Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-08-26 / 199. szám
2 NAP L $ 1552 AUGUSZTUS 2« A szovjet kormány javasolja, hogy legkésőbb októberre hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását és ezen készítsék elő a német békeszerződést és az össznémet kormány megalakítását { szovjet kormány kész megtárgyalni a Németországban megtartandó szabad választások feltételeit vizsgáló bizottság kérdését Moszkva, augusztus 24. (TASZSZ) Július 10 én a Szovjetunió külügy minisztériuma megkapta a7 Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország jegyzékét a szovjet kormánynak a német békeszerződéssel foglalkozó 1952. május 24-i jegyzéké re Augusztus 23 án A. J. Visin.sz.kij. a Szovjetunió külügyminisztere átnyújtotta Franciaország, a7 Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykövetének a szovjet kormány válasz jegyzékét. Az Egyesült Államok kormánya 1952 július 10 i jegyzékének és a szov_ jct. kormány 1952 augusztus 23-i vá- jaszjegyzékénei? szövege a következő: Az Egyesül! Államok kormányának 1952 július IO-i jegyzéke „Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete tiszteletét fejezi ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyrninsz terének és kormánya útmutatásai szerint a követ kezüket közli: 1. Az Egyesült Államok kormánya május 13-í jegyzékében különböző javaslatokat telt abban a reményben hogy elősegíti a négy hatalom tárgyalásait. amelyek Németország egységéhez. valamint tárgyalásokhoz vezethetnek a*z össznémet kormánnyal a német békeszerződés kérdésében. Az Egyesült Államok kormánya sajnálattal állapítja meg. hogy a szovjet kormány május 24 i jegyzékében nem válaszolt ezekre a javaslatokra. Az Egyesült Államok kormánya -teljes mértékben azokhoz az elvekhez és javaslatokhoz tartja magát, aimélye- kű a május 13 i jegyzékben kifejtett. Ebből kiindulva, jelenlegi jegyzékében a figyelmet olyan ösisznémet kormány. szabad választások útján történő megteremtésének közvetlen giya. kor-lati problémáira akarja összponto_ sítami, amellyel meg lehet kötni a békeszerződés^ 2. A szovjet kormány jegyzékében ismét azt javasolja, hogy egyidejű leg vitassák meg a békeszerződést, Németország egyesítését és az össznémet kormány megalakítását. Az Egyesült Államok kormánya a maga részéről megerősíti álláspontját ebben a kérdésben: az össznémet kormánynak részt k-elll vennie a békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalásoikon és ezért még a7 ilyen tárgyalások megtartása előtt egyesíteni kell Németországot ©s meg kell alakítani az össznémet kormányt. Németország egyesítését csak szabad választások útján lehet elérni. Az első alapvető lépés nyilvánvalóan annak meghatározása, hogy fennállnak-e az ilyen szabad választásokhoz szükséges feltételek. A második lépés a választások megtartása volna. 3. Az Egyesült Államok május 13-i jegyzékében az első lépés tekintetében javasolta, hogy elfogulattilan bizottságnak kelj megállapítania, fenn. álflmak-e egész Németországban a szabad választások megtartásához szükséges feltételek. Az Egyesült Államok kormánya — rámutatva azokra a nag-v előnyökre, amelyet az Egyesülj; Nemzetek bizottságának felhasználása adna — javasolta hogv mégis vizsgáljanak meg minden más gyakorlati és konkrét javaslatot, amelyet a szovjet kormány s.z elfogulatlan bizottságot illetően előterjeszt. A szovjet kormány nem tesz ilyen javaslatot, csak álláspontjának megérő, s-ítésére korlátozódik, amely szerint az ilyen ellenőrzés végrehajtására szolgáló bizottságot a négy hatalom kö zötti megegyezéssel kelj kijelölni. Az Egyesült Államok kormánya számára nem világos, hogv a -szovjet kormány úgy véli-e, hogy a bízolt- ságmaík a négy hatalom állampolgáraiból kelbe állnia vagy a négy hatalomnak csak megegyezésre kell e jutnia a bizottság összetételében. Az Egyesült Államok kormánya felvi’.á- giosítást kér erre a kérdésre. Az Egyesült Államok kormánya meg van győződve arról, hogy a kizárólag a négy hatalom állampolgáraiból álló bizottság nem juthat gyakorlati megoldásokra, mert tükrözni fogja a négy hatalom közötti jeten- leg fennálló ellentéteket a szövetségi köztársaságban, a szovjet övezetben és Berlinben 'Lévő feltételeket illető en, Az Egyesült Államok kormánya úgy véli: annak érdekében, hogy a bizottság hatásosan elvégezze munka ját, elfogulatlan tagokból kell ál-.nia és nem szabad engedelmeskednie a négy hatalom vétójának vagy ellenőrzésének és szükséges, hogy jog.a kegyen szabadon meglátogatni Németország minden részét és ki vizsga .ni a szabad választások megtartásának lehetőségével kapcsolatos félté teleket, 4. Az Egyesült Államok kormánya javasolta a második lépést illetően, hogy — amint: elkészült a bizottság jelentése — üljön össze, az Egyesült Államok. Franciaország; a Szovjetunió és az. Egyesült Királyság kormánya képviselőinek értekezlete az egész Németországban , legrövidebb időn belül megtartandó szabad vá Lasztások megvitatása érdekében, beleértve megfelelő feltételek megterem lését ott, ahol ez szükséges. Az.Egye. sült Államok kormánya ehhez a javaslathoz tartja magát, amelyre , a szovjet kormány nem adott választ. Az Egyesült Államok kormánya meg ismétli azt, amit május 13-i jegyzékének nyolcadik szakaszában kijelen tett: „Ilyen -szabad választásokat csak abban az esetben lehet tartani, ha ehhez Németország minden részében megliesznek a szükséges feltételiek és ha ezeket a felitételeket nemcsak a szavazás napján tartják fenn de élőt. te és később is.“ 5. Az Egyesült, Államok kormánya javasolta továbbá, hogy ugyanezen a tanácskozáson vitassák meg -azokat a biztosítékokat., amelyeket a négy hatalomnak ateki-ntetben kell adnia, hogy a sz-ab-ad választások eredményeképpen megalakított össznémet kormánynak a békesz-erződ-és érvény, be léptéig terjedő időszakban meglegyen a szükséges cselekvési szabad sá-ga. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli: -a szovjet kormány egyetlen konkrét javaslata abból állt, hogy az össznémet kormánynak -a potsdami határozatokat kell követnie. Ez annak a négyhatalmi ellenőrzési rendszsrnek újjá teremtését jelentené, amelyet csupán ,,a kezdeti ellenőrzési időszak''-r-a irányoztak elő. Az ilyenfajta megállapodás újjáteremtené -azt az ellenőrzési rendszert, amely nem bizonyult gyakorlatinak és mi több. nem vett-e tekintetbe a németországi eseményeknek a7 elmúlt évek során bekövetkezett fejlődését. Az ily-en ellenőrzésnek alávetett német kormány a négy hatalomhoz fűződő kapcsolataiban tulajdonképpen nem élvezne szabadságolt és nem vehetne részt szabadon a femt-említett négy kormánnyal együtt a békeszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokban. 6. Az Amerika-! Egyesült Államok kormánya ugyancsak sajnálattal állapítja meg, hogy a szovjet kormány — bár jegyzékében többízben hangoztatja, hogy Németország egyesítését kívánja — nemrégiben ind-oko- Katlanul olyan intézkedést tett a sz-ov. jet övezetben és Ber-ldmben. amelynek célja, hogy meg-a-kadályozza a kapcsolatot a szovjet megszállás alatt álé területen élő németek és a szövetségi köztársaságban valamint Berlin nyugati városrészeiben élő 50 millió német között. Ezek az intézkedések elmélyítik Németország önkényes kettészakítottságát. Az Egye. sült Államok kormánya hangsúlyozni kívánja, hogy a szövetségi köztársasággal nemrégiben aláírt egyezmények megnyitják Németország számára -a lehetőséget, hogy szé’es körben és szabadon egyesülhessen Európa más nemzeteivel. Az Egyesült Államok kormánya, amint már május 13 i jegyzékében hangsúlyozta, nem engedheti meg hogy Németországot megfosszák a szabad és egyenjogú nemzetnek attól az alapvető jogától, hog-v békés célok érdekében más nem aetekket egyesüljön. Ezek az egyezmények ezenkívül! alátámasztják a három hatalomnak és a szövetségi közársaságinak azt az eltökéltségét, hogy elősegítsék Németország egyesítését és világosan körülírják a barom hatalom jogát a békés rendezés — az egész Németországra vonatkozó békés rendezés —- tekintetében; amelyet a négy hatalom és az ös-sz német kormánv ér majd el. 7. Az Egyesült Államok -kormánya — a további halogatás elkerülése céljából — a francia kormánnyal és az Egyesült Királyság kormányával együtt, a német szövetségi kormány- nyál és a berlini német hatóság okkal folytatott tanácskozás után javasolja, hogy a legközelebbi jövőben tartsák meg a négy ha-talom képviselőinek tanácskozását, természetesen -azzal a fettétellel, ho-gty a négy -kormány -az egész Németországgal tartandó szabad választások felé hajlik amint ezt a. jelien jegyzék 4. paragrafusa meghatározza, továbbá afelé hajlik, hogy a szabad német kormány részt, vegyen a német, békeszerződéssel Kap rsola-tos l-árgya-'á'.-okon...Ennek a tanácskozásnak az ics-z a célja, hogy megállapodás jöjjön létre abban ä kérdésben, amelyet a további előrehaladásra való törekvés esetén első ként k.il rendezni, n-eveze'eson unnak a bizottságnak összetételét és fűnk ciói-t illetően, amelynek meg ke® ' majd vizsgálnia, megvannak-e a s.za_ bad választások megtartásához szűk • séges előfeltételek. Az Egyesült.. Államok- kormánya javasolja, hogv a képviselők vitassák meg: a) a bizottság tagjainak kiválogatását olymódon hogy biztosítsák a bizottság pártatlanságát; bj a bizottság .funkcióit, figyelem. hevévé a négy hatalom elé t’erj-esz- tem-dő ja vaslábai ham megnyilvánuló teljes függetlenségének biztosítását; c) a bizottság felhatalmazását, hogy teljesen szaba-don és beavatkozás nélkül' végezhesse e-1 vizsgálatait. 8. A szabad választások megtartása érdekében ugyancsak szükséges, h-ogy megállapodás jöjjön Létre az A szovjet kormány 1952 „A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányának ez év július Jö-i jegyzékével kapcsolatban szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: 1. A szovjet kormány május 24-i jegyzékében éppúgy, mint megelőző jegyzékeiben is — javasolta az Egyesült Államok kormá nyának, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a Németországgal kötendő békeszerződésről és az össznémet kormány megalakításáról folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. A szovjet kormány c kérdések megoldásának megkönnyítése érdekében már március 10-én előterjesztette a négy kormány — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia- ország kormánya — számára a Németországgal kötendő békeszerződés alapjainak tervezetét. Ezzel kapcsolatban készségét fejezi ki a kérdésre vonatkozóan esetleg felmerülő egyéb javaslatok megtárgyalására is. Az Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya azonban — mint ismeretes — kitért a szovjet kormánnyal a fentemlí- tett kérdésekben folytatandó tárgyalás elől. Az Egyesült Államok kormányának július 10-1 jegyzéke bizonyítja, hogy a bárom kormány továbbra is halogatja az olyan fontos kérdések megtárgyalását, mint Németország egysége újjá- teremtésénck és a német békeszerződés megkötésének problémája. 2. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország kormánya húzza , a szovjet kormánnyal a német kérdésben folytatott .jegyzékváltást és szövetkezett Adenauer kormányával. A bárom hatalom kormánya a potsdami egyezmény durva megsértésével május 2íí-án külön, úgynevezett „egyezményt ' kötött a bonni kormánnyal és a három nyugati hatalom, illetőleg a német szövetségi köztársaság közti kapcsolatokra vonatkozó megállapodásnak nevezte el azt. Ezután, május 27 én Párizsban aláírták az úgynevezett „európai védelmi közösség“-ről szóló „egyezményt“. Az „egyezményt" aláíró kormányok újból megmutatták, hogy egyáltalán nem érdekük sem Németország egyesítése, sem pedig a német békeszerződés megkötése, hanem az a céljuk, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék Németország kettészakítottságát, Nyugat Németországot és a három nyugati hatalom kormányának szervezése alatt álló nyugatnémet hadsereget bekapcsolják az észak- atlanti tömbbe és Nvugat-Xémet- országot. fokozottabban felhasználják e tömb agresszív céljainak érdekében. * Az Egyesült Államok, Xagy- Brita nn iának és Franciaországnak Adenauer kormányával kötött bonni ktilönegyczménye nyílt katonai szövetség, amelynek nyilvánvalóan agresszív céljai van nak. Ez az, „egyezmény“ törvé^ nyosse teszi a német militarízmus újjászületését, a fasiszta hitleri tábornokok vezette nyugatnémet zsoldosbadsereg megteremtését. Idézőjelbe tesszük az „egyezmény“ szót, mert a bonni külön- „ cg y e z m é n y “ -1 Ny iigat-Xémcl ország németjei nem fogadták el, ezt az „egyezményt“ a német nép akarata ellenére erőszakolták X y ugat-Németországra. össznémet kormány megalalkFására vonatkozó programún tekintetében, amint ezt' az Egyesült Alii,amok kormánya május 13-i jegyzékének 11. (4) paragrafusában javasolta. Ezért az Egyesült Államok kormánya újból -megiismélöi javaslatát, hogy a négy hatalom képviselői tárgyaljajnak meg további fontos kérdéseikéit . is. Ha ilyen megállapodás, létrejön, lehetőség nyílik majd, hogy hozzákezd jenek Németország egyesíléséhez. 9. Minthogy a szovjet kormány többízbe.n kifejezte kívánságát, hogy a további jegyzék váltás- helyett mimé] előbb tanácskozás folyjék az Egyesült, Államok kormánya reméli, hogy, jelen javaslata elfogadható lesz a szovjet kormány számára.“ augusztus 23-i jegyzéke A három hatalom kormánya minden eszközzel titkolni igyekszik a német nép előtt a bonni külön-jegyezmény“-nek a német nép nemzeti érdekeivel szemben ellenséges, a béke ügyét fenyegető jellegét. A három kormány ezzel kapcsolatban úgy igyekszik feltüntetni a dolgot, mintha ez az „egyezmény" Németországnak lehetőséget nyitna, hogy „széles körben és szabadon egyesülhessen Európa más nemzeteivel“, azt a bitet akarja kelteni, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország kormánya össznémet kormány megteremtésére törekszik, amelynek — amint ők mondják — rendelkeznie kell a kormányt megillető „szükséges cselekvési szabadsággal“1 A bonni külön-„egyezmény“ tartalma azonban kibékíthetetlen ellentét ben van ezekkel az állításokkal. Mint a bonni külön-„egyezmény“ szövegéből kitűnik, a három nyugati hatalom teljesen fenntartotta a maga számára az úgynevezett „különleges jogokat“, Németország nemzetközi helyzetének sajátosságaival indokolva azt. Ezek a „különleges jogok“ az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának korlátlan lehetőséget nyújtana1#, hogy csapatokat tarthassanak Nyngat-Németország területén, valamint hogy tetszésszerinti időpontban rendkívüli állapotot vezethessenek be Nyugat-Németor- szágban és kezükbe ragadhassák a teljhatalmat. Az Egyesült Állaímok kormánya, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya ezzel az „egyezménnyel“ megszilárdította jogát, hogy széles körben beavat- kpzhassék Nyugat-Németország bélügyeibe, sőt hogy a megszálló hatalmak fegyveres erőinek segítségével erőszakolhassa reá pa- ranesuralmát Nyngat-Németor- szágra. Mindez azt bizonyítja, hogy a bonni külön-, ^egyezmény“ nemcsak hogy nem nyitja meg Németország számára a lehetőséget a további szabad fejlődés felé — amint ezt az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében állítja — hanem ki is zárja az ilyen lehetőséget, mert Nyugat- Németországot. teljesen a megszálló hatóságoknak rendeli alá, függő helyzetben tartja, amint ez a megszállási statútum idején is volt. .5. Az Egyesült Államok kormánya kitér az össznémet kormány megalakítására és a békeszerződés megkötésére vonatkozó közvetlen tárgyalások elől, de hogy álláspontiát álcázza, július 10-i jegyzékében felveti azoknak a biztosítékoknak kérdését, ame- lyekkel a négy hatalomnak alá kell támasztania, hogy a szabad választások eredményeként létesülő össznémet kormánynak a békeszerződés érvénybe léptéig tériedé' időszakban meglegyen a cselekvési szabadsága. Az össznémet kormány semmiféle „cselekvési szabadságáról“ sem lehet beszélni a Bonni külön- „egyezmény“ esetén- Ennek 9 cikkelyéből ugyanis világosan kitűnik, hogy már az egységes Németország megteremtésének lehetősége is függ attól, hogy a három nyugati hatalom feltétlenül fenntartja mindazokat az előjogokat, amelyeket a bonni „egyezmény" körülír és amelyek megfosztják N émei országot á Ha ni i független ségétői és üná 11 óságátó 1. Teljesen világos, hogy az Egyesült Államok kormánya — éppúgy, mint Nagy-Britannia és Franciaország kormánya — a bonni külön-„egyezmény“ aláírásával a valóságban nem törekszik Németország egyesítésére, az össznémet kormány megalakítására és arra, hogy ez az össznémet kormány valóban cselekvési szabadságot'kapjon. Az Egyesült Államok kormányának július tO-i jegyzékében a .jövendő össznémet kormány „cselekvési szabadságával“ kapcsolatos biztosítékok kérdése hamis szólam, amelynek az a célja, hogy az Egyesült Államok — agresszív céljai érdekében — teljesen maga alá rendelhesse Németországot, 1 Minthogy az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében felveti az össznémet kormány cselekvési szabadságát alátámasztó biztosítékok kérdését — ez pedig közvetlen kapcsolatban áll az össznémet kormány felhatalmazásának kérdésével — a szovjet kormány szükségesnek tartja emlékeztetni arra, hogy a szovjet kormány május 24-i jegyzékében kimerítően ismertette e kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ez a jegyzék kimondotta: „Ami az össznémet kormányt és hatáskörét illeti, természetes, hogy ezt a kormányt is a potsdami határozatoknak, a békeszerződés megkötése után pedig a békeszerződés határozatainak kell vezetniök, amely szerződésnek az eurónai tartós béke megteremtését kell szolgálnia“. Ez egyenesen következik a potsdami egyezményből, amely meghatározta a békeszerető, demokratikus, független, egységes német állam felépítésének elveit. Az Egyesült Államok kormányának egész nyugatnémetországi tevékenysége nyilvánvaló ellentétben van ezekkel az elvekkel. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az Egyesült Államok kormánya elferdítetten magyarázza a szovjet kormánynak május 24-i jegyzékében a potsdami határozatokra tett hivatkozását. ügy tüntette fel a dolgot, mintha ebben a jegyzékben „a négyhatalmi ellenőrzési rendszer újjáteremtéséről“ volna szó, holott a valóságban a szovjet kormány május 24-i jegyzéke nem a négyhatalmi ellenőrzési rendszer új játeremtéséről, hanem annak szükségességéről beszél, hogy tiszteletben kell tartani a Németországnak egységes, független, bé-’ keszerető, demokratikus államként történő új játeremtéséről szóló potsdami egyezmény elveit. 4. Az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében újból felveti a német népnek azt a jogát, hogy „békés célok érdekében más nemzetekkel egyesüljön“ és megfelelő egyezményeket kössön- A szovjet kormány ezzel kapcsolat ban április fii jegyzékében utalt, arra, hogy „A békeszerződés alapjai" szovjet tervezetének egyik kikötése kötelezi Németországot. hogy „nem csatlakozik egyetlen olyan koalícióhoz, vagy katonai szövetséghez sem, amely a, Németország ellen vívott háborúban fegyveres erejével résztvett bármely állam ellen irányul“. Amint szcmmcllátható, ez a kikötés egyáltalán nem érinti Németországnak azt a jogát, hogy más nemzetekkel békés célok érdekében egyesüljön. Ez a kikötés azonban kizárja Németország számára annak lehetőséget, hogy olyan csoportosulásokkal egyesüljön. mint például az északatlanti tömb. amely agresszív célokat követ, « amelynek tevékenysége új világháború kirnbhantásával fenyeget. A szovjet kormány továbbra is úgy véli. hogy az ilyen kikötés nem korlátozza megengedhetetlen módon a német állam szuverén jogait és hogy az ilyen kikötés megfelel a német kérdésben kötőit négyhatalmi megállapodásoknak és teljesen megfelel mind a Németországgal szomszédos valamennyi állam érdekeinek, mind pedig Németország nemzeti érdekeinek is. Az ügyesül! Államok kormánya július iá i jegyzékében érinti a Német Bemek ralik as Köztársaságban — a köztársaság biztonsága na k mogszilárd ítá.sa érdekében (Folytatói, a harmadik oldalon)