Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-08-26 / 199. szám

TOLNAI NAPLÓ \ KA ,"»<» HÍ J ÉH VILÁG PROLETÁRJAI A MA.! SZÁMBAN; A sKovjol konnAnr ^Tasoüíi, hogy IcgkAsóbb októberre híviák össxe a négy hatalom képviselőinek lenácskorésáf és et^n készítsék elő -s német békeszerződést és nj. ossr- uérnet kormány mogff ékítását (2. o.) — Bes7.ámr>ló amerikaiak által a hadilojflyokon végzett ti kos kísérletek, rőt (3. o.) — A gépi munka mcéáycnskja, könnyebbe teszi n termelést (3. o.) Idejében arassuk a kendert (4. o ) J TOLNAMEGYE I PÄRTBIZ OTT5ÁGAWAIC KEDD, 1932 AI D. 2ti Párfszervezefeink feladata a fernselőszövetkezelek megerősítéséért A Földművelésügyi Miniszter július 1-ével újból engedélyezte új terrnelüesopurlok inegala kítá- sm(. Az azóta eltelt közel két hó- nnp alatt is bebizonyosodott, hogy dolgozó parasztságunk nagy tömegei érdeklődnek a szüvotke- I zef.l gazdálkodás iránt. Több új olökészílö bizottság alakult és a meglévő csoportokba is egyre több helyen lépnek be a dolgozó parasztok, miután meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás előnyei, röl- Csupán az elmúlt napikban 79 (‘saladdal és 471 hold földdé! gyarapodott, a tengeriéi Petőfi termel üsző vetkezel la gsá g a. Jermelőször etkezeti mozgal műnk továbbfejlesztésének’ és kiszélesítésének nagy feladatai még előttünk állanak. Az eddig megalakult termelőcsoportok. va­lamint a meglévő tenne!őcsopor­tokba belépett, családok száma még nem áll arányban szövetke­zeti gazdaságaink hatalmas ered­ményeivel- Mindenekelőtt párt- szervezeteink, valamint a taná­csok és tömegszervezetek aktívái­nak mozgósításán múlik, hogy újabb jelentős lépéssel menjünk előre a termelőszövetkezetek fej­lesztése terén. A legfontosabb fel­adat az agitációs munka megja­vítása, Be kell konkrét számokkal bizonyítani, hogy megyénk ter­melőszövetkezeteinek tenné sered- • menyei felülmúlják az egyénileg dolgozó parasztokét. Megyei vi- szo n y latban termelőszövetkezete­ink búzából .10 mázsás átlagter­mést értek cl, ezzel szemben az cgyeui dolgozó parasztok 3— (j má­zsát. Különösen kitűnnek a ré­gebben működő tsz-ck eredmé­nyei­Az agitációban fel kell dolgozni a termelőszövetkezetek közős va­gyonának értékét. Mutassunk rá arra, hogy a munkaegységre jutó pénz és termény mennyiségen kí­vül mit jelent a továbbfejlődés szempontjából az egyre cmelke Idö közös vagyon. Például Tcnge- •lieen a Petőfi tsz-nck 1949-ben az alapításkor mindössze 2 darab ál­lata volt. Ma 248 szarvasmarhája, 37 lova, 649 sertése, 262 juha és 749 szárnyasa van a szövetkezet­nek. 1951 őszén több mint egy­millió forintos jövedelemmel zártak. Mutassanak rá népnevelőink, hogy mit jelent az egyénileg dol­gozó parasztnál ha betegség van. Bök esetben az egész állatállo­mány odamegy orvosra, gyógy­szerre- kórházra, ezzel szemben a íll.-as típusú tszcs, tagja maga és egész családja a biztosítás ré­vén; ingyen kap orvost, gyógy­szert- kórházi ápolást. Meg kell mutatni az agitáció során, hogy mit jelent a gépesítés, hogy csak a nagyüzemi nagy táblákon tör­ténő gépesített gazdálkodás sza­badítja meg a dolgozó parasztot a nehéz munka alól. Népnevelőink számítsák ki és mondják el az egyéni dolgozó pa­rasztoknak, hogy mit fejlődött egy csoport három év alatt. A tol - nanérnedi Felszabadulás tszes­nek 3950-ben 96 hoki földje volt, ma már 42 tag 247 hold földön gazdálkodik- A közös vagyonuk egy főre eső átlaga az 3950. évi 562 forintról ma 18.490 forintra’ emelkedett. Ezzel szemben, ha ugyanitt megnézzük az egyéni­leg dolgozó parasztok eredmé­nyeit, azt látjuk, meg sem köze­lítik a tszcs eredményeit. Búzá­ból 34 mázsás átlagtermést értek cl, szemben az egyéniek 9 mázsás termésével, kukoricából is 6—8 mázsával többet takarítottak be, mint az egyéni dolgozó parasz­tok. Látható, hogy termelőszövetke­zeteinknek van mivel büszkélked­niük, 8 népnevelőinknek van mi­vel bebizonyítaniok, hogy a dol­gozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja a szövetkezeti gaz­dálkodás. Az agitációban rá kell mutatni, hogy ahol a tagok a termel ősz öa e t kezet b e becs ölel o­.-on dolgoztak, ahol betartották a törvényeket, batáridőre elvetet­lek. ahol előírás szerint a terület 95 százalékát gabonával vetették el, ahol alkalmazták az agrotech­nikát, a keresztsoros vetést, ott megvannak az eredmények. Ahol siránkoznak, ott mindezt nem tették meg, nem hallgattak a párt szavára és ez természetesen kihat a csoport eredményeire is. Pártszervezeteinknek nagy gon­dot kell fordítani a szövetkezetek továbbfejlesztése érdekében a megfelelő jó népnevelők kiválo­gatására. Ki kell válogatni a leg­jobb, a legszorgalmasabb tszcs ta­gokat, asszonyokat, legjobb bri­gád ve7.etőket, rnunkacsapatvezelő- ket, akik saját példájukkal és a szövetkezet eredményein ke­resztül be tudják bizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Termelőszövetkezeteink további fejlesztése terén döntő szerepe van az egyénileg dolgozó paraszt, kommu ni stá k pé 1 da mutató sá na k. Pártszervezeteink vessek fel fe­léjük. hogy a párt ezen a téren is elvárja tőlük a példa mutatást. Mutassanak rá arra — Rákosi elvtárs szavaival —, hogy sok párttag, aki spekulál és nem lép be a termelőszövetkezetbe. az igen sok pártonkívüli paraszt- mögött kullog. Termelőszövetkezeteink tovább­fejlődése érdekében párlszerve- zéteink elsőrendű feladata, hogy megszüntessék azt a megalkuvó magatartást, amelyet a szövetke­zetekbe befurakodott kulákokkal az utóbbi időkig tanúsítottak. Még egyetlen termelőszövetkezet sem bomlott fel azért, mert ki­zárták a kulákokat. Ellenkezőleg- Ahol eltávolították az ellenséget, ott tovább erősödtek a csoportok és cgy-két ellenséges elem kizá­rása számos becsületes dolgozó paraszt belépését vonja maga után. A termelőszövetkezetek tovább­fejlesztése terén igen fontos fel­adatai vannak a helyi tanácsok­nak és a tömegszervezeteknek. A községi tanács-elnökök feladata, hogy az összes tanácstagok az állandó bizottságok tagjainak bevonásával segítsék elő a ter­melőszövetkezeti mozgalom meg­erősödését, s mindenekelőtt ötö­lük várja a példamutatást a falu dolgozó parasztsága. A pártszer­vezetek irányítása alatt az összes tömegszervezetek a DISZ, az MNDSZ és a földművesszövetke­zetek a saját tagságuk körében végezzenek széleskörű felvilágo­sító munkát a termelőszövetkeze­tek további megerősítése érdeké­ben. Á biritói állami gazdaság dolgozói a sáribesenyőiek mozgalma alapján növelik a jövedelmezőséget A blritópusztei átitatni gazdaság ve. zetősége az élenjáró dolgozókkal meg tárgya>ila a sáribesenyői állami gaz­daság dolgozóinak Rákösd elvtárshoz irt levelét. A levél nyomán rájöttek arra, hogy náluk még nagyon aok tennivaló van azon a téren, hogy jö­vedelmezővé tegyék a gazdaságot. A tehetőség erre megvan, ha csokikén, tik az önköltséget és minden terüleben bevezetik a takarékosságot. A dol­gozókat arra növelik, hogy nagyobb gonddal, lelkiismeretesebben végez­zék munkájukat,’ hogy becsüljék meg az állam vagyonát, mint sajátjukét. Ennek eredményeként a biritói álla­mi gazdaság is csatlakozobt. a sári- besenyői gazdaság dolgozóinak moz. g-almához. Megszabták ~ feladatokat h növénytermelés, állatién vesztés és a gépesítés terén egyaránt. Nö vényt crmelcs. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutat, jak ha megfelelően elvágtak az őszi talaj előkészítési, az őszi gabonafélék­nél az átlagnál jóval nagyobb termés­átlagot tudnak etérni. Az aszlályos esztendő ellenére az ősszel jól elő­készített íöídlerületekcn búzából 11 és lél mázsás termést érlek el. rozs bál Kisérdöpusztán II mázsás, őszi- árpából a Töldesi územegysógben 12 mázsás termésátlagot, érlek cl. Hogy a jövőben még nagyobb eredménye­ket tudjanak elérni, hogy a gazda­ság jövedelmét fokozzák, az elmúlt év tapasztalatainak nyomán az őszi gabonafélék vetését a legtökéleteseb­ben készítik elő. A munkák0/. a szov­jet tapasztalatok i elhasználásával végzik cl, hogy az őszi gabonafélék megfelelő magágyba kerüljenek. A keverő szántást és a velőszántást a legnagyobb gonddal, rendelkezésre álló gépierö teljes kihasználásávál végzik el A minisztertanács határo­zatában előírt 60 százalékos kereszt­soros vetés helyett vetésterületük 70 százalékát vetik el ke reszt sorosan. A vetéshez a legjobb vetőmagot biz tosítják s nagy gonddal végzik el a csávázási is és mindenütt elvégzik a megfejelő műtrágyázást. Ezzel akar­ják elérni, hogy a jövő évben hol­danként 1 mázsás term é,s több letet érjenek el. Így az 1 mázsás termés­többlet alapján 1350 hold őszi kalá­szosból 101,250 forinttal több jöve­delmi biztosítanak. időbeni elválasztást biztosítják. Ezek­kel a módszerekkel a sertéstenyésztés jövede’mezőségét éves viszonylatban 95.120 forinttá! tudják emelni. A hizlalást kél részre osztják, elő és föhizlalalásra. Az előhizóalás express jellegében annyit módosíta­nak, hogy az. előhizlafásban b-vő ma­lacokat naponta három órát járatják és legeltetik. A sertések így meg­erősödnek és gyorsabban fejlődnek. Az eddigi gyakorlatok szerint a ma­lacok 13—14 hetes korukban 40—45 kilós súlyt érnek el és az ezt követő négy hónapos hizlalás alatt tökélete sen meghíznak. Az olőhizila'lás alatt a fehérje szükségletet legnagyobb részben á'.Cati fehérjéből biztosítják, s a takarmányokat nem moslék, ha­nem pépszerűén adagolják. Ennek be. vezetésével a következő gazdasági évben 780.000 forinttal akarják a hiz­lalás jövedelmezőségét növelni. Gépcsoport. A gépműhelyben az eddig végzett ja rí kési és karbantartási munkák költ­ségeit lényegesen emelte az. hogy a különböző munkadarabok elkészítő I sét más végért© el. Egy 16 lóerős gázolaj moior beépítésével a gép és bognár műhelyt mechandzálják, beáMi- tanak egv gátiért és ezzel havonta 15.000 forintot takarítanak meg. A szeszgyár dolgozói a nyári karbantar­tási munkák alatt a gyár és a göböly Istálló között csővezetéket fektettok te, melyen keresztül az istállóra tud­ják nyomatni a moslékot és a vizet. Ennek bevezetése 43.139 . forint meg­takarítást jeleni évente, A gazdaság ezt a mozgalmat min­den. munkától illette kiterjeszti, hogy még nagyobb eredmény két tudjon el­érni. Ennek jelentőségét megértette a gazdaság pártszervezetének veze­tői és tagsága s a szak szerveset is. Hathatós támogatást nyújtanak a gazdaság veztóségének, hogy ezt a célkitűzést megvalósítsák és újabb eredményekkel növeljék a jövedelme­zőséget, segítsék ötéve$ tervünk meg. valósítását a mezőgazdaság szociális, ba átépítését. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa dr. Vörös Imrét a buda pesti műszaki egyetem rektorává, dr. Trencsényi Waldapfel Imrét a buda­pesti Eötvös Lórámd tudományegye­tem rektorává dr. Fodor Gábort, a szegedi tudományegyetem rektorává, dr. Bognár Rezsőt a debreceni tudo­mányegyetem rektorává, dr. Sályi Istvánt, a miskolci Rákosi Mátyás ne. háziipari műszaki egyetem rektorává és dr. Kardos Györgyöt az építőipari műszaki egyetem rektorává kinevezte. Á Toínanémedi Kendergyár dolgozói augusztus 20-ra tett vállalásaikat 105 százalékra teljesítették A ToV.ianémedi Kendergyár dolgo- •?ól hatalmas lelkesedéssel teljesítet­ték adott szavukat. Felajánlásaikat összesítették, ami 105 százalékos eredményt mutatott. Az eredmények elérésében segítette a dolgozókat az, hogy a szakszervezeti bizalmiak érté­ke. ték az eredményeket és népszerű­sítették a vállalásban élenjáró dol­gozókat. Nagy súlyt helyeztek a mű­szaki vezetők a7 augusztus 20-i mun­kaverseny alatt az előfeltételek, az anyag biztosítására. A munkaverspnyben kiváló erodmé. nyék szülöttek. Topán János kétjel- vényes sztahanovista évi tervét aug. 19 re befejezte és már az 1953. évi tervén dolgozik. Szilágyi Aladár jel­vénye« sztahánovista évi tervét aug, 22-én fejezte be. Kivétel nélkül az üzemi valamennyi dolgozója az aug. 20- i munkaverseny a-latt olyan ered­ményeket értek el, melyhez hasonló még nem volt. Az augusztus 20 i gyű­lésen megfogadták, hogy augusztus havi operatív tervüket 100 százalék­ra teljesítik. Adott szavuk teljesíté­sében újabb eredményeket érnek el. 21- én 104. 22-én 103 8 százalékos volt a,, üzem terviéljesílése. Az eünúH verseny szakasz alatt két dolgozó tel­jesített állandóan a sztaháno vista szint felett.. Augusztus 20 a után a harmadik negyedéves terv maradéktalan telje­sítéséért indultak harcba a Toína­némedi Kendergyár dolgozói hogy teljesíteni tudják, arra biztató körül, arány az, hogy havi tervüket állan­dóan túlteljesítik. A pártszervezet jó irányításának köszönhetjük,, Tolna község is megkapta a szabadpiacot Gyapottermelés. A korai vetéssel, jaro vizslással és a növényápolás tökéletes elvégzésé vei holdanként 50 kilós terméstöbb­letei érnek el, mely 400 hold lóidról 200 mázsa gyapotot jelent, amelynek ossz értéke 160 ezer lorint. Az őszi vetéseket legnagyobb részben géppé; végzik el. Állattenyésztés. Ezen. a téren a termelékenység foko. zására s ezzel együtt az önköltség csökkentésére a következő feladato­kat szabták meg. A hússertéseknél az eddigi 12 darabos szaporulatot 16-ra emelik, a mangalicáknál 10 darabos szaporulat helyett 12-es szaporulatot ének el. Hogy ezt elérhessék, a ser téseket természetesebb, egészsége­sebb viszonyok közé helyezik, beve zetik a szabad kutricában való eile fást. A kocák alól 6 hel-es korban a legjobban fejlett két-hárcm malacot leválasztják, így egyrészt a vissza­maradt malacok fejlődését. segítik, másrészt a természetes ivarzás jobb megindulását serkentik. A malacok­nak fehérjében gazdag takarmányt adnak amellyel gyors fejlődést és az Dolgozó népünk kenyérellátásá­nak, valamint állatállományunk takannányel 1 átásának biztosítá­sáért megyeszerte nemes verseny folyik községeink között. A köz­ségek becsületes dolgozó pa­rasztsága is egymással versenyez­ve küzd azért, bogy beadási kö­telezettségük teljesítésével közsé­gük visszakapja a szabadpiac ér­tékesítés jogút. Tolna község dolgozó parasztsá­ga is kemény harcot vívott azért, hogy n szekszárdi járásban első­nek tudta teljesíteni gabonabe­adási kötelezettségét. Augusztus 16-án községünk megkapta a sza­badpiaci értékesítés jogát. Az ál­lami begyűjtési telep részéről többször részivel leap a helyi ta­nács VB ülésén és láttam, hogy a helyi pártszervezet vezetősége a VB-vel együtt részletesen meg­beszélték azokat a feladatokat, melynek segítségével elérték, hogy begyűjtési tervüket mara­déktalanul teljesíthették. A VB üléseken közösen tár­gyalták meg a mutatkozó hibá­kat és így azonnal ki tudták azt küszöbölni. A begyűjtési terv teljesítéséhez nagy segítséget nyújtott a pártszervezet jó muu- ká.ja, valamint az állami begyűj­tő telep eddig végzett munkája is. Eddigi eredményeinknél azon­ban nem állunk meg, tovább fo­kozzuk és harcolunk azért, hogy a begyűjtés során továbbra is jó eredményeket érjünk el és meg­árthassuk az elsőséget. Mihaldcsz Imre állami begyüjlö lelep. Tolna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents