Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-02 / 231. szám

m2 OKTOBER 2 NAPLÓ » Szeptember 25-én 103 százalékra teljesítette napi tervét a Bonyhádi Cipőgyfír Hatalmas lelkesedéssel adják fo- ■•rintjaikat üzemeink dolgozói kölcsön ■az agamnak. A jegyzésben és a tér ■melésben is most ezekben a napokban 'üzemeinkben a termelés még nagyobb lendületet vett. Újabb termelési ered- imények elérésével járulnak hozzá a iDonyhádi Cipőgyár dolgozói a béke- kölcsön jegyzés sikeréhez. Kettős iin- ,nep volt a Bonyhádi Cipőgyár dol­gozói számára szeptember 26 a. Ek­kor teljesítették a harmadik negyed­évi tervelőirányzatot, ugyanakkor a békekölcsönjegyzésben is az elsők .■között foglalnak he!yet. A termelés iemelkedése visszatükrözi azt, hogy milyen lelkesedéssel dolgoznak a ci­pőgyár dolgozói ma már a negyedik negyedéves tervünk teljesítésén. Az üzemben a páro.sversenyben lé vő brigádok és dolgozók között a versenyszellem még jobban kialakult még nagyobb lelkesedéssel versenge­nek, hogy ki kerül ki győztesen eb bői a nemes szocialista munkaverseny bó'l. Mikor meghallották a cipőgyár dolgozói a Harmadik Békekölcsön- jegyzés kibocsátásának hírét, meg­fogadták, hogy még szebb eredmé nyekkel járulnak hozzá ennek sikeré­hez, Szeptember 25 én a tervet 103 százalékra teljesítették. Emeli lett a minőség is nagyon javult. Az I. kör 94.2 százalékos minőséget gyártott A tr. kör dolgozói azonban a minőségi áru gyártásánál lemaradtak az I. kör­höz viszonyítva, 88.7 százalékos mi­nőségi árut termeltek. A dolgozók kő r.ött is lelkes versengés alakult. — Landherr Mária aznapi tervét 140 szá­kiakra teljesítette és 900 forint bé­kekölcsönt jegyzett. Zádori Lajosné teljesítménye 135 százalékos, ő 800 forinttal erősíti hazánkat. Csak úgy, mint a termelésben, a békekölcsön- jegyzésben is a Bonyhádi Cipőgyárban a női dolgozók járnak az élen. Hava­si Jánosné 800, Veszeliné 500, Pál Istvánná 800 forintot jegyzett. Megszokott jelenség az. hogy üze­meinkben a sztahánovi-sták mutatnak példát a termelésben. A Bonyhádi Ci­pőgyárban azonban nemcsak a terme lés vonalán, hanem minden területen példát keltene mutatniok sztahánovis- táinknak. Azonban a Bonyhádi Cipő­gyárban ez nem domborodik ki kel lően. Tamás István és társai 1000— 1200 forintos kereset rneTiett néhányan csak 100—200 forintot jegyeztek. — Ezek nem gondolnak arra, hogy mit kapott üzemük az ö'éves tervtől, ők saját maguk milyen juttatásokban ré­szesültek eddig. Gondoljanak csak arra, hogy a mu!tban milyen kizsák mányolásban volt része a Cipőgyár dolgozóinak is. Ma üzemi kollektív szerződés biztosítja a dolgozók szo­ciális ellátását, juttatását. Mutassa­nak példát a jegyzésben, mérlegeljék, hogy mit kaptak eddig a tervtől és gondoljanak arra, hogy álflamunkkaJ szemben van dolgozóinknak kötele zettsége, így nekik is. A Harmadik Békekölcsön jegyzése minden dolgozónak becsületbeli ügye. Ezért jegyeztek sokan olyan lelkese­déssel, mert tudják, hogy az ágam­nak kölcsönadott forintjaik bősége­sen vissza térülnek. Az üzemükre be­ruházott összegben és nem utolsósor ban a nyeremények sorsolásánál, ami­kor a dolgozók nyereménnyel megte ézve kapják vissza kölcsönadott fo­rintjaikat. Harcoljanak tovább a IV. negyed­éves terv túliteljesítéséért a. Bonyhá di Cipőgyár dolgozói. Érjenek el még szebb eredményeket az előirányzat teljesítésében. Vigyék sikerre terme­lési eredményeikkel a Harmadik Bé kekölcsön-jegyzését üzemükben. Az aleóhidvégi állami gazdaság dolgozói kölcsön adott forintjaikkal is segítik a béke megvédését Nagy Lelkesedéssel kezdték meg a kölcsön jegyzést az alsóhídvégi állami gazdaság dolgozói is. Mint hajdani kizsákmányoltak, ök is érzik és ta­pasztalják, hogya-n válik egyre szeb­bé s jobbá a dolgozók helyzete népi államunkban. A munka most már becsület és dicsőség dolga és jó mun kájuk után egész népünk megbecsü­lésben részesíti őket. Tudják azt, hogy népünk fejlődését minden ere­jükkel elő kelj, segitená s ezért je­gyeztek példamutatóan békekölcsönt, hogy forintjaikkal segítsék Sztálinvá. ros, Inota és gyárak ezreinek felépí fásét, a béke megvédését Balázs Dávid kocsis 2000 forintot jegyzett. Ugyancsak annyit jegyzett Major József igazgató és Dohai Ba­táz&né is. Nagy István vontatás, Kocz­ka János bngádvezető, Orovecz La­jos állatgondozó 1500—1500 forintot adtak államunknak. 1300 forintot jegyzett, Gödz József brigádvezető, Papp Márton állatgondozó 1200-at, VoLent Júlia a legjobb gyapotszedő, Nyúl Ferenc, a gazdaság legjobb dol­gozója és Bekkert Péter 1000—1000 forintot jegyeztek. Bognár Ilona és Hosnyánszki Rozália élenjáró gya­potszedők pedig 900—900 forinttal já­rultak hozzá ötéves tervünk Sikeres megvalósításához. Jó népnevelőmun­kával, példamutatással akarják elér­ni, hogy a gazdaság minden egyes dolgozója minél nagyobb összeggel segítse államunkat a szocializmus mi­előbbi megvalósításában. Az amerikaiak tovább bombázzák Korea falvait és városait Phenjan (TASZSZ) A „Koreai Köz­ponti Távirati Iroda“ tudósítója je­lenti, hogy az amerikai légierők az utóbbi napokiban barbár módon bom­bázták Vönszánt. Az amerikai bombá- zógépek és harci repülőgépek egy nap alatt négy tégilámadást intéztek a város ellen é-s sok különöző méretű bombát és napalmos tartályt dobtak le. Az embertelen bombázások követ­keztében Vonszan sok lakója elpusz­tult, közöttük nők, gyermekek és öre­gek. A ilégitámadások közötti szüne­tekben az amerikaiak vad ágyútüzel nyitottak a tenger feíőá, A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése sze­rint Vonszan lakossága erélyesen til­takozik a város barbár bombázása ellen, annál is inkább, mert a város­ban nincs semmiféle katonai célpont. Népnevelőink a kölcsön jegyzés sikeréért Kisszékely község a múltban igen sokat szenvedett a háborútól. Sok érték elpusztult a második világhá­ború alatt is. Sok család hiába vár­ta vissza gyermekét, apjukat. A kis­székely! népnevelők rámutatnak arra, hogy a békekölcsön jegyzésével hoz­zájárulnak a dolgozók ahhoz, hogy az imperialistákat. megakadályozzuk egy harmadik világháború kirubban- tásában. Rámutatnak a népnevelők arra is, hogy a felszabadulás előtt a községben egyetlen dolgozó paraszt­nak a gyermeke sem tanult gimná­ziumban. vagy egyebemen, de most a község dolgozó parasztjainak gyer­mekei nagyszámban' tanulnak gimná­ziumokban, főiskolán, vagy egyete­men. A jó agitáció nyomán a község dolgozó parasztjai mind nagyobb számban jegyeznek békekölcsönt és mindem reményük megvan arra, hogy járásukban elsőnek vigyék sikerre a Harmadik Békekölcsön ügyét. * A Benyhédl Zománcgyárban a nép­nevelők változatos agitáctóval .igye­keznek sikerre vinni a Harmadik Bé­kék ölcsön-jegy zést. A népnevelő mun­ka állandóan folyik minden műhely­ben. Hangoshíradóhan, faliújságon csasztuskákkal dicsérik meg az élen­járó jegyzőket, de megbírálják azo­kat is, akik lemaradnak, akik nem mutatnak példát a kölcsönjegyzésben. A csasztuska brigád megbírálta Vi- letoét, a savazó részleg munkacsapat­vezetőjét. A bírálat után a savazó- részleg dolgozói belátták hibájukat, és az összes dolgozók lejegyeztek. * A mözsi gépállomáson a Harmadik Békekölcsön-jegyzési összekötötték az őszi munkákra való felkészüléssel és vállalták, hogy tervüket az őszi szán­tás, vetésnél lOfi százaCékra teljesítik, 94 százalékos üzemanyagaié,gtakarílás- sal. Trimba Anna, akinek fizetése &O0 forint, 700 forintot, Lizák János trak­toros 000 forintos fizetése mellett 800 forintot jegyzetté * Punaszenigyörgyön a népnevelők a békekölcsön-jegyzés feladatát össze­kapcsolják az őszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzéséért, A népnevelők ngitációs munkája ered­ményeként vasárnap és hétfőn 80 dol­gozó jegyzett békekölcsönt, s volt olyan nem egy, aki előző jegyzését, ami 100 forint volt, felemelte 200 forintra, A népnevelők a velőmag cse­rével kapcsolatban is agitációs mun­kát fejtenek ki a község dolgozó pa­rasztjai között és ennek nyomán I>ír naszentgvörgyön jól halad az ősziek vetése is. \ kiiiimárJoni laíoiratás Megyénk termelőszövetkezeteinek küldöttsége meglátogatta a kunniártonl Zalka Máté termelőszövetkezetet A küldöttség megtekinti a l.iszenUo- brigád állatállományát s a korszerűen épített új Istállót A Faluszínház Hőgyészen A mai napon szerepelt Hogy és zen az Állami Faluszínház. Nyugtalan Boldogság című operettel adták elő. A zuhogó eső dacára szép számmal jelenlek meg a dolgozók. Sokat ta­nultunk belőle, megismertük az öntu­datos szo-vjel művészek munkáját, életét. Nagyon szerelnénk, ha több­ször is visszatérnének. Hasznosnak bizonyul! volna egy ifjúsági előadás is, ez nagyban hozzájárult volna az esti előadás látogatottságának eme'lé­schez. Major Mátyás n épm ű ve 1 é s i ü gy v ívő. A Néphadsereg Napja Szekszárdon Vasárnap ünnepelte az ország dol­gozó népe a Néphadsereg Napját ünnepelte őket, hiszen nekik köszön­hetjük azt, hogy nyugodtan dolgozha­tunk, hogy nyugodtan pihenhetünk: ök őrködnek munkánk és nyugalmunk biztonsága felett. A járási kulitúr- háziban vollt az ünnepi nagygyűlés,,, a beszédeket Szabó alhadnagy elvtárs tartotta, aki beszédében többek kö­zött a következőikéi mondotta: — A Magyar Népköztársaság kormánya szeptember 29 ét az 1048 as pákozdi ütközet évfordulóját jelölte meg a Néphadsereg napjaként. Honvédsé­günkkel együtt az egész magyar nép ünnepli a Néphadsereg Napját, je­léül annak a szoros össze forr otíts ág­nak, amely népünk és fegyveres erőik között fennáll. De amikor Pá- kozdra utalunk, az egész magyar tör­ténelem szabadságharcos hagyomá­nyait értjük. Azt, amit Hunyadi, Zrí­nyi és Rákóczi kora 1848 és 1919 je­lentett és jelent ma is a magyar nemzet szómára, és amit dicső örök­ségként és követendő példaként vesz át a néphadsereg. Az 1848-as szabad­ságharc elbukott és a bukás után újabb majdnem százéves szolgaság szakadt a magyar népié. Ebből a szol­gaságból már csak a dicső Sztálin- vezette szovjet nép és győzelmes had­serege szabadított fel bennünket. Ha­talmas eredményeket értünk el. De ezek csak fokozzák dühüket és táma- dó szándékaikat az imperialistáknak. Ezért a mi népünk már tudja, hogy szabadsága védelmére erős, felkészült hadseregre van szükség. Néphadseregünk erős, mert pa­rancsnokai, tisztjei és harcosai a nép­ből valók. Egyek a néppel és tudják hogy fő feladatuk és kötelességük a nép érdiekéinek és a hazának a meg­védése. Dolgozó népünk büszke új hadseregére és szereti ezt a hadsere­get: húsából, véréből valónak érzL Számtalanszor tapasztathattuk ezt a szere te tét. A díszszemléken kitörő Lelkesedéssel fogadták hadseregünk egységeit, és milyen örömmel fogad­lak néphadseregünk tagjai üzemeink­ben, vagy szülőfalujukba, ha meg Iá., fogatják régi munkatársaikat. A nép­hadsereg napján népünknek a hadse­reg iránt érzett szeretete ezernyi jel­ben mutatkozott meg. Az üzemekben munkaíelajánlásokat tettek és a falu népe pedig kötelezettségeinek fokozot­tabb teljesítésével fejezte ki érzését Kedves elvtársak! A mai napon nép­hadseregünk minden tagja a hála ér­zésével fordul szervezője, nevelője., Lelkesítője, a mi dicső pártunk felé. Forró köszönetét mondunk népünknek pártunknak és Rákosi elvtársnak azért a gondoskodásért, amellyel körülve­szi fiatal néphadseregünket. És a mai napon néphadseregünk minden tagja a hália és a ragaszkodás érzé­sévé], fordul felszabadítónk, a nagy szovjet nép felé, a dicsőséges szov­jet hadsereg felé és ragaszkodással fordul a világ békeszerető népeinek bölcs vezére, a magyar nép nagy barátja, Sztálin elvtárs felé — fejezte be beszédét Szabó elv társ és a feltörő tapsvihar volt a legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak a mérhetetlen sze. retetnek és ragaszkodásnak, ameflyel dolgozó népűnk néphadseregünk felé fordul Mözs község dolgozói kiveszik részüket a Harmadik Békekölcsön jegy zésbőt Páncél Júlia zombai óvónő 1000forintot adott kölcsön az államnak Nemrég még egy zombai 80 holdas kuláknak a há­za volt, most kis Jóskák és Évikék játszadoznak vidáman benne. Már mész. sziröl vezet a ház felé jó­kedvű kacagásuk. Ezek a gyerekek. akik már a fel- szabadulás irtán születtek, mennyivel boldogabbak! — Nem érezték még a há­ború borzalmait, kegyetlen kedéseit. Nem futottak még félve óvóhelyre a bombázó gépek elől. Barmi,hajú. 20 év körüli leány az ovónénijük: Pán. c.zél Júlia. Mindkét keze egy-egy apróságot simogat és csak kérdéseik közötti szünetben válaszol nekem: ■Igen, jól hallotta az elv­társ, ezer forint békeköl­csönt jegyeztem, 774 forin­tos fizetésemből. És hogy miér ti — hogy az én 1000 forintom is erősítse édes hazánkat, segítse békeler- veinjk - megvalósul ásáf' — Aztán magáról kezd be­szélni: ,.Á múltban nem. roll semmi örömöm, hiába dolgoztam, munkám ered­ményét más fölözte le. Az uraság javéit szolgálta minden kapavágásom. 0 külföldön nyaralt, én ron­gyokban jártam és még a napi betevő falatom, is alig volt meg“, — arca elko- morod.il:. a visszaemlékezés sötét, felhői, futnak át nap. sütötte arcán. Azután foly. tatja: „Kiskoromtól kezd­ve szerettem volna óvónő lenni, de nem lehetett. En a szegény parasztlány, hogy is gondolhattam vol­na arra. hogy az elzárkó­zó vrj középosztály maga közé fogadjon. De a fel- szabadulás után, — és az öröm mindennél szebb ra­gyogása tölti most be a.z arcát. — tanulhattam, és most óvónő vagyok. Sem­mi örömöm nem. lehetett a, múltban, csak demokrá­ciánkban tudhattam, meg, hogy mi a boldogság, és mi az, amikor munkájáért megbecsülik az embert. És csak most tudom, igazán értékelni azt a drága szót: békel — És ezért, hogy béke legyen a földön és békében ékíthessük hazán­kat. nem sajnálnék semmi pénzt. Ahoety a szülök szerető gondoskodását sem lehet soha eléggé meghá­lálni, úgy államunknak sem tudom eléggé, meg­köszönni azt a sok jót, amit már eddig adott cs amit még adni. fog. Ez az én 1000 forintos jegyzé­sem csak egy csöppje an­nak a mérhetetlen hálának, amit- hazám iráni érzek“ — és elmosolyodik. Keze szeretettel simítja végig a köré gyülekező és szarait áhítattal figyelő kis ne. bulók fejéi. Azok meg szinte egyszerre szívből jövő szeretettel kezdi!: kiabálni: ..Éljen az óvó­nőid !“ Mözs község dolgozói lelkesen fo­gadlak népköztársaságunk kormányá­nak felhívását a Harmadik Békeköl­csönre. Népnevelőink felmérték, mit is kapott a község a,z ötéves terv s-orán. majd lelkesen jelentették be a népneveíőértekezleten, hogy mennyit jegyeznek. A mözsi dolgozók saját szemükkel győződhetnek meg, mit jelent dolgo­zó népünk számára a békekölcsön­jegyzés. Gyönyörű bölcsődét, nap köziotthont kapott, községünk az öt­éves tervben. Iskoánk. a négytanter­mes iskolából hét tantermes lett. — Kaptunk küHúrházat, mozit, könyvtá­rat. kibővítettük a villanyhálózatot. Mözs község dolgozói tehát tudják, hogy amit államunknak adnak, ma­guknak adjá rC. Községünk példaképp a békeköl csőn jegy zésben élenjáró Keresztes György és családja. Keresztes György 400 tor intőt, leányé, Mária, 1000 fo­rintotokét íia fejenként 300 forintot jegyeztek. Keresztesek tudják, hogy a szocialista haza építéséért, a békéért jegyezlek. Sokan követték példáju­kat. Andrási János DISZ fiatal 600 forintot, özv. Czibula Sándorné 400 forintot, Holik Mihály 400 forintot. Láposi Gyula 400 forintot, iíj. Izsák Gyula 500 forintot, Tóth István 400 fo rintot és még sokan mások az Utlö rő termelőszövetkezetben Az Úttörő termelőszövetkezet tagjai nemcsak a békekölcsönben járnak clöl. hanem a munkában, a begyűjtésben is pél- j dát mutatnak. A termelőszövetkezet az egész falut ellátja árpa vetőmaggal, Tóth Ferenc, a község legjobb gaz- dája, a Béke termelócsoport elnöke, 500 forint békekölcsönt jegyzett és azt mondta: „Államunk iránti köte­lezettségemnek mindenből eleget tét tem begyűjtésben és az adófizetésben, szántásban és vetésben, a békekőt csönjegyzésben sem akarok lemln- radni.” Martha Jőzsefné Mözs, levelező. Barla Miliály szerencséje Barla Mihályra rámosolygott a sz«* ren-cse, 2.5 ezer forintttal húzták ki a k olcsónk élvén vét. Az ilyen ese­mény nemcsak az egyén, a Barla Mihály ok éleiében okoz változást, iivg bolygatja az egész falút. Ez történt Barláék esetében is. A sertésgondozó szerencséje körüli izgalmakat, bonyo­dalmakat mutalja be mindvégig mű­vészi erővel Sarkadi Imre „Barla Mi­hály szerencséje“ című kisregénye, a Békeb:zotlsá,gok Kiskönyvtárának legújabb száma. Olvasd a minden számát. Elméleti fejlődésedet segffi elől

Next

/
Thumbnails
Contents