Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-08 / 236. szám

TOLNAI Vníc pjfoirrÍRJAi ecvejüusteki A MAI SZAMBA*: Megyénk dolgozói forró Sterefctlcl köszöntik az, SZKP \IX. Kongresszusát (3. oA — A bonyhádi járás íjolgn. /.ói csatlakoztak h ceglédi járás élenjáró dolgozó pa­rasztjainak felhívásához (8, o.) — A Megyei Békebizolt« ság felhívása (3. o.i — fiiért nem dolgoznak lelkiismere­tesebben a karbantartó részleg dolgozói i L o' (i.N*P' jajukban is folytatódik »Semmelweis harca.,.1* (-1. o.) — Kajdacs község mozit kapott a tervtől 1, c>.) V AZ M DP TOLNÁMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJ IX. ÉVFOLYAM. 280. SZÁM M1A oDHULEU SZERDA, I!>ö2 OKTOBER ti \ begyűjtési csata újabb feladatai / A begyűjtés teljesítésétől függ a város és a falu dolgoztának ék.- lemeJlétcisa. Rúko-í elvtárs 1351. december 1-i beszédében rámuta­tott, hogy rjuzdasrigi ereoménycink a jó termés és a termény begyűjtés sikere lehetővé tette a jegyrend szer megszűntetését. Az azóta ét­iéit 10 hónap alatt fényesen bebi­zonyosodott Kúkosi elv társ szavai­nak igazsága. A jegyrendszer megszűntetésével minden dolgo­zónak módjában áll korlátlan mennyiségben vásárolni az éleinn cikkeket. Abhoz azonban, bogy a továbbiak során ne merülhesse­nek fel nehézségek, szükséges, hogv dolgozó parasztságunk ma­radéktalanul teljesítse beadási kö­telezettségét. Rákosi elvtárs rá­mutatott arra is, hogy a begyűj­téssel járó korlátozás minden ter­ménynél addig marad életben,' amíg dolgozó parasztságunk ab­ból a termény-féleségéböl nem tel­jesítette beadási kötelezettségét. Ext már számtalan példa igazolta az idei begyűjtés ideje alatt is. A kenyér- és takarmánygabona sza­badpiaci értékesítés jogát már me­gyénk valamennyi községe vissza­kapta. De nem egy köz rég tett már eleget kapásnövényekből a űurgonyabeadási kötelezettségé­nek, melyre szintén megkaptak a szabadpiaci értékesítés jogát. A legutolsó értékelés szerint bét község és négy'- termeiöcsoport kapta meg burgonyára a szabad­piac értékesítés jogát, de már ezt megelőzőleg is több község • és lermelőcsoport kapta meg uz en­gedélyt a burgonya szabadpiaci értékesítésére. Alihoz azonban, hogy a továbbiak során nemcsak a burgonya, hanem más termény- féleségekre is visszakapják dolgo­zó parasztjaink a szabadpiacot, szükséges hogy a beadási köte­lezettségüket maradéktalanul tel­jesítsék. Az eddigi tapasztalatok azt1 mutatják, hogy a begyűjtés te­rén komoly lemaradások vannak. Különösen a kukorica begyűjtésé­nél forog fenn a .,zö 1 ej veszély”, mivel dolgozó parasztságunk szí­vesen hallgat a kulákprésére és így kukoricájának betakarítását halogatja, megfeledkezik arról, hogy ezzel nemcsak saját magá­nak, de a dolgozó nép államának is kárt okoz. Ezért van az, hogy a kukoricabeqyüjtésben legjobb eredményt elért bonyhádi járás is mindössze 25.4 százalékra télie­sítetté kukoricabegyüjtési tervét. Nem beszélve arról, hogy egyes járások, mint. például a paksi és dombóvári járás 14, illetve még 14 százaléknál sem tartanak. Mi lehel ennek a komoly lemaradás­nak az oka? Ma megnézzük, lát­hatjuk, hogy nem más, mint az ellenséges propaganda, a kulák- inesc: ,,zöld a kukorica, ne szed­jétek még, várjátok meg, míg a szára teljesen megszárad”, Termé­szetes, hogy ezekkel a mesékkel csak dolgozó parasztságunkat igyekszik rávinni mra, hogy sza­botálja a beqyüjtés ütemét. Eb­ben a munkában ők maguk is igye­keznek ..példát mutatni1', mint azt -fi- Karácsonyi István decsi, vala­mint Sümegi József bátai kulákek és mások is tették, akik a „zöld mesét” híresztelve a dolgozó pa­rasztság előtt, maguk pedig a ta­nács engedélye nélkül kezdték meg a kukorica törését és hasz­nálták azt el saját céljaikra. A burgonyabegyüjtésnél is ko­moly hiányosságok mutatkoznak. Legjobb eredményt a qyönki járás érte el, aho] közel 72 százalékát teljesítették a burgonyabegyüjAés- nek, a szekszárdi járásban viszont 48 százaléknál sem tartanak. Pe­dig a burgonvabegyüjtés éppen olyan elengedhetetlenül szüksé­ges, mint a kenyérgabona begyűj­tése. A napraforgóbegyüjtésben a dombóvári járás halad az élen kö­zel 52 százalékos tervtel jesitésé- vei. A paksi, járás pedig még csak 33.2 százaléknál tart Amint az eredmény mutatja, ezen a téren is komoly hiányosságok mutatkoz­nak. Dolgozó parasztjaink megfe­ledkeznek. arról, hogy naprator- góbesdásj kötelezettségük teljes - tésével nagyban elősegítik az ipar fejlődését, ami a gépesítésen ke­resztül megkönnyíti a mezőgazda­sági munkálatokat, azonkívül több i'uha és egyéb iparcikkek jutnak a falvakba. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogv a járási és községi ta­nácsainknak komoly harcot kell vívni, hogy beadási tervüket ha­táridőre győzelemre tud iák vinni. Komo’v lemaradás mutatkozik a szenabeovüítés terén is. Megyénk hat. járása közül mén egyetlen já­rás sem teljesítette 100 százalékig szénabeadási kötelezettségét. A sertés, szarvasmarha, baromfi és tojás begyűjtése terén már komo­lyabb eredmények mutatkoznak A III. negyedévi begyűjtési ter­vét megyénk járásainak több­sége teljesítette. Különösen a baromfibegy ü jfés terén vannak szép eredmények, melyet vala­mennyi járásunk túlteliesített. Ha­sonló eredménnyel találkozunk a --ertésbegyüités terén is. Itt azon­ban a dombóvári, és a bonyhádi 'árasnak még kemánv b-’ircot kell folvtatn.ia. hogv a visszalévő 10 illetve 11.3 százalékos lemaradást behozhassa és amellett a IV. ne- -tv-edévi beavüjtési tervét is qvö- zelemre vigye. A szarvasmarha- beovii itósben a gvönki iárás 100 százalékos eredménvt ért el a TTI nerrvedévhen. A paksi és a szek­szárdi járás is túlteljesítettél?; III neavedevi bégvüjtési tervelőirány­zatukat. A dombóvári járásnál azonban itt is km-nolv lemaradás mutatkozik, p'öbvínvzoU tervének méq 85 százalékát «em teljesítette A toiás-, valamint a teibegvüi- tésnél is vannak még lemaradá­sok a szeptember ?fM értékelés szerint. Toiásbeqyüjtéshen a pak­si járást te’ál ink az utolsó helven 75.2 százalékkal, min tejbegvni- tésben a dombóvári 89.1 százalék­kal az utolsó. De a honyhédf iárás sem téliesítetté a III. negyedévi tejbegyüjtését. Tojásbecjvüitésben pedig ugyancsak a bonyhádi, ta­mási és dombóvári járások ma­radtak adósa a nép államánaK. Most, amikor átlépünk az. utol só negyedévre, minden becsületes dolgozó parasztra az * feladat há­rul. hogy beadási kötelezettségének teljesítésével győzelemre vinve évi begvüitési tervünket. Nem le­het eavetlen dolgozó paraszt sem aki adósa maradion a nép államá­nak. Tudnia kell azt., boav csak az a dolqozó paraszt viheti feleslege« áruját a szabadpiacra, aki becsü­lettel teljesítette hazafias köves­ségét. A szabadpiac perliq minden dolgozó oarászt számára biztos't- ia a magasabb termén várak at és így a jobb megélhetést. Járási és községi tanácsainkra, párt- és tö- megszervezeteinkre, valamint az óllandóbizottsánokra az a feladat hárul, hogy dolgozó parasztsá­gunkkal ismertesse a begvüitési terv teljesítésének len tőségét, a szabadpiac értékesítés jonának megszerzési lehetőséged és kímé­letlenül leplezze le az ellenseoet. Ismertessék minden becsületes dolgozó paraszttal, hogy a begyüi- tés törvény és azt teljesíteni kell. Tudnia kell azt is mindén dolgozó parasztnak, hogy begyűjtési ter­vünk teljesítésével erősítjük a bé­két es visszük győzelemre nép­gazdaságunk felemeli ötéves ter­vének sikeres befejezéséi. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt Cf. Malenkov elvtársinak, az SZK(b)l* 16SÍ titkárának előadói beszéde Moszkva, október fi. (TASZSZ.) I. A Szovjetunió nemzetközi helyzete F.lvtársak! A párt XVIII. kotieresz- szusa óta éltéit időszak bővelkedett világtörténelmi jelentőségű esemé­nyekben. A második világháború alapjaiban rendítette meg sok nép és állam éle. tét, 2 megváltoztatta a világ arcula­tai. A vúággazdatfkíi helyzet Általános képét, mostanában a fejlődés ké' irányvonala jellemzi. Az egyik a békegazdaság szakadat- ián fellendülésének vonala a Szovjet­unióban és a népi demokráciákban; ez a gazdaság nem ismer válságok?t, s fejlődése a társadalom anyagi és kuk mráüs szükségleteinek maximális ki. elégetését szolgálja. Ez a gazdaság biztosítja a nép töm egek életszínvona­lának rendszerese emelését és a mun­kaerő teljes foglalkoztatottságát, Ezá a gazdaságot demokratikus tábor országainak baráti gazdasági együtt működése jellemzi.. A másik vonal a kapitalizmus gaz­dasági irányvonala. A kapitalizmus termelőerői egvhe'yben topognak: ez a gazdaság a kapitalizmus egyre mé­lyülő általános válságának és a foly­tonosan ismétlődő gazdasági válsá goknak haraoófog.őjóban vergődik. Ez a gazdaság mi.i‘ariz>álásónak, a hébo rús cé’okaf szolgáló termelési ágak egyoldalú fejlesztésének, az országok kozd konkurrrnriénak és egyes or­szágok mások által való leigázásánatt irányvonala. Az iú vázolt helyzet azért alakuü ki. mert ez a gazdaság nem ?. társadalom érdekei* szolgálja, hanem a kapitalisták maximális nro fitiának biztosítását, az adott ország •akosságo többségének kizsákmányo­lása, tönkretétele és nyomorba fjön lése útján, más országok — különösen az e maradott országok généin-ek le­igázása és rendszeres kifosztása út­ján, végül pedig háborúk és a nem­zetgazdaság militarizálása útján. Ma'enkov elvtars összehason itja a Szovjetunió és a kapitalista országok terme'égének fejlődését, rámutat s népi demokratikus országok eredmé nyetxe és a világpiac szétesésére, ma id rátér az amerikai imperializmus gaz dasagi politikájának jellemzésére. Az Amerikai Egyesült Aliaipok megszedte magát e háborúm ez íme rikgi milliárdosok megszilárahotUak gazcaságl hadállásaikét. Az Egyesüli Államoknak azonban m- sikerül! e- ■«nt-e céliát. nem sikerül' meg terepre nie az amerikai tőke ura Írná-, a világ­piacon. Az Egyesült Államok azt gondolta, hogv Németország ér Japán harcképtelenné tétele után aégyszer2 sére ötszörösére emelheti fnrme’ését Azonban mindössze kétszeresére emel­te termelését, most pedüj lefelé csú szik a gazdasági válságba. Tény. hogv az Egyesült A kunokban most leq- a’.ább hárommillió teljesen munkanél­küli és még több -ész’ogos munkanél­küli van, A munkások töm égsz trájk- jai méq bonvolu'abbá teszik az Égve sült Államok milliárdosainak he'vze- tét. Azért van e? így, mert az Egye sült Államok ipara, az Egve«üli Álla­mok uralkodó köreinek hibájából, el­vesztette olyan piacait, mint a Szov jetunió, Kína, az európai népi demo­kráciák. Az amerikai imperializmus most nemcsak a népek nemzetköz: kizsák mányoioja és kigázója. hanem olyan erő is. amely bomlasztja a többi ka pitalista ország gazdasága é’etét. Az Egyesült. Államok monopoltőkéje «i- hasznáíta versenytársainak gvengülé séf. és a háború után meghódította a kapitalista világpiac jelentékeny ré szét. Az Egyesült Államok monopo tőkéje szétrombolja a kapitalista or­szágok között, történelmileg kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatokat és ezeket az említett orszáook és az Egyesült Államok egyoldalú kancsó tataival helyettesíti. Az amerikai mg n-opolivirff>k a :^;;arcái'n-azb ditrr.pteg gel erőszakolják ki exportjuk.-:, ugyanakkor kirekesztik belső pia­cukról a külföldi árukat. Ennek Kö­vetkeztében a magas árak fojtogatja.’* az amerikai népet. Az amerikai mo­nopóliumok egyre Inkább megbon* jak a kapitalista világpiacot. Az ame­rikai imperializmus leli etet lenné te­szi a nyugatét}répa: országok számára, hogy eV 'miszeránikat szerezzenek ko rabbi- keleteurópai piacaikon. Pedig a nyugateurópai országok rundig nagypnennyiségú. ipari árut szál j\oW tak oda. cserébe nz élelmiszeré;'t és nyersanyagért.. As amerikai imp ért a’.'izmusnak ez a gazdaságpolitikája bt kellett, hogy élezze az Egyesült Államok és a tftb bi tőkés állam közti ellentéteket. Ezek közül a jegföbbek őz Egyesült Álla­mok és .Anglia közötti ellentétek Ezeknek nyomán nyílt harc folyik az amerikai és angol monopóliumok kö zott a kőolaj, a kaucsuk, a ritka- és színesfémek, a kén és a gyapjú for­rásaiért, az árim helvetö piacokért. Ehhez járulnak még az Egyesük Államok és Japán, az Egyesült AMa mok és Olaszország, az. Egyesült Ál­lamok cs Nyugat Németország igen komoly ellentétei. Ahogyan az amerikai imnörimizmus ..regéV’ lenle alatt, hitc.hivújtással befészke'j magát Ang'-in, Franciaor­szág. Olaszország gazdasági életébe, e hódi‘ja az angol-francia gyanú a to­kon lévő nyersanyagot és az árunia- cóka-t. úo->- éleződnek és még tovább fognak éleződni az ellentétek az Egvesü’t Államok és Anglia, az Egye sült Államok és Franciaország között Anglia, majd utána Franciaország és a több- kanita.lista ország arra torok szik. hogy kiszakítsa macát az Égve sült, Áúimnkmk va'ó alárendeltség­ből. hogy önálló helyzetet és magas profitot biz'ositson a mag* számára. Az angol kapi*a i.s'ák már most ko- ménv harcot folytatnak a nemzetközt kereskedelemben megnyilvánuló ame. rikai túlsúly ellen. A kapitalista országok háború utá ni gazdasági nehézségei még fokozód fák azáltal, hogv dz imperialisták ma guk zárták el maguk c'ől a demokra­tikus világpiacra vezető ufat. Az Egyesült Államok kapitalistái felismerve ezeket, a gazdasági nehéz­ségeket, igyekeznek őket a koreai há borúval, fegyverkezési versennyel, az ipar nv.litarÍ7álásával ellensúlyozni Az Egyesük Államok, Anglia, Fran ciaország imperialistái a koreai nép elírni reakciós háború kirobbantása után és a demokratikus tábor elleni háborús hisztéria felszívásává! egyide- iú>g háborús vágányra terelték a gazdasági életet, hatalma« arányúvá tették országuk gazdasági életének militari-/áfását es a fegyverkezési ver­senyt. Jelenleg ezen országok ipari termelésének ogyroí nagvobb részét használják fel hadfelszerelésre. A ha­dimegrendelések döntő szerepet, ját­szanak a/. Egyesült Államok és a töb bi kapitalista ország iparának fő ágazataiban A kapitalista államok költségvetésében szakadatlanul rö veksmk a fegyverkezési versenvt szol­gáló közvetlen, és közvetett xLadásotr aránya. A háboríts gazdaság vágányaira való áttérés lehetővé tette az. Egyesült A! lantoknak és inás kapitalista orszá­goknak, hogy ideig-oráig e-nvíjék ipari termelésük színvonalát. A bur- zsoá közgazdászok ezen az alapon igyekszenek b-bizonyítani hogy n nagy katonai megrenede.ések a vég­telenségig képesek fenntartani az ..üz­leti tevékenység*' magas színvonalát A valóság azonban rácáfol :z°kre az á.lításokra. Most, kapitalista gazda­ság különösen erős militarizá'lásanak harmadik évében eevre nyilvánvalób­bak lesznek a müilariiálás pusztító következméajrei, A nemzetgazdaság militarizálása. nem küszöböli ki, hanem ellenkező­leg, k i mély ÍJ i az aránvtalanságot 4 tenne.ősi lehetőségek és a lakosság csökiicnö fizeáíképes keres ete között, amelyet a kapilalisla országok vezető körei n végső minimumra csökkenté­nek. Hz a kapjlalisia piac felvevőké­pességének egyre nagy-obi): irányéi esökenését vonja maga uhin. A kat(>- nai költségvetés felduzzasztása ilvmó­don sziikségképpeii újabb, mélyreható gazdasági válság kibontakozásához ve­zet. Ma'enkov elvtárs beszél ar Egye-» ‘»;t Államok csatlós országainak gaz* dasaffj nehézségeiről, népeik életszin- vo.a-3Iának süllyedéséről, ami a hábo­rús politika egyenes következménye* azután igv folytaijH beszámolóját: A kapitalista világrendszer helyze­tét czidöszerint az teszi még bonyo* lulfabbá, hogy n tiáboni következté­ben és 3 nemzeti — felszabadító harc újabb fellendülése következtéién a; gyarmati és függő országokban as imperializmus gyarmat] rendszerének tényleges szétesése megy végbe, A fasiszta Németország és az im­perialista Japán, szél zúzásának köz-» vétlen eredménye volt az imperializ­mus frontjának áttörése Kínában, Ko­reában, és Vietnamban, ahol a gvar- mátok és félgyarmatok helyén nép­köztársaságok jöttek léire. A kínai nép győzelme méglnkábh forradalma-- silót!a a Keletet és elősegítette az im« perializinus által elnyomott népek fel­szabadító harcának fellendülését. A háború utáni időszakban nrégin- kább fokozódtak az ellentétek az anyaországok és a gyarmatok közölt, Anglia, Franciaország, Belgium és a többi gyarmattartó hatalom 4 gyar­matok rovására igyekszik kárpótolni magát azokért a terhekért, amelyeket a gazdasági élet militarizálása és az Egyesült Államok terjeszkedése rájuk hárít, Ugyanakkor az amerikai impe­rialisták behatolnak a gyarmattartó hatalmak gyarmati érdekköreibe, olt- pozíciókat hódítanak meg maguknak, fokozzák a gyarmati és függő orszá­gok népeinek kizsákmányolását, E harc során az amerikai hódítok űsz- szeesküvéseket sugalmaznak angol és francia ,,szövetségeseik“ ellen, cseie- kedeleikkel elősegítik az imperializ­mus gyarmati rendszere válságának további elmélyülését. Sok gyarmati és függő ország (Egyiptom, Irán. Szí­ria. Marokkó. Tunisz és mások) terű-, letét katonai támaszpontok céljaira; használják fel, lakosságát pedig a jö­vendő háború „ágyútöHelékének“ sze­repére készítik elő. A gyarmati és függő országok népei , egyr-» határozottabban ellenállnak az imperialista leigázóknak. A nemzeti felszabadító mozgalom növekvő lendü­letét bizonyítja Vietnam, Burma, Ma­lájföld, a Fiilöpszigelek és Indonézia népeinek harca, a nemzeti ellenállás fokozódása Indiában, Iránban, Egyip­tomban és más országokban. A háború utáni időszakban az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország uralkodó köreinek tevé­kenysége a nemzetközi kapcsolatok te­rületén is az új háború előkészítésé­nek jegyében bontakozott ki. Az Amerikai Egyesült Államok a második világháború befejezése után csaknem azonnat letért arról a meg­egyezéses politikai irányvonalról, am«. Íven a háború idején a szövetségesek haladtak és amelyet a hatalmak t-ehe ráni, jaltai és potsdami értekezletei lerögzítettek. Az Egyesült Államok az agresszív cselekmények egész soroza­tával élezte, ki a nemzetközi hHyzetet és új háború veszély? elé állította * világot» Minthogy a Szovjetunió az új hábo­rú fő e'lenzője a béke fő támasza, s? Lgs esült Államok főkolomposai arra a köveíkezteíésre jutottak, hogv a háborút a Szovjetunió és 3 béke löbb; híve; ellen kel! megindítani. így ala­kult meg az északatlanti agresszív (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents