Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-08 / 236. szám

NÄPLO

iS»'1» OKTÓBER *

Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt

(Folytatás az 1. oldalról)

tömb, amelyet a Szovjetunió tudta nélkül. háta mögött kovácsoltak öszsze. Its hogy a nép clöI eltitkolják en- fivk a tömbnek agresszív céljait és he- e>apják n népet. ..védelmi” tömbnek nevezték el a ..kommunizmus''. a Szovjetunió ellen. amely —• mint inon- flották — támadásra készül az Egyesüli Államok. Anglia, Franciaország é.s a tömb többi tagja ellen.

Llgyanezen bűnös célból szerveznek amerikai katonai támaszpontokat a szovjet határok közelében fekvő különböző országokba n.

Ugyanezen bűnös célból az Egyesült Államok uralkodó körei remilila- lizálják Nyugat-N'éméLországot és Japánt.

Az Egyesült Államok uralkodó körei és híveik Nvugat-Németország Japán remilitarizálásával az egész, világ szemelótlára újjáteremtik a műfűd !k világháborúnak azt a két gócpontját, amelynek megszüntetéséért a népek ebben a háborúban vérüket ontották.

\z Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadása azt jelentette, hogy az amerikai-angol tömb az agresszív háború előkészítéséről áttért a közvetlen agresszió cselekményére. A koreai nép. a bátor kínai önkéntesekkel szoros együttműködésben, hősiesen védelmezi hazájának szabadságát és függellen- séget, visszaveri a bekeboutokai, kivívja az egész demokratikus és béke- szcrctö emberiség 'lelkes rokonszenvét. (Lelkes taps.)

A mostani nemzetközi helyzetnek a maga egészében több sajátszerű vonása és sajátossága van. Ezek közül a kővetkezőket kell megemlíteni.

A fő agresszív hatalom, az Amerikai Egyesült Államok, fokozott erővel hajszolja háborúba a többi kapitalista országot, mindenekelőtt az északatlanti tömb tagjait, valamint a második világháborúban legyőzött országokat — Nyugat-Németországot, Olaszországot, Japánt. Az amerikai főkolomposok a tömb valamennyi résztvevője részére megszabják a háború céljait, menetrendjét, a háborús részvételre számbajöhető erőket és eldöntik a háború előkészületeinek egyéb kérdéseit is, diktálják a maguk akaratát.

Malenkov elvíárs leleplezi az imperialisták hazug propagandáját, mely szerint ők a ,-Szabad országokat védik” a Szovjetunió részéről fenyegető háborúval szemben. Rámutat arra. hogy az Atlanti Szövetség országainak uralkodó körei eladták hazájuk függetlenségét az amerikai milliárdosoknak. Az USA stratégiáját a beszámoló a következőkben jellemzi:

Az amerikai imperializmus stratégiájának sajátossága, hogy az amerikai imperializmus főkolomposai katonai terveiket idegen területek és idegen hadseregek, elsősorban nyugatnémet és japán, valamint angol, francia és olasz területek és hadseregek fel- használására, valamint más népek fel- használására építik, amelyeknek az amerikai stratégiák elgondolása szerint vak eszközül és ágyútöttelékü! kelti szolgálniok annak érdekében, hogy az amerikai monopolisták kivívhassák a világuralmat,

A józanabb és haladó politikusok, akiket nem vakított el a szovjetellenes ellenségeskedés, az európai és egyéb kapitalista országokban máris világosan látják, milyen feneketlen mélységbe rántják őket a megvadult amerikai kalandorok. Ezek a politikusok már kezdenek szót emelni a háború ellen. Fel kell tételezni, hogy az amerikai diktátorok engedelmes bábjainak sorsára ítélt országokban akadnak valóban békeszerető, demokratikus erők, amelyek a maguk önálló, békés politikáját fogják folytatni és megtalálják a kiutat abból a zsákutcából, amelybe amerikai diktátoraik hajszolják őket. Az európai és egyéb országok erre az új útra lépve, teljés megértésre találnak valamennyi békeszerelő nép részéről. (Viharos taps.)

Az Egyesült Államok uralkodó körei álcázni igyekeznek hódító politikájukat, megpróbálják a demokratikus tábor ellen folyó úgynevezett „hidegháborút" békés védelmi politikának feltüntetni és saját népeiket a Szovjetunió rés/.érö megindítandó támadás nemlctezö veszélyével remítget- ni. Az atlanti tömb főkolomposai demagóg, békeszerető frazeológiával leplezik agresszív terveiket és a már folyó hadműveletekéi. Ez az álcázás jellemző vonása politikájuknak. A do. log lényege az, hogy mostanában nem olyan könnyű új háborúba, a béke- izeretö népek ellen indítandó háborúba hajszolni a népeket, amelyek csak nemrégiben ismerték meg a vérontó hadműveletek egész súlyát. Ezért igyekszik az agresszív atlanti farkas báránybőrt ölteni.

Even körülmények között vészéivé«, volna lebecsülni a mai agresszorok

farizeus békekomédiájának ártalmasnál.

MaJenkov elvtárs rámutat .a fasizá- lás. gyorsuló folyamatára az USA által ’elgázolt országokban, Beszél a bé'- kemozgalom kifejlődéséről, azután áttér a szovjet békepolitika elemzésére.

A párt legfőbb irányvonala a külpolitika területén a népek közötti béke és szocialista hazánk biztonsága biztosításának politikája volt és marad.

Helytelen volna azt gondolni, hogy a háború csakis a szovjet állam elf.en irányulhat. Mint ismeretes, az imperialisták az első. világháborút jóvá] a Szovjetunió megalakulása előtt rob bántották ki. A második világháború kapitalista államok közötti háborúként kezdődött s a háborútól maguk a tőkés országjr is erősen szenvedtek. Azok az eile kimondások, amelyek je_ leni,eg marcangolják az imperialista tábort, egyik kapitalista államnak a másik elleni háborújára .vezethetnek. Mindezeket a körülményeket , figyc- iembevéve a Szovjetunió arra törekszik, hogv az egyes államok közti bárminemű háborút megakadályozza, s a nemzetközi konfliktusok és nézet eltérések békés szabályozása mellett foglal állást.

Malenkov elvtárs felsorolja a szovjet békediplomácia legfontosabb lépé, seit, és rámutat arra, hogy a szocialista nagyhatalom mindent megtesz a háború megakadályozására.

A Szovjetunió — folytatja Malenkov elvtárs — teljes egységben folytatja békepolitikáját más dómokra kus, békeszerető államokkal, — a Ki, nai Népköztársasággal, Lengyelországgal, Romániával. Csehszlovákiával. Magyarországgal. Bulgáriával, Albániával. a Német Demokratikus Köztársasággal. a Koreai Népi Demókra tikus Köztársasággal és a Mongol Népköz-társasággal. A Szovjetunió kapcsolata az említett országokkal azoknak a teljesen új államközi kapcsolatoknak példája, amelyekhez hasonlót azelőtt nem ismert a történelem. Ezek a kapcsolatok az -egyenjogúság. a gazdasági együttműködés és a nemzeti függetlenség tiszteletben, tartásának elvein alapulnak. A Szovjetunió kölcsönös segélynyújtási szerződéseihez híven segíti és támogatja s a jövőben is segíteni és támogatni fogja ezekét, az országokat további megerősödésükben. (Viharos taps,)

Meggyőződésünk, hogy a szocialista gazdasági rendszer a kapitalizmus. sa.| folytatott békés versenyében év- ről-évre szemléi te tbőbben megmutatja [elsőbbségét a kapitalista gazdasági rendszerrel sz-miben. De mi senkire sem akarjuk erésza-kka] rákényszeríteni ’ideológiánkat, vagy gazdasági rend szerünket. „A forradalom exportja — oMcbaság. Minden oiszág, ha akarja, maga hajtja vée-e forradalmát, ha pádig nem akarja, nem lesz forradalom'- -- mondja S/tá in elvtárs.

A Szovjetunió rendületlenül folytat, ja a minden országgal való békés együttműködésre törekvő politikáját, de ugyanakkor számol a fékevesztett háborús gyújtogatok részéről fenyegető új . agresszió veszélyével is. Ezért erősíti most és a jövőben , is védelmi készségét. (Taps.)

A Szovjetunió n.em ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az agre-szoro.kat. — amikor pedig a szovjet állam még fiatal és viszony lag gyenge volt. megverte őket a második világháborúban; s a jövőben is megveri őket, ha hazánkra meré szelnek támadni

A párt külpolitikai feladatai: 1 To vábbi harc az új háború előkészítő se és kirobbantása ellen, a hatalma? háborúell,enes demokratikus front fölzárkóztatása a béke megszilárdításé ra, ei barátság és szolidaritás szálai nak erősítése a béke híveivel világszerte, az összes új háborús előkészületeknek, a háborús gyujtogalÓK minden mesterkedésének és cselszövé- nyénelc állhatatos [leleplezései 2. a nemzetközi együttműködés és a minden országgal való,kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére törekvő politika továbbfolytatása; 3. a megbonthatatlan barátság kapcsolatainak erősítése és fejlesztése a Kínai Népköztársasággal. az európai népi demokratikus országokkal — Lengyelországgal, Csehszlovákiával. Romániával, Ma gyarországgal, Bulgáriával, Albániával — a Német. Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággái, a Mongol Nép- köztársasággal; 4, a szovjet állam vé delmi erejének lankadatlan növelése s ama képességünk fokozása, hogy bármely agre-szort megsemmisílően visszaverjünk (Viharos, hosszantartó taps.)

n.

A Szovjetunió belső helyzete

Ma’enkov elvíárs megemlékezik a szovjet nép-óriási teljesítményeiről a nagy honvédő háborúban, majd megállapítja:

Népünket az az eltökéli szándék hatja át, hogy továbbra is önf-eiláldo zóan dolgozzék .szocialista . hazáj:a ja. vára, s becsülettel teljesíteni foggá, történelmi feladatát a kommunista társadalom felépítését, (Hosszantartó, vi. haros taps.)

A háború előtti ötéves tervek évei. ben megvalósult az ország szocialista iparosítása. A hatalmas ipar alapián országunk kifejlesztette egész népgazdaságát és felkészült az aktív ön védelemre. A háború évei rendkívüli erővel igazolták, hogv helyes volt pártunk vezérfonala: az ország i-oaro- sítása.. A Szovjé'iúmó iparosítására irányuló politika megvalósításának döntő jelentősége volt a szovjet nép sorsának alakulása szempontjából. Ez mentette meg hazánkat attól, hogy rabszolgasorsra jusson.

Ahhoz, hogy népgazdaságunk újból elérje a háború előtti színvonalat, bizonyos időre volt szükség. Az évi ipari össztermelés terén 1948 ban. a széntermelés terén 1947 ben, az acél- és cementgyártás terén 1948 ban, a nyersvasgyártás és olajtermelés terén 1949 ben. a 1-ábbe’igyártás terén 1950 ben, a gvapotáruk gyártása te rén 1951-ben értük el. illetve halad tűk túl a háború előtti 1940 es év szm vonalát, Ez azt jelenti, bogy a háború nyolc kilenc évvel, vagyis körül bekül két ötéves tervvel vetette visz. -za iparunk fejlődését.

Iparunk háború utáni sikeres újjáépítésének és fejlesztésének eredmé nyeképpen ipari termelésünk színvonala jelenleg jelentékenyen meghalad ja a háború előttit.

Az. ipar háború utáni sikeres újjá építé‘Se és fejlesztése eredményeképpen a Szovjetunióban az egy lélekre eső ipari termelés jelenleg felülmúlja a háború előtti színvonalat. így az egy lakosra jutó viilamosenergia termelés 1951 ben több, mint kétszerese vök az 1940, évi színvonalnak, a ny’ersvasöntés 50 százalékkal, az acél öntés 70 százalékkal, a széntermelés 60 százalékkal, a cementgyártás több, mint kétszeresen, a gyapotszövet-ter- me’.és 20 százalékkal, a gyapjúszövet termelés több, mint 60 százalékkal, a papírtermelés 70 százalékkal, stb. múlta felül az 1940. évi, egy lólekre jutó termelés színvonalát.

A beszámolóban ismeretett időszakban — különösen a háború utáni években — jelentősen kibővült és megerősödött iparunk termelési tech. nikai alapja, mind új vállalatok építése, mind a meglévő vállalatok újjáalakítása révén.

A háború utáni években az ipar minden ágát új gépekkel és gépeze tekk-el látták el, tökéletesebb technológiai folyamatokat’vezettek be, meg. valósították a termelés észszerűbb szervezetét. Ebben az időszakban a szerszámgép állomány — új, termelékenyebb szerszámgépekkel való kiegészítés útján 2.2 szeresére nőtt! A hazai gépgyártás csupán a legutóbbi három év alatt körülbelül .1600 újtípusú gépet és gépezetet alkotott,

A további technikai haladásért vívóit harcban nagy szerepe van tudományunknak, amely találmányaival segíti a szovjet népet a természet kincseinek és erejének teljesebb fel. tárásában és jobb kihasználásában. A háború utáni időszakban tudósaink sikeresen oldottak meg sok hatalmas.' népgazdasági jllgntöségü tudományos problémát. Abban az időszak, ban igen fontos eredménye volt a szovjet tudománynak az atomenergia- termelés módszereinek felfedezése. Ezzel, tudománvunk : és technikánk megszüntette az. Egyesült Államok monopoliszUkus helyzetét ezen a té-*- ren és komoly csapást mért a háborús gyűjtogatókra, ■ akik más népek megfélemlítésének és zsarolásának eszközeként próbálták felhasználni azt, hogv birtokában vannak ázatom-, energiatermelés titkának és az atomfegyvernek. A szovjetálla.mnak — miután rendelkezik az atomenergiater- ! molés reális lehetőségeivel — nagy J érdeke, hogy ezt az új energiafa jtát békés célokra, a nép javára használ ják fel, mert az atomenergia ilyenirá- 1 nyű felhasználása határtalanul kiszélesíti az ember hatalmát a természet elemi erői. felett, a termelőerők nö v eked és én ek. a tech n i kai / és kul i-u rá - Ms, haladásnak, a társadalmi gazdaság növekedésinek óriási lehetőségeit, tárja az: emberiség elé. A szovjet tu., domány és technika na,gV sikereiről tanúskodik a Sztálin díjak évenkénti odaítélése kiváró tudományos munkákért.’ találmányokért és termelő munkamódszerek tökéletesítéséért. A tudomány, az paar, a közlekedés és a mezőgazdaság 8470 dolgozóiát tüntet tiék ki a Sztálin díjas megtisztelő címével. . Ezek a Szovjetunió ipari fejlődésé nek alapvető eredményei a beszámo lóban ismertetett időszak alatti 'A legközelebbi évek feladatait iparunk fejlesztése terén a Szovjetunió fejlesztésére irányuló ötödik ötéves tervre vonatkozó. előirányzatok tervez-e te fejti ki, amelyet a jcongiresszüs előterjesztenek. Ezek a feladatok abból álmaik, hogy az ipari • térmc’és színvonalát 1955 ben — 1950 hez képest — körülbelül 70 százalékkal emeljük úgy, hogy a termelési eszközök termelésének körülbelül 80 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelésének körülbelül 65 százalékkal kell emei kednie. Ez a feladat az ipari termelés növelésének terén, azt jelenti, hogy 1955 ben — 1940 hez képest — há- romsz-orsiára emelkedik az ipar teljes, termelése.

Az ötödik ötéves terv új. nagy lépést jelent előre országunknak a szó. cializmusbói a kommunizmusba való fej’ődése útján. (Viharos taps.)

Malenkov e’.vtárs bírálja \az iparban mutatkozó hiányosságokat és ki emeli a munka termelékenysége emelésének feladatát.

Pártunk a szocialista építés minden szakaszában lankadatlanul harcolt a munka termelékenységének rendszeres emeléséért, mert ez a legfontosabb feltétele a szocialista termelés növekedésének és tökéletesedésének. Főként ezzel magyarázhatók azok az óriási sikerek, amelyeket a. Szovjetunió termelésének fejlesztésében elér tünk. 1940 tői 1951-ig a munka termelékenysége az iparban 50 százalék kai növekedett; Az ipari termelés növekedésének 70 százaléka ebben az időszakban a munka teumelékenysé- gémeik növekedéséből származott. — Ugyanezen időszakban az építkezésnél 36 százalékkal növekedett a munka termelékenysége./

A beszámolóban ismeretett időszak kezdetéig — vagyis a párt XVITT. kongresszusáig a kolbozrendszer végilegesen megszilárdult országunkban. a kolhozok megerősödtek és megingathatatlan a szocialista gazdaság rendszere, mint a földművelés egyetlen formája.

A háború ideiglenesen feltartóztatta a mezőgazdaság fejlődését s nagy kárt okozott neki, különösen a volt megszállott területeken, ahoi a hitlerista hódítók tönkretették és kirabolták a kolhozukat, gép- és traktorállomásokat és a szovhozokat. De a háborús idők óriási nehézségei ellenére a keleti te- Fületek kolhozai és szovhozai fennakadás nélkül ellátták a hadsereget és a Lakosságot élelmiszerrel, a köny- nyűipart pedig nyersanyaggal. A kolhozrendszer nélkül, a kolhozparasztok és kolhozparasztnők önfeláldozó munkája nélkül, magasfokú politikai öntudat és szervezettség nélkül nem tudtuk volna megoldani ezt a fölötte nehéz feladatot.

A békés építésre való átmenettel kapcsolatban az a feladat állt .a párt előtt, hogy megvalósítsa a mezőgazdaság minél gyorsabb helyreállítását és továbbfejlesztését. A párt a háború utáni időszakban különleges gondot fi njított a kolhozok szervezeti — gazdasági megerősítésére, arra, hogy segítséget nyújtson, nekik a közösségi gazdálkodás helyreállítására és továbbfejlesztésére s ezen az alapon növelje a kof hoz paraszt.súg anyagi jólétét. A mezőgazdasági termelőerők további fellendítése szempontjából nagy jelentősége volt a kis kolhozok egyesítésének, mert a nagy koiihozok sokkal sikeresebben bővíthetik ki és tökéletesíthetik a közösségi gazdálkodást. Jelenleg 97.00*0 megnagyobbodott kolhoz van, az 1950. január elsejei

254.000 kis kolhoz helyett.

A mezőgazdaságban tett párt- és kormány intézkedések megvalósításának eredményeképpen sikeresen leküzdöttük azokat a nehézségeket, amelyeket a háború és azt küvelöleg az 1946. évi erős aszály okozott, s rövid idő a'lall helyreállítottuk és túlszárnyaltuk a. mezőgazdasági terme.és háború előtti színvonalát.

Földművelésünk inliid szakszerűbbé,

mind, termelékenyebbé válik, s mind több és több árút érmékét termel. Fontoljuk meg földművelésünk fejlődésének ez'. a fontos sajátosságát. Most, amikor a gabonaproblémát sikeresen megoldottuk, a földművelés eredményeit már nem ítélhetjük meg .'a régi módon. csupán a termelt gabona mennyisége alapján. Mint .az idézett adatokból látható -a gabonatermelés sikerei mellett a gyapot, cukorrépa, •az öl a jós növények, á takarmányfélék és más mezőgazdasági növények tér-* ölelésének fejlesztésében is nagy sikert értünk eC.

Korszerű földművelésünk' minőségileg megváltozott, gyökeresén különbözik a régi, kislermelékenységü, külterjes földműveléstől. Míg a Szói ,jel unióban valamennyi mezőgazdasági növény l*9v>0. évi vetésterülete 1.4-szerese voit az 1913. évinek, s emellett a gabonanövények vetésterülete öt százalékkal emelkedett, addig az ipari növények, valamint zöldségfélék és kobakosók vetésterülete több, mint 2.4-szeresre, a 'takarmánynövényeké pedig töbl), mint 1!-szeresre szökött fel. A növénytermelés áru rémi ék ének összértékéből j öle ni. eg több, mint 40 százalék az ipari növényekre esik. Durva - hiba lenne tehát, ha a földművelés sikereit csak a gabonafélék termelési színvonala alapján ítélnénk meg.

A háború utáni években nagy figyelmet fordítottunk a mezőgazdaságnak új technikával való felszerelésére. Éneikül nem oldhattuk volna meg oly rövid idő alatt a mezőgazdaság helyreállításának és további fejlesztésének feladatát.

Malenkov elvlárs beszél a szovjet mezőgazdaság gépesítéséről és az ötödik öléves 1 érv ben előirányzott fejlődésről. Behatóan foglalkozik azokkal a feladatokkal., melyeknek megoldása a terméshozam további emelését, az állájtenyészlés hatalmas fejlődését fogja biztosítani, majd így folytatja:

Párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveink ,a mezőgazdaság »háború utáni újjáépítése és fejlesztése során megjavították a kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovbozok vezetését. Ezen. -a téren azonban még mindig akadnak hibák és hiányosságok.

Melyek a hibák és a hiányosságok a mezőgazdáság vezetése terén, s mik itt a föladatok?

Elsősorban rá kell mutálni arra, hogy egyes vezető funkcionáriusok — különösen a kis kolhozok egyesílésé- vel kapcsolatban, helytelenül, fogyasztói szemszögből kezellek a kolhoz- építés kérdéseit. Olyan javaslatokkal álltak elő, hogy fokozott ütemben valósítsák meg a kolhozok lakosságának egyesítését nagy kolhozfalvakban, hagyják tönkremenni az összes régi kolhozépüjeteket és lakóházakat, s emeljenek új helyen nagy ,,koi!hoz- lakótelbpeket“ és „koiihozvárosokat“, ,,mezőgazdasági városokat.“ Ök ebben látták a kolhozok szervezett és gazdasági megszilárdításának legfontosabb feladatát. Ezeknek az elvtársaknak tévedése abban van, hogy megfeledkeztek a kolhozok főtermelési feladatairól, a másodlagos fogyasztói feladatokat helyeztek előtérbe: a kolhozok mindennapi élete berendezésének felad,áfáit.

A beszámoló még rámutat néhány hiányosságra és leszögezi:

A kolhozokban be kell vezetni a jövedelemelosztás haladóbb rendszeréi. A kolhoz tagjai között az artvel jövedelmét a javukra írt munkaegységek, valamint a brigádjuk, munkacsapatuk, '•agy a saját maguk által elért tényleges terméseremén vek arányában kell eloszlani. Ez módot nyújt majd a munkatermelékenység jelentékeny emelésére az egyenfősdi végleges meg- szünietésére és elő fogja segíteni a munkaegység, értékének, további emelkedését.

Elvtársak! Mindannyian örvendünk szocialista mezőgazdaságunk óriási fejlődésének. Földművetésűnk és állat- tenyésztésünk ma újabb hatalmas föllendülésben van. Nem kétséges, hogy a közeli években gazdag technikával felszerelt kolhozaink, gép- és tr-ak- lorállomásaink és sz.ovhozaink még sokkal jelentősebb sikereket aratnak majd a mezőgazdaság fejlesztésében: élelmiszerhőség lesz az országban a nép számára és teljesen elegendő nyersanyag gyorsan fejlődő könnyűiparunk számára. (Hosszantartó taps.)

(<;. M. Malenkov elvtárs előadói

beszédének további részét lapunk

holnapi számában közöljük.)