Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-15 / 268. szám

..... '■ 19 32 \nVF.MRFR 15 M B o i. o 8 Miért aludt el a Zomba és Kéty községek közötti verseny? . Zomba és Kéty községek már az el ' núlt évben is versenybe-n álltak -egy lássál, a begyűjtés és a mezőgazda. . 'ági munkák elvégzéséért, A verseny redménye meg is mutatkozott. mert .„'lomba és Kéty elsők voltaic a me­lyében a begyűjtésiben és a mező ..azdasági munkák elvégzésében. Az ;952—-53-as évben versenyüket meg jitva párosversenyben kezdték meg gazdagsági munkákat, valamint a ■!<>,gyűjtési terv .teljesítését. A nemes erseny, mely az elmúlt évben ered iaényes volt, az idei évben visszá­séit, ellaposodott. A verseny el la nyh u lásán a h oka,-ogy sem a zombai. sem pedig a ké- yi tanács nem értékelte rendszere en a versenyt. Araikor megkérdez - ük a kétyi tanácstitkárt és a tanács- Inököt, ok maguk sem tudták, ho yan ál! a két község közötti a*er­ény, Illés elvtárs, a k&lyi tanács­inők azt állította, hogy a begviijté i versenyt Kéty nyerte meg. De arra :m emlékszik ö sem, hogy mikor iildték az utolsó versenyértékelés ki vitatását Z'ombának. Ezt azzal ma- y 8 rázzák, hogy valamikor a nyár Dlyamán, amikor rendszeresen küld ek versenvértéilcelést, több esetben .era kaptáik meg Zombú:ó! a verseny, alervtcseket, Ez az oka annak, hogy • Téty. község-részéről is elmaradt a ci'svny értékelés — mondja Illés Ív társ. A verseny ellaposodásának követ- ezményo meg is látszik Kéty köz égben, föT'ecr a burgonya , kukorica-, arcMtnfi. to jás-, sertés, és szarvas lariiá'begyűjtési terv teijesitésénél, e megmutatkozik a vetési terv (él­esítésénél is, mert 25 dolgozó paraszt lég nem végezte el az ősei munká •at, A burgonya begyűjtését 78 szá alakra, a kukorica begyűjtését 70, . sertés begyűjtését 23, vágómarha együjiését 64, baromfi begyűjtéséi 6. tojásbeadását pedig mindössze 47 zúzalékra teljesítette Kétv község. Zqnrba községben szintén lazaság upasztaubató a verseny értékelésénél, v tanács nem tudja megmondani, ho yan ál] a két község közötti ver- eny, és Zombán is azt állították, .ogy . ők nyerték meg a versenyt, zó sem lehet arról. hogy. Kéty köz ég lett a győztes A tapasztalat eze.p : szerint’ azt mutatja, hogy mindkét községben elhanyagolták a versenyt és nem látták benne azt a döntő fon­tosságú tényezőt, mely serkénlöleq hat a begyűjtési terv teljesítésére és a mezőgazdasági- munkák időelőtti el végzésére. Zomba község a vei senvben ugyan lehagyta Kétv köz­séget, de itt H súlyos lemaradás van, főleg a baromfi-, tojás és a sertés- beadási terv teljesítésében. Baromfi beadásukat 54 .százalékra, tojásbe adásukat GB. a sertésbe«dúsukat pe­dig cs-ak 46 százalékra teljesítették. A'vetési tervüket a minisztertanács határozatában megszabott határidő után fejezték be. Ez is bizonyítja, hogy lebcsüiték a versenyt ég nem érték élték reibbersen. mindkét köz­ség babérjai^fraeg.pihenve abban a tudatban ringatta magát, hogy megy az magútól is. A versenyszellem el alvása kihatott mindkét község tervteljesítésére. A tanács nem támaszkodott azokra az élenjáró dolgozókra, akik becsű ietesen és példamutatóan élenjártak a vetésben, de élenjárta;- a beadási kötelezettségük maradéktalan telje­sítésében is. Ilyen becsületes dolqo zó fxirasztok Kéty községben Miklós Lőrinc, ilj. Bogos Menyhért, Antal András. Márton Géza. akik már ez ideig a beadási kötelezettségüket egész évre teljesítették, A községi tanácsna;.- az ilyen éien járó dolgozó parasztokra támaszkod­va kell fejleszteni a versenyszere met községükben, ds természetesen ezt a versenyt rendszeresen értékéin is kell. A község dolgozó parasztsá ga a verseny rendszeres értékelésé vei látja munkájának gyümölcsét. A két egymással versenyző községben hiányzót/ ez az értékelés és ez az oka annak, hogy lemaradtak a terv teljesítés során A verseny ellaposov dúsának íö oka, hogy a tanács ugyan megszervezte a verseny mozgalmat, de elfeledte, hogy a versenyt nem elég megszervezni, hanem állandóan és. rendszeresen értékelni és nyilvántar­tani is keli A versenyszellem el lany­hulásáért nemcsak a községi tanács ielelős, hanem a helyi pártszervezet vezetősége is, mert nem ellenőrizte a tanács munkáját, nem számoltatta be rendszeresen a tanácselnököt a ver­seny állásáról. Felelősség terheli ezért a járási tanácsot is, mert az ellenőr zések alkalmával elfeledkezett arról hogy a két község között versenv folyik és idő lenne ezt a versenyt részükről is ellenőrizni. Ehelyett azon ban a járási tanács funkcionáriusai a könnyebbik oldalát vá osztották a dolognak, rábízták a versenyt a köz sógi tanácsra, gondolván azt, hogy ez eredményes lesz, spontán minedn irányítás nélkül. A két község versenyének elha- nyagoiása elrettentő példa a többi községek és a ts-zcsk felé. ahol ti verseny papíron meg van ugyan szervezve, de nincs meg a rendszeres értékelés és a versenyál lás rendszeres, kicserélése. Minden tanács, Lsz.cs és állami funkcionárius nak tisztán és világosan kell látni, hogy a versenyt nem elég csak meg szervezni, hanem azt állandóan napi renden kel) tartani és értékelni. Hor váth Márton elvtárs, a Központi Ve­zetőség június 27-i ülésén felhívta fi gyelmünket a versenv fontosságára és annak ellenőrzésére, ,.A terv tel jcsítéséért és túlteljesítéséért íoiyó politikai tömegmozgósítás sikere min clenekelőtt a versenyagitációkon mú_ ük. A legutóbbi és a tavalyi rövid verseny szakaszokat az jellemezte, hogy a dolgozók felajánlása, lelkese­dése magasabb fokon állott, mint maga a teljesítmény. Enml: első és alapvető oka, hogy a dolgozók szo­cialista kötelezettségvállalásainak végrehajtását nem segítjük eléggé megfelelő nyilvántartással, ellenőrzés se! és népnevelő munkával. A do! gőzök ebből azt a következtelést von ják le. hogy a szocialista kötelezett­ségvállalásaikat üzemi párt- és szűk. szervezeteink, valamint a műszaki vezetők p.cm méltányolják lebecsii lik Terjed az a nézet: „11 a teljest tern felajánlásomat — jó, ha nem — úgy is jó, senki nem kéri számon tő lem."* Ez mutatkozik meg a két köz­ség versenyénél is. A verseny nyil­vánosságának érdekében a községi és az üzemi pártszervezetek titkárai gya .komijának több ellenőrzést a tanács felé. segítsék javaslataikkal és szigo­rúan bírálják a versenyben előfor­duló hiányosságokat. 1 PA n T O lé JA S HIliEl ' A tamási járásban 20 helyen in­dult politikai iskola és politikai kör a DISZ -szervezeteken beiül, a fiata­lok fejlődése érdekében. A politikai körökről, iskolákról •’ kőzett jelen­tésük szerint a fiatalok pontos meg­jelenéssel, jó felké-.-züllséggel hálál­ják meg pártunknak, hogy lehetőséget biztosított a marxi-lenini elmélet el­sajátítására. Tizennnyolt: propagan­distát képezett ki a járási DISZ bi­zottság. akik jó nevelő munkával végzik feladatukat. A politikai isko­lák propagandistáit a pártszervezetek biztosították. Hogy fontos pártmun­kának tekintik feladatukat, bizonyít­ja. hogy lemorzsolódás nincs egyet­len iskolán, körön «ont. A pártszervezet nem soka! törődik a fiatalokkal azonban Pariban. Ezen a helyen nem indult be a fiatalok részére okla'ás, de nem indult be a pártoktatás sem, a párttagok «V pár- tonkivii’iek elméleti tudása eaioiese érdekében. Bekéi elv-társ községi párt- titkár nem foglalkozik a fiatalokkal, nem támaszkodik rájuk. Így & «Ter­vezet -semmifélé munkál nem rérez. T>e n-m foglalkozik a, párttagokkal, pártonkiviiliekkel sem. Használja ki az oktatás nyújtotta lehetőséget a kommunisták, párt on kívüliek nevelé­se érdekében, hogy megoldhassák azokat a feladatokat, amelyek ».párt- szervezet. a község dolgozói eíőtt ál­lanak. VESSÜK ÖSSZE: Itókega-ztiasá? a Szovjetunióban — Háborús gazdái kod ís a kapitalista országokban ...Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala lenne a pénzügyi vagy köz- gazdasági tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen ál­lam sem, a szovjet állam sem képes teljes erővel kifejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a voigai, dnyeperi, amu-darjai • viz.ierő mii telepek. a me 1 y eklioz lobbfi v:m i11 iár- dos költségvetési kiadások szüksége­sek, nem képes a tömegsziikségleti cikkek rendezeres ár!eszál]itásának politikáját .folytatni, amelyhez ugyan­csak a költségvetés- kiadások tízmiI­\z e«vik : i a békegazdaság .szakadatlan fcilendii- I lésének vonala a Szovjetunióba« és. a népi demokráciákban. Ez a gazda­ság nem ismer válságokat, s fejlődése a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégíté­sét szolgálja. Ez a gazdaság biztosítja a néptö­megek életszínvonalának rendszeres emelését és a munkaerő telje* foglal­koztatottságát. Ezt a gazdaságot a de­mokratikus tábor országainak bnráfi gazdasági együttműködése jellemzi,” Lakatos, asztalos, ács. kőműves, villanyszerelő, vízvezetékszere, lö-heg-esztő, vasbetonszerelő és betonos férfi szakmunkásokat, valamint férfi segéd vn un kaso­kat azonnal Épületeiemgyár, Budapest, XT., Budafoki-út 78. Napi háromszori étkezés (reg­geli, ebéd. vacsora) 7.40 Ft te­rítésért, vidéki munkavállalók részére korszerű központi fűté­séé munkásszállás, biztosítva van. Női munkavállalók felvé­tele egyenlőre szünetel. Az Útfenntartó Tállal at dolgozói december 21-re minta munkahelyeket építenek bánijai szükségesek, nem képes wáz- milliárdokat fektetni a nőmet meg­szállók által szétrombolt' népgazdaság újjáépítésébe, és ezzel együtt, ezzel egyidejüIcg meg-okszorózni fogyve- re-s erőit. fejleszteni hadiiparát.“ (Sztálin elvűire válaszai a. Pravda munkatársának kérdéseire. 1951. feb­ruár 16.) Malenkov elvtárs mondotta kon­gresszusi beszámolójában; -,A világ­gazdasági helyzet álfa’áiuv» képét mostanában a, fejlődés kél irányvo­nala jellemzi: A másik : vonal a kapitalizmus gazdasági irány­vonala. A kapitalizmus termelőerői' egyhelyben topognak. Ez a gazdaság a knpi'n.Kzmus egyre mélyülő válsága, nak és a folytonosan ismétlődő gáz-' das ági vá súgóknak harapó fogó jába-n vergődik. Ez a gazdaság miliiariz.'lá- s-ának, ;t háborús célokai .szolgáló termelési ágak egy oldalú fejlesztésé­nek, az országok közötti kon.kurre.u- ctán-ak és egyes országok mások áltel való leigázásának irányvonala.“ Neé&fr,ettt! TEDD TAKARÉKBETÉTBE... Előnyös Kényelmi biztonságos Több, mint 35 éve világít a Nagy' Októberi Szocialista Forradalom fák­lyája, ami mutatja az egész világ dolgozó népének a fel emelkedés, a szabadság útját. Igen sokat köszön­hetünk, mi. magyar dolgozók, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. Dolgozóink szívében kiolüaatat’an szeretet lángja ég felszabadítója, pc’ daképc a nagy szovjet nép iránt. — Dolgozóink szereidét tükrözik vissza azok a szocialista fogadalmak, me­lyeket. november 7-c tiszteié,éré tel lek. Az Útfenntartó Vállalatnál min den munkahelyen vállaltak kötelezett séget a dolgozók és azt 10ü százalék­ra teljesítették. A szocialista munka- versenynek olyan élharcosai, vannak. mint Tóth Jcinos, Sörös János, Pataki Vilmos és többek, akik a legszebb eredményt értéle cl a vállalásuk te‘;e sitésében. A november 7-i vnunkaverscnyszj kasa alatt kimagasló eredményes szü lettek. Ambrus Ferenc kétjelvényes sztahanovista útmunkás országos vi­szonylatban elnyert<> a legjobb úí- munkás címet Kiváló munkája elks méréseképpen a közlekedésügyi tin misztériumtól oklevelet és 800 tor n* pénzjutalmat kapott. Pere Gábor, a 2/1-es álkor let. vezetője országos vi­szonylatban az ötödik helyezést erte et. Ü is díszoklevéllel lett kitüntet\ ■\ Az Útfenntartó Vállalat dolgozol atért. folytatnak most. kemény harcot, I hogy megjavítsák megyénk úthálöza j tát. Munkájukkal, tervük teljesítése. > vél biztonságosabbá akarják termi a j közlekedést. Ennek érdekében ciha ' tár-ozták a dolgozók, hogy az útmun ; kasok, melyeknek: 5—6 kilométeres útszakaszuk van azt, mint.amu.nkc i hellyé építik ki. Ambrus Ferencnek ! voll a nagydorogi körzetben legato- I szőr mintamunkahelye. Ez a kezcle- j ményezés nagy visszhangra talált a vállalat dolgozói körében, Vaszarli Imre főkörzétvezető és Horváth Pál I szakszervezeti bizalmi jó feivilágosi j tó munkát végzet; annak érdekében, j hogy minél több dolgozó csatlakoz ! ■/oá ehhez a .mozgalomhoz Termelési 1 értekezleten jelentette be B. Kovács József, Horváth Pál. Szerdi Mrhál.. Csu.rg.ai István, Mészáros Ferenc és Biró László csatlakozásukat ehhez a nagyjelentőségű mozgalomhoz Meg­fogadták, hegy december 21 re mun­kahelyeiket mintainunkahellyé épí­tik ki. Ezzel a kr'zdoményezésse! az Útfenntartó Vállalat dolgozói meg­szüntetik a verseny eddigi értekeié j sónak módját és ezzal a módszerre.! I áttekinthetővé és könnyön' értékel­hetővé teszik a terv, illetve a szo­cialista kötelezettségvállalás teljesí­tését. Sándor ÜB-clnök V ^Szovjetunió és a kapitalista országok termelésének fejlődését a következő adatok jellemzik : A Szovjetunió és a tőkés or szagokj tői 1951-ig terjedő évek Íren. ­Az 19-29. pari termelésének növekedése 1929- ' cs év százalékában kifejezve.) 1929 1930 1943 1946 1947 1948 1949 1950 19-51 Szovjetunió: 100 őö 2 573 466 571 721. 870 1082 1266 Egyesült Állam:ok: 100 99 217 15ö 1 70 175 160 182 200 Anglia: 100 123 — 1 12 121 135 144 .157 160 Franciaország: 100 80 — 03 71 &5 92 92 104 Olaszország: 100 108 — 72 93 97 103 118 131 — Az 1943-as Aídatot nem közöltél Amint a táblázatból látható, a Szov­jetunió ipari termelésének volumene 1.951-beii 1266 százalék volt 1929-hez viszonyítva, vagyis a szóban forgó idő. szakban csaknem tizenháromszorosra emelkedett, a szovjet ipar a háború- utáni időszakban, miként a háború előtt is, töretlenül felfelé ívelő vonal­ban fejlődik, a béketermelés fejlesz­tése alapján. Sz,a burov ef-vtárs mt.Mido 1 [ k n gresz szusi lueszé dében: ...8 ztál in ei v Iá rs má r m p gm r így arázta, bog \ a polgári szük^ é-glelek re dolgozó ip ar k if ejlesz­tésést 4. a ' i .rgyszaliávu p >! ;áii ‘épít­kéz és sei és a tömegszükst g' eü cikkek á fi-i n a k rent Iszeres leszáüí á ‘á\al égy­ifEjű eg let etet Len megso k zorozni j f egy v eres ei őket és kiböví te ni a hadi­ipari. Az a hazugság, ni el v szerint Az Egyesült Albinok ipari termelése 1929-iő! 1939-ig egy helyben topogott, majd ugrásszerűen emelkedett a vi­lágháború idején. A háború után is­méi jelentősen visszaesett. Újabb emelkedés a koreai agresszió óla van. A fegyverkezési bajszára való áttérés következtében az Egyesült Államok 1951-ben kétsz-e ran nyit termeltek, mint 1929-ben. a Szovjetuniónak agresszív szándé­kai vannak, arra való, hogy tévedésbe ejtsék a lökés országok dolgozóit, erővel elhitessék velük a Szovjetunió eilen irányuló hazugságot, bog} ny­modon csalással beránísák őket egy új világháborúba, amelyet az Ameri­kai Egyesült Államok uralkodókőrei szerveznek/' 4Z UKRAJNAI KOLHOZPARAS ÖRÖME Szovjc.t-Ukrajna mezőgazdasági dolgozói is nagy figyelemmel kísértélc a XIX. pártkongresz- szus munkáját. Most. a kongresszus utáni napok­ban valamennyi kolhozban és szovhozban, gép­es traktorállomáson élénken megvitatják a kon gresszus történelmi jelentőségű határozatait. A kolhozparasztok, a gépkezelők', a mezőgazdasági szakemberek hangot adnak elhatározásuknak, hogy készek minden képességüket cs tudásukat a kongresszusi határozatok minél előbbi megvaló­sítására fordítani. Alekszej Radomszkij, a gorogyenkoi gépállo­más traktoristája ezt mondotta: „A XIX. párt kongresszus határozalaj a kommunizmus álé ve­zető ütem további előrehaladásunk világos és sza­batos progmmmiát jelentik. Mint minden szov­jet ember, én is büszke avgyok, hogy abban az országban élek, melyet a nagy és bölcs Sztálin vezet; büszke vágyóié, hogy én is egyik építője vagyok a kommunista társadalomnak. Idén ősszel a kiváló hazai gyártmányú „BT—54'' traktorral, amelyhez három vetőgép volt kapcsolva, naponta több, mint 130 hektárnyi területet vetettem be a „Sztálin”-kolhozban és több, mint négyszeres nor mát teljesítettem, De ez még nem jelenti a végső határt. A technika kihasználásával még jobb cred menyeket érthetünk el.’’ AndrejevszlAj elvtárs, a Kamenycc-podoiszki terület ..Sztálin” kolhozának elnöke ezt mondotta: — Immár boldogan és kulturáltun élnek kolhoz parasztjaink. Ezt a mi dicső kommunista pártunk_ nak. nagy vezérünknek, Sztálin elvtársnak köszön_ hßtjük. a vezér nevét viselő kolhozunk évtől évre növelí a talaj termelőképességét, orra törekszik, hogy fokozza a közös állattenyésztés hozamát. Eb­be a az évben az egész vetésterületről hektáron ként 23 mázsa gabonát, illetve 290 mázsa burgo nvát gyűjtő tünk bem Egy-egy hektárról több, mint 300 mázsa cukorrépat takarítottunk be. Nö- \ etcedik a kolhoz jövedelme, amely máris felül­múlja ebben az évben a 2 millió rubelt Kolhozunk dolgozói hatalmas lelkesedéssel tó­gádtól.: a XIX. pártkongresszus határozataik A kolhozparasztok tudják, hogy ezek a határozatok új lépést jelentenek előre s végrehajtásuk közelebb viszi a szovjet embereket a kommunizmushoz.

Next

/
Thumbnails
Contents