Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-10-01 / 230. szám

1»Ő2 OKTÓBER 1 NAPLÓ 3 A sárpilisi ••Márciusi ébredés“ tszcs tagjai példát mutatnak a békekölcsön jegyzésben-j árpilis községben a kapitalista ■í ad almi rendszerben — ugyanúgy, itat legtöbb községbcn — igen strai­ns volt a dolgozó parasztság hely­űé. Nyomor, kizsákmányolás és kg vetés volt az osztályrésze a pa- .■iztságnak, főleg azoknak a nincs­• len zsellér sorsban élőknek, akik • ik a munkaerejükkel rendelkeztek. "Ez a nyomorúságos élet 1945 ben . véget, amikor hazánk felszabadult 'szoigasors alól és valóravált a pa ' iztság ezeréves vágya: földet ka­it és magának dolgozhatott. Egyre ab lett a sárpilisi dolgozó parasztok .-•jóé is. Pártunk és kormányzatunk talmas segítséget nyújtott paraszt- :g úriknak a hároméves, valamint az ,éves terv keretein keresztül. Lét- hozsa pártunk a gépállomást, állami v.zdaságot. Kapott a község artezi- itat, kultúrhúzat, napköHotthont, ródát. villanyt, 120 vezeleken rádió órakoztalja a község dolgozóit. Az etszinvonal emelkedését bizonyítja a •ruházások mellett a szövetkezeti >it forgalma is. mert amíg 1950—51 m a havi állagíorgalom 20 ezer ío nt volt, ma több, mini 50 ezer toriul • átlag havi lorgalom, A jövőévi srvberuházásuk pedig újra 24 ezer nint, ami azt bizonyítja, hogy a ré­Sárpilis község állandóan fejlődik ■ gyarapodik. Nem utolsósorban a özség fejlődését mutatja az is, hogy ■;övetkezeti község lett és egyre töb- zn ismerik fel a nagyüzemi g-azdál- odás jelentőségét és térnek rá a tár as gazdálkodásra. Ezt a hatalmas fejlődést és beruhá- isokat jól ismeri a község lakossá- a és ezért jegyeztek ezideig is pél- ásan a Márciusi Ébredés tsz tagjai III. Békekölcsön jegyzés első nap­áiban. A tszcs eddigi átlag jegyzése írnak ellenére, hogy még nem jegy­eit le mindenki, 370 forint, és nem gy tag van olyan, aki 500 600 fo- int kölcsönt jegyzett, hogy ezzel is ^bizonyítsa pártünk és kormányz-a- unk iránti szüreteiét és békeakara- át. Ezzel a hazafias gondolattal fel­vértezve , jegyzett Totós István 600, lachman Györgyné 500, Bottyán Já- iOs 600, Ginge, Istvánná 500. férje icdig 200 forint békekölcsönt, vagy Hergel,y János 4 holdas dolgozó pa­naszt 300 forintot. Gergely János népnevelő oeazéigeíésünk közben elmondja, hogy először is saját maga jegyzett le, hogy példáját kövessék a község töb. bi dolgozó parasztjai is. Népnevelő- niunkája közben elmondja, hogy mit jelent a község számára a kölcsön- j egy zés, hogyan térült, már is meg. Felsorolja az eddigi beruházásokat és rámutat, hogyan vált lehetővé a köz­ség fiataljainak, hogy tanulhatnak és kulturális téren is fejlődhetnek az­zal szemben, hogy a múltban erre nem volt lehetőség, ma pedig az utóbbi időben 5 ezer forintot kaptak a kul- túrcsoport részére ruhavásárlásra és a rövid pár év alatt, oda fejlődtek, hogy országos' hírnévre tettek szert. De rámutat arra, hogy egyes dolgo­zó parasztoknak a fiai ma tanulnak é-' qomoly funkciókat töltenek be, amire a múltban gondolni sem mer­tek. Például Kiss László mérnöknek tanul, Sétáló József néphadseregünk tisztje, Ko’jlai József, a szövetkezeti vonalon szervező, Fazekas József pedig a megyei terményforgalminál van. Rámutat arra, hogy a múltban erre nem volt lehetőség, ma pedig egyre több dolgozó és parasztfiatal kerül komoly funkcióba vagy iskola ra, amit mi a kölcsönadott pénzünk­kel is .elősegítünk, erősítjük a nép államát, az 'ötéves terv. sikereit és a béke megvédését. Botyáni János, a tszcs állatgondozója, aki már 65 éves. elmondja beszélg-eté. sunk közben, hogy ö azért jegyzett 600 forint békekölcsönt, mert a leg­jobban érzi, mit kaptunk pártunktól és kormányzatunktól, „Már 12 éves koromban cselédkednem kellett egé­szen 65 éves koromig, én megtanul­tam, mit i-elent más kutyájának len­ni vagy saját gazdájának. Amikor Deze­rédi Pál uraságnál vagy V. Dávid Já nos kuláknái szolgáltain, 11 órakor feküdtem éjjd és már hajnali 2 óra­kor talpon voltam és mégis alig lucl lám cinnyit keresni, hogy saját ma gam és családom tengethessem. Ma pedig magam gazdája vagyok, em­beri körülmények között élek és meg­becsült tagja vagyok államunknak, most is 420 munkaegységem van és lesz miből kifizetnem a kölcsönt. De büszke vagyok arra is, 1109Y a fiam katonatiszt.” Ezért jegyeznek Sárpilis dolgozói a haza javára, a maguk hasznára béke­kölcsönt. l(iy agritáttünk öntudatos dolgozó parasztságunk szívesen jegyez békekölcsönt, meri tudja, hogy ezzel segíti előbbre öt­éves tervünk mielőbbi sikeres meg valósítását. Sok esetben azonban nép, nevelőink bátor, harcos kiállással tudják meggyőzni a dolgozó parasz­tokat, miért kell jegyezni minden be csüleies dolgozónak. Népnevelőinken függ tehát, jórészben, hogy egy egy község dolgozó parasztságából mi néi többen segítsék forintjaikkal or­szágunk további építését, a béke megvédését, A népnevelőnek ismer­ni kell azoknak a dolgozó parasztok­nak életkörülményeit, akikhez je gyezfcetni megy, mert így tud csak eredményes munkát végezni. Így végezi feladatát Horváth Irén felsőnyék! népnevelő is. Mielőtt meg kezdték a jegyzést, 400 forintot jegy. zeit, hogy példamutatásával is meg-| győzze az egyéni dolgozó paraszto­kat. Már az első napon ő végezte a '•egeredményesebb munkát a népne­velők közül. A dolgozó parasztokkal elbeszélget a múltjukról, milyen ne' héz körülmények között éltek, a meg­változott jelenről és azokról az ered­ményekről. amelyeket a jövőben el fogúnk érni. Elmondja, hogyan épül Sztáiinváros, Inota, Miskolc és ho­gyan épülnek az új gyárak, üzemek. amelyek több gépet és iparcikket ad nak a dolgozó parasztságnak. E.mond­ja azt is, hogy Felsőnyék mit kapott már eddig a tervtől és rni lesz a kö­zeljövőben megvalósítva. Beszél ar­ról. hogy a községben újjáépítették a háború következtében tönkrement bekötőutat, helyrehoztálc a villany­vezetéket és rövici idő alatt több, mint 50 ház épült a községben, egy egész új lakónegyed. Az elhanyagolt iskolák is új felszerelést kaptak és amíg azelőtt egy tanerő tanítót!, most nyolc tanító oktatja az iskolás gyér mekeket. Emellett, kultúrház épült, 500 kötetes népkönyvtárat kapott a község és új sportpálya is épült, Horváth Irén elvtársnő arról is beszél, mii ad még a községnek a terv. Kibővítik a villanyhálózatot, ivesutat építenek a község belterü elén, új iskola, épül, állandó nap- köziotlhon lesz leiállítva és Orora felé is megépül majd a kövesút. Több helyen keményen kell megküzdeni az ellenséges érvelések ellen és legtöbb­ször sikerül is meggyőzni a dolgozó parasztokat, hogy jegyezzenek béke­kölcsönt, hogy további hatalmas fej lődést érhessen el dolgozó népünk. „Jegyzéseddel mulass példái községed minden dolgozójának“ Nyílt levél KEDVES HARMAT ELVTÁRS! Tudomásomra jutott, hogy Te Szárazd község tanácsának elnöke, a Harmadik Békekölcsön-jegyzés alkalmával nem értetted meg pártunk hívő szavát. Jusson csak eszedbe, hogy a felszabadulás előtt milyen is volt a Te életed: mezőőr akartál lenni, hogy egy kis keresethez jussál. Demokráciánk biztosította számú dra is a gondtalan életet. Neked és községed minden dolgozójának példát kellene mutatniotok. Nézzél csak kö. rül saját községedben és a környező falvakban is. mit kaptak eddig az öt­éves tervtől? Kinek segítségévet értétek el ezeket a szép eredményeket. A járási székhelyen a gyönyörű új, modern iskolákat. S mit látsz, ha egy kicsit távolabbra nézel? Óriási építkezések! De vannak olyan dolgo­zóink, sőt párttagjaink is, akik az ellenség uszályába kerülve, megfeled­keznek mindezekről. Nem szeretném, lia Te is megfeledkeznél arról, hogy mit adott neked népi demokráciánk. Azt hiszem egy cseppet sem túlzók, ha azt írom, hogy Te is az ellenség uszályába ke rültél. Úgy gondolom, hogy ez a pár sor elég lesz ahhoz, hogy megértsed, miről is van szó. Befejezésül arra kérlek kedves elvtársam, hogy Te is kövesd az cn példámat és úgy jegyez­zél. ahogy családi körülményed, a ha zád iránti kötelcsségérzeted ezt ne­ked diktálja. Én havi 1050 forint tize tésemből 2000 forintot jegyeztem. Nem hiszem, hogy Te a fizetésedből csak 400 forintot tudnál jegyezni. Kérlek, hogy jegyzéseddel mulass példát községed minden dolgozójának. Varsád, 1952 szeptember 26. Elvtársi üdvözlettel: KATÓ ALBERT, VB-clnök Le 1 keseu ad ák köIcsőn forint jaikat az államnak a dombóvári üzemek do gozói Dombóvár dolgozói is, hasonlóan az ország valamennyi dolgozójához, már ezideig — a terv évnek eddigi idő- szuka alatt — számos megnyilvánulá­sát tapasztalták .a népgazdasági terv beruházásainak. A dombóvári dolgo­zók az elmúlt békekölcsön és a terv- kölcsön jegyzése alatt lelkesedéssel adlak forintjaikat, tudták, hogy mire fordítja nép-köztársaságunk állama. Látták feliépülni az új tüdőgondozói. Ötéves tervünk adta szülőotthonban látnak napvilágot boldog anyák gyer­mekei. Azok a dolgozó anyák, akiknek kisgyerekei vannak, az új bölcsődében tudják elhelyezni őket. Több százezer forintra rúg az a beruházás,, amit a tervtől kapóit Dombóvár dolgozó né­pe, forintjaik amit ezelőtt évekkel adtak .az államnak, visszatérőinek öt­éves tervünk létesítményeiben is és a kötvények kihúzása során is. KÖRÚT A TAMÁSI JÁRÁSBAN . . . Szálljunk fel egy rövid riport elöl-1 legelőször. Mindjárt szemünkbe akad vadasának az idejéig a tervek autóbu­szára, kalandozzuk be a tamási járást, és nézzük meg, hogy mit kaptak ők a három- és ötéves tervtől. Rövid idő­re álljunk meg egy-egv községnél. yőnvörködik a szemünk a sok új épületben, a sok lakásban, tanácstház- ban és iskolában. Megyénk évről-évre sz-ebb és fejlettebb lesz. Szinte éjtsz.a- kai rossz álomnak tűnnek majd a múlt töröttablakú iskolái, barlang- lakásai és a gyermekeknek már csak múzeumi emlékként fogják mutogatni a petróleumlámpákat, amik előtt szü­leik a felszabadulás előtt vakoskodlak. Csak legyintő mesék maradnak a fa­luk kuruzsló ,,JulisnénieiröT, hiszen korszerű kórház épül Pincehelyen a betegek számára. 1000 kilométeres sebességgel! rohan az autó, hiszen a legjobb fűtőanyag, a terv hajija. Tamásiban szállunk ki ,Elmondjuk szüléinknek, mit kaptunk a íérvtől44 Általános iskolai pajtások leírják levelükben, hogy hogyan változott meg az életűk a felszabadulás óta és hogy mennyi mindent kaptak. ..Nyolcéves koromig Csehszlovákiá­ban éltem. Nem járhattam ott iskolá­ba, mert magyar^anyanyelvti vagyok. A felszabadulás után hazatértem anyaföldemre, Magyarországra. Itt az­után bepótoltam e.maradásoanat, mert éreztem, hogy tanulnom kell. Neki i* fogtam a munkának és örömmel tanulok, hogy hasznos tagja legyek az államnak. Kovács László Yll. o. tan, Zomba. .,Szüleim a felszabadulás elöli na­gyon rossz körülmények közöli éltek-. Nehéz adókkal sújtanák őket, alig várták a felszabadulás napját. Akkor aztán felosztották a grófok és az urak földjét. 12 holdat mi is kaptunk. De nemesük földet, gazdasági felsze­relést is. A felszabadulás elöli, a pa­rasztok gyermekei alig-alig juthattak iskolába. Bátyáim szívesen tanultuk volna, de nem volt lehetőség. Előttem és kisebb testvéreim előtt már nyitva állnak a legmagasabb iskolák kapni is. Szórakozni és üdülni is van lehe­tőségünk. Nyáron úttörőtáborba me­hetünk. Mj ezt úgy háláljuk meg ál­lamunknak, hogy jól tanulunk és el­magyarázzuk szüléinknek, hogy mit kaptunk, hogy mit adtuk a tervek és ezáltal még fokozottabban buzdít- jak őket arra, hogy kivegyék részü­ket a békekölcsön-jegyzésből. FABIAN LIDIA Vili. o. lun., Lengyel. az új járási tanács-ház, nem messze tőle mentőállomást látunk, az új be­tonjárdán pedig pirosnyakkendős út­törő fiúk és 'leányok jönnek. Az új pályán sportoltak, azuiáu az iskola- fürdőben mosták le .-a rájuk ragad! port. De gyerek sivalkodás is hallat­szik: a legifjabbak nemzedéke kényel­mes, korszerű bölcsödébe „vonni visz- sza“, hogy szülei nyugodtan dolgoz­hassanak. Utazunk tovább. Pincehely a követ­kező állomás. Szinte Hámul a szemünk a gyönyörű új kórháztól. Közel 1 mil­lió forintos beruházással épül. Három osztály lesz benne: szülészet, belgyó­gyászat és sebészet. Nem kell majd a betegeket a hosszú úton Szekszárdiba beszállítani. S a közeli Barnahát- pusztán meg 40 férőhellyel szociális otthont állítanak fel .a munkaképtelen ■öregek számára. Tapsra verődik ösz- sze az ember keze, látva ezt a sok­sok szép új alkotást. — Dudál az autónk, sietünk tovább. 1 regszemcse tűnik fel a láthatáron. Ott fenn a szőlőhegyen egy iskolái látok, amihez távbeszélő vonalak ve­zetnek. Amott pedig a Gyógypedagó­giai Iskola épül. Ni! — A községi épületek is, hogy ragyognak új ruhá­jukban, még egy búcsú pillantás és máris sietünk tovább. Ozórán az új vágóhíd nevet a sze­münkbe. Meg a tanácsháza — ócska épületből húzták feil ilyen széppé. Ahogy látom, a Cinca patakot is sza­bályozták, ami — mint a szekszárdi Séd patak. — mindig kiöntött. Az időnk lejárt, pedig sok még a látnivaló: még meg se néztük a pari új mozit, a magyarkeszi MÁVAUT ga­rázst, a regölyi új kultúrházat és or- voslakásf. Nem futottunk még végig a nagyszokolyi betonjárdán, és a ki­kövezett koppámyszántói úton se szá­guldott végig még az autónk. De ki tudná elsorolni azl a sok-sok mindent, amit a tervek adlak a tamási járás­nak. Az államnak gondja van minden kis falura, községre, segíti őket fej­lődésükben. Utastársaink ezután már csak azl mondhatjuk: nem Ili álra ad­tunk kölcsönt államunknak, százszo­rosán visszafizet az nekünk mindent. Illés elvfórs, zombai tsz tag tudja miért jegyzett 800 forintot Szerte az egész országban szívből jövő lelkesedéssel jegyez mindenki békekölcsönt, hiszen a hazának adja ezekem a forintokat, azért, hogy még szebb, boldogabb legyen az életünk. Zomban is erőteljes ütemben in­dult meg a jegyzés. Illés Antal tszcs tag 800 forintot adott kölcsön az ál­lamnak. Felesége 200 forintot. bá­nyász Ha pedig 1000 forintot. Illés elv társ még mini egyéni gazdálkodó kint járt a Szovjetunióban. Jól szétnézett a szocializmus országában, megszív lelte a látottakat és hazajövet ö is a társasgazdálkodás útjára lépett. — Bukovinából, Hadiklalvából települt, be és még sem fogadták idegenként, éppúgy részesült a terv adományai ból. mint mások, — ezért adott ő keresetén felül jóval többe/ kölcsön az államnak és ezért üdvözölték őt oylan lelkesen az úttörő csasztuska- brigádok, akik minden jól jegyző dol­gozó háza elölt énekelnek. Különösen a vasutas dolgozók érez­hették a Kölcsönadott forintjaik vissza térülését, A forgalmi dolgozók új vo­natkísérő laktanyát kaptak, ami több mint 6 milliós költséggel épült. A vas­utas dolgozók gyermekül(hont kaplak, a fűtőháziak mosdót és étkezőhelyi­séget. Mindezeket a beruházásokat látva, lelkesen jegyeznek Dombóvár üzemeinek dolgozói, a népköztársa­ságunk kormánya állal kibocsátott HL Békekölcsönből!. Az üzemek nép­nevelői szeplember 25-től lelkes nép­nevelő munkát végeznek a dolgozók között. Ennek eredménye meg is mutat­kozott, különösen a fütőháznál, ahol a 9 párivezetőségi tag 15,100 forintot jegyzett, de nemcsak a fűtőháznál, hanem Dom búvár valamennyi üzemében a kom­munisták, a népnevelők járnak ólén a kölcsön jegyzésben. A fűtőháznál a dolgozók állagjegyzése szeptember 28- ig 1.067 forint volt. A forgalomnál 789 f.orinlos átlagjegyzést értek el. Az osztály-mérnökség dolgozói nem sok­kal maradtak dl a forgalmi dolgozók­tól, hisz az átlagjegyzésük 734 forint. A Fatelítő Vállalatnál 174 fő jegyzett le, 520 forintos átlaggal. Nemes ver­sengés alakult ki ,a forgalomnál. Fagy- gvas Károly kihívta versenyre testvér bátyját Sándort, akinek jegyzése 1200 forint volt. Faggvas Károly 3000 fo­rintot ad kölcsön az államnak. A Fa­telítő Vállalatnál a vezetők és a cso­portvezetők között .alakult ki nemes versengés. Hasonló lelkesedés tapasztalható Dombóvár többi üzemeinél és kisipari termelőszövetkezeteinél is. A dolgozók lelkesen adják forintjaikat kölcsön az államnak. Az asztalosüzem dolgozói 46.000 forintot jegyeztek, ők 25-én befe­jezték a jegyzést. Ennél az üzemnél 10 ipari tanuló dolgozik, akik fejenként 200— 200 fo­rintot jegyeztek. A dombóvári malom dolgozói ís 25-én befejezték a jegy­zést, 23.400 forintot jegyezték. A Ven­déglátó Vállalatnál tartott röpgyűlé- sen a vállalat valamennyi dolgozója lejegyzett. A jegyzett összeg 37.700 forint. Az Utasellátó Vállalat dolgozói 23.700 forintot adtak kölcsön az állam nak. A dombóvári kisebb üzemekben is hatalmas lelkesedéssel adják köl­csön pénzüket a dolgozók. Azonban van még egyes területeken javítani­való. Különösen a dolgozó parasztság felé kell fokozott felvilágosító, nép­nevelő munkával! menni. 140 népnevelő agitált vasárnap Szakoson Szakcs községben a Pai’t ellenőrző és irányító munkája nyomán jó ered­mények mutatkoznak a békekölcsön- jegyzésben. Eddig a dolgozó paraszt­ság közül 110 en jegyeztek békeköl­csönt. Szombaton este nagyszabású kultúrelőadást tartottak, amelyen résztvett a dunaföldvari kultúrbrigád is. A kultúresten a békekölcsön je­lentőségét mutatták be a kultúrcso- portok, igen jó volt a hangulat és ennek köszönhető az is. hogy más­nap. vasárnap 140 népnevelő indult el a községben, hogy siketre vigyék a Harmadik Békekölcsön jegyzését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents