Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)

1952-07-06 / 157. szám

TOLNAI Világ pboíetarjaí ccyejuljftek’ 4 MAT SZAMBÁN, A «aáflBár 4* családja «l'en. (2. o.) — V«*árt>*p u^gygyű., lás*cl én Téget a Béke Vllágtsnács berlini ülésszaka. Í3. o.) — A Bírionsájfi Tanács július 3-i ülése. (3. o.) — Csuj kov hadseregtábcrnok tiltakozó levele németországi amerikai és francia főbiztoshoz. (3 o.) — Épül a kommu­nizmus. (4. o.) — Hogyan lett a Paksi Betonú lépi'ö Vál latéinál az igazolatlan mulasztásokból ,,igazolt mulasztás“. (5. o.) — Két termés egy évben. (6. o.) I - AZ M DP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄG A'NAK L IX. ÉVFOLYAM, 157 SZÁM Mi A 30 FILLÉR VASÁRNAP, 1H52 JULIUS t. Állami gazdaságaink szilárd munka fegyelméért Rákösd elvtárs 1948-i kecskeméti beszéde után megindult mezőgaz­daságunk szocialista fejlődése. A termelőszövetkezetek mellett ala kultak és gyors fejlődésnek indul­tak állami gazdaságaink is. Fejlő­désüket megyei viszonylatban is le­mérhetjük. Ma már többezer hold földterületük van, emellett jelen­tős eredményeket értek el az állat- tenyésztés terén Ls. Állami gazda­ságainkra hatalmas feladatok vár­nak a mezőgazdaság szocialista át­építésében és fejlődésében. A Ma­gyar Dolgozók Pártja II. Kongresz- szusán Rákosi elvtárs határozta meg feladatukat. „Ők lesznek a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő mintabirtokai, melyek nemesített vetőmaggal, fajáliatok- kal Is támogatják a mezőgazdasá­got, új kultúrák, új termelési mó­dok kikísérletezésével, meghonosí­tásával és elterjesztésével gyorsít­ják mezőgazdaságunk további fej­lődését. Az állami gazdaságok csak úgy, mint a gépállomások jó mű­ködésük esetén hatalmas segítséget nyújthatnak, különösen az átmenet idején, a fiatal termelőszövetkeze­tek megerősödéséhez és felvirágo- zásához.“ Állami gazdaságainknak nagyon sok kezdeti nehézséget kellett le- kiizdeniök. Földterületük hirtelen felszaporodott, azonban a megmű- \eléshez szükséges munkaerő biz­tosítása elmaradt e mögött a fejlő­dés mögött. Gazdaságaink vezető­ségébe kerültek be ellenséges ele­mek is, akik nem hogy elősegítet­ték volna, de még inkább hátráltat­ták ezt a fejlődést. Ha visszanézünk fi/, elmúlt évre, megláthatjuk, ho­gyan igyekeztek túljutni gazdasá­gaink a nehézségeken és betölteni a rájuk váró feladatokat- A vezető­ség legtöbb helyen azon volt, hogy biztosítsa a szükséges munkaerőt és iparunk fejlődése is lehetővé tette, hogy egyre több gép segítse a ter­melést. Az elmúlt évben már nagy­számú traktor, aratógép segítette gazdaságainkat, sőt több helyen már kombájn végezte az aratást. A gépi munka tehát jelentős mérték­ben pótolta az emberi erőt. de még- -cm lehetett minden területen gép­pel végezni a munkát. A gépi talajművelés és növény- ápolás mellett gazdaságainknak nagy szüksége van az emberi mun­kaerőre, hiszen az állatállomány fejlődése miatt egyre több munka­erőt kell erre a területre állítani. Ez, a legtöbb helyen meg is tör­tént. Gazdaságaink még az eddi­gieknél nagyobb méretű fejlődést és eredményeket is el tudtak volna érni, ha a dolgozók szocialista ön­tudattal végezték volna munkáju­kat. Ez azonban a legtöbb helyen hiányzott, amint az elmúlt évek ta­pasztalatai mutatták. A dolgozók cgyrésze nem értette meg, milyen feladat vár rá a szocializmus épí­tésében, ezért sok helyen gyenge volt a munkafegyelem. Ebből adó­dott, hogy a munkacsúcsok idején társadalmi munkaerő dolgozott, ugyanakkor a gazdaságban házon- belüli munkanélküliség volt. Vagyis a társadalmi munkások végezték a munkákat, például a gyapotszedést, ugyanakkor a gazdaság állandó dolgozói a gazdaságok körül munka nélkül sétálgattak. Ez volt a hely­zet tavaly Gyapán, Biritón és Sár­közben is, nem használták ki eléggé a beállított munkaerőt Gazdasá gaink vezetői is elhanyagolták ezt a kérdést, s így módot adtak a fe­gyelem meglazulására. A dolgozók nem tekintették a nép vagyonának, szocialista tulajdonnak a rájuk bí­zott gépeket, szerszámokat, vagy jószágokat és sokszor komoly ká­rokat okoztak hanyagságukkal, Rákosi elvtárs november 30-i be­számolójában a munkafegyelem kérdésével is foglalkozott. „Légfort- tosabb fegyelmezési eszköz — ismé­teljük — annak a szellemnek a kialakítása, amely elítéli, megbé- lyegzi a fegyelmezetlenséget... Azokkal szemben, akiknél a figyel­meztetés, a meggyőzés, a fegyelme­zett munkások példamutatása nem használ, természetesen keményebb eszközöket fogunk, igénybevenni, különösen mert olyanok is akadnak közöttük, akiiről fel keil tételeznünk, hogy fegyelmezettségük tudatosan szocialista építésünk ellen irányul.'* Rákosi elvtárs beszámolója után gazdaságaink vezetősége is hozzálá­tott a munkafegyelem megszilárdí­tásához, meggyőzéssel, felvilágosító munkával és ha kellett komolyabb eszközökkel is. A munkafegyelemiazítókkal szem­ben jól bevált a javító-nevelő bün­tetés. Ha valamelyik dolgozó meg­sértette a munkafegyelmet, bizo­nyos ideig tartó javító-nevelő mun­kára ítélték, melyet a gazdaság te­rületén kellett eltölteni, fizetése meghatározott százalékos levonásá­val. A kisebb mulasztásokért a ha­nyag dolgozókat pénzbírsággal súj­tották. Ezek után az intézkedések után szilárdabbá vált a munkafe­gyelem. Jelentős javulás van a gya- pai és a sárközi állami gazdaságban ezen a téren. Tolnaszigeten és Le- perdpusztán jó a munkafegyelem, a dolgozók szocialista öntudattal vég­zik munkájukat. Állami gazdaságaink feladata most az, hogy még jobban megszi­lárdítsák $ munkafegyelmet. Külö­nösen mosL^az aratás és a cséplés mielőbbi, elvégzése kívánja meg, hogy minden dolgozó becsülettel megállja helyét a munkában, hogy biztosítsuk jövő évi kenyerünket, sikerre vigyük ötéves tervünket és még erősebbé a Szovjetunió-vezette békemozgalmat. Előre az aratás-cséplés győzelméért, a béke erőinek újabb diadaláért! i inmbsi Szabadság termelöcsogort levele Rákosi elvtárshoz Kedve« Rákosi Elvtárs! Mi, a ztwnbai Szabadság termelő csoport tagjai az 1951-cs évben 2(Kt szazainkon felül teljesítettük a nép államával szemben fennálló kötelezett- Kéglinket. Ezt elértük ügy, hogy munkánk jó megszervezésével és az összes családtagok bevonásával végeztük munkánkat. Állandóan szemelfttt tartot­tuk a szovjet agrotechnikát és a szovjet tapasztalatokat. Ezenfelül mindig figyelemmel kísérjük a minisztertanács határozatait. A zomhai Szabadság termelőesop őrt éppen ezért úgy határozott, hogy az 1952-e9 évben is a fagykárok ellenére túlteljesíti beadási kötelezettsé­gét, Ezt úgy fogjuk elérni, hogy még nagyobb erőfeszítéssel, jobb szerve­zéssel, pótbeporzással, fejtrágyázással, többszöri kapálással végezzük el a növényápolási munkánkat. Ezzel elér jük azt. hogy a nemzetgazdaságunk erősödik és erősebb lesz a béketábor. Válasz ez az Imperialistáknak, ak ik az aratás helyett géppuskát őzzel árasztják el a határmenti dolgozó nép békés munkáját. ígérjük, hogy a szo­cializmus építésében minden erőnket, tudásunkat latbavetjük és kivesszük részünket a munkából. Szabadsági MOLNÁR ISTVÁN elnök, id. FRITCSI JÓZSEF párttitkar. WIEDEMAN MARTON bHgádvexefö, FÜLÖP JÓZSEF könyvelő. A rácegresi állami gazdaság „Harca békéért“ cséplőbrigádja 330 százalékra teljesíti tervét A rácegresi állami gazdaság „Harc a békéért“ cséplőbrigádija június kö­zepén versenyre hívta ki ToJina me­gye valamennyi cséplőbrLgádját, és váülalta, hogy a cséplés ideje alatt 150 százalékra teljesíti napi tervét. A rácegresi állam« gazdaságban hét­főn kezdték meg az őszi árpa csépié- sét s azóta „harc s békéért“ csép- tőbrigád Bredjuk-rendszeril gépével rendszeresen túlteljesíti vállalását. Szerdán Duclos elvtárs kiszaba­dulásának hírére a brigád napi teljesítményét 315 százalékról 330 százalékra emelte, s ezen a na­pón fejemként 75 forintot és 00 kiló prétnlumgabonát kerestek. A Bredjuk-rend szerű cséplőgép mel­lett egy 000-as cséplőgép is dolgozók, ahol a 14 munkás napi keresete át­lag 35 forint körül van és napi telje­sítményük 160 mázsa. A Bredijuk-rend- szerű gép ezzel szemben naponta 450 mázsa gabonát csépel el. A rácegresi államd gazdaság ősziárpája holdanként 19 mázsás termést hozott. Az ősziárpa cséplé.sével egyidőben megkezdték a 330 hold búza aratását is, amit csütörtökön a déli órákban be is fejeztek. A dombos részekén, ahol az aratógép nem tudott dolgoz­ni, Müller Mária DlSZ-fiatalokból áldó munkacsapata 2Ő5 százalékos teljesít­ményt ért el, A fiatalok óránkénti keresete 8 forint volt. Feldíszített vontaiéval 34 hiuá adott be a szekszárdi taiiyazdam „Min den szem begyűjtött gabonás:;! védjük a békét“ olvashatjuk a felírást a szekszárdi tangazdaság vontatóján. A tangazdaság vontatója kényelmesen pöfög a malom bejárata előtt, míg az elvtársak szorgallmasan hordják a bú­zával telt zsákokat. Ez az első rako­mány, amelyet a tangazdaságból fr 1 - virágozott és feldíszített vontatón vit­tek a begyüj tőhely re. Ez bizonyítja a másik feüirat jelentőségét ..gyors be­gyűjtéssel harcolunk a békéért". A vontató, pótkocsi homlokén ..béke cséplés 193 százalékos teljesítéssel“ felirat mutatja a tangazdaság dolgo­zóinak lelkesedését. A tangazdaság dolgozói lelkesedése tanúságot lés/,, hogy átérzik, hogy az állammal ’szem beni kötelezettségük teljesítése » béke- harc fontos alappillére. Német Vadász József, a vontató ve­zetője kérdésünkre beszámol arról, hogy a tangazdaság a búza aratásának több, mint felét befejezte és még a hét foCyaraán befejezik az aratást. Az aratógép és az arató brigád napi tel­jesítménye 40—50 hold. Az ara Iá * mellett nagy lendültet tel folyik a csép lés is* Ezt bizonyítja az az első 34 métermázsa búza, melyet a tangazda­ság ma reggel, leadott, dolgozóink, ha­zánk és pártunk iránt érzett hálájá­ból és szeretőiéiből — mondotta Né­meth Vadász József elvtárs. Nagy lelkesedéssel végzi munkáját a naki Út a szocializmus felé tszcs A naki ,,Ut a srooializmus felé“ tszcs eredményesen végezte el a ta­vaszi növényápolási munkákat. Ezt úgy tudta elérni, hogy a párt irányí­tása .mellett a tszcs elnöke, vezetősége helyesen szervezte meg a brigádokat, a munkacsapatokat és felosztották a területet egyénekre. A naki tszcs tag­jai magukévá tették a minisztertanács határozatát, mely a tszcs ék megerősí­téséről és a munkafegyelem megszi­lárdításáról szól. Ez eredményezte azt, hogy a kukoricát, burgonyát, naprafor­gót és cukorrépát már negyed­szer kapálták, sőt a burgonya töl- ^ iögetését másodszor is befejezték. Nemcsak a növényápolás terén ért el jó eredményű a tszcs tagsága, ha­nem eredményesen teljesítette beadási kötelezettségét is. Sertésbeadásj ter­vét. 100 százalékon felüt teljesítette, de teljesítette egyéb beadási kötelezett­ségét Ls. Ezért a tszcs 6 darab ser­tésre kapott vágási engedélyt. Ezideig két hizottsertést vágtak le és biztosí­tották a tagság részére a hús- és zsír­ellátást a nyári munkákra. Az aratási munkák is megkezdőd­tek, sót az ánpa-cséplést is elvégezték már. A cséplés után azonnal eleget tet­ték árpabeadási kötelezettségük­nek, ami 47 mázsa: feldíszített kocsikkal vitték a begyűjtési helyre. Ezek mellett elvégezte a tszcs a tarló­hántást és befejezték a másodvetést. Nagy gondot fordítanak az aratás és cséplés időszakában a növényápolás! munkák elvégzésére is. Ezeket az eredményeket a tszcs úgy tudta elérni, hogy a minisztertanács határozata alapján nagy gondot for­dítottak a nők és a családtagok foko­zott bevonására a termelő munkába. Ehhez Hebe tőséget nyújtott a jó poli­tikai felvilágosító munka, ami a párt­szervezel vezetőségének, a népnevelők­nek, valamint a tszcs elnökének* kö­szönhető, akik fáradságot nem ismer­ve végzik munkájukat, hogy ezáltal ;s biztosítsák a tervek teljesítését és a tszcs további erősítését. A dombóvári járásban nagy lendülettel folyik az aratás Tolna megye MNDSZ-assséonyai Koreáért Július 1-én kezdődött meg ország­szerte a koreai nép megsegítése cél­jából a gyűjtési akció. A béke-bizott­ság bélyegeket bocsájtott ki, amelye­ket az egyes szervek adtak el. Tolna megye néhány községében nagyon szép eredményt értek el. így például .% gvörkönyi Béke tszcs tagjai ÍÖOO fo­rint értékű bélyeget vásároltak Dicső­ségük még az is, hogy a tszcs-k kö­rül elsők voltak a jegyzésben. Az *gész gyűjtési akciót az MNDSZ szer­vezte meg. Jó példát mutatott az ak- ,riárbizottság és a népnevelők. mert terelőszöE ők vásároltak, Ne? én I'eg élenjárnak Györkönyben trskálv Mvánné, aki 20 forintos hé- .vsget vfití. úttörő fia pedig 7 forin. Kasnyi György né középpa- mtszony most lépett be az VWTtW-b« ■*tken*n vállalta, hogy ni, tutn az uécvŰHtn, amelyben lakik, eladja ® bélyegeket. Munkáját siker koronázta, majdnem mindenki 10 fo­rintos bélyeget vett, és emellett még 5 középparaszt asszony lépett be az MNDSZ-be. Dombóvár község dolgozó paraszt­jai egy nap alatt 1146 forint értékű bélyeget vettek. Az alsóleperdi állami gazdaság női fejőbrigádja az akció tiszteletére béke-műszakot tartott. A bélyegvételbe-n ők sem maradtak le. A gyűjtésben egyénileg élenjárnak Bony hódon Barabás Péter né, aki 350 forint értékű bélyeget adott el. Tárná_ siban pedig Hegedűs Sándorné 345 forintos gyűjtési eredménnyel. Ez az eredmény csak egy na.prói «z-ói, de ebből is láthatjuk, hogy ezek­ben a községekben az akcióbizottság jó munkát végzett. De nem ezt tették Csibrák községben. Mint a többi köz­ség. úgy Csibrák is kapott bélyege-t. hogy azt a népnevelők eladják. Mivel javában folynak az aratási munkála­tok és minden épkézláb ember a me­zőn van. így a bélyegek eladása a helyi fördművesszövetkezetre hárult. Megyeri Mihály, népnevelő felelős te­hát megkérte Boros József ügyveze­tőt. hogy a bélyegeket adják el. Boros •József tüntetőleg azt válaszolta, hogy ráér az majd holnap este az üzemi értekezlet után. és hazament. Vegyen példát Boros elv társ Kapányi György, né középparaszt asszonyról és a tö-b- biekről. úgyszintén a helyi pártszer­vezet is vegye komolyabban a g> ű.j- lést akciót, mert a koreai nép & mi békénkért is harcol. (A dombóvári járási tanács jelenti:) Dombóvár községben július 3-iig az egyéni gazdák learattak 16 hold bú­zát. Őszi árpát az egyéni dolgozó pa­rasztok 132 holdat, termelő-csoportnál 25 holdat arattak le. Döbröközön az egyéni gazdák 18 hold búzát arattak le. Kurdon az egyéné gazdáik 5 dióid búzát és 4 hold rozsot, a temielőcso- poct 40 hold ősziáipát, az egyéni gaz­dák 6. a iermetöcsoport 11 hold ta­vasziárpát aratott le, Csibrákon a ter- melőesopor! 30 hold búzát, 40 hoód rozsot, 40 hold ősziárpát aratott le. Az egyéni gazdák ilt még nem arat­tak semmit. Gyula jón a terme főcsoport 65, az egyéniek 40 hold őszjárpát arattak ie. Tavasziá,Tpábói az egyéniek 14 hol­dat. a termelőcso-port 3 holdat aratott. Duzson eddig 28 hold őszéárpát -arat­tak Ce. A tarlóhántásit és a másodve- tés-t 24 holdon végezték cL Mucsiiban a termelőszövetkezet 60 hold. az egyé­niek 20 hoki ősziáipát aratlak. Dal­man-d-on 9 hold ősziárpa van Icaratea. Kocsmán a termelőcsoport 53 holdon, az egyéniek 86 holdon aratták le az ősziárpát. Szakoson az egyéniek 70 hold rozsot, őszi-tavaszi árpát az egyéniek 250 holdat, a termelőcsopor! 45 holdat aratott le. Másod vetési az egyéniek 12 holdon, a termelőcsoport 50 hotdo-n végezte el. Lápa-főn 5» hold ősziárpát arattak. Várongot» * .termelőcsoport ő hold. az egyéni gaz dák 44 hold árpát aratlak le. A járásbán két helyen indult meg * cséplés. Nakon a. termelőcsoport el­csépelt 228 mázsa árpát, amelyből -Ifi mázsát ünnepélyes keretek között szál ■lítoltak a raktárba beadási kötele­zettségük teljesítésére. A dombóvár: I. típusú Béke termelőcsoport 56 má­zsa áirpát csépelt el, amelyhő! 12 má­zsát adták be ünnepélyesen. Július -V án a dalom and i gépállomás cséplőgépei kivonultak Döbröközre és Kocsoiára. Tóth Míhál.r vb. elnökhelyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents