Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-11-07 / 262. szám

A kommunizmust építő Szovjetunió példája nyomán előre a srocicdizmus értéséért!

A MALII ARIZ MUS TOBZÓDÁSA

A TIT Ól STA JUGOSZLÁVIÁBAN

NÓGRÁDI SÁNDOR, a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagja

A Koraimul ist a és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának 1948 juniusá ban A-; 1949 novemberében közzétett határozatai óta világossá váll, hogy az bLyetemüA Tito banda teljesen az imperial sia háborús gyújtogatok -zojgáiatáha szegődött. Bármilyen gaz daAjgot aigya'naik ki az arherikai-au goi imperial ist áljt a bélre ügye és a jugoszláv r.óp ér ti ekei ellen, vegre- tiajtásulkikor mindig teljes bizonyos- >ágga) számítanak az áruló kém és gyilkos Tito-bandára. Egyik bizonyi téka onruék a lármás látás futás, ame jyet Tito ér •cinkosai a jugoszláv—tö rdk—görög támadó katonai egyezmény létrehozásiért amerikai parancs ra végihez visznek Ez a fasiszta mi 11 ••Trist« balkán: szövetség'" az agresz szív imperialista ..Atlanti szövetség” kiszélesítését és a béke ha'almas yé doiru *zője a - Szovjetunió, valamin' a népi demokráciák ellőni háború ki provoká ását célozza.

A tettemért títóisfa gonosztevők immár r.ein leplezhetik áru lábúikat. Az amerikai—angol a g re «szórók mind nyi.'taibban és mind gyakrabban han gozla'ják. hogv Titu Jugoszláviájánál' fokozott szerepet szánnak az új háborúban, amelyet a békeszerető de mokratikus országok ellen készítenek e: ft.

.Jtigo'Tjlávlu gazdasági és politikai életétiek farisz'a mi’iíarizálása nem mai keletű, Evek óta folyik. De az utóbbi időben különösem erős ütem ben folyik a titóis-ta Jugoszlávia mi ' karika Iá sa, s ez még súlyosabbá to-zi a jugoszláv dolgozók helyzetét.

Az amerikai rnortopo';s:áiu- ma' már uemlo.-ak azt. szabják meg. bogy Ti 'óék mi ven iparágakat fojtsanak i rreg ér> .müvem eket • feji ess zenek, h a nem kor átUn ellenőrzést gyakorol, na’k a fitóisia fegyverei erők felett is. Mostanában például rövid. né- hány hót leforgása alatt, hat amerikai és angol vezető tábornok tartott szem é! a jugoszláv hadseregben, köz •tik Frank Pace, az Egyesült Államok ! i ad ügyi 11 i niszitere. Eg ybeh angzóan

megállapították, hogv a i.i:tóis>ía had sereg te'je-aon m ..gfele’ a?, amerikai -angol imperia l is tá.k nyugateurópai háborús terveinek. Az amerikai—an goi ag rossz or ok a következő tizenkét hónapban újabb nagv fegyverszállítá sokat, he'yeztek ic;'áfásba a Tito ban da részére. Arról van szó — írja az angol konzervatív Dativ Mail —. hogv az Ugvosülit Államok lö'khajlásos repül öaépeket. harckocsikat és nehéz- í eg wer kei szállít Jugoszláviának

Tito- Jugoszláviája v»-ósagos ka tojnai tábor kénét nyujzja. A had-sere get mégis lövább duzzasztják a tMóls Iák. A jugosz'áv fegyveres erői- lót -zárna p'/. év tavaszán elérte a 780 ezre'. A nváron ear- iriohb hadt“s‘»* "“=■ két úifibb nagy tüzérségi egységet ál. litótták fel. A mér!éktelenül lölduz za^ztott hadsereg nvi Ivén valóan men hg f dja az amerikai i-mor-ria’i-'ák g: vármatává . tett elmaradott Jugoszlá.

\ ia gazdasáíefi erejét,

A jugoszláv mii i+a rigmus trbzóflásá vai függ össze az js. hoqv a Tito ban ,i3 hatványozza orovokációs cseleké iktei! a szomszédos néni demokraM kuk á’laimok e'leo. szítja a sovin'-7 must és a háborús hangulatot sa'á* országában. Egyetlen r>an sem múlik ni, hogy litóisía haramiák a magvar hadár valamelyik szakaszán ne próba 'koznának háborús provokációk megszervezésével. Megsértik a magyar légi teret, kémeket diverzánso kát csempésznek hízónkba. A ti'óiséa banditák n.mréqen felrobbantották a heten ve község közelében lévő Mura hiefet. aminek köve "kezűében a híd magyar felének va»síve is a folyóba /■uh an t.

Hasonló aljas 'provokációkat köve1

nek el a Tito fasiszták a román, hol gár és albán népi demokráciák ellen Ls, Az Albán Néyxkörztársaság teül ügyminiszlorhclyettesánEk az ENSZ- hez intézett legutóbbi tiltakozó ieve_ Ír például fényt derített több súlyos provokációra, ameivet a Tito banditák Albánná ellen elkövetlek, köztük egy tömeges fegyvere* támadásra albán területen élő békés parasztok el eu Természetes, hogy ezek a napról-nap ra meg:*mét.ődő gaztoyök csak fokoz 7»ák .a deíkel-eteurópai szabad népeflc gyűlöletét a titóiela háborús provoká torokkal szemben.

Tito ék cinkosai már évek óta mind nagyobb mértékben állítanak volt ki ráVi. osefnik-. vagy usztasa-tiszteket vezető helyekre a hadseregiben, azok nak a jugoszláv hazafiaknak helvéve. akiky börtönbe vetettek, vagy kivé ge/okok. Köztudomású, hogy W-a«h ingé on parancsára 50 .".ar csetnifcet és tisztását lázas sietséggel te'építenek vissza Nyugatról Jugoszláviába. Ezek lennének a titóis'a hadseregben az amerikai agresszorok megbízha- íó támaszai. A többi között visszatért Jugoszláviáiba s magas beosztásba ke rült Manó Vukobratovúcs. az ismeri háborús bűnös esetnik-tiszt, továbbá Milan Vidics. »kj a német megszállás1. idején a jugoszláv dolgozók sorai ban véghez vitt p ódát km vérengvé seivel vált hírhedtté, Radivoje Jova novics. fasiszta cs.-tnák a Tito hadié reg tábornokává és a tüzérség na' ramo-mokává lépőt» e’ö. 7. denk o Ule. plc.s volt usKtaea-ti6zjtet szintén tábor nők k i tették, s kinevezték a légierők parancsnokává. Tgy sorolhatnám^ vég nélkü, . né:dá«cat, hogyan, állít ja Tito amerikai gazdáinak kedveskedve, a jugoszláv nép hóhérait mind nagyobb számban a hadsereg parancsnoki posztjaira.

•ft

Az imperialis-ta szolgaság és miliita rizmus a földkerekség egyik iegel- nyomórodottabb országává zülíesz tette Jugoszláviát A néo a szó szó ros értelmében betevő falatjaival fiáén meg Tito bűnös politikárát — .a hábo ű e^Vükészítősének politikáját. A jugoszláv költségvetés az 1952—ő3. pénzügyi évre 282 milliárd dinár kiadást irányoz elő. Ebbő’ — Titóéik be vahása szerint -- 210 rulldíárdot. — vagyis 75 százalékot költenek hadi cé.okra, vacrvis 40 százalékkal töb bot, minit 1951—52 bein.

Roppant összegeket ford'tanak a ri’óistá,^ h-adiik'.köíök kórszerüisrtééére és bővítésére. Uj haditengerészeit

f.ot'taházisoíkat építenek ki. e/rvebek köz,*, Fiume kikötőjében. valanv'n,i a Vis és La s to vo-s-aLg e tek en. Ugyan- osalc háta.más összegeket kőkéné siratéaiai je’eivőségű utak éoífésére: a Graz—Zágráb—Pe’grád—S~alonik' útra, valamin1 a népi demokratikus, orszságok határaihoz vezető utakra. A hadiiéDÍtk"zésekre tízezrével hajt ják a do gozókat.

A dinár elértéktelenedése a dollár hoz viszonyítva (1. dollár értéke a ró gi 50 dínáros árfolyamról 300 dinárra szökött feli. megnyitotta a szabad rab'ás 'ehetőségeit, a doilárimpe rial izmus előtt Jugoszláviában. Elég séges mexjemlítenünk, hogv egy köze pes harckocsiért Titóék annvi' fize1 nek az am.rlikai gyarmatosítóknak, amemivi 1000 jugoszláv munkás egy évi bére. Egy géppisztolyért nem ke veaebb. miaut 5 tonna kukorica árát kapja Amerika Ugyanakkor egy ton na ó'rnot, amelynek nyuga'i piaci ára 370 dollár. 92 dohárért adnak e! Titóék az Egyesüli All amok nak.

Az. ország fokozott niiütarizáiása.' a hadsereg mértéktelen fö!duzzasztá sa Jugoszlávia számára az -iparosítás teljes inegsziün'ofésé', majdnem az pcész meci'évő polgári io-ar

Ku^zoyák István ii(lvö/>^ete a s/oviet tu lósokhoz

Rusznyák István Kossml - líjus. a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmából üzenetet inté/ett a szovjet tudósokhoz.-A világ dolgozói nagy ünnepén a magyar tudomány 'munkásai hálával é- szeretettel fordulnak a Szov. jetunió és a szovjet tudomány mini. kásái felé — hangzik a többi között az üzenet.

\ \ igy< Októberi Szocialista Forradalom, a Szovjetunió megalaku- lás.a ás megerősödése, s-oroza*./- gyözelmei az itnperialisták és a la- siszták felett, tették lehetővé, hogy országunk megs'abadni jón a ki zsákmánvolók uralma alól és a magyar tudomány is olvan fejlődésnek indulhatott, . amit addig el sem le- hetet) képzelni. Még folytak a har- cok Budapest utcáin a fasiszta rab- léd; ellen, amikor a moszkvai egyetem egyik professzora felkeresett és órákon át tudományos kérdések megoldásáról beszélgetett velem.

Azóta a szovjet tudósok egész sora látogatott el hozzánk.

A magyar tudósok, akiket azelőtt berni etikuson elzártak a szovjet nép és a szovjet tudomány megismerésétől. most mind.jt-bban megismernek egy nagyszerű népet és nápró’.napra robban megértik, hogy miért nevezzük a szc i-et tudományt élenjáró tudományul k. A szovjet tudomány eredményeinek örülünk, azokra támaszkodunk és boldogan fogadjuk Sztálin elvtárs útmutatásait. akinek legutóbb megjelent cik. két a magyar nép. a magyar tudomány számára is iránytmutatónak érezzük. Fgyek a céljaink, egyek az eszméink, és örömmel veszünk részt a közös harcban a békééit, a szabadságért, a boldog jövőért.

megfojtását je’enri. A titóisták bűnös hépe. :nes polü‘ikáiuk vég»’ehnjtá^a kor az amerilcai angol imperialistic érdekeiből indulnak ki. ezeknek ugyams szükségiük va«i a végsőikig

m.ili!arl7á’t fastszta Jugoszláviára mint e!őretoM á lásra ar. új háború ban.

Tito a nemz.etrorrtó no’tfiká

jorvréí igazo.ásűra agya..a ki a>st a ne velséges „magyaréaatoT. hogy az iparosítás elavult, fogalom. Ez. a fasiszta korcsszülött így próbálja megindokolni. hogy a jugoszláv népei pvar maii rabszolgává. Jugoszláviát poriig az amerikai imperialisták gyarmata vá tették.

Hogy' m"(kép alca'aia/zálk eik a ti- íóSsta ,.elméletei'’ a gvaícorlaíbaji, ar ró! az alábbi adatok tarmskodmak, A múlt évben 450 kisebb vagy nagyobb iparvállalat építését hagyták abba, mint nem közvetlenül hadi ép Ükévé sek volitoik. A titóisták megev-ün:ették a mezögondaa ága gépek gyártását. Amit csak lehet, hadiüzemmé alakítanak át. az át nem alakítható vállalatok nagy-részét pedig bezárják. így csak Belgrádiban 8 hónap alatt 415 é;elmis7erÜ7.emet zártaik be.

Az idén a közszükségleti cikkeké»' gyártó jugosz’áv üzemek termelése 31 sszAzaiekkal csökken), a textilipar torme áse 53 százalékkal, a konzerv gyártásé 47 százalékkal, a szappatn gyártásé pedig 57 százalékkal kisebb mint a múlt évben volt. A lakóház építkezést szinte teljesen megszüntet te .

Mondanunk sem kell, hogy' az áru hiány mérhetetlenül fölverte ac. árakat. Az ipari munkások havi 4 4-500 dínáros áúagkeresete mellett egy pár cipő ára 4—5000 dinár, egy rosozmi- nőségü fért öltönyé 15— 17.000. egy pár férfiharisnváé 500 dinár. Ez k az ára»k 8—10 szeresei az 1948 as árak nak. míg a bérek azóta csask a kéLsze résükre emelkedtek.

Ay. impenialista szolgaság és az or szág fokozott miíitarizálása az adók további emelésére vezet, Ennek követ- kezmény-étképpen — különösen 1951 óta -- a dolgozó parasztok ezreinek kiébiirtoikát árveirez-k ej. adóhátralék fejében.

A békés célokra termelő ipar &ssze_ zsugorítáisánafic velejárója a munkanélküliség növekedése. Leginagvobb méretűek az elbocsátások a textil . a fémfeldolgozó, a bőr- és cipő, valamint az é1 el mii söriparban. Már mos! egynegyed-mii. dóra rúg Jugoszláviá bogi azoknak a rimniká soknak szóim a akik minden kereset híján családjuk kai egvütf éhha.áíra vannak bén e Az imperiia lila Iák sajtója nyílt cinizmussal moaí-ria, milyen nyomor dú Jugoszláviában Az angol konzerva tív Daily .Telegraph például így ír-' .B-ekprád borzalmas képet nvújt. Mln- d-wütt teljesen lesoványodott em.be reket látunk.” A'tlee lapja, a Daá’v Herald arról számol be. hogv Belgrad utcáin rongy okba öltözőit ma dárijesztők tömege nyüzsög.

Óriási összegeket költenek a had. -öregre, s ugyanakkor Tito potom árcm kiárusítja Jugoszjávia természet' kincseit, nemzeti vagyonát.

A ka t,a.szl ró iái is gazdasági heA’zeí a hallatlan nyomor, a véres fasiszta terror, a háborús uszító politika kö vetkezióben áthidalhatatlan szakadék tátong a parazita, áruló Tito banda és a jugosz'áv dolgozó tömegek körö-ri. \ munkások, a dolgozó parasztcik és a haladó érte 'miségi: ok gyű'ölik a vé reskezű Ti-to-hóhérokat. A mindin kább növekvő gyűlölete elnyomói e 1 on menthetetlenül lesúit a Tito ban dara. s elsöpri őket a fö'd színéről.

(Megjelent a Tartós békéért, népi demokráciáért című Ionban.I

Ismét összeverődő!! a háborús gyújtogatok cinkosainak „infernacionáléja“

ß adták a I ormány i iín'slése'el a postá kivalii doigo^inak

Csütörtökön délben Budapesten a pos-taiigyi miniszréritimban ünnepélyes hereiek közöl) <>dtit út ki- tona Antal postaügyi miniszter y Nagy Októberi Szocialista lorrada. lorn >0. évfordidója alkalmából e rei i m é nyes műnk áj u k kormán v'kítü nte»ésl>en részesített postás dn!go/ók kitiinrefésél.

\ kitüntetettek nevében Benkő jiázspf miniszterheH ettes mondóit köszönetét.

fi kenni BifnMiivata! kél ioüurzás lörvénvt do r»nzn,t ki

Bonn. (ADNI. V Bla nk-lii\ata I két toborzási törvényjavas'atot dolgozott ki hivatásos katonák uirii/i'- sá ra és a nvugatnémet zsoldoshadosztályok „újoncainak” toborzására, —- közölte szerdai sajtóértekezletén Theodor B’ank, Adenauer jövendő hadügyminisztere. V törvényjavaslatokat a szövetségi gyűlés elé terjesztik.

Fare** komédia. !** nemrég

Vtiisno városában. A színjáték a Scala operaiba/ban kowdődöH. majd a volt királyi palotáiba helyeződet; át. Xyugat-Európa egye& részeiből, dp Ázsiából ó> Afrikáitól i* ideciő- düllek. azok a .közéleti siemólyi.sé- gek*‘, akiknek foglalkozása a munkásosztály érdekeinek alj»« e’árulá*«. országaik függőtleniaégénpk arcátlan árubaboe«átá«,,i, az amerikai imperi.v listáik előtti 1 ».kajkod ás, *> a szovjetunió a népi demnkratitkus oirsza- erők ellen irányuló hazudovág é» rágalmazás.

A fóko 1 omq*oaokról megitéihe!jttk az egész társaságot. Morgan Plil’dips ős Atllec, az angol labourleták vezérei játszották a főszerepeket, ok. akik az amerikai álomlovagok gumizón jav á változtat’fik Britanniát, e bűnös poétikájukkal egyengették a konzervatívak útját. Társaik: t»uv Moliei — a francia dolgozók megátalkodott ellensége, a /.wizfa üldözés kormányát uralomra juttató gaz vá lansztási törvény szervezője: Erich Ollenhauer — az amerikai diktátorok együk legbuzgólVb n y ugat néni e t o réz ú gj szék értolója: Spaa»k, akinek a á írása bit dime log az agresszív észak- atlanti egyezményen; Bar agat. aki az olasz nép érdekeinek elárulásáért a washingtoni ős londoni nyugták bi- zouyeága szerint hatalmas összegeket kapott. Az é gflrdához pompásan i"leltük a másodrendű szereplők. A hírhedt népáimílók: a jobbot dán szocialista vezetők közül a Wall Street log- dédelgetettobb ügynökei, a mn»káposztái y kettészakításába n rnegrögzöti provokátorok -és hét,próba* hazudo- zók. S ez a bohóc-csődéi ét a .,Szo- eialteta lnternacdonál-é*1 kongresszusának szerepéiben tetszetett.

Persze a gyülekezet íészverői számára veszélyes dolog volna, ha nyíltan beszélnének ..osziméiikről“, A ..kongresszus»“ rendezői gondoltak i«, erre. A farizeuskodó szónokok néhány nyílt illésen ..békéről“. „igazságosságról“ é* .ztzocia'izinuoról1“ szavaltak. Ez a szlnéöz-kedés nagyon kellett a titkolt tények leplezésére. Mert az árulók, körnek és provokátorok ..inter nációnál ójának“ * hírűiéit tényezői zárt ajtók mögött, avatatlan szemektől távol, arról tárgyaltak, hogyan csapják be még inkább a nép- töinegiket, hogyan járjanak mégin- kább gazdá'k. az amerikai imperialisták kedvében.

De még a mi’ánói gy fi leik e>x el nyilvánosságra került nyilatkozataiból is vilá gosan kitűn ide a háborús gyújtogatok «zekértolóinak ábácfog'a’áea — csak. tisztiir.uk meg őket a «zokáőo* elködö-itö szószát y árkodást ól.

Az egész világ látja az amerikai háborús gyű j tóga tők mod ei*k ed égéből támadt. * a Szovjetunió és. a népi demokratikus .országok ellen irányuló északa*land tömb agresszív jellegét. A .jobbodéi szocialista ..internacio- nále“' minden fenntartás nélkül támogatja az agressszoroknak ezt a tömb jét. Sőt. lakájt S’zo'gálatkó-zséggo: fogadkozik. hogy meggyorsítja ..egy igazi atlanti közösség Xtrehoz.-Vsát — tlómesak katonai, hanem gazdaság1 t*s politikai -síkon is“, vágyj« e’ösegíli, hogy az amerikai monopóliumok ml • -rősebbeu g ú z sba k öth eú* ék őrs z ág a: - kát.

Xyugái-Kurópa népei erélyesen 11'- takóznak, hogy az amerikai Imperialisták az ..európai' hád-mreg“ cégére alatt föl támasszák' a hit’eri Wehr- maehtoi. Az európai népek úgy felzúdulták e veszedelme* terv ellen, hogy a kormányok nem merik ratifikálás. végett a parlamentek elé terjeszteni az ..európai közönség“ meg- a’ak Hágáról »szóló szerződést. Az árulók milánói gyülekezete, nyilván tengerentúlról jött paraircsga. az ..eurónai hadsereg“ megteremtése me’!ett kardoskodik.

Bármely kérdésben nyilatkozott is meg a mi'á rny „kongresszus“, valamennyi határozatán ós nyilatkozatán világosan fölismerhető az ..USA kíil- ügyininisztériujmá“-na,k bélyegzője. A 1 jobból da’i *zocia!i*ta ..int.ernarí on á lé'4 I kárhoztatja a nagyba*a mák cgvbna- a'ti.ságána.k e vét a Biztonsági Ta- I miosbau, (inert ez megakadályozza, elismeréséül I hogv az Amerikai Egyvsii't Államok ' ura "kod ó körei teljesen az amerikai kii' iigymini-ztérium fiiggvényévé vá 1 - tozta«sá-k az EgyAii-! Nemzetek szervezetéi). E ienz.i. hogv a Kínai Xóp- köztársa*ág képviselői elfog:a já.k jogos helyüket az ENS’Z-ben. A jobboldal szocialisták vezetői támogatják az amerikai bnperi a listák rab'óháho- rúját a koreai nép ellen (hiszen ez a háború óriási profitot hajt az amerikai in on opo'Istá knak, s ebből a profibból lakájaik, a jobbo’dali szocialista vezérek i* kapnak egy-egy morzsát.)

Az árulók valódi programúijjr a fegyverkezési hajsza és az új háborút előkészítő politika foytatóiagos támogatása, az amerikai imneriaiz mu« rabló ideológiájának pr.opagáIám, w az Egyes ült Nemzetek Ezer- vezetőnek aláaknázíksa. Ezt a prog- rammot nem takargathatja sem Bec'.hov mi Pastorale s-zimíóri;,» j.n. amelyet a .-kongre.-sztis“ megnyitásakor játszottak el, sem pedig a ..bekérő:’1 éis a ..szoeializTmiöról” hangoz- ’atoft rengeteg szólam, a mell ve! * .-kongrosszars” részvevői - puszi es demagóg eélokbó’ bőségesen te i- tüzde’lók a nvifvánrvínág e'őMt ediafig zott b<-'/kdeikéi.

A ne ánói ..koiígresmy.uri“ szégyen- ’fef**» vlck’arJei-ói híven fükröiík. az. átsr.ooia'v-ta ..intmrnaeion»’éber“ tartozó pártok politikáját. A jobboldali fzociá’dcmekrjrták: aR!',r;k» pártak,

az. imperialista .agresszió közvetlen eszközei. Az átméri kai imperialisták bármily tervet agya'nak ki a népek lerázására és kirablására, a jobb« o’dali szociálist a vezetők s/.iymé. vében mindenkor megtalálják e -tervek 'egbnzgóbli propagandistáit és végre hajlóit. A jobboldali sz.oeiáldenio- kraták, akik a fengermitúli miliiár- dosok cselédeivé züllöHck.. szélesre* tárják a kaput az. amerikai megszül• ók előtt., megfosztják országukat a nemzeti szuverenitástól, s az amerikai pe«M 1stábornokok paranesm ksága a'á k-énvlszerí! ik nemzeti hadseregüket. Miként Malenkov eh-társ. a Szovjetunó Kommunista Pártjának XIX. k on gr fasz usá ii hangsúlyozta, a mai iobbo'dali s/.oci.-i demokrácia régi szerénél. nenrzeti burzsoáziát kiszol- gá'ó lakáj szerepét, kiegészítve. ■» kül- fö’ili amerikai -mnerializ.imis ügynökségévé váll, s mindenütt teljesíti x V g-- z en 11 v«i -bb rm • g b i z a t á sok a t. a,m e ’yok a háború e’ökészéését «V a nép elleni harcot szolgálják.

Az imperialista gazdák nézeteltérései és ellentétei az imperializmus ]«ká- iainaík körében i< szükségkóppen meg mutatkoztak. R külftn<5«en az angol, francia és német jobho’duü szoeiá! demokrata vezetők hevrv« íriszekm'ca ruísaiban törjek felszínre.

A mind Inkán ói növekvő angol é« amerikai ellentéteik az. európai jolvb- oldal-i Azocial isták. valamint az. ázsiai országok r.zocia'ista pártjai közt dú’ó nézel o’ {erősekben is itieg- mutankoztak. Alig ütötte fel a fejét egy ázsiai külön „szocialista indema- eioná'é” megteremtésének iránvzaia, az angol labouri«ták máris lóhali'á- ban nyargaltak, hogy megakadályozzák ezt a kísérletet, vagyis mint a Manelieste'- Guardian írja- ..zári rendben tartsák' a szociaii-Mákat”. Erre va'óhan «.zük*égük van. hogy meg- vrdel.nieziho'so'ik az angol töke érdekeit az ázsiai országokban, s hogy legalább valamennyire elkendőzhessék ..g v a mn»< «-• í t ó i n t e nta-ci o n á I ójuk15 igazi arcú1 áfát.

Ugvana-kkor számos joKho'da'i szó. c'á’demo-krata [tártban komoly b<*’-sö váóág dú1. A jobboldali szo:>;a!)-',á)k áruó poktkája 'ép’en-nvomon kudarcot va'l. A szoeia’ista nártok -oary- azen'i dogozó tagjai saját tapasztalatuk alapján ítélik el az nnjerikai. és angol imiverla’Vák polií-iká ;áf. 4 nem hisznek ifibbé az imper:a’is*;»k demagóg laká ja'nak. a jobbo'fla'i szoeia’ista vezetőknek.

SzfMn’é'teíöfn bizonyítja ezt az angol labouristá-k legutóbbi' móréram- )>e-i -konferpneiája. Ez a konferencia, megmutatta, hogy az egyszerű púrt- tagok mennyire eléged cl lenek az Atl- ’ee—Morrison-féle politikával-, A norvég sz.oejá’demokrata (-inunkás-1) pártban a vezetők a-inerikabarát politikája tömörítetté össze a ..Vei f*n Erann” e'lenzéki esorrori»»!. Ez a csoport következetes harcba kész.ii a kormány politikája ellen. A jaoán szociálisra párt kettészakad': a ledőld al i szocia• Dták szembdie!yezked- nek a kü'ön.b»?á<ezorződé»v»el és minden egyéb amerikai egyezménnyel:

111 fokoznak a koreai háború ellen. Sok munkás lén ki. sőt egész csoportok válnak ki a többi jobboldali szocialista pártból is.

Ugyanekkor egyre növekszik \ kommun's* a pártok tekintő've és be- ro’yása. A sy.oeiá'árulók bei-sn-nt-i do - gőzök, az egyszerű a/.oeia'lsták, mind tömeg<siÄbben fordu llak e! a inegyé- teri j old »oldali -w-ocialista vezetőktől, s a koniTnunistákhoz csatlakoznak, mert a kommunistákban látják a demokratikus szabadság iogokérf. a nemzeti fiiggef'cn-égért és a szuverenitásért. a háború (ri a reakció ellen vívott harc igazi bajnokait.

A milánói vásári komédia rendezői — csakhogy mégegyszer bec-sáp- h:> «ák a nónfílmegeiko! — inegin-t riekibá»orodtak a népbo'orulitásnak. Kétségbeesetten rejtegették igazi mivoltukat. hogy árulói a munkás- osztály érdekeinek, s buzgó segítR- (ársai az amerikai—aiigoi háborús gyű jtegat. óknak.

.1. SMITH

Meciplcul a Tartós Kékéért

népi demokráciáért cmn'í lajrKn n.