Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-30 / 229. szám

TOIMM NAPLÓ VtLÁO PROLETÁRJA!EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: Hatalmas fejlődési távlatokat nyit mc-g a szovjet íp»r, mozőgazd&sig előtt az 1751—55. évi ő éves terv'. (2. o ) - Miért hívta meg Churchill Tüót? (2. o ) Békét, békét a viíégnBk, de ne zsarnokkény tel .. . (2. o.j - Az ürge­vári ííllamí gazdaság több, m’o. kétmillió forint beruhá- zést kapott ebben az évben ötéves tervünktől. (3. o.) — Szépen zöldül a feddí dolgozó parasztok csziárpája. (4. o ) A termelési értekezlet jelentősege Eddigi munkánkkal nagyot al­kottunk, nagy sikereket értünk el úgy termelési, mint kulturális vo­nalon ötéves terveink eddigi sza­kasza alatt. Hazánk agráripari or­szágból ipari országgá lett. Ez mind annak az. eredménye, hogy pártunk helyesen tűzte ki az ere­deti ötéves terv felemelését. Az eltelt időben már bebizonyosodott, hogy a felemelt ötéves terv reális, azt minden részletében lehetett teljesíteni. A terv teljesítése tör­vény minden dolgozó számára. Ez <i tudat leginkább akkor nyilvánul meg, amikor eqy-egy üzemben ter­melési értekezletet tartunk, me­lyen megvitatják a munkák so- íán szerzett tapasztalatokat és ja­vaslatokat tesznek a dolgozók a munka további megjavítására. — Dolgozóink viszonya a termelési ér­tekezletekhez gyökerében meg­változott. Ez előtt egy évvel még számos helyen tapasztalható volt megyénk üzemeiben, hogy a dol­gozók közömbösek voltak a ter­melési értekezletekhez, nem szól­tak hozzá a beszámolóhoz, javasla­taikat elhallgatták. Ma már el­mondhatjuk, hogy ez gyökerében megváltozott. A szeptember hó­napban lezajlott termelési érte­kezletek bizonyítékok arra, hogy az üzemek dolgozói mennyire ma­gukénak érzik a terv teljesítését, mennyire vérükké vált már a terv teljesítése. Ez a megváltozott viszony a ter­melési értekezletekhez nem ma­gától jött, üzend pártszervezete­inknek, szakszervezeti bizottsága­ink fáradságos munkájába ke­rült, míg el tudták érni azt, hogy a dolgozók aktívak a termelési ér­tekezleten. Különösen tapasz!álha­tó ez a lelkes hozzászólásokból a téglagyáraknál, ahol nem egy he­lyen a dolgozók bírálatot gyako­roltak a vállalatvezetés, n műsza­ki vezetés felé észlelt hiányossá­gaik alapján. Bátran felvetették a hiányosságokat. A vállalat vezető­sége pedig a legmesszebbmenőkig igyekezett ezeket a hibákat orvo­solni. Ha vizsgáljuk a szeptember havi termelési értekezletek színvonalát, meg kell hogy állapítsuk: a beszá­molókra műszaki dolgozóink nem kellő lelkiismeretességgel készül­tek fel, hiányosság ezen a téren még nem egy helyen előfordult. Természetes, hoov ilven helye' en dolgozók sem tudták kellően ki­fejteni nézetünket, mivel a beszá­moló hiányos volt. Tapasztalható, hogy a nem népszerű feladatokkal kevésbbé foglalkoztak a beszámo­lók, különösen a munkafegyelem megszilárdításával keveset foglal­koztak. Ezt el lehet mondani min­den üzemről megyénk területén. Ami abból adódik, hogy műszaki dolgozóink nem mernek ehhez kérdéshez kommunista határozott­sággal nyúlni, elfelejtik Rákosi elvtárs tanítását: „Olyan légkört kell kialakítani üzemeinkben, gyá­rainkban, hogy az öntudatos, fe­gyelmezett dolgozók maguk ves­sék ki soraik közül a fegyelmezet­leneket, lógósokat, notóriusokai.' A kisebb hiányosságoktól elte-. kinlve megállapíthatjuk: a terme­lési értekezletek színvonala na­gyot javult. Most az a feladat, hogy ezt a javuló tendenciát to­vább fejlesszük. Erre nagyon jó alkalom lesz az október hónapban megtartandó termelési értekezle­tek. Különös gonddal készüljenek erre fel gazdaságvezetőink, mű­szaki dolgozóink. A termelési ér­tekezletek beszámolói foglalkozza­nak az üzem harmadik neqyedéves munkájával, vesse fel a beszámo­ló a termelés során szerzett ta­pasztalatokat, eredményeket és a felmerülő hiányosságokat.. Megyénk területén több kender- gyárban jó módszert alkalmaznak. A soronlévő termelési értekezleten beszámolnak arról, hogy az egy hónap eltelte alatt a dolgozók ál­tal felvetett javaslatok mennyiben lettek megvalósítva. Iqy látják a dolgozók, hoqv mennyire viselik szívükön a műszaki dolgozók ja­vaslataikat, mennyire intézik an­nak sorsát. A tapasztalat, azt bizo­nyítja, hogy ez a módszer bevált és ennek alkalmazása mind több dolgozói tesz aktívvá a termelési értekezleteken. Mind többen te­szik meg észrevételeiket. Ezt a módszert minden üzemben el lehet terjeszteni. A negyedik negyed­éves terv beindulásakor fokozott gondot kell fordítani a gazdaság­vezetőinknek a munkafegyelem megszilárdítására. Gerő és Vass elvtársak nem egv esetben hívták fel gazdaságvezetőink figyelmét a munkafegyelem megszilárdítására. A munkafegyelem lazasáaát úgy jelölték meg, mint a terv teljesíté­sének egyik fő akadályozója. A munkafegyelem megszilárdítása el­választhatatlan attól, mennyire küzdenek érte az üzemek, műsza­ki vezetői, mennyire élnek azok­kal a iogokkal, mélyeket kor­mányunk rájuk bízott. Minél szi­lárdabb üzemeinkben az em'sze- mélyi vezetés, minél nanvobb a műszaki vezetők tekintélye, mi­nél jobban támogatják pártszerve- teink, öntudatos dolgozóink a fe­gyelem érdekében következetesen fellépő műszaki értelmiséget annál nagyobbak lesznek tenrm’é- si eredményeink. Ezt szem előtt kell tartani műszaki vezetőinknek, munkájukban támaszkodjanak a pártszervezetre, az élenjáró dol­gozókra, akik e7t a harcukat a legmesszebbmenőkig támogatják. Egy termelési értekezlet forduló­pont egy üzem életében. Éppen ezért úgy kell előkészíteni az ok­tóber havi termelési értekezlete­ket, hogy az avökerében felszínre hozza a munkák során előforduló hiányosságokat. Már a termelési értekezleten irányítani kell a hoz­zászólásokat úqv, hogy azok a felvetett hiányosságok kijavításá­nak módiát is megmutassák En­gedjék felszínre törni a dolgozók alulról jövő alkotó kezdeményezé­sét és ha az megvalósítható, el kell érni, hoov a következő ter­melési értekezleten már arról szá­moljanak be, hogy a módszerrel, melyet az előző termelési értekez­leten a dolgozók felvetettek • mi­lyen eredményeket érnek eh Ké­szítsék elő szakszervezeti bizott­ságaink úgy a negyedik negyed­éves terv első termelési értekezle­tét, hogy az gyökeres változást hozzon a termelésben, ezek nvo- mán érjenek el az üzemek, válla­latok dolgozói mind szebb eredmé­nyeket a tervek teljesítésében. Tolna megye ilulg<»/wi örömmel jegyeznek blliCliÖiCSÖHt A szekszárdi járáshun a népnevelők egyre jobban belelen­dülnek a Harmadik Békekölcsön- jegyzés harcos agüúciójúba. Elmond­ják a dolgozó parasztoknak, az egy­kori zselléreknek, cselédeknek, hogy ma már gondtalanul élnek, igen so­kuknak rádiója van, főidet kaptak né­pi demokráciánktól, sokan házat épí­tettek, községük orvost kapó IC vil­lanyt, kulbírházat, könyvtárat, ártézi kutat kapott igen sok község. Sok községben mozit ndott az ötéves terv a falu dolgozóinak, s mindezt a béke­kölcsönök jegyzésével segítették elő, ■saját maguk. S lia községük most el­marad a békekölcsön-jegyzésben, ak­kor ezzel saját maguk, saját községtik fejlődését gátolják. Az ellenség a járás leriilctén elein­te a rossz termést fújta, ezzel akarta megakadályozni a békekölcsön-jegyzés sikerét, s a vetést is. A népnevelők felvilágosító munkája nyomán, rámu­tattak arra, hogy a községben igenis van vetőmag, mert minden gazda»’ még feleslege is maradt a beadás tel­jesítése után. A jó agitáció után meg­kezdték a vetést a cserélt vetőmaggal. Az állami gazdaságoknál az agitáto­rok jó munkája nyomán nemcsak a békekölcsön-jegyzésben értek el jó eredményeket, hanem a dolgozók kö­zött megnőtt a munka termelékeny­sége is, s legtöbb dolgozó munkáján keresztül is kifejezésre jultatta népi demokráciánk iránti báláját azzal, hogy több és jobb munkát végez. így alig pár nap alatt 300 hold őszit ve­tettek el az állami gazdaságban. A bonyhádi járásban Klsvejkc község, amelyet többségében .székely telepesek lakják, a népneve­lők, mint Lovász Béla elvtárs elmon­dotta, hogy a múltban a székely nép hogyan élt és most a népi demokrá­ciában földet kaptak, gyermekeiket iskoláivá járatják, tanulhatnak. A lengyel! népnevelők minden este megbeszélést tartanak, ahol kicserélik tapasztalataikat, bevonják a népneve­lő munkába a jól jegyző dolgozó pa­rasztokat. A zotnbai Vörös Csillag termelő­szövetkezet jó agitáeiós munkán ke­resztül viszi sikerre a III. Békeköl­csön-jegyzést, A népnevelők elmond­ják a tagságnak, mit kapott termelő­szövetkezetük eddig államunktól és mit fog ezután még kenni, Bámulat­nak, hogyan éltek azelőtt a dolgozó parasztok, a cselédek, a napszámosok, kiuzsorázva a földesúrtól, a kóláktól, •S hogyan élnek most. A jó agitáció és a példamutatás eredményeként ed­dig már 30 tagja a termelőszövetke­zetnek lejegyzett, s az átlaguk több. mint ö(M) forint. A zotnbai Béke ter­melőszövetkezet, mely versenyben van a zombai Vörös Csillag termelőszö­vetkezettel. a népnevelők harcos agi­tációja nyomán minden esélyük meg­van, hogy győztesen kerüljenek ki a párosversenyből. Öt család kivételével eddig a termelőszövetkezet minden tagja lejegyzett és átiagjegyzésllk ed­dig magasabb, mint a Vörös Csillagé. A gyön ki járáshnn a népnevelők az esős napnkat kihasz­nálva, elmentek a dolgozó parasztok­hoz napközben is agitálni, s ennek eredménye lett, hogy úgyszólván min­denütt jó eredményeket értek el. Kis- székelyben Karma József népnevelő, I>Í.SZ“t»g, akinek foglalkozása nap­számos, .300 forintot jegyzett. Ifjú Lap György tszcs tag 200 forintot jegyzett. A dolgozó parasztoknál foly­tattak agitáeiót, s egy családnál két- bárom óra hosszat is eltöltőitek, s elmondták, miért kell minden becsü­letes dolgozó parasztnak békeköl­csönt jegyezni. Szívesen hallgatták őket, s csodálkozva mondták, hogy ők még nem is hallottak ezekről a dolgokról, s különösen a budapesti földalatti vasút építése tetszett — amit eleinte cl sem akartak hinni. Ifngyész községben a népnevelők és a kommunisták példamutatása nyo­mán jól folyik a békekölcsön-,jegyzés. A népnevelők versenyben állnak egy­mással. Pclrovics Gyula népnevelő tegnap 2009 forintot jegyeztetett le, míg Friedmann Vilmos versenytársa lö00 forintot. így agitál a békekölcsön sikeréért Szalui József né ő őcséiiy községet a kapitalista rend szerben a legnagyobb e.maradottság jellemezte. Nem törődött a dolgozó parasztság érdekeivel senki. A dol­gozó parasztság élele és osztályrésze a kizsákmányolás és á nyomor volt. A dolgozó parasztság fiai nem tanul hatlak, mert azt tartották az urak és a ku'ákok, hogy elég. ha annvi nsze van a parasztnak, hogy az eke szarvát meg tudja fogni. vagy ha esik az eső, az eresz a’á álljon. A felszabadulás után megváltozott öcsén y község dolgozó parasztságé nak a he.yzye. Nem kellett kilenee dért. tizedért dolgozatok, saját bir ‘okuk lett az a fö'd. amit a földes- úrnak vagv a kúráknak robotban dol­gozlak meg Az ötéves terv keretén belül hatalmas fejlödf-s állóit be a község éleiében. Befejeződött az új tanácsháza építése, kultúrhazaf kap ta,k berendezéssel, egv artézi kutat fúrtak, szivattyút kaotak hozzá víz­toronnyal napköziotthon! építettek, új iskoláié! szere lést kaptak, rádiót. kémiai és fizikai kislaóoiatóriumol és nem egy dolgozó paraszt fia tanul közép- vagv felsőiskolán és teljesít szolgálatot mint tiszt néphadseregünk­nél. Ezeket, az eredményeket jól isme ri minden népnevelő és ennek tuda­tában indultak népnevelőmunkára szeptember 25 én, a Harmadik Béke­kölcsön jegyzés beindulásakor. Ezzel a büszke tudattal indult útjára Szalai Józseiné népnevelő, aki mindig akti van vette ki részét a népneve/őmun- '• kából,- most is jó eredményt ért ei népnévelömunkája alkalmává!. Főleg az asszonyok között végzett jó műn. kát. De mielőtt kiindult népnevelő­munkájára. saját maga is 5U0 forintot jegyzett, hogy példamutatásával és harcos agitáeiós kiállásával győzze meg asszonytársait a békekölcsön je lentőség érői. ■ Szarai Józsefné minden asszonynak elmondta, hogy milyen élete volt az öcsényi asszonyoknak a múltban, amikor lenézett és kizsákmányolt tag­jai voltak a múlt társadalmi rendjé­nek. ma pedig ezzel szemben mi- lven megbecsülésben részesülnek és egyenlő jogot élveznek a férfiakkal. Egyenlő munkáért, egyenlő bért fizet­lek. mindenki tanulhat és taníthatja családját, amire sok példa van Öcsény községben is Nem egv do1 go zó pa­raszt fia traktoros, vontatós és sze­relő az á'-lami gazdaságban vagy gép­éi, omá.son, amire a muMban lehetőség nem volt. sőt sok esetben mérnökök örültek annak, ha gépésznek tudtak élhelyezkedni. Meg mulat ja azt is Szálai Józsdné népnevelő, hogy mi Iyen kulturális fejlődésen mentek keresztül a községben ez ólait a rö­vid pár év alatt. Jó agitációjqval el­érte azt, hogy a kölcsön jegyzés első napján 10 dolgozó parasztasszony 4.300 forintot jegyzett le. A jó népnevelő munkájának ered­ménye az is, hogy ahová 6 kimegy népnevelő munkára, o‘t nem igen for­dul elő az. hogy ne jegyezne békeköt, csont szívesen bárki is. Ez! bizonyít­ja GaLág Erzsébet 75 éves őcsényi. lakos jegyzése is, aki azzal a boldog tudö'tta'í adta 300 forintját, áramunk­nak, hogy ezzel elő-egíti az ö'évcs tervünk nrie’őbbi befejezésé! és a bé. ke megvédését. Galág Erzsébet 75 éves asszony elmondja azl. hogy örömmel és tiszta szívből járul hozzá 300 forintjával a béke megvédéséhez, mért ő már két világháború szörnyű­ségét átélte s nem akarja azt. hogy egy újabb háborúval a fiatalság száz­ezreit mészárolják ártatlanul, mint jeten’eg Koreában. ,,Az én forint jóim segítik- a békét és n fiatalságai, hogy égy békés és boldog virágzó életet élve ne kelfjen nekik annyit nélkü­lözni. mint nekem a kapitalista rénd„ szerben Remélem azt. hogy a béke­kölcsön jelentőségét n többi dolgo­zók és paraszt asszonyok is ugyanúgy megértik és segítik országunk építé­sét, ami most ténylegesen a miénk, a dolgozókéA Gépállomás! dolgozók szlísiaátiovista kifiinlclési A földművelésügyi min ksz téri um 51/1^§S. ez. u tartása alapján az alant felsorolt gépállomási dolgozók szia. háflovi«ta kitüntetési kapnak. más (Tolna megye) traktorosa nyúj­tott műszakban 155 százalékban töl- jocítette tavaszi, nyári együttes tér- vét. 87 százalékos üzemanyagfogyása­tás mellett. A sárközi úlEami gazdas«^ dolgozói lelkesen lesznek részt a békéköícsönjegyzésfaen A sárközi állami gazdaság dolgozói Is örömmel fogadták ,a szeptember 25-én, Véggel a Hl. Békekölcsön-jegy­zés hírét, üzemi értekezletre jöttek össze, ahol az események megtárgya­lása után a gazdaság vezetőinek pél­dája nyomán megkezdték a kölcsön jegyzését. Hága László üzemegység- vezető 1200 forintot, Eszensz László T)0>nkó -László, Kató József 1200, Bom­ba Ákos 1000, Házi István pedig 750 forintot jegyeztek. Horváth M'hály traktoros IfHM), Wi ekj József trakto­ros pedig 1200 forintot, míg Eszik Miklós traktoros segédvezető 1000 forinttal járultak népgazdaságunk ter­vének nicgva!tisztásához, a béke meg védéséhez. S zlah 6 no vista oklevéllel: A traktorvezetők közül: Právifs István, a dalmandi gépállomás (Tol­na megye) traktorosa nyújtott mű­szakban 179 százalékban teljesítette tavaszi, nyári együttes tervét. 95 szá. z a lók os i i z e man y ag f og y a* z t á * mellett. Gaddr Ferenc, a dalmandi gépállo­más (Tolna megye)' traktorosa nyúj­tott műszakban 170 százalékban tel­jesítette tavaszi, nyári együttes ter­vét, 89 százalékos üzemanyagfogy asz­ta s mellett. Tűzkő László, a dalmandi gépál'o Gábor István, a dalmandi gépáÜOk. mii* (Tolna megye) > traktorosa nyúj­tott műszakban 149 százalékban l«*L jcsítctfe tavaszi, nyári együttes ter­vét. 87 százalékos iizemanyagrogya**- tás meilett. Szabó Mihály, a bonyhádi gépállo­más (Tolna megye.) traktorosa nyúj­tott műszakban 148 százalékban tel- jesílofte tavaszi, nyári együttes ter­vét. 98 százalékos üzcinanyagfogyasz- I;ís mellett.. ugyancsak 1200 forintot jegyzett. Ka­sza Aurél igazgató 3.000 forintos jegy­zéssel mutatott példát, havi fizetésé­nek 155 százalékát jegyezte kölcsön­be. Radios Géza és Renkó Mihály 133 százalékát jegyezték havi fizetésük­nek, mindegyikük 2000 forintot jegy­zett. Hasonló értekben jegyzett Ma- gyni'j Géza is, míg (inlián Nándor 1 .500 forintot, Mayrr Lászlóné 800,

Next

/
Thumbnails
Contents