Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-11-13 / 266. szám
2 N R n ft m>2 NOVEMBER 15 A.. J. VWnsxki} efvfárji beszéde a koreai kérdésről az JEÍVSZ-li öigv íiI és politikai bizottságának november 10-i ülésén XHri/ork (TASZSZ) . h ENSZ közgyűlés politikai bizottságának nö- xvmbl •• 10-i ülésén I. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének reze-, tö-jc Mondott beszédei a korpái, kéiHlésrul,. i: amerikai lapok mór előre közüliék. hogy november 10-én .a Szovjetunió kiilügynnuiszirré: tart beszédet. Rá/nutattak, hogy a beszéd' nagy érdeklődést -kelt az ENSZ-bcn. és befolyásolja u közgyűlés ülésszakán folyó vita további menetéi. A zsúfolt term/- közönsége nagy figyelemmel. hallgatta a .Szovjetunió képviselőjének beszédét. Ühibbiakban közöljük A. J. Visinszkij elvtárs beszédének kivonatát: A koreai kérdéssel kapcsolatban az 1. bizottságban lefolyt vita bebizonyította. bogy az Egyesült Államok kormánykörei nem tartják •■'érdeküknek a koréaá háború megszüntet ésék E> a koreai kérdés- békés rendezését Erő 'e-zíiéseik arra ’irányúinak, hogy ineKdo-dtsák a fegyverszüneti tárgyalási kát- és folytassák . ezt -a már harmadik. éve vaséit igazságtalan, agre-x- ex ív háborút. Ezt számos tény bizonyítja. E tény k jellemzők arra, hogy az, Egyénül; Államok agresszív politikát köret Koreával szemben, noha az amerikai kormány nem egyszer jelentette let, hogy aggodalommal tölti el a Koreában kialakult helyzet és a fegyverszüneti tárgyalások menete. Mégis, a koreai-kínai parancsnokit,aa; békeszerető álláspontja következtében sikerült bizonyos eredményeket v érni és megegyezésre jutni a fegyverszüneti egyezmény-tervezet pontjainak túlnyomó többségében. Ez a körülmény' — a koreai fegyverszü- r. -ti tárgyalások során felmerült nehézségek ellenére is — azt a reményt V Etette, hogy a tárgyalások nem is beúszó idő múlva, megfelelő egyezmény megkötésével fejeződnek be. Ez a remény azonban nem teljesedéit be,• mert kiderült, hogy az ame; rí kai parancsnokság a fegyver-szünet lérgyalások felbontására törekszik, arra. hogy a koreai háborút ne be.- kés megegyezéssel fejezzék be, hajiéin — miként amerikai kormánykörökben nyíltan kimondják — ..katonai döntéssel“, más szóval fegyveres erővel, a csatatéren minden áron ki vívandó győz elemmel. Igazolta ezt az az amerikai határozati javaslat is. amelyet A eh esőn október 24-én terjesztett elő a Korea egyesítésének és újjáénítésének kérdésével foglalkozó EXSZ-bizottság jE öntésével kapcsolatban. Ez a határozati javaslat lényegében egy kérdésed foglalkozik, a hadi foglyok liazatelepítésének kérdésével. Ezen a kérdésen jutottak zsákutcába a panmindzeoni tárgyalások éő a kialakult helyzetben e kérdés 'megoldása-a koreai fegyverszünet megkötésére vonatkozó egész feladat megoldásának kulcsa. A határozati javaslat azt ajánlja a közgyűlésnek, hagyja jóvá azt az elvet, amelyet az amerikai parancsnokság vall a hadifoglyok hazatelepítésének kérdésében. Ilyenformán az amerikai küldöttség kitart amellett' az úgynevezett elv mellett, hogy nyomás és erőszak segítségével, kényszerítő körülmények között alkalmazott ..rostálás“ vagy ..megkérdezés“ segítségével, a tömeges agyoniöveté- eekig terjedő kegyetlen megtorlások alkalmazásával, visszatartsák a koreai és kínai hadifoglyok jelentős részét. A. J. Visinszkij ezután az amerikai agresszproknak azzal az aljas rágalmával foglalkozott, hogy az agresszió Élszak-Koreából indult ki. Visinszkij elvtárs a bizonyítékok egész sorát tárta fel beszédében, amelyek minden kétséget kizárólag megmutatják, hogy az agresszió Déllé orcából indult ki, hogy 19ö0 júnju fában Li .Szin-Man csapatai törtek be amerikai instruktorok támogatásával é-s vezetésével a Koreai Képi Demokratikus Köztársaság területére. Visszatérve a fegyverszüneti tárgyalások kérdésére. Visinszkij elv társ rámutatott arra. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének intézkedéseket kell tennie arra, hogy végötve-sse- ne-k a koreai háborúnak, a maga vészéről teljes támogatást kell nyújtania a panmindzsoni fegyverszüneti t.árg válásokhoz, hogy leküzdjék a tárgyalásokon felmerült nehézségeket és megszüntessék a tárgyalások során keletkezett zsákutcát. Ezen a téren a megoldásra váró főkérdés a hadifoglyok kicserélésének kérdése. Az amerikai határozati javaslat szerkesztő] bizonyítani próbálják, hogy e kérdés megoldását meg lehet találni az említett javaslatban előterjesztett tervben, abban a javaslatban, amely minden feltétel nélkül az amerikai parancsnokság álláspontját támogatja, jóllehet ez az álláspont szöges ellentétben áll a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveivel cs ez alapelveken nyugvó nemzetközi egyezményekkel, közlök az 19419. évi genfi egyezménnyel. Visinszkij elvtárs ezután arról beszélt, hogyan >***li:ik ej az amerikai küldöttek és az Egyesült Államok ^szövetségeseinek“- küldöttei a genfi egyezmény . tartalmát és értelmét. így Eloyd angol megbízott kijelentette, hogy a 113. cikkely e szavait: ..A -hadifoglyokat a hadműveletek , befejezése után szabadon kell bocsátani és haza kell szállítani“, úgy kell értelmezni, hogy a hadifoglyokat nem kell átadni a másik félnek, ha a hadifoglyok ebbe nbm egyeznek bele, meri ez állítólag nem a hadifoglyok szabadonengedését jelentené, hanem a hadifoglyok további visszatartását és fegyveres őrizet alá helyezését. Lloyd úr úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy a 118. cikkelyben hadifogságból való szabadonbocsátás- ról van szó, nem pedig általában valamilyen szabadonbocsátásró) és hogy a hadifoglyodnak -v másik fél számára történő átadásával kapcsolatos szaba.donengedése mindén körülmények között bizonyos időt követel meg. amelynek folyamán a hadifoglyok elkerülhetetlenül fegyveres őrizet alatt vaunak. Visinszkij elvtárs ezután azokról a felháborító bűnös eljárásokról beszélt, amelyeknek segítségével az amerikai parancsnokság. a hazatelepül ésrő' való lemondásra kényszeríti a hadifoglyokat. Az amerikaiak hadifogolytáboraiban meghonosodott rendszert csupán, leplezetlen és féktelen terrornak lehet minősíteni, amelynek célja: aláásni • a koreai és kínai hadifoglyok erkölcsi ellenállását, lesüllyeszteni erkölcsüket, szembeállítani őket saját kormányaikkal, rákényszeríteni ezeket. a hadifoglyokat arra, hogy lemondjanak a hazatérésről. Az amerikai parancsnokság kezében ez jó eszköznek bizonyult a fegyverszüneti tárgyalások megszakítására és a háború elhúzására. Az amerikai parancsnokság, s vele karöltve az Egyesült Államok és az Egyesült Államokat támogató más országok hivatalos képviselői módszereden barbár bánásmódnak vetik alá a hadifoglyokat, minden lehető meglorlási módot alkalmaznak velük szemben, s ugyanekkor szüntelenül állítólagos ..humanizmusukról“ kürtői nek, bűntetteik leplezésére álszent kijelentéseket tesznek, miszerint ők a hadifoglyok jogait és érdekeit védelmezik. A nemzetközi jog és nemzetköz' gyakorlat -szerint minden hadifoglyot, haza keli telepíteni — szögezte le. lEsinszkij elvtárs, majd rámutatott arra. hogy hiába próbálják egyes k ü! d ö 11 e k e 1 f e rd íleiji, félre m agy aráz u i a genfi e°y ez menyi: Az 1949. évi genfi egyezmény épúsrv. mint a korábban érvényben lévő 190í>. évi egyezmény, valameny- nyj hadifogoly feltétlen hazatciepító- •sét követeli. Ez a követeié.' annyira határozott hogy a hazatelepítést a 113. cikkely értelmében akkor is végre kell hajtani. ha nincs határozat a hazai elépítésről a felek közölt kötött külön egyezményben,'köt még altkor is. ha egyáltalában nincs egyezmény. A hadifoglyokat őrizetben tarló hatalomnak ' a M8. cikkely értelmében magának kell elkészítenie és. késedelem nélkül végrehajtania a hazatelepítő.?.: tervei a fent kifejtett elvnek megfelelően. A genfi egyezményben nincs semmilyen megállapítás, amely megengedné a hadifoglyokat őrizetben tartó hatalomnak bármely hadifogoly házától építésének megtagadását azzal az ürüggyel, hogy a hadifogoly nem kíván hazatérni és azzal, fenyegetőzik, hogy ellenáll. A koreai amerikai parancsnokság álláspontja1 éppúgy, mint az. ezt támogató kormányok álláspontja durván ellentétben áll az 1949. évi genfi egyezménnyel és a nemzetközi jognak a hadifoglyok hazatelopítésére vonatkozó. általánosan elismert elveivel, Visinszkij elvtár« végül a következőket mondotta: A Szovjetunió küldöttsége ragaszkodni fog hozzá és reméli, hogy más küldöttségek. - is támogatni fogják. — hogy a bizottság fogadja el a Szovjetunió által október 29-én elő terjesztet! határozati javaslatot. Tekintetbe veszi azonban az 1. számú bizottságban a koreai kérdésben lezajlott véleménycserét, több küldöttség kívánságait és megjegyzéseit. így szükségesnek tartja a korábban előterjesztett, határozati javaslat egyes indítványainak pontosabb megfogalmazását.. a lobbi között azt, hogy pontosabban -körülírja a béké-s rendezést szolgáló bizottság összetételét, valamint az említett bizottság feladatait. A Szovjetunió határozati javaslata a megfelelő módosításokkal a következőképpen hangzik: „A közgyűlés, miután megvizsgálta a Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó bizottság jelentéséi, szükségesnek tartja, hogy bizottságot létesítsenek a koreai kérdés békés rendezésére a közvetlenül érdekelt felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vett államok — részvételével. A bizottság összetétele a következő: Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Szov jelunió, Kínai Népköz tájs-aságy Lufija, Burma. Svájc, ■.Csehszlovákia. Koreai N ép'íMTÖtrrhkr^ KoTTá rsás a? és Dél Kor- —--------- -----------z említett bizottságnak tégvék feladatává, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a koreai kérdés rendezésére, Korea egyesítésének szel lemében. Az egyesítést maguk a koreaiak hajtják végre az említett bizottság felügyeletével. A többi között tegyen intézkedéseket a bizottság annak érdekében, hogy minden eszközzel elősegítse, hogy mindkét fél minden hadifoglyot hazaszállítson.‘‘ íme a koreai kérdés igazi rendezésének útja. Mélységes meggyőződésünk, hogy ez az egyetlen út, amely végeivel a koreai nép ellen folyó igazságtalan, agresszív háborúnak. Ez az egyetlen út, amely elvezethet a koreai fegyverszünet megkötéséhez és a békéhez, amit valamennyi békeszerető nép oly forrón kíván és követel. Huszonnégy ismert nyugatnéíiieterszási személyiség felhívása a lakosságitól Berlin (MTI) Huszonnégy ismert nyugatnémet-országi személyiség, köziül: Josef Wirth volt birodalmi kancellár és Wilhelm Elfes. München- Gladbach nyugalmazott fő púig őrmestere felhívást intézett Nyugat-Német- ország lakosságúhoz. A felhívás a többi között hangsúlyozza: — A szövetségi gyűlés egyre, löbb képviselőjének vannak komoly meggondolásai a, bonni különszerződés és az úgynevezett európai, védelmi egyezmény rattfikálásával szemben. Mind szelesebb körben ismerik elhagy csak a négyhatalmi értekezlet és a németek egyrnásközötti megegyezése vezethet a német kérdés békés megoldására. A szövetségi gyűlés képviselőit megtévesztéssel és kényszerrel akarják rávenni, hogy szembe hely esketi jenek l elküsmeret ükkel és a német nép létérdekeivel. — A nemzet sorsáért érzett felelősségünknél fogva felszólítjuk Nyugat-Né met or szag lakosságát, cselekedjél: egységesen, hogy megakadályozza a szövetségi köztársaságnak a nyugati szövetségvalq bckamcso- 1 ásót. \<£ ’ V Az amerikai megszálló csapatok hadgyakorlata súlyos károkat okozott Felső-Ausztriában Bóoa (TASZSZ) A sajtó jelentése -szerint Salzburg és Fel-sö-Au-sztr.ia lakossága súlyos károkat szenvedett az amerikai megszálló csapatok hadgyakorlatától. Az amerikai tank ősz lop ok az utak jelentős részét teljesen használhatatlanná tették, a parasztok erdőiben és -szántóföldjein nagy kár c-eett. Az amerikai katonák a gyakorlatok alatt rémületben tartották a - polgári lakosságot, csapatostul törtek be a falvakba és pálinkát követeltek. Sok esetben meglopták a lakosságot, lökstékes ausztriai. . hatóéig okhoz igen 6ok panasz érkezett az amerikaiak garázdálkodása miatt. A károk megtérítésére vonatkozó kéréseket azonban egyetlen esetben sem teljesítették. V A JkS U l'S Becsben is győzőit a Honvéd A Budapesti Honvéd . labdarúgóij.sa.pata .szerdán délután Becsben visszavágó mérkőzést játszott’ Vienna csapatával. A magyar bajnokcsapat 2:1-es félidő után 4:8-ra győzött. A magyar csapat góljait: Kocsis, Puskáé, Kocsi# óts iltyrváth. Toít??^ l' V, í}'-(' | Nagy tömeg sztrájk volt Fran eia-Nyugatufriháhan Pár is (MTI): Az Ilúm&nité jelen tésg szerint Francía-Nyugataírika és Togo dolgozói múlt héten általános sztrájkot tartottak: A színesbőrű vas utasok, valamint az ültetvények és üzemek dolgozói a CGT és CFTC íel_ hívására beszüntették a munkát és határozatban követelték, hogy léptessenek életbe haladószellemű, munka- törvényt. A sztrájk Szenegálban, mindén kőA-gazgatásí szervet megbénított. A dokkmunkások, olajipari és középüké zés i .dolgozók, valamint a vas.uta, sok is abbahagyták a munkát. Az Humapité kommentárjában megállapítja: ,.Francia-Nyugatafrika dolgozóinak sztrájkja mélyen megdöbbentette a gyarmatosítókat, mert megmutatta, hogy a lakosság egységesen áll ki a jobb életviszony okért és munkakörülmény ékért. vívott harcban.'’ ü német kérdés békés megoldásévá! foglalkozó nemzetközi értekezlet határozatának első sajtóvisszhangja 'Bar-in (MTI): A ném:t demokrati kus. sajtó vezető .helyen közli' a né met kérdés békés megoldásával fog iaikozó nemzetközi ’értekezlet határozatát, valamint az öss-znémet küldöttség nyilatkozatát. A lapok első kommentárjaikban az értekezlet történelmi jelentőségére, mutatnak rá. A Neues Deutschland vezércikké ben utal arra. hogy a berlini értekezleten a különféle felfogások és világnézetek képviselői a közös nagy ügv érdekében át tudták hidalni vé leménykülönbségeiket. A Nachtexpress megállapítja: ,.A berlini értekezleten ís-mét félreérthetetlenül kitűnt, hogy mind Nyugai- Németország. mind 3 Német Demokratikus Köztársaság lakosságának túlnyomó többsége a bonni és párisi háborús szerződések elvetését követeli. Most a bonni parlament minden... egyes képviselőjének meg kell vizsgálnia lelkiismeretét és felelnie kell a kérdésre, hajlandó-e végrehajtani a nép akaratát.1’ Az anglikán egyház ismert személyiségei a népek békekongress usának sikeréért London (MTI): Harman kanonok, Marsion város lelkésze, az anglikán egyház ismert papja közölte a népek békekongresszusának előkészítő bi.. zottságával. hogy Wiltshire megye b ékeb ar diainak küldötteként részt kíván venni a bécsi kongresszuson. Hewlett Johnson, canterbury i ér seki helynök a hösiJialottak emléknap ján lelhívást bocsátott ki, amelyben minden angolt felszólít, hogy adja egyórai keresményét a béke ügye szó. mára, „Most., amikor két világháború áldozataira emlékezünk —- mondja a tcl_ hívás. — tagadjuk mag: elkövetünk minden tőlünk telhetőt, hogy meg^ mentsük hazánkat és az egész emberiséget a harmadik és még sokkal borzai masa bb J:o tasztrólátóJ. A felhívást soktízezer példányban terjesztik a nagyobb angol városokban. Koronát es Mdfogpótlást is készíttethetnek a dolgozók társadalombiztosítás keretében A dolgozóknak a múltban nagy gondot okozott, hogyan pótolják hiányzó fogaikat. A társadalombizto sítás keretében, ugyanis a dolgozók csak foghúzást, fogtömést végeztet hettek,, teljes, vagy részleges müfog sorokat csináltathattak, Iia koroná ra. vagy hídra volt szükségük, ezeket csak magánorvosoknál csináltathatták meg. A Minisztertanács legutóbb hozott nagyjelentőségű határozata kiterjesz tette a dolgozók fogászati ■ ellátását. Ezentúl térítési összeg ellenében korona és hídfogpótlásban is részesülnek. A fogpótlásokat és az ehhez szük_ séges előkészítő munkákat a dolgozók munkahelye, vagy lakóhelye szerint illetékes szakorvosi rendelőintézetek végzik, A rendelések zsúfoltságának elkerülése érdekében a csa^ Iád tagok, nyugdíjasok, táppénzes áh lományban lévők, rokkantak, iskola kötelesek részére délután 5 óráig készítenek fogpótlást,. A dolgozók részére a fogászati rendelések délután öt órától a rendelési idő befejezéséig tartatlak. A javítási niiniliák végzésére ezentúl írásbeli megállapodást köt a R AFILM a megrendelőkkel Egy dolgozó bejelentette az Állami Ellenőrző Központ, közérdekű be. jelentések hivataléinál, hogy a RA FILM Múzeum-körúti 3, száméi fiók jóban javításra átadott rádiókészülé két a vállalt határidő után egy havi késedelemmel készítették el és az eredetileg száz forintban megállapított javítási költség helyett 221 forintot számlázták. A közérdekű bejelentések hivatala felkérésére a népművelési minisztérium által lefolytatott vizsgálat meg ál lapította, hogy a beadott, réidió ja vitása előre nem látott hibáp miatt került többe és a számlát ötven forint tat többről állították ki, mint amenv_ nyit a RAFILM jogosan felszámítha. lőtt volna. A népművelési minisztérium utasította a RAFILM-et, hogy az ötven forintot térítse vissza a bejelentőnek, a szabálytalan számlázásért felelős személyt pedig fegyelmi úton vonja felelősségre A minisztérium, utasítására a RA- FILM a jövőben a javítási munkák elvégzésére írásbeli megállapodást kö_ teles kötni a megrendelőkkel, az eset leges félreértések és az utólagos reklamációk elkerülése végett. Kitüntetések A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami gazdaságok és erdők területén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Háy József kombájnvezetőnek (mo hácsszigeti állami gazdaság), a Ma gyár Munka Érdemrend bronz foko zaíát és az ezzel járó 1500 forint pénz jutalmat. Pál József tehenésznek (püspökbá lyi állami gazdaság), a Magyar Nép-- köztársasági Érdemérem bronz fokozatát. - ■ Maczkó Lajos kombájnvezetőnek (pü.spökbólyi állami gazdaság), Ki rály István tehenésznek (csobokapusz fai állami gazdaság) a Magyar Álun ka Érdemérmet adományozta. Szív oh Mátyás VB-elnöknek (Má- gocs), Ebert .János VB-elnöknek (Tol nanémedi), Fenyves Jenő r. őrnagy nak (Tolna megye), a Magyar -Nép köztársasági Érdemérem ezüst fokozatát, Danauf József tűzoltónak (Villány), Mogyorósi György r. ny. alhadnagy nak (Baranya megye), Mihalik Lajot r. hadnagynak (Baranya megyg) a Vlagyar Nbpköz^rtSTisagr^ßrtTemerem bronz fokozatát adományozta. Tüoelíenes mozgalmai! a paratyini munkások között (MTI) A jugoszláv politikai emigránsok rádiója jelentette november li-én: Paratyin jugoszláv ipari város munkássága egyre határozottabban és tömegesebben lép fel jogai védelmében, tiltakozik az ala- woii.v munkabérek, a munkanélküliség és az elviselhetetlen rend ö rterror miatt".. Jugoszláviából érkező hírek szerint, miután Titock csökkentették a béreket* a paratyini Teokaarevics posztógyárban a munkások abbahagyták a munkát és a. gyát udvarán tüntettek Titoék. kizsákmányoló rendszere ellen. A munkások fellépése nagy riadalmat kellett a tito.isták között nemcsak Paratyinbaá, hanem Belgrádban is. A Tookaarevics-gyár iitp- bla vezetősége a fc.l- 11 ab o rod ás 1 ec-si U an húsára gyűlésre hívta össze a munkásokat. A gyűlésen sokan /elszólni lak a gyg,r munkásai közül a belgrádi fasiszta kormány cinikus és szemérmetlen rendeleté ellen, amely szerint nekik vissza kellene 'fizetniük a már megkapott bérek egy részét A titoisla. vezetők igyekeztek elterelni a figyelmet a. bérékrü: «#* so vini sz * a uszít á so k ha kezdtek a szomszédos népi demokratikus országok ellen. Ez látható m égbo tránkozá.'t váltott kj a munkásokból. r-1 r^ f :i-a •1
