Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-09-23 / 223. szám
TOX.HAI m NAPLÓ VnJo PROLETÁRJA! E8V£S0ugTEKt r K MAI SZAMBÁN; ^MtLb-siiB Pt*ek köcl8r*a*ájti elnök fogadta a népi kamara Bonnból sls**«tért kiiídötteétfét (2. oá — Itfy árultak cl Bever. Tolnai, Bertrand és társai a pér*vidéki b»nrá*Tokat 1935—39-t»en (2. o.l — Jól halad u h»tsy«\j- tés Shnontornyán (3. o.) — Párlszervczeleink Lésziííjp- s*k fel a lagkönyvcserére (3. o.i — A Tanácsi Téglagyárt Egyesülés nagyobb gondot fordítson a Kes^őhldegkijti Téglagyár tcr\teljesítésére (4. o.) AZ M DP __TOLNAMEGYEI PÄPTBIZOTT5ACANAK LAPJA IX ÉVFOLYAM, 323 SZÁM t, ..in ————————w—— Ali A SO FILLÉR KEDD. 1052 SZEPTEMBER 33 A kommunisták helytállása A mennyiség fokozása ni el leli, nagyobb gondot lord ltunk a minőség állandó emelésére — írja levelezőnk a Simontornyai Bőrgyárból József Attila, a tragikus sorsú munkásköltő írta a I-Iórthy-fasiz- mus sólet, szenvedéstől terhes éveiben „Hazáin" című versében: „Ezernyi fajta népbetegség,, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely hitetlen, csodára vár. nem elegendő, hogy ki tessék: fel kéne szabadulni már! S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányi-vetni meg száz bajunk. Az erőszak bűvöletében mit bánja sok törvényhozó, hogy mint pusztul cl szép fajunk!" így írt a költő s ez volt a falu képe a múltban. Ilyen mélyről emelkedett tel dolgozó parasztságunk oda, ahol ma áll, ilyen mélyről indult el az előtte álló nagyszerű jövő felé. •\ ma faluja más: kultúrház, csecsemőotthon, mozi, villany, könyvtár jellemzi ma már fa'vaink többségét, s nemsokára ez a kép általános lesz. A szövetkezeti úton haladó parasztság a párt vezetésével új arculatú falut formák Ennek az új falunak a kovácsai, a legszorgalmasabb építői a kommunisták. Párttagnak lenni a legnagyobb tisztesség, de egyben nagy felelősséget is jelent. Dolgozó népünk elvárja, hogy a kommunista oda- adóan, hűségesen, szerényen és öníoláldozóan, bátran harcoljon a nép ügyéért, a párt erősítéséért, a béke megvédéséért. A párttagnak minden nap vizsgáznia kell: meg- crrlemli-e azt a nemes, lelkesítő nevet: kommunista! Minden egyes nap cselekedete, harca mutatja meg tetteiben az igaz embert, a kommunistát. S a dolgozó nép elvárja pártunk minden tagjától és tagjelöltjétől, hogy minden nap példát mutassanak, az első sorokban haladjanak. A dolgozó nép elvárja minden egyes kommunis- Iától, hogy gyorsan és pontosan eleget tegyen beadási kötelezettségének, mert a falun elsősorban ez mutatja meg, hogy kit lehet hazafinak, kommunistának nevezni. A párttagnak példát kell mutatni az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, személyes példával kell magával ragadni a pártonki- vüliek tömegét. A párttag csak akkor mehet végig felemelt fejjel az utcán, csak akkor jelenhet meg tiszta lelkiismerettel a taggyűléseken, ha teljestíette a haza iránti kötelezettségét, ha az elsők között van a beadásban, ha mintaszerűen, gondosan műveli meg földjét, ha bátran alkalmazza a földművelésben, állattenyésztésben egyaránt az új, korszerű módszereket, a szovjet tapasztalatokat. A párttag tetteit az a felismerés vezérli, hogy az egyén érdeke szorosan összefügg az ország, a haza érdekeivel. Éppen ezért a párttagnak nemcsak a saját mesgyéje határáig kell látni, hanem felelősséget kell éreznie az egész falu, az egész ország iránt. Mint. ahogy a kisvej- kci és tolnai kommunisták büszkék lehelnek arra, hogy községük nevét a gabonabeqyüjtésben az élenjárók között emlegetik, éppúgy szégyenkeznie kell minden egyes párttagnak Döbrököz községben, mert a község sertésbe- adásá kötelezettségét nem teljesítette. Minden egyes párttagnak küzdenie kell faluja, járása, inévá ie becsületéért, dolgozó társait is az állami fegyelem maradéktalan betartására kell nevelni. A párttag lel világosít, tanácsot ad és bírál. Éberen kell ügyelnie a kulák, az osztályellenség kártevő szándékára s kíméletlenül le kell azt leplezni. A falusi kommunistáknak küzdeniök kell a falusi kizsákmányolok, a kulákok ellen, s ugyanakkor küzdeniük kell a letűnt kapitalista uralom befolyásának maradványai ellen. A kommunisták nem azt mondják: „Az én munkám nem számít, mert az amúgyis csak egy csepp a tengerben", hanem azt mondják: „Harcolok, mert az én munkám is egy csepp, amely millió társam munkájával együtt legyőzhetetlen tengerré növekszik". S ilyen szellemben kell nevelni minden egyes dolgozót is. A kommunisták hazafisága elválaszthatatlan a proletár nemzetköziség érzésétől. Horváth Marton elvtárs mondotta a Központi Vezetőség június 27-i ülésén- „Azok a szovjet hősök, akik ami szabadságunkért áldozták életüket, örökre megtanítottak arra. hogy az imperializmus és a belső kizsákmányolás karmaiból a szövőjét népet vezérlő proletár nemzetköziség, az elnyomottak iránti önfeláldozó szolidaritás szabadított ki minket. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életüket Ma- gvarorszáq felszabadításáért, mintha saját hazájuk lenne, örökre megtanították népünket arra. hogy saját szabadságunk elválaszthatatlan a többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a haza- szeretet egyet jelent a mi népünk volt zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és minden dolgozó hazája: a szocialista Szovjetunió szeretető vei.“ Ez a tudat hassa át minden eqves párttagot s ennek a tudatnak szellemében kell nevelni a falu dolgozó parasztságát. A mi megyénk dolgozói is készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára, s versenyben végzik az ősz.: munkákat, hogy biztosítsák jövő évi kenyerünket. Legyenek a verseny élharcosai a kommunisták! Harcoljanak az adott szó szentségéért, a vállalások maradéktalan betartásáért. Harcoljanak az opportunizmus ellen, az ellenséggel való megalkuvás rothadt szelleme ellen. Gerinces, példamutató, bátor harcos kiállásukkal bizonyítsák be nap, mint nap, hogy méltók erre a megtisztelő címre: párttag. Az augusztusi munka versen? után visszapillantva tnegáxapiihaljuk, a mi üzemünkben is, a Simontornyai Rrő- gyárban, hogy- a mun ka verseny kiszélesítésével és jó megszervezésével a tervelőirányzatot magasan túl lehet teljesíteni. De állapítsuk meg azt is, hogy amikor szerveztük üzemünkben a szociálist,a munkavorsenyl, nem néztük meg, hogy az előfeltételek alkalmasak-e a verseny beindításához. Megszán lek-e azok a hiányosságok, melyek leginkább abban nyilvánultak meg, hogy a mennyiségi leemelésre törekedlek, s a minőségre kevésbbé fordítollak gondot. Sajnos ez a mi üzeni ii lekben megvolt. Megtörtént olyan eset egyik szaktársunknál, Kiár Sándornál, aki tervet 176 százalékra teljesítette é.s emellett a selejtjc 14 százalékos volt, ami által 3 parti bőrt újra kellett a Szak társaknak préselni. A fennálló rendelkezés értelmiében az ilyen munkáért fizetés nem jár. Ezzel a munkával nemcsak az áltagos százalékot rontotta le. hanem bizonyos visszaesést jelentett a többi munkák befejezésénél. Ehhez hasonló eset a hox- kikészítőben a sprioelők munkája. Hiányosság mutatkozik a MEQ Az első jegyzések idején bizony nagyon nehéz dolguk volt a népnevelőknek. Hosszú-hosszú házsorokat kellett v< igigjárniok, amíg oly an. öntudalos dolgozóra akadtak, aki m egértette azt, hogy miért kéri az ál! a rn tőle a segítségei. Azóta na gye it változott a helyzet. Az üzemek és faivak dolgozói örömmel tesznek eleget hazafiúi k öt e'cssétg üknek, mért Látják: munkájában is. Hahó szak társ jelentette. ugyan a selejt növekedését ezeken a területeken, de megelégedett azzsil, hogy Horváth János művezető ezen a terűiden erélyesebb intézkedéseket helyezeti kilátásba. Ezeken a munkaterületeken még 1—2 napig ilyen lazán mórit a minőségi termelés. Ekkor Hahó szaktárs nem vette át a .selejtes árut. Ennek eredménye már megmutatkozott; javult a minőségi munka, megszűntek a viták, az átvevők és a gyár vezetősége között. A meszes műhelyben szűrte!elülik a borjúbőröket. Az üzemünkben járt szovjet mérnököknek is feltűnt, hogy a borjúbőrökön sok .szőr marad, ami másik iparágnak fontos nyersanyaga. A vizsgálat megállapította, hogy az egyik térmunkás csoport az, mely felületesen végezte el a szőrte!en,ítést. Ezen a munkalcrü'etcn a gyár vezetősége már komolyabb eszközhöz folyamodon. A csoport két tagját. Kovács Józsefet és Pintér Józsefet más munkakörre helyezte át. Ez a néhány példa mutatja azt, hogy még van tennivaló üzemünkben, a mun ka verseny, a szocialista kötelezettségvállalások teljesítése terén. Át ke IC térni, mint Gerő elv társ is l érdeme* adni — vagy kihúzták njc- reménnvel köt vényeiket, vagy falujuk, városuk kuHúrházat, gyárai, iskolát vagy' óvodát kapott. S.áis a felszabadulás előtt egyik 1-községe volt Tolna megyének. Az emberek kora hajnaltól vakuiásig dolgoztak azért, hogy meglegyen a betevő falatjuk. Gyermekeik otthonma- radtak, lehe'őség nem volt arra, hogy tanuljanak, hogy szellemi vezetők legyenek. Ma Seb mi Igei János clylárs, tszcs tag, a községi tanácstitkár. Negyvenezer forintos beruházással új kultúrotthon épült Sárpilisen az or- szágoshirű együttes jó munkájának jutalmául. Tizenegyezer forintot kapott a kultúrcsoport, hogy megfelelő ruhákat vásároljanak, 22.000 forintos beruházással elkészüli az óvoda is, hatan pedig középiskolába járnak. mondta a minőségi áruk tenn«>.sir«. emellett harcolni kell azért, hogy a mennyiség se essen lejebb, Vannak még üzemünkben olyanok, akik nem értettek meg, hogy mi a kötelezett- sege magával és az egész társadalom* mai szemben. Ezek a szaktársak vizsgálják felül munkájukat es javítsák ki a fenná'ló hiányosságokat. Bírálják egymás munkáját. Alkalmazzák az egyes munkafolyamatoknál a társadul mi ellenőrzést .Az önbirálat és bírálat .szelemének érvényesülni kell a terme'és-hen is. Úgy mint Dézsán,yi szak* társ, a meszes műhely vezetője, a ki elfogadta a dolgozók bírálatal, azóta a túlórázások lényegesen csökkentek- Més júliusban ezer volt az indokolatlan túlórázások száma, addig augusztusban ez. a szám már háromszázra csökkent. Reméljük, hogy ez a fejlődés a további munkában kísérni fogja üzemünk dolgozóit és mind jobb minőségű anyagot tudunk elő- állítani és ez hozzá járul ahhoz isu hogy a munkafegyelmet még jobban megszilárdítsuk. Deli György jelvényei sztahanovista Simontornyai Bőrgyár. De az országnak minden kis faluja, tanyája, pusztája is kap valamit al áriamtól. — Iárdemes volt kölcsönt adni az államnak. Nemcsak a vígan pörgő Szerencsekerkek nyomán kap’ juk vissza pénzben azt, amit adtunk, a jövőbelátót tervek gépei ától minden nap kikerül egy új gyár, híd, vagy kultúrotthon, iskola vagy új lakás, sokszorosa,n visszakapunk minden fillért. A mai öregek közül sokan emlékeznek a régi áliamkölcsönökr«, amelyekből bizony semmit sem kaptak vissza. Még sok fiatal is hitt nekik. AkacK azonban olyan jóindulat« is, aki azt mondotta: ..Szívesen adom én a népi demokráciának, akkor is, ha megmondják, hogy nem kapóra vissza. Tévednek az ilyen ,,jóakarók ’, államunk mindent mindenkinek sokszorosan visszaad. A Paksi Téglagyár élenjáró dolgozói beköltöztek a terv adta wj otthonba TÉR VG AZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI Szabályozzák a Séd-patak medrét Mdr régi-régi problémája Szekszárdinak és környékének a Sód patak. Egy-cgy hevesebb nyári zivatar, vagy íe',hőszakadás következtében elhagyja medrét, elönti a környékbeli utcákat és földeket. Valami tengerben épült városnak gondolhatná ilyenkor bárki Szek- szárdot' Mindenki térdig felgyürt nadrágban és ment. lob siet az utcákon, és minden csupa sár, fszop és hordalék. Még egy 1905 ös tolnarnegyei újságban olvastam: ■■Nyugat felől rendkívül heves zápor vonult végig a város felett A hegyekről szüntelenül lezúduló víztömegek elárasztották a hegy lábánál lévő földeket és a város ’eqtöhb útra iát. Az alacsonyabban felevő házak tuiajdo_ nosai a padlásra meneküllek, a mindenhová betörő víz elöl." — Igen ez így volt! Cikkeztek, beszédeket tartót- ■ok érdekében, de semmit sem tettek. A víz hosszú éveken keresztül fenyegette a lakosságot. Különösen éjszaka. mikor a mit sem sejtő emberek aludtak. — Ez voh! És most? Az ötéves terv beruházásai során megindult o. munka, fenyegető veszedelem kiküszöböléséért. Közéj 200 ezer köbméter föld megmozgatásával új me dr-r énül. Sokkal szélesebb — 2 és fél, 3 méter széles lebetonozott medéralappal, védőtöltéssel és megérősített hidakkal A vasúti híd túlságosan alacsonyan fekszik. — mondotta Faluéi technikus elvtárs, — s ott mindig teJ- torlódott a. víztömeg. Most rövidebb lesz a. csatorna. Í5 kilométer helyett csupán 7.5 kilométer, kisebb lesz a fenntartási költség és a fennmaradó földtömeggel olya.n védőgátat építhetünk, ami képes akár 4 méteres vizosz- lop levezetésére is. Így teljes mértékben kiküszöbölődik az a veszély, hogy a Sécl patak valaha is kiöntsön. A földmunka nagyrésze még idén elkészül, a csatorna pedig a jövőre. A számunkra, szükségtelen földtömeget pedig a város területén lévő építkezéseknek adjuk ál. Így egy munkával egyszerre kettőt segítünk, két eredményt érünk el, — Mi meg felajánlottuk, hogy hidunk november 30-a helyett cgrv egész hónappal előbb készül el — szói közbe Szabó elvtárs. a Mélyépítő Vállalat munkavezetője. Augusztus 20a tiszteletérP ajánlottuk ezt fel s vállalásunkat teljesíteni is fogjuk. Mi már csak azt tehetjük hozzá, hogy Szekszárd nemcsak ipari város fesz ötéves tervünk végén, nemcsak kultúrházat és új gimnáziumot kap, hanem védett lesz az időjárás e fenyegető veszedelmével, az árvízzel xremben is. Busásan térülnek meg forintjaink, amikel az államnak kölcsönöztünk, nemcsak országos, nemcsak megyei, de városi, illetve falusi viszonylatban is. ÉRDEMES VOLT KÖLCSÖNT ADNI ÁLLAMNAK... Fejlődik, épül, szépül Sárpilis is. Megyénk területén n Paksi Téglagyár az,mely a legtöbb építőanyagot szállítja hatalmas építkezéseinkhez, ötéves tervünk eddigi időszaka alatt jelentős beruházásokat fordítottak a Paksi Téglagyár fejlesztésére, korszerűsítésére és a dolgozók életszínvonalának, munkakörülményeinek emelésére. Levelezőnk összehasonlítást tett a múlt cs a jelen téglagyára között, melyről a következő sorokat küldte szerkesztőségünkhöz: Levelemben szerelnék rávilágítani arra hogy mi a különbség a téglagyárunkban a Dinit és a jelen között. Például Nóráik Jánosné, akinek a férje itt dolgozott az üzemben, és nem áf.lt módjában házat venni, mert a favágásból tengette keserves életét, kénytelen volt hegyi putri lakásban lakni. Jelenlegi életünkbe döntő változás állt be. Ötéves tervünk döntő évében kapott üzemünk egy modern vályog-prés házat és emellett egy gyönyörű szép kétemeletes új lakóházai, melyben üzemünk legjobb dolgozói vannak elhelyezve. Itt kapott helyet if.]. Novak Jánosné is, akinek 2 családja van, Schnepp Pá! és Schncpp János gépészek is, Majoros Károly műszaki vezető, akinek 9 feleségé szintén kiváló égető munkát végez. Rövidesen beköltözik, még öl kiváló dolgozó a gyönyörű parkettás, ívét- szob.a-konyhás, fürdőszobás lakásba. Ezenkívül 2 vendégszoba is épül. Ebben a lakóházban van elhelyezve az üzemi kultúrterem, ahol helyet kapott az üzemi konyha is. Mindezt a sok szépet és jót, melyet ötéves tervünktől kaptunk, üzemünk dolgozói még jobb munkával hálálják meg. A tervelőirányzat, túlteljesítésével segítik elő azt, hogy az általuk gyártott téglából még több #ye^ gyönyörű lakóház, kaiJtÜBotthfl» és más ép«ükt kész-ü!jön. Javinka György iV'V'-xu» Is ossuih-emlékünnepséget rendeztek Berlinben Berlin (MTI) KoAsutb Lajos születésének í50. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek Berlinben.. Az érmék beszédét Jürgen* Kuczyaski egyetemi tanár, a Német Demokratikus Köztársaság gazdasági kutatóintézetének vezetője, tartotta.
