Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-13 / 266. szám

1952 NOVEMBER 13 .............................■■■.............. V B P f. O 3 Miért nem hídja tel'esífení buboricabeadási böteíezettségét a diósberényi Vörös Csillag tízes? A. diósberényi Vörös Csillag ter- aelőcsopórtnak 470 hold löidje és 9 tagja van. A csoport általában el. ••-baradi a beadási kötelezettség telje i ntésével. így például kukoricából is pisák a köte.ezottség mintegy 40 s-zá zalékát adta be. A csoport új elnöke Molnár András és a tagok is sirán­koznak, hogy ennél többet nem i: tudnak beadni, mert még a szépszá mú jószágállomány abrakja sincsen biztosítva. Szétosztották, kiadták harmadába a csoport 70 hold kukoricáját Érdemes m.gnézni ennél a szövet- ilezetn-él, hogy mi rejlik a siránkozás nögött. Nem nehéz megállapítani, . iogy a kukoricahiány oka nem vala miféle „objektív körülmény“, hanem miga a tagság, mindenekelőtt a s/o 'étkezd volt elnöke, Jakab György. Diósberényben ugyanis tavasszal >iztosúoíták a kukoricabcadási lcöte ezoUséq teljesítésének és az abrak akarmány biztosításának feltételeit. V csoport. 391 hold szántójából 70 iedtiat" kukoricává i vetitek be. Jakab György, az akkori elnök azonban sú yosan megszegte a termelőszövetke at alapszabályát. vétett a közös cjaz tálkodás törvényei és a csoport ér­iekei ellen A 70 hold bevetett ku- ioricdbúl 20 holdat kiadtak a tagság tak háztáji gazdálkodásra, a mara lék 50 holdat pcdig harmados kuko- rcának adták ki, egé*z évi megírni ‘élésre, felerészben, a. tagok falesó- jeinek, felerészben pedig kívülálló lóig ózó parasztoknak. Ennek a hallatlanul felelőtlen el. árasnak kétféle következménye is ott. Az első, hogy azok az asszo­nyok, akifc harmados kukoricát vál altak, alig alig vettek részt a közös hunkában. Molnár András, a csoport mostani elnöke ugyan állítja, hogy ízek az asszonyok dolgoztak, de a tények mást mutatnak. Az ő feleségé^ ru% is volt például 2 hold harmados kukoricája, Úgy, ahogy meg is mü volté, a, csoportban azonban május-' ban 7.20, júniusban 12, júliusban po. dig 3.5 munkaegységet teljesített. Ila.. •sonJó.a helyzet a többi asszonyoknál is. Varga Andrásné, a párttitkár fe leségc például májusban 5.03, június ban 7 50, júliusban pedig 17.8 munka egységet szerzett. Tóth Józseínénak, aki ugyancsak „harmados” volt a cső portban, májusban 2.9, júniusban 7.5 júliusban pedig 1.19 munkaegysége volt. 275 mázsa kukoricát raboltak el a csoporttól Ez azonban csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a közös va- •gyon prédálásá miatt nem tudta].- eie_ get tenni a beadási kötelezettségnek, nincs elég abrak takarmányuk. A cső portban átlagosan 7,5 mázsás volt a kukoricatermés. Eb bő]* a gyéng,e tér illésből a csoportnak 250 mázsa ma radt, a harmadokon és a háztáji gaz., ilaságon kiadott közös földeken azonban 275 mázsa kukorica szivar gott szét. Az alapszabály-ellenesen ki­adott mennyiség tehát több. mint amennyi a csoportnak maradt. Ha ezt megőrzik, nem lenne gond a beadás, jutna a jószágoknak és a tagoknak, még a gyenge termés ellenére is. Vájjon, hogyan ítéli meg mindezt a diósberényi Vörös Csillag terme­lőcsoport tagsága? Természetesen a. tagság többsége helyteleníti a volt elnök eljárását, látja, milyen ~úlyos hibát követte'; el a közös érdek, ellen. Ezek az öntudatos tagok, aki^ egész esztendőn . át becsületesen dolgoztak. Vannak azonban másfajta tagok is. Akadnak olyanok, akik n»m gondol­nak arra, hogy a nép állama csak ebben az esztendőben a gépállomás segítsége mellett 10 üszővel, többezer forint hitellel és 75 mázsa kölcsönve tömaggal segítette a szövetkezhet. Ezel; nem érzik kötelességüknek, hogy elsősorban a nép államával szemben tegyenek eleget, a törvény­szabta kötelezettségűiknek. Nem lát­ják a közös érdeket, szeretnék fel­élni a jövőjüket. Ezeket az embere­ket különösen Radványi István és Kapocs György tartják befolyásuk alatt. A csoport rossz szellemei Érdemes megnézni, ki ev. a két Cm. bér. Radvánvit már 49 ben kizárták a csoportból búzalopás miatt, de visszakonyörögte magát. 1950 ben azonban ismét csak addig dolgozott, amíg előleget kapott, azután újra ott. hagyta a csoportot. Tavaly megint visszavették. A sógora, Kapocs György sem különb ember nála, — Ahogy a. csoportban mondják: ,,leg inkább annak szeret segíteni, aki nem csinál semmit.” Előfordult például, hogy amikor vontatóval trágyát hord­tak. jnagával vitte a puskáját. Út­közben meglátott egy nytu at. megél. Utalta a vontatót-és elment nyulra va dászni. Amíg visszajött, a vontató és három ember munkája veszett kárba. Az idén Kapocs, a tagság mégtevesz lésével, 1200 helyeit 1800 ö! kukorica_ tőidet szerzett háztáji gazdaságnak. A termésből W mázsát nemrégiben a törvényes tilalom ellenére szabadpia cojj eladott négyezer lóriidért, utána pedig sógorával, Rgdványk al együtt 11 nap önkényes ..szabadságra’ ment. Ez a két ember volt az, aki rábe­szélte a tagságot, hogy még a beadási kötelezettség teljesítése előtt adja­nak e; szabadon kukoricát a háztáji gazdaságból és a szövetkezettől ka­pott harmadrészből. Valakivel meg is beszélték, hogy egy vagon kuko ricát eladnak és háromezer forint előleget már fel is vettek, a vezető ség tudta nélkül. Amikor ezt az e’- nök megtudta és megtiltotta, durvái neki támadtak. Kemény büntetést Diósbcrényben tehát nemcsak t tagság érdekei ellen cselekszenek, de [örvényekbe ütköző tetteket is követ ne-k cl. Ezért pedig nem maradhat c a legszigorúbb felc össégrevonás, A törvény erejével, kímélet nélkül ke. lesújtani azokra, akik ennek a hely­i-cinek előidézői és a hibák e.követő- voltak. A felelösségrevonás azonban nemcsak Jakab Györgyöt, a régi el­nököt Uileti, hanem- másokat is. Diós. nerény-ben a baj nem most kezdődőt; ás ami történt, nz a szó szoros ér .elmében a hügyészi gépállomás és a gyönki járási tanács szeme láttára zajlott le, A diós herényi helyzetért tehát a gépállomás és a mezőgazda rágj osztály vezetői is felelősek. Mi, Bik-ács község dolgozó paraszt­jai a kenyérgabona begyűjtésnél megmutattuk, hogy a begyűjtés tcljc_ sítésével a békét és a szocializmus építését kívánjuk szolgálni. Példamu­tatóan kivívtuk a kenyércsata győ­zelmét, gabonabeadásunkat teljesítet tűk és a község a begyűjtésben az el ső helyet foglalta el, Nem volt köny nyű feladatunk, d2 nem könnyű az őszi termények begyűjtése sem. Jó népnevelő munkán keresztül azonban elértük, hogy községünk kukoricabe­adását 102 százalékra teljesítette. Eredményeink elérése azonban ne_ hézség-ekbe ütközött, mert vannak olyan dolgozó parasztok, mint Vittay Tibor, aki a népi demokráciától ka­pott földet, hogy emberhez méltóan éljen. Vittay azonban elfelejtette a múltat, elfelejtett?, hogy egykor a földesurak igája alatt nyögött. Ezt mutatja az, hogy nem tartja szív. ügyének a begyűjtés teljesítését — Adósa a dolgozó nép államának: „Ne kém nincs semmim, tőlem nem vihet senki semmit” — szokta mondani. —­Nem látja azt, hogy a többi tödhöz juttatott szegényparasztok is éppen úgv részesültek a népi demokráciától kapóit javakban, mint ö. Azok azon. ban már a termelőszövetkezdek meg­elégedett tagjai és nem is vonják ki magúkat a beadás teljesítése alól. Vittay eSvtársn-% is van miből tel­jesíteni a beadást, az sem tagadhatja le, hogy nem kapott az éba-mtól sem_ mit. Két tehene és két lova van az istállóban, mégis azt mondja, hogy nincs semmije és azt gondolja, hogy semmi köze sincs a bsgyüjtés-hez. Ezt mutatja az is, hogy már évek óta vart adótartozása és beszolgáitatási köte_ lezettségét sem teljesítette. Ideje vol na, már a községi tanácsnak oda­halni, hogy az ilyen és hasonló ele­mek között, mint Vittay Tibor, ren det teremtsen. Ne legyenek a község tervtel jesí lésének kerékkötői, ne kelljen őmiattuk szégyenkezni azért, hogy begyűjtési tervünket bármilyen vonalon ne tudjuk határidőre telje­síteni. Tolnai Napló bika esi olvasón Propagandistának lenni — nagy őröm Alapfokú politikai iskTát vezetők Tevelen az ’Vöt? 53-; s oktatási éviién. Eleinte kissé hu/u-doztam, amikor pártmurikának a ' nekem szokatlan oktatást kaptam. 1-4 ..inkább nöpne velő munkával bízzon meg titkár elv- iára** — próbában; megváltoztatni < - hím erősebb ösvényre térit etil megbí­zatásomat. de... mint később any- nydzor. hálával gondolok rá: a párt­titkár elv társ hajthatni an maradi. Tudom sokan vannak az év kez­detén, akik mélyvíznek érzik a párt- oktatást. és inkább a megszokottabb, könnyebbnek látszó párt-munkánál maradnak. Éppen ezekhez az elvtár- -a.klioz szólok, -szeretném megkönv- nvítoni a kezdet nehézségeit, átadni a propaganda munka egypár tapasz­talatát. Már néhány szeminárium el­múlt. s végre sikérii’t megoldanom a 'egsi kerekebb formát. Kgé-znanoi betöltő munkáin folytán eleinte csak nehézségek árán tudtam f« készii’ni a foglalkozásokra, * ez, rneglátűzött a hallg'á'ókon i*. Nem alakúit ki élénk vita. MO'St úgy oldottam meg helyet- toscmmcl. hogy egyik bélen én tartom az előadásit, ő a szemináriumot. és fordítva. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebbet kell tanulni, de a rendel­kezésemre álló időt jobban ki tudom használni. Szcminárimivezetés közben becsül­tem igazán az elméletet, hiszen e.z segített megérteni feladatainkat, Marx. Engels, Lenin. Sztálin világos tanítá­sai telié!; értelmesebbé az egész napi munkát, amit a különböző területen végeztek az címtárnak. A Nagy Októ­beri Szocialista. Forradalom r. szemi­nárium igen sokat adott mindnyá­junknak. Feltárult, mennyi tennivaló van még. hogy méltók legyünk a nagv forradalom emlékéhez, hőseihez. Púi hmnazot vontunk a munkátok parasztok akkori közös harca és a ma vívott harc között. Ebben a kér­désben i-. mint annyi másban, a marxizuuH-:cn'.nizmus klasszikusai «■- vitetlek. Uás/.okta! lain a ba-liga lóka.; 1-, hogy ha a politikai és gazdaság*; életben biztosan akarnák tájékozód­ni. használják az: a kincsestára', amelyet klasszikusaink nyújtanak. Sokkal élénk, bbó válik a rita. könnyebb 11st zúzni az anyago*, ha a/, elméleti kérdéseket gyakorlati pél­dákkal támasztjuk alá. Felhasználom a helyi anyagokat, eredményeket, s bátron támaszkodom az Írná alom mellett, a sajtóra is. A szemináriumon megbeszéljük a begyűjtés, vetés kér­déseit is. Igyekszem azt a hangula­tot megteremteni, hogy az a hallgató, aki lemaradt a terme’ésben. reslcjked ve. jöjjön a foglalkozásra és ott mond ja el, hogy ' történt ez . vele. Van azonban nehézségünk is. Gyakori eset. hogy egyes elvtársak heuszláeuknál fogva nem tudnak megjelenni a, fog­lalkozásokon, elmaradnak az anyag tanu 1 niánvozás.';ban. A pártszervozet vezetőségével közösen fogunk hozzá ennek az akadálynak a felszámolásá­hoz is. Még nincs olyan sok tapasztalatom ezen a téren, de máris rájöttem, min­den 'megbízatás nehéz és eredmény­telen, ha félszívvel, rossz felkészült­séggel kezdünk hozzá, de tartalmassá, széppé vá ik. ha minden érőnkkel cinre akarjuk azt vinni. Pártunk el­méletét tanítani és tanulni* a legszebb feladat, amit a kommun isták elé ál­lít pártunk szervezel; szabályzata, pártunk alkotmánya. Elmondta: FUTÓ JÓZSEFEK Tevej. A «ép- és traktoráUouií-ok dolgozói a EövŐ évi bő termésért r* írni helyes, és ami több mint helytelen ai faerek épségét, leadja a begyük j"“ uJ“V tő kiállnia ti tok, hogy azol; (l müvek , tj , jj rm/n fnriíh/víi/ic* //a>,;v kozoi .-„-roan n A tolnaszigeti állami gazdaságnak Morvái Márton a gépcsoporivezetöjc, Szerény, szorgalmas ember, minden ténykedése odairányul, hogy « gaz­daság munkája haladjon. Néha bizony :meg kell küzdenie nehézségekkel is, de ő nem ismer akadályt. Munkahe­lyén a legnagyobb rend uralkodik és még külön dicséretre méltó az, hogy azokat a holmikat, amelyeket használná már nem tud, félrerakja, külön kezeli. Már szinte varja, hogy megjelenjen a Melléktermék és Ünlladókgyüjtő Vállalat gépkocsija és ilyenkor átad­hassa az összegyűlt ■ vas- és fémféle­ségeket. Morvái elv társ jól tudja, hogy ezekből a leadott anyagokból új gépek, új alkatrészek lesznek, amelyek segítened; leküzdeni « nehéz­ségeket és megkönnyíti/; munkáját, elősegítik a több termelést. Morcai elvtárs szívesen, az ügy fontosságét nah tudatában adja át számára a használhatatlan Ipari alapanyagokat. . A gerjeni állami gazdaságban egé­szen más u helyzet. Ott Tumó Zoltán gépcsoport vezető az úr. Az ember­nél;, ha azt akarja, hogy a szerte­szét heverő vasdarabokban el ne bo-Yruu toljon és a nyakát ne törje, igen óva­tosan kell közlekednie. Nagy a lármi kiabálás, ha. valami alkatrészben szed ved hiányt n gazdaság és ezt a hiúd} kifogásol va, a gépcsoport vezető élv­társ még a csillagos egekét is leszia ja, morfondrui, szitkozódik, minder,' A Szovjetunióban' is rövidesen be­fejeződik az őszi betakarítás. A kol­hoz-parasztok és a gépállomások dol­gozói egyre növekvő lendülettel vég­zik az őszi talajművelési munkálato­at, hogy már most 'megvessék a jö­vő évi bő térmé« alapjait. A kolho­zokban már október 1-rc 20.3 millió hektárra! nagyobb területen végezték el a iraktomántást, mint a múlt esz­tendő hasonló időszakában. Számos gépállomás dolgozói mcsz- ■ •ze túlteljesítették az őszi vetési ter­vet. a munkát a legmegfelelőbb ag­rotechnikai időpontban végezték el. Egyre 'Szélesebb körben alkalmazzák a keresztsoros, és sürűsoros vetési módszert. Október 1-ig például ezzel a módszerrel már kétszer akkora te­rületet vetettek be, mint a múlt évi hasonló i d ős z a kában. Az őszi vetésnél igen sok gépke­zelő teljesíti túl a műszaki normát. A dnyepropctrövszk-tenjlcti uíjanov- szki gépállomás, dolgozói közti 1 ,Ta- kov Podoinyij brigádjának traktoris- Pii kiemelkedő sikereket érnek eb Yarakuta traktoros és MetíjáPszkij ínunkagépkeze'ő három vetőgőppe! naponta É2 hektáron végezte el • az ősz] vetést. Teljesítményük 1©3 szá­za'ék* volt. Hasonló magas teljesít­ményeket ért el a brigád többi tagja is. Ez a brigád a jó munkaszervezéssel érre el .-őkeveit. Minden vctőgépcso- port számára pontos nientiránvtervei készítetlek s a vetést óra,grafikon szerint végez'ék. Igv kihasználtak minden percet s pontosan elieti/iriz- hefcték munkájukat. Üzeméngagot. vi­zet menet közben vettek fel s a vető­magot is menet közben, g, gépcsoport fordulásakor öntöt fél; a nmgszek- rényekbe. A vetési munka minőségét gon dós g n elír nő r iz / ék. A gépállomás dolgozóinak figyelme ezekben a napokban az őszi mély­szántásra irányul. Sok traktoros-bri­gád jár elöl jő.példával. T’asn Ange­lina, a Szocialista Munka Hősének brigádja például tizenöt nappá! a határidő élőit fejezte be az őszi mély­szántást a Szlalino-terüleii ,.Sztá!in- kolhozban“. Filippov traktorista 7.9 hektár helyett 9 hektáron végezte, el a szántást egy-egy műszak alatt. Azok a traktorok, amelyek napköz­ben vetőgépekei vontatnak, vagy részt vesznek a termésbetakaritdsbán. éjszaka rendszerint mélyszántást vé­geznek. Ennek tulajdonítható, hogy sokszáz traktoros-brigád már a XÍX. pártkongrüíszu* megkezdéséig 1 elje- s-ítette, a számára előirányzott őszi rnólyszántási tervet. Míg a mull esz­tendőben főként csak az ipar; növé­nyek alá végeztek őszi mélyszántási. most ősszel már nagy területeket szántottak fel a. tavaszi vetésű gabo­nafélék alá is. Ez is mutatja, milyen nagy lendületet váltott ki a trakto- risrák körében is a pártkongresszus, va'umint az Októberi Forradalom 33. évfordulója tiszteletére indult munkaver-eny. (D. Sztarcev agrönömns cikke nyomán.) Fii Ulmű vessző ve (kese (ei n k készüljenek fel a zsírhegyiijíésre csinál és mindenre, gondol, csak égd amivel módjában, lán­yén arra néni ne segíteni, hogy . .. , uNl'.u, 'innám a!kefirestül kormányzat-link azon határozatait, könnyen hozzáférhető legyen. !hz ff. \ " hnnu ii' I n tf ni: hí-iccnri-^ d' ' ' 'X mód pedig az. hogy azt a sok haszoir talon ócskavasat, mely szétszórva h ver a műhely körül, rvszélj/cztetv elé) továbbítsuk és amiből az n) ydrszáfi'ok tömege kerülhetne ki. De \ij ura ilyen ember. Ö kereken kije­lenti, hogy a bizony nem adja át n \uhladákvasat, mert (férjenben, ö po­ol.­Turné elv társ sokat tanidh-o-'na szak­társától, Morvái (Ivlúrstól. hogy mii jelent a 'kulladckgyii-jtés a népgazda­ság szempontjából. Több öntudattal kellene, kezelni ezt a. fontos ügyet. E két példa hä tükörképe annak, hogy egyese'; hogyan visionylannd; a zm.us cp'íesenez, tükör, ■unta!;, hogyan hajtják végre póriunk dubai nyúlnak, hogy meg- ilásítsák a vas és acél országért. .IBH AI UM S ON FRIGYE S Rövidesen megkezdődik a serlésvá_ gások után beadásra kerülő zsír be­gyűjtése. Az elmúlt év tapasztalatai alapján szövetkezeteinknek 'jobban ni a zs’rbegyüjtásre. fo­il elegei tenni a tiszta, sági követelményekiiek és biztosítani kel' a zavartalan átvételt, A kijelölt z.sírbegyüjtő helyeket rendbe kell hozni, gondo-kodni keli tiszia edé nyékről, felszerelésről és nem utolsó sorbán megfelelő személyről, ak; a zsír átvételével foglalkozik. Ezt o icladatot jói oldotta meg me gyétikben az a1 sónyéki és a dana- földvári íöidihííveSszövetkzzet. ahol már minden rendben várja a zsíx- gyüjlés megkezdését. Tolnán és Bála széken ellenben e'hanyagol'.ák ezt a fontos feladató;, még nem gondoskod­tak megfelelő heh ;slg*'ől é- edények rö sem. de nem törődtek vele a koppánvszántói és a dunaszentgyör- gvi iőlclművs sszöveijíezetnél sem. ahol meg nincs, aki átvegye a zsírt Ezeknél a szövetkezeteknél az:án majd az uio'-ó pillanatokban kapkod nak. s nem tu'd'úk átvenni a beadás ra kerülő zsírt. Minden földmüvesszö vetkezet készüljön fel nagy gonddal a zsírbccyüj’ésre. kezeljék majd úgy a zsírt, hogy az a tisztásáéi követel menyeknek megfelelően, a- városi dolgozók igényeit kielégítse. Sz. V.-1.0NY0S, KÉNYELME? BIZTONSÁGOS Bikccs község do'gozó parasztjai sr'ák a begyűjtésről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents