Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-30 / 229. szám

ff Ä P t o m2 SZEPTEMBER » Hatalmas fejlődési távlatokat nyit meg a szovjet ipar, mezőgazdaság előtt az 1951—55 -évi új Ötéves terv Moszkva (TASZSZ): V. Szvirida, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszerve­zete Központi Bizottságának elnöke cikket írt a „T rúd"-ban a Szovjetunió élelmiszeriparának fellendüléséről. Hangsúlyozza, hogy az új ötéves terv irányelvei az élelmiszeripar to­vábbfejlesztését, . termelésének 70 szá. zálékos növelését írják elő Sok üze­met kell felépíteni, így elsősorban cu_ korgyárakat. óla jutókét, továbbá édesipari, teafeldolgozó, konzerv, ser■ főző és borászati üzemeket. A termelési kapacitásnak 1955 vé­géig 1950 ház viszonyítva a kris*rjy- cukorgyárakban 25. a cukor finomítók­ban 70. a íeaíeldolgozó üzemekben PO százalékkal, az olajmagvakat fel­dolgozó olajsajtoló üzemekben 2.5. szeresre, a zöldségszárító üzemekben 3.5 szeresére, a hal-, zöldség- és gyü­mölcskonzervüzemekben . pedig 40 százalékkal kell növekednie. Szuharjev, az OSZSZSZK építöanyrr] Ipari minisztere írja az „Izvesztyija“. ban: Az új ötéves terv során több, mint kétmilliárd hatszázmillió téglát, hét­százezer ' tonna meszelt és kétszázezer onna gipszet állítanak aló. A szilikát téglagyártás 1952 ben az 1940. évi négyszeresére emelkedik. Az ötödik ötéves terv alatt új építőanyaggyárakat építenek az Ural_ ban, Szibériában, a Volga mentén és a Távol-Keleten Az alaovétő építő­anyagok termelése legalább kétszere­sére, a cement-, téglapala és üveg­gyártás pedig még ennél is nagyobb arányban növekszik. * Ukrajna szovhozaiban a munkála­tok széleskörű gépesítésével és a mi: csurini elvek alkalmazásával igen magas terméshozamot érnek el. A ..Kommunista Párt XVIII. kongresszu­sa’• szovhozban például négy és fél_ ezer hektárról hektáronként 25 mé­termázsa gabonát arattak. Az ötödik ötéves terv végéig az ukrán szovhozokban a földművelés, ál­lattenyésztés és takarmányelőkészítés összes munkaigényes termelőfolyama­tát teljesen gépesítik. A. bonni koalíciós pártok megkezdték tanácskozásaikat a népi kamara javaslatairól Berlin (MTI) Nyugat.Németország és a Német Demokratikus Köztársa­ság lakossága vasárnap újabb gyű­léseken követelte, hogy a bonni par. lament adjon mielőbb érdemleges, pozitív választ a népi kamara javas­lataira. A német nép legkülönbözőbb rétege; .a bonni parlament képviselői, hez intézett levelek és táviratok ez­reiben követelik az össznémet tanács, kozás folytatását és a háborús kü­lönszerződés elutasítását. A ..Neues Deutschland“ hétfői ki­adásában közli, hogy a bonni kor­mánykoalícióhoz tartozó CDU—CSU és FDP (Szabad Demokrata Párt) parlamenti csoportjai megkezdték ta­nácskozásaikat a népi kamara javas­latairól. A nyugatnémetországi sajtó nagy érdeklődéssel tekint a bonni parla­ment állásfoglalása elé. A „Stuttgar­ter Zeitung“ vezércikkében kiemelj: — A német nép béke vágy a elemi erejű. A bonni pártok tudják, hogy a béke érdekében tárgyalniok kell a népi kamara küldötteivel. Külpolitikai hírek London (MTI); Nixon, amerikai sze­nátor, a köztársasági párt köztársasá­gi ailekn.ökjé’.öltje, — saját korrupciós botrányának palástolására — mint is-' ros rétes, Stevenson, demo'kratapártj elnökjelölt űzőiméi felé igyekezett te­relni az érdeklődést. Igv Stevenson- nak kellett most nyilatkoznia árról, honim szerezte azokat a titkos ala­pokat, amelyekből egyes iilinóisi köz- tisztviselőknek jelentős összegeket juttatott.­A dkmokratapárli köztársasági eD nők jelölt louisvi'iiei beszédében be­ismerte. hogy o többi között ifjabb Marshall Field tői, a Chicago Sün Times igazgatójától hétezerszáz dol­lárt kapott, „bizonyos chicagói üzlet­emberektől’1 kétezerkilencszáz dollár összegű ..hozzájárulás’1 érkezett és volt olyan adományozó is, — tette hozzá. — aki ötezer dollárt küldött „név nélkül.“ Stevenson állítása' sze­rint ezekből az „adományokból1’ nyolc ..kulcsállásban1’ lévő állami tisztvise­lő1’ kapott összesen 13.150 dollárt Bécs (TASZSZ): Az amerikai meg­szálló hatóságok mind több osztrák üzemet állítanak át hadianyaggyár- lásra. A demokratikus sajtó közlése size- .rin-t az amerikaiak többmiil'iió schilf.in. két költöttek egy Salzburg közelében lévő üzem modernizálására. Ez a.z üzem amerikai megrendeléseken dol­gozik. A gyárban máris több robba­nás történt. A robbanások következ­tében sok munkás megsebesült. Salzburg több fafeldo’gozó üzeme nagy megrendeléseket kapott katonai barakok gyártására. * Bukarest (Agerpress): A romániai magyarlakta vidékek dolgozó népe nagy lelkesedéssel fogadta az új al­kotmány megszavazásának hírét. Ezt a történelmi jelentőségű eseményt. — amely egyúttal a magyar autonóm te­rület megteremtését is jelenti — Lel- keshangulatú gyűléseken vitatták meg a magyar területek üzemeinek és hivatalainak dolgozói. maxim GORKIJ, AZIPAROSÍTÁSI KOLCSOÍXROL A nagy szovjet író ért a cikkét, amelyet „Válogatott publicisztikai müveiből“ mint részletet közlünk, 1928-ban, illetve 1929-ben írta, amikor az ifjú szovjet állam az iparosítási kölcsönt bocsátotta ki. Íj1 gy újságíró megkérdezett: Ho. gyan vélekedem a népgazda­ság iparosítását szolgáló kölcsönről? Azt hiszem, hogy a kölcsön jegy­zése a Szovjetunió minden valameny. nyíre is öntudatos polgárának elemi kötelessége. Hiszen világos, hogy a munkások szabad és igazságos szo­cialista államának megteremtése cél­jából a legtökéletesebb technikát kell létrehoznunk, olyan üzemek és gyá­rak hálózatát kell kiépítenünk, ame­lyek az ország lakosságának mindazt rendelkezésére bocsátják, amire szük­sége van. Magának a lakosságnak kö­telessége anyagilag is támogatni a számára szükséges áruk termelését. Európa tőkései erre a célra nem ad. nak pénzt. Azt hiszik, hogy az orosz dolgozó nép az ország iparának hely­reállítására irányuló munkájában tel­jesen kimeríti erejét. Nem tudják, hogy milyen nrM)y er (Martalékaink vannak és milyen tehetséges az a nép, amelyet szeretnének gazdasági- lap is úgy leigázni, mint ahogy a múltban sikerült leigázniok az in­diaiakat és kínaiakat. \ mi parasztjaink és munkásaink nem kerülhetnek az európai tő­kések súlyos rabságába. Városaink és falva ink dolgozói már tisztában van­nak azzal, hogy nélkülözhető össze, geiket kölcsön kell adutok az állam­nak, hogy az állam ezeket az összege­idet a dolgozók érdekében a népgaz­daság további fejlesztésére fordítsa. A szovjet hatalomnak a dolgozó nép érdekein kívül nincs más érdeke. A szovjet hatalom a világ egyetlen igazi népi hatalma é*s valóban orra törekszik, hogy a dolgozók számára könnyebb életfeltételeket, igazságos, szocialista államot teremtsen. Dolgo­zó népünk megérti saját államhatal­mának céljait. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a nép örömmel adja oda megtakarított pénzét a népgazdaság fejlesztésére. Minden egyes ember, aki résztvesz a kölcsönjegyzésben, hozzájárul a szabadság megszilárdí­tásához, amelyért népünk vérét hűl- lat ta. nnvit mondhatok az iparosítási kölcsönnel kapcsolatban. Ezt nem mint politikus, hanem mint. or­szágom állampolgára mondom, mint olyan ember, aki szeretett népének boldogságát a saját boldogságának és örömének tekinti, mint olyan em­ber, aki egész életével bebizonyítot­ta cs bebizonyítja, hogy „az akarat és a munka — mindent legyőz“ ... Iránban tiltott övezetté nyilvánították az olajmezőket Teherán (TASZSZ) A „DÁD“ ovmü lap jelentése szerint Mos/.adik iráni miniszterelnök ; és ha-diigyminiszter rendeletére minden Teheránban álló. másözó katonai egységet „harci ké­szültségbe“ helyezték. A „Keihan“ című iap beszámol cárról, hogy, Mo- szadiknak .ezt a rendeletét , megküld­ték a vidéki és a batármeníi hely­őrségeknek, is. A helyőrségek parancs nokait utasították, hogy állandó rá­diókapcsolatot tartsanak fenn az iráni vezérkarral 6? rendszeresen szá­moljanak be az övezetükben történő eseményekről. . A „Keihan“ közli az. iráni vezér­karnak.' azt a parancsát is, amellyel minden iráni olajmezőt tiltott övezet­ié nyilvánítottak. Külön engedély nélkül senki sem utazhat ide és az övezetén bélül is csak olyan külföldi vágy iráni származású személyek köz lekéd,hétnek, akik megfelelő enge- délivel rendelkeznek. Miért hívta meg Churchill Utót? Egyheti intrika és vendégeskedés, háborús cselszövény és közös va­dászat után Eden, a Churchill kormány külügyminisztere elhagyta Tiio- Jugoszláy.iát és Bécs .felé vette útját. Az Eden—Tito-lárgyalásókról persz.e nzm adtak ki %ré-szletes jelentést, s amit kiadtak, azt a burzsoá „titkos diplomácia“ szokásos fátylával takar- * ták le. Mégis, néhány nyilatlcozatból és egy sor kísérő jelenségből hozzá: vetőleges pontossággal megrajzolhatjuk: mi történt ezeken a tárgyaláso­kon. Az angol külügyminiszter elsősor­ban mint az meriki—angol imperia­lista összérdekek képviselője utazott Titóhoz, s ennek megfelelően legfőbb feladata a béketábor országai ellen irányuló zsoldos szövetség, . „balkáni blokk’1 megszilárdítása volt. Egész sor bizonyíték van erre. Itt van mindenekelőtt a jugoszláv- kor­mánynak az Eden-látogutásról szóló hivatalos nyilatkozata, amely — ha valaki eddig még nem tudta volna — megállapítja: Churchill kormányának és Tito kormányának „hasonló néze­teik vannak azon alapvető vilcigproo- lémák természetével kapcsolatban, amelyekkel szemben állnak.“ (Úgy látszik ez a „sajátos jugoszláv szocia­lizmus.") Az angol rádió kommentá­tora is első helyen azt hangsúlyozta, hogy Ede.n látogatása „lépés Délkelet- Európa megszervezése és bekapcsolá­sára’1 a nyugati támadó rendszerbe. Nem lehet figyelmen kívül hagyni ezzel kapcsolatban azt sem, hogy alig néhány mappa.; Eden elutazása előtt az amerikai földközitengeri flot­ta egységei meglátogatták Jugoszláviát s ebből az alkalomból Cassady ten­gernagy légitámaszpontokat kért Tito- tói, az amerikai repülőgépek számá­ra, valamint azt,, hogy a jugoszláv haditengerészet egységei vegyenek részt az amerikai flotta angliai had­gyakorlatain. Az amerikai Associated Press belgrádi jelentése még azt is bevallotta, hogy ,,Tjtónak iérképeket mutattak, amelyek jelezt&k, hogy ha­dihajók által szállítóit repülőgépek honnan és hogyan intézhetnek táma­dást Magyarország, Románia és Bul­gária ellen.“ Az amerikai propaganda később ésizbekapott és viharosan cáfolta a Tito—Cassady megbeszélésről szóló híreket — de ez persze senkit sem csap be. Ennek a megbízatásnak részeként tárgyalt Eden a trieszti kérdésről is. Az amerikai angol agresszív tervek­nek komoly akadálya a jugoszláv és, olasz csatlós kormány marakodása Trieszt ügyében. Washington és Lon­don éppen agresszív terveik érdeké­ben arra törekszenek, hogy Tito és Gasperi között közvetlen megegye­zés jöjjön létre (ami persze nyílt meg. sértésp a. Trieszt nemzetközi ellenőrzé­sét előíró határozatoknak). Eden'Bel- grádban. ilyen értelemben nyilatkozott s így érthető Tito elégedettsége. Azt mondottuk: Eden elsősorban, mint az amerikai-angol imperialista összérdekek képviselőié utazott Tito hoz. Emellett persze úgy is utazott, mint az amerikai monopóliumok kor­mányával marakodó brit lökések meg­bízottja. Nem véletlen, hogy az angol- rádió kommentárja szokatlan nyílt­sággal fogalmazta meg: ,.Eden küfde- tése Belgrádba, kihangsúlyozza azt a vezető szerepet is, amelyet -Nagy- Britannia ma Délkelet Európában ját­szik.1’ Félreérthetetlenül utal ez a mondat, arra, hogy Churchill kormá­nya úgy véli: van még mód arra, hogy a közösen létrehozott, nápelle- nes, támadó balkáni blokkon belül elkaparintsa a vezetőszerepet — és ami ezzej jár: a nagyobb profitot .” Washington orra elől. Nem vitás, ez az egyik oka annak is, hogy Chur­chill angliai hivatalos látogatásra hív­ta meg régi cimboráját, Titót, s hogy — a,z AFP belgrádi távirata saerint — „úgy tudják, hogy Tito a meghívást .el is fogadta. A közeljövő eseményei, a tények még jobban megvilágítják majd az Eden—Tito megbeszélés részleteit. Ez a látogatás mindenesetre újra feltárta a népek előtt: mi tő a háborús uszí. tők boszorkánykonyháján — s ugyan­akkor világos faleit mutatta az ame­rikai és angol imperialista ragado­zó mindenütt felbukkanó elleniéi ci­nek is. • Gokszor mondjuk: nekünk ^ béke keli, de nem akármilyen béke, nekünk csak szabad béke kell. A legtöbbször ■eszünkbe sem jut. hogy pártunknak ez a jelszava továbbfej. leszti haladó hagyományainkat. A magyar nép évszázadokon át bar colt a törökök és a Habsburgok ellen. Harca igazságos háború volt: harc a loigázók ellen, harc azok ellen, akik zsarnoki békét akartak a magyar népre erőszakolni. A magyar nép e-ohasenn nyugodott bele a rabságba. Akkor harcolt ezívvel-lélekkel, ami­kor a szabadságért harcolt. Amikor a magyar nép igaz ügyért harcolt, a haladás mellett állott, igen «ok -esetben együtt harcoltak vele a nemzetiségek is. Hunyadi és //. Rá­kóczi zászlaja alá tömegesen tódul­tak nemcsak a magyar jobbágyok, hanem a románok, szerbek, •szoivákok. ukránok Is. Megláttak, hogy az ö harcuk a magyar nép harcától elvá­laszthatatlan, bíztak vezetőikben, mert azok az ő ügyüket is képvisel­ték. Hunyadi például ezt mondotta: ,.A béke természeténél fogva jobb a háborúnál, hiszen nem egy óbbért viselünk háborúkat, mint hogy azután békében élhessünk. De meg kell nézni, milyenéi: a béke feltételei. Ha nem méltányosak, { jobbakat, kell kiharcolni.. . nem akármilyen béke kell nekünk“. A Hunyadi zászlaja alá sorakozó jobbágyok ki Is harcolták maguk­nak a „nem akármilyen békét“. A kurucok szabadságharca is nagy si­kereket ért cl, de a főurak árulása letörte. Már az akkori példa is tanul­ságul szolgálhat tehát nekünk arra. hogy minden nemzet fő ellensége maga a kizsákmányoló uralkodó osz­tály és minden nemzet népének közös „Békét, békét a világnak, de ne zsarnokkénytől...“ érdeke az uralkodó osztály ellen har­colni. * Rózsa GySrgy így szólt a többi * * között a ceglédi piacon össze­gyűlt parasztokhoz: (Illyés (lyula ver séből)) „...Ha a nemes iakomázik, veiről vígan, parolázik, lódít serleget a falra, a paraszt jajául föl arra. Nyitott, szájuk jaj panaszra1-? dögölj! rúgtak, a parasztba, korbács pattant, a torokba rekedi a szó, fojtogatva. Na, nem érijük a beszédet! Elég is ennyi testvérek, balta, csép, már hadarólap magyarázza igazunkul." Igazunkat... Dózsa ék belenyugod­hattak volna a „békébe“: abba, hogy bármit is csináljon a nemes, mindig a paraszt sínyli meg: éhezik, robo. tol látástól vakolásig, rongyos. A pa­rasztságnak azonban nem ilyen béke kellett, hanem: ..testvéreim, — hajiokát is, szélbe szórjál: a porai is!. ..“ Csak ott van igazi béke, ahol sza­badság is van — tanulhatjuk Dózsáéi­tól. * Gok hősi történet fűződik a vég- vári vitézek harcához. Sokszo­ros túlerővel állptlak szemben min­dig: Egert 1-TH-bcri alig 2009 vitéz védte, a törökök 150.000 főnyi had. seregével szemben. Kőszeget néhány, száz vasmegyei paraszt vcdlo száz­ezer török ellen, Szigetváron Zrínyi maroknyi csapatával szállt szembe a hatalmas török túlerővel, Drégely várát alig .150 ember védte a 10.000 törökkel szemben. Egert, Kő­szeget megvédtek, Zrínyi Szigetváron. Szondy Drégelyen katonáival kiro­hant a várból és utolsó leheletéig is kaszabolta az ellenséget. Hónapokig lekötötték ezzel a törököket, s ha az ország többi várait is számítjuk, fő­leg ezekkel felmorzsolták erejüket, míg végül sikerült kiűzni őket. Ez azt mutatja nekünk, hogy jöhet, bármekkora hadsereg, a szabadságá­ért harcoló népet vem lehet legyőzni, s arra a rabló hadseregre pedig, amely más népeire tör, biztos pusz. túl ás vár. K «ssufh így írt 1848 júliusában: „Un belőlem nem a harc vágya szól Magyarország jövendője nem a hódítások útján feküszik. Ntkem a szabadság békéje kell, nem kere sem, a véres dicsőséget. Én nem izé­nek hadat senkinek. De ha valaki a magyar koronához hozzányúl, ha önállóságunkat, szabadságunkat, nemzeti becsületünket megtámadja: ha kihívó daccal kesztyűt vet lá­bainkhoz: azt mondom, vedel fel nemzetem, s dobd a kihívónak arcú_ hoz, ha mindjárt az óvilág mesés óriása volna is... ■,Ha készülünk, nem fogunk meg­támadta tni: ha nem készülünk, megtámadtatunk. A gyöngének bé­kéje kegyelemtől íügg. Az erős bé­kéje biztosítékát önmagában hord_ ja. Alvótól, habár óriás is, serild. srm tél. Az erőssel alkusznak, 01 gyöngének parancsolnak. Készület- lens ég több, mint gyengeség. Ké- születlenség bizonyos halál." Amikor harcról volt szó, akkor így toborzott: ..Nem magyar az, cudar az, aki hazáját nem védelmezi!. .. Aki minket köve! sújtott, sújtsuk menny_ kővel!.. . Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogv ha felkel és össze­tart. a ropogva összerogyó ég bol­tozatait is képes fenntartani erős karjaival Petőfi ezt írta: Békét, békét a világnak, De ne zsarnokkénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből. Majd ha így lesz a világon Általános béke, Vessük akkor fegyverünket Tenger feni:éré. r-De amíg így nincs: addig fegyvert. Fegyvert mindhalálig! ... Petőfi nemcsak a mi népünk béké­jét, minden nép szabadságát és béke. jét kívánta. Az olasz forradalomhoz írt költeményében azt írta, hogy ,.Se gítscl őket szabadság istene", több­ször írt költeményeiben a ,,szent vi­lág szabadságról”, Petőfi tehát nem­zetközi is volt, de ugyanakkor fel­hívta a népek hogy pusztítsa el a „belső bitangold’-at. ütötte a gyáva szájhősökci is, a gúny fegyverével: Tenni, tenni! ahelyett, hogy szóval Az időt így clharácsoljátok ... Nyújtsátok ki teltre a kezet már — S áldozatra zsebeiteket, Tápláljátok végre a hazát, aki Oly sokáig táplált titeket. * Az igazságos békéért .harcolt * 1919 ben is a doLg-o.zó nép. Az imperialisták az ország végtelen­ségig való megcsonkítását és azon túl az ország telje« gyarmatosítását akar­ták. Sok proletár és paraszt meghalt inkább, de harcolt a pro! etár állt ta tú­ráért e rabló feltételek ellen, Hort-hv áruló és népgyilkos kormánya volt az. aki feltétel nélkül odadobott min­dent az imperialisták lába elé. m.eg- gya'lázta a magyar népet, évszázados harcait. Tllindax, amiért népünk évszáz#- dókig küzdött, beteljesült. Mta van béke „nem zsamokkénytől. hanem csupán a szabadság felszentelt kezé­ből.1’ De nekünk ezt a békét tovább­ra is biztosítanunk kell. A lehetősé­günk megvan rá. mert most olyan bókemozga’.om támadt, fel a világon, amilyen még sohasem volt. A béke­harcos világ katonája a mi nemzetünk is és ránk is kötelezőek azok. amiket a Béke Világtanács, illetve az Orszá­gos Béketanács tűzött elénk: A békét meg lehet menteni! A bé­két meg kel] menteni! Úgy. hogy minden becsületes békét akaró dol­gozót bevonunk a békeharcba. H» ezt elérjük, biztosítjuk a békét. A régi békeharcosoknál és az úf, most bevont békeharcosoknát is, első. sorban a teltekre van szükség. A tet­tek beszélnek: ma a békekölcsön jegyzés, a több. jobb munka. így ké’ szülünk mi a 111. magyar békekong- resszusra és o népek bécsi békekonf- rcsszusára Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents