük is be a hordást. Pártszervezeteink előtt az a fel­adat áll, hog-y a népnevelők jó felkészítésével, a tömegszerveze­tek legjobbjainak aktivizálásával mozgósítsa dolgozó parasztságun­kat e munkák sikeres elvégzésé­Farlcas e tv társ beszéde nyomán szer. j vezetőink felismerték feladataikat, de nemcsak felismerték, hanem Ígérik is, hogy minden erejükkel, tudásukkal harcolnak azért a nagyszerű célért, amelyet Pártunk Központi Vezetősége, Ifjúsági Szövetségünk elé tűzött. Farkas elvtárs beszámolóját már több szervezetünk megtárgyalta és ez nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy megyénk ifjúsága az elmúlt hét folyamán nagy lendülettel dolgozott az aratási munkában.. Példának hoz_ hatjuk fel a faddi Uj Élet tsz fiatal­jait, vagy a sióagárdi tsz DISZ fiaial- \ jait, de ezek mellett nem maradnak le a Kistormás, Tengelic, Petőfi tsz fiatal­taljai sem. Az egyénileg dolgozd paraszt fiata. lók is helyesen látták meg feladatúikat, miint például Zombán, ahol a búza aratását a DISZ vezetőségének tagjai már elvégezték, Bölcskén szintén a DISZ tagok a példamutatásokon ke­resztül győzik meg a lemaradókat. önkéntes kisegítő arató brigádok is működnek megyénkben. Az elmúlt var sárnatp folyamán a gy önkii járásban több, mint 5(>0 fiatal aratott állami gazdaságokban, tszcs_be.n. Jól kivették részüket az aratásból a naggszékelyi DlSZ-tagok, akik két arató brigádot szerveztek. Egyik a Dózsa Népe tsz_ben, a másuk Gál Jó_ zsefné búzáját aratta le és rakta össze. A jánosmajori 12 tagú arató brigád 4 hold búzát aratott le vasárnap. És le­hetne még fölsorolni sok ilyen araitó brqiádot, akik jól dolgoztak, akik ezen keresztüli erősítették a szervezet életét. De nem feledkezhetünk meg azokról a szervezetekről, akik nem teljes egé_ szében veszik ki részüket ebből a műn. kából, főleg a vezetőink nem irányít­ják a szervezet tagságát, hogy a leg­fontosabb feladatoknál az aratási­csépi ési munkában tevékenyen dolgoz­zanak, mint például a paksi területi DISZ, aki kevésbbé mozgósít erre a munkára, vagy a nagy dorogi területi DISZ titkár, aki még arra sem ér rá, hogy pártérlekezleíire menjen, ahol Kováes László MB. pol. munkatárs. Könyvek milliói a nemzetiségek számára ,,A Román Népköztársaság biztosítja az együttélő nemzetiségek számára az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelvű okla- latás minden fokozatban való megszervezését.“ (Idézet a Román Népköztársaság Alkotmányából,) A múlt rendszerben a romániai nemzetiségek az egész dolgozó néppé együtt a lcgnagyobbmérvű elnyomás alatt sínylődtek. A kultúrházhoz, ol­vasáshoz, az anyanyelven való tanu­láshoz való jogot számukra sem adták meg. Ma Románia nemzetiségei u román néppel együtt a szocializmus építésé­nek boldog napjait élik. A romániai nem.Z'eli.ségiek'niek saját anya nyelven ta­nító iskolák á Ilmák rendelkezésükre és részesuObetnek a kultúra áldásai­ban. A Román Munkáspárt könyvkiadója, «/. állam,j és az ifjúsági könyvkiadó milliószámra bocsá!j,a a könyveket a nemzetiségek rendelkezésére, mégpe­dig saját anyanyelvüikön. 1949-től 1951 végéig .közel 2.600 könyv jelent meg magyar, német, szerb, jiddis, tatár, görög és más nemzetiségi ny. Íveken. A könyvek közölt találhatunk ideoló­giai, irodalmi, műszaki, szépirodalmi könyveket és nagyszámban tankönyve­ket, A könyvek összpéldányszánia el­érte a 17 milliót. 1902-ben n könyvkiadás tovább fej­lődött és igen sok könyvet adtak ki a nemzetiségek nyelvén. 1952 első ne­gyedében több mint 1 milliós példány, ban 200, — nemzetiségek nyelvén Író­dott könyv jelien! .meg. Romániában igen sok könyvei ad­nak ki, amelyeket magyar, német, szerb és más nemzetiségű írók írtak. De kiadják a nemzetiségek nyelvein a román írók könyveit is, sok nem­zetiségi író könyvét pedig lefordítják románra. így például Kovács György magyar nemzetiségű író „Foggal és körömmel“ című regényét lefordítot­ták román nyelvre. Horváth István ro­mániai magyar író regénye magyar, német és román nyelveken is megje­lenj ugyancsak kiadták több nyelven Asztalos István „Szél fuvatLan nem indul“ című regényét is, A könyvek milliói kerülnek ki éven­te Romániában is a nyomdákból. És ezeknek a könyveknek jelentős része a nemzetiségek számára készül. Ez is mutatja, hogy Romániában minden dolgozó, beszéljen bármilyen nyelvel, egyenlő jogú polgára a hazának. konkrétan megtudná, hogy milyen fel­adatok hárulnak a DISZ szervezetre. Saját érdekeit előtérbe helyezi a kö­zösség érdekei nek. Ilyen és ehhez ha­sonló a helyzet a dunaföldvári területi DlSZ_ben, ahol a DISZ nem kapcsoló­dott bele az aratást; munkákba. Mit kell látniuk ezeknek a DISZ szervezet; vezetőknek. Azt, amit Farkas elvtárs mondott a Körponti Vezetőségi ülésen: „A pártnak a falún nem ifjú­sági egyletekre, hanem harcos ifjúsági, szervezetekre van szüksége“. Olyan DISZ szervezetekre, amely a párt ve­zetése alatt a falun az ifjúság döntő többségét szocialista szellemben neve­lik és az ifjúságot a falun szocialista átalakulásnak telkes rohamcsapatává fejleszti.“ Tehát az ifjúsági szövetség akkor ■tölti be feladatát, akkor válik méltóvá a párt legjobb segítője büszke nevére, ha a megye előtt álló nagy feladatok megvalósításában tevékenyen résztvesz és a munkáiban edzi meg sorait. Álljanak tehát az elsők közé % fia., tál aratók! Aratógépkezelők, kaszások, marokszedök! A szocializmus falusi építés« ezek­ben a napokban azt jelenti, hogy ma­radéktalanul elvégezzük az aratás] munkát, s hogy dolgozó parasztságunk hogyan teljesíti az állammal szembeni kötelességét a beadást. Az aratás, csép­lés és begyűjtéssel kapcsolatban ko­moly feladatok állnak DISZ szerveze­teink előtt. Szervezeteink első teendője, a DISZ tagok és fiatalok döntő többségének bevonása az aratás_cséplés és begyüjU tés nagy munkájába. Úgy kell, bogy dolgozzanak a DISZ fiataljaink az aratás idején, hogy minden munkájuk­kal ■ tevékenyen hozzájáruljanak * gyors, Szemveszteség nélküli békeara.- tűshez. Az g jelszó vezérelje szerveze­teinket: „Előre a szemveszteség néL kuli betakarításért“, a szemveszteség csökkentésével a béke ügyét, a dolgo­zó nép ügyét visszük előre. Siabó Lajos DISZ MíB. agifc. prop. titkár Tolna megye dolgozó parasztsága él az alkotmányban biztosítón művelődé«'! jogával Tolna megyében 194,9 májusában alakult meg az első népkönyvtár Bi_ kács községben. Ezt követően sűrű egymásutánban alakultak a falusi népkönyvtárak, s 1950 áprilisáig 25, 1951 végére pedig 115 népkönyvtár működött Tolna megye területén. Ma 127 népkönyvtára van a megyének, s mindössze 10 egészen kicsi, távoleső falu van, ahol eddig nem nyílhatott meg a könyvtár, de augusztus 20_ig ezekben a helyiségekben is felállítják. A dolgozó parasztság mindenütt nagy örömmel fogadta a népkönyv­tárakat, s örömmel élt az Alkotmány­ban biztosított művelődési jogával. Ezt. igazolja a népkönyvtárak egyre nóvdU., vő forgalma: mig 19ö0_bea 11.000 ol«, vasú mintegy 16.000 könyvet kölcsön«, zött a tolna-megyei falvakban, addig ez a szám 1951 -ben már négyszeresére emelkedett, 44.649 olvasó 66.841 köny­vet vett ki a népkönyvtártbói, A* időé év azonban az elmúlt év forgalmát is messze túlszárnyalja, mert már az első félévben mind az olvasók száma, mind az olvasott könyvek mennyisége meg­haladja a tavalyit. Tolna mgye közsé­geiben pedig 4.6.863 olvasó 71.302 könyvet kölcsönzött ki a népkönyvtá­rakból. Már kél éve ónnak, hogy az ameri­kai légibanditák Észak-Korea békés városait és fdíváit bombázzák. Bárhol jelenjenek is meg, nyomukban minden j romhalmazzá és hamuvá válik, Pusz­tulnak a gyerekei; és öregek, nők és j férfiak, lángolnak a házak és fák. De mindez nem tudja megtörni a koreai nép hősies harcát és végső győzelembe vetett hitét. A néphadsereg harcosai " kínai népi önkéntesekkel együtt, hő­siesen védelmeznek minden talpalatnyi földet. Az intervenciósok egy másul,fin szenvedik a vereséget és lehetetlen dür hűkben a nemzet közi törvények által szigorúan tiltott, barbár eszközökhöz nyúlnak: vegyi és haktériamf egy vére­két alkalmaznak. kínozzák a hadifog­lyokat. Súlyos helyzetben élnek a gyérün­kéi; a háborít tüzelői lángoló Koreá­ban. A koreai gyermekei; már 'adják, \ harcoló Korea gyermekei hogy akármilyen éhesek is, nem sza­bad felvenniük a repülőgépről ledo­bott, vagy sózott halat, mert megmér­gezték az amerikaiak. Nem veszik fel az utcán heverő szép játékokat sem, mert látták, hogyan robbant fel egy kislány kezében a: amerikaiak álla! ledobott labda . . . .1 nagyobb gyermekek segítenek szü­leiknek és felnőtt testvéreiknek — ki­harcolni a győzelmet. Mikor a betolakodóknak ideiglene­sen sikerült elfoglalni az. Észak-koreai ■Szenesen várost. Coj En Gir, a szén. cseni gyermekotthon elnöke. Kim Szín Hvan tanítónak, a Munkapart tagjá­val; segítségével megalakította az „Ifjú Gárda" illegális gyprmekszerve- zclet. A fiatal hazafiak Olcg Kosevoj példáját követve, fegyvereket szerezlek az amerikaiak ka-tonui ráki árából a partizánok számára, felgyújtották azo­kat a házakat, amelyekben az ellenség lakott és Szenesen felszabadításának alapján foglyul ejtettek három ameri. kait, akik egy leányiskola pincéjéban rejtőztek cl, .4 Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelső Népgyülésének el­nöksége Coj Eu Gir, Pák Cser Gvan, Hon Te Gir és 0 Dev Szűk ifjúgárdis­tákat hadi érd einr enddcl tüntette ki. Kvon Ben Tju tizenhat éves hazafi, akinek éjszaka sikerült bejutnia az amerikaiul; által létesített koncentrá­ciós táborba és mialatt a megszállók Tcszegeskcdtek, több mint 150 koreait szabadított ki. Hvanhe tartományban lakik a kis Sze Cser Lin, aki ,Jic ban. don“-nak — a felszabadulás gyerme­kének — neveznek. Sze Cser Lin ugyanis I9'i5 augusztus 15-én szülelett„ azon a napon, amikor a Szovjet Had­sereg Felszabadította Koreát a japán szamurájuk uralma alól. Sze Cser Lin az amerikai megszállás napjaiban any­jának megbízásából, aki partizán volt, a börtönhöz ment és ott papírgalani— bókkal kezdett játszani. .1 felnőtteket persze nem engedték ide. Mikor az örök elfordullak, a gyermek a galam­bokat bedobta a börtönablakon. Ezek utasításokat tartalmaztak a börtön­ben sínylődök részére, hogy miképpen szervezzék meg a lázadást. Koreában mindenki a legifjob­baktól a legidősebbekig — harcol ha­zája felszabadításáért. Ezért hisz a vi­lág on minden becsületes ember a ko­reai nép győzelmében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents