Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-23 / 223. szám

TOX.HAI m NAPLÓ VnJo PROLETÁRJA! E8V£S0ugTEKt r K MAI SZAMBÁN; ^MtLb-siiB Pt*ek köcl8r*a*ájti elnök fogadta a népi kamara Bonnból sls**«tért kiiídötteétfét (2. oá — Itfy árultak cl Bever. Tolnai, Bertrand és társai a pér*vidéki b»nrá*Tokat 1935—39-t»en (2. o.l — Jól halad u h»tsy«\j- tés Shnontornyán (3. o.) — Párlszervczeleink Lésziííjp- s*k fel a lagkönyvcserére (3. o.i — A Tanácsi Téglagyárt Egyesülés nagyobb gondot fordítson a Kes^őhldegkijti Téglagyár tcr\teljesítésére (4. o.) AZ M DP __TOLNAMEGYEI PÄPTBIZOTT5ACANAK LAPJA IX ÉVFOLYAM, 323 SZÁM t, ..in ————————w—— Ali A SO FILLÉR KEDD. 1052 SZEPTEMBER 33 A kommunisták helytállása A mennyiség fokozása ni el leli, nagyobb gondot lord ltunk a minőség állandó emelésére — írja levelezőnk a Simontornyai Bőrgyárból József Attila, a tragikus sorsú munkásköltő írta a I-Iórthy-fasiz- mus sólet, szenvedéstől terhes éveiben „Hazáin" című versében: „Ezernyi fajta népbetegség,, sza­pora csecsemőhalál, árvaság, ko­rai öregség, elmebaj, egyke és si­vár bűn, öngyilkosság, lelki rest­ség, mely hitetlen, csodára vár. nem elegendő, hogy ki tessék: fel kéne szabadulni már! S a hozzá­értő, dolgozó nép okos gyülekeze­tében hányi-vetni meg száz ba­junk. Az erőszak bűvöletében mit bánja sok törvényhozó, hogy mint pusztul cl szép fajunk!" így írt a költő s ez volt a falu képe a múlt­ban. Ilyen mélyről emelkedett tel dolgozó parasztságunk oda, ahol ma áll, ilyen mélyről indult el az előtte álló nagyszerű jövő felé. •\ ma faluja más: kultúrház, cse­csemőotthon, mozi, villany, könyv­tár jellemzi ma már fa'vaink többségét, s nemsokára ez a kép általános lesz. A szövetkezeti úton haladó parasztság a párt vezeté­sével új arculatú falut formák En­nek az új falunak a kovácsai, a legszorgalmasabb építői a kommu­nisták. Párttagnak lenni a legnagyobb tisztesség, de egyben nagy fele­lősséget is jelent. Dolgozó népünk elvárja, hogy a kommunista oda- adóan, hűségesen, szerényen és öníoláldozóan, bátran harcoljon a nép ügyéért, a párt erősítéséért, a béke megvédéséért. A párttagnak minden nap vizsgáznia kell: meg- crrlemli-e azt a nemes, lelkesítő ne­vet: kommunista! Minden egyes nap cselekedete, harca mutatja meg tetteiben az igaz embert, a kommunistát. S a dolgozó nép el­várja pártunk minden tagjától és tagjelöltjétől, hogy minden nap példát mutassanak, az első sorok­ban haladjanak. A dolgozó nép elvárja minden egyes kommunis- Iától, hogy gyorsan és pontosan eleget tegyen beadási kötelezett­ségének, mert a falun elsősorban ez mutatja meg, hogy kit lehet hazafinak, kommunistának nevez­ni. A párttagnak példát kell mutat­ni az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, személyes példával kell magával ragadni a pártonki- vüliek tömegét. A párttag csak akkor mehet végig felemelt fejjel az utcán, csak akkor jelenhet meg tiszta lelkiismerettel a taggyűlé­seken, ha teljestíette a haza iránti kötelezettségét, ha az elsők között van a beadásban, ha mintaszerűen, gondosan műveli meg földjét, ha bátran alkalmazza a földművelés­ben, állattenyésztésben egyaránt az új, korszerű módszereket, a szov­jet tapasztalatokat. A párttag tet­teit az a felismerés vezérli, hogy az egyén érdeke szorosan össze­függ az ország, a haza érdekeivel. Éppen ezért a párttagnak nem­csak a saját mesgyéje határáig kell látni, hanem felelősséget kell éreznie az egész falu, az egész ország iránt. Mint. ahogy a kisvej- kci és tolnai kommunisták büsz­kék lehelnek arra, hogy községük nevét a gabonabeqyüjtésben az élenjárók között emlegetik, épp­úgy szégyenkeznie kell minden egyes párttagnak Döbrököz köz­ségben, mert a község sertésbe- adásá kötelezettségét nem teljesí­tette. Minden egyes párttagnak küzdenie kell faluja, járása, iné­vá ie becsületéért, dolgozó társait is az állami fegyelem maradékta­lan betartására kell nevelni. A párttag lel világosít, tanácsot ad és bírál. Éberen kell ügyelnie a kulák, az osztályellenség kártevő szándékára s kíméletlenül le kell azt leplezni. A falusi kommunis­táknak küzdeniök kell a falusi ki­zsákmányolok, a kulákok ellen, s ugyanakkor küzdeniük kell a le­tűnt kapitalista uralom befolyásá­nak maradványai ellen. A kommu­nisták nem azt mondják: „Az én munkám nem számít, mert az amúgyis csak egy csepp a tenger­ben", hanem azt mondják: „Har­colok, mert az én munkám is egy csepp, amely millió társam mun­kájával együtt legyőzhetetlen ten­gerré növekszik". S ilyen szellem­ben kell nevelni minden egyes dolgozót is. A kommunisták hazafisága el­választhatatlan a proletár nem­zetköziség érzésétől. Horváth Mar­ton elvtárs mondotta a Központi Vezetőség június 27-i ülésén- „Azok a szovjet hősök, akik ami szabadságunkért áldozták életü­ket, örökre megtanítottak arra. hogy az imperializmus és a belső kizsákmányolás karmaiból a szövő­jét népet vezérlő proletár nemzet­köziség, az elnyomottak iránti ön­feláldozó szolidaritás szabadított ki minket. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életüket Ma- gvarorszáq felszabadításáért, mint­ha saját hazájuk lenne, örökre megtanították népünket arra. hogy saját szabadságunk elválaszthatat­lan a többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, hogy a haza- szeretet egyet jelent a mi népünk volt zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és min­den dolgozó hazája: a szocialista Szovjetunió szeretető vei.“ Ez a tu­dat hassa át minden eqves párt­tagot s ennek a tudatnak szelle­mében kell nevelni a falu dolgo­zó parasztságát. A mi megyénk dolgozói is ké­szülnek a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35. évfordulójá­ra, s versenyben végzik az ősz.: munkákat, hogy biztosítsák jövő évi kenyerünket. Legyenek a ver­seny élharcosai a kommunisták! Harcoljanak az adott szó szent­ségéért, a vállalások maradéktalan betartásáért. Harcoljanak az op­portunizmus ellen, az ellenséggel való megalkuvás rothadt szelleme ellen. Gerinces, példamutató, bá­tor harcos kiállásukkal bizonyítsák be nap, mint nap, hogy méltók er­re a megtisztelő címre: párttag. Az augusztusi munka versen? után visszapillantva tnegáxapiihaljuk, a mi üzemünkben is, a Simontornyai Rrő- gyárban, hogy- a mun ka verseny kiszé­lesítésével és jó megszervezésével a tervelőirányzatot magasan túl lehet teljesíteni. De állapítsuk meg azt is, hogy amikor szerveztük üzemünkben a szociálist,a munkavorsenyl, nem néz­tük meg, hogy az előfeltételek alkal­masak-e a verseny beindításához. Megszán lek-e azok a hiányosságok, melyek leginkább abban nyilvánultak meg, hogy a mennyiségi leemelésre törekedlek, s a minőségre kevésbbé fordítollak gondot. Sajnos ez a mi üzeni ii lekben megvolt. Megtörtént olyan eset egyik szaktársunknál, Kiár Sándornál, aki tervet 176 százalékra teljesítette é.s emellett a selejtjc 14 százalékos volt, ami által 3 parti bőrt újra kellett a Szak társaknak préselni. A fennálló rendelkezés értelmiében az ilyen mun­káért fizetés nem jár. Ezzel a mun­kával nemcsak az áltagos százalékot rontotta le. hanem bizonyos vissza­esést jelentett a többi munkák befe­jezésénél. Ehhez hasonló eset a hox- kikészítőben a sprioelők munkája. Hiányosság mutatkozik a MEQ Az első jegyzések idején bizony nagyon nehéz dolguk volt a népneve­lőknek. Hosszú-hosszú házsorokat kel­lett v< igigjárniok, amíg oly an. öntu­dalos dolgozóra akadtak, aki m eg­értette azt, hogy miért kéri az ál! a rn tőle a segítségei. Azóta na gye it vál­tozott a helyzet. Az üzemek és faivak dolgozói örömmel tesznek eleget ha­zafiúi k öt e'cssétg üknek, mért Látják: munkájában is. Hahó szak társ jelen­tette. ugyan a selejt növekedését eze­ken a területeken, de megelégedett azzsil, hogy Horváth János művezető ezen a terűiden erélyesebb intézke­déseket helyezeti kilátásba. Ezeken a munkaterületeken még 1—2 napig ilyen lazán mórit a minőségi terme­lés. Ekkor Hahó szaktárs nem vette át a .selejtes árut. Ennek eredménye már megmutatkozott; javult a minő­ségi munka, megszűntek a viták, az átvevők és a gyár vezetősége között. A meszes műhelyben szűrte!elülik a borjúbőröket. Az üzemünkben járt szovjet mérnököknek is feltűnt, hogy a borjúbőrökön sok .szőr marad, ami másik iparágnak fontos nyersanyaga. A vizsgálat megállapította, hogy az egyik térmunkás csoport az, mely felületesen végezte el a szőrte!en,ítést. Ezen a munkalcrü'etcn a gyár veze­tősége már komolyabb eszközhöz folyamodon. A csoport két tagját. Kovács Józsefet és Pintér Józsefet más munkakörre helyezte át. Ez a néhány példa mutatja azt, hogy még van tennivaló üzemünkben, a mun ka verseny, a szocialista köte­lezettségvállalások teljesítése terén. Át ke IC térni, mint Gerő elv társ is l érdeme* adni — vagy kihúzták njc- reménnvel köt vényeiket, vagy falujuk, városuk kuHúrházat, gyárai, iskolát vagy' óvodát kapott. S.áis a felszabadulás előtt egyik 1-községe volt Tolna megyének. Az emberek kora hajnaltól vakuiásig dol­goztak azért, hogy meglegyen a bete­vő falatjuk. Gyermekeik otthonma- radtak, lehe'őség nem volt arra, hogy tanuljanak, hogy szellemi vezetők le­gyenek. Ma Seb mi Igei János clylárs, tszcs tag, a községi tanácstitkár. Negyvenezer forintos beruházással új kultúrotthon épült Sárpilisen az or- szágoshirű együttes jó munkájának jutalmául. Tizenegyezer forintot ka­pott a kultúrcsoport, hogy megfelelő ruhákat vásároljanak, 22.000 forintos beruházással elkészüli az óvoda is, hatan pedig középiskolába járnak. mondta a minőségi áruk tenn«>.sir«. emellett harcolni kell azért, hogy a mennyiség se essen lejebb, Vannak még üzemünkben olyanok, akik nem értettek meg, hogy mi a kötelezett- sege magával és az egész társadalom* mai szemben. Ezek a szaktársak vizs­gálják felül munkájukat es javítsák ki a fenná'ló hiányosságokat. Bírálják egymás munkáját. Alkalmazzák az egyes munkafolyamatoknál a társadul mi ellenőrzést .Az önbirálat és bírálat .szelemének érvényesülni kell a ter­me'és-hen is. Úgy mint Dézsán,yi szak* társ, a meszes műhely vezetője, a ki elfogadta a dolgozók bírálatal, azóta a túlórázások lényegesen csökkentek- Més júliusban ezer volt az indoko­latlan túlórázások száma, addig augusztusban ez. a szám már három­százra csökkent. Reméljük, hogy ez a fejlődés a további munkában kísér­ni fogja üzemünk dolgozóit és mind jobb minőségű anyagot tudunk elő- állítani és ez hozzá járul ahhoz isu hogy a munkafegyelmet még jobban megszilárdítsuk. Deli György jelvényei sztahanovista Simontornyai Bőrgyár. De az országnak minden kis faluja, tanyája, pusztája is kap valamit al áriamtól. — Iárdemes volt kölcsönt adni az államnak. Nemcsak a vígan pörgő Szerencsekerkek nyomán kap’ juk vissza pénzben azt, amit adtunk, a jövőbelátót tervek gépei ától min­den nap kikerül egy új gyár, híd, vagy kultúrotthon, iskola vagy új la­kás, sokszorosa,n visszakapunk minden fillért. A mai öregek közül sokan em­lékeznek a régi áliamkölcsönökr«, amelyekből bizony semmit sem kap­tak vissza. Még sok fiatal is hitt ne­kik. AkacK azonban olyan jóindulat« is, aki azt mondotta: ..Szívesen adom én a népi demokráciának, akkor is, ha megmondják, hogy nem kapóra vissza. Tévednek az ilyen ,,jóakarók ’, államunk mindent mindenkinek sok­szorosan visszaad. A Paksi Téglagyár élenjáró dolgozói beköltöztek a terv adta wj otthonba TÉR VG AZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI Szabályozzák a Séd-patak medrét Mdr régi-régi problémája Szekszárdinak és környé­kének a Sód patak. Egy-cgy hevesebb nyári zivatar, vagy íe',hőszakadás következtében elhagyja medrét, el­önti a környékbeli utcákat és földeket. Valami tenger­ben épült városnak gondolhatná ilyenkor bárki Szek- szárdot' Mindenki térdig felgyürt nadrágban és ment. lob siet az utcákon, és minden csupa sár, fszop és hor­dalék. Még egy 1905 ös tolnarnegyei újságban olvastam: ■■Nyugat felől rendkívül heves zápor vonult végig a vá­ros felett A hegyekről szüntelenül lezúduló víztömegek elárasztották a hegy lábánál lévő földeket és a város ’eqtöhb útra iát. Az alacsonyabban felevő házak tuiajdo_ nosai a padlásra meneküllek, a mindenhová betörő víz elöl." — Igen ez így volt! Cikkeztek, beszédeket tartót- ■ok érdekében, de semmit sem tettek. A víz hosszú éveken keresztül fenyegette a lakosságot. Különösen éj­szaka. mikor a mit sem sejtő emberek aludtak. — Ez voh! És most? Az ötéves terv beruházásai során meg­indult o. munka, fenyegető veszedelem kiküszöböléséért. Közéj 200 ezer köbméter föld megmozgatásával új me dr-r énül. Sokkal szélesebb — 2 és fél, 3 méter széles lebetonozott medéralappal, védőtöltéssel és megérősített hidakkal A vasúti híd túlságosan alacsonyan fekszik. — mondotta Faluéi technikus elvtárs, — s ott mindig teJ- torlódott a. víztömeg. Most rövidebb lesz a. csatorna. Í5 kilométer helyett csupán 7.5 kilométer, kisebb lesz a fenntartási költség és a fennmaradó földtömeggel olya.n védőgátat építhetünk, ami képes akár 4 méteres vizosz- lop levezetésére is. Így teljes mértékben kiküszöbölődik az a veszély, hogy a Sécl patak valaha is kiöntsön. A földmunka nagyrésze még idén elkészül, a csatorna pe­dig a jövőre. A számunkra, szükségtelen földtömeget pedig a város területén lévő építkezéseknek adjuk ál. Így egy munkával egyszerre kettőt segítünk, két ered­ményt érünk el, — Mi meg felajánlottuk, hogy hidunk november 30-a helyett cgrv egész hónappal előbb készül el — szói közbe Szabó elvtárs. a Mélyépítő Vállalat munkaveze­tője. Augusztus 20a tiszteletérP ajánlottuk ezt fel s vál­lalásunkat teljesíteni is fogjuk. Mi már csak azt tehetjük hozzá, hogy Szekszárd nemcsak ipari város fesz ötéves tervünk végén, nem­csak kultúrházat és új gimnáziumot kap, hanem védett lesz az időjárás e fenyegető veszedelmével, az árvízzel xremben is. Busásan térülnek meg forintjaink, amikel az államnak kölcsönöztünk, nemcsak országos, nemcsak megyei, de városi, illetve falusi viszonylatban is. ÉRDEMES VOLT KÖLCSÖNT ADNI ÁLLAMNAK... Fejlődik, épül, szépül Sárpilis is. Megyénk területén n Paksi Tégla­gyár az,mely a legtöbb építőanyagot szállítja hatalmas építkezéseinkhez, ötéves tervünk eddigi időszaka alatt jelentős beruházásokat fordítottak a Paksi Téglagyár fejlesztésére, korsze­rűsítésére és a dolgozók életszínvona­lának, munkakörülményeinek emelé­sére. Levelezőnk összehasonlítást tett a múlt cs a jelen téglagyára között, melyről a következő sorokat küldte szerkesztőségünkhöz: Levelemben szerelnék rávilágítani arra hogy mi a különbség a tégla­gyárunkban a Dinit és a jelen között. Például Nóráik Jánosné, akinek a fér­je itt dolgozott az üzemben, és nem áf.lt módjában házat venni, mert a favágásból tengette keserves életét, kénytelen volt hegyi putri lakásban lakni. Jelenlegi életünkbe döntő vál­tozás állt be. Ötéves tervünk döntő évében kapott üzemünk egy modern vályog-prés házat és emellett egy gyö­nyörű szép kétemeletes új lakóházai, melyben üzemünk legjobb dolgozói vannak elhelyezve. Itt kapott helyet if.]. Novak Jánosné is, akinek 2 csa­ládja van, Schnepp Pá! és Schncpp János gépészek is, Majoros Károly műszaki vezető, akinek 9 feleségé szintén kiváló égető munkát végez. Rövidesen beköltözik, még öl kiváló dolgozó a gyönyörű parkettás, ívét- szob.a-konyhás, fürdőszobás lakásba. Ezenkívül 2 vendégszoba is épül. Eb­ben a lakóházban van elhelyezve az üzemi kultúrterem, ahol helyet kapott az üzemi konyha is. Mindezt a sok szépet és jót, melyet ötéves tervünktől kaptunk, üzemünk dolgozói még jobb munkával hálálják meg. A tervelőirányzat, túlteljesítésé­vel segítik elő azt, hogy az általuk gyártott téglából még több #ye^ gyö­nyörű lakóház, kaiJtÜBotthfl» és más ép«ükt kész-ü!jön. Javinka György iV'V'-xu» Is ossuih-emlékünnepséget rendeztek Berlinben Berlin (MTI) KoAsutb Lajos szüle­tésének í50. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek Berlinben.. Az érmék beszédét Jürgen* Kuczyaski egyetemi tanár, a Német Demokrati­kus Köztársaság gazdasági kutató­intézetének vezetője, tartotta.

Next

/
Thumbnails
Contents