Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-10-02 / 231. szám
N A P I, O 1952 OKTÓBEB I A SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából Kovács István elv társ ezt a* előadását szeptember 23-án, az építőipari Szakszervezet székhazában, a budapesti pártfunkcionáriusoknak tartotta. I. Már csak néhány nap választ el a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusától.. amely felé feszült érdeklődéssel és figyelemmel néz az egész világon barát és ellen. sóst egyaránt. A XIX. pártkongresszus seregszemléje lesz a győzelme« szocializmusnak. a béke és a szabadság szilárd bázisának, a kommunizmust diadal, másán építő szovjet kommunistáknak. A kongresszus nemcsak a szovjet népnek, hanem az egész világ dolgozóinak, a kommunista és munkáspártoknak is utat mutat a béke védelmében, a szocializmus, a kommunizmus építésében. Ez adja rendkívüli jelentőségét s ezért fordul olyan nagy figyelemmel az SZK(b)P XIX. kongresszusa felé az egész nemzetközi kommunista mozgalom, az egész dolgozó emberiség. A XIX, kongresszus nyilvánosságra hozott történelmi jelentőségű dokumentumai: a jelentőségében és alkotásaiban minden eddigit felü1 múló ötödik ötéves terv irányelvei kibontakoztatják elöltünk a kommunista társadalom ragyogó perspektíváit. A szervezeti szabályzat módosítása és kiegészítése még összeforrottabbá. egységesebbé, erősebbé teszi és fe.!- fogyvcrzi a szovjet nép élcsapatát. Lenin és Sztálin pártiát az ötödik ötéves terv megvalósítására, a kommunizmus felépítésére, a szocialista haza aktív védelmére. A Magyar Dolgozók Pártjának példaképe Lenin és Sztálin pártja. Sikereink legfőbb forrása, az. hogy pár. tunk Rákosi Mátyás elvtárs vezetése a'att Sztálin elvtárs útmutatásait, a Bolsevik Párt gazdag tapasztalatait fredménvesen használja fel, helyesen alkalmazza a konkrét magyar viszonyokra. Ezért egész pártunk és valamennyi párttagunk számára rendkívül fontos és szükséges az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzat-tervezetének tanulmányozása és a magyar viszonyok ra való helyes alkalmazása. Lenin és Sztálin elvtárs a pártról szóló tanításukban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak párt írott alaptörvényének, a szervezeti szabályzatnak. A szervezeti szabályzatban van ősz. szesűrítve Leninnek és Sztálinnak a munkásosztály forradalmi pártjáról szóló tanítása, a nemzetközi munkás- mozgalom sokévtizedes tapasztalata. A szervezeti szabályzat meghatározza a párt szervezeti elveit, szervezeti felépítését, gyakorlati tevékenységének legfőbb módszereit, a párt belső életének szabályait, a szervezetek és párttagok jogait és kötelességeit. Pártunk szervezeti szabályzatának 55. pontja kimondja: „Az MDP szervezeti szabályzata a párt alkotmánya, törvény minden párttag és pártszervezet számára.“ Tagjaink közül egyre többen megismerik, megértik és betartják, pártunk alkotmányát. De még sokan van nak párttagjaink, sőt kádereink között, akik nem értik a szervezeti szabályzat jelentőségét. A partéiét s a pártépítő munka egyik legfontosabb feladata, hogy egész párttagságunkkal jobban meg. értessük a párt szervezeti szabályzatának jelentőségét és szellemét. Gondoskodjunk arról; hogy kádereink és párttagjaink tanulmányozzák, valóban alaposan megismerjék és következe* lesen betartsák a párt alkotmányát. A párt alaptörvényének, a szervezeti szabályzatnak szigorú betartásáért folytatott harc a pártmunkának, a pártólet, javításának elengedhetetlen feltétele. Az SZKfbjP szervezeti szabályzatának tervezete a XVIII. pártkongresszuson elfogadott szervezeti .szabályzatot lényegesen módosítja, illetve kiegészíti. Erre azért van szükség — mutatott rá Hruscsov elvtárs téziseiben — mert „a szervezeti szabályzat egyes pontjai elavultak és a szervezeti szabályzatnak tükröznie kell azokat a tapasztalatokat, amelyeket a párt XVIII. kongresszusa óta ebeit időben a pártépítés terén szerzett." Az új szervezeti szabályzat-tervezet módosította a kommunista párt meghatározását. „A Szovjetunió Kom. munis[<t Pártja a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értei,miség tagjaiból szervezett. enn nézetet valló komhniinisták önkéntes harci, szövetsége". Ez a meghatározás pontosan megfelel annak, hogy a szocialista társadalom felépítésének ered menyeként megszűntek a kizsákmányoló osztályok. ,,a szovjet társadalom baráti osztályokból áll. Megszilárdult a szovjet nép erkölcsi, politikai egysége“. A szervezeti szabályzatnak egyik leglényegesebb módosítása..illetvé kiegészítése. hosry a Szovjetunió Kommunista Pártja új Aegfögalmázásban szerkeszti meg és továbbfej’eszti a párttag lenini meghatározását. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja lehet minden dolgozó, más munkáját ki nem zsákmányoló szovjet állampolgár, aki elismeri a párt programm iát .és szervezeti szabályzatát, tevékenyen r észtvesz annak megvalósításában. dolgozik . a párt valamely szervezetében s végrehajtja a párt minden határozatát. A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.“ E meghatározással még inkább érvényesül a szervezeti szabályzatban Lenin és Sztálin dvtárs tanítása, hogy a párt nemcsak az egyformán gondolkodók szövetsége, hanem az egyformán cselekvők szövetsége is. A szervezeti szabályzat legfontosabb módosítása, hogy nagrpv,értékben növeli a párttá,nők kötelességét és felelősségét a párt, ügyéért, a párt határozatainak végrehajtásáért. A szervezeti szabályzat-tervezet 3. pont b) alpontja még külön is kieme've meghatározza: ,.A párttag kötelessége, hogy tevékenyen harcoljon a párt-határozatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a nárttaq rsuván egyet értsen a párt határozataival: kötelessége, hnnu harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták, passzív és formális viszonya a párt. határozatokhoz, gyengíti a párt h<1re- képességét s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal.“ A Szovjetunió Kommunista, (bolsevik) Pártja már eddiír is irren magas követelményeket állított tagjai, tarrjelölt.joi elé. akik mindenkor példát mutattak az egész világ kommunistáinak helytállásban, fegyelemben, k öteless égtel j esetésben. Miért van hát szükség arra, hogy most még jobban növeljék a párttagokkal szem. beni követelményeket, a párttagok felelősségét a párt ügyéért? A kommunizmus gigászi építkezései. hatalmas természetátala.kító munkálatai. az ipari és mezőgazdasági termelés ugrásszerű emelkedése, a tudomány, a technika, a kultúra óriási fejlődése új és sokkal magasabb követelményeket támaszt -a kommunista társadalmat építő szovjet nép vezetése és nevelése terén. A kommunista társadalom nemcsak anyagilag, hanem szelil-emiiieg és erkölcsileg is az eddig nem ismert magasságba emefi' fej az embereket. A kommunista tár sadalom a szocialista társadalom tagjainál is műveltebb, kulturáltabb, ma gasabb erkölcsű, fejlettebb jellemű, bátor, szilárd akaratú, a nép és a haza iránti kötelességüket példásan teljesíteni tudó kommunista embereket követel. A kommunista társada’om felépítésének vezetése és megszervezése. fejlett kommunista gondolkodású emberek kineve’ése. a kommunás ta párt, a kommunisták megtisztelő történelmi hivatása. De, hogy a kommunisták méltóan be tudják tölteni történelmi hivatása kát és kineveljék a kommunista társadalom újtípusú embereit, saját magukat is át kell nevelniük. át keli formálniok. A kommunistáknak emelni kell általános, szakmai tudásukat, kulturáltságukat és ki kell fejleszteni magukban a kommunista társadalom tagjainak kiváló tulajdonságait. Elsősorban a köte’ességtudatot, a párt ügyéért való felelősségérzetet, a fegyelmet, az áldozatkészséget, az éberséget, a bátorságot, a helytállást, a kommunista morált, az igazságérzetet, a szocialista hazaszeretetet és az internacionalizmust. E tulajdonságokkal rendelkezve, személyes példamutatásukkal magasabbra kell, hogv emeljék é-s ilyen emberekké kell, hogy neveljék az egész szovjet népet. Másrészt azért van szükség a párttagság elé állított követelmények fokozására. mert csak ennek biztosításával lehet megvalósítani a kommunista párt másik fő feladatát, hogy ,,ál- landóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.’* A feszült nemzetközi helyzet, az imperialista háborús uszítok provokációi és lázas háborús készülődései, a béke s a háza aktív védelmének biz-, tosífá-sa is megköveteli a párttagok fokozott felelősségét és helytállását, a párt, a haza, a kommunizmus ügyéért. Végül azért, van szükség a párttagok elé állított követelmények fokozására, mert az SZK(b)P párttagsága a Nagy Honvédő Háború alatt jelentősen megnövekedett és kicserélődött. A pártba sok új fiatal párttag kerijät s ez. szükségessé teszi, hogy még nagyobb figyelmet, szenteljenek ezeknek az elvtársaknak szilárd kommunista nevelésére, a szervezeti szabályzatban meghatározott tulajdonságok kifejlesztésére. A Szovjetunió Kommunista Pártiá ban a párttagok és tagjelöltek mindjobban kiveszik részüket a pár lmunkéból ás harcolnak a határozatok végrehajtásáért, A kommunisták mindenütt öntudatosan példát mutatva, elöl-1 járnak a szocialista versenyben, a tervek teljesítésében, túlteljesítésében, á munkafegyelem megszilárdításában, a minőség emelésében, az önköltség csökkentésében, n takarékossáoban, a köztulajdon védelmében, az ellenség elleni harcban. A kommunisták személyes példamutatá-sa lelkesíti és mozgósítja a tömegeket a feladatok végrehajtására. Pártumk valamenn-vi tagja és tagjelölt je számára rendkívül fontos és tanulságos a párttagok kötelességeinek meghatározása. A mi pártunk más viszonyok között és más fejlődési szakaszban ugyan, de a-z utóbbi években szintén fokozottabb követelményeket állít a párttagság elé. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i KV ülésen az SZK(b)P tapasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva mondotta: „Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek, télinél jobba-n átérezzük ezt a felelős secret, minél jobban áthatja ez a fe- lelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudtuk elvégezni feladatainkat. annál inkább meggyorsul a szó cial-iz-mus építése, dolgozó népünk felvirágzása.“ E gondolatot fejlesztette tovább Rákosii elvtárs pártunk II. kongresszusán: „Fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a pék dam utat ást az áldozatkészséget, a bátor elszántságot. Hadát kell üzennünk a m-egalikuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának. Ennek a szedemnek a megerősítése és felszítása kongresszusunk egynk fő feladata‘‘ — mondotta Rákosi elvtárs. A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatában meghatáro zott kötelességek szellemét alkalmazta a magyar viszonyokra a Politikai Bi_ zottság április 1 Oi határozata, mely azt -a feladatot állította a párt elé, hogy: ..a párttagokkal és tagjelöltekkel szemben a párlfegyelem, a,z öntudat, a tanulás, a marxista leninista tudás, a párt iránti áldozati: észség. a termelésben való példamutató kommunista helytállás terén fokozatosan magasabb követelményeket kell állítani... A pártbizottságoknak, alapszervezeti vezetőségeknek arra kelij törekedni- ök. hogy ne csak, a tagság túlnyomó többsége, d? minden párttag teljesítse a párttal szembeni kötelességét és aletívan kivegye részét a pártmunká bólé’ Miért állított Rákosi elvtárs, a Politikai Bizottság határozata magasabb követelményeket a párttagok elé a k öt elességtel j esi lés. a párt ügyéért való felelősség terén? Azért,, mert a fordulat éve után