Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-12 / 231. szám (240. szám)

TOKKAI vilío paci etánja! egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN« A Srorjrtunló Kommunista (bolsevik) Pártja XTX. Kon. grensjwvsn (2. o.) — A Tolnai Selyem gyár docgozúUiAU lel- kés munkáját « III. negyedévi terv 114 **é*alék«a telje, ftftáae mutatja (4. o.) — A dombóvári tanítóképzőben (ö. o.) — A paksi járás valamennyi községe csatlakozott a ceglédi járás versenykihívásához (ő. o.) — A gerjenl Vörös Nap tsz félév alatt teljesítette egészévi állatfej' lesztési tervét (7. o.) 1 AZ MDP TOL NAMEC YEI PARTBIZOTT SARCÁN ix. Évfolyam, twt. szám 4 KA pOHLLEh VASÁRNAP, OKTÓBER 12 A művészeti csoportok országos versenye elé A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja AIX. kongresszusa ,,A szocializmus győzelmes fel­építése lehetetlen a kultúrforrada- lom feladatainak megoldása nél­kül" — mondotta Révai József e.lvtárs az MDP II. Kongresszusán. De mit is jelent a kultúrforrada- lom? Azt jelenti, hogy dolgozóink általános műveltségét kulturális és politikai látókörét széles kere­tekre kell tágítanunk, de jelenti azt is, hogy népünk szocialista át- nevelésének szolgálatába kell állí­tanunk minden eszközt: iskolát, az agitációt és a propagandát, a művészetet, a filmet, az irodalmat és a tömegek kulturdális mozgal­mának minden megnyilvánulását. Álljunk meg a legutolsónál: a tö­megek kulturális mozgalmainál, és nézzük meg, mit jelentenek ezek a szürke, egymás mellé rakott sza­vak. Jelentenek: falusi pártcsopor- tokát, hetykén pörgő párokat, — amelyek régen sohasem léphettek a nyilvánosság elé, — hogy ősi évszázados művészetüket megmu­tathassák. Jelentenek énekkarokat, amelyek a samt maguk szerzetté, vagy elődeiktől rájuk maradt nép­dalokat énekelik: Soha nem hal­lott szépségei, sziporkázó gyöngy­szemei a népi zeneirodalomnak kerülnek elő egy-eav ilyen falusi énekkar munkái« következtében, de jelentenek falusi színjátszó cso­portokat is. Régen a falu fiataljai az ostoba népszínmű írók heie-hu- iázó paraszldarabiait adhatták elő. Ma a színműirodalom legremekeb.b munkái állnak rendelkezésükre. — És mi, ezt a népben rejlő óriási kultúrkincset nem hagyjuk értéktelenül elpocsékolódni. Szí­vós munkával, kultúrversenyek rendezésével törekszünk arra, hogy felszínre hozzuk mindazt, ami szép és értékes. És minden értékes egvben szép is, tehát a szépek is értékesek. Sok ilyen ér­ték van népünkben ... A felsza­badulás ófa hatalmas sikereket ér­tünk el népi kultúránk érvényesí­tésében, fejlesztésében. Az 1950— 5!-es első országos kultúrversenyt, az 1951 — 1952-es járási versenyek követték. Az első országos kul- túrversenyen megyénk komoly eredményeket mutathatott fel: el­ső helyezést ért el a bátai tánc­csoport és a sárpilisi énekkar, má­sodik helyre került a sióagárdi színjátszó csoport és a többi cso­portok is igen szépen szerepeltek. Az idén novembertől került sor a második országos kultúrverseny, a művészeti csoportok országos versenyének megrendezésére. —- Részt vehetnek benne: vállalatok, intézmények, hivatalok dolgozói­nak szakszervezeti, művészeti együttesei; tanácsok, társadalmi szervezetek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomá­sok dolgozóinak művészeti cso­portjai, területi kultúrotthonűk művészeti csoportjai; fegyveres alakulatok művészeti csoportjai; általános és középiskolák, főisko­lák, egyetemek, valamint az ipari tanulók művészeti csoportjai. A művészeti, csoportok a művé­szeti munka következő ágaiban szerepelhetnek: színjátszó csopor­tok jelenetekkel egy, esetleg több felvonasoe színdarab részletekkel. Vegyes női, férfi es gyermek tánc­csoportok saját környékük és más vidékek népi táncaival. Eqy-két, vagy többszólamú vegyes női, fér­fi és gyermek énekkarok, zongora, vagy zenekari kísérettel, vagy anélkül. Népi szimfonikus, fúvós és egyéb zenekarok. Rigmus mon­dó csoportok, lehetőleg saját ösz- szeállítású aktuális rigmusaikkal. Bábjátékos csoportok, zsákbábu, val, pálcás bábuval és árnyékjá- tékkal. A nevezési határidő november 1 A benevezett csoportok kötele­sek szerepelni a november 7-i ün­nepségeken és ezenkívül március 1-ig még legalább két alkalommal. Benevezésük előtt saját munkahe­lyük dolgozói előtt is fellépnek, ennek alapján döntik el a dolgo­zók, hogy a fellépő csoportot elő­adásának színvonala, műsorszámai alkalmassá ieszi-c a versenvben való részvételre. A verseny az 1952. november 7-j kötelező helyi bemutatóval kezdődik és 1953. március 1.-én fejeződik be. A ver­seny szakaszai a területi (községi, termelőszövetkezeti, tszcs stb.) és iskolai művészeti csoportok verse­nyében. Benevezések előtt bemu­tatók november 1-ig. Ezeken el­bírálják, hogy a csoportok rés?t- vehetnek-e a versenyen. Körzeti bemutató iskolai csoportoknak no­vember 30-tól december 21-ig. Te­rületi csoportoknak december 25., 26.-án. Járási bemutató iskolai cso­portoknak január 4-től 15-ig, terü­leti csoportoknak január 17-től 25- ig. A megyei bemutatón első he­lyezést elért csoportok a Művésze­ti Csoportok Versenyének buda­pesti Fesztiválján lépnek fel, amely 1953. március 17-től 22-ig tart. A legjobb színjátszó csoportok Buda­pesten 1953. április 4-én és 5-én, valamint 5 vidéki városban április 5-én lépnek fed. A legjobb bábjá­tékos csoportok az állami báb­színházban lépnek fel 1953. ápri­lis 11-én és 12-én. Megyénkben már nagy lelkese­déssel indult meg a munka a ver­seny sikerének érdekében. Bátai tánccsoport ismét első akar lenni, új tánckorapozicióval készül, amit eddigi táncainak legjobb és leg­szebb motívumaiból állított össze. A sárpilisiek szintén új számmal és új felkutatott népdalokkal ké­szülnek a versenyre. Sióagárdnak most fog bemutatkozni az énekka­ra, és színjátszó csoportja is ki­tűzte maga elé, hogy ugyanúgy fog szerepelni, mint két évvel ez­előtt. Hőgyészcn pedig 20 kuitúr- csoport alakult, hogy méltóan ve­hessék ki részüket a versenyből. — Dolgozó népünk, tehát iga­zán átérezte a kultúra nagy jelen­tőségét, részt akar venni kultúr- forradalmunk zászlajának diadalra juttatásában, hiszen a kultúra ép­pen olyan fontos nemzetünk életé­ben, mint a jó munka, mert csak tanult, képzett, széleslátókörű dol­gozókkal tudjuk építeni szocialista uazánkat. Pénteken délután letartóztatták Le Léapot, a CUT főtitkárát Tárig (MTTE A Ce Soir jelenti: Október 10-én délután, három óra kor a reuiMyí kaszárnyában letartóz tárták Alain Le Léapot, a CGT főút. kárát. l,e Léapot rabszállító autón elszállí­tották ReuElybőL Le Léap letartóztatása után Bru- guier ügyvéd nyilatkozatot tett a sajtó képviselőinek a CGT főtitkára nevében. .Arról értésül tern — mondot­ta Le Léap hogy vád alá helyez­lek a CGT-nek háborúé'.:]enes és külö­nösen a vietnami háborúéi lenes akció jéért. L’&sen tiltakoztam az egyéni szabadság e valóságos lábbgltiprása ellen és az ellen. hogv politikai véle. menyem kinyilvánítása miatt közön­sége- bűnözőként kezelnék.’’ A XIX, pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955, évi ötödik ötéves tervhez Részletek UI. Z. §zaburovnak, az Állami Tort bizottság elnökének beszámolójából Moszkva, október 10, fTASZSZ). Beszéde elején Szaburov elvlárs fog­lalkozott a Szovjetunió népgazdasá­gának újjáépítését és fejlesztését szol­gáló 1946—'líTiO. évi ötéves terv alap velő feladataival és hatalmas eredmé­nyei vei. "A Szovjetunió népgazdaságának új­jáépítését és fejCeaztését szolgáló 1946—1960, évi ötéves tí**vét a belső erőforrásokra támaszkodva teljesítet­tük, minden külső segítség, külföldi hitelek nélkül. A terv teljesítésében és túlteljesítésében döntő szerepet ját­szott a nagy Sztálin s -a kommunista párt által vezetett szovjet önfeláldozó munkája. (Taps.) A negyedik ötéves terv sikerrs tel­jesítése a szocialista rendszer további megszilárdulására vezetett és a Szó- jeíució új, nagy. győzelme vöd. amely biztosította a szocialista állam ha'al­mának további növekedését. A negyedik ötéves terv sikeres tel­jesítése lehetővé teszi az ötödik öt­éves terv elfogadását, amely biztosítja a népgazdaság minden ágának további fellendülését, a dolgozók anyagi jó­létének emelkedését, az. egészségügy fejlesztését és a nép kulturális .-zín- vonalának emelését. Az ötödik ötéves terv irányelveinek legfontosabb feladatait a következő mutatószámok jellemzik, —- állapúja I meg Szaburov elvtárs. 1. ßz ötödik ötéves terv lelátóit az ipar területén Az ötödik ötéves terv iránre'vei előírják, hogy az ipari termelés szilt vonala 1900-ben 1950-hez viszonyítva körülbelül 70 százalékkal emelkedjék. Ez azt jelen!i, hogy az ötödik ötéves terv végére az ipar össztermelése há­romszorosan fogja felülmúlni a há­ború előtti színvonalat. Üt év alatt .az ipari össztermelés évi átlagos növeke­dési ütemét körülbelül 12 százalékban állapítjuk meg, ezen belül a terme­lési eszközök termelésének növekedési ütemét JA százalékban és a fogyasz­tási'cikkek gyártásáét 11 százalékban. Az elmúlt öléves tervben az ipar össztermelésének növekedési üteme magasabb volt. Annak, hogy az ötö­dik ötéves tervben az ipari termelés növekedési üteme valamivel kisebb- mint az előző ötéves tervben, az az oka egyrészt, hoey az iparban befe­jeződtek az újjáép'tési munkák, ami­kor a termelés gyors növekedését az újjáépítés alatt álló vállalatok résén értük el és másrészt az, új ötéves terv. ben a termelés minőségének további jelentős javítására és a választék bő­vítésére \an szükség. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az új ötéves tervben az össztermelés növe­lése minden százalékának majdnem kétszer nagyobb össztermelés felel meg, mint az előző ötéves tervben. Az ipar és az egész népgazdaság növekedésének alapja á kohászat. Az ötödik ötéves terv irányelv?] i955-fe 1950-hez, képest a következő növeke­dést állapítják meg: nyersvasöniés körülbelül 76 százalék, acélöntés 62 százalék és hengereli árutermelés bl száza,lék. A" vasfélék termelésé említett növe­lésének legfontosabb feltétele a ko­hászai; vállalatok meglévő kapacitása k:ha$ruát‘üsának további javpása. Eb­ből a célból a lervmunká’atok elvég­zését írja elő a vaskohászati üzemek kohászati folyamatainak további meg­gyorsításáért, e folyamatok ellenőrzé­sének aulómVizálásáért és ,a munka- igényes munkák gépesítéséért. Nagy programot kell megvalósítani új kohászati vállalatok építése és a meglévők bővítése terén. Elengedhetetlen, hogy jelentősen kiterjesszük a színesfémek lerme’é- sét. öt év alatt n finonufo'-t. réz ter­melés,-! ni;"tegv 90 százalékka', a7 éremét 2.7-szeresre, ;iz alumíniuméi legalább 2.6-szere-sre, a cinkét 2.5-sze. resre, a nikkelét 53 százalékkal és az ónét 80 százalékkal növeljük. A népgazdaság összes többi ágaza­tában a termelés és a technikai hala­dás növelésére előírt ütem betartása a legfontosabb feltétele az ország to­vábbi- villamosításának. A viOIamos- energiatermelés 1905-ben, 1950-hez vi­szonyúra mintegv 80 százalékkal nö­vekszik. Ez lehetővé teszi ar. ipar vil­lamosítási színvonalának emelését a termelési folyamatok j»u!órnatizá|'ásá- pak széleskörű fejlesztése mellett és az elektromos hevítés, valamint az elektrolízis új módszereinek további meghonosítását. Lehetővé teszi to­vábbá az elektromos energia alkalma­zásának széleskörű kiterjesztését a mezőgazdaságban, úgyszintén q vas­utak további vjüaroositásáf és a la­kosság szükségleteit .szolgáló villa- pro ser, orgia termelésének fokozását. A vil:amose.nergiak;rm.e!és tervezett növelésének biztosítása, űevszinléu az energiarendszerekben a vilígmosener- gia-kanacitás tartalékainak növelése eóljából előirányoztuk a viillamoserő- művek teljesítményének nagyfokú nö­velését. öt év alatt a villnmoserőmü- vek összteljesítménye körülbelüli két­szeresre, a vizicrőnrüveké pedig há­romszorosra emelkedik. Emellett a hőerőművek teljesítményének növelé­séi elsősorban a már működők kibő­vítésével kell biztosítanunk. Az ötödik ötéves tervben a kormány határoza­tai értelmében vízierőművek és hő­erőművek széleskörű építésé! valósít­juk meg a helyi tüzelőanyagforrások' nál. Az épülő vízierőművek közül feltét­lenül meg kel! említeni mindenekelőtt a Volgán épüfő kujbisevi és sztálin­grádi vizierőművel, valamint a Dnye- pren épülő kahovkai vizierőművel. A 2.100.000 kilowatt teljesítményű kuj- bisevi vizierőművet 105',ó-ben kell üzembe helyezni, Ez kornolv mérték­ben növeli a központi területek és a Volga-mell ék viff a mosenergia ellátását. Ter'vbevfitiék -100,000 Wolt feszültségű távvezeték építését a knjbisevi, viz.i- erőműtől Moszkvába. Ilyen létesít­ményeket az elektromos épTőmunka gyakorlatában még nem ismer a vi­lág. A kujbisévj vizierőművel együtt az ötödik ötéves tervben oly nagy viz.ierőmíiveket ke’i] még építeni, mint a kámai, a gorkiji. a mingecsauri. az usztykamenogorszki és más vizierő- müvek Ezeknek a mostani ötéves tervben ü z é'm b e b e1 ve z e n d ö vizierőmfiveknek összteljesii!niéif\'e mintegy további két­millió kilowatt. Ezenkívül más kerü­leti és helvj vizierőművek is épülnek. Széles mértékben folyik .a sztálingrádi és a kahovkai viziérőmíi építése, de megkezdjük újabb nagy vizierőművek létrehozását: a Vo'lgán a csebokszari, q Kámán a votkinszki, az Irtiscn -a buhiarmini vízié rom ű és több más viziérőmíi építését is. Meg ke l kez­denünk az Apgara-fo’.yö energiatarta­lékának komples kiaknázására irá­nyuló munkálatokat, hogy az olcsó vT.ampsenergia és a belvi nyersanyag- források segítségéve! fej'eszthessük az alumínium-, a vegyészeti ipart, az ércbányászain* és mis iparágakat, A továbbiakban Szaburov elvtárs meghatározta azokat a feltételeket, amelyek az ötéves tervben htartósít iák az ásványolajipar 85 százalékos, a gázipar 80 százalékos termelési erae'kedését. Az új ötévé- terv a szén­terme’és körülbelül 43 százalékos nő. velősét irányozza elő. A ko-kszo'ható szén fajták *erm elése öt év alatt legalább 59 százalékkal a szén dm-ítása ned;o körírbelü! 2.1 szeresére növelendő. A terv előirá­nyozza hogv a szénbányákban körül, belül 30 százalékkal kall növelni a kapacitás kihasználását, a negyedik ötéve« tervhez képest A szén terme 'ó e'őirt növelésének, a ferme'ékmnv. pérf cm emsének és a -szénionrh^n f<vt- 1 a k ozt-alott munkás o k m u n k á j á n a k megkönnyítése céljából a terv előír, ja a szénlelőhelyek kiaknázási mód- szereinek megjavítását, » leginkább munkaigényes szénte-rme-lé-i fo'yama- tok gépesítését, a szénpadokon tör­ténő jövesztést, valamint az elővájási vágatok mélyítésekor a szén és a meddő kőzet rakodásának gépesíté­sét, s a legújabb gépek és mechaniz­musok széleskörű bevezetését a szen­tet me lé« gépesítésének növelése céh jából. Továbbfejlődik a tőzegtérmeién és ■3z önöpalatermelés. öt év alatt a tő. 7 eg termelés 27 százalékkal növekszik, a? í?gőpalat.erm-e:és pedig 2-3 szeresé, re emelkedik. « különösen fokozódik e termelés az Észt SZSZK ban. A beszámoló ezután, felsorolta a különböző iparágakat, amelyeknek géppel való fokozottabb ellátása a gépgyártás feladata. így többek kö­zött 3 vegyészeti ipar. az építőanyag- ipar. könnyű . élelmiszeripar, mező- garda sámi. gépipar,' fakitermelő-ipar, hajóépítőipart említette. Szaburov elvtúrs ezután így foly­tál ja : A gépgyártás minden ágának je­lentős fejlődése lehetővé teszi, hogv az ötödik ötéves terv folyamán a’.v.-r iában. i óvn befejezzük az iparban és építkezésben a nehéz és munkaigé­nyes folyamatok gépesítését. Kiemel­kedő eredményt, jelent ez majd a népgazdaság további technikai fel­szerelése. a munkatermelékenység emelése és a munka megkönnyítése te­rén, A továbbiakban a beszámol’ó a ve gyészeti ipar és a faipar fejlesztési tervével foglalkozik, majd áttér az építőiparra, mely az ötéves terv sO’án a főbb építőanyagok gyáriását leg­alább kétszeresére kell, hogy emelje. A nehézipar és o mezőgazdaság fej­lődés o ^lapján folytatódik a be­számoló —- az ötödik ötéves tervben biztosítanunk kell p közszükségleti cikkek gyártásának gyors- fejlődési ütemét. Á mezőgazdasági nyersanyag, tartalékok lehetővé teszik, hogy az öt év alatt a könnyű- és az élelmi­szeripar termelését legalább 70 szá­zalékká.! növeljük és ezen belül 1955. re, 1950 hez viszonyítva, a pamuíszö- vetek gyártását körülbelül 61 száza­lékkal, a gyapjúszövetek gyártását 54 százalékkal, a bőrei pók gyártását 55 százalékkal, a hús termelését. 92 szá. z.a’élcka.1. a halászat hozamát 58 szá­zalékkal. a kristálycukor gyártását 78 százalékkal, az állati zsiradék ter­melését, 72 százalékká'., a növényi zsi. radéktermelé-st 77 százalékkal, a kon­zervgyár-fást 2 1 szeredére emeljük. A meglévő termelési kapacitások jobb kihasználása melleit az új ötéves terv nagyipari beruházási programmed ír elő. Az ötödik ötéves terv az ipari termelés növelésének terve szerint az állami ipari beruházások körülbelül kétszeres növelését írja elő a negve- rlik ötéves tervhez képeik A beruhá. zások különösen nagymértékű növe.é séf kell clóiránvoznj a kohászat, a vi'!amoseröművek. az ásvánvolaíipar. valamin! a könnyűipari vállalatok fej­lesztésére. A beruházási tervnek nem­csak Új vária-latok é~ gépegységek je. lentős számának üz-embehelyezését; kell biztosítania, de a mén-lévő vg.Ha­latok kapacitásának növe’ését is a gépegységek újjáépítése, új berende­zés létesítése, a termelés gépesítése és p technológiai folyamatok javítása útján. A termelókapaci‘ások növelé­se a meglévő vá’lalatok k;bővi'óse útján — ez a legfoiVosabb inr'a'éka. a terme'és legkisebb kö’1 ~écekk ' vi •ó növelésének az új ötéves terv­ben. Az új ötéves tervben biz Visítani keh az ipari vára>'ok építésének •óbb területi. eíhelvezésé* annak er­dőkébe-. hogv az ipar még közelebb (Polytalás a oldalon )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents