Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-10 / 263. szám

1952 NOVEMBER 10

W Ä p L O

3

PÁRT ÉS PÄ KIÉPÍTÉS

NEMZETKÖZI SZEMLE

A jó politikai és termelőmunka eredménye a borjádi Haladás fejlődése

Három évvel ezelőtt vetődött fel1 Borját] -a a term el »csoport aIakít-ásá- rak kérdési-. Pata: Jó/.vet', Bogács János, Markó István és méj* egynéhány an kezdték hangoztatni, hogy jó volna csoportot alakítani. Többen hé- • Íveseitek, többen nem l.n iták, milyen állcupontot foglaljanak el, néhányan •lien*: voltak. Az év őszén aztán megalakultak a harmadik típus szerint.

Eleinte csak tíz család folytatta a munkái, de rövidesen jöttek a jelentkezők, látták a közös- gazdáik- dús eredményét, a . csoport erősödését, gazdagodását. Ezév elején újra kilenc 1 családdal erősödött a csoport és most már huszonhét család,, ötve-un-nyolc tag fogott a t erűi élőm u irkáihoz?, -a tervszerű nagyüzemi, gazdálkodáshoz. Mar kő István elvlárs párttitkár és Patai József elvtárs, a csoport elnöke minden ké.thétbeu megbeszélt ék a leg- srirgő.se-bb tennivalókat és a tervet a tagság elé terjesztették. A munkatervet miniden esetben túlteljesítettek, pontosan, azért, mert

jól folyt a politikai ni unka

a csoportban. A párttagok és népnevelők kezdeményező,en 'léptek fel az

új módszerek alkalmazásában, ismertették az új módszerekkel elérhető terméseredményeket. A politikai felvilágosító munka következtében, minden csoporttag megértette, hogy a szövetkezetei rend, és fegyelem kell, hogy jellemezze.

Ha a brigádon, vagy munkacsapaton belül cgv-két tag fegyelme zctlen, a gondjaira bízott területen „eni ápolja megfelelően a növényeket. ezzel a szorgalmas tagokat is megkárosítja.

Ilyen és hason'-ó érvekkel győzték meg a népnevelők a tagságot a munka fegyelem szilárdságának fontosságáról. A fegyelem terén nem is volt h;ba az egész gazdasági évben.

Hogy jói folyt a munka. szilárd volt a munkafegyelem, azt a terméseredmények igazolják legjobban. Férfi, nő, öreg és fiatal egyaránt becsülettel hclytál.l, s ma a csoport magas jővejclem-me!, gazdag terméssel dicsekedhet.

I íz és félmázsás átlagtermést értek ej búzából. Tcgeriböl átlag Hi—18 mázsa termett holdanként.

A tagság megelégedett, mert biztosítva vau számára -a becsületes megélhetés, a magasabb jövedelem.

Az előzetes számítgafások alapján két és fél kiló kenyérgabona jut munkaegységenként, takar mánygabonából pedig három kiló. Ezen felül tengeri, és a többi terméuyféleség. Pénzből is tíz forintra számítanak egyezségenként.

As őt>zi mankák-at is elvégeztek.

Befejez!érk a vetést, leszedték a gya- polot, és folynak az előkészületek a téli építkezéshez. A borjádi 11 a la cl ű s - teüi te Tsm ért ék a soküzeanágas gazda lk o dós jö v ede! m e z ü s é gé t. 11 ala lm a s ha romi i ál n mán i :• v aJ, sertés- és

sza nasmarh a állománnyal rendelkeznek. Elnök es ag együtt építi most a silót, hogy biztosítani tudják egvre

növekvő áillulátloinányuk részére a takarmányt. Már kétszáz köbmétert l»esi!óztak. Emeleti istállót építettek, liaztatót és számos javítás szerepe: tersükben. Állataik a járási mezőgazdasági kiál ításon első dijat nyergek. Villa-nyerőre rendezték he, a dánját, és benzinmotort vettek az öntözés biztosítására, a kertészet számára. Kihasználja a csoport a jó vezetés követkéz, ében a természeti adottságokat. A Sió ott folyik a földek alatt. VizLszámyasok százait láthatjuk nemsokára a Haladás tszcs-ben. Ezek a 'tervek a kommunisták javaslatára, a tagsággal közösen válnak valóra nap- inint nap. kengyel Gyula egyéni gazda volt még ez év nyaráéi is. Most belépett a csoportba, meri látta, hogy a közös gazdálkodás «okkal jövedelmezőbb. az egyéninél. — liánom, hogy már nem elöld) léptem be mondja. Ö lesz a tavasszal létesítendő kertészet vezetője.

Most az őszi munkák elvégzése után sem ülitek tétlenül! a borjádi Haladé-, kornmu n.islái.

Megszervezték a pártoktatást,

amelyben minden párttag , és számos |>úrtonkívüli vesz részt. Huszonnégyen

t.anulnak az alapfokú politikai iskolán. hogy felvértezzék magukat a marxi-lenini elmélettel, hogy helyesen összeköthessék a tanultakat a jövő gazdasági évben a gyakorlati, termelő)

LEVELEZŐINK POSTA

munkával. Nemcsak n csoport tagjai- kívülállók is járnak erre az iskolára. Az mellett, hogy tanú nuk, kóze.ebb kerülnek a csoporthoz, melynek működését mór régóta figyelemmé! kísérik. A községi párttitkai- elvtars nag\ segítséget ad a csoportnak, a tszcs pártszervezetének. Ennek köszönhető, hogv a népnevelőket idejében felkészítik az agitáció« és népnevelő munka ra.

Még nagyobbak is lehetnének a csoport eredményei,

ha a varsádi gépállomás becsületes munkával segítené azok elérését. A traktorokkal műidig baj vn, rengeteg a gépállás. A mezőgazdász sem nyújt segítséget a csoport számára, tehát a gépállomás és a csoport együttműködése. a terméseredmények fokozása érdekében nincs biztosítva.

Javítsa meg a gépállomás yí.sz-o nyát a csoporthoz, a gépek alapos kijavításával, az alkatrészek biztosításával nyújtson segítséget, hogy az ideinél még nagyobb eredményt érhessen e! a következő gazdasági évben.

Ehhez már.az őszi szántás jó elvégzésével megteremtheti az előfeltételt.

A csoport bccs'üi'.etes munkát végzett és végez. Kommunista és pár'on- kívtili közösen harcol, hogy becsülettel helytálljanak a termelés frontján.

A M ADOCSA1 IGAZSÁG tszcs tagsága sikeresen megoldotta üz őszi ■vetési munkálatokat —• írja levelében Gábor József paksi járási pártbizottság kiküldöttje, Beszámol ar_ ró! is, hogy a tsz tagsága a pártszervezet irányításával és a tanács támogatásával túlteljesítette vetési tervét, 35 hold helyett 6i) hűld búzát vetettek. 12 hold rozs helyett pedig 22 holdat Az ősziárpa vetési tervü Irrt, valamint a takarmánykeverék v- térét 100 százalékig befejezték. Jól lmtad a munka a konyhakerlöszeiben is. Ä napokban fejezték be három katasztrális hold saláta kiültelé sót. A madocsai Igazság tszcs hslyes úton halad, mert pártunk és kormányzatunk politikáját hajtja végre.

\| ART1NCA-PÚSZTAN is befeje‘ zés előtt áll a kukoricaszedés, sőt többen már felszedték répájukat is. A vetésnél azonban van egy kis hiányosság, de rövidesen befejezzük azt is“ — írja Hauzmann János levelezőnk lamási-Martiocapusz iáról. 'További soraiban az oktatás kérdésével foglalkozik. Amint írja, náluk is megindult a politikai oktatás, tizenheten vettek részt az első szemináriumon, ahol valamennyien szorgalmasan tanultak és azon lesznek, hogy azokat is bevonják a politikai oktatásba, akik még egyelőre nem vesznek benne részt.

imZAbO JANOS Bálaszél;—kö- ^ vesdpusztai levelezőnk a bá, leszóld tanács jó munkájáról ír. Be számol arról, hogy a tanácselnök^ Mózes elvtárs. személyesen keresi iel a dolgozó parasztokat, kimegy a me_ zűré is, ha lakásukon nem találja meg őket. Olt beszél velük a vetés jelentőségéről és felhívja azoknak a dől gozó parasztoknak figyelmét, akik nek van vetőmagjuk, hogy adjak át azoknak a gazdatársaiknak, kik nein rendelkeznek elegendő mennyiségű vetőmaggal, hogy azok is mielőbb befejezhessék a vetést.

O AKS KÖZSÉG dolgozó parasztságának az őszi munkálatokban elért erdményeiről Vadas Pál levelezőnk .számolt be. Amint írja, a párt és a tanács, valamint a népnevelők segítségével nagy lendületet vett az ősz! vetési munkálatok menete. Kis- gyűléseket szerveztek a dolgozó parasztság körében, ahol a népnevelők felvilágosították a dolgozó parasztokat, a pedagógusok pedig szemléltető agitáeió.s anyagot készítenek, amit a tanács és a DISZ szervezet segítségével rövidesen kihelyeznek rendeltetési helyére. A megrendezett kisgvíi- léseken a dolgozó parasztok nagy számban jelentek meg, megértették, hogy a béke ügyét a közösen végzett jó munkával tudják megfelelően támogatni.

f ANINKA GYÖRGY paksi Irvelc*r zönk levelében a nemrégen kapót} könyvjutalomért mondott köszönetét és ígéretet tett arra, bogy a jövőben még szorgalmasabban fogja tudatni a megyei pártsajtót a környezetében lezajlott eseményekről. Jelenleg a párt igen komoly feladattal bízta meg. Nagy dörög községben végez felvilágosító inunkat a begyűjtés sikeréért. Azt írja, hogy lassan megy a kukorica begyűjtése, mivel most folyik javában a törés, de már több, min} 14 vagon kukoricát gyűjtöttek be.

Az angol-japán ,,kereskedelmi háború“

ii.

(Folytatás)

Az angol kormány a7 amerikai— japán kore-keJelmi támadás halasára szigorúan korlátozta a japán áruk be vitelét az angol gyarmat okra és nyo mást gvakoro-: Dé'kc.et-Ázs.a orszá gaira, igyekezvén rávenni őket. hogy csökkentsék a japán áruk vásár,ásat; Teljesen megfutó Mák a japán texti bevitelét Tanganylkába. Kenyába, Ja ríva lkába. Trinidadba és Hon<rkon>pVi Korlátozlak a japán áruk vásárlását Malájföldön. Pakisztánban. Burmában és Aus7.t,náliában.

A japán küldöttség a bavion,: értekezleten követette, hogy függesszék fel ezeket a korlátozásokat és adja natk nagyobb lehel őségét Japánnak textiláru kivitelévé a dc.ke’elázekri országok felé. Abe. a japán küldő,t- ség vezetője kijelentette: ,,Erélyesen szembe fogunk szállni Ang.ia olyan kísérleteivel, hogy tovább szigorítsa a textil bevitel jelcn- egi kor.átozása it Szi'Dgiapurban. Malájföldön. Nyu gat- és Kelet Afrikában. Ceylonban és Hongkongiban. Japán törvényes jogiai-ról és szükségleteiről nem v- beszélve, az angol gyarmatok c:csó árut akarnak és semmi ok sincs arra. hogy ezt megtagadják tő.ük,

A japánok követelését az. értek,ez leien a ,,kereskedelmi szabadság’1 jer szavát hangoztató amerikai küldöttség is támogatta. Az amerikai monopol tőkéseik, akik makacsad megakad á- ivozizák a rendes kereskedelmi ka,peso tatok lcifejleiszlését Nyugat- és Ke’.e'._ Európa országai, közölt, akik magas vámokkal korlátozzák .más országok árubevitelét az Egyesük Államokba - - ugyanakkor telj torokkal kardoskodnak a ..kereskedelmi szabadság’’ mellett. Ezen természetesen azt ér tik, hogy az amerikai, vagy ameri kai japán és amerikai' német aruk szabadon áraszthassák el a többi tőkés orsziág, elsÖAorbn Anglia piacait.

Érdekes, hogy bármennyire is kor iátözta Anglia a japán text:’ bevite lét, Japán mégis több textilárut exportált ez év első felében a• brit birodalom országaiba, mint Anglia. Ja pán 340 millió yard textilt vitt be a brit birodalom országaiba. Ang.ia pedig mindössze 261.5 millió yardot. Ráadásul a japán textilt angol hajó. kon vitték Nyugat Afrikába. Az. angol cégek keresni akarlak a fuvaron.

De még ez sem elég! Az olcsó japán textil magukat az angol kereskedőket is elcsábította é5 nemrégiben 50 millió yard japán textilt vittek be Angliába, miközben tetőpontján áll a iancasihirei textilipar válsága. Ez az egy tény is eléggé bizonyítja, un. lyen keveset érnek a korlátozások, melyeket Anglia bevezetett. Lanca-s híre neon bírja a japán konkurren ciát_

Ezidáig az angol textiliparnak csak egyetlen ága kerülte el a válságot és ez a nyiongyá-rtás. A nylont még el lehetett helyezni a világpiacon. Az utóbbi időben azonban ismeretessé vált, hogy a Tojo Rajon nevű japán cég szorosan együtt m üköd ve az amerikai Dupont konszernnel, megkezdi a japán ny.on előállításai. Nyilvánvaló, hogy e?en a téren is csapást akarnak mémi Anglia gazdasági helyzetére.

Az angol laook tele vausnak arról szóló hírekkel, hogy a japán cé. gok ügynökeinek százai nyüzsögnek Anglia afrikai gyarmatain. továbbá Malájföldön. Pakisztánban. Burmában

és más országokban. Az ügynökök 30 —50 százalékká! olcsóbban kínálják a japán textilt a jancashirei iexlii- nél.

Do nőm is egyedül a textilről van szó, Szerződéseket kötnek sok más áru szállítására' js. A japán fém. és fétuánvkivilel 1951 b.n az 1947. cvj. nek 22-szerese, a gépkivitel pedig 15 3 szerese volt.

Szeptemberben Japán és Brazília mintegy hetvenmillió do..ár értékről •’ •’ 4 verpski'fieltfni szerződést irt alá. A Financial Times szerint ez újabb . ifc-pc» azon az úion, hogy kiszorítsák Angliát a brazil piac szákitól közül. A szerződés szerint Japán olyan árukat szál!it Brazíliába, asne_ vet rendesen Anglia számított: gy«p_ jú és len fon a lat. színes, és féket e- fémárukat, hajókat, kerékpárokat,vK- lamos felszereléseket, mezőgazda sági gépeket. Japán Kanadával is kereskedelmi egyezmény megkötődéről tárgyai, amely — a lepjelentések sze^ rint — minden korlátozás megszüntetését jelentené a japán áruik Kanadába való bevitelére vonatkozólag.

Az amerikaiak által ellenőrzött ja. pán monopol tőkésed igyekeznek csatlakozni az 1947-ben afátr.t általános kereskedelmi és vémterifeegyezménv- hez. Ezt Anglia éréi yes c-n ellenzi, mert először is átlói FáS, hogy az egyezmény megkönnyíti az amerikai japán monopoltőkések számára az angol piacokra való behatolást, másodszor pedig nem akarja. hogy az egyezményhez újabb olyan tálam csatlakozzék, amely az Egyesiig Államokat támogatja. Az Egyesült Államok ugyanis az egyezmény módosítására törekszik, hogy még hatásosabb fegyverré tehesse a birodalmi preferenciák elleni harcban, (A biro- dalmi preferenciák azok a kereskedelmi korlátozások, amelyekkel Ang lia a brit birodalom országaival együtt a versenytársak ellen védekezik.)

Az angol monopoltőkések pedig éppen a birodalmi preferenciák meg. szilárdítását követelik egyre erélyesebben. Bordman, 14 lancashirei tex_ tiltársaság igazgatóságának elnöke nemrégiben kijelentette: ,.Ha nem biztosítjuk a gyarmati preferenciák fennmaradását. Lancashire még re. ménytelenebb válságba kerülhet, mint .a-milyen az utóbbi hónapokban sújtja.1’

A nemrégiben lezajlott Scarborough! konzervatív értekezleten a küldöttek többsége erélyesen követelte a kormánytól. hogy folytasson ..kemény- kezű politikát'’ a preferenciák kérdésében. A küldöttek élesen bírálták Anglia részvételét az 1947-es egyezményben. Finnsberg, a konzervatív párt londoni szervezetének képviselője követelte a birodalmi preferenciák megszilárdítását és meg«/’apítO|._ ta: ha Angéla kilépne az általános kereskedelmi és vámtarifa egyezményből, ez arra késztetné ..Amerikát, hogy tiszteljen bennünket és megértse. hogy egyenjogú szerepet, játaz balunk a viiágkeresdelmi együttmú- ködéaben és fejlődésben1’. Amery. né. vés konzervatívpáríi vezető az érte. •kéziét résztvevőinek viharos helyeslése közepette jelentette ki: ..a két polkáik a — a kereskedelmi és várnia rifaegyezménv poitikájo és a birodalom politikája — összegveztetfieíei- len Választanunk kell: vagy az egyik, vagy a másik.1’

A konzervatívok értekezlete határozat hozott ebben a kérdésben. A határozat hágsúiyozza. a „bizalmat a biroda'mi preferenciát elvében’’. e* követeli, hogy vizsgálják felül ax egyezménynek azokat a cikkelyeit, amelyek ..ártanak a birodalom keres k edel mének.'’

A helyzetét védelmező angol mono- poltőke harca az amerikai monopow- tőkésekkel, akik a japán és nyugét- némelországi monopoltőkét az angol burzsoázia pozícióinak további aláaknázó sára használják fel. egvre sokoldalúbb és élesebb harccá válik.

(A Pravda 1952 október t»-i

számából,)

RAT KAI ERZSÉBET MULAT

út előtt ti 2 hónapja kor HU a Kölesdi Vaj- ilien.be Rátkai Erzsébet. Elölte mezőgazdasági munkásként dolgozott. A köritgckbeli állami gaz- dóságokban kezdte meg, mini mezőgazdasági, műn. kás pályafutását. Egyszer gondolt egy nagyot, elhatározta: elmegy ipar; munkásnak. Elhatározást tett követte. Csípős, hideg februári napon kopogtatott be a Kölesdi Vaj-üzem irodájába és leérte, hogy vegyél,, fel öl üzemi munkásnak. Kéréséi oi üzem vezetősége teljesítette is, mivel szükség volt munkaerőre. Fejlődött a gyúr kapacitása, ötéves tervünk több beruházást hajtott végre oz ülőmben, mely szükségessé lelte, hogy új munka- nőkkel egészítsék ki a meglévőket.

fi átkai, Erzsébet, édesapja a felszabadulás előtt napszámos ember voll. A múltban éppen, hogy csalt tengették életüket. A felszabadulás gyökeresen megváltoztatta az addig; keserves napokat. Édesapja munkája után •megbecsült ember let> és munkájáért megfelelő díjazásban részesült. .Yap- ról-wipra jobban ereilet:, hogy ez az élet jobb és nagyobbak u lehetősége/:, különösen a fiatalok számárra. N épköz társaságunk alkotmánya biztosítja a műnkéit, a tanulást, a dolgozók számára, és ezt IláJkai Erzsébet teljes egészében igénybe, veszi: dolgozik becsületesen, és tanúi szakmai és ■politikai téren egyaránt, fejleszti tudását.

A 17 éves mosolygós tekintetű Rátka; Erzsébetet az üzem dolgozói hamar megszerettél:, tanították, nevelték.

— Hogyan fogadtál: dolgozótársai, amikor az üzembe jött először dolgozni? — kérdezzük.

— .Imikor az első nap az üzembe kerültem, bátortalan voltam, hisz azelőtt nem dolgoztam ilyen helyen, dolgozótársaimnál: köszönhetem <nt. hogy megszerettem ezt u munkát. Öl: segítettel: abban, hogy elsajátítsam a szakmái — mondja. — Ma már a tervemet ezért állandóan löt) százalék felett teljesítem, igen sokat köszönhetek dolgozótársaimnak. hogy megszerettettél: velem az ipart.

— Hogyan kapcsolódott be a munka versenybe? — kérdezzük'.

— Dolgozótársain:, javastufára kapcsolódtam be a. szocialista munkuverseuybc. Kollektívan és egyénileg is vállaltunk szocmlisfn kötelezettséget. Megmagyarázták, hogy irályén hatalmas fogy vet a szockilistu munka verseny a terv teljesítésében. Amint múltai: a hon apók, beigazolódta!: dolgozótársaim mondásai. Ennél: köszöni/: tjük, hogy mn már kis üzemünk valamennyi dolgozója rész ívest a- munkaversenyben. így maradéktalanul teljesíteni tudjuk, a tervet.

Rátkai Erzsébet DISZ-tag. Az ütemben ismerkedett meg közelebbről a szer vezettél. Ö nemcsak tanul, hanem tanítja is dolgozó fiatal, társait. Elmondja nekik azt. hogy ö hogyan kezdte, meg az ipari munkát és azt is, hogyan szeretje meg az üicnu't, hogyan, harcol most a terv teljesítéséért. Begyakorolt 'mozdulattal, játszi könny ed ssée/ge!

rakja le a f(hercnctókróí. lovaskocsikról a- tejes- le/lórikat. Munkáját vígan végzi, elégedett sorsú- val. Munkája után szépen hares, s csal: hírből ismer; azt, hogy a. múltban a női: és a fiatalok kevesebb béri koptál: 'ugyanolyan munkáért, mint a férfiak. Hogy ez ne térjen többé vissza, azért dolgoz}!: olyan lelkesedéssel; ezért jegyzett 400 forint békekölcsönt. Tudja, hogy az ő munkájúnak. m ö forintjának is része vau abban, hogy az üzem modern gépekkel van felszerelve és hogy mind jobb munkakörülmények között végezheti /■/unkáját.

.Egy teherautó fordul be <t Kölesdi Vajüz'nn udvarába. Odaáll a rakodóhoz, lenyiljdl: a hátsó ajtót és (jgy újítás segítségével pered, alatt leüríti/; Ró!h Sándort)évül együtt a kocsi rakományát. így harcol egy DISZ fiatal a Kölesdi Vaj- üzemben a terv teljesítéséért. így él hazánk bot- dog ifjúságéi. )/épkÖ2társafágunkfxm.

Olvasd a

minden számát.

Elméleti fejlődésedet segíti elől