Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-06 / 157. szám

1952 JULIUS 6 A KOMMUNIZMUS ERŐDJEI \’ vSL&g bét legnagyobb vmerőműve J Kujbisevnél és Sztá'Mngirá dná 1. A jvjetunió minisztertanácsa 1950 ■jrän hozta meg emlékezetes haté- áfát a két vizierőmű emeléséről, építésit nyomban meg is kezdték, • fca négy lendülettel folyik., de még tk munkája van hátra. A tervek szerint Icujbdsevi viizierőmű 1955 ben, a. sztá. gtrádi pedig 1956ban éri el teljes '.paciiósát, az építkezés lenyűgöző anyai azonban már most. kibonta- vznaik, A Volga két parrtján közel tízbillió,' sé teres hosszúságban lüktet a munka. ötöpverő vastornyok és torony daruk söknek a magasba, traktorvontatott ,őtdnyesőgépek és földgyaluk tűnnek rlrf a tehergépkocsik rengetegében, $ ■elég gyakran felbukkan egy-egy 25 tormás billenőszekrényes tehergépko- esi is. A távolban a lépkedő exkavá­tor nyújtogatja hosszú gémmyakát és Bűsbotpogva, dohogva dolgoznék a szí- ■i?«ó-kobró berendezések. A nagy vízierőművek építkezése a fiéfejj sem hagyott alább. A Volga Jobbpairtján, a Zsiguli hegységnél két .tCtendó, s egy ideiglenes zárógátat építettek, amelyek felfogják a Volga tavaszi és koranyári árját és bizto­sítják a vizierőmű atapgödrének za­vartalan építését. A Volga felett sod­ronykötél pálya kígyózik keresztül, «mely közvetlen összeköttetést és gyors szállítási lehetőségiét teremtett a homok- és kőbánya s a betongyár között. A drótkötélpálya megépítése komoly feladat volt, mert több, mint 150 tartóoszlopot kellett felállítani, egyet a Volga medrében Js. Ki hinné, hogy ennek az egyetlen, mindössze •34 méter vasbetonoszlopnak felállít á. (sálhoz 36.000 köbméter követ kellett *t Volgába süllyeszteni 13.000 köbmé­ter homokot kellett iszapolni és 300 tonna súlyú szódfalcö'löpözés vált s-rükségessé. Az elmúlt évben a kujbisevi vízi erő­mű építői több, mint nyolcmillió köbméteres földmunkát végeztek, fű ezer négyzetméter alapterüteten la­kóházat emeütek, s adtak át rendelte, lésének és sok más egyéb között 150 km hosszú vasúti pályát, 216 kilométe­ren pedig nagyfeszültségű villamos távvezetéket építettek. Ebben az esz­tendőben az elmúlthoz viszonyítva háromszorosára nagyobbodik az építé­si és a szerelési munkák terjedelme Most kezdik meg az év második felé re előirányzott munkálatokat, ame­lyek között a vizierőmű és a. hajózsi­lip berendezéseinek betonozása sze­repel, ami további 4.5 millió köbmé­ter föld kiemelését jelenti. 1952 ben, az építkezés második esztendejében a különböző gépek és szerkezetek segít­ségével 28 miihó köbméter földet emelnek ki a kujbisevi ntogy építke­zés során. Szélesedik az építkezés ter­melési és műszaki alapja is, javító­munkákat végző gépgyárat, aoitójavy tóműhelyeket, famegmunkáló kombi­nátot, négy gépüzemű javítóműhelyt építenek, _a j___ A közeli hetekben hegyezik üzembe a három kötőrő be­rendezéssel ellátott önműködő beton- gyárat, amelynek napi teljesítménye elérheti a 6000 köbméter betont. A gyárban minden műveletet gépek vé­geznek, emberi munkaerő csak a kap­csolót eremben dolgozik, ahonnan az egyes munkafolyamatok irányítása történik. Hatalmas arányú a sztálingrádi ví­zfej őműépítkezés is. A tervek szerint az építkezésnél 125 millió köbméter földet keli kiemelni, több, mint 5 mák lió köbméter betont beépíteni és több­százezer tonna fémszerkezetet besze­relni. A pontos ütemterv elárulja, hogy az építkezési munkálatok 1954- ben emelkednek a csúcspontra, - ami­kor 13 millió tonna szállítmány érke- zik az erőmű építkezéséhez.. Kujhisevnéi és Sztálingrádnál a kommunizmus két hatalmas erődje épül A Kujbisevi Vizierőmű kapaci­tása kétmillió kilowatt, évi villamosm energiatermelése pedig tízmiUiárd ki­lowattóra lesz. Ebből hatezeregyszáz- milió kilowattlóra villa mos en ergiá t Moszkvába továbbítanak, kétezer- négyszázmi&lió kilowattórát a kujbise­vi és a szárátovji körzetnek, ezerőt- száz millió 1-ci to wattórát pedig a Vol­gán túli földek öntözésére fordítanak. A Sztálingrádi Vizierőmű szintén tiz_ miUHiárd kilowattóra vilamosénergiát áilíf majd élő, amelyből négymililáárd kiowattÓTa a moszkvai hálózatnak jut, a többi megoszlik a. sztálingrádi, szá- rátevi, aisztraháni terület kerületei, a Fekete-föld körzetei és az öntözésre kerülő — tizenhárommi liö hektárnyi!- földterületek között A kommunizmus két hatalmas erőd­je támadást indít a természet régi rendje eliten. .. ..... . Termékennyé válik az aszályos sztyeppe vdlllamoisenergiávail vetnek és kaszál­nak viHiam-osenergi-a segít szövetet szőni, csatornát ásni és utat ■ vágni a bőség és a boldogság felé. Képünk a kujbisevi vizierőmű építkezéséihez gyártott újtipusú 25 billenő gépkocsik első szállítmányát mutatja be. tonnás gépesített szérű A Szovjetunióban tervszerűen, gyorsan ha>lád élőre az idei bő ter­més betakarítása. A gabonafélék ve­tésterületének több, r 'n't 70 százalé­kán és a napraforgó . vetésterületének több, mint 90 százalékán gép- és trak­torállomások kombájnjai végzik el a begyűjtést. A szovjet kolhozok ezrei gépesített szérűket létesítenek, ami jelentősen megkönnyíti a. kolhozpa­rasztok munkáját, meggyorsítja a be­takarítást és az állami termésbeadást. A szovhozokban és kolhozokban speciális gépek segítségével végzik el « gabona szárítását és tisztítását. Egyre több helyen állítanak fel magszóró­kat, amelyek óránként 10—12 tonna magot forgatnak meg és ezzel lehe­tővé teszik a nedvességtartalom gyors csökkenését, . Futószalagon ömlik a búza a folyóparti uszályokba, hogy viziűton is th jusson az idei gazdag aratás bő termése a begyűjtő állomásokra. Az Ashabad-Moszkva gyorsvonat befutott a hatalmas pályaudvarra. — Iblviui-íiuK, -s Cttkalttv váró»! A büf- fében remek husosderelyét árulnak. Valódi uráli derelyét! — nyitott be fülkénkbe a kalauz. Dmitrij Szergejevics Bogatszkij olajmérnök otthagyta a sakktáblát és felsegítette a kabátomat — Menjünk. Hát maga, Pjotr Iljics? — Nem, nem! — legyintett felénk elkesere­detten az ősz agronomics. — Csak menjenek, én majd addig kiagyalok valamit. Az öreg már egy órája gondolkozott a sakk­tábla fölé hajolva. A „c“ vonalon ott állt a ki­rálya, utolsó két gyalogosa messzi elől volt s a jobb sarokban álló — csodálatosképpen megma­radt futója már semmiképpen sem tudta meg­menteni a, királyt, amelyet az „ellenfél“ lova és bástyája fenyegetett. Mi elindultunk az étterem felé, de nem sike­rült megkóstolnunk az uráli husosderelyét . A pályaudvar bejáratánál egy halom csomag. papír doboz és kisebb-nagy óbb bőrönd hevert és közöttük egy fiatal Icán?/ állt. Ki akartuk kerülni a csomaghegyet, de a lány és a pályaudvar por­tásának hangos beszélgetése magára vonta figyel­münket. — Ezzel a vonattal kell Buzulukba utaznom! Érti? —mondta izgatottan a lány. ^ Kislány, hiszen már tízszer is megmond­tam. Erre a vonatra már minden jegyet eladtak. Érti? Most kell utaznom! Nyolc órára a, „Győ- zelem“-kolhozban kell lennemi Az pedig 35 kilo­méternyire van az állomástól. IIá.[ nem érti? Elvtársnő, már mondtam magának ... De értse meg, hogy hat óra múlva már ké­ső.. . — szakította félbe a kislány. — Elkésele az esküvőről! — Na és aztán. Megtartják maga nélkül — válaszolta nyugodtan a portás és megfordult, hogy elmenjen. — Elment az esze? Hogyan tarthatnák- meg nélkülem, hiszen én vagyok a menyasszony! — kiáltott fel a. lány. — Én vagyok a menyasszony... — ismételte szipogva és leült, a, csomagokra. LáUuk, hogy fekete szempiUái alól nagy L. SZOIOMJANSZK4JA A HOZOMÁNY könnycseppek gurultak le. A portás zavartan né­zett a síró lányra, nyilván nem tudta, mitévő le­gyen. ■ _ — Még a saját esküvőmről is elkések — mondta sirdogálva a lány. — Mi lesz most? — Hogy mi lesz? Esküvő, lesz! — jelentette ki egyszerre határozottan a, portás. — No elvtár­sak — fordult most hozzánk. — Segítsenek! Fog­ják a menyasszonyt,, fogják a hozományt. Én meg majd beszélek a fő ellenőrrel. Hogyan lehetne meg­tartani az esküvőt a menyasszony nélkül? — mor­fondírozott magában dohogva és gyors léptekkel elsietett. —. Nagyszerű! Vigyük a menyasszonyt hoz­zánk á kocsiba — kiáltott Dmitrij Szergejevics. Elfeledkezve a husosderelyéről, karonfogtuk a lányt és megragadtuk a csomagokat, meg a bő­röndöket. — pscriiípuplibpp 1 Várja­nak! —- kérte gondolataiba felejtkezve Pjotr Iljics és védőén nyújtotta kezét -a sakktábla fölé. — Nagyszerű lépést találtam ki... Nézzék csak ... Ide lépek a futóval... — Ne lépjen sehová, hanem fogja a hozo­mányt. — Miféle hozományt? — kapta fel fejét. — Dmitrij Szergejevics! Mit csinál? Az összes figu­rákat ledöntötte... Hallatlan! — Nézze, üt a menyasszony — szakította fél­be a mérnök. — Az ön menyasszonya? — Nem, nem, az enyém. — Nem a magáé? Akkor miért tették tönkre ezt a nagyszerű lépést? Miért? — Bocsásson meg, én vagyok az oka — szólt a lány. — Alekszandra Jegorovna Zsuravljova va­gyok, a buzuluki kerülett „Győzelem"-kolhozából. — Nagyon örülök. Selesztov agronómus va­gyok — mondta Pjotr Iljics és összehúzott szem­öldökkel az ablak felé ford,ült. — Mit mondott? — kapta vissza hirtelen a fejét.. —- Melyik kerü­letből való? A buzulukiból? Ugye maguknál ter­mesztik az acélos orenburgi búzát? ... Maguk­nál! Akkor megbocsátok magának, Alekszandra Jegorovna. Az aztán a kiváló búza! Nem egyszer nyert aranyérmet! — mondta Pjotr Iljics kissé összefüggéstelenül és büszkén körülnézett. — Itt van ni — Alekszandra Jegorovna a csomaghalmazra mutatott, amelynek tetején egy kinyílt dobozból lakkcipő ragyogó sarka kandi­kált ki. — Nem értem. — Csodálom — mondta huncut mosollyal a lány. — Szergej, a bátyám troktorvezető, Nástya, ő nővérem a növénytermelő brigádban dolgozik. Hárman 70 mázsa búzát kaptunk munkaegysé­geinkre. Ennyire persze nem volt szükségünk. Érti.? Húsz mázsát eladtunk, én pedig elutaztam Cskalovba és megvettem, egyszerre az egész hozo­mányt,. — Bálja, Pjotr Iljics, és maga, még azt mond­ta,. hogy ,,hallatlan'‘ — szólt szemrehányóan Dmit­ri] Szergejevics. — Bocsánatot kérek. Tényleg nagyszerű hozo­mány. Régebben a szülők, gyűjtötték össze a lánynak a, hozományt. Ma pedig.. . Lát ják, én ma­gamprim dent megvettem egyszerre, ami. csak kel­lett. Akarják, hogy megmutassam? Alekszandra Jegorovna egymásután bontotta ki a csomagokat. Függönyök, hímzett térítők, fe­hérnemű, selyem-ruhák, szövetruhák kerültek elő. Az egyik csomagból egyszerre kiesett egy nagy baba és utána, piros labda gurult a padlóra. — Milyen előrelátó! — nevetett Pjotr Iljics és felvette, a labdát. — Ljudocska húgomnak vettem — pirult el zavartan a leány. — Ez az anyámé, ezt men Colja hunomnak vettem, aki a pedagóniai főiskolán ta­nul. Ezt pedig Mihailnak, aki új házunkat építette. — jVrtífVffj- *• r#>n< . ; -»«.<•>”­»•«»»re f — kiáltott fid hirtelen. — Hiszen ez olyan egyszerű. Buzulukban autóval vár Nyiko- láj. a, vőlegényem. Ő soff őr nálunk. Húsz perc alatt megtesszük a harmincöt kilométert,, holnap pedig khüss-ük mnauk'if r>~ állomásra és tovább utazhat­nak. Egye jönnek? .. — Hát ez esni- ;érmés™tes! — válaszolta Pjotr Iljics és majdnem rálépett egy sakkfigurára. Gyors ütemben halad as aratás Tádzsikisztánban Sztálingrád (TASZSZ) Tádzsikisztán völgyeiben gazdag búza, árpa és olaj­len termést aratnak. A gabonaneműek terméshozama majdnem húsz százalékkal, az olajlen terméshozama pedig tizennyolc száza­lékkal emelkedett 1946-hoz viszonyít­va. A gabonatermő vidékek gépállomá­nya múlt évhez viszonyítva harminc százalékkal növekedett. A kolhozok villanytelepei lehetővé teszik, hogy szé­les mértékben alkalmazzák a villamos- cséplest. Több élenjáró kolhoz máris határ­idő elolt teljesítette a gabonagyiijtésl. fl íurkmén főcsatorna építésénél több foldszivatfyiit állítanak munkába Moszkva (MTI): Csardzsou köreié, ben az Amu-Darja partján, a Tu.rk- mér, foesaiorn-a építkezésének egyik műnk aktivén már szerelik azokat a földszivattyúkat. amelyeket nemso­kára viziúíon indítanak ei a Tahia- fasi építési központhoz, A szerelők liecjifőbb törekvése az, hogy határidő előtt helyezzék üzembe a föidszivaty. tyúkat az építkezésen. A munkában nemcsak a szerelőik vesznek részt, hanem a földsrivattyú kezelői is. A 303. számú föidszivattyú kezelői nagyon megkönnyítették a szerelők munkáját. A motorszerelők és villany- hegesztők három műszakban dolgoz­nak. Ez nagymértékben meggyorsítoi ba a szerelést. A 303. számú szívókot­rógép már szállításra, kész állapotban van.

Next

/
Thumbnails
Contents