Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-09-23 / 223. szám

wn -p t n

1952 SZEPTEMBER 23

Komoly lép ps töri ént a német egység helyreállításához vezető úton

W ilhelm Pieck éli társ. köztársasági elnök fogadta a népi kantora Bonnból visszatért küldöttséget

Berlin (MTI): Wilhelm Pieck elvtárs. a Német Demokratikus Köztársaság elnöke vasárnap Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke jelenlétében fogadta a népi kamara küldötteit, akik Bonnból .visszatérve be számoltak az államfőnek nyugatnémet-országi látogatásukról. Hermann Malern, a népi kamara a!elnöke, a küldöttség vezetője beszámolójában kiemelté, hogy a népi kamara képviselőinek bonni fogadásával megkezdődött a német egység helyreállításéira irányuló össznémet eszmecsere.

Hermann Matern a továbbiakban a többi között .ezeket 'mondotta:

— A szövetségi gyűlés elnökének átadtuk, a népi kamara levelét és ki íejtettük a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának felfogásúi a béke és a német egység kérdéseiben. Javasol tűk. hogy a szövetségi gyűlés meghatalmazott képviselőivel a következő két kérdésről tárgyaljunk: I, a Német Demokratikus Köz társaság és a Nyugatnémet Szövetsé ~gi Köztársaság képviselőinek kiküldése a német kérdés békés rendezése céljából összehívandó négyhatalmi értekezletre 2. Német vizsgálóbizottság alakítása a szabad össznémet válasz tások előfeltételeinek megállapítására.

— Fejtegetéseimre Ehlers, a szó vetségi gyűlés elnöke válaszolt. Vá laszának hangneme teljesen megfeleli a tárgyalt kérdések komolyságéinak. Ehlers ki jelenlétté, hogv a két német parlament között egyes kérdések. ben véleménykülönbség ál! Henri, de ö személy szerint örömmel üdvözöl minden olyan lépést, amely előmozdítja a német egységei. Ehlers hozzá j fűzte, hogy a . népi kamara levelének szövegét eljuttatja a szövetségi gyű lés valamennyi tagjához.

Matern, a továbbiakban hangsúlyozta:

Elvárjuk, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlés mielőbb állást' foglaljon a német nép. létérdekeit érintő javaslatainkká} kapcsolatban. Erőfesz! téseinkeí. és tárgyalásainkat mindaddig folytatjuk, amíg a nagy' cél. Németország egységének békés helyreállítása meg nem valósul.

A küldöttség tagjainak kiegészítő beszámolója után Wilhelm Pieck kijelentette: A népi kamara képviselői nek bonni útja sikeres volt.

A küldöttség bonni szereplése rendkívül megerősítette az egységért é.s bék'éérl küzdő nyugatnémelországi népi mozgalmat, most arra van szűk-, ség, hogy a hazánk egységéért vívott küzdelembe az egész n&p tévé kényén kapcsolódjék be. Az össZnfc met tanácskozás elindításával hasznos hazafias cselekedetet vittünk ' véghez — hangsúlyozta az elnök.

A Bonnból visszatért küldöttség hétfőn dé'előlt a népi kamara elnök ségének és állandóbizottságának számolt be végzett munkájáról.

A Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat Németország sajtója vezető helyen foglalkozik a népi kamara küldöttségének- bonni látogatásával. A lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a két német parlament közötti közvetlen érintkezés létrejöttével komoly. pozitív lépés történi a német- egység helyreállításához vehető úton.

Washington (TASZSZ): Az amerikai kórházak szövetségének philadelphiai ülésén Truman beismerte, hogy az Egyesült Államoknak ..hosszú utat kell megtennie', hogy minden ame rikaj polgár számára jobb egészséget biztosíthasson.

Sok gazdálkodó, bérlő és munkás valamint az öregek kis jövedelme nem elég arra. hogy megfizessék az orvosi szolgáltatást.

Truman rámutatott arra. hogy az Egyesült Államokban ,,igen sok baleset történik. Minden hónapban — folytatta — sokezer férfi, nő és

gyermek lesz baleset áldozata.’1 ♦

Newyork: A Wall, Street Journal hosszú cikkben számol be az Egyesült Államok egyetemistáinak súlyos helyzetéről.

,,Egész sor egyetemen fe’emelt ék a tandíjakat. így a nswyorki Columbia egyeícmen 1951 hez viszonyítva 25 százalékkal, a chicagói egyetemen 13 százalékkal, a csmbrklgei egyetemen 12 százalékkal, a Harward. egyetemen 1940 hez viszonyítva 50 száza.ék kai, a dallasi egyetemen 70 száza'ék ka!, a pennsylvaniai egyetemen 60 százalékkal, a clevelandi egyetemen 35 százalékkal, s ezeken kívül sok kisebb egyetemen 25—30 százalékkal emelték -a tandíjakat.

„A michigani egyetem hallgatóinak 55 százaléka, a waynei egyetemi hallgatók. 70 százaléka, a detroiti egyete mi hallgatók 85 százaléka és sok más egyetem hallgatóinak százai kény te lenek munkát vállalni. Sok- olyan, egyetemista van, aki a tanulás melleit heti negyven órát dolgozik.

Külpolitikai hírek

Kopenhága (TASZSZ): . A legnagyobb dániai hajógyár munkásai azzal a követeléssel fordultak a dán kormányhoz,' hogy közölje* mi az oka annak. hogy. elutasították a Szovjetunió részéről' kapott1 * 4 újabb hajómeg- Tcndeléseket, bár az utóbbi időben a dán hajógyárak . egyre ' több munkást' bocsátanak ej munkahiánv miatt.- A gyár munkásai határozatot hoztak, amelyben hangsúlyozzák, hogy . az Egyesült Államok nyomást gyakorol a dán hatóságokra. A munkások sík rászállnák amellett, hogy ne engedjék meg a külföldi beavatkozást Dánia belső ügyeibe.

Bukarest (TASZSZ): A bukaresti lapok közölték a. román kormány jegyzékét Jugoszlávia kormányához azzal kapcsolatban, hogo szeptember 18 án a. jugoszláv határőrizeti szervek kétízben megsértették a román határt.

A Komán Népköztársaság kormánya erélyesen tiltakozik ezen agreszszív cselekedetek ellen és kijelenti, hogy a-,, ebből folyó következrnénve-. kéri járó felelősség teljes egészében a jugoszláv kormányt terheli.

Moszkva (TASZSZ): Ismeretes,

hogy a Szovjetunió Központi Szak- szervezeti Tanácsának Elnöksége tízezer tonna búzát, ötezer tonna rizst

500.000 doboz kondenzált tejet és 250 ezer indiai rúpiát küld az. indiai Vöröskereszt Társaságnak, hogy osz- szák szét Andhra tartomány és Mad- rasz állam ínséges vidékeinek éhező lakossága között.

A Szovjetunió Központi Szakszervezeti Tanácsának elnöksége > az ajándék átadására az indiai kormány beleegyezésével szovjet szakszervezeti küldöttséget küld Indiába.

A ..Karaganda1 *’ és „Usakov tengernagy“ . nevű szovjet hajók, amelyek az élelmiszert szállítják Madrasz álfám éhező lakosságának, rövid időn belül rendeltetési helyükre érkeznek

Hága (TASZSZ).- Nyuaat Németországban az elmúlt másfél év alatt 2.632 háborús főbünöst helyezlek szabadlábra.

Nyugat-Németországhan sok volt aktív hitlerista perének tömeges felülvizsgálása kezdődött meg szabadon bocsátásuk céljából.

Róma (TASZSZ): Szeptember 21 én Genovában befejeződött az Olasz Sző-j cialista Párt Központi Bizottságának teljes ülése, a teljes ülés egyhangúan határozatot fogadott el, amely jóváhagyja Pietro Nenninek, az Olasz Szocialista Párt főtitkárának beszámolóját. A teljes ülés elhatározta, hogv 1953. január elején Milanóban össze hívja az Olasz Szocialista Párt XXX. sonaresszusat.

Az állami gazdaságok és erdők minisziéríumának jelenlét az állatlesyísztés ierén iegjokii és iegrasszabb munkát végző állami gazdaságok isljesüményeiről

Az MT)P II. kongresszusa célul lűzte ki az állami, gazdaságok . elé,* * * 4 * * 7 hogy javítsák meg gazdálkodásukat, tegyék, azt minél jövedelmezőbbéi Hatalmas segítség a 'jövedelmezőség fokozásához a dolgozók önköltség- .e&ökken'ési mozgalma,- amely a sávi' besnyői kezcléményezés nyomán máris komoly eredményeket hozott.

AZ ALLATTENVESZTÉSBEN a következő gazdaságok, járnak élen a termelés önköltségéinek csökkentése terén.

1. Zaítari állami gazdaság, amely az. első félévben a tervhez viszonyítva 44 százalékkal javította pénzügyi eredményeit.

2. Pásztói állami gazdaság, amely a félévi tervéhez viszonyítva 32 százalékos eredményjavulást ért el.

3. Balaton újhelyi állami gazdaság, félévi tervéhez viszonyítva 20 százalékkal javította pénzügyi eredményeit.

4. Szatmárésekéi állami gazdaság.

5. Kinesédpusztai állami gazdaság, 6. Bari állami gazdaság. 7. Villányi állami gazdaság, 8. Gsorvás állami gazdaság. 0. Bábolnai állami gazdaság. 10. Vercelpusztai állami gazdaság.

A gazdaságok -nagy-rész* azonban még mindig fá fiz-e léssel dolgozik.

Az állattenyésztés vonalán, a következő állami gazdaságok termelnek a legdrágábban:

1. Ipolyvölgyi állami gazdaság: az első félévben őÖ százalékkal rossza.bb az eredménye a tervezettnél a termelési értékhez viszonyítva.

2. „Április 4." állami gazdaság. Az első félévben 47 százalékkal rosszabb az eredményi a tervezettnél.

3. Jeges-puszi ai állami gazdaság. Az első fé.évben 47 százalékkal rosz- szabb az eredménye a tervezetlnéL

4. Solti állami gazdaság. 5. Besen y- szögi állami gazdaság. 6. Rózsási állami gazdaság. 7. Szent,gél: állami gaz daság. 8. Zalaapáti állami gazdaság.

9. Gelisei állami gazdaság. 10. Szőke- pusztai állami gazdaság.

TEJTERMELÉSBEN

a következő gazdaságok érték el a legjobb eredményeket.

1. Szárazbegy pusztai (állami gazdaság, A gazdaság 129 darabos tehénállományánál az előirányzott 2900 liter tejből augusztus 3l“ig 2800 literi fejtek tehenenként, ezzel évi tervüket 89 százalékban, teljesítették.

2. Sáribesnyői állami gazdaság. A gazdaság tejtermelés! tervét 88 százalékban teljesítette eddig,

3. Hildpusztai állami gazdaság. A

gazdaság évi tejtermelés! tervét 85 százalékban teljesítette.

4. Bezenyei állami gazdaság, 5. Gorái állami gazdaság.

SERTÉSSZ A PO RIT A S TÉR ÉN;

1ÍUSSEK t ÉSTENVÉSZTÉSBEN:

1. Jiihépusztai állami gazdaság. A gazdaság 100 koca után az első félévben 907 malacszaporulatot ért <4.

2. Kistölgyfamajori állami gazdaság, A gazdaság 100 koca után 870 darabos malacszaporulatot ért el az első félévben.

3. Meggyespusztai állami gazdaság. A gazdaság az első félévben 100 koca után 852 darabos malacszaporulatot

éri cl.

4. Törökbálinti állami gazdaság. 5. Tolnaszigeti állami gazdaság.

ZSIHSERI’ÉS-TENYÉSZTÉSBEN;

1. Csahold állami gazdaság. A gazdaság 100 koca után 684 darabos malacszaporulatot ért cl az első félévben.

2. Sin a telepi állami gazdaság. A gazdaság 100 koca után az első fél* évben 650 darabos malacszaporulatot ért el.

3. Katonapusztai állami gazdaság. A gazdaság 100 koca utón 017 darabos malacszaporulatot ért cl az első félévben.

4. Mezőhidvég! állami gazdaság.

5. ALsóleperdi állami gazdaság.

Egyes gazdaságok azonban hanyag munkájuk niiaM szégyenletesen gyenge eredményt értek cl. Ezek a 'következők:

Tejtermelésben:

1. Nvirlugosi állatni gazdaság, Tej- termelési tervét csak 34 százalékban teljesítet! c.

2. Keinecsei állami gazdaság. Évi tejtermelés! tervét szeptember 1-ig csak 42 százalékban teljesítette.

3. Marcali állami gazdaság. A gazdaság tejhermclcsi tervét szeptember l-ig 44.8 százalékban teljesítette,

4. Szilágypusztai állami gazdaság.

5. Hajdúnánási állami gazdaság.

Sertéstenyésztésben:

1. Lovászpatonai állami gazdaság. A gazdaság 100 anyakoca után csak 350 malacszaporulatot ért cl az első félévben.

2. Csobokapusztai állami gazdaság. A gazdaság 100 anyakoca után az első félévben csak 358 darab maCacszapo- rulatot -ért cl.

3. Felsőbogáti állami gazdaság. A gazdaság száz anyakoca után csak 401 darab malacszaporulatot ért el az első félévben.

4. Bugaci állami gazdaság.

5. Bábolnai állami gazdaság.

1933 júniusában a DGT igazgatósága 6—8 százalékkal csökkentette a pécsvidék} bányászok bérét, ami az

amúgy is elviselhetetlen megélhetési viszonyokat még elviselhetetlenebbé tette. Ezen kívül a megígért őszi segélyt' 17 pengörő; 15.50 pengőre csökkentette ]e a vállalat igazgatósága. Elsőnek, október 11 én a vacasi. majd

12 én a szabolcsi bányászok léptek sztrájkba, amely október 15 ig tartott.

4 tárgyalásokat, amelyek a bá- nyászok.és az igazgatóság között folytak. Esztergályos János, Pc„ ver,Károly, Tolnai József és Bertrand Antal közvetítették.

A bányászoknak nem sikerült ki- harcolniok a követelésüket és ebben nagy részük volt az áru.ó szociálde mokrata vezetőknek. A bányászok harcé 1934 ben, 1935 ben tovább foly_ lat-ódoft, amelynek alapkövetelése az 1933-iban lecsökkentett bérek vissza állítása volt. Ez a szenvedélyes, jogos harc: végül is 1937 február 24 én a csertetői csendőrsortűzben vérbe fulladt, amelynek három halálos áldozata lett.

A szociáldemokrata vezetők aljas árulására derítenek fényt a Munkás mozgalmi Intézet Archívumában meglévő eredeti levelek, iratok, jegyzőkönyvek, amelyek megmutatják, hogy orrozva. gálád módon csökkentették le a sztrájkot, árulták el a bányászokat Esztergályos, Peyer, Tolnai és Bertrand.

1935 január 5 én a már elbocsátott 100 bányász után újabb 114 munkást bocsátott el a DGT. A bányászok ha talmas felháborodással fogadták az elbocsátás hírét és sztrájkra szervezkedtek. A „m. kir. p^csi IV. csendőr- került B. 1. szám“ alatt 1935 január 28 i dátummal a következőket írja: ,,A tekintetes DGT bányaigazgaló- súgnuk. Heim Júzseí mecsekszabolcsi szociáldemokrata ügyvezető elnök fo lyó hó 27-én a szakszervezet helyiségében mintegy 40 50 egybegyűlt bányász elölt azt mondta, hogy a január 26 ra beígéri tárgyalások 28- ra tolódtál,: cl. Ezért azonban ne zú golódjanak, mert a minisztériumban 'már azt hiszik, hogv itt bohevizmus van, Figyelmeztette őket, hogy a mun_ kunság csakis a hatóságok jóindulatú

így árulták el Peyer, Tolnai, Bertrand és társaik a pécsvidéki bányászokat 1935—39-ben

támogatásával fogja kívánságát eférni. Felszólította a jelenlévőket, hogy nyugodt magatartással és a munkafegyelem teljes lenn tartásával várják meg békésen a tárgyalások eredményéi.“

„Csakis a hatóságok jóindulatú tá mega fáséra“, ennek kivárására igyekeztek rábírni a munkásokat a szociáldemokrata vezetők, akik ebben az időben mér teljes erővel a Bethlen— Peyer paktum megvalósításán dolgoztak, amire rávilágít Eleim ügyvezető felszólítása is, hogv a munkafegyelmet tartsák fenn. A paktumban Peyer azt vál’alta többek között: .......a

szociáldemokrata párt agitáció jóval — különösen a bányáknál — olyan térre nem lép, mely a termelés folytonosságát cs mérvét veszély ezte Iné.” (Bethlen Peyer paktum 10. pont).

Iaz «rak ebben az időben

■ -J a kapitalisták érdekében a inn n k a f cg y el e m m égsz i I á rd í tá s áér t

harcolnak és ezeknek ay uraknak régi talpnyalói ma azok, akik a bányáknál és másutt a munkafegyelem lazítói, akik műszakmulasztásra biztatják az öntudatukban gyengén fej lelt régi és új bányamunkásokat.

Az elbocsátott bányászok visszavétele és a bérek kérdésében 28 án meg is történtek a tárgyalások, de közben olyasmi is történt, ami jó; megmutatja a szociá.demokrata vezérek igazi énjét. 1935. január 27 én Budapestre a tárgyalásokra utazott Bertrand An tál, a bányamunkások szakszervezeté nek titkára. Ugyanezzel a vonattal utazott Szabolcs Rezső is, a DGT egyik képviselője. Míg a bányászok keményen, elszántan Szálltak síkra a., elbocsátott 114 társuk visszavételéért, akiket a DGT „megbízhatatlanénak minősített, addig Bertrand g.azsu fázni ment Szabolcs Rezsőhöz. Érről így számol bfi feletteseinek Szabolcs Rezső: ,.Alulírottat 1935 január 27 én a pesti vonalon felkereste Bertrand An tál szakszervezeti titkár és elmondotta neki, hogy a munkások követelik mind a 114, folyó hó 5-én elbocsátott

t bányamunkásnak munkába való visz szaállítását olymódon, hogy azok .nem új felvétel alapján állíttassanak visz sza a munkába, hanem rövid úton, azonkívül követelik, hogy a vállalat tartsa, be ama ígéretét, amely szerint a bányamunkásolrnak havi egyenlő számú műszakot biztosít.

Alulírott azt válaszolta Bertrand nak, hogy nem bízik most sem az ő ígéretében, mert nem lát semmiféle garanciát arra nézve, hogy a. munkások Bertrand ígéretét be lógják túrta, ni, lehet. hogv az Ígéret a vezető- séglől származik, de lelő. hogy a munkások között vannak olyan elemek, akik az ígéretnek Hegel tenni nem lógnak, ellenkezőleg: izgatássá} a tömeg legyeimét megbont jók, minélfogva a vezetőség n:m fogja tudni betartani az ígéretét.

Bertrand beismeri, hogy ilyen elemek izgatása lehetséges.

Alulírottnak arra a Kérdésére, hogy eme Nemek között nem e lehelnek kommunista izgatok, Bertrand kije. lenti, hegy nincsenek, mert a szak- szervezeti vezetőség állandóan figyeli eziránybrm a munkásokat, de eddig ilyeneket megállapítani nem tu dott. Fent említett turbóiens (zavargó) elemek névsorának mielőbbi átadását megígéri. Szabóid s. k.”

rí'"e!náH. Eó ember Mis vn’ht ezek * a tőkéseknek, ügyelték a kommunistákat és névsorukat igyekeztek mielőbb átadni az illetékeseknek, mert az igazi harcosok keménysége, ge rincessécjc nem tetszett som a szociáldemokrata vezetőknek, sem a tőké. seknek. A szociáldemokrata vezetők békés céljait veszélyeztették, a tőkések „nemzeti vagamnál.“ pedig el Ear’ák kobozni a kommunisták- — ígv beszól erről mén i. gv 1928 X. 5 én kelt. Vasasról beküldött spicli írás, amely fe’soro! 12 „kommunistának tartott*’ elemet Bertrand sem tagadta meg a már 1.928 ban „szimatoló” elocl-1 jét é- folytatta azt. amit egy percig' sem hagytak abba a- árulóvá züllött szociáldemokrata vo-e/k egészen a'

felszabadulásig: újra és újra beáruKák a kommunistákat, átadták névsorukat a cscndörségnek.

így utazott Budapestig a bányászok két ellensége. Szabolcs és Bertrand. Az. utóbbi azért volt veszélyesebb a munkásságra nézve, mert a „munkás ság képviselőjének” adta ki magát A tárgyalások meg is történtek. Az erről szóló értesítést már Tolnai József írta „Legalázatosabb tisztelettel méltóságos Sasi Nagy Imre őr. úrnak miniszteri tanácsos'] nak,

A bányászok -azt követelték, hogy az e’bocsátott 114 társukat „rövid úton”, azaz minden hátrány nélkül állítsák vissza munkába. Erre Bertrand. Peyer, Esztergályos, Tolnai úgy álfa pocHak meg a bányászok hátai mögöl a tőkésekkel, hogy ,,A 114 elbocsátott visszavétele 3 hónapi időtartamra egy tokkal alacsonyabb kategóriába va ló minősítéssel’' történjen meg „Kérjük: méltóságodat, hogy ezen határozatunkat kegyeskedjek a DGT igazgatóságával közölni, egyben fogadja méltóságod nagyrabecsülésünk nyilvánítását azért a fáradtságáért és párlat lanságáért, amellyel a békéltető tárgyalásokat kegyes volt vezetni. Legalázatosabb tisztelettel Tolnai Jó zsei s, k. titkár.”

P gy szoljgálták a tőkések érdekét

* a szociáldemokrata vezetők, ígv árulták e} a bányászok érdekét 1935- ben is. ilyen „történelmi’* szerepet töltöttek be itt a pécsvidéki bányákon is.

Ez a szerep tovább folytatódott és 1939 október 10 én Kraft Jenő, a bánya- és kohómunkások gazd.-ági szövetségétől egy Mélyen tisztelt tanácsos uram”-nak írta többek között a következőket: Vasason az otthonba

rendeltem tagjainkat és Mezőéi és Szladek kísérelében átmentünk és buzdítottuk őket a további munkára A szolgabíró úrtól értesültem bizalmasan, hogy amikor tegnapelőtt nála járt Bertrand, azt a kijelentelést Lelte, hogy bár tudja, hogy a munkásság a sztrájkra ráfizet, de most*

már elvből nem enged. Mindenesetre ezt a munkásság tudomására fogjuk hozni a közeli időben, hogy lássák, hogy egy lelketlen gazember miként dönt „elvből“ százakat és százakat romlásba.”

Eddig úgy fest, mintha Kraft Jenő á bányászok érdekében szólna. Erről szó sincs, ő is a tőkések érdekében beszél, de Bertrand ellen, — úgy látszik, összeveszlek a koncon. Kraft a levelében ilyen tanácsokkal látja el a tanácsos urat: ,,Szerény véleményem szerint a sztrájk lezajlása, után a■ társaságnak egy alapos péklát kellene statuálni. Erre minden oka meglenne. mert hiszen könnyen közhírré tehetné, hogy a sztrájk folyamán vevőinek egyrésze szénszükségletét máshol kötötte le, szállítása megcsappant, s ígv kénytelen kisebb szanálást keresztül vinni.”

Ezután pedig utálat o<?hn így. dörgöl ódzik: ..Ismételten felkérem tanácsos uramat, hogy a legközelebbi értekezleten méltóztassék az üzemfőnök urak figyelmét felhívni arra, hogy apróbb kérelmeink teljesítésével bennünket támogassanak, mert minél erő. sebbek leszünk, annál könnyebben tudjuk az ilyen cseleket megakadályozni.”

¥!y*;n má-iszcrcili vollak a Pécs*- vidéki bányászok harcának leszerelésében az áruló szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetőknek, akik beárullak, spicliskedtek, munka- fegyelmet szilárdítottak, sztrájkokat leszereltek, tippeket adtak a lökéseknek. hogv a nekik szánt júdáspénzt minél jobban kiérdemeljék. A történelem vihara azonban lerántja róluk a leplet és itt állnak úgy, ahogy a való-ágban elárulták a bányászok év- izédé.-, sok szenvedéssel járó tőkések ellen vívott harcát.

De Tolnaival. Bertranddal, Peyerrp} és a többivel együtt, még nem tűnt el ezeknek a-z árulóknak szelleme bá. nyáinkról. — ott található most is az- elégedetlenséget szitok, a munkafegyelmet lazítok, a bércsalást elkö- 'eíők. a munkaverseny ellen lázítók, i nők és a fiatalok munkáját lebe- sülök, a kártevők soraiba,-, és eBelük a harc minden kommunista szent- kötelessége. Kászon JÓ7»af

Hírek A merik á hál