Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-07-06 / 157. szám
1952 JULIUS 6 A KOMMUNIZMUS ERŐDJEI \’ vSL&g bét legnagyobb vmerőműve J Kujbisevnél és Sztá'Mngirá dná 1. A jvjetunió minisztertanácsa 1950 ■jrän hozta meg emlékezetes haté- áfát a két vizierőmű emeléséről, építésit nyomban meg is kezdték, • fca négy lendülettel folyik., de még tk munkája van hátra. A tervek szerint Icujbdsevi viizierőmű 1955 ben, a. sztá. gtrádi pedig 1956ban éri el teljes '.paciiósát, az építkezés lenyűgöző anyai azonban már most. kibonta- vznaik, A Volga két parrtján közel tízbillió,' sé teres hosszúságban lüktet a munka. ötöpverő vastornyok és torony daruk söknek a magasba, traktorvontatott ,őtdnyesőgépek és földgyaluk tűnnek rlrf a tehergépkocsik rengetegében, $ ■elég gyakran felbukkan egy-egy 25 tormás billenőszekrényes tehergépko- esi is. A távolban a lépkedő exkavátor nyújtogatja hosszú gémmyakát és Bűsbotpogva, dohogva dolgoznék a szí- ■i?«ó-kobró berendezések. A nagy vízierőművek építkezése a fiéfejj sem hagyott alább. A Volga Jobbpairtján, a Zsiguli hegységnél két .tCtendó, s egy ideiglenes zárógátat építettek, amelyek felfogják a Volga tavaszi és koranyári árját és biztosítják a vizierőmű atapgödrének zavartalan építését. A Volga felett sodronykötél pálya kígyózik keresztül, «mely közvetlen összeköttetést és gyors szállítási lehetőségiét teremtett a homok- és kőbánya s a betongyár között. A drótkötélpálya megépítése komoly feladat volt, mert több, mint 150 tartóoszlopot kellett felállítani, egyet a Volga medrében Js. Ki hinné, hogy ennek az egyetlen, mindössze •34 méter vasbetonoszlopnak felállít á. (sálhoz 36.000 köbméter követ kellett *t Volgába süllyeszteni 13.000 köbméter homokot kellett iszapolni és 300 tonna súlyú szódfalcö'löpözés vált s-rükségessé. Az elmúlt évben a kujbisevi vízi erőmű építői több, mint nyolcmillió köbméteres földmunkát végeztek, fű ezer négyzetméter alapterüteten lakóházat emeütek, s adtak át rendelte, lésének és sok más egyéb között 150 km hosszú vasúti pályát, 216 kilométeren pedig nagyfeszültségű villamos távvezetéket építettek. Ebben az esztendőben az elmúlthoz viszonyítva háromszorosára nagyobbodik az építési és a szerelési munkák terjedelme Most kezdik meg az év második felé re előirányzott munkálatokat, amelyek között a vizierőmű és a. hajózsilip berendezéseinek betonozása szerepel, ami további 4.5 millió köbméter föld kiemelését jelenti. 1952 ben, az építkezés második esztendejében a különböző gépek és szerkezetek segítségével 28 miihó köbméter földet emelnek ki a kujbisevi ntogy építkezés során. Szélesedik az építkezés termelési és műszaki alapja is, javítómunkákat végző gépgyárat, aoitójavy tóműhelyeket, famegmunkáló kombinátot, négy gépüzemű javítóműhelyt építenek, _a j___ A közeli hetekben hegyezik üzembe a három kötőrő berendezéssel ellátott önműködő beton- gyárat, amelynek napi teljesítménye elérheti a 6000 köbméter betont. A gyárban minden műveletet gépek végeznek, emberi munkaerő csak a kapcsolót eremben dolgozik, ahonnan az egyes munkafolyamatok irányítása történik. Hatalmas arányú a sztálingrádi vízfej őműépítkezés is. A tervek szerint az építkezésnél 125 millió köbméter földet keli kiemelni, több, mint 5 mák lió köbméter betont beépíteni és többszázezer tonna fémszerkezetet beszerelni. A pontos ütemterv elárulja, hogy az építkezési munkálatok 1954- ben emelkednek a csúcspontra, - amikor 13 millió tonna szállítmány érke- zik az erőmű építkezéséhez.. Kujhisevnéi és Sztálingrádnál a kommunizmus két hatalmas erődje épül A Kujbisevi Vizierőmű kapacitása kétmillió kilowatt, évi villamosm energiatermelése pedig tízmiUiárd kilowattóra lesz. Ebből hatezeregyszáz- milió kilowattlóra villa mos en ergiá t Moszkvába továbbítanak, kétezer- négyszázmi&lió kilowattórát a kujbisevi és a szárátovji körzetnek, ezerőt- száz millió 1-ci to wattórát pedig a Volgán túli földek öntözésére fordítanak. A Sztálingrádi Vizierőmű szintén tiz_ miUHiárd kilowattóra vilamosénergiát áilíf majd élő, amelyből négymililáárd kiowattÓTa a moszkvai hálózatnak jut, a többi megoszlik a. sztálingrádi, szá- rátevi, aisztraháni terület kerületei, a Fekete-föld körzetei és az öntözésre kerülő — tizenhárommi liö hektárnyi!- földterületek között A kommunizmus két hatalmas erődje támadást indít a természet régi rendje eliten. .. ..... . Termékennyé válik az aszályos sztyeppe vdlllamoisenergiávail vetnek és kaszálnak viHiam-osenergi-a segít szövetet szőni, csatornát ásni és utat ■ vágni a bőség és a boldogság felé. Képünk a kujbisevi vizierőmű építkezéséihez gyártott újtipusú 25 billenő gépkocsik első szállítmányát mutatja be. tonnás gépesített szérű A Szovjetunióban tervszerűen, gyorsan ha>lád élőre az idei bő termés betakarítása. A gabonafélék vetésterületének több, r 'n't 70 százalékán és a napraforgó . vetésterületének több, mint 90 százalékán gép- és traktorállomások kombájnjai végzik el a begyűjtést. A szovjet kolhozok ezrei gépesített szérűket létesítenek, ami jelentősen megkönnyíti a. kolhozparasztok munkáját, meggyorsítja a betakarítást és az állami termésbeadást. A szovhozokban és kolhozokban speciális gépek segítségével végzik el « gabona szárítását és tisztítását. Egyre több helyen állítanak fel magszórókat, amelyek óránként 10—12 tonna magot forgatnak meg és ezzel lehetővé teszik a nedvességtartalom gyors csökkenését, . Futószalagon ömlik a búza a folyóparti uszályokba, hogy viziűton is th jusson az idei gazdag aratás bő termése a begyűjtő állomásokra. Az Ashabad-Moszkva gyorsvonat befutott a hatalmas pályaudvarra. — Iblviui-íiuK, -s Cttkalttv váró»! A büf- fében remek husosderelyét árulnak. Valódi uráli derelyét! — nyitott be fülkénkbe a kalauz. Dmitrij Szergejevics Bogatszkij olajmérnök otthagyta a sakktáblát és felsegítette a kabátomat — Menjünk. Hát maga, Pjotr Iljics? — Nem, nem! — legyintett felénk elkeseredetten az ősz agronomics. — Csak menjenek, én majd addig kiagyalok valamit. Az öreg már egy órája gondolkozott a sakktábla fölé hajolva. A „c“ vonalon ott állt a királya, utolsó két gyalogosa messzi elől volt s a jobb sarokban álló — csodálatosképpen megmaradt futója már semmiképpen sem tudta megmenteni a, királyt, amelyet az „ellenfél“ lova és bástyája fenyegetett. Mi elindultunk az étterem felé, de nem sikerült megkóstolnunk az uráli husosderelyét . A pályaudvar bejáratánál egy halom csomag. papír doboz és kisebb-nagy óbb bőrönd hevert és közöttük egy fiatal Icán?/ állt. Ki akartuk kerülni a csomaghegyet, de a lány és a pályaudvar portásának hangos beszélgetése magára vonta figyelmünket. — Ezzel a vonattal kell Buzulukba utaznom! Érti? —mondta izgatottan a lány. ^ Kislány, hiszen már tízszer is megmondtam. Erre a vonatra már minden jegyet eladtak. Érti? Most kell utaznom! Nyolc órára a, „Győ- zelem“-kolhozban kell lennemi Az pedig 35 kilométernyire van az állomástól. IIá.[ nem érti? Elvtársnő, már mondtam magának ... De értse meg, hogy hat óra múlva már késő.. . — szakította félbe a kislány. — Elkésele az esküvőről! — Na és aztán. Megtartják maga nélkül — válaszolta nyugodtan a portás és megfordult, hogy elmenjen. — Elment az esze? Hogyan tarthatnák- meg nélkülem, hiszen én vagyok a menyasszony! — kiáltott fel a. lány. — Én vagyok a menyasszony... — ismételte szipogva és leült, a, csomagokra. LáUuk, hogy fekete szempiUái alól nagy L. SZOIOMJANSZK4JA A HOZOMÁNY könnycseppek gurultak le. A portás zavartan nézett a síró lányra, nyilván nem tudta, mitévő legyen. ■ _ — Még a saját esküvőmről is elkések — mondta sirdogálva a lány. — Mi lesz most? — Hogy mi lesz? Esküvő, lesz! — jelentette ki egyszerre határozottan a, portás. — No elvtársak — fordult most hozzánk. — Segítsenek! Fogják a menyasszonyt,, fogják a hozományt. Én meg majd beszélek a fő ellenőrrel. Hogyan lehetne megtartani az esküvőt a menyasszony nélkül? — morfondírozott magában dohogva és gyors léptekkel elsietett. —. Nagyszerű! Vigyük a menyasszonyt hozzánk á kocsiba — kiáltott Dmitrij Szergejevics. Elfeledkezve a husosderelyéről, karonfogtuk a lányt és megragadtuk a csomagokat, meg a bőröndöket. — pscriiípuplibpp 1 Várjanak! —- kérte gondolataiba felejtkezve Pjotr Iljics és védőén nyújtotta kezét -a sakktábla fölé. — Nagyszerű lépést találtam ki... Nézzék csak ... Ide lépek a futóval... — Ne lépjen sehová, hanem fogja a hozományt. — Miféle hozományt? — kapta fel fejét. — Dmitrij Szergejevics! Mit csinál? Az összes figurákat ledöntötte... Hallatlan! — Nézze, üt a menyasszony — szakította félbe a mérnök. — Az ön menyasszonya? — Nem, nem, az enyém. — Nem a magáé? Akkor miért tették tönkre ezt a nagyszerű lépést? Miért? — Bocsásson meg, én vagyok az oka — szólt a lány. — Alekszandra Jegorovna Zsuravljova vagyok, a buzuluki kerülett „Győzelem"-kolhozából. — Nagyon örülök. Selesztov agronómus vagyok — mondta Pjotr Iljics és összehúzott szemöldökkel az ablak felé ford,ült. — Mit mondott? — kapta vissza hirtelen a fejét.. —- Melyik kerületből való? A buzulukiból? Ugye maguknál termesztik az acélos orenburgi búzát? ... Maguknál! Akkor megbocsátok magának, Alekszandra Jegorovna. Az aztán a kiváló búza! Nem egyszer nyert aranyérmet! — mondta Pjotr Iljics kissé összefüggéstelenül és büszkén körülnézett. — Itt van ni — Alekszandra Jegorovna a csomaghalmazra mutatott, amelynek tetején egy kinyílt dobozból lakkcipő ragyogó sarka kandikált ki. — Nem értem. — Csodálom — mondta huncut mosollyal a lány. — Szergej, a bátyám troktorvezető, Nástya, ő nővérem a növénytermelő brigádban dolgozik. Hárman 70 mázsa búzát kaptunk munkaegységeinkre. Ennyire persze nem volt szükségünk. Érti.? Húsz mázsát eladtunk, én pedig elutaztam Cskalovba és megvettem, egyszerre az egész hozományt,. — Bálja, Pjotr Iljics, és maga, még azt mondta,. hogy ,,hallatlan'‘ — szólt szemrehányóan Dmitri] Szergejevics. — Bocsánatot kérek. Tényleg nagyszerű hozomány. Régebben a szülők, gyűjtötték össze a lánynak a, hozományt. Ma pedig.. . Lát ják, én magamprim dent megvettem egyszerre, ami. csak kellett. Akarják, hogy megmutassam? Alekszandra Jegorovna egymásután bontotta ki a csomagokat. Függönyök, hímzett térítők, fehérnemű, selyem-ruhák, szövetruhák kerültek elő. Az egyik csomagból egyszerre kiesett egy nagy baba és utána, piros labda gurult a padlóra. — Milyen előrelátó! — nevetett Pjotr Iljics és felvette, a labdát. — Ljudocska húgomnak vettem — pirult el zavartan a leány. — Ez az anyámé, ezt men Colja hunomnak vettem, aki a pedagóniai főiskolán tanul. Ezt pedig Mihailnak, aki új házunkat építette. — jVrtífVffj- *• r#>n< . ; -»«.<•>”»•«»»re f — kiáltott fid hirtelen. — Hiszen ez olyan egyszerű. Buzulukban autóval vár Nyiko- láj. a, vőlegényem. Ő soff őr nálunk. Húsz perc alatt megtesszük a harmincöt kilométert,, holnap pedig khüss-ük mnauk'if r>~ állomásra és tovább utazhatnak. Egye jönnek? .. — Hát ez esni- ;érmés™tes! — válaszolta Pjotr Iljics és majdnem rálépett egy sakkfigurára. Gyors ütemben halad as aratás Tádzsikisztánban Sztálingrád (TASZSZ) Tádzsikisztán völgyeiben gazdag búza, árpa és olajlen termést aratnak. A gabonaneműek terméshozama majdnem húsz százalékkal, az olajlen terméshozama pedig tizennyolc százalékkal emelkedett 1946-hoz viszonyítva. A gabonatermő vidékek gépállománya múlt évhez viszonyítva harminc százalékkal növekedett. A kolhozok villanytelepei lehetővé teszik, hogy széles mértékben alkalmazzák a villamos- cséplest. Több élenjáró kolhoz máris határidő elolt teljesítette a gabonagyiijtésl. fl íurkmén főcsatorna építésénél több foldszivatfyiit állítanak munkába Moszkva (MTI): Csardzsou köreié, ben az Amu-Darja partján, a Tu.rk- mér, foesaiorn-a építkezésének egyik műnk aktivén már szerelik azokat a földszivattyúkat. amelyeket nemsokára viziúíon indítanak ei a Tahia- fasi építési központhoz, A szerelők liecjifőbb törekvése az, hogy határidő előtt helyezzék üzembe a föidszivaty. tyúkat az építkezésen. A munkában nemcsak a szerelőik vesznek részt, hanem a földsrivattyú kezelői is. A 303. számú föidszivattyú kezelői nagyon megkönnyítették a szerelők munkáját. A motorszerelők és villany- hegesztők három műszakban dolgoznak. Ez nagymértékben meggyorsítoi ba a szerelést. A 303. számú szívókotrógép már szállításra, kész állapotban van.