a proletárdiktatúra győzelmével hazánk és népünk életében és munkájában is új szakasz kezdődött; a kapitalista társadalomnál sokkal fejlettebb és magasabbr-endűbb szocialista társadalom építése. A szocializmus épílés-e. a dolgozó nép politikai át- nevelése fokozottabb feladatot ró pártunkra. Pártunk minden tagja és tagjelölt je elé nagyobb követelményeket állít a helytállás, a példamutatás, a párt- és állami fegyelem, dolgozó népünk politikai nevelése terén. Másrészt a feszült nemzetközi helyzetben. amikor a déli határainkon, az amerikai imperialisták veszett csahp- sa. a fasiszta Tito és kémbandája nap. mint nap provokál, amikor nyugati határainktól nem messze a háborúra készülő imperialistáik csapatai á.lnak, akkor a béke megvédése, hazánk ak. tív védelme elllismségeink agresszív cselekedeteivel szemben megiköveteli, hogy íolcozoltabb követelményeket állítsunk párttagjaink és tag jelöltjeink elé « kötelezettségteljesítés, az éberség, a helytállás, a példamutatás, a párt, a haza ügyéért való felelősség terén, (Folytatjuk) Farkas Mihály vezérezredes, tionvsde'mi iti niszler távirata Emil Bstfnares hadsereg tábornoknak, a román néphadsereg napja alkalmakéi EMIT, BODNARÁS HADSEREG TÁBORNOKNAK, n Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének Bukarest A román néphadsereg napja alkalmából a magyar néphadsereg harcosai és parancsnokai, valamint a magam nevében forró üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek és a román néphadsereg minden harcosénak és parancsnokának. Kívánom, hogy a román néphadsereg további sikereket érjen el a Román Népköztársaság biztonságának erősítésében, a béke védelmében. Budapest, 1952, évi október hó 2. FARKAS MIHÁLY vezérezredes, *a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. A kínai népi önkéntesek október 1. alkalmából táviratban üdvözölték Mao Ce-Tung elnököt Peeking (Uj Kína): A kínai népi önkéntesek .-a Kínai Népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából táviratban üdvözölték Mao Ce Tung elnököt. „A kínai népi önként es-edeneik a koreai arcvonalori aratott győzelmei — hangzik a táviratban — elválaszthatatlanok azoktól a nagy ere dm é nyéktől, amelyet hazánk az elmúlt három évben elért" A távirat ezután megállapítja: A Peking-ben megtartandó ázsiai és csen. desóceáni békeérte.kezöet nagy megtiszteltetés a kínai nép számára. „1950 októberétől 1952 augusztusé ig — folytatódik a távirat — több. mint hatszázezer ellenséges katonát tettünk harcképtelenné, köztük fcét- s-zá.zhetveraezer amerikait. Megsemmisítő csapást mértünk az amerikai ag resszoros fegyveres erők bakteriológiai és vegyi hadviselésére, a 38, szélességi fokra vertük vissza az ellen séget, megvédelmeztük Észak Koreát és biztosítottuk Északikelet-Kína biztonságát.“ A kínai népi önkéntesek táviratuk* ban megfogadják, hogy a végsőkig harcolnak az amerikai agresszió ellen, segítik Koreát, küzdenek a fegyverszünet Létrejöttéért és védelmezik a békét. A Román Népköztársaság külügyminisztériuaid tiltakozó jegyzéket nyújtott át a bukaresti jugoszláv nagykövetségnek Bukarest (Agerpres): A Román Népköztársaság külügyminisztériuma szeptember 30-án tiltakozó jegyzéket nyújtott át, a bukaresti jugoszláv nagykövetségnek, amely leszögezi: „1952 szeptember 29 én tizenegy óra harminckét perckor és tizenhárom óra huszonnégy perckor öt jugoszláv repülőgép Moravita övezetében ezerötszáz—-kétezer méter mélységben behatolt a Román Népköztársaság légiterébe, tizenegy óra ötven perckor pedig egy jugoszláv kétmotoros repülőgép hatezer méter mélyen behatolva sértette meg a Román Népköztársaság légiterét. Ugyanaznap tizenkét ára huszonnégy perc és tizennégy óra negyvenhat perc között három jugoszláv repülőgép Cruceni és T-eremia-Mare övezetében kétezer méter mélyen, behatolva megsértette Románra területét. A Román Népköztársaság légiteré. nek ezek a bűnös megsértései megmutatják, hogy a jugoszláv kormány rendszeresen folytatja provokáló tévé kenységét a Román Népköztársaság et len. A Román Népköztársaság kormánya felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen vessen véget a Román Népköztársaság határán folyó provokációs jellegű tevékenységnek Jobboldali szociáldemokrata vezérek korrupciós botránya az osztrák bíróság elolt B-écs (téOT): Az osztrák, sajtó az elmúlt napokban vezető helyein foglalkozott a jobboldali szociáldemok-ra ta vezérek korrupciós botrányával A Neue Wiener Tageszeitung, a klerikális osztrák néppárt lapja pert indított az Osztrák Szocialista Párt tulajdonában lévő Vorwärts Kiadóvállalat ellen. A tárgyalás fényt vet többek között Schärf atkancelilár, Helmer és Woldbrunner miniszterek korrupciós üzelmeire. A szerdai tárgyaláson dr. Landerts hammer, a Länder bank vezérigazga- gatója, — aki hónapokkal ezelőtt ott. hagyta a szocialista pártot, — tanúvallomásában kijelentette, hogy Schä rf aTkan-ceÜiár, Helm er ée WaJld- brunner miniszterek 1951 szeptember 13 án a párt vezet őség elé citálták, ahol ezeket mondották neki: „Szükségünk van kétmillióra.’1 Landertsham_ mer az eljárásé a bíróság eióté korrupciónak bélyegezte. A szembesítésnél Schärf aUcacnceHár elismerte, hogy szó volt a pénzkövetelésről, csak az összegről nem akart tudni. Landershammer erre kijelentette-: „Alikancelllár úrnak, nyilván kihagy az emlékezete, hogy nem tud a kétmillióra vissza emlékezni,’’ A bíró felszólította a tanút, hogy ne gúnyolja Schärfet, tekintettel „ma. gas hivatali állására.’1 Az o!a-z kormány gverraekmenhelyeket engedett át az Atlanti Szövetség déleurópai parynonoksagánnk Róma (TASZSZj A demokratikus lapok jelentik, hogy az olasz kormány és az amerikai katonai halóságok közötti megegyezés érteiméiben az Atlanti Szövetség óéleurőpaj parancsnokságának átengedik Bagnoliba-n Pafmíro Togliatti a Róma (MTI): Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Póri főtitkára vasárnap Rómában beszédet mondott a kommunista sajtó ünnepe alkalmából, Togliatti bevezetőben örömmel emlékezett meg az országszerte lezajló ünnepségek sikereiről, amelyek megelégedéssel tök tenek el mindenkit, aki hisz a demokráciában — Gondoljunk arra, — mondotta — ki irányítaná helyesen az olasz közvéleményt, ha nem jelenne meg naponta a kommunista sajtó és nem mondaná, el az igazat az amerikaiak koreai háborújáról, az amerikai „demokrata.’' kormány tetteiről, a kapitalista világ munkásainak: kenyerük védelmében vívott harcáról. — Nálunk, Olaszországban ma különösen előtérben ál! a munkások, jogainak- kérdése — folytatta To gliatti — és ezért mély felháborodással- tölt ej bennünket, a .jelenlegi pápának ■ az osztrák munkásokhoz (Nápoly elővároséiban) azokat az épületeket, amelyeket eredetileg három és félezer állami gondozás alatt térő árva és hajléktalan gyermek- elhelyezésére szántak. pápa beszédéről intézett lazító beszéde. A pápa abból az álnok állításból indult ki, — hangsúlyozta Togliatti, — hogy lényegében megvan már oldva az a. probléma, hogy a munkások életszínvonala „lépést tartson“ a kapi. talistáknak a gazdasági konjunktúra folytán bekövetkezett életszínvonal.- emelkedésével. A pápa nem hivat, kozott a Szovjetunió példájára, ahol a. munkások már nincsenek: kitéve létbizonytalanságnak és a kizsákmányolásnak, A pápa a kapitalista világra és Olaszországra hivatkozott, arra az Olaszországra, ahol 2.5 millió munkanélküli van. Olaszországban nem létezik a munkához való jog és megtagadják a munkásoktól a jobb jövő reményét is. — A pápa beszéde megmutatja, hogy az egyház vezetői tagadják a szociális problémák létezését, mivel szerelnék megszüntetni azt a mozgalmat, amely a szociális pnr blérnák megoldásáért harcol.
