Tolnai Napló, 1952. július-december (9. évfolyam, 152-305. szám)
1952-07-06 / 157. szám
22 NAPLÓ 1952 JULIUS « NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK A decsi községi pártvezelöség fokozottabban ellenőrizze a tanács intézkedéseit A párisi vádtanacs július 1-én semmisnek mondotta [ki a Jacques Duclos ellen Indított eljárást és elrendelte szabadonbocsátását, A béke és a szabadság hívei az egész világon felújoug- iak erre a hírre. Kivívtuk az első győzelmet, melyet új, nagyobb győzelmek követhetnek és fogják is követni ezt, — Mondotta Duclos el vlárs kiszabadulása után. Érdemes még most is megnézni, milyen „vadaik“ talapján próbálták Duclos elvtársat bíróság elé állítani. Valamennyi próbálkozás közül legfel, tünőbb az a vád, melyet Brune belügyminiszter és Martinaud-Deplat igaz- ságügyminiszter közös erőfeszítéssel találtak, a büníetőtörvényköuyv 87. és 81). cikkelyét. Mindkettő abban a paragrafusban van, amelynek ez a címe; „A császár és családja eilen Irányuló merényletekről és összeesküvésekről“ .. . Az Egyesült Államok ipari és péuz- iigyi körei megalázó kölcsönökkel ellenőrzésük alá vonták Jugoszlávia ösz- sze.s természeti kincseit és a gyakorlatban ezek teljhatalmú gazdáivá lettek. A közelmúltban Tito hivatalosan beismerte, hogy Jugoszlávia ..segély“ tormájában egymiiliárd dolláros, vagyis 300 milliárd dináros kölcsönt és hitelt kapott az Egyesült Államoktól és csatlósaitól. Hogy mennyire megalázó ez a „segély“ Jugoszlávia dolgozó népére, már abból is megítélhető, hogy a litoisták évente (a kamatokkal együtt) 30 millió dollárt kötelesek visszafizetni az imperialistáknak. Ma amerikai monopolista csoportosulások birtokában vannak Jugoszlávia majdnem összes bányái, legnagyobb gyárai és üzemei. A ütoisták és az imperialisták kereskedelmi kapcsolatának gyarmati jellegét különösen szemléltetően mutatják a jugoszláv eladási árak. Az amerikai háborús gyújtogatok a hadászati szempontból legfontosabb 17 színesfém-fajtát rendkívül alacsony árakon kapják belgrádi lakájaiktól. Az Egyesült Államok például 1951-ben egy tonna ólomért 92 dollárt fizetett Jugoszláviának, amikor a világpiacon az ólom tonnája 370 dollárba került, A 050 dolláros rezet az amerikaiak 295 dollárért vették. Jugoszlávia egyedül azáltal, bogy a világpiaci áraknál olcsóbban szállított az Egyesült Államokba ólmot, az elmúlt évben mintegy 2 milliárd dinárt vesztett. A titoisták ma már nem tudják eltitkolni az imperialistákkal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik igazi képét. Az Egyesült Államokból Jugoszláviába érkező áruk átlagos értéke még a belgrádi klikk beismerése szerint is 41 százalékkal magasabb, mint a kivitelre kerülő jugoszláv cikkek átlagos értéke. Egyszerűbben szólva, az imperialisták a Tito- ckkal folytatott kereskedelem révén ingyen kapják meg a Jugoszláviából kiszállításra kerülő cikkek majdnem felét, A „Nin“ című belgrádi lap 1951, december 9-i számában kjfecseg- te, hogy a jugoszláv gazdasági élet teljesen a kapitalista külkereskedelmi piacoktól függ. Ugyanakkor rámutatott: „Sokezer tonna nyersrezet viszünk ki, ugyanakkor pedig ezerton- laszám hozzuk be a hengerel! rezet. Vzért, amit egy dollárért adunk eí, égkevesebb két dollárt fizetünk. Po- 'Oro áron ajándékozzuk oda a rezet.“ Hindczck után csodálnivaló-c, hogy itock külkereskedelmi hiánya évről- vrc növekszik cs az Í95I. gazdasági v végén elérte a 117 millió dollárt. A Tito-klikk és Washington között rw, januárjában megkötött úgyneve- 'cil ,, gazdasági scgclycgyezmény“ jabh lépés a jugoszláv népek további ágazása útján. E megegyezés feltételi annyira megalázóak, hogy nyűgöd- ' m lehetne Jugoszlávia gyarmati startolnának is nevezni. E szégyenletes 1 megállapodás alapján az ország egész izilasági élele az Egyesült Államok lgrádi gazdasági missziójának osz- tlan ellenőrzése alá került. enezuela a Wall Street gyarmata. Venezuela életébe gátlás nélkül l»e- r atkoznak a Wall Street imperialis- ! . Az ország rendkívül gazdag termeli kincsekben. Asványolajíermelés alpontjából második helyen áll a I A császár és családja ellen Pinay kormánya III. Napoleon idejéből kotorászta elő a 99 éves biiu- 'tetőtörvénykönyv 87, cikkelyéi. Ez a cikkely olyan összeesküvésről beszél, „amelynek célja a kor mányi orma megdöntése és megváltoztatása, vagy a trón öröklési rend megváltoztatása, polgárok vagy lakosok felbujtása arra. hogy a császári hatalom ellen fegyverkezzenek“. A 89. cikkelyt még 1832-ben iktatták törvénykönyvbe a véreskezű Cavaignae hóhér-tábornok utasítására. Ez a cikkely Lajos Fülöp király biztonságának megőrzésére irányult ... Pinay kormánya tehát a monarchia idejéből való törvényeket akar fel-' használni Duclos ellen. Pinay úr és színtársulata, úgyláitszik, a tüntetők „Rklgway, takarodj haza!“ jelszavát merényletnek tekinti az új amerikai gauíeiter „császári hatalma4 ellen ... kapitalista országok között, kivitel te. kintetében pedig első helyen. Venezuela exportjának több, mint 90 százalékát az ásványolaj alkotja. Ezenkívül vannak még az országban arany, ezüst, gyémánt, vas. réz, bauxit, szén, kén és egyéb ásványi lelőhelyek. Minderre azonban az amerikai imperialisták tették rá a kezüket. Az északamerikai imperialisták nyíl tan beavatkoznak Venezuela politikai életébe és Washingtonnak tetsző vezetőket juttatnak hatalomra. 1948-ban államcsíny következtében katonai junta került uralomra, amely jelenleg is kormányon van és az amerikai monopóliumok érdekéit képviseli. Az í ralkodó klikk véres fasiszta diktatúrát létesített az országban. Az állami költségvetés túlnyomó részét katonai és rendőri célokra költik, A kormány betiltotta a Kommunista Párt és a haladó szakszervezetek működését. Nem szabad gyűléseket és tüntetéseket tartani. Az elégedetlenség legkisebb megnyilvánulását is rendkívül kegyetlen eszközökkel fojtják el. Jelenleg az ország egész demokratikus közvéleményét felháborodással tölti el a venezuelai rendőrségnek az az aljas lépése, amelyre nemrégiben a szovjet diplomáciai képviselőkkel szemben vetemedett. Venezuela kormánya északamerikai urai parancsára nem torolta meg a rendőrség bűnös eljárását és megsértette a nemzetközi jog elemi, általánosan elismert normáit. Emiatt a szovjet kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatot Venezuela kormányával. A „Noticias de Hoy“ című kubai lap írja: „Azok mögött az események mögött, amelyek a Szovjetuniót ilyen álláspontra késztették, ugyanaz az amerikai kéz látható, amely Kubában működött, az a kéz, amely igyekszik diplomáciába" elszigetelni országainkat, hogy az amerikaiak könnyebben ieigázhassák és kizsákmányolhassák őket. De míg országaink függő helyzetben lévő kormányai engednek a nyomásnak és provokációkat követnek el, népeink mindezt elvetik, A népek egyre jobban szeretik és tisztelik a Szovjetuniót. Megkettőzik erőfeszítéseiket, hogy méltó, korrekt diplomáciai kapcsolatok és mindkét fél számára előnyös, hasznos kereskedelmi kapcsolatok létesüljenek.“ tivés közben jön meg az étvágy. A Bonnal kötött háborús különszerződést és az úgynevezett „európai hadseregről“ szóló egyezményt még egyetlen parlament sem ratifikálta. A ratifikálás körül éles harc folyik. A bonni revanspolitikusok azonban a Pentagon biztatására már elhagytak minden ceremóniát nyugateurópai partnereikkel szemben. A Bonnban kiagyalt agresszív terveknek semmi közül sincs azokhoz a „védelemről“ szóló megnyugtató áradozásokhoz, amelyekkel a reakciós propaganda el akarja kábítani az európai közvéleményt A párisi megegyezés részvevői inind- ezidcig azt hangoztatták, hogy az „európai hadsereg“ úgynevezett német kontingense 200 ezer, maximum 300 ezer ember lesz. Hangsúlyozták, hogy a régi hllelcri militaristáknak nem lesz helye benne, hogy általában élesen különbözni fog a régi fasiszta hadseregtől. Június 13-án azonban Theodor Blank bonni hadügyminiszter olyan nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt, amely balomra dönti mindezeket az ábrándokat. Először is, a bonni Wehrmacht, Blank szavai szerint nem 200—300, hanem 500 ezer emberből fog állni. Másodszor, bár a Wehrmacht forma szerint az „európai hadsereg“ részének számít, külön fegyelmi szabályzata lesz. Harmadszor, még áz általános sorozás előtt behívják a hitleri hadsereg százezer volt törzstisztjét, tábornokát és altisztjét. Ők képezik ki az iij Wehrmacht gerincét. Nem kétséges, hogy ezeket az újoncokat, akiket gondosan, vagyis a „megbízhatatlan elemek“ kizárásával válogatnak össze, a militaristák nyomban úgy megdolgozzák, hogy még Hitler is megirigyelhetné. A nyugatnémet hadseregben még nagyobb lesz a régi fasiszta káderek arányszáma, mint a „Harmadik Birodalom“ idején. Blank nyílt kijelentése fejvesztettséget idézett elő Párisban. Schumannak és Pi- nay-nak amúgyis elég nehéz lesz keresztülvinni a parlamentben a két agresszív szerződést. Ezért a hétpróbás reakciós „Figaro“ „tekintélyes körökre“ hivatkozva sietett bejelenteni, hogy Blank nyilatkozata „nem felel meg a valóságnak és a szerződés szövegének.“ A halálrarémült párisi tekintélyes körk“ e tehetetlen tiltakozása nem gyakorolt és nem gyakorolhatott semmiféle hatást Bonnban. Ott már hozzászoktak ahhoz, hogy elengedjék a fülük melleit a francia kormány tiltakozását és rábízzák, hogy rendezze a számláját a közvéleménnyel szemben, ahogy tudja, Azóta, hogy a Ple- ven-terv a közismert változtatásokon esett át, Bonnban úgy vélik, hogy a párisi vezetők mindent lenyelnek, A Wehrmachtra vonatkozó újabb Blank-nyilatkozat az első meglepetés a bonni revanspolitikusok részéről, akik a szerződések ratifikálása utáni időre még kellemetlenebbeket tartogatnak. Amint a közmondás tartja, „evés közben jön meg az étvágy.“ Az amerikai megszállás következményei. .. . Egy angolt honi földön elgázolt egy gépkocsi, vagy megverték, kirabolták. A tett elkövetőjét felismerték. A károsult a bírósághoz fordult. De a bíróság megtagadja a teljesen indokolt és jogos panasz megvizsgálását. Első pillantásra hihetetlennek tűnik, hogy egy angol állampolgár nem számíthat a bíróság védelmére a saját országában. Pedig tökéletesen ez a helyzet akkor, ha a jogsértő amerikai. Erről tanúskodnak a „Times“ olvasóinak a Sáp legutóbbi számaiban közzétett levelet. Az argói parlament már a második világháború idején úgy intézkedett, hogy az Angliában tartózkodó amerikai katonák nem tartoznak az angol bíróságok hatáskörébe. Bár már akkor előrebocsátották, hogy e törvény tételeit a háború befejezése után „legkésőbb hat hónapon belül44 felül kel! vizsgálni, a törvény mind a mai napig változatlanul érvényben van. „Egészeit különös helyzet ál!t elő, — írja a „Timcs“-hoz A. Dpwson. — Elkövetett bűnéért egyetlen amerikai katonát sem lehet átadni az angol bíróságnak az amerikai hatóságok külön eugedéije nélkül.“ Dowson hozzáteszi még, hogy mióta a törvény hatályban van, ilyen engedélyi mindössze egyízben adtak ki. Az Egyesült Államok Angliában elszállásolt katonáinak bűntetteit mind- ezideig amerikai bíróságok vizsgálják ki. Ennek a gyakorlatnak a következményeire mutat rá O. Parson levele, «mely a „1 ime.s“ június 4-i számában jelent meg. A levél írója megállapítja, hogy igen erős idegekkel kel] rendelkeznie annak az angolnak, aki amerikai bírósági fórumoknál a garázdálkodó amerikai katonák megbüntetését meri követelni. Az angol panaszost egy amerikai törvénnyel fenyegetik, amely tízezer dolláros pénzbüntetést és tízévi börtönbüntetést helyez kilátásba arra az esetre, ha a panaszos feljelentésében csak a legkisebb pontatlanságot is követi el. „A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése falun nagyobb politikai és •szakmai tudást követel meg pártunk- cionériuscdnktól“ — mondotta Kovács István elvtárs, a Járási Titkárok Országos értekezletén. Hogy ez menynyire így van, azt a ml megyénk területén .is láthatjuk többek között a decsi példából. A decsi egységes falusi pávtvezetö- ség az aratás-csépilés munkáinak sikeres elvégzésében szép eredményeket ért el. A pártszervezetek vezetőségeivel közösen beszélték meg a feladatokai, majd népnevelő értekezleten dolgozták ki részletesen a tennivalókat. A legjobb népnevelők ezután kisgyülé- sekei tartottak, mini Ignácz Jánosné, az őcsényi utcába, Plézer Pál, Kulcsár Istvánná szintén vezettek ilyen kisgyűléseket. A kisgyülések népesek voltak, a dolgozó parasztok 'megértették, hogy az időben elvégzett aratási munkákkal az országnak, saját maguknak használnak. Megértették hogy a többtermelés és kétéves állattenyésztési tervünk teljesítése érdekében mennyire fontos a másodnövények elvetése. S azóta már vígan zöldéinek a másodvetések Bencze József és a többiek földjén. A pártszervezet segítségével a tömegszervezetek is egyre nagyobb részt kívánnak venni nemcsak szervezetük megerősítésében, hanem ezzel kapcsolatban a napi feladatok jó végrehajtása területén is. Az MNDSZ keretén belül Kulcsár Istvánná és Ignácz Jánosné MNDSZ-asszonyok 20 tagú brigád szervezését vállalták, amely a szorgos munkák idején a tér. melőcsoportibá megy segíteni. A párt- szervezet jó kapcsolata a sárközi állami gazdasággal nagy segítségére volt az Alkotmány termelőszövetkezetnek. mert három kévekötő® aratógépet kaptak segítségül úgy, hogy már csak a búza aratásuk van hátra. De ezt is megkezdték már vágni. Kovács István elvtárs útmutató beszámolóját azonban nem alkalmazták munkájuk minden területére. A párt- szervezet idéig nem vette észre, hogy a tanács a rendeletek végrehajtása során nem mindig élő emebreket lát, s nem harcol minden erővel a kulákok ellen. Rendelet van arra például, 'hogy a gazdák földjeiket felesbe is kiadhatják csak a szerződéseket a tanács előtt kell megkötni. A népi szervek engedélyével a kulákoknak is megengedték ezt, egy néhánynál. A pártszervezet vezetősége nem látta ezt a kérdést perspektívájában és a tanács szakemberei sem figyelmeztették rá. Engedték például Szűcs Mihály volt korcsmáros kidákot, hogy IS hold adó alá eső földterületéből 6 holdat bérbe adhasson, ázom a címen, hogy beteges és nem tudja megdolgozni. Elfelejtették hogyha ezt a 6 holdat nem tudja megdolgozni, hogyan fogja még a megmaradó 12 hold földjét megművelni. A szakmai ismeretek hiányában a pártszervezet vezetői nem látták, hogy mit jelent ez. Azt jelenti, hogy eugedmenyeket teltek a kuláknak. Szűcs Mihály kulák ebben az évben nem 18 holdról fogja teljesíteni a beszolgáltatás!. hanem csak 12 holdról, mert a törvény úgy írja elő, s ezt a Özv. Tamás Istvánná, a dunafötóvári Alkotmány tenmélőszöveikezct egyik legszorgalmasabb tagja mutvka- ■egységéveé túlszárnyalta a tsz többi női dolgozójának eredményé,'. Tavaly 148 munkaegysége volt, míg a többi női doligoizó csak 90—100 munkaegységet szerzclt. Tamás Istvánná Alkotmányunk ünnepének tiszteld éré vállalta, liogv a/ idén túlszárnyalva » tavalyi eredőié tanács is jól tudja, hogy a fele« földek után nein a bérbeadó köteles a beszolgáltatást teljesíteni, hanem a bérbevevő. Á ta mies alapos pártellenörzése hiányában megtörténnek olyan esetek, melyek nemhogy megszerettetnék a tanácsot a . dolgozó parasztok körében, hanem szembeállítják a dolgozó parasztot a tanáccsal. Itt a tejbegyüjtés- nél hozhatunk fel élő példát. Többen is vannak, de Sétáló Mihály egyéni dolgozó paraszt esetét vetjük fel, aki 9 kilométerre lakik a községtől Decs* Szőlőhegyen. Immár egy év óta halogatta a tanács a dolgozó parasztok kérését, hogy az ilyen messzefekvő helyekre biztosítsanak tejátvevőt. Ez csak egy hónapja történt meg. A kártérítéseket azonban lelkiismer el- furdralás nélkül Sétáló Mihályra és a többiekre nyugodtan levetették. Nem kis összegek ezek, 2—3000 forintról van szó. Ezen a példán is megláthatja a tanács, hogy milyen nagy különbség van a becsületesen dolgozó parasztok és a nép ellenségei, a kulákok között. Reméljük a jövőben a kulákok ellen járnak el ilyen erélyesen, mint Sétáló Mihály és a többiek esetében. Sétáló Mihály a jogtalan büntetés felénél többet kifizetett, mert a tanács osa ka pártszervezet vezetőségével láttamoztatott kérvényeket vette figyelembe. Arra azonban nem gondolt, hogy ezeken a messzeíévő helyeken is kihirdesse, hogy a büntetés elengedése céljából kérvénnyel lehet folyamodni a tanácshoz. A pártszervezet sem ellenőrizte ezt, hogy a tanács vájjon számba veszi-e ezeket a dolgozó parasztokat. Vájjon a hat, kilenc kilométerre dolgozó parasztok közé csak az adóintések és a büntetések érnek el? Nem lehet véletlen az sem, hogy 87 kulákot kelllett feljelenteni a tanácsnak a sertésbeszolgáltatás nem teljesítése miatt. De kérdezzük, bogy miért ilyen későn. Igaz, hogy a rendelet azt mondja, hogy a határidő letelte előtt nem lehet, de a tanács az ellenőrzés során már egy hónappal, ezelőtt láthatta volna, hogy semmiből nem lehet 130 kilós sertést beszolgáltatni. Tehát nyilván nem ellenőrizték, hogy beállított-e a kulák annyi hízónak valót, hogy teljesíthesse kötelességét. Ezek után természetes, hogy c;ak az jöhetett, amit Horváth Márton elvtárs, a Központi Vezetőség ülésén beszámolójában mondott: „vedd ahol éred." Kemény harcot kell folytatni s már jó előre fel kell készülni tanácsainknak, hogy a múlt esztendőben tapasztalt hibák ebben az évben ne ismétlődjenek meg. Pártszervezeteink feladata az, hogy ebben a küzdelemben tanácsainknak az eddigieknél messzebbmenő segítséget nyújtsanak. Távlata-iban is mutassák meg tanácsaink dolgozóinak egy-egy rendelkezés jó vagy rossz végrehajtásának következményeit. Ehhez azonban az szükséges, hogy állandóan tanuljanak nemcsak politikaiig, hanem szakmailag is. Ezenkívül elengedhetetlenül szükséges. hogy a becsületes dolgozó parasztokkal részletesebben beszéljék meg a zegyes problémákat, kérjék ki véleményüket, s a dolgozó nép államának rendelkezéseit a dolgozó parasztok érdekében használják fel, következetesen és kíméletlenül harcolva a nép ellensége: a kulákok ellen. nyél, 200 munkaegységet ér el. Eddig 136 munkaegységet szerzett. Tamásné az ígéretét vallóra váM.ja. Ezt bizonyítja, hogy kedden délig 100 négyszögöl röl 4 mázsa burgonyát szedeti feil. Munkája közben többször gondol Tamás Istvánná a bős koreai harcosokra is. Az ő megsegítésükre vállalta, hogy 2000 forintot gyűjt. Két nap alatt 500 forint értékű bélyeget adott el. Az amerikai imperialisták a jugoszláv gazdasági élet teljes hatalmú gazdái Özv. Tamás Istvánná, a diinaföld vári A1 kotmány termelőszövetkezet tagja munkafejajánlássál készül augusztus 20-ra